Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » Mi a kommunikáció?

Kommunikáció Mi a kommunikáció? A kommunikáció 4 jelentése: ▪ Tájékoztatás, közlés ▪ Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján ▪ Közlemény (ritkán) ▪ Összeköttetés, közlekedés, érintkezés (régiesen) Kommunikáció fogalma: valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal. Jelek csoportosítása:  Természetes jelek: melyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki pl.: füst és tűzjelek  Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által megegyezés alapján jöttek létre pl.: nyelvek, jelképek A jelekkel foglalkozó tudományág a szemiotika. Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthető, amelyben két vagy több,

viszonylag független rendszer egymást szabályozva áll szemben. Kommunikáció története (5 korszaka van):  Beszéd kialakulása  Írás kialakulása  Nyomtatás  Távközlés  Informatika A kommunikáció tényezői: 1. Adó (küldő) 2. Vevő (befogadó) 3. Információ (amelyet az adó a vevőnek eljuttat) 4. Csatorna (közeg) 5. Kód (valamilyen közös kifejezőeszköz, mely a megértést szolgálja) A nyelvi kommunikáció Közös valóságismeret Adó Vevő Csatorna Közlemény Kód Megértés Vevő Adó Beszédhelyzet A kommunikáció funkciói JAKOBSON szerint (6 db):  Emotív funkció (emóció – érzelem: a beszélő érzelmei érződnek  Konatív funkció: az adó szándéka, hogy befolyásolja a vevőt  Fatikus funkció: a kommunikációt fenn is kell tartani  Metanyelvi funkció: kód, nyelv segítségével beszél 1 Kommunikáció  Poétikai funkció: az üzenettel esztétikai hatásra is törekszünk  Referenciális

funkció (tájékoztató): pl.: hirdetés A megnyilatkozás formái:  Lokúció: Maga a hangsor és annak kiejtése  Illokúció: az a cselekvés, amit a hallgatóból kiváltok  Perlokúció: amit a vevőből kiváltok a hangsorral A modalitás a beszélőnek a valósághoz fűződő viszonya az ennek megfelelő nyelvi eszközök együttese révén. A kommunikáció alaptételei (axómái): I. Nem lehet nem kommunikálni II. A kommunikáció szükségszerűen többcsatornás és többszintű Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi (direkt) és egy viszonymeghatározó (indirekt) összetevő. III. Az emberi viszonyok természetét a partnerek két- vagy többoldalú kommunikációs cseréjének tagoltsága (interpunkciója) határozza meg. A kommunikáció cirkuláris IV. A kommunikáció digitális (részeire bontható ez a nyelv) és analógiás (nem bontható részeire) rendszerek által jut kifejezésre. V. A kommunikáció mint folyamat 2 típusú lehet: -

Egyenrangú (szimetrikus) - Egyenlőtlen (kiegészítő) Kommunikáció típusai Közvetlen Közvetett Egyirányú Valaki előadást tart Rádió, Tv, tömegkommunikáció Kétirányú 2 barát beszélget egy asztalnál 2 barát beszélget telefonon A folyamat irányultsága szerint a kommunikáció lehet ▪ Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl.: költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás) ▪ Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl.: beszélgetés, telefonálás, vita) A kétirányú kommunikáció azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Ígye típuson belül el kell különíteni az: - Egyenrangú viszony - Egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között  Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a

folyamatban, és térben közel van egymáshoz.  Közvetett kommunikációról beszélünk minden más esetben. Például a tömegkommunikáció minden fajtája. Autokommunikáció: amikor a feladó és a címzett személye ugyanaz, pl.: magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést. Közvetett a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig (pl.: színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök) A kommunikáció csatornái  Verbális kommunikáció, mely a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelent  A nem verbális kommunikációt, mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki. Idetartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb. 2 Kommunikáció A valóságos folyamatban ezek a tényezők szorosan összefonódva, egymást kiegészítve vesznek részt. Nincs kommunikáció

metakommunikáció nélkül. Ez azt jelenti, hogy minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen nem szándékos kommunikáció, mely arra vonatkozik, azt minősíti, azaz „kommunikáció a kommunikációról”. A fogalom meta (görög: ’valamin túl’) előtagja is erre utal. A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján. Kommunikáció eloszlása Kommunikáció megoszlása Szó 7% Testnyelv 38% 55% 35% Verbális Nonverbális Hangszín, hangleejtés 65% A nem verbális jelek A nem verbális kommunikáció története Az 1960-as évektől foglalkoznak vele. Az ókori színházban nem számoltak a nonverbális kommunikációval, kivéve a keleti népeket, pl.: az araboknál a hastánc A XIX. században Darwin az emberi arcot vizsgálta A fotó és a némafilm megjelenésével meggyorsult a nonverbális jelek használata. Pszichoanalízis, pszichológia. Szemiotika – jeltudomány kialakulása. A

