Pszichológia | Felsőoktatás » A munkapszichológia tárgya, feladata és története

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 35 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:525

Feltöltve:2006. augusztus 05.

Méret:260 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A munkapszichológia tárgya, feladata és története A pszichológia a lelki folyamatokkal, tevékenységekkel és állapotokkal, azaz a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Azt tanulmányozza, hogy milyenek e folyamatok és állapotok a különböző embereknél, milyenek a lelki jelenségek egyéni változatai. Lelki jelenség nem létezik az idegrendszer működése nélkül és lelki jelenségeinkre hatással van fizikai környezetünk állapota (a hőmérséklet, a zaj stb.) A munkapszichológus vizsgálatai során nem hagyhatja figyelmen kívül az üzemben található fizikai környezetet (a megvilágítást, a rezgést stb.) A munkalélektan = pszichológia A pszichológia kutatási területe rendkívül szerteágazó, központi része az általános lélektan, amely az egészséges felnőtt ember lelki jelenségeinek általános érvényű törvényszerűségeit igyekszik feltárni. A munkapszichológia feladata azoknak a pszichológiai jellegű problémáknak a

vizsgálata, melyekkel az ember különböző körülmények között találkozhat. Feladata, hogy biztosítsa a dolgozó ember védelmét a pszichés ártalmakkal szemben. A napjainkban divatossá vált automatizálás nem feltétlenül javítja meg az ember munkafeltételeit, sőt ellentétes eredménnyel is járhat. Egy technikailag tökéletes, de az ember sajátosságait figyelmen kívül hagyó berendezés pszichés túlterhelést okozhat. Különböző pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki az automatizálás által pl.: gyomorfekély, vérkeringési zavarok. A munkapszichológus célja, hogy a dolgozó emberek szolgálatában álljon és törekednie kell arra, hogy minél többen megtalálják munkájukban az „optimális élmény”-t = FLOW (áramlat). A munkapszichológia célja tehát a hatékonyabb munkavégzés elégedetebb dolgozókkal. A munkapszichológia feladatai: - alkalmasságvizsgálatok (általános elvek, egyéni különbségek, interjú, tesztek,

kritériumok, beválás). - Szervezeti lélektan ( vállalati politika, kommunkikáció, a vállalat felépítése. - Motiváció, attitűd, morál ( megelégedettség, erkölcsi ösztönzés, teljesítmény és motiváció) - Képzés, oktatás (fejlesztés, tanulás, vezetők és beosztottak képzése) - Vezetés (vezetési stílusok, elméletek) - A dolgozó ember jellemzői (csontok, inak, izmok, anyagcsere, idegrendszer) - Baleset, biztonság, elfáradás. - A dolgozók értékelése - Munkaszervezés A munkapszichológia 3 tényezőre irányítja a figyelmét: - a dolgozó emberre (mint egyénre és mint a csoport tagjára) - a dolgozók munkakörnyezetére - a termelési tevékenységre. A munkapszichológus tevékenységére általában valamilyen vállalati probléma kapcsán kerülhet sor. A vállalati problémákat 3 csoportba soroljuk: - műszaki - gazdaság és - emberi problémák. Mi itt az emberi problémákkal foglalkozunk. A termelési

vonatkozású problémák megoldására az üzemi orvos, a munkaszociológus, a munkavédelmi felelős vagy a munkapszichológus hivatott. Ha teremlési vonatkozású probléma részben műszaki-technológiai, részben emberi jellegű, akkor ergonómiai problémáról beszélünk. A munkapszichológia története: Előzmények I.: tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) F.W Taylor a tudományos munkaszervezés megteremtője volt. A különböző munkapszichológiai elméletek és iskolák sokáig a taylorizmushoz kapcsolódva vagy azzal vitázva jöttek létre. A taylorizmusból származtak azok a rendszerek, melyek a termelés racionális vagy tudományos megszervezésére törekedtek. Pl: Taylor Amerikában a baseball játékban egy újfajta dobást vezetett be. Látásának megromlása miatt sportolói és tudósi munkájáról le kellett mondania, egy acélmű főmérnöke lett. Vizsgálatokat kezdett és úgy találta, hogy a tőkések a dolgozók tényleges

termelőerejének csak 20%-át tudják kihasználni. Tudományos munkaszervezésével éppen azt akarta elérni, hogy a munkások egész termelési potenciáljukat az üzemnek áldozzák. Az általa kidolgozott rendszer a következő feladatokból állt: - A kiválasztott munkához meg kell keresni a legjobb eljárást. - Ki kell válogatni azokat az embereket, akik ezekkel az eljárásokkal a legrövidebb idő alatt tudják elvégezni a termelési műveleteket. - Minden egyes művelet elvégzésének normaidejét meg kell állapítani. - Be kell tanítani a munkásokat és kényszeríteni őket a normaidő betartására. Elérte, hogy módszerével a teljesítmény egyszerűbb fizikai munkával a négyszeresére emelkedett. Taylor ideálja az elgépiesedett, feltétel nélkül engedelmeskedő munkás A fiziológusok kifogásolták, hogy Taylor a munkást ugyanúgy kezeli, mint a gépet, figyelmen kívül hagyja, hogy az ember élő szervezet. Taylor és követői a

termelés hatékonyságának növelésére törekedtek, de figyelmen kívül hagyták a termelés legfontosabb tényezőjét: a dolgozó embert. Előzmények II.: a vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925) Henri Fayol arra az emberre figyelt, aki a feladatáért a felelősséget viseli. 1916-ban elsőként fogalmazta meg a rendszeres vezetőképzés szükségességét. A szakmai és vezetési ismeretek, képességek arányáról írt megállapításai: minél magasabban helyzekedik el valaki a szervezeti hierarchiában, annál lényegbevágóbb a vezetési felkészültsége és kevésbé fontos a szakmai képzettsége. Fayol szerint vezetni annyi, mint tervezni, szervezni, rendelkezni, koordinálni és ellenőrizni. Human relations (1930-1950) Human relations (emberi kapcsolatok) irányzat a taylori tudományos munkaszervezésre való visszahatásként, mintegy annal ellenlábasaként jött létre. Létrejötte Elton Mayo nevéhez fűződik. 1923-24-ben Elton Mayo a Harvard

egyetem egyik kutatócsoportjának vezetőjeként vizsgálatokat végzett egy philadelphiai textilgyárban, ahol nagy volt a munkaerő-fluktuáció és alacsony volt a termelés. A dolgozókkal végzett beszélgetések nyomán pihenőidők bevezetését javasolta, mert úgy vélte, hogy a megszakítások eredményeképpen a munkások kevésbé merülnek „pesszimista révedezésekbe” és javul a munkakedvük. Az eredmény meglepő volt: a fluktuáció 250 %-ról 5 %-ra csökkent. Magyarországon a két világháború között kezdődött a pszichológia felhasználása a munka világában. Kezdetben kissé régies módszerekkel, de mindvégig etikusan szolgálta a dolgozók érdekeit. A rendszerváltás a munkalélektanban is gyökeres változást hozott. Napjainkban külső, független tanácsadó cégek látják el ezt a feladatot. Fizikai munkakörnyezet Hangulatunkat, közérzetünket nagymértékben befolyásolja fizikai környezetünk. Hasonló a helyzet a munkahelyen

