Oktatás | Andragógia » A tanulás magasabb rendű formái

A tanulás magasabb rendű formái Látens tanulás − a tanulás eredménye nem mindig jelenik meg látható formában − a tanulást csak a későbbi tevékenységek alapján észleljük − egyik fajtája: perceptuális tanulás: tartós változás következik be egy tárgy vagy esemény észlelésében, az ezzel a tárggyal kapcsolatban lévő dolgok korábbi észlelésének eredményeként − az adott tárgyat pontosabban észleljük Belátásos tanulás − a próbálkozások, tévedések és belátások az emberi tanulás nélkülözhetetlen elemei − csimpánzketrec elé helyezett banán: egy idő után a majom „belátta”, hogy egy ott levő bot segítségével be tudja húzni a banánt a ketrecbe Verbális tanulás − a szavak a beszédtanulás során jelző funkciókhoz jutnak, átvehetik bármely feltételes inger jelző szerepét: ezért nevezzük a szavak rendszerét, a beszédet a jelzések jelzésének − a beszéd megtanulása kondicionális folyamatnak is

tekinthető, mert bonyolult idegi kapcsolatok épülnek ki a tárgy képe és a szó kimondásához szükséges beszédbeni mozgások agyi központjai között − az asszociáció a kapcsolatképzés egyik fajtája; olyan kapcsolat, mely tárgyak, események képei között keletkezik, ha térben vagy időben többször érzékeljük azokat, vagy ha hasonló illetve ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek Szociális tanulás − szociális tanulás: a tanulás során bekövetkező viselkedésváltozás más eseményekkel történő interakciókból ered (pl.: tömegkommunikációs hatások) − szocializáció: az a szociális tanulási folyamat, amely során az egyén társadalmi jellege kibontakozik: a társadalomba való beilleszkedés folyamata − pszichológiai szempontból a személyiségfejlődés társadalmi vetülete − a gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásával veszi kezdetét, a családnak nagy szerepe van ebben (ez az elsődleges kiscsoport)

Utánzás − − − − gyermekkorban szembetűnő: a gyerek utánozza szüleit, testvéreit fontos szerepe van a megerősítésnek (jutalmazás vagy büntetés) a gyermeki fejlődés fontos eszköze 7-8 hónapos korban az utánzás a beleélés, az empátia talaján fejlődik ki Tanulás modellek alapján − felnőttkorban, tudatos modellkövető viselkedés: nem mindenkit utánoz, csak azt, akit modellévé választ − a modellválasztás későbbi indítéka a szeretet: a szeretett személy megjelenítésével jutalmazza önmagát − a modellkövetés másik formája: a gyerek azért utánoz valakit, mert a modell a szeme láttára ér el sikereket − a modellválasztásban fontos szerepet játszik a szerepirigység, a szociális hatalom, a büntetés elkerülése Azonosulás (identifikáció) − a modellkövetés magas szintje: belsőleg is idomul a modellhez − nem a siker a cél, hanem a modellhez fűződő viszony fenntartása − a gyermek spontán veszi át az

érzelmileg jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait, tulajdonságait − felnőttkorban mindez tudatosan, szándékosan megy végbe − gyermekkorban: teljes azonosulás a szeretett szülővel − kiváltója lehet: feszültség − negatív identifikáció: egy személy arra is szolgálhat mintául, hogy hogyan ne viselkedjünk Belsővé tétel (interiorizáció) − a szocializációs tanulás legmagasabb szintje: az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendjével − az ilyen viselkedés beépül a személyiségbe − a tiltás ugyan a szabály megtanulását eredményezi, de az ilyen módon megismert szabály nem válik belsővé − az erkölcsi normák, szokások kialakulása is ezzel magyarázható Státus és szerep − a társadalmi szerkezetben minden egyénnek meghatározott helye, pozíciója van − egy ember többféle pozíciót is elfoglal − minden társadalmi csoport, melyhez az egyén

tartozik, kijelöl valamilyen helyet, ezzel megad valamilyen rangot, státust a számára − minden státussal járnak bizonyos elvárások, amelyeknek meg kell felelni Szerep − a státussal, a státust elfoglaló személlyel szemben megnyilvánuló társadalmi elvárások, normák, illetve az ezeknek megfelelő tipikus magatartás − társadalmi szerep: a státus velejárója − szereptípusok: − adott szerepek: nemi, életkori szerepek − kivívott szerepek: foglalkozási ~ − spontán szerepek: alkalomszerűek − szerepkonfliktus: szerepek közötti ellentmondás (fiatal, dolgozó nő  anyaszerep); a szerep követelményei és a személyiség sajátosságai közötti ellentmondás − feloldása: − külső (szerepek közötti): az ellentétes szerepek valamelyikét leértékeljük − belső (szerepen belüli, illetve személyiség és szerep közötti): a teljesíthetetlen elvárásokat leértékeli − kompromisszum: köztes viselkedés alakul ki −

szereptanulás: az a folyamat, amelyben megtanuljuk, hogy velünk hasonló helyzetben lévő személyekhez hasonlóan lássuk a világot − a szereptanulást segítő és gátló tényezők: a szerep tisztázottsága, az elvárások összeegyeztethetősége, tanulás a státus átvétele előtt, a szerep átható jellege (hány és hányfajta viselkedésmódot érintenek a szerepek)