Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel kollokvium

Számvitel kollokvium 1. Nevezzen meg legalább 2 olyan gazdálkodó típust, akikre nem terjed ki a Számviteli törvény hatálya: - magánszemély - egyéni vállalkozó - mg-i kistermelő - a hazánkban működő, de cégbíróságon be nem jegyzett többségi, vagy 100%-os külföldi tulajdonú vállalkozásokra - egyéb önálló tevékenységet folytató vállalkozó, SZJA 2. Mi a számvitel fogalma, melyek fő jellemzői, sajátos eszközrendszere, feladata, funkciói: A számvitel a gazdálkodók - köztük is kiemelten a vállalkozások - vagyoni viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről nyújt tájékoztatást, informál arról, hogy a vállalkozás milyen erőforrásokkal rendelkezik és milyen eredményesen működik. Ezen információk alapján a vállalkozás életképességéről, prosperitásáról lehet képet kapni. A számvitel a gazdálkodó szervezetek ( köztük kiemelten a vállalkozások) működését, tevékenységét

bemutató információs rendszer. Főbb jellemzői: - a gazdálkodó szervezetekben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri és feljegyzi Sajátos eszközrendszere: A számvitel a vagyonváltozásokat (mozgásokat) tudatos módon figyeli meg és a sajátos eszközrendszerével dolgozza fel. - beszámoló - könyvvezetés - leltár - könyvvizsgálat - letétbe helyezés, stb. Feladata, funkciói: - a tájékoztatás eszköze: a számvitelnek ez kiemelt szerepe, legfontosabb rendeltetése. A számvitelnek a számbevételi funkciója csak másodlagos szerepet játszik, mivel az a tájékoztatásnak van alárendelve. A tájékoztatási funkción belül megkülönböztetünk: a) külső tájékoztatást (SZT-nek ez deklarált feladata) b) belső tájékoztatást (szabályait a vállalkozás számviteli politikája rögzíti) - a kommunikáció eszköze - a vagyonvédelem eszköze 3. Milyen eredmény megállapítási módszereket ismer? A közgazdasági elmélet és

gyakorlat Rövid jellemzés - vagyon összehasonlításon alapuló módszer: közvetlen E=St 2 - St 1 E: a vállalk. Éves eredménye, St 2 év végi saját tőke, St 1 év eleji saját tőke ha pozitív, akkor azt nyereségnek hívjuk ha negatív, akkor veszteségnek nevezzük. - eredmény kimutatáson alapuló módszer: közvetett E=B-R (Eredmény = Bevétel - Ráfordítás) ha pozitív, akkor azt nyereségnek hívjuk ha negatív, akkor veszteségnek nevezzük. A hazai gyakorlatban mindkét eredmény megállapítási módszer használatos, azonban az eredmény kimutatásra épülő változat a domináns. 4. Bevétel fogalma, összetevői Egy-egy gazdasági eseményre példa Bevétel: gyűjtőfogalom - árbevétel: egy időszak során értékesített (realizált) készletek és idegennek végzett (külső) szolgáltatások számlázott ellenértéke. - egyéb bevétel: az üzletmenetből következnek, de a törvényi szabályozás értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek.

Pl a szokásos mértéket meg nem haladóan kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat stb - pénzügyi műveletek bevételei: a kapott kamat, osztalék, értékesített értékpapírok árfolyamnyeresége stb. - rendkívüli bevételek: a működés során eseti jelleggel kapott bevételek (pl. biztosító kártérítése) vagy a szokásos mértéket meghaladóan kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. 5. Ráfordítás fogalma, összetevői Egy-egy gazdasági eseményre példa Ráfordítás: gyűjtőfogalom - költségek: az üzletmenetben 1 év alatt felmerülő élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke 1 - egyéb ráfordítások: olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a SZT előírásai szerint nem tekinthetők költségnek. Pl a szokásos mértéket meg nem haladóan kifizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. - pénzügyi műveletek ráfordításai: a fizetett kamat, az értékesített értékpapírok

árfolyamvesztesége - rendkívüli ráfordítások: a szokásos mértéket meghaladóan fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat, a térítés nélkül átadott vagyontárgy értéke, stb. 6. A számvitel területei, részei - Pénzügyi számvitel - Vezetői, manager-i számvitel 7. A pénzügyi számvitel tartalma: A vállalkozás gazdasági folyamatairól (eseményiről) készített olyan információs rendszer, amely alapján a piac szereplői a vállalkozásról megbízható, valós összképet kapnak. Piacgazdasági viszonyok között a pénzügyi számvitelnek a gazdasági élet szereplői részére kell hasznos információkat nyújtani. A pénzügyi számvitel összetevői (részterületei): - Beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár - Könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend - Könyvvizsgálat (a megbízhatóságát garantáló intézmény) - Nyilvánosságra hozatal 8. Mi az éves beszámoló fogalma, részei,

mellékletei A beszámoló a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített írásos jelentés (dokumentáció). Annak valódiságát, megbízhatóságát két hitelesítő okmánnyal kell alátámasztani: - leltárral - könyvvezetéssel A beszámoló részei, (mellékletei) - Mérleg - Eredmény kimutatás (EK) - Kiegészítő melléklet (KM) - Üzleti jelentés (ÜJ) 9. Mi a könyvvezetés, könyvvitel? A könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végén lezárja. 10. Gazdasági esemény fogalma Olyan beavatkozások, amelyek hatására megváltozik a vállalkozó vagyoni és jövedelmi helyzete. 11. Milyen könyvvezetési formák vannak? - Egyszeres könyvvitel: a vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát (összetételét) alakító gazdasági műveletekről

vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben mutatja. Megjelenési formája: pénztárkönyv és naplófőkönyv. Nem használ főkönyvi számlát, pénzforgalmi szemlélet, nem teljeskörű, a vagyonkimutatásához nem elegendő. A beszámoló alátámasztásában betöltött szerepe jóval kisebb, mint a kettős könyvvitelé. - Kettős könyvvitel: a vállalkozó vagyonáról, a vagyonának összetételét (állományát) alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban (tőkében) beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben tükrözi. Teljesítményszemlélet. "Kettős" szemlélet: eszközök és források eredete szerint Főkönyvi számla: a kettős könyvvitel nélkülözhetetlen eszköze. 12. Hasonlítsa össze a

egyszeres- és a kettős könyvvitelt! - Terjedelmében: A kettős könyvvitel teljes körű, vagyis minden gazdasági műveletet regisztrál Az egyszeres csak a pénzmozgásokat jegyzi fel. - Formájában: A kettős könyvvitel fontos eszköztára a főkönyvi számla Az egyszeres könyvvitel nem használ főkönyvi számlát 13. Milyen módon érvényesül a nyilvánosság? - letétbe helyezéssel (cégbíróságon való elhelyezéssel). A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók többsége a tárgyévet követő év május 31-ig köteles a beszámolót a cégbíróságnál letétbe helyezni. A cégbíróságnál letétbe helyezett beszámoló adataihoz bárki hozzáférhet (megtekintheti, arról másolatot készíthet). Az üzleti jelentést nem kell letétbe helyezni. Az érdekeltek az üzleti jelentést a vállalkozás székhelyén tekinthetik meg. Ez csak korlátozottan nyilvános A kettős könyvvitelre kötelezett vállalkozónak a beszámolón kívül az adózott eredményének