is. A munkapszichológia egyik legfontosabb célja a munka kellemesebbé tétele. A munkafeltételek javítása azonban jelentős anyagi ráfordítást igényel Több vizsgálat is rámutatott arra, hogy a környezeti tényezők, feltételek nagymértékben befolyásolják az ember munkáját. A környezeti tényezők vizsgálata, megoldások készítése nem valósítható meg csak pszichológusok vagy csak mérnökök segítségével: megfelelő integrációra, mérnökök, orvosok, pszichológusok, szociológusok együttműködésére van szükség, tehát többnyire típikusan ergonómiai feladat. A vizuális környezet: Az ember elsősorban optikailag orientálódik – az információk 80-90%-át látás útján szerzi – ezért a vizuális környezet megfelelő kialakítása alapvetően fontos. A.) A megvilágítás: A munkahely megvilágításának két alapvető módját különböztetjük meg: - természetes világítás: biológiai szempontból a napból érkező fény a

legkedvezőbb az ember számára. Ezért a tervezőknek törekedni kell az üvegtető vagy a magas, széles ablakok kialakítására, melyek segítségével egyenletes, káprázásmentes világítás hozható létre. Ügyelni kell arra is, hogy az üvegfelületek mindig tiszták legyenek. - Mesterséges világítás: előnye abban rejlik, hogy függetlenítik a munkahelyek elrendezését az ablak közelségétől és az egész munkaidő alatt egyenletes világítást ad. A munkahelyi megvilágítás legfontosabb tényezői: 1.) a fény eloszlása a munkaterületen 2.) A megvilágítás erőssége 3.) A fényforrások és a munkahelyen lévő felületek minősége és színe 4.) A szemlélt tárgyak és részletek fényességi kontrasztja 1.) A fény eloszlása a munkaterületen: A munkahely megvilágításának minősége attól függ, hogy a fény az egyes munkaterületeken megfelelő arányban oszlik-e el. A mesterséges fényforrásokból eredő fény három fajtáját

különböztetjük meg: a.) közvetlen (direkt) fény: a fénysugarak a fényforrsából közvetlenül jutnak a munkaterületre. b.) Közvetett (indirekt) fény: a legtöbb fénysugár a falakról és a mennyezetről visszaverődve éri el a munkahelyet. Ez egy fényforrás alá helyezett átlátszatlan tálacskával lehet elérni. c.) Diffúz (szórt) fény: a fényforrást egy fényáteresztő búrával vesszük körül, mely a fényt egyenletesen szórja szét. A közvetlen megvilágítással lehet maximális világosságot elérni, hiszen a fényforrásból kijövő fény 90-100%-a lefelé, a munkahely felé irányul. Ennek viszont van egy hátránya, mégpedig a túlzott fény miatti káprázás a következménye. A káprázás csökkenti a látómezőben megjelenő tárgyak láthatóságát, ingerültté teszi a dolgozókat, sietteti a szem elfáradását, csökkenti a termelékenységet, növeli a baleseti veszélyt. 2.) A megvilágítás erőssége: A szükséges

világosságszint eléréséhez általános és helyi megvilágítást kell alkalmazni - a diffúz megvilágításhoz kevesebb elektromos áramra van szükség, mint az indirekt megvilágításhoz, viszont káprázást idéz elő. - Az általános vagy terem megvilágítás során a tervezőnek a fény szétszórására kell törekednie, az árnyékok és a káprázás elkerülése végett. Laboratóriumokban és más hasonló munkahelyen helyi megvilágítást alkalmazhatunk. 3.) A fényforrások és a munkahelyen levő felületek minősége és színe A szükséges megvilágítási erősség mértékét nagymértékben befolyásolja a munkafelület fényvisszaverési tényezője. Ügyelni kell arra, hogy a nagy felületek ne legyenek fénylőek a tükröző visszaverődés elkerülése miatt. Kisebb felületeknél viszont előnyös a fényes kiképzés, könnyebb a tisztításuk. Nagy felületek esetén inkább pasztellszíneket kell használni, mint rikító színeket. B.)

A színek szerepe: Színérzékelés: A színek fizikai alapját a fény hullámhossza képezi. Aszerint, hogy visszavert fényről vagy egy fényforrás fényéről van szó, felületi vagy fény-színekről beszélünk. A fény különbözőképpen verődik vissza a fényes, sima, illetve az érdes, tompa, matt felületekről. A színek felvétele a csapok feladata. A csapok a retinán nem egyenletesen helyezkednek el, így érthető, hogy a retina különböző részei nem egyformán érzékenyek az egyes színekre. Az ideghártya szélén egyáltalán nem látunk színeket Bizonyos színek eltérő érzelmi reakciókat váltanak ki: a piros izgalmat vagy haragot, a kék csendes örömet, a fekete és a szürke szomorúságot. Akusztikus környezet A munkapszichológusokat régóta érdekli a munkahelyi zaj hatásainak kérdése. A 60-as évektől az ipar legkülönfélébb területein az orvosok és pszichológusok jelentős erőfeszítéseket tettek a zajártalom

megelőzésére, illetve csökkentésére. A vizsgálat főbb részei: a zaj fizikai vizsgálata, a dolgozók vizsgálata, a zajártalom elleni védekezés megtervezése és megszerzése. Hangtani alapfogalmak: Hangnak nevezzük a rezgő test rugalmas közegben tovaterjedő rezgéseit és hullámait, ha azok a hallószervben hangrezgéseket keltenek. A hang abszolút magasságát a másodpercenkénti rezgések száma határozza meg. Mértékegysége a hertz. Az emberi fül csupán a 16 Hz-től 20000 Hz-ig terjedő tartományba eső rezgések felvételére képes. A hang másik jellemzője az erőssége. Egy adott helyen uralkodó hang erősségét az egységnyi felületen merőleges irányban, időegység alatt átáramló hangenergia mennyisége határozza meg. A zaj hatása a dolgozók szervezetére és teljesítményére: A zajnak vegetatív, hallószervi és pszichikus hatása lehet. Vegetatív változások: A vegetatív változások nem csupán akkor következnek be, amikor a

zaj tudatosodik a dolgozóban, hanem már ezt megelőzően is. Kimutatták, hogy a zajos munkatevékenység hatására megváltozik a keringési rendszer működése, csökken a vérnyomás és a pulzusszám. A hallószervre gyakorolt hatása: Különböző intenzitású, frekvenciájú és különböző ideig tartó hangok hatására a fül háromféle módon reagálhat. 1.) Ha a fület tartósan azonos erősségű inger éri, akkor bizonyos idő után csökken az inger által kiváltott érzet. Ezt a jelenséget alkalmazkodásnak = adaptációnak nevezzük. 2.) Halláskifáradásról beszélünk, ha a fül folyamatos ingerlés után más ingerre is csak csökkent mértékben reagál. 3.) A hosszabb ideig nagy zajban végzett munka egy idő után a hallás receptorát, a Corti-szervet károsítja. Ez halláskárosodáshoz vezethet. Pszichikus hatások: A 2000 Hz feletti magas hangokat általában kellemetlenebbnek észleljük, mint a mély hangokat. Az egyenletes zajok

