Egészségügy | Endokrinológia » Endokrinológia rövid kérdések, gonadok

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 11 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:27

Feltöltve:2013. április 21.

Méret:247 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

ENDOKRINOLÓGIA Rövid kérdése Gonadok működése 1. Melyek az ovarium fő élettani funkciói? - női petesejtek kialakulásának, pusztulásának és érésének helye ösztrogén-termelés (theca interna és granulosa) progeszteron-termelés (theca-, granulosa- és luteinizált sejtek) 2. Sorolja föl a fiziológiailag hatásos természetes ösztrogén hormonokat! Kémiailag milyen közös tulajdonságokkal jellemezhetők ezek? - ösztron (androszténdiol aromatizációjából) ösztradiol (tesztoszteron aromatizációjából) ösztriol (16-OH-DHEAS (magzati májban)  16-OH-andronszténdiol aromatizációjából (trophoblastsejtekben)) - C 18 szteroidok 3. Milyen szövetekben ill sejtekben folyik ösztrogének képzése (2 példa)? Hol a legintenzívebb a folyamat? - ovarium (theca interna és granulosa) placenta (topholblast) zsírszövet - legintenzívebb: ovarium 4. Sorolja fel az ösztrogének 6 élettani hatását! női ivarszervekre gyakorolt hatás - ovarialis

follikulusok növekedése ↑ - petevezető motilitása ↑ - méhen átfolyó vér mennyisége ↑ - méh kontraktilis fehérjéi ↑ - méhizomzat ingerlékenysége ↑ - endometrium, méhnyak és hüvely nyálkahártyájának ciklikus változásai endokrin szervekre gyakorolt hatás - FSH-szekréció ↓ - LH-szekréció ↓↑ - hyophysis nagysága ↑ - angiotenzinogén szekréció ↑ - epiphysis fugák záródása ↑ - anabolikus hatás ↑ emlőkre gyakorolt hatás - emlőmirigy kivezetőcső hossza ↑ - pubertáskori emlőfejlődés - bimbóudvar pigemntációja ↑ másodlagos női nem jellegek - testalak - zsírpárnák - hang egyéb hatások - bizonyos fokú só- és folyadék visszatartás - plazma koleszterin ↓ - faggyúmirigyek váladékát hígítja (pattanások ↓) - thrombusképződés kockázata ↑ (véralvadási faktorok keletkezésének megváltoztatása) - hormonkötő fehérjék szintézise ↑ (pl. TBG) - csontszövet megtartása 5. Sorolja föl a

progeszteron 4 hatását! - méhnyálkahártya felkészítése az ébrény befogadására sárgatestben autokrin módon továbbfokozza a steroidszintézist (saját receptor ↑) terhesség fenntartása annak kezdeti szakaszán méhizomzatban antiösztrogén hatás (érzékenység ↓) emlőben a mirigyállomány fejlődése ↑ termogén hatás 6. Hogyan változik a hypophysis gonadotrop sejtjeinek FSH- és LH-szekréciója GnRH folyamatos adagolása esetén? Válaszát indokolja! Mindkét hormon szekréciója csökken. Ennek magyarázata, hogy a fiziológiástól eltérő módon, folyamatosan adagolt GnRH hatására a hypophysis GnRH receptorai downregulálnak. 7. Sorolja föl az LH hatásait férfiban és nőben! Férfi: - a here tesztoszteronszekréciója ↑ Nő: - ovulációt serkenti - ovarialis tüsző luteinizációja ↑ - progeszteron szintézis ↑ 8. Sorolja föl az FSH hatásait férfiban és nőben! Férfi: - spermatogenezis ↑ Nő: - follikulus növekedés ↑ -