felhasználására vonatkozó javaslatát vagy határozatát is letétbe kell helyeznie. 2 közzététellel: az Igazságügy Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatánál. Általános szabály, hogy közzétenni csak auditált beszámolót lehet. Ez alól az általános szabály alól bizonyos vállalkozói kör mentességet élvez. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ahol: - az értékesítés éves nettó árbevétele nem haladja meg a tárgyév és a tárgyévet megelőző és átlagában az 5 millió Ft-ot. - az értékesítés éves nettó árbevétele meghaladja ugyan a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában az 5 MillióFt-ot, de az kevesebb, mint 50 MillióFt és a vállalkozás nyilvántartásait továbbá a beszámolóját mérlegképes könyvelő vezeti és készíti el. 14. Beszámoló fogalma A gazdálkodó szervezet (a vállalkozás) éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített

írásos jelentés, írásos dokumentáció. 15. Milyen határnapok vannak a beszámolóval kapcsolatban? - Fordulónap: általában december 31-e, vagyis a beszámolási időszak utolsó napja. - Letétbe helyezés napja: a beszámolási időszakot (a tárgyévet) követő év május 31-e. - Beszámoló elkészítésének napja (mérlegkészítés időpontja): az a nap, amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják. Ennek a napnak a megválasztásában a gazdálkodóknak mozgástere van - a fordulónap és a mérlegkészítés közötti időszak 01.01 és 0531 közötti időszak 16. Milyen beszámolói formák vannak? - egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés - egyszerűsített éves beszámoló - éves beszámoló - összevont (konszolidált) éves beszámoló - konszolidálásba bevont tovább részletezett beszámoló 17. Milyen mérőszámokkal kell kifejezni a vállalkozás nagyságát? - éves nettó árbevétel (Ft) - mérleg-főösszeg (Ft) - foglalkoztatottak

átlagos létszáma (fő) 18. Milyen részekből állnak az egyes beszámolási formák? - egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés egyszerűsített mérleg eredmény levezetés - egyszerűsített éves beszámoló mérleg eredmény kimutatás kiegészítő melléklet - éves beszámoló mérleg eredmény kimutatás kiegészítő melléklet Üzleti jelentés - összevont (konszolidált) éves beszámoló összevont (konszolidált) mérleg összevont (konszolidált) eredmény kimutatás összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet 19. Mutassa be az egyes beszámolási formák és a könyvvezetés kapcsolatát! - egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés - egyszeres könyvvitel - egyszerűsített éves beszámoló - kettős - éves beszámoló - kettős - összevont (konszolidált) éves beszámoló - kettős - konszolidálásba bevont tovább részletezett beszámoló - kettős 20. Kik készíthetnek egyszerűsített mérleget és eredmény levezetést, és kik

egyszerűsített éves beszámolót? - egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés - leltárra, egyszeres könyvvezetésre és analitikus nyilvántartásokra épül. Azok a gazdálkodók készíthetnek ilyen beszámolót, akiknél: az értékesítés nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladhatja meg az 50 MillióFt-ot Meghatározott vállalkozási formához (minőségi ismérv) kell tartoznia: - Iskolai szövetkezeti csoport - Jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség (kivéve: jogi képviseletet ellátó MK) - Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT, BT). - 3 egyszerűsített éves beszámoló: az a vállalkozás, amelyik a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alább megjelölt három méretet (nagyságot) kifejező mutató közül kettőben határérték alatt tudott maradni. - Mérleg-főösszeg 150 MFt - értékesítés éves nettó árbevétele 300 MFt. - Tárgyévben átlagosan

foglalkoztatottak létszáma 100 fő. KFT-knél ez a forma a jellemző 21. Kik kötelesek éves beszámolót készíteni? Akik kiszorultak az előzőből (RT, Egyszemélyes KFT) 22. Kik készítenek konszolidált éves beszámolót (anyavállalat, leányvállalat)? Konszolidált éves beszámolót - a saját éves beszámolója mellett - annak a vállalkozónak kell készítenie, amelyik más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkezik, és ezáltal meghatározó befolyást gyakorol más vállalkozó(k) felett (SZT anyavállalatnak nevezi, a befolyást elszenvedő vállalkozás pedig a leányvállalat). Az anyavállalat két beszámolót készít: - saját működéséről, vagyoni. Pénzügyi és jövedelmi viszonyáról = egyedi beszámoló - saját és a vele többségi részesedésben álló leányvállalatok együttes működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyáról. A SZT ezt összevont (konszolidált) éves beszámolónak nevesíti 23. Milyen

szabályok vonatkoznak a beszámolók formájának megváltoztatására? A beszámoló formájának megválasztásában a vállalkozóknak bizonyos szabadságuk van, ez azt jelenti, hogy a számukra kötelezően előírt formánál magasabb formát saját elhatározás alapján bármikor választhatnak, de azt is, hogy a visszalépés - alacsonyabb formára történő áttérés - sem kötelező számukra. Az "egymást követő két év" kitétel a biztosíték arra, hogy a vállalkozónak - a feltételekben bekövetkező változások hullámzása miatt - ne kelljen évenként a beszámoló formáját és a hozzá kapcsolódó könyvvezetést változtatnia. - saját elhatározás alapján magasabb fokozatba bármely év január 1-től lehet áttérni, előző év december 31-ig illetékes APEH-nél változás-bejelentés! - Kötelező áttérés: gazdálkodási formához, nagyságrendhez kötött. 24. Mikor kell áttérni a magasabb könyvvezetési fokozatra? - Magasabb

fokozatra a kötelező előrelépés a feltételek (nagyságrendhez kötött) fennállását követő második év január 1-én van - Alacsonyabb fokozatra a visszalépés nem kötelező, de a feltételek fennállását követő második év január 1én van lehetőség. Főszabály: könyvelési, könyvvezetési kötelezettségek. Adóhatóságnak be kell jelenteni a választott (kötelező) beszámoló formáját és a hozzá kapcsolódó könyvvezetés módját. 25. Mi a mérleg fogalma? A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás (a másikfajta a leltár). 26. A mérleg jellemzői - a vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja, ez a fordulónap (december 31.) Vagyis a mérleg statikus vagyoni helyzetet kifejező okmány. - A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben fejezi ki. Ezek: - Eszközök: vagyontárgyak rendeltetése, a vállalkozásban betöltött szerepe alapján aktívák formában - Források: a

vagyon eredete (származása, tulajdonosa) alapján passzívák formában - Mérleg-főösszeg: az eszközök és források forint összegének egyeznie kell - Teljeskörű: a vállalkozás rendelkezésére álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie. - Összevontan a SZT-ben előírt kötött sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat. - A mérleg mérésmódja az érték, ezer forintban kerekítve tartalmazza az egyes eszköz és forrás összetevőket (kivétel deviza-külföldiek) - Hitelesítő okmányai: leltár és a könyvvezetés, ezek a valódiságot hivatottak alátámasztani. - A hitelességet a vállalkozás vezetőjének és a könyvszakértőnek is aláírásukkal igazolniuk kell. 27. Formáját tekintve, a mérleg milyen változatban készíthető? - kétoldalú - lépcsős változatban (a SZT a lépcsőst mutatja be) 28. Hány értékoszlopot tartalmaz a mérleg? Három értékoszlopot tartalmaz: tárgyévi, a tárgyévet megelőző évi adatokat