általában kevésbé zavaróak, mint a szabálytalanul válatkozók. A pszichikus hatást erősen befolyásolja az ember beállítottsága és az a szituáció, amiben a zajhatás éri. A zaj csökkenti a dolgozók teljesítményét. Konkrét vizsgálatokra van szükség, mely kimutatja a zaj károsító hatásait. Rezgések hatása a dolgozókra: A hosszú ideig tartó, nagy intenzitású rezgés a szervezet minden rendszerének tevékenységét károsítja és bizonyos körülmények között súlyos megbetegedést okozhat. A kis intenzitású és rövid ideig tartó vibráció ezzel szemben kedvező hatású, csökkenti a fáradtságot, fokozza az anyagcserét és fokozza az izomerőt. A rezgés hatására zavarok keletkeznek a vegetatív idegrendszerben, majd ennek hatására zavarok keletkeznek az emésztőszervekben, a légzésben és a vérkeringésben. Klímaviszonyok: Az ember jó közérzetét és teljesítőképességét nagymértékben befolyásolja a környezet

klimatikus feltétele. A túlzott meleg vagy hideg nem csupán kellemetlen lehet, de szélsőséges esetben nagy megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés. A fokozott légáramlás súlyos izületi megbetegedésekhez vezethet. A nem megfelelő klímakörülmények elsősorban a vérkeringési és az anyagcsere-rendszert terhelik meg. Az emberi szervezet bizonyos határok között képes alkalmazkodni a munkakörnyezet extrém klimatikus feltételeihez is, ezt a jelenséget klimatizálódásnak nevezzük. Az, hogy a dolgozók milyen munkahelyi klímát tekintenek elviselhetőnek, igen szubjektív. A szubjektív hőmérsékletre elsősorban olyan tényezők vannak hatással, mint a testalkat, az életkor, az egészségi állapot, a ruházat, de hat rá pl. az is, hogy a dolgozó extravertált vagy introvertált. Dolgozókra ható meterológiai tényezők: - a légnyomás változásával vegetatív idegrendszeri reakciók, pszichés változások figyelhetők meg,

- a hőmérséklet ingadozása a szervezet hőháztartását terheli, - a légnedvesség a szervezet hőleadását befolyásolja, A felsorolt légköri elemek változásai együttesen változva alkotják az időjárást. E szabálytalan változások szervezetünk számára biológiai ingert jelentenek, mely inger nagysága függ az egyes tényezők változásának mértékétől. A front két légtömeg határfelülete, hossza több száz, szélessége néhány kilométer. Lényegesebb fronttípusok: - meleg vagy felsiklási front: akkor alakul ki, amikor az addig felettünk tartózkodó hideg levegő helyére melegebb áramlik. Az újonnan érkező meleg levegő a könnyű fajsúlya miatt felsiklik a hideg hátára. - hideg vagy betörési front: a hidegfront a meglévő meleg levegő helyébe hideget szállít. A hideg levegő fajsúlya nagyobb, ezért a meleg levegőt maga előtt tolja, betör alá és felemeli a magasba. - veszteglőfront: ha a meleg illetve a hideg

levegőnek nincs elég energiája, hogy a másikat eltolja. Így a kettő egy helyben vesztegel - záródott front: ez akkor alakul ki, ha a felsiklási frontot gyorsan követi egy betörési front. A munkapszichológia módszerei A munkapszichológia módszerei elsősorban a pszichológia más ágazataiból, továbbá a társtudományok (szociológia stb.) módszereiből nagyrészt összeállíthatók, kikövetkeztethetőek. A tudományos vizsgálat olyan vállalkozás, amelynek célja a problémák megoldása. Hipotézisek felállítása: Egyesek szerint a kutatás el sem kezdődhet addig, amíg nincs felállítva valamilyen hipotézis. Hipotézisek különféle alapon állíthatók fel: valamilyen sejtésre alapozva, vagy más vizsgálatok eredményeire épít, vagy egy elmélet talajából. Maga a hipotézis segítség lehet ahhoz, hogy: - milyen adatokat kell összegyűjtenünk, - hogyan kell az adatokat az elemzés során csoportosítani. 1.) A megfigyelés: A

mindennapi élet legállandóbb tevékenysége, kora gyermekkorunktól figyeljük a környezetünket. A tudomány sem nélkülözi ezt az alapvető információszerző módszert A tudományos módszernek azonban 4 követelményt kell kielégítenie: - jól meghatározott kutatási cél szolgálata - a nyert adatok rendszeres rögzítése - lehetőség biztosítása a jelenség általánosítására - az adatok érvényességének és megbízhatóságának ellenőrzése A megfigyelés előnye, hogy a vizsgálandó jelenséget spontán lefolyása közben rögzíti, így megbízható információt ad. A megfigyelés hátránya, hogy gazdaságtalan, kell várni egy esemény bekövetkezésére, vagy maga az esemény tart hosszú ideig. A megfigyelésnek két fajtája van: - struktúrálatlan megfigyelés - struktúrált megfigyelés. a.) Struktúrálatlan megfigyelés: Fő jellemzője, hogy a megfigyelőnek nincs előre kidolgozott kategóriarendszere, azaz minden eseményre

nyitott szemmel és füllel készül fel, minden jelenség egyformán fontos a számára. Ez azonban csaknem megoldhatatlan feladat a számára A struktúrálatlan megfigyelés mintegy előkészítője a struktúrált megfigyelésnek. A következő problémák származhatnak a struktúrálatlan megfigyelésből: - érzéki csalódás: - a kívülálló tudatlansága - fontos részletek figyelmen kívül hagyása. (a megfigyelő sokszor úgy érzi, hogy mindent észrevett, de azonban sok részlet elkerülte a figyelmét. Ergonómia A kifejezés két görög szónak az ötvözete: ergos = munka, nomos = törvények. Murell az ergonómiát a következőképpen definiálta: Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, a munka

szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó. Európában ergonómiának nevezik, az Egyesült Államokban „human factors” vált a legáltalánosabbá. Az ergonómia feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátókról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkakör és a környezet tervezése során. Ma már a legtöbb személyi számítógépet, autót, modern irodabútort az ergonómiával reklámoznak. Az ergonómia alapvető feladata az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. Alapvetően két törekvést kell hangsúlyozni: - a hatékonyság növelését, - az emberi igények kielégítését. B.M Pulat hangsúlyozza, hogy az ergonómiai szempontok figyelmen kívül hagyása, vagy elhanyagolása az alábbi következményekkel járhat: - kisebb teljesítmény, nagyobb veszteségidő,

magasabb költségek, - növekvő hiányzás - hibázások és balesetek növekvő valószínűsége, - fizikai és pszichés egészségkárosodás, magasabb fluktuáció. A jó ergonómiai megoldás mindig az adott esetben legkedvezőbb kompromisszum megtalálását jelenti, hiszen egyaránt törekedni kell az emberi erőforrások minél hatékonyabb felhasználására, és eközben gondosan ügyelni kell arra is, hogy az elvégzendő munka során az ember egészsége ne károsodjon. A kezdetek: Ekkor az ergonómiát kizárólag az ember-gép kapcsolat optimalizálására használták. Ezt az időszakot a „fogantyúk és skálák ergonómiájának” nevezték. A fő kérdés az volt, hogy a berendezések kialakításánál milyen módon lehet figyelembe venni az embert, ahhoz, hogy hatékonyabb működést érjenek el. A későbbiekben: Ekkor az ergonómia kulcsfogalmai: a biztonság, a hatékonyság, a komfort voltak. Alkalmazása kiterjedt az élet más területeire a

munkán kívül: lakás, iskola, közlekedés, sport stb.) Az utóbbi évtizedekben: Napjainkban az ergonómia felhasználása a termékek fejlesztésére terjed ki: termékergonómia. Az információs technológiák széles körű elterjedése életre hívta az ergonómia alkalmazásának legújabb formáját: a kognitív ergonómiát, vagy szoftver ergonómiát, amely az ember-számítógép interakciók kialakítására irányítja a figyelmét. A fáradtság A fáradtság egyike azoknak a pszichológiában használatos kifejezéseknek, amelyek szinte bármit jelenthetnek. A fáradtság kifejezést nem lehet egyértelműen mérni A fáradtság jelei: A fáradtság jelei jóval korábban jelentkeznek az állóképesség elvesztése előtt. A kifáradás viszont annak a jele, hogy elértük a kritikus pontot. Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés - Objektív fáradtságon a fiziológiai módszerekkel kimutatható elváltozások mögött húzódó