ösztrogén szintézis ↑ 9. Kémiailag milyen szerkezetű az FSH és az LH? Mindkét hormon αβ-heterodimer protein; az α-alegység nagy homológiát mutat, a β-alegység a hormonspecifikus. 10. Hogyan történik a progeszteron metabolizációja és a szervezetből való kiürülése? Féléletideje rövid és a májban pregnandiollá alakul, amely glukuronsavval konjugálódva vízoldékonnyá válik, majd a vizelettel kiürül a szervezetből. 11. A májműködés károsodása esetén hogyan változik az ösztrogének metabolizációja? Csökken a metobolizáció a biotranszformációs funkciók károsodása miatt. Ez típusos képet ad májkárosodás esetén, főleg férfiakban: férfias szőrzet elvesztése, gynecomastia. 12. Milyen módszerekkel lehet a menstruációs ciklus egyes szakaszait meghatározni? Soroljon fel 4-et! - szövettani mintavétel az endometriumból méhnyakkenet vizsgálata tárgylemezen (száradási minta) progeszteron-szint meghatározás bazális

hőmérséklet mérése (nagyon pontos kell, hogy legyen) 13. Rajzolja föl az ösztradiol plazmakoncentrációjának változásait egy normális menstruációs ciklus során! Léptékezze az időtengelyt! 14. Rajzolja föl a progeszteron plazmakoncent-rációjának változásait egy normális menstruációs ciklus során! Léptékezze az időtengelyt! 15. Rajzolja föl, hogy hogyan változik az FSH és az LH plazmaszintje egy normális menstruációs ciklus kapcsán! Léptékezze az időtengelyt! 16. Milyen nagyságrendű a progeszteron és az ösztradiol csúcskoncentrációja a plazmában a normális menstruációs ciklus során? progeszteron: 20 µg/l (luteális fázis közepén [20-21. nap]) ösztradiol: ~ 250 ng/l (ovulációt megelőzően [13. nap]) 17. Milyen nagyságrendű az LH és az FSH csúcskoncentrációja a plazmában a normális menstruációs ciklus során? LH: 50 mlU/ml FSH: 25 mlU/ml 18. Rajzolja fel, hogyan változik a testhőmérséklet a menstruációs

ciklus folyamán! Lásd előbb! 19. Hogyan változik a méhnyálkahártya szerkezete a menstruációs ciklus során? A ciklus 5-11 napja között (proliferáció) a fejlődő folliculusból származó ösztrogén hatására gyorsan vastagodik. A mirigyek megnyúlnak, az erek egyelőre szintén csak növekednek. Ovuláció után a szekréciós fázis következik, amikor is a sárgatest progeszteronja indukálja a mirigyek feltekeredését, szekréciós működését. Az endometrium erezettsége fokozódik, típusos spirális lefutású arteriolák alakulnak ki a stratum funkcionaléban, mely réteg a menstruáció alkalmával leválik. A stratum basale nem válik le, ezt egyenes arteriolák látják el A ciklus folyamán a nyálkahártyasejtek glikogéntartalma is egyre fokozódik. 20. Hogyan magyarázzuk a menstruációs vérzés létrejöttét (a szövet-fiziológiai szintjén)? Megtermékenyítés hiányában a corpus luteum elhal, aminek megfelelően a progeszteronszint is csökken.

Progeszteron hiányában megkezdődik az endometriális sejtek elhalása A spirális erekben felváltva jelentkezik vazokonstrikció és vazodilatáció; a vazokonstrikció alatt további sejtelhalás történik. A 28. napon a sejtekből nagy mennyiségű prosztaglandin szabadul fel, minek hatására az arteriolák fala megreped, és vérzés keletkezik. 21. Milyen szöveti elemekből és milyen hormonális hatásra következik be a méhnyálkahártya regenerációja menstruációt követően? A menstruáció alkalmával a stratum funkcionale leválik, de a stratum basale visszamarad a méhnyálkahártyában. Ez a réteg tartalmazza a végső mirigyszakaszokat, melyek visszamaradt hámsejtjei az 5-6. napon eleinte még osztódás nélkül a felszínre tolódnak, majd a sérült felszínen proliferálnak. Ebben az időben az ovariumban már megkezdődik a domináns tüsző érése. Az ehhez kapcsolódó ösztrogéntermelésnek (LH-hatás) az eredménye a méhnyálkahártya