és a lezárt év (ek)re vonatkozó módosításokat (ellenőrzés és önellenőrzés címén). 29. Mi a különbség a leltár és a mérleg között? - azonosságok: adott időpontra vonatkoznak, teljeskörű, mindenre kiterjedő, felelős személyeknek aláírással igazolni kell a valódiságot. - A leltár eltér a mérlegtől a mérésmódban, a leltár mennyiségben és értékben is mér, felépítése: kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont. - 4 A mérleg - mint a beszámoló része - a tájékoztatás eszköze. A leltár pedig a beszámoló alátámasztására szolgáló számviteli okmány, amely a számvitelben betöltött szerepén túl a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze is lehet. 30. Jellemezze az éves beszámoló mérlegét! - célja szerint: dinamikus (statikus nem), múltbeli árakon értékel, a két értékoszlop miatt változást is mutat. - Gyakorisága szerint: folyómérleg - Kiterjedése

szerint: - egyedi, (egy vállalatról) - konszern mérleg (halmozott, összevont) vállalat csoportról. - Címzettek: Külső használatra készülő (extern) mérleg 31. A realizált eredménynek milyen megjelenési formája ismert? - pénzforgalmi szemléletű eredmény: az értékesítés bevételét a vállalkozás csak akkor számolja el, amennyiben az értékesítés ellenértékét pénzben megkapta. - teljesítés szemléletű eredmény: a vállalkozás a bevételt a naturális teljesítés alapján köteles elszámolni, függetlenül az üzleti partner pénzügyi teljesítésétől. 32. A mérleg formája, jelölések Kétoldalas és lépcsős változat - mérlegfőcsoport: nagybetűvel (Eszközök: A, B, C, Források: D, E, F, G) - mérlegcsoportok: Római számmal - mérlegsorok (mérlegtételek): arab számokkal 33. Jellemezzen egy mérlegfőcsoportot! A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek a vállalkozói tevékenységet várhatóan egy évnél hosszabb

időn keresztül szolgálják 34. Forrásokon belül válasszon ki néhány főcsoportot, azon belül egyet jellemezzen! D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Beruházási és fejlesztési hitelek 2. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 3. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 4. Tartozások kötvénykibocsátásból 5. Alapítókkal szembeni kötelezettségek 6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövidlejáratú kötelezettségek 1. Vevőktől kapott előlegek 2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 3. Váltótartozások: a szállítói kötelezettség vagy a kölcsönben kapott összeg ellenében kibocsátott váltó alapján fennálló tartozás. A váltótartozást a saját váltó kiállítójánál, az idegen váltó elfogadójánál kell kimutatni. Váltótartozás a váltóval kiegyenlített tartozáson túl a váltókamat összegét is tartalmazza, nem úgy mint a

váltókövetelés, amelynek összegében azt kimutatni tilos. A váltókamat összegét az aktív időbeli elhatárolással szemben kell nyilvántartásba venni = többletkötelezettség. Főbb mozgásjogcímei: - Keletkezik: szállítói kötelezettség kivezetésével, kölcsön fejében kiállított váltó címén, többletkötelezettség elszámolásával. - Csökken: beváltással (fizetéssel) 4. Rövid lejáratú hitelek 5. Rövid lejáratú kölcsönök 6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások 35. Saját tőke elemei: D. Saját tőke I. Jegyzett tőke (+) II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék (+) IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék - virtuális tőke - értékhelyesbítések forrás oldala VI. Mérlegszerinti eredmény 36. Immateriális javak a mérlegen belül, fogalma: 5 I. Immateriális javak: azok a forgalomképes, nem anyagi jellegű eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan

szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Összetevői: - vagyoni értékű jogok - üzleti vagy cégérték - szellemi termékek - kísérleti fejlesztés aktivált értéke - alapítás-átszervezés aktivált értéke - immateriális javak értékhelyesbítése Mozgásjogcímek: Növekedések: - Beszerzés - Saját előállítás - Apport behozatal - Átvétel - Átsorolás Csökkenések - Értékcsökkenési leírás (tipikus) - Értékesítés - Apport bevitel - Térítés nélküli átadás - Átsorolás 37. Üzleti vagy cégérték fogalma, különbség a negatív és pozitív cégérték között, mi mutatható ki? Az az értékkülönbözet, amely egy megvásárolt cégért (vállalkozásért) fizetett ellenérték és annak saját tőke értéke közötti különbözetből adódik, ha a különbözet pozitív érték. Pl: megvásárolt cég eszközeinek értéke (E) = 25.000 eFt Megvásárolt cégátvállalt kötelezettségei (K) = 1.000 eFt Megvásárolt cégért

fizetett ellenérték (Fö) = 27.000 eFt Üzleti érték = Fö - Saját tőke Üe = 27.000 - (25000 - 1000) = 3000 eFt Negatív cégérték nem mutatható ki a mérlegben (nem mérlegképes). A pozitív cégértéknek az immateriális javak közötti szerepeltetését azzal lehet magyarázni, hogy a magasabb vételárral a vevő egyrészt a megvett vállalkozás jó hírnevét ("good-vill"-jét), másrészt az eszközökben meglévő rejtett (csendes) tartalékot ismeri el. Saját előállítás e vagyonelemnél nem értelmezhető. Az écs leírás 5-15 év alatt számolható el 5 évnél hosszabb futamidő esetén a Kieg. Mellékletben indokolni kell az eltérést, 38. Immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése hol jelenik meg? Aktuális piaci értékre felértékelni lehet (nem kötelező), elszámolása nem érintheti az eredmény-kimutatást (eredmény-semleges). D. Saját tőke VII. Értékelési tartalék -

virtuális tőke - értékhelyesbítések forrás oldala 39. Beruházás nyilvántartás Beruházás: (a számvitelben) az a pénzösszeg (tőkebefektetés), amennyibe a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése kerül = beruházási költség. A tárgyi eszköz a használatba vételéig a Beruházás vagyonkörbe tartozik. Innen csak akkor kell az értéket kivezetni, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezték (használatba vették) vagy más módon kikerült a vállalkozás vagyoni köréből (eladták, kiselejtezték, társaságba vitték be, stb.) 40. Értékhelyesbítés - eszközcsoportoknál - Immateriális javak értékhelyesbítése: A vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja, amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével. - tárgyi eszközök értékhelyesbítése: az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek, járművek ill. egyéb berendezések,

felszerelések, járművek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja, amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével. - befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: A részesedések, a devizában adott kölcsönök ill. a devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja, amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével. 41. Forgóeszközök fogalma: Azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a vállalkozói tevékenységet várhatóan maximum egy évig szolgálják. 42. Mit nevezünk készletnek? Helyezze el a mérlegen belül Soroljon fel néhány készletfajtát! 6 Készletek: a forgóeszközök közül azok a vagyontárgyak, amelyek raktározhatók, mennyiségi mérőszámokkal megmérhetők, naturáliák. B/ Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok

2. Áruk 3. Készletekre adott előlegek 4. Állatok 5. Befejezetlen termelés és félkész termékek 6. Késztermékek 43. Mit nevezünk betétdíjas göngyölegnek? Olyan csomagolási anyagok, amelyeknek rendeltetése, hogy az árut (terméket) szállítás közben a rongálódástól megóvják. Többszöri szállításban vesz részt, betétdíjas áron számlázzák, a kibocsátója vállalja a visszaváltását (visszaváltási kötelezettsége van). 44. Követelés fogalma, helyezze el a mérlegben, néhány felsorolása Követelés: különféle szerződésekből vagy jogszabályi előírásokból eredő, a másik fél által elismert, pénzformában fennálló fizetési igények. B/ Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Váltókövetelések 3. Alapítókkal szembeni követelések 4. Egyéb követelések 45. Aktív időbeli elhatárolás, hatása a tárgyévi eredményre Az időbeli

elhatárolás tulajdonképpen a beszámolási (elszámolási) időszak valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. A tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik, ill. csökkenteni kell az olyan ráfordításokkal, amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő évek hozamai érdekében. Ennek összhatása az lesz, hogy a tárgy évi eredmény a következő év (évek) rovására kibővül. Összemérés elve, csak a kettős könyvvitelt vezetőknél van értelme, a SZT szerint az időbeli elhatárolás kötelezettség is. 46. Passzív időbeli elhatárolás, hatása a tárgyévi eredményre Az aktív ellenkezője, a tárgyévi eredmény a következő év(ek) javára beszűkül. Passzív elhatárolás esetén költségnövekedést vagy bevétel csökkenést számolunk el. 47. Mi a Saját tőke fogalma? Jelölje, hogy milyen

értéke lehet pozitív vagy negatív! A saját tőke olyan tőkerész, amelyet a tulajdonos (alapító) bocsát a vállalkozás rendelkezésére, ill. amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagy a vállalkozásban. Jellemzői: - időkorlát nélkül áll rendelkezésre - szabadrendelkezésű, felhasználását nem korlátozza senki - a vállalkozás eszközeinek saját forrása Összetevői: I. Jegyzett tőke (+) II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék (+) IV. Eredménytartalék (+, -) V. Értékelési tartalék (+)- virtuális tőke - értékhelyesbítések forrás oldala VI. Mérlegszerinti eredmény (+, -) 48. Jegyzett tőke fogalma Nem egységes, a vállalkozás formájától függően eltérő - Rt., Kft: a cégbíróságon bejegyzett tőkét kell tőkeként kimutatni - Más vállalkozó: a tulajdonosok megállapodtak, és azt teljes összegében a cég rendelkezésére bocsátották. Náluk nincs kötelező cégbejegyzési kötelezettség. -

Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei: a rendelkezésre bocsátott vagyon, amit a tulajdonos a működéséhez biztosít, mindaddig, amíg a fióktelep meg nem szűnik. 49. Melyik vállalkozási formánál értelmezhető a jegyzett, de még be nem fizetett tőke? Rt., Kft 50. Mi a különbség az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény között? Eredménytartalék: Alapítás óta, a cég gazdálkodásának hosszú távon az eredményességét mutatja. 7 MSZE: tárgyévi gazdálkodás hozzájárulása a saját tőkéhez. 51. Melyik az a saját tőke elem, amely az éves beszámolóban és az eredmény-kimutatásban azonos összegben szerepel? Mérleg szerinti eredmény 52. Milyen osztalékfizetési korlátokat ismer? Korrigált saját tőke Milyen alapösszefüggés alapján lehet az osztalék kiegészítésére igénybe vehető eredménytartalék felső határa nagyobb, mint a ? Az osztalékfizetés szabályai: 1. Vezérelv, ne fizessen a

cég addig osztalékot, amíg arra a kigazdálkodott és le nem kötött adózott eredményből fedezete nincs. 2. A jegyzett tőke és tőketartalék terhére osztalékot fizetni tilos 3. Két forrás: a pozitív tárgyévi adózott eredmény és az még kiegészíthető a szabad eredménytartalékkal 4. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha az alábbi korrekciós tételekkel csökkentett saját tőke nagyobb, mint a jegyzett tőke Korrekciós tételek: - lekötött tőketartalék - lekötött eredménytartalék - értékelési tartalék - alapítás-átszervezés aktivált értékének le nem írt része - nem realizált árf. Veszteség utáni időbeli elhatárolás és céltartalék képzés összegének különbözete Az így kapott különbözet a felhasználható felső érték - a meglévő eredménytartalék bevonására csak akkor kerülhet sor, ha ugyanezekkel a korrekciós tételekkel csökkentett saját tőke nagyobb, mint a jegyzett tőke.

A különbözet összege a bevonható felső érték A tervezett osztalékfizetés után is a korrigált tőke › jegyzett tőke! Levezetése D/1. Jegyzett tőke 2. - jegyzett, de be nem fizetett tőke + tőketartalék +,- eredménytartalék (figyelembe véve a fizetendő osztalékot) + értékhelyesbítés +, - tárgyévi MSZE Korrekciók: - értékhelyesbítés (nem valódi tőke) - alapítás-átszervezés aktivált (ktg nettó) értéke (5 évig elhatárolom) - lekötött tőke, eredménytartalék 53. Mi a céltartalék fogalma? Céltartalék képzés, felhasználás (feloldás, megszüntetés) Melyik fogalom kötődik az éves záráshoz, melyik a nyitást közvetlen követő időszakhoz. Céltartalék: az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő év(ek)-ben várhatóan felmerülő veszteségek és kötelezettségek fedezetére szolgál. Céltartalék a várható veszteségekre: a mérleg fordulónapján fennálló kintlévőségek után