pszichofiziológiai jelenséget értjük. - a szubjektív fáradtságérzés az előbbi tudatos pszichikus reprezentációja. Fáradtságvizsgálatok célja: A munkahelyi fáradtságvizsgálatok célja, hogy megakadályozzák a dolgozók túlzott túlterheltségét, a fizetési arányok helyes kialakítása. A fáradtság csökkentésének konkrét megoldásai: - bizonyos műveletek gépesítése - munkakörülmények javítása - megfelelőbb munka és pihenési rendszer kialakítása. A terhelés és az igénybevétel fajtái: A terhelés két fő fajtáját különböztetjük meg egymástól: a fizikai és a pszichikus terhelést. A fizikai és a pszichikus terhelés egyaránt igénybe veszi az egész szervezetet. - A fizikai fáradtságot előidéző munkának két fő fajtája van: 1.) a dinamikus izommunka (a munkát végző izom váltakozva húzódik és ernyed el) 2.) statikus izommunka (amikor a munkát végző izom tartósan összehúzódik) - a pszichikus

terhelés részben mentálisan, részben érzelmileg veszi igénybe a szervezetet. A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés. A fáradtság fogalmától feltétlenül el kell különíteni e három fogalmat: - a monotóniát - az éberségi szintet - a telítődést. A monotónia: Az egyhangú munka hatására időnként kihagy a figyelem, amely nyomasztó közérzetet kelt és neurózishoz vezethet. A monotónia és a fáradtság a következőkben tér el egymástól: - a fáradtság hatására a pszichikus feszültség nő, míg a monotónia hatására csökken, - a fáradtság nagyrészt a szervezet fizikai állapotától függ, míg a monotónia elsősorban a dolgozók személyiségétől (vannak, akik kedvelik a monoton tevékenységet és vannak, akiknél neurózishoz vezet. - monoton tevékenység után gyakran nagyobb a teljesítmény, mint előtte. Az éberségi szint csökkenése: Az éberségi szint problémája az

automatizáció térhódításával fokozatosan előtérbe kerül. Az ilyen rendszerekbe a gépek átveszik az emberek funkcióit és az embernek egyre ritkábban kell beavatkoznia a műveletekbe. A telítődés: A telítődés olyan pszichikus állapot, melynek jellegzetessége, hogy a tevékenység az individuum számára kezdetben pozitív felszólító jelleggel bír, később a tevékenység végrehajtásának ismétlése következtében elveszti a pozitív felszólító jellegét és kialakít egy semleges vagy rosszabb esetben egy negatív felszólító jelleget. Ha a helyzet vagy a tevékenység vállalása még akkor is kötelező, amikor az már számunkra terhes és szeretnénk kikerülni az adott szituációból, akkor beszélünk telítődésről. Telítődés = feszült, ingerült állapot. A telítődés egyaránt felléphet a táplálkozásban, a magánélet különböző területein és a hivatás gyakorlása közben. A telítődés állapotában levő személy mind

nyugtalanabbul keresi a „szabadulás” lehetőségét. A fizikai munka okozta fáradtság: A fizikai megterhelés tanulmányozása nem pszichológiai, hanem fiziológiai feladat. Minden fáradtságvizsgálatnak van viszont bizonyos pszichikus vetülete. A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés: A fizikai munka problémáinak megértéséhez szükséges szót ejteni az anyag –és energiaforgalom fiziológiai alapjairól. A szervezet egyik alapvető életfolyamata a tápanyagok formájában felvett kémiai energia átváltoztatása hővé és mechanikai energiává. Az emésztőszervben a tápanyag fokozatosan lebomlik, és a folyamat végén a bélfalon keresztül a véráramba kerül. A tápanyagoknak csak egy része szolgálja a test felépítését, illetve a zsír képződését. A vérrel a tápanyag a szervezet sejtjeibe jut, ahol energiaszegény végtermékké bomlik le. A felszabaduló energia részben a szervezet működésére, részben a test

felépítésére használódik fel. Ezt a komplex lebontási és felépítési folyamatot nevezzük anyagcserének. Az energiafelhasználás nagyságát nem tekinthetjük az elfáradás mértékének. Az alapanyagcsere: Egy gép, ha nem használják, akkor energiát nem vesz fel és nem is ad le. Ez az élőlényeknél másképp működik, ugyanis még testi nyugalomban is energiafelemésztő folyamatok játszódnak: szívizom és a légzőizom állandó működésben van és ehhez energia és oxigén szükségeltetik. Az alapanyagcsere nagysága több tényezőtől függ: testfelület, testtömeg, testmagasság, életkor és nem. Nőknél az alapanyagcsere kisebb, mint a férfiaknál A szervezet igénybevétele: Azonos terhelés a különböző testi felépítésű dolgozóknál eltérő igénybevételt idézhet elő. A fizikai munka a szervezet minden folyamtára hatással van: - mélyül és szaporább lesz a légzés - gyorsabb lesz a szív lüktetése - növekszik a

vérnyomás - fokozódik a cukorfelhasználás - növekszik a testhőmérséklet és az anyagcsere. A fizikai munka által kiváltott igénybevétel mutatójaként leggyakrabban a pulzusfrekvencia alakulását szokták használni. Egy-egy dolgozónál az energiafelhasználás és a pulzusfrekvencia között szoros kapcsolat van. Az izmok kifáradása ugyanis az elégtelen oxigénfelvétel következménye, amit a pulzusfrekvencia megváltozása követ. A szellemi munka okozta fáradtság: Üzemeink jelentős részében a műszaki fejlődés elérte a részleges automatizáció szintjét, így a munkatevékenység mindinkább elveszti fizikai jellegét, és a magasabb idegtevékenység szférájában lezajló folyamatok szerepe válik döntővé. A mentális terhelés a különféle munkatevékenységeknél eltérő módon jelentkezik. A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei: A vizsgálatok módszereit 4 fő csoportba soroljuk: - teljesítménymérés -

fiziológiai paraméterek változásának vizsgálata - a fáradtság pszichológiai szimptómáinak (tüneteinek) vizsgálata - a fáradtságérzés, a vizsgálati személyek szubjektív beszámolóinak értékelése. Teljesítménymérés: A teljesítménymérés fő problémája, hogy olyan komplex jelenséggel állunk szembe, melynek összetevőit nem nagyon tudjuk ellenőrizni. Ide tartoznak azok a vizsgálatok is, melyek a munkamozdulatok dezorganizációjából kívánnak a fáradtság mértékére következtetni. E célra többféle mozgáselemző készüléket terveztek. A fiziológiai paraméterek vizsgálata: Szellemi munkánál is végeznek bizonyos fiziológiai vizsgálatokat: - az elektrofiziológiai vizsgálatok, mint pl.: az elektroenkefalográffal végzett vizsgálatok, melyek lebonyolítása munkakörülmények között kissé nehézkes, - a vérkeringési és légzési rendszer egyes mutatói szellemi kifáradás esetén is változást mutatnak. A fizikai

munkával kapcsolatban említettük, hogy a pulzusfrekvencia a dinamikus fizikai munka okozta igénybevétel talán legjobb mutatója. Szellemi munka esetén viszont a pulzusfrekvencia néha emelkedik, néha csökken. A fáradtság pszichológiai szimptómáinak vizsgálata: A fáradtság pszichológiai szimptómáinak vizsgálata a lelki jelenségek széles skálájára terjed ki. a.) vizsgálatok szenzoros szférában: pl.: autópályán történő éjszakai vezetés hatására 200 perces menetidő után a látásérzékenység csökkenése mutatkozott. A szenzoros szférában történő fáradtságvizsgálatok fő problémája, hogy a munkatevékenység következtében részben az érzékszerv fárad ki és ez terjed tovább az idegrendszer többi részére, részben pedig az idegrendszer elfáradása hat az érzékszervek működőképességének csökkenésére. b.) vizsgálatok a motoros szférában: Fáradtság hatására az izomerő csökken, a mozgáskoordináció és a

