Irodalom | Tanulmányok, esszék » Sigmund Freud

SIGMUND FREUD 1856-1939 Sigmund Freud, a pszichoanalízis létrehozója 1856-ban született Freiberg városban, amely most Csehország területén van, de akkoriban az Osztrák Birodalomhoz tartozott. Freud négyéves volt, amikor a család Bécsbe költözött, s ő jóformán az egész életét ott töltötte. Kiváló tanuló volt, orvosi diplomáját 1881-ben a bécsi egyetemen szerezte. A következő tíz esztendőben kutatómunkát végzett. Egy pszichiátriai klinikán dolgozott, neurológiai magánpraxist folytatott, Párizsban a kiváló francia neurológus, Jean Charcot munkatársa volt, és Joseph Breuer, bécsi orvossal is együttműködött. Freud elgondolásai a pszichoanalízisről fokozatosan bontakoztak ki. Első könyve, a Tanulmányok a hisztériáról csak 1895-ben jelent meg Breuerrel közösen. A következő, az 1900-ban közreadott Álomfejtés a legeredetibb és legjelentősebb művei közé tartozik. A könyv eleinte igen lassan fogyott, de Freud

népszerűségét mégis nagymértékben növelte. Ezt egyéb fontos munkák követték, és mikor Freud 1908-ban előadás-sorozatot tartott az Egyesült Államokban, már híres ember volt. 1902-ben, Bécsben pszichiátriai vitacsoportot szervezett. Első tagjai közé tartozott Alfred Adler, s néhány év múlva Karl Jung is csatlakozott a körhöz. Mindketten világhírű pszichiáterek lettek Freud házasember volt és hat gyermeke született. Élete alkonyán, az állkapcsán rákos daganat képződött, javulást remélve 1923-tól több mint harminc műtéten esett át. A munkát azonban folytatta, s ezekben a kései éveiben néhány fontos művet alkotott. 1938-ban Hitler csapatai bevonultak Ausztriába, és a nyolcvankét éves Freud, zsidó lévén, kénytelen volt Londonba menekülni, ahol a következő esztendőben meghalt. Freudnak a pszichoanalízisben kifejtett munkássága oly hatalmas, hogy nehéz röviden összefoglalni. Kiemelte a tudattalan szellemi folyamatok

óriási fontosságát az emberi magatartásban. Megmutatta, hogy ezek a folyamatok miként hatnak az álmok tartalmára, s okoznak olyan mindennapi kellemetlenségeket, mint a nyelvbotlás, a nevek elfelejtése, valamint az önhibánkból történő balesetek, sőt betegségek is. Freud a pszichoanalízis technikáját a mentális betegség kezelésének módszereként fejtette ki. Elméletet alkotott az emberi személyiség felépítéséről Pszichiátriai elméleteket állított fel vagy népszerűsített a szorongásról, a védekezési mechanizmusról, a kasztrációs komplexusról, az elfojtásról és a szublimálásról, hogy csupán néhányat említsünk. Írásai nagymértékben növelték az érdeklődést a pszichológia elmélete iránt. Eszméi közül a múltban és manapság is sokat támadnak, és megfogalmazásuk óta heves vitákat keltettek. Freud nevét talán az a gondolata népszerűsítette leginkább, hogy az elnyomott szexuális vágyak gyakran okoznak

mentális betegséget vagy neurózist. (Ez a gondolat nem Freudtól származik, jóllehet írásai nagyban hozzájárultak elterjedéséhez.) Azt is kiemelte, hogy a szexuális érzelmek és vágyak nem a serdülés éveiben, hanem már a korai gyermekkorban kezdődnek. Freud eszméi közt most is sok a vitatott. Tehát nagyon nehéz megállapítani helyét a tudományok fejlődéstörténetében. Töretlen utakon járó pionír volt és kiemelkedő tehetséggel fogalmazott meg új gondolatokat. Tanai azonban (Darwin és Pasteur tanaitól eltérően) soha nem nyerték el az egész tudományos világ jóváhagyását, és nem könnyű megítélni, hogy eszméinek mekkora részét fogják végül helytállónak tekintetni. Bár nézeteiről folyik a vita, aligha kétséges, hogy Freud az emberi gondolat fejlődéstörténetének kimagasló egyénisége. A pszichológiáról kifejtett álláspontja forradalmasította az emberi intellektusról kialakított fogalmunkat, s azok közül a

gondolatok és kifejezések közül, amelyeket ő vetett fel, számos közhasználatúvá vált, így például az ego, a szuperego, az Ödipusz-komplexus és a halálvágy. Igaz, hogy a pszichoanalízis nagyon költséges gyógykezelés és gyakran csődöt mond. De az is igaz, hogy Freud módszere rengeteg sikert is elkönyvelhet. A jövő lélekbúvárai talán arra a következtetésre jutnak, hogy az elnyomott szexuális ösztönök szerepe az emberi magatartásban nem olyan nagy, mint amekkorának a freudisták hirdetik. Ám ezeknek az érzelmeknek bizonyára fontosabb szerepük van annál, mint a legtöbb Freud előtti lélekbúvár vélte. Hasonlóképpen, a pszichológusok és pszichiáterek túlnyomó része manapság meg van győződve arról, hogy a tudattalan mentális folyamatok döntő jelentőségűek az emberi magatartásban, s ezt a tényt a Freud előtti időkben nagymértékben alábecsülték. Freud bizonyára nem az első olyan pszichiáter, akinek gondolatai

majdnem teljesen helytállóak. A modern pszichológiai elmélet kibontakozásának mégis ő a legnagyobb hatást gyakorló és legfontosabb egyénisége; tekintettel működési területének óriási jelentőségére, kétségtelen, hogy helyet érdemel ezen a listán