kell képezni, azok várható veszteségeinek fedezetére. Év végén képezzük, következő év elején teljes összegében feloldjuk az ilyen címen képzett céltartalékokat. Céltartalék a várható kötelezettségekre: év végén képezzük és a következő év(ek) ben oldjuk fel. Nem kötelező Egyéb bevétel nő = felhasználás, feloldás Egyéb ráfordítás nő = képzés 54. Milyen eredmény kategóriára ill az eredmény-kimutatás mely sorára hat a céltartalék képzés, felhasználás. II. Egyéb bevétel nő = felhasználás, feloldás VIII. Egyéb ráfordítás nő = képzés C/ Szokásos vállalkozási eredmény 55. Idegen tőke, idegen forrás Kötelezettségek: a vállalkozásnak csak ideiglenesen állnak rendelkezésre. A vállalkozás összes vagyonán belüli részaránya az eladósodás mértékét fejezi ki. - rövid lejáratú - hosszú lejáratú 56. Eredmény-kimutatás tartalma A vállalkozó mérleg szerinti eredményének levezetését

tartalmazó, bemutató okmány. 57. Milyen eredmény kategóriákat ismer? A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény 8 D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény F/ Adózott eredmény G/ Mérleg szerinti eredmény 58. A kétféle eredmény-kimutatás eltérése, A, B közötti különbségek "A" változat (összköltség eljárásra épülő eredmény-kimutatás) "B" változat (forgalmi költség eljárásra épülő eredmény-kimutatás) A két változat a hozamok esetében az aktivált saját teljesítmények értékében térnek el egymástól. A ráfordítások esetében pedig a két költségkategória tartalmi eltérése jelenik meg különbözetként. Vagyis az éves összes felmerült és éves összes értékesítési költség differenciája = az aktivált saját teljesítmények értéke. Az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek és egyéb

ráfordítások azonos tartalommal, megegyező összeggel szerepelnek. 59. Melyik típusú eredmény-kimutatásban szerepel az aktivált saját teljesítmények értéke (AST)? "A" változat (összköltség eljárásra épülő eredmény-kimutatás)-ban 60. Mi az értékesítés nettó árbevétele, vezesse le milyen növelő és csökkentő tényezőkből áll! Az árbevétel a beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke ÁFA nélkül. Nettó tartalmúvá az árbev a köv korrekciók elvégzése után válik: Csökkentő tételek: - utólag adott engedmények (számlahelyesbítéssel) - fogyasztási adó - visszaküldés (számlahelyesbítéssel, vagy új számlával) Növelő tételek: - fogyasztói árkiegészítés - felár (a megrendelő különleges igényei után számlákon feltüntetve) 61. Mi az értékesítés alapbizonylata: A kimenő számla 62. Milyen

költség csökkenti az export értékesítés árbevételét? Az exporttal kapcsolatos külföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. 63. A vevő az árut átveszi, igazolja a teljesítést, átveszi a számlát, de nem fizetett Egyszeresben: nem árbevétel Kettősben: árbevétel 64. Egyéb bevétel fogalma, néhány gazdasági tétel pl Olyan bevételek, amelyek az üzletmenetből következnek, de a SZT. szabályozása értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Lehetnek: szokásos mértéket meg nem haladó és szokásos mértéket meghaladó SZT előírásai alapján egyéb bevételek ezen túlmenően: - immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének ÁFA nélküli ellenértékét - külföldi pénzértékre (deviza) szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget - korábban behajthatatlannak minősített követelés címen befolyt összegeket - céltartalék feloldását (megszüntetését) - utólag

kapott, de nem számlázott engedményeket 65. Egyéb ráfordítás fogalma, néhány gazdasági tétel pl Olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a SZT előírásai alapján nem tekinthetők költségnek. Az egyéb ráfordítások egy részét azok a fizetett kártérítések, kötbérek, késedelmi kamatok, bírságok teszik ki, amelyek a vállalkozás minősítése szerint a szokásos mértéket nem haladják meg. Egyéb ráfordítások között kell kimutatni még: - immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének költségeit (azok könyv szerinti értékét) - külföldi pénzértékre (deviza) szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteséget - képzett céltartalék összegét - eredményt terhelő adók, illetékek összegét - utólag adott, de nem számlázott engedményeket 66. Költség nemek fogalma, felsorolni! A beszámolási időszakban az üzletmenet során felhasznált élő és holtmunka

pénzben kifejezett értékét foglalja magába, vagyis a költség nemek a felmerült éves összes költséget ölelik fel. 1. Anyagi jellegű ráfordítások 2. Személyi jellegű ráfordítások 3. Értékcsökkenési leírás (amortizációs költség) 4. Egyéb költségek 67. Értékcsökkenési leírás és értékcsökkenés fogalma É.cs leírás: az immateriális javak és a tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg - Tervszerinti, 9 - terven felüli értékcsökkenési leírásként (t. eszközök értékvesztése = terven felüli écs) (Ha az eszköz értéke a nyilvántartásból kikerül, mert várhatóan, káresemény következtében használhatatlanná válik, akkor a kivezetéskori értéket egyéb vagy rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Értékcsökkenés: az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke = ezen eszközök értékének az a része, amely kopás,

avulás arányában átmegy az új termék, végzett szolgáltatás értékébe. Kopás, avulás: kitettség (pl épületeknél), igénybevétel (pl gépek), műszaki fejlődés (pl. számítástechnika) 68. Melyik eredmény kimutatásban szerepel az értékesítés elszámolt közvetlen és közvetett önköltsége? "B" változat (forgalmi költség eljárásra épülő eredmény-kimutatás)-ban 69. Vezesse le a az adózás előtti eredményt az üzemi, üzleti tevékenység eredményéből kiindulva! A/ Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 8.000 eFt B/ Pénzügyi műveletek eredménye 4.000 eFt C/ Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) 12.000 eFt D/ Rendkívüli eredmény 3.000 eFt E/ Adózás előtti eredmény(C+D) 15.000 eFt XIII. Adófizetési kötelezettség (Társasági adó) 1.800 eFt F/ Adózott eredmény 13.200 eFt 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés G/ Mérleg Szerinti

Eredmény 70. Az eredmény kimutatás két formájának összehasonlítása "A" változatú eredmény kimutatás jellemzői: - a beszámolási időszakban felmerült költség nemek bemutatására helyezi a hangsúlyt - nem biztosítja a termékenkénti, szolgáltatásonkénti fedezeti ktg számítás feltételeit - hozam oldalról a tárgyévi teljesítményt adja meg (nem pedig kibocsátást) - nem feltétlen kapcsolódik hozzá a költségek költséghelyi, ktgviselői megfigyelése - bruttó szemléletű "B" változatú eredmény kimutatás jellemzői: - az értékesítéshez (forgalomhoz) kapcsolódó költségek megfigyelésére helyezi a hangsúlyt - megteremti a fedezeti költségszámítás feltételeit - hozam oldalról a kibocsátást mutatja - feltételezi a költséghelyi, költségviselői költségmegfigyelést - nettó szemléletű 71. Értékelés fogalma, dilemmája: Sajátos tartalommal bír, a vagyontárgyak értékének kiszámítására,