test stabilitása romlik, a mozdulatok gyorsasága és pontossága csökken és a kéz remegése változik. - az izomerő változása a szellemi kifáradás esetében is kimutatható, - a mozgáskoordináció az ember érzék és mozgásszerveinek sokoldalú összerendezettségét foglalja magába, - a tremor (remegés) esetében, ha a fizikai és a szellemi fáradtság elválasztása a feladat, akkor azt tapasztaljuk, hogy fizikai fáradtság estén a tremor amplitúdója, míg szellemi elfáradás esetén a tremor frekvenciája növekszik. A munka és a pihenési rendszer A fáradt embernek pihenésre van szüksége, ahhoz, hogy munkaképességét visszanyerje. Az emberi élet a munka és a pihenés sajátos ritmusú váltakozásából áll. De igaz az is, hogy nem minden munka fárasztó és nem minden pihenés valóban pihentető. Az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában: A második világháború vége óta a több műszakos munka

iránti igény az iparban világszerte megnőtt. A modern technológia a berendezések folyamatos működtetését teszik szükségessé a nap 24 órájában, a hét minden napján. A dolgozók jelentős része kedvezően ítéli meg a több műszakos munkát. Vizsgálatokkal kimutatható, hogy az éjszakai munka sok dolgozónál egészségkárosító hatású, idegrendszeri problémákhoz vezet. A felnőtt ember szervezet a törzsfejlődés során ugyanis olyanná alakult, hogy nappal működik megfelelő intenzitással, és az éjszakai sötétben regenerálódik leginkább. Ha ezt a szervezetet arra kényszerítjük, hogy ezzel ellenkezőleg működjön, akkor ez tökéletlen működésben nyilvánul meg. Az emberi szervezetben számos ciklikus folyamat zajlik le, melyek együtt járnak a fiziológiai és biokémiai mutatók változásaival (pl.: anyagcsere-folyamatok, vizeletkiválasztás, oxigénfelhasználás). A fiziológiai mutatók közül különösen szemléletes a

testhőmérséklet változása. A testhőmérséklet és a dolgozók teljesítőképessége között korreláció tapasztalható, mindenesetre jól felhasználható annak a vizsgálatára, hogyan képesek a dolgozók alkalmazkodni a különféle munkaidőrendekhez. Az egyik legfőbb nehézséget az alvás okozza, mivel a nappali alvás nem olyan üdítő, mint az éjszakai alvás. Összegezve: a fiziológia vizsgálatok tanúsága szerint a több műszakos munkarendszerek többsége bizonyos mértékig káros a dolgozók szervezetére. Munkaközi szünetek: Ideális esetben a dolgozó kipihenten érkezik a munkahelyére, a munka hatására viszont munkavégző képessége egyre kisebb lesz. Vizsgálatok alapján a munka fárasztó hatásának következtében a munkaképesség a munka első 10 órájában lineárisan csökkent, majd a csökkenés rohamossá vált. A munkavégző képesség csökkenésének megakadályozására a munkaidő során szüneteket kell beiktatni: -

önkényes (alkalmi) szünet: a dolgozó iktatja be a munkájába. Megerőltető munkánál igen gyakori lehet. - leplezett szünet: olyan elfoglaltság, melynek az adott munkafeladat szempontjából nincs jelentősége. - munkafolyamatból adódó szünet (várakozási idő): a dolgozónak várnia kell a gép működéséből kifolyólag, nincs teendője. - előírt (szervezett) időközönkénti szünet. szünet: az üzemvezetés által bevezetett, szabályos A munkabiztonság pszichológiai tényezői A technikai fejlődés növekvő számú meghibásodási lehetőséget eredményezett. Addig nem beszélünk meghibásodásról, míg a rendszer gépi vagy emberi komponensei képesek a rendszert kontrollálni. A nyolcvanas években katasztrófák sorozata következett be, melyek az egész világot megrázták. A katasztrófák okainak elemzéséből egyértelműen kiderült, hogy a pszichológiai tényezők figyelmen kívül hagyása a rendszerek tervezése és

bevezetése során jelentős szerepet játszott. A tanulságok megállapítása során a továbbiakban figyelembe kellett venni a pszichológiai tényezőket is. A rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos emberi hibák két csoportjával foglalkozunk: - az egyes személyek hibázásai - a szervezési és vezetési hibák Az emberi információfeldolgozás törvényszerűségei: Az információfeldolgozás alapja a memória, mely nélkül maga a személyiség sem létezne és funkcionálhatna. Az emlékezésnek három fő szakasza van: - a kódolás (elhelyezés a memóriában) - a tárolás (megőrzés a memóriában) - az előhívás (visszanyerés a memóriából). Az információfeldolgozás működése: a.) az érzékszervi tár: az emberi memória-rendszernek az érzékszervekből érkező információk átmeneti tárolására szolgáló része. b.) az alakfelismerés: a korábbi tapasztalatok mozgósításával az érzékszervi tár tartalmaihoz jelentést rendeljen.

Ezeknek a mintázatoknak a döntő többsége vizuális, de lehet hallási, tapintási, szaglási érzékszervekkel kapcsolatos. c.) a figyelem: az észlelés szelekciójának a képessége, amelynek révén bizonyos ingereket nagyobb valószínűséggel észlelünk, illetve veszünk észre. d.) A rövid idejű memória: a memória-rendszernek az a része, ahol a tudatos információ először megjelenik. Visszaidézni természetesen csak azokat az elemeket lehet, melyek a hosszú távú memóriába már léteznek. A rövid idejű memória kapacitása általában mindössze 7±2, azaz öt és kilenc kognitív séma között van. Tehát azt jelenti, hogy mindenki legfeljebb öt és kilenc közötti tétel helyes felidézésére képes függetlenül attól, hogy számokról, betükről, vagy szavakról van szó. Ha nem gondoskodunk arról, hogy az információkat a rövid távú memóriában tartsuk, azaz nem ismételgetünk, akkor 20 másodperc elteltével azok kitörlődnek. e.) A

hosszú távú memória: ebben tárolódik minden tudásunk a világról, kapacitása ennek megfelelően korlátlan. Ezek az információk korlátlan ideig rendelkezésünkre állnak. Ha az információ már bekerült a HTM-be, akkor igazi felejtés már nem következhet be, az információ rendelkezésre nem állásának az oka csak az előhívás tökéletlensége lehet. Az LTM-nek három típusa különíthető el: - epizódikus memória: amely olyan események emléknyomait tartalmazza, melyet maga az egyén is átélt. - szemantikus memória: amely tanulás által elsajátított általános ismereteket tartalmaz. - procedurális memória: amely tanulás útján elsajátított mozgásos (motoros) vagy gondolati (kognitív) műveleti eljárásokat tartalmaz. Ezeknek a tartalmaknak a segítségével idézzük fel, hogyan kell kerékpározni stb. f.) magasabb kognitív működések: ezek közül a nyelv, a következtetés és a problémamegoldás a legfontosabbak.