regenerációja. 22. Mi akadályozza meg a fertilizáció bekövetkezte esetén a méhnyálkahártya menstruációs lelökődését? A fertilizáció az ovulációt követően nem sokkal történhet, így a normál ciklus szerinti menstruációs lelökődés idejére már a beágyazódás is megtörténik. Ennek feltétele a corpus luteum progeszteron-szintézise, pontosan a megemelkedett progeszteron/öszrogén arány. A primitív placenta azonnal koriongonadotrop-hormon (hCG) szintézisbe kezd, aminek hatására a corpus luteum nem hal el, hanem megnagyobbodik, és ösztrogén, progeszteron és relaxin termelésbe kezd. Mivel a progeszteron szint nem csökken, hanem emelkedik, az endometriumban nem kezdődik elhalás, sőt az deciduává alakul. 23. Mit nevezünk menopausának? Mikor következik be, milyen fontosabb endokrin változások kísérik? Az életkor előrehaladtával az ovariumok egyre kevésbé reagálnak a gonadotropinokra, működésük csökken, végül nem jön létre

többet menstruációs ciklus (menopausa). Általában 45 – 50 éves kor között a menstruáció rendszertelenné válik, majd megszűnik. A jellemző endokrin változások: nincs jelentős mennyiségű ovariális progeszteron és 17βösztradiol termelés, ösztrogén is csak kis mértékben keletkezik androgén-aromatizáció során. A visszacsatolásos szabályozásnak megfelelően emelkedik az FSH/LH-szekréció. 24. Mit nevezünk menarchénak? Mikor következik be, milyen fontosabb endokrin változások kísérik? Pubertás alatt az első menstruációs ciklus megjelenése. Bekövetkezésének ideje egyénileg változó, 8 –18 éves kor között fiziológiás. A jellemző endokrin változás, hogy a hypothalamikus GnRH-pulzusgenerátor gátlása, ami az 1. életévtől folyamatosan, döntően központi idegrendszeri eredettel fennállt, lassan oldódni kezd Így megindul a GnRH-pulzatibilitás, ami FSH/LH-szekréciót eredményez az adenohypophysisben. A két gonadotropin

megindítja és fenntartja az ovarialis ciklust. 25. Mennyi ideig termékenyítőképes a humán spermium és petesejt? Spermium: ejaculatiot követő 48 órán kereztül. Petesejt: ovulációt követő 36 órán keresztül (bár összesen 72 órán át él). 26. Hol következik be általában emberben a megtermékenyítés (fertilizáció)? Mikor következik be a beágyazódás (implantáció)? A tuba uterina felső harmadában, az ampulla-isthmus határon. A megtermékenyítést követő 6. napon (3 nap alatt ér a tubából a méhbe, és körülbelül ugyanennyit tartózkodik még itt.) 27. Mikor a legnagyobb és mikor a legkisebb a teherbeesés esélye coitust követően (szabályos menstruációs ciklus esetén)? Legnagyobb: 12 – 16. napok között Legkisebb: 20 – 9. napok között 28. Rajzolja fel, hogyan változik a plazma ösztrogénszintje normális terhesség során! Léptékezze az időtengelyt! 29. Rajzolja fel, hogyan változik a plazma progeszteronszintje