meghatározására utaló kategória. Az a tevékenység, amely során a vagyontárgyak értékét kiszámítjuk. Valódiság, óvatosság elvének betartása Egységár, Eladási ár (piaci egységár), Előállítási ár (előállítási költség) Dilemma: Időérték elv a vagyontárgyak érétkét időben változó értékűnek fogja fel. Milyen értéken mutassuk ki a mérlegben (egy adott időpontban) a korábban beszerzett vagy előállított vagyontárgyakat, ha azok piaci értéke időről-időre változik: a mérlegkészítéskor érvényes piaci árakon vagy történelmi értéken (bekerülési értéken). Ha a vállalkozás a vagyonát a mérlegben a fordulónapon vagy a mérlegkészítés időszakában érvényes piaci árakon értékeli, akkor a vásárolt készletek és befektetett eszközök újra beszerzési áron, a saját termelésű készletek pedig az éppen érvényes, aktuális piaci áron értékelődnek. Ez azonban feladná a realizációs elvet, miszerint az

eredményt csak azokon a termékeken, árukon mutassunk ki, amelyeknek az értékesítése (realizálása) is megtörtént. Ez viszont az eredmény valódiságát kérdőjelezné meg 72. Értékvesztés fogalma, hogyan hat egy adott eszköz könyv szerinti értékére és az eredményre: Értékvesztés: Ha a piaci érték kisebb, mint a nyilvántartási érték, akkor értékvesztést kell elszámolni (az eszközöket a mérlegben a piaci értéküknél magasabb bekerülési értéken szerepeltetni tilos). "Felértékelni tilos, leértékelni pedig kötelező!"(1995-ig SZT szerint.) "leértékelni kötelező, felértékelni pedig bizonyos vagyonkörben megengedett". (95-től) Csökkenti. (az értékhelyesbítés = felértékelés, nem hat az eredményre!) 73. Bekerülési, beszerzési érték fogalma, főbb elemei Része-e a beszerzési értéknek az ÁFA? Attól függ, ha levonható, akkor nem, ha nem levonható az Áfa, akkor igen! 74. Befektetési tükör a

beszámoló mely részének eleme? A kiegészítő mellékletben a tárgyi eszközökre vonatkozó részletes információs tábla. Nyitó és Záró közötti változásokat mutatja. 75. Milyen écs leírási módszereket ismer? Ebből a SZT melyiket engedi Példa egy módszere - Lineáris - Degresszív, (mindig van maradványérték) 10 - Teljesítményarányos Nem kell écs-t elszámolni az alábbi eszközök után: - értéküket megtartó eszközöknél (termőföld, ingatlan, képzőművészeti alkotás, stb.) - már teljesen leíródott eszközök után - üzembe nem helyezett tárgyi eszközök után SZT. az immateriális javak esetén tartalmaz megkötéseket: - vagyoni értékű jogokat 6 év vagy ennél hosszabb időszak alatt kell leírni - cégérték 5-15 év közötti időszakban számolható el - kísérleti fejlesztés és alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 éven belül kell amortizálni. TA tv. a tárgyi eszközöknél ír elő korrekciót, úgy hogy

a SZT szabályok szerinti elszámolt tervezett, és terven felüli écs. leírás összegével megnövelteti az adózás előtti eredményt, de a TA tv-ben megadott kulcsok szerinti écs-t levonásba helyezteti az adózás előtti eredményből (bruttó elszámolás). Tehát az a vállalkozó, amelyik a TA tv-től eltérő kulcsokkal ír le, az évenként elszámolt écs-ről két nyilvántartást vezet, egyik a választott leírási ütemről és módról, a másik a TA. Tv szerinti leírásról Csak így lesz adatbázisa évvégén az adózás előtti eredmény korrekciójához. A két változatban vezetett nyilvántartásban a t eszközhöz két eltérő nettó érték kapcsolódik, adóalap-módosító tétel: - a számvitel szerinti nettó értékkel növelni - a TA tv. szerinti nettó értékkel csökkenteni kell a társasági adóalapot 76. A felsoroltak közül mi növeli a tárgyi eszközök beszerzési értékét? - Felújítás igen - Bővítés igen - Átalakítás igen -

Karbantartás nem - eredeti kapacitás helyreállítása igen 77. Eredményrontó gazdasági tételek felsorolása, amelyek a Társasági Adó alap számításánál nem a SZT, hanem a TA szerinti előírások. - céltartalék képzés - écs. leírás 78. Mit tekintünk váltó esetében névértéknek és egy általános értékpapírnál pl részvény? A váltónál (kárpótlási jegy hasonló) a lejáratkor járó kamat része a névértéknek, egyéb esetben nem. 79. A devizában keletkezett követelések, kötelezettségek árf nyereségét milyen eredmény kategória javára kell könyvelni? Egyéb bevétel (96) 80. A devizában keletkezett követelések, kötelezettségek árf veszteségét milyen eredmény kategória javára kell könyvelni? Egyéb ráfordítás (86) 81. Egy társaságnál befektetett és a részesedések között nyilvántartott vagyonunk piaci értéke a könyvszerintihez képest 30 % -kal csökkent a mérlegkészítéskor, mivel a tendencia tartós, ezért

a fenti mérték szerint leértékelünk. Pénzügyi műveletek ráfordításai 82. Milyen nyilvántartási módszereket ismer a vásárolt készletek évközi nyilvántartási árára, melyik, hogyan számítja az új beszerzést, felhasználást? - tényleges beszerzési ár a) FIFO-eljárás, készletre vétel számla szerinti értéken, készlet-csökkenés a legrégebbi beszerzési árakon zárókészlet a legutolsó beszerzési árakon. b) LIFO-eljárás, készletre vétel számla szerinti értéken, készlet-csökkenés a legutolsó beszerzési árakon zárókészlet a legrégebbi beszerzési árakon (FIFO ellenpárja) c) HIFO-eljárás, készletre vétel számla szerinti értéken, készlet-csökkenés a legmagasabb beszerzési árakon zárókészlet a legalacsonyabb beszerzési árakon, óvatosság elvének ez felel meg a legjobban. d) Csúsztatott (folyamatos) átlagáras eljárás (LOFO), a beszámolási időszakon belül legalább több alkalommal beszerzési átlagárat

számít, és a korábbi felhasználásokat azon értékeli. - tervezett beszerzési ár (elszámoló ár): 83. Valódiság, óvatosság elvét melyik nyilvántartási módszer sérti? Rövid számpélda 84. Saját termelésű készletek nyilvántartási módszerei Nincs előírt szabály, készletre-vétel nem kötelező, választható módszerek: - elszámolási egységáron - norma szerinti közvetlen önköltségen - tényleges közvetlen önköltségen 11 85. Társaság év végén értékeli a deviza készleteit: könyvszerinti érték 200 MFt, dec 31-i (vételi) árfolyamon 201 MFt vagy 198 MFt. Leértékelni kötelező! Pénzügyi műveletek ráfordításai 198 MFt! 86. Társaság mérlegében az alábbi adatok szerepelnek, melyik az a forrás sor, ahová az értékhelyesbítések ? Eszközök Források Eszk. Immat 3 Ért. Helyesb - 0,5 Tárgyi eszk. 5 Ért. Helyesb -1 Befekt. Pü-i eszk 1 Értékelési tartalék 1,5 (= értékhelyesb. Sorok) Forgóeszk 10 Aktív id. elh 0