- a nyelv a gondolatok közlésének egyetemes emberi eszköze - a következtetés az emberi gondolkodás alapvető eszköze - problémamegoldás. Mindennapi életünkben folyamatosan problémákat oldunk meg. Az egyszerűbb problémák megoldása intelligenciát igényel, és vannak, amelyeket teljesen újszerű megközelítéssel oldhatunk meg, ezekre azt mondjuk, hogy kreativitást igényelnek. Reason integrálta a felgyülemlett tapasztalatokat és megalkotta az emberi hibázás modern kognitív pszichológiai elméletét, eszerint az emberi hibák három fő típusát különböztetjük meg: - elvétések és kihagyások - tévedések a szabályokon alapuló szinten - tévedések a tudáson alapuló szinten. A biztonságot meghatározó pszichológiai tényezők: A gyakorlatlan személyek általában többször baleseteznek, azonban ebben a vonatkozásban a másik véglet sem biztonságos: ha az ember ismert feladatot végeznek csökkenhet a figyelmük és ennek

szintén balesetezés a következménye. Az emberek többsége eltérően ítéli meg a környezetből őt fenyegető kockázatok mértékét: - önként vállalt kockázat, mint pl.: a sízés, ejtőernyőzés kockázatát az ezen tevékenységeket önként vállaló emberek alacsonyabbra becsülik, mint az azonos valószínűségű közlekedési balesetekét. - mindennapos állandó kockázat: (tűzoltó, rendőr, autóversenyző) - közvetlen kockázat: a dolgozó emberek alacsonyabbnak ítélik meg saját munkájuk kockázatát, mint a közeli üzemből kikerült anyagok által előidézett mérgezést. - ellenőrizhető kockázat Az emberek egy bizonyos kockázati szintet elfogadnak és úgy cselekszenek, hogy ezt a szintet folyamatosan megtartsák. A mentális igénybevétel: A megterhelés és igénybevétel fontos kulcsfogalmak a munkapszichológiában. Ezek a kifejezések kettős értelemben használatosak: - Stressz: minden olyan ráhatás, mely az ember

fiziológiai vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusát befolyásolják. Ebben az esetben a stressz az ok, amely valamilyen változást (okozatot) idéz elő. Ebben az értelemben a stressz szó megfelelője a megterhelés és az okozat az igénybevétel. - Stressz: az a pszichofiziológiai állapot, amely az emberre irányuló hatások eredményeként áll elő. Ebben az esetben a stessz az okozat, amelyet valamilyen stresszornak nevezett hatás idéz elő. A megterhelés, az igénybevétel, az elfáradás és a monotónia általunk is elfogadott definícióit a következőképpen adjuk meg: 1.) megterhelés: minden olyan külső hatás és a szervezet belső környezetében lezajló változás, amely befolyásolja a szervezet alkalmazkodási mechanizmusait. Azonos megterhelés különböző személyeknél eltérő igénybevételt idéz elő. 2.) Igénybevétel: a megterhelések hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű

és irányú funkció-változások összességét. Az igénybevétel legfontosabb következménye a fáradás, illetve elfáradás. 3.) Monotónia: a csökkent pszichológiai aktivitás olyan állapota, amely fokozott fáradtságérzésben és álmosságban fejeződik ki. Az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései Napjaink közismert tendenciája az információs technológiák rohamos terjedése és az élet szinte valamennyi területére történő behatolása. Az információs technológiák térhódításával egyre inkább nő azoknak a köre, akik számítógépet vagy más intelligens termékeket használnak. A munkapszichológia feltárja és alkalmazza azokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni a különböző szoftverek megtervezésénél a kényelmes és biztonságos használat érdekében. A felhasználó és az intelligens termékek

interakciója: A munkapszichológia egyik fontos fogalma az ember-gép felület, vagy felhasználói felület. Alapvető interakciós stílusok: I. Billentyű-alapú üzemmód-váltásos interakció: Olyan interakciós stílusok összefoglaló neve, amelyeknél a felhasználói felület kezelése valamilyen billentyűzeten keresztül történik. a.) Menüválasztásos interakció: a felhasználó készen kapja a választási lehetőségeket, amiből kiválasztja a megfelelőt. b.) Kérdés-válasz alapú interakció: A rendszer szöveges formában kérdéssorozatot intéz a felhasználóhoz, amire a felhasználó a billentyűzeten keresztül válaszol. c.) Több adatbeviteli eszközön alapuló interakció: a rendszer szöveges formában kérdéseket illetve kéréseket intéz a felhasználóhoz. A válaszadás eszköze lehet maga a billentyűzet. A különböző nyilvános helyeken, irodákban, háztartásokban használt mikroprocesszoros szabályozású berendezésekben – pl.:

bank-automatákban, jegykiadó berendezésekben, mágneskártyával működő zárakban, telefon és faxberendezésekben sbt. – gyakran alkalmazott interakciós mód. d.) beszédhang alapú interakció: a rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználó telefonon keresztül valamiféle árucikket rendeljen. A felhasználó felhívja a szolgálat telefonszámát és előre rögzített üzeneteket hallgat meg, amelyek végig kalauzolják a vásárlás folyamatán, az árakról egészen a bankszámlaszám megadásáig. II. Közvetlen manipulációs interakció Az jellemzi, hogy a képernyőn olyan objektumok találhatók, amelyeken a felhasználó egy rámutató eszköz – többnyire egér – segítségével közvetlenül bizonyos műveleteket tud végezni, és ezen műveletek eredménye a képernyőn azonnal láthatóvá válik. a.) grafikus közvetlen manipulációs interakció: a manipuláció közvetlen jellege azt jelenti, hogy a beavatkozás eredménye azonnal látható a

képernyőn. b.) formakitöltéses interakció: ügyviteli és adminisztrációs feladatok ellátására a képernyőn formanyomtatvány képét jelenítik meg, amelyeknek megfelelő mezőibe a kívánt adatok közvetlenül beírhatók, törölhetők, módosíthatók. III. Nyelvi-alapú interakció Lényege, hogy a felhasználó valamilyen nyelv segítségével alfanumerikus billentyűzeten keresztül kommunikál a rendszerrel. a.) Parancsnyelvű interakció: a felhasználónak meg kell tanulnia az adott parancsnyelv szabályrendszerét, majd ennek segítségével utasításokat adhat a gépnek. b.) szöveg-alapú természetes nyelvű interakció: a felhasználó kérdéseket vagy utasításokat ír be a billentyűzeten keresztül és a rendszer ugyanazon a nyelven válaszol. Az ember-számítógép interakció pszichológiai modellezése: a GOMS-modell A GOMS-modell előrejelzéseket képes adni az adott interakciós módokkal dolgozó felhasználók várható feladat-megoldási

időire. A GOMS betűszó a modell négy fő részének első betűiből áll. 1.) Célok: A célok rendszerének bizonyos hierarchiája van. Egy magasrendű cél lehet például valamilyen indíttatás alapján egy dokumentum vagy más írásmű megszerkesztése számítógéppel. Ahhoz, hogy ezt a magasrendű célt elérje az ember, meghatározza a kivitelezés tervét, beleértve az elérendő rész-célokat. Konkrét részcélok lehetnek egy fejezetben bizonyos szavak más szavakra cserélése, törlése, módosítása. 2.) Operátorok: Az operációk olyan egyszerű akciók, melyeket a felhasználó könnyen és gyorsan képes végrehajtani. Operátorok pl: - perceptuális operátor: rövid fényfelvillanás észrevétele, hatbetűs szó felismerése. - kognitív operátorok: egy parancs előhívása az LTM-ből. - motoros operátorok: egy billentyű leütése átlagos gyakorlottságú felhasználó esetén. 3.) Módszerek: A módszerek olyan operátor sorozatok, amelyek