normális terhesség során! Léptékezze az időtengelyt! 30. A terhesség második és harmadik trimeszterében melyik az anya vérébe legnagyobb mennyiségben kerülő ösztrogén hormon? Ez milyen szervekben ill. szövetekben, milyen fontosabb lépésekben szintetizálódik? Ösztradiol. A szintézisben a fötoplacentráris egység vesz részt, mivel a placentában nem expresszálódik a 17α-hidroxiláz. Fő alapanyag a magzati mellékveséből származó androgének, melyeket a placenta aromatáz aktivitása alakít át ösztrogénekké. 31. Milyen sejtek termelik a hCG-t, és ennek milyen hatásai vannak? A placenta syncytiotrophoblast sejtjei termelik szignifikánsan. Kisebb mértékben a magzati máj és vese is elválasztja, ugyanakkor patológiás körülmények között különféle tumorokban mindkét nemben szecernálódhat. Élettani szerepe nem teljesen tisztázott, de úgy tűnik, hogy a hCG hatására marad életben a corpus luteum, illetve lehetséges, hogy a

magzati LH-szekréció megindulása előtt a hCG indítja meg a fiúmagzat heréjének tesztoszteronelválasztását. 32. Mi a humán placentáris lactogen (somatomammotropin) hatásának lényege? A legnagyobb mennyiségben termelődő placentráris hormon, amelyből minimális mennyiség kerül a magzati szervezetbe. Lényege, hogy „terhességi növekedési hormon”, biztosítja a nitrogén-, kálium- és kalciumvisszatartást, valamint a csökkent glukózfelhasználást, mely állapotot a terhesség jellemzői. Termelése arányos a placenta nagyságával; csökkent hCS placentáris elégtelenségre utal. 33. Milyen fontos hormonális változások zajlanak le a terhesség 10-12 hetében (kb az első trimeszter végén)? Körülbelül ebben az időben tetőzik a hCG-szint, ami a jelenlegi hipotézisek szerint a corpus luteum fenntartásában játszik szerepet. Eddig az ideig a szükséges mennyiségű progeszteront és ösztrogént a corpus luteum biztosítja. Nagyjából 8 –

12. hét között ezeket a hormonokat a sárgatesttel párhuzamosan az egyre nagyobb placenta is kezdi termelni, mely funkciót végül 0 12. hét körül átvesz a sárgatesttől A sárgatest necrotizál, és mint elmeszesedett képlet (corpus albicans) marad vissza az ovariumban. A corpus luteum és a placenta szteroidtermelőkapacitásának megfelelően ettől az időtől kezdve meredekebben emelkedik mind a progeszteron-, mind pedig az ösztrogénkoncentráció az anyai vérben. Körülbelül ettől az időszaktól kezd markánsan emelkedni a hCS-koncentráció is, valamint az anyai adenohypophysisben fokozódik a PRL-elválasztás. 34. Milyen főbb élettani funkciói vannak a méhnyaknak? Legfontosabb funkciója a nyáktermelés. A méhnyak hámja nem válik le ciklikusan, de a termelt nyák tulajdonságai ciklikusan változnak. Ösztrogén hatására hígabb és alkalikusabb lesz, mely változások a spermiumokat segítik az előrehaladásban. Az ovuláció ideje alatt a

leghígabb Progeszteron hatásra besűrűsödik, ami az ovuláció után és terhesség alatt a legjellegzetesebb. Tárgylemezen terítve páfrányra emlékeztető mintában szárad meg a follicularis fázis alatt. Luteális fázis alatt, illetve terhesség során ezt a jellegzetességét nem mutatja. 35. Milyen mechanizmusok váltják ki ill tartják fönn a miometrium szülési összehúzódásait emberen? A kiváltás mechanizmusa nem tisztázott- Sokáig az oxytocint gyanúsították ezzel, de mára kiderült, hogy ez biztosan nem indítja be a szülést, hiszen az oxytocinreceptorok csak a szülés alatt upregulálnak a méhizomzatban. Valószínűnek látszik, hogy a magzati mellékvesekéreg átalakulása miatt az androgének helyett a glkukokortikoidok termelése kerül előtérbe, amely az egyik jelzés lehet. Kortizol hatására ugyanis a placentában megjelenik a 17α-hidroxiláz és 17,20-liáz aktivitás, így maga is képes ösztrogéneket szintetizálni. Így a