Total 19 19 87. Milyen értéken kell nyilvántartásba venni az export árbevételt Az export teljesítés napján érvényes, adott ügylet bonyolításával megbízott bank deviza vételi árfolyamán. 88. Devizaárfolyam bartell ügylet (export és import) esetében Amelyik ügylet (export vagy import) előbb teljesül, az aznapi MNB deviza középárfolyamon. 89. Devizaárfolyam - import esetében A teljesítés napján érvényes pénzintézeti deviza eladási árfolyam. Ha elkülönített számlája van, akkor a könyv szerinti érték 90. A vállalkozás vagyoni jövedelmi változásainak hatása a mérlegre, eredmény-kimutatásra! - Alapvető gazdasági események: csak vagyoni helyzetet (mérleget) érintik: a) Eszközkörforgás b) Forgáskörforgás c) Tőke bevonása a vállalkozásba d) Tőke kivonás a vállalkozásból - összetett gazdasági események, vagyoni és jövedelmi helyzetet (mérleget, eredmény-kimutatást) érint. Tartalmuk szerint: a) váll-i tev-hez

közvetlenül kapcsolódó 1) eredményjavító gazd-i események, pl. árbev keletk, AST értékének elszámolása 2) eredményrontó gazd-i események, pl. ktgnemek felmerülése, AST értékének elsz (állomány csökkenés esetén) b) váll-i tev-hez közvetetten kapcsolódó 1) bevételek, pl. egyéb bev, pü-i műv bev, rendkívüli bev elszámolása 2) ráfordítások, pl. egyéb ráf, pü-i műv ráf, rendkívüli ráf elsz 91. Egyszerű számpélda az eszköz körforgásra Pl. Értékpapír vásárlás kp-ért E 0 = E 1 Pénzeszköz csökken, Értékpapír nő 100 eFt-tal, Mérleg-főösszeg nem változik. 92. Egyszerű számpélda a forrás körforgásra Jegyzett tőke emelés tőke- vagy eredménytartalék terhére. 93. Írjon példát tőkebevonásra, hatásai! Hitelfelvétel x-el nő a mérlegfő-összeg, pénzeszköz nő, kötelezettség nő. 94. Írjon példát tőkekivonásra, hatásai! Hiteltörlesztés, x-el csökken a mérlegfő-összeg, pénzeszköz csökken,

kötelezettség csökken. 95. Összetett gazdasági események csoportosítása: - összetett gazdasági események, vagyoni és jövedelmi helyzetet (mérleget, eredmény-kimutatást) érint. Tartalmuk szerint: c) váll-i tev-hez közvetlenül kapcsolódó 3) eredményjavító gazd-i események, pl. árbev keletk, AST értékének elszámolása 4) eredményrontó gazd-i események, pl. ktgnemek felmerülése, AST értékének elsz (állomány csökkenés esetén) d) váll-i tev-hez közvetetten kapcsolódó 3) bevételek, pl. egyéb bev, pü-i műv bev, rendkívüli bev elszámolása 4) ráfordítások, pl. egyéb ráf, pü-i műv ráf, rendkívüli ráf elsz 96. Gazdasági események felsorolása: A. Áruvás Kp-ért Áfa nem levonható, árut készletre veszik Eszköz: készlet ↑ - Eszköz: pénzeszk. ↓ Alapvető gazd-i esemény eszköz körforgás B. Munkabért számolunk el, még nem fizetjük ki 12 Ktg. Ráf (személyi jell Ráf) ↑ - kötelezettség (egyéb rövidlej)

↑ Vagyonomra hat, összetett gazd-i esemény C. Hitel felvét rövidlej. ↑ - Eszköz: pénzeszk ↑ Alapvető gazd-i esemény eszköz körforgás D. Gépek écs leírásának elszámolása écs. leírás ↑ (rontja az eredményt) - Eszközök (gépek) értéke ↓ E. Saját term Készletek áll Változásának elszámolása év végén Eredmény-kimutatás "A" AST(STK áll. Vált) ↑ - Eszköz (készlet) ↑ növekedés összetett gazd-i esemény, STKA ↓ - Eszköz ↓ csökkenés, rontja az eredményt F. A társaság eladja a felesleges tárgyi eszközt, elsz Bevételként a kiszámlázott ellenértéket, nyilvántartási értéken kivezetjük könyveinkből a tárgyi eszközt. Egyéb bev. ↑ - Követelés (vevő) ↑ Egyéb ráfordítás ↑ - Eszköz (tárgyie.) ↓ G. Kamatot kapunk a banktól a bevételeink után Pü.i műveletek bevételei ↑ - Eszközök (pénzeszk) ↑ összetett gazd-i esemény H. Kamatot fizetünk a banknak hitelek után Pü.i műveletek

ráfordításai ↑ - Eszközök (pénzeszk) ↓ I. Késedelmi kamatot (szokásos) fizetünk szállítónak Egyéb ráf. (86) ↑ - Eszközök (pénzeszk) ↓ J. Kötbért kapunk (szokásos) Eredmény (96)↑ - Eszközök (pénzeszk) ↑ összetett gazd-i esemény, mert érinti az eredményt. K. Kötbért fizetünk (szokásos) Ráfordítás (86)↑ - Eszközök (pénzeszk) ↓ összetett gazd-i esemény, mert érinti az eredményt. L. Devizás követelés realizált árf nyereség Egyéb bev. ↑ - Eszközök (pénzeszk) ↑ összetett gazd-i esemény M. Devizás követelés realizált árf veszteség Egyéb ráf. ↑ - Eszközök (pénzeszk) ↓ összetett gazd-i esemény 97. Könyvvezetés fogalma, tartalma, formái Az a tevékenység, melynek keretében a gazd-i eseményeket feljegyzik, írásban rögzítik. Tartalma: ez a dokumentálási folyamat a bizonylatok kitöltésével kezdődik, folytatódik a bizonylatok feldolgozásával, azok adatainak összesítésével és befejeződik

a beszámoló elkészítésével vagy más összesítő kimutatás összeállításával (analitikus könyvelés, főkönyvi könyvelés). Formái: - Kettős, - egyszeres könyvvezetés 98. Számviteli bizonylat fogalma Minden olyan külső és belső okmány, amelyet a gazdasági események számviteli nyilvántartása céljára készítenek = egy olyan okmány, amely a vállalkozás eszközeiben és forrásaiban bekövetkezett változásokat rögzíti. A bizonylat a gazd-i műveletek megtörténtét, mértékét és annak egyéb minőségi adatait igazoló okmány 99. Milyen módon csoportosíthatók a Számviteli bizonylatok? 1) Kiállításuk időpontja szerint a) elsődleges (primér) b) másodlagos (szekunder) bizonylatok 2) a készítés előállítás módja szerint: a) kézírással, írógéppel készített, b) automatikus adatrögzítéssel előállított bizonylatok 3) származásuk alapján a) külső, b) belső 4) a bizonylaton rögzített esemény tartalma szerint a)