segítségével bizonyos célok elérhetők. pl.: egy szó félkövér betűtípusra történő átírása 4.) Kiválasztási szabályok: A kiválasztási szabályok a felhasználó azon eljárásai, amelyekre támaszkodva adott helyzetekben a rendelkezésre álló lehetséges módszerek közül választ. Az intelligens termékek minősítésének célja: - a komfort, - a termelékenység, - a hatékonyság, - a biztonság fokozása. Minden termék, így az intelligens termékek is, valamilyen felhasználó számára készülnek, és ha egy termék csak nagy ráfordítások árán és nehézkesen használható, akkor a felhasználók vagy el fogják utasítani, vagy pedig az előállítónak nagy igénybevételt okoz az előállítás, amely balesetekhez vezethet. A képzés A dolgozók képzésének jelentősége: Úgy tartják, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésének 5,5%-a a munkaerő jobb kiképzéséből származik. A dolgozók képzésének és továbbképzésének

jelentősége napjainkban különösen megnőtt, melynek okai: - A gyors műszaki és technikai fejlődés, a gépesítés és automatizálódás. A képesítés nélkül végezhető munkák jelentős része eltűnt vagy eltűnőben van. Az átképzés nem könnyű folyamat, és az ismeretszerzés felnőttkorban nehézségekbe ütközik. - A szervezetek növekvő komplexitása, amely csak a számítógépek elterjedésével ígér megoldást. - A növekvő minőségi igények: a vállalatok között élesedő verseny állandó fejlődést kényszerít a szervezetekre. A képzési szükségletek felmérése: Két kérdésre kell választ kapni: Kinek van szüksége, és milyen képzésre van szüksége? Háromfajta elemzésre van szükség ahhoz, hogy közelebb jussunk a kérdésekre adandó válaszhoz: 1.) szervezeti elemzésre 2.) munkaelemzésre 3.) munkaerő elemzésre 1.) Szervezeti elemzés: a szervezet egészének (céljainak, erőforrásainak) elemzését jelenti - A

szervezet elemzés első lépéseként tisztázni kell a rövid és hosszú távú célokat, maguk a hosszú távú célok képezhetik a képzési program alapjait. - Második lépésként össze kell gyűjteni az eddigi módszereket, amelyeket a vállalat a céljai elérésében eddig használt. - Végezetül pedig fel kell mérni a vállalat lehetőségeit A szervezeti célok elemzése során fennáll az a veszély, hogy csak a közvetlen, rövidtávú célokat látjuk meg és így figyelmen kívül hagyjuk a személyiségfejlesztő programokat. A képzési programok számára lényeges a vezetők támogatása. Ha a vezetők a mindennapi gyakorlatban mást mondanak és mutatnak, mint ahogyan arról a képzési programban szó van, akkor a képzés nem tudja elérni célját. Rendkívül fontos, hogy a képzés előtt a vezetők is megtárgyalják a programot. 2.) Munkaelemzés: a megfelelő képzési programhoz szükség van a munkával kapcsolatos adatok rendszeres,

részletes összegyűjtésére. A munkaelemzés módszerei a következők: - megfigyelés: csökkentő tényezők a termelékenységben, előfordult-e olyan esemény, amelyek nem megfelelő emberi kapcsolatokra utaltak. - a jó és rossz eredményeket elért dolgozók munkájának összehasonlítása. - kérdőíves felmérések. 3.) Munkaerő-elemzés: feltétlenül ismernünk kell a képzésben résztvevők pszichés sajátosságait. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolják a képzés módját A képzési program kidolgozása: Egy konkrét munkafeladat elsajátítására irányuló betanítási programnak milyen követelményeket kielégíteni: - a betanításnak ugyanolyan jelentőséggel kell szerepelnie a vállalat feladatai között, mint bármelyik termelési feladatnak, mert a betanítás a termelés egy része. - a programnak igazodnia kell a vállalat szükségleteihez, hajlékonynak kell lennie. - fontos, hogy a dolgozókat személyesen

érdekeltté kell tenni a betanításban, mert minél inkább érdekeltek, annál nagyobb eredményeket érnek el. A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők: A tanulók fizikai környezete: A szakmai oktatás megszervezésekor ügyelni kell az oktatás helyszínének a kiválasztására. A fizikai környezet (a zaj, a megvilágítás) jelentősen befolyásolja a tanulók információbefogadó képességét. A jó hangulat az eredményes tanulás elősegítője Tanulási görbék: Régóta ismert jelenség, hogy a tanulási görbe folyamatában platók jelennek meg, azaz a teljesítmény további gyakorlás hatására nem nő tovább, hanem a tanuló elérte a teljesítőképességének a maximumát. A platókat többféle tényező hozhatja létre: - adódhat a feladatokban rejlő nehézségekből - adódhat hibásan rögzített szokásokból - arra is utalhat, hogy csökkent a tanulás iránti érdeklődés A tanulási görbék fontosak a tanuló

számára, mivel így követni tudják saját előrehaladásukat, de látják azt is, ha teljesítményük alábbhagy. Az eredmény ismerete (feedback, azaz visszajelzés): Az eredmény ismerete elősegíti a tanuló munkájának sikerességét, mivel egyrészt információt szolgáltat, másrészt motiválhatja őt. Ha a tanulót túl sok információ éri, akkor a tanulás helyett a teljesítményről kapott visszajelzés egyszerűsítésével fog foglalkozni. A visszacsatolás fajtái: - külső és belső feedback: az eredmény jelzése származhat az emberi szervezetből (izomfeszültség,), illetve a szervezeten kívülről. - elsődleges és másodlagos feedback: elsődlegesnek nevezzük, ha a visszajelentés a feladat szerves része, minden egyéb esetben másodlagos visszajelentésről beszélünk. - közvetlen és összegzett feedback: a közvetlen feedback minimális időkülönbséggel követi a cselekvést, míg az összegzett feedback némi késéssel. -

specifikus és általános feedback: a specifikus mindig nagyon pontos, míg az általános egészében jelzi a teljesítményt. Részenként vagy egészben való tanulás: Pszichológusok és pedagógusok körében felmerült az a probléma, hogy hosszabb távon melyik az eredményesebb: egészben tanítani, vagy részekre bontani. Felnőttek képzésének sajátos pszichológia problémái: A problémakör első kérdése: képezhető, nevelhető-e a felnőtt ember? Az eddigiekben erre a kérdésre több negatív, mint pozitív választ kaphattunk, mivel az elemi szenzo-motorikus készségek az életkorral jelentősen csökkennek. Thorndike szerint a tanulási képesség csúcspontja a korábban hitt 18-25 éves kor helyett valahol 20-25 év körül van, és ez 42 éves korig csak némi 13-15%-kal csökken. Vezetőképzés: A vezetőképzésnek nincs hosszú múltja, nem is olyan régen még általános nézet volt, hogy a vezetőt nem képezik, vezetőnek születni kell. A

vezetőképzés módszerei és eszközei: Programozott oktatás: A programozott oktatás lehetőségeinek új kiterjesztését jelenti az elektronikus számítógépekkel vezérelt oktatás. Esettanulmány: A hazai vezetőképzésben a legelterjedtebb aktivizáló képzési forma. Ezek lényege olyan eset bemutatása, amelyek megoldása során a résztvevők elméleti ismereteik felhasználásával vezetői funkciókat gyakorolnak. Az esettanulmány alapja az eset, amely egy helyzet, esemény, konfliktus ábrázolása. Kerekasztal-konferencia: Az ezen résztvevő szakemberek vállalatuk egy előzetesen benyújtott gyakorlati problémáját vitatják külső konzulensek közreműködésével. Ez a forma példát mutathat a helyes értekezleti magatartás kialakításában. A munkaelemzés A munkapszichológia a munkát végző ember pszichológiai problémáival foglalkozik. Az ilyen jellegű problémák megoldásához szükség van a munkatevékenység részletes

