Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A piaci formák jellemzése, versenyszabályozás

A piaci formák jellemzése; versenyszabályozás A tökéletes verseny − homogén termékeket árulnak − a vevők számára közömbös az eladó személye, mert mindenhol azonos a termék ára − sok eladó és vevő van a piacon, de a részesedésük csekély − a piacra való be- és kilépés szabad, nincsenek korlátok − a vállalatok árelfogadóak, mert egyedül nem képesek befolyásolni a piaci árat − a vállalatok profitmaximalizálásra törekednek Iparági kereslet: Az összes vállalati kínálat adja meg az iparági kínálatot. Iparági egyensúlyban hosszú távon az iparág átlagos vállalatai éppen csak normál profitot realizálnak. Az egyensúly a vevők számára kedvező, mert a legkisebb áron a legtöbbet vásárolhatják Az egyensúlyban a keresletet adott technikai feltételek és erőforrás-kínálat mellett a leghatékonyabban elégítik ki. Tehát az egyensúly a szűkös erőforrások optimális felhasználását valósítja meg

Monopolizált piacok A homogén termékek piaca azért nem szokott megvalósulni, mert mindenki megkülönbözteti a termékét. Bár a szereplők száma nagy erejük csekély, piacra való be- és kilépés szabad, már nem beszélünk tökéletes versenyről, kialakult a monopolisztikus verseny Monopólium Mindössze egyetlen eladó elégíti ki a teljes iparági keresletet. A monopólium ármeghatározó, de nem teljesen szabad ezen a téren, mert a piac is ha rá. Ő is profitmaximalizálásra törekszik A monopólium gazdasági profitot is realizál, ami akár hosszú távon is tartós lehet, mert nincs verseny, ami korlátozná. Éppen ezért nem lesz optimális az erőforrások felhasználása sem Oligopólium Néhány vállalat alkotja a piacot és a piacra való belépés korlátozott. A piac alakulását és a versenytársak döntéseit is figyelik A vállalatok gyakran megegyeznek a verseny korlátozásában Kartell A vállalatok közötti olyan megegyezés a profit

növelése érdekében, mely a verseny korlátozására és az eladási árak növelésére irányul. A piacszabályozás szükségessége A monopólium ugyanis kisebb termékmennyiséget visz a piacra, és magasabb áron is adja. Ezzel szemben a kompetitív piacon – a termelési tényezők optimális termékfelhasználás miatt – magasabb mennyiséget lehet alacsonyabb áron megvásárolni A monopólium tehát károkat okoz a fogyasztóknak és a társadalomnak egyaránt. Ezeknek a károknak az elhárítására pedig csak az állam képes p p fogyasztói többlet fogyasztói többlet p* MC=AC p holtteherveszteség π MC=AC D q MR q q* D q A versenyszabályozás Magyarországon A piaci verseny feltételeinek biztosítása (piacépítés) − a piaci szereplők számának növekedését ösztönzi − a szereplők szövetségét megakadályozza − korlátozza a nagy cégek összeolvadását − biztosítja a szabad piaci belépést Ennek konkrét intézkedése −

adminisztráció csökkentése − engedélyek minimalizálása − azonos feltételek megteremtése − kezdő vállalkozóknak kedvező hitelek és adókedvezmények biztosítása − versenykorlátozás elleni törvények hozása − szabad áru- és tőkeimport biztosítása A piac működésének szabályozása (reguláció) Az állam a már korlátozott verseny esetén közvetlenül meghatározhat bizonyos vállalati döntéseket. Pl.: ármeghatározás (hatósági ár), a kibocsátott mennyiség korlátozása természetvédelmi okokból, engedélyköteles tevékenység bevezetése termékjellemzők meghatározása (főként fogyasztóvédelmi okokból) Természetes monopólium Amikor egy vállalat számára olcsóbb a termelés, mintha több cég együttes költségét számolnánk. Ilyenkor az államnak az a feladata, hogy védje a monopóliumot, nem az, hogy megszüntesse Állami feladat Megakadályozni több vállalat létrejöttét − engedélyhez köti a

tevékenységet − maga végzi a tevékenységet − ő maga jelöli ki a tevékenységet végző céget Rávenni a monopóliumot a piaci kereslet minél nagyobb hányadának kielégítésére − optimális árat határoznak meg, amely még a piacnak is elfogadható és a monopóliumnak is biztosít nyereséget Dereguláció A versenyhelyzettől való védettség mérséklése. A verseny-felügyeleti szerv Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal. Ez egy országos hatáskörű állami költségvetési szerv, határozatai a Versenytanács hozza Jelenleg az 1990 évi LXXXVI (86) versenytörvény hatályos a versenyszabályozást illetően. Ennek célja a kartellek kiküszöbölése és a vállalatok tisztességes piaci magatartásának biztosítása. Eszközei − termék árának meghatározása − piac feloszlatása − beszerzési v. értékesítési lehetőségek korlátozása − kibocsátás korlátozása − műszaki fejlődés akadályozása − valamely piaci szereplő

hátrányba hozása Kiterjed a gazdasági szervezetek fúziójának korlátozására is. Tiltja az olyan egyesüléseket, ahol a felek piaci részesedése a megelőző évben 30 %-át meghaladták