placentráris ösztrogén emelkedik, míg a progeszteron csökken, tehát a méhizomzat ingerlékenysége fokozódik. A fenti hormonális változások hatására a placentáris prosztaglandin-szintézis fokozódik, mely anyagok méhösszehúzódásokat váltanak ki. A szülés alatt fokozódik az oxytocin-szekréció és az oxytocin-receptorok is upregulálnak, így ez a hormon az összehúzódások fenntartásában és a szülés placentáris szakaszában játszik jelentős szerepet. 36. Sorolja föl azokat a hormonokat, melyek a normális laktáció kialakításában szerepet játszanak! normális emlő kifejlődésében - ösztrogén - progeszteron - glukokortikoidok - PRL - GH terhesség alatti változásokban - PRL ↑ - hCS - ösztogén ↑ (tejszekréció terhesség alatti gátlása) tejszekrécióban - PRL ↑ - ösztrogén ↓ - progeszteron ↓ - oxytocin (PRL-szekréciót serkenti) 37. Milyen élettani hatásokat fejt ki a prolactin? - tejszekréció megindítása

(előszetes ösztrogén- és progeszteron előkészítés után) kazein-szintézis ↑ laktalbumintermelés ↑ gonadotropoinok hatása ↓ 38. Mi magyarázata annak a régi megfigyelésnek, hogy szoptatás alatt nemi élet esetén is kisebb az újabb teherbeesés valószínűsége? Az, hogy a szoptatás, mint mechanikai inger az egyik legerősebb stimulánsa a PRLszekréciójának. A z emelkedett PRL-koncentráció a gonadotropinok gátlását eredményezi, így a szoptatás időszaka alatt a leggyakrabban nincsen ovarialis ciklus. 39. Nevezze meg a here fő élettani funkcióit! - endokrin funkció  tesztoszteron termelés spermatogenezis 40. Milyen hormonok szabályozzák a gametogenezist férfiban? - FSH tesztoszteron ( LH) 41. Milyen sejtek termelik az androgént a herében? Az interstitalis Leydig-sejtek. 42. Sorolja föl a tesztoszteron 6 élettani hatását! - intrauterin férfi gonadális és fenotípusos nem kialakítása központi idegrendszer

androgénérzékeny sejtjeiben a hím jellegű változások pubertáskori androgénhatás  nemi szervek növekedése, fejlődése pubertáskori anabolikus hatás  izomzatra, csontrendszerre gyakorolt hatás spermatogenezis megindulása és fenntartása másodlagos férfi nemi jellegek kialakítása és fenntartása 43. Milyen formában található a tesztoszteron a plazmában? - kb. a fele a nagy affinitású SSBG-hez kötve kb. a fele a kisebb affinitású albuminhoz kötve kb. 2%-a szabadon 44. Milyen formában és milyen mechanizmussal fejti ki hatását a tesztoszteron (férfiban) a szövetek és sejtek szintjén? A tesztoszteron a célsejtekben 5α-dihidrotesztoszteronná redukálódik, és ebben a formában fejti ki hatását. A tesztoszteron is aktív biológiailag, de a célsejt androgénreceptora sokkal nagyobb affinitással köti az 5α-dihidrotesztoszteront, mint a tesztoszteront. A hatáskifejtés mechanizmusa a szteroidokra jellemző módon történik. 45. Hogyan

hat a farmakológiai dózisú, kívülről bevitt tesztoszteron a spermatogenezisre? Válaszát röviden indokolja! Önmagában a tesztoszteron hatása paradox, a spermatogenezis jelentős csökkenése vagy teljes megszűnése következik be. Ennek oka, hogy a tesztoszteron a hypothalamusra és az adenohypophysisre negatív feedback hatással van, ezért csökkenni fog az FSH-elválasztás. Az FSH-ra viszont a normális spermatogenezishez szükség van. 46. Melyek a tesztoszteron-inszenzitivitás (receptormutáció) jellegzetes következményei? Testicularis feminizációs szindróma. Megjelenési formája függ attól, hogy a betegség mely életszakaszban alakul ki. Receptormutáció nyílván már az intrauterin korban is megmutatkozik, ezért a férfi gonadáslis és fenotípusos nem kialakulása elmarad a genetikailag fiú magzatban (pseudohermaphroditizmus). Postnatális fejlődés során az egyén lányként fejlődik, és a vakon végződő külső nemi szervekre a