ismeretére. A munkaelemzés lényegében objektív információ szerzését jelenti a munka jellegéről. A pszichológust a munka elemzésekor a munka emberi oldala érdekli elsősorban. A munkakör elemzését a következő célokra használják: 1.) a termelés hatékonyságának növelése: korszerűbb gépek, jobb minőségű nyersanyagok vásárlása, ezek általában jelentős termelékenység növekedéshez vezetnek. 2.) alkalmasságvizsgálati rendszer kialakítása: ha nem ismerjük a kérdéses munka természetét, akkor a kiválasztás sem lesz hatékony. 3.) dolgozók értékelése: a dolgozók értékelését csak munkájuk alapos ismerete alapján végezhetjük igazságosan. 4.) a balesetek okainak vizsgálata, megelőzése: a munkatevékenység elemzése szolgálja a balesetek megelőzésének egyik legfőbb segédeszközét. Emberi tényezők a munkaelemzésben: Ahhoz, hogy a munkaelemzés kedvező körülmények között működjön, ezért biztosítani kell a jó

szakmai légkört, amelynek mind a dolgozók, mind pedig a vezetők részéről közreműködést igényel. A vezető szerepe: A munkaelemzés sikeréhez nélkülözhetetlen az, hogy a vezetők engedélyezzék. A vállalat igazgatójának pontosan értenie kell azt, hogy az elemzésnek mi a célja. Az üzemvezetők, csoport- és művezetők képviselik a vállalatvezetőséget a munkások előtt. Ha ők nem tanúsítanak kellő érdeklődést, akkor a munkások sem fognak megfelelő erőfeszítést tenni a javaslatok végrehajtására. A beosztottak szerepe: A dolgozók nagyon ragaszkodnak a megszokott munkamódszerekhez, és viszolyognak mindenfajta változástól. Ezért a munkapszichológusnak ilyenkor tapintatosan meg kell magyarázni, hogy a változás nem érinti a dolgozó munkájának mesterségbeli részét, hanem csak jobb munkaszervezésről lenne szó. Sok dolgozó nem szereti, ha figyelik munkavégzés közben, ezért az elemzést végzőnek ekkor is

tapintatosan kell viselkednie. A munkaelemzés szakaszai: 1.) A probléma meghatározása: ez azt jelenti, hogy vizsgálatainkat azokra a területekre összpontosítjuk, melyek lényegesen befolyásolják a termelés egy lényeges szakaszát. A munkaelemzés során derül ki, hogy milyen változtatásra van szükség. A munkaelemzésre szoruló terület kiválasztásánál két fő csoportot kell szem előtt tartani: a.) gazdasági szempont: le kell szögezni, hogy anyagilag megéri-e a fáradtságot, hogy ezzel a munkával kapcsolatban munkaelemzést végzünk. b.) emberi szempontok: a munkaelemzés legnehezebb elemét a személyzet alkotja, ezért célszerű a munkát a kellemetlen (zajos, piszkos) munkáknál kezdeni. Ha a munkavégzés során megszűnnek ezek a kellemetlenségek, akkor a munkások is jobban hisznek a változtatásban. WPS- az SHL munkakör-elemző rendszere WPS = Munkakör Elemző Módszer, amely része egy nagy számítógépes szakértői rendszercsaládnak,

amit az SHL fejlesztett ki az emberi erőforrások jobb hasznosítása érdekében, melynek neve: HURMIS, ennek a rendszernek két fő ága van: 1.) egyik modulja az EXPERT, melynek segítségével megtudhatjuk, hogy a munkakörre jelentkező személynek milyen kompetenciái vannak: a személyisége, a képessége, a motiváció és kompetencia alapján szöveges leírásokat készít a jelöltről. 2.) másik fő modulja a WPS, amely kérdőívek segítségével kísérli meg a munkakör sajátosságainak feltérképezését. Jelentéseket készít a munka számos aspektusáról Ha mindezzel készen vagyunk, akkor képet kapunk arról, hogy milyen a munka és milyen munkavállalót látnánk szívesen ebbe a pozícióba. A munkakör leírása: A munkakör-elemzés általános következménye és eredménye az írott formában megjelenő munkaköri leírás. A munkaköri leírás formálisan tartalmazza a dolgozó kötelezettségeit és feladatait. Főbb részek a munkaköri

lírásban: 1.) a munkakör azonosítása - a munkakör elnevezése - helye - közvetlen felettes - bérezés, munkarend, teljesítmény-értékelés módja 2.) a munkakörrel járó kötelezettségek 3.) kompetenciák, melyekre szükség van a munkakör betöltéséhez Munkakör tervezés: A munkakör elemzést követően lehetővé válik, hogy a munkaköröket átalakítsuk úgy, hogy a szervezet és a dolgozók számára is megfelelő legyen. Teljesítmény értékelés: A dolgozók alapvető igényei közé tartozik a teljesítményről szóló rendszeres visszajelzés, mégis sokhelyütt ez az igény kielégítetlen marad. A teljesítmény-értékelés két formáját különböztetjük meg: 1.) formális értékelés, amely a szervezet által kifejlesztett rendszer, amelynek segítségével rendszeresen értékelik a dolgozók teljesítményét 2.) informális értékelés, amely a dicséretet, büntetést, jutalmazást foglalja magába, olyan módon, ahogy a vezető

érzése szerint kívánatos. A kiválasztás A szervezeteknek emberekre, az embereknek munkára van szükségük. Ezért kellett egy olyan folyamat, amely a szervezetek és az emberek szükségleteit összeegyezteti. A szervezet először megállapítja, hogy mik az alkalmazó szükségletei, majd a rendelkezésre álló emberek közül választja ki azokat, akiknek az érdeklődése és képessége leginkább megfelel elvárásainak. 1.) A toborzás: A megüresedett helyeket, az újonnan szükségessé vált munkaköröket az arra alkalmas dolgozókkal kell betölteni. Forrásai: - belső forrásból - más cégek dolgozói köréből - toborzás frissen végzettek köréből - toborzás a munkanélküliek köréből 1/a.) a toborzás módszerei: - újraalkalmazás, visszahívás - hirdetés - közvetlen jelentkezés - ügynökség alkalmazása (fejvadász cég) 2.) Alkalmasságvizsgálat: A dolgozók egyéni különbségei minden területen igen nagyok. A

vállalatoknak és a dogozóknak is célja, hogy az érdeklődésüknek megfelelő munkakörben tevékenykedjenek. Az alkalmasságvizsgálatok célja és hasznossága: arra törekszik, hogy a dogozók későbbi munkahelyi magatartását (teljesítményüket, munkájuk minőségét) a belépéskor elvégzett vizsgálatokkal előre jelezze. Az alkalmasságvizsgálatok haszna azonban nem mérhető mindig pénzben, ugyanis a gépkocsivezetők esetében a balesetek elkerülése a cél az alkalmasságvizsgálatok alkalmával. Így van ez a különösen balesetveszélyes munkáknál is Kezdetben ezek a vizsgálatok részben a fizikai dolgozókat mérte, manapság azonban már a vezetők kiválasztása is erre a módszerre támaszkodik. 3.) Leépítés: A privatizáció a szervezetek jelentős részénél a dolgozók létszámának csökkenésével járt együtt. A leépítés a személyzeti munka szerves részévé vált A sikeres leépítésnek az a célja, hogy meg kell tartani

azokat a dolgozókat, akikre a vállalatnak továbbra is szüksége van, és fenn kell tartani a megmaradt dolgozók vállalat iránti elkötelezettségét. Ebben az értelemben a leépítés is kiválasztás, melyet alkalmasságvizsgálatnak kell megelőznie: így lehet csak optimálisan megállapítani azt, hogy kik alkalmasak a megmaradt munkakörök betöltésére. A kiválasztás módszerei: - Struktúrált interjú - személyiségtesztek - Kompetencia tesztek - motiváció teszt - intelligencia tesztek