tárgyi eszközök változásait rögzítő, b) készletváltozást dokumentáló, c) házi pénztár mozgásait regisztráló, d) betétszámlák mozgásait rögzítő bizonylatok 5) kezelésük módja szerint: a) szigorú számadású, b) nem szigorú számadású bizonylatok 100. Számviteli bizonylat formai kellékei - bizonylat megnevezése, sorszáma - javítási szabályok betartása 13 - másodlagos biz. Esetén az összesítés alapjául szolgáló biz-ok körének, vmint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés kiterjed - technikai, optikai úton előállított bizonylatoknál a) a feldolgozási program azonosító jelének a megadása b) az adatállomány azonosító jelének a megjelölése c) az azonosítást szolgáló kódjegyzék közlése d) a késedelem nélküli kiírás (vizuális megjelenítés) biztosítása - a késedelemmentes kiállítás, az elsődleges biz-nak a változással egyidőben kell elkészülnie - az időtállóság

biztosítása, olvashatóság 101. Számviteli bizonylat tartalmi kellékei - gazdasági esemény tartalmának pontos leírása - gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékben adatai - a vállalkozás megnevezése - gazdasági esemény időpontja - gazdasági esemény lebonyolításában szerepet játszó személyek aláírása, kézjegye 102. Bizonylati fegyelem, bizonylati elv Bizonylati elv: azt a követelményt fejezi ki, hogy minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia. Valódiság elve. Bizonylati fegyelem: a könyvelés pontosságára, megbízhatóságára, késedelem-mentességére utaló fogalom. 103. Bizonylatok útjai - utalványozás, kiállítás (kitöltés) - ellenőrzés - feldolgozás - megőrzés 104. Bizonylatok javítási, érvénytelenítési szabályai - Érvénytelenítés: szigorú számadásúakat nem lehet javítani, csak stornírozni, átlósan áthúzni minden példányt, ráírni a stornírozás tényét, csak a kibocsátó teheti

meg. Új számlát vagy helyesbítő számlát állít ki - Javítás: áthúzni, hogy a téves adat olvasható maradjon, a javított rész fölé írni a helyes adatot. Javítást kézjeggyel és dátummal kell ellátni. Ilyen módon nem lehet javítani a bank-, pénztárbizonylatot, készpénzcsekket, más vállalkozótól kapott bizonylatot (pl. számla) 105. Beszámoló fajták, könyvvezetés Egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés - egyszeres könyvvitel Egyszerűsített éves beszámoló - kettős könyvvitel Éves beszámoló - kettős könyvvitel Összevont (konszolidált) éves beszámoló - kettős könyvvitel 106. Kettős könyvvitel fogalma Olyan könyvvezetési forma, amely az eszközökben és forrásokban beállt mozgásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, teljeskörűen, zárt rendszerben követi nyomon. 107. Főkönyvi számla, és főkönyvi könyvelés Főkönyvi számla: olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos

nyilvántartására szolgál. Főkönyvi könyvelés: az a tevékenység, amely során a főkönyvi számlákon a gazdasági eseményeket feljegyzik = könyvelés. 108. Jelölje főkönyvi számlavázon az eszköz számla lehetséges adatállományát Nyitó, záró, tartozik, követel forgalom, növekedés, csökkenés Tartozik Követel Nyitó Csökkenés (követel forgalom) Növekedés (tartozik forgalom) Záró Nyitó + Tartozik forgalom Záró + követel forgalom 109. Jelölje főkönyvi számlavázon a forrás számla lehetséges adatállományát Tartozik Követel Csökkenés Nyitó Záró Növekedés Záró + Tartozik forgalom Nyitó + követel forgalom 110. Főkönyvi számlák csoportosítása Számlatípusok: - Mérlegszámlák a) Eszköz számlák b) Forrás számlák 14 - Eredményszámlák: a) költség, ráfordítás b) bevétel számlák Egyéb számlák: - technikai jellegű, - helyesbítő számlák 111. Eszköz számlák jellemzése - nyitó egyenlegük a

számla T. oldalára kerül - a növekedést a számla T. oldalára kell felvezetni - a csökkenés a számla K. oldalát érinti - záró egyenleg a szla K. oldalán - általában T. egyenlegük van 112. Forrás számlák jellemzése - nyitó egyenlegük a számla K. oldalára kerül - a forrásban a csökkenést a számla T. oldalára kell felvezetni - a forrásban a növekedés a számla K. oldalát érinti - záró egyenleg a szla T. oldalán - általában K. egyenlegük van 113. Ktg Ráfordítás szlák jell - ktg, ráf. felmerülés, növekedés a számla T oldalán - ktg, ráf. csökkenés a számla K oldalán - nem zárjuk, zárlat során rendezzük - nem nyitjuk, elővezetjük 114. Számlakeret fogalma, különbség a számlakeret és az egységes számlakeret között Számlakeret: a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendje. SZT kötelezően besorolja az egységes számlakeretet, melynek célja a

gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazd-i műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. Az egységes számlakeret a nemzetgazdaság minden gazdálkodójára kötelező szabályokat ír elő. 115. Szla osztály, szám, szlák jellege, megnevezése Decimális számrendszer alapján, számlaosztályok, számlacsoportok, számlák, alszámlák, részletező számlák. 116. Mérlegsémát felrajzolni E= Aktívák, F= passzívák, számok, nevek Eszközök A/ Befektetett eszközök B/ Forgóeszközök C/ Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Mérleg, 199.hónap Források D/ Saját tőke E/ Céltartalékok F/ Kötelezettségek G/ Passzív időbeli elhatárolások = Források összesen 117. Számlarend, hány részből áll? Melyek ezek? Két részből áll: - számlatükör - szöveges

számlarend 118. Újonnan alakuló társaság a megalakulásától mennyi idő áll rendelkezésre a szlarend elkészítésére? 90 nap 119. A könyvviteli munka során a gazd-i műveletek hányféle elszámolását valósítjuk meg? - számlasoros - idősoros elszámolás 120. Nevesített számviteli alapelvek (14) 1. vállalkozás folytatásának elve 2. teljesség elve 3. valódiság elve 4. óvatosság elve 5. összemérés elve 6. tartalom elsődlegessége a formával szemben elv 7. egyedi értékelés elve 15 8. bruttó elszámolás elve 9. időbeli elhatárolás elve 10. lényegesség elve 11. költség-hozam összevetésének elve 12. világosság elve 13. folytonosság elve 14. következetesség elve 2-6 tartalmi, 7-11 kiegészítő, 12-14 formai alapelvek. BIÓTŐKE FFVV 16