Mitológia | Kelta » Farkas Mária - A kelta és germán mitológiához

A kelta és germán mitológiához 1. A hősi irodalom: az antik és keresztény hagyományhoz csatlakozik a barbár nyugati népek ősi hagyománya hősi költészet • szereplői hősök, barbár harcosok, • ideálja: bátorság, erő, leleményesség, vendégszeretet, • motiváció: dicsőségvágy, harci kedv, bosszú • vallási tilalmak alig szabnak ennek korlátot • laza társadalomszerkezet, kevés kötelesség, anyagi gondjaik nincsenek életük szabadabb, mint más történeti korok embereié a hősi szabadság kelt nosztalgiákat a későbbi korokban elterjedésük, népszerűségük 2. A kelta mitológiáról: • a gazdag hősi költészet a középkor első századaiban ezek termékeit a keresztény vallás és a latin írásbeliség fel-, ill. átvétele után lejegyzik (részben átalakítják, ld. lovagregények) A) legeredetibb formájukban az íreknél maradtak fenn – az angol hódításig fennmarad a laza törzsi szervezet – korán felveszik a

kereszténységet, az írás és az olvasás nagy jelentőségre tesz szert – a barbár hagyomány és a kereszténység szemlélete nem kerül úgy szembe, mint másutt, az egyház magába olvasztja a törzsi hagyományokat – a költészet nagy becse, szabályait a 8. században írásba foglalják – közvetítői a filik (hivatásos költők) és a bárdok (kezdetben előadóművészek, később költők is) – jellemző: dús, csapongó képzelet – a „kelta kész minden pillanatban fellázadni a tények zsarnoksága ellen” (Szerb Antal) – emberek, tündérek, vitézek, jósok, druidák, boszorkányok, varázslók mint valós személyek jelennek meg egyazon történetben – értékek: vitézség, bátorság, igazságosság – nem épülnek be szervesen az európai irodalomba • leghíresebbek: – ún. ulsteri ciklus – Írország északi tartományaiban játszódik, Konhovár király idejében (Konhovár és udvara bemutatása: költők, hárfások,

történetíró, ifjak serege, vitézek), a legnagyobb hős Kuhulin, aki fiatalon fejezi be dicső életét, s aki egyik legvitézebb csatáját a barna bika védelmében vívja); a leghíresebb prózai történet a Kualngei nagy marharablás, amelynek értelme: harc a nagyobb vitézség elnyeréséért, tehénért, bikáért, ill. Derdriu története (testvérharc egy nő miatt) – finn v. Osszián ciklus (James Machperson hamisítványa tette híressé Osszián-dalok) – a főszereplők: Finn mac Kumal és fia, Osszián, a történet szerint a 3. században éltek – történetek kalandos tengeri hajózásokról (Boldogok szigete, tündérasszonyok stb.) B) Walesi történetek – bekerülnek az európai irodalomba (az angolszászok elől menekülő walesiek viszik át Bretagne-ba, a 2. századtól francia feldolgozásaik, összefüggésben a lovagi kultúrával) 1 – – – szereplői: Arthus király és a kerekasztal lovagjai (Arthus feltehetően történelmi személy,

brit hadvezér a 6. századból) Grál-monda Trisztán és Izolda története 3. A germán mitológiáról • a germánok az i. e 8 században tűnnek fel (Keleti-tenger partja), Julius Caesar és Tacitus írnak róluk először részletesebben • harcias törzsek, kultúrájuk hasonlít a keltákéhoz • sok törzsük megsemmisült, mások megtelepültek Észak-, Nyugat- és KözépEurópában, jobban megőrizték nyelvüket (svéd, dán, norvég, izlandi, angol, holland, flamand, fríz, német) • gazdag hősi költészet ez is • Fennmaradt: – Edda-dalok (régebbi vagy verses Edda, újabb vagy prózai Edda) – a történetek részben o természeti jelenségeket tükröznek: Baldr, a szép napisten halála = nyár és tél váltakozása; Thór kalapácsa a jégóriás ellen = tavaszi villám és mennydörgés, Loki = a tűzzel áll kapcsolatban, veszélyes és nélkülözhetetlen; o fontos részük a nibelung-burgundi mondakört tartalmazza, korai változatában a

kereszténységtől és a lovagi etikától mentes formában alakjai kegyetlenek, bosszúállók, emberi lágyság nem enyhíti vonásaikat; fontos szereplő Siegfried, a szép és fiatal sárkányölő (a nibelungok a köd fiai, a kincset őrző törpék) o bölcs mondásokat tartalmaz (pl. Völuspá-Völa, a jósnő a germán apokaliptikus látomást meséli el, a Ragnarököt, az istenek alkonyát, amikor az óriások kidöntik a világfát, minden elpusztul, de új ég és föld ereszkedik alá, aranykor következik – sagák (a viking kor mondái, tükrözik a viking erkölcsöket, sok csodás mozzanatot tartalmaznak, főleg Izlandon ismertek) 2