menstruációs vérzés elmaradása derít fényt. 47. Sorolja fel Sertoli sejtek 4 funkcióját! - vér-here gát alkotása ösztrogén szekréció androgénkötő fehérjék szekréciója (magas androgénellátást biztosít a tubularis folyadékban) inhibin-szekréció (FSH-gátlás) FSH és androgén hatás „közvetítése” az érőfélben lévő spermium előalakok felé közeg biztosítás a spertmatogenezishez érési előalakok mozgatása 48. Milyen környezetben folyik a hímivarsejtek érési folyamata? 49. Milyen hőmérséklet szükséges a normális gametogenezishez férfiban? 32 oC 50. Milyen mechanizmussal jön létre a penis erekciója? Először az artériás rezisztenciaerek és a trabeculáris simaizmok ellezulnak, ami miatt a vérbeáramlás ellenállása csökken, a beáramlás (és ekkor még a kiáramlás is) fokozódik. Ez a latens erectio, a penis meghosszabbodik, de a belső nyomás még nem emelkedik. A következő szakaszokban az artériás

beáramlás tovább nő, ami miatt a atunica albuginea megfeszül, az intracavernosus nyomás megközelíti az artériás nyomás értékét. A megnövekedett térfogat miatt a subtunicalis vénák kompresszálódnak, ami elfolyási ellenállást okoz. A végső szakaszban a harántcsíkolt m. ischiocavernosus és m bulbocavernosus akaratlagosan vagy reflexesen kontrahál, amely a rigid erectio szakaszában a vénás elfolyást megszűntetheti, a penisen belüli nyomás meghaladhatja az artériás nyomást. Az artériás áramlás ebben a szakaszban a két corpus cavernosumban megszűnik, míg a corpus spongiosumban végig megmarad, sőt a glans penis megduzzadásához magas áramlási érték szükséges. 51. Mennyi az egészséges férfi ejaculatumának térfogata, a benne levő spermiumok száma? - 2,5 – 3,5 ml 100 millió / ml 52. Milyen utat kell bejárnia és milyen rétegeken kell átjutnia a hímivarsejtnek a fertilizációig? Mellékhere  ductus deferens  vesicula

seminalis  prostata  urethra  hátsó hüvelyboltozat  méh  petevezető  (ampulla). Corona radiata  zona pellucida  perivitellinaris tér  perivitellinaris membrán. 53. Mi a vesicula seminalis funkciója? Az ondó spermiumon kívüli folyadékösszetételét szecernáló mirigy. Főleg a megfelelő pH-hoz szükséges anyagokat, és a spermiumok mozgásához szükséges energiát biztosító anyagokat szecernál az ondóba (fruktóz, aminosavak, C-vitamin, prosztaglandinok). Működése a tesztoszteron szabályozó hatása alatt áll. 54. Milyen szöveti elemekből áll a vér-here gát? - endothel lamina basalis interstitium bazális membrán Sertolli-sejtek (szoros kapcsolatok) 55. A vér-here gát fiziológiai jelentősége - környezeti barrier a tubuli seminiferi és a vérplazma között (tubuli seminiferi kevés glukózt és fehérjét, viszont sok androgént, ösztrogént, káliumot, inozitolt, glutaminsavat és aszparaginsavat tartalmaz)

immunológiai barrier, ami védi, hogy a csírasejtek osztódásából és éréséből származó antigéntulajdonságú anyagok nehogy a vérbe jussanak autoimmun reakciót kiváltva tubularis lumen felé irányuló folyadékmozgást serkentő ozmotikus grádiens kialakítása