nem verbális kommunikáció funkciói A nem verbális jelzéseket funkciójuk szempontjából három jól elkülöníthető csoportba sorolták, melyeken belül több alcsoportot különböztettek meg:  A személyek jelentése az interakcióban Azok a jelek, amelyek a közlő személyről vagy a közlő személynek az interakciós helyzetről kialakított álláspontjáról árulnak el valamit: - a résztvevők érzelmi állapotáról (harag, bánat, öröm) - egyéni tulajdonságaikról (önbizalom, szerénység, becsületesség) - személyek egymáshoz való viszonyáról (szeretet, kooperációs kézség) - az interakcióban részt vevők társadalmi helyzetéről (egyenruha, testtartás, járás, hangszín)  A szociális interakció folyamatainak szinkronizálása Az interakciós folyamatra, az interakció struktúrájára utaló jelek. Ahhoz, hogy ez a folyamat létrejöjjön, a résztvevőknek kapcsolatot kell teremteniük, azt fenn is kell tartaniuk, biztosítaniuk kell

zökkenőmentes lefolyását, sőt zavartalan lezárását is. Ennek megfelelően a folyamatot kísérő nem verbális jelek feladata: - az interakció megnyitása - kapcsolattartás - szakaszolás - a fő téma bevezetése - lezárása  A beszélt szöveg tagolása, hangsúlyozása és kiegészítése A beszédet közvetlenül befolyásoló nem verbális jelzések az ún. prozódiai vagy szupraszegmentális tényezők (hangsúly, hangszín, hangerő, tempó, szünet, junktúra stb.) Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók: 3 Kommunikáció  Örökölt (ontogenetikus) jelek Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük van. Ezek az alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés  Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a fejbólintás, a fügemutatás 

Egyezményes (konvencionális) jelek Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.: a siketnémák abc-je, a vakok írása A nem verbális jelek a beszédben A nem verbális jelek csoportja:  Vokális jelek  Tekintet  Mimika  Mozgásos kommunikáció - gesztus kinezika (kifejező mozgások - testtartás - térközszabályozás  Emblémák (ruha, haj, díszek)  Kronémika (az interakció időviszonya) Nem verbális jelek:  Vokális jelek A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk. Ebbe a „hogyan”-ba tartoznak bele a vokális jelek, melyeket gyakran nevez a szakirodalom paralingvisztikai („a nyelv mellé rendelt”) jelzéseknek. A vokális jeleknek is nagy szerepük van a kommunikáció folyamatában. A vokális jelek csoportjába tartoznak a verbális jeleket kísérő, egy-egy nyelvre jellemző, rendszerbe foglalt és leírt szupraszegmentális

tényezők (hangsúly, hangszín, hangerő, ritmus, hanglejtés, tempó, szünet, junktúra stb.)  Tekintet A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató izmokkal hozzuk létre. Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási emlékezésnél lefelé nézünk Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami, összehúzódik, ha nem érdekel. A tekintetnek a kommunikációs folyamatba szabályozó szerepe van, visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik személyhez való érzelmi viszonyról. A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és tartalma. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti. Ne fixírozzunk sokáig. 3 fajta nézési mód van: bizalmas (nem a szemébe nézek, hanem lejjebb), távolsági (amikor a homlokára nézünk), hivatalos (lefelé nézünk a szájáig).

 Mimika A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által. Ezek az érzelmek kifejeznek, minősítenek – így a mimikának jelentős szerepe van a kommunikációban. Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs. A piktografikus eljárást, mely az arcon csak a három 4 Kommunikáció meghatározó pontot veszi figyelembe, ezek egyszerű rajzi megjelenítésével ábrázolják az érzelmeket. A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele. Mi ül ki az arcra? Rosszkedv, hiúság, butaság, hízelgés, depresszió, kegyetlenség.  Mozgásos kommunikáció A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni, amelyekben a mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, itt a mozgás az

egész testre kiterjedhet. - Gesztus A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását. Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat. A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is. A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban. A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet (az érzelmi hatás fokozása a cél). A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő: 1) A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstől 2) A gesztust

legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben! 3) A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák Kézfogások: ▪ Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat ▪ Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó ▪ Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne ▪ A másik kezét ne törjük össze ▪ Kesztyűben nem illik kezet fogni Sajátos kézmozdulatok:  A két kéz összedörzsölése: elégedettség  A két kéz összekulcsolása: szorongás  Toronysisak tartás: magabiztosan figyelem a helyzetet  A kéz összesimítása: udvariasság  A karomat fogom: erőszakos vagyok  Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás  Csukló markolászása: nyugalom megőrzése  Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség Állhoz tett kézgesztusok:  Állhoz tett nyitott tenyér: unalom  Állsimogatás: gondolkodás  Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás Egyéb kézgesztusok: -

Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne mondjam ki - Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszat - Nyakvakarás: kínos helyet Lábgesztusok: 5 Kommunikáció o Keresztbe teszem a lábam: védekezés o Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség o Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát átvesszük - Testtartás A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a „testünk is figyel”. A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás, megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felső test kicsi előredöntése jelzi. A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: kihúzom magam: elégedettség, összerogyok: elégedetlenség, előredől

a testünk: beszélni szeretnék. Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog - Térköz A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés, meglehetősen fontos szerepet játszik. HALL Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat, melyek a tér használatát befolyásolják, s ezt a tudományterületet proxemikának nevezte. Négy távolságot különböztetett meg: Bizalmas: 0-45 cm Személyes: 45-120 cm Társasági: 120-360 cm Nyilvános: 360 cm-től nagyobb A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk. A térköz tárgyalásakor utalunk az érintésre, mint nem verbális jelzésre. Az érintésnek az emberi kapcsolatokban komoly és bonyolult, konvenciókra épülő szabályrendszere van.  Emblémák Elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet és a test különböző díszei, a jelvények vagy a jelvény

értékű tárgyak. A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket. Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg. A bajusz és a szakáll a férfiaknak külön dísze, s emblémaként ez is hordozhat jelentést. A férfiak arcát borító szőrzet a férfiasság jelképe mellett a méltóságot, a hatalmat és a bölcsességet is szimbolizálja. Embléma lehet még: ékszer, a jelvények, az arc festése, a tetoválás stb.  Kronémika A legfiatalabb kutatási ág. A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt, hogy a beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú stb.) mennyi időt fordítanak. Itt kerül elő a csend szerepe is A nem verbálisjelek az írásban A szöveg kialakítása magában foglalja az értelmes (jelentéses) szöveg megteremtését és mechanikus

elrendezését. Mielőtt a mechanikus elrendezésnek, más szóval a szöveg(részek)nek grafikai jellemzőivel foglalkoznánk, meg kell állapodnunk abban, hogy elsősorban kézzel írott szövegre gondolunk, hiszen a gépírás még inkább a nyomtatás technikai feltételei egészen mások. 6 Kommunikáció Az írás tagoltsága, arányos és szabályos volta a térbeli elhelyezkedés, a margó, a bekezdések, a sorok, a szótávolság, a szövegkiemelés stb. segítségével valósul meg 7 Kommunikáció A szöveg(rész)eknek grafikai jellemzői:  Margó A tér megszerkesztésének legfontosabb eszköze. Ha margót hagyunk a lap mind a 4 oldalán, és egyenesen határolt a szövegünk, ez jó formaérzékű emberről tanúskodik, kellemes benyomást kelt. Az átlagos méretű kéziratpapíron a közepes margó 1,5-3 cm  Bekezdés A szöveg távolságának a mértéke. A bekezdés elején tételmondat van A gyakran előforduló új bekezdések teszik a szöveget

tagolttá. Ha az egész oldal egy vagy két bekezdésből áll, akkor tagolatlan írással van dolgunk.  Sorok A sorok formája, iránya, egymástól való távolsága, helyzete mind információt közvetít, az íróról árulkodik. A legkedvezőbb benyomást olyan egyenes sorokkal érhetjük el, amelyek világosan elválnak egymástól. Ezek kiegyensúlyozott, megfelelő biztonságérzettel rendelkező íróról tanúskodnak. A sorok távolsága kifejezi a kedélyállapotunkat.  Szótávolság Fontos a szavak világos elkülönítése a szövegben, ugyanakkor a mondaton belüli egybetartozásuk értékelése. 2-3 betű az átlagos, közepes szóköz jellemzője  Szövegkiemelés Az írónak a szöveghez való viszonya pl.: aláhúzás, más betűtípus, hullámos aláhúzás, vastagított, kettős vonallal való aláhúzás, bekeretezve stb.  Javítások Áthúzás, „papír lyukasztás”, hibajavítóval való javítás, fontos a javítás gyakorisága, a kitörlés

módja Fontos lehet még a papír minősége, fajtája, a toll fajtája, a helyesírás stb. A verbális jelek Az emberiség kezdete óta meghatározó és fontos szerepe van a nyelvnek. Kutatása a nyelvtudomány feladata. A verbális csatorna a beszédből és az írásból áll Mi a nyelv? A nyelv a közlés, a kommunikáció eszköze, jelek rendszere. Társadalmi jelenség, a társadalom hozta létre, fejlesztette ki, a társadalom fennmaradásának biztosítéka. A nyelv és az egyén A nyelvet eszközként használjuk, s azt a nyelvet, melyet elsőként és általában édesanyánktól kapunk, anyanyelvnek nevezzük. A nyelvek keletkezése A nyelvek keletkezéséről sok elképzelés látott napvilágot, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk.  A monogenezis (mono = ’egy’; genezis = ’eredet’) elmélete szerint a nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek.  A poligenezis (poli = ’sok’) elmélete ellentétesen képzeli el a nyelv keletkezését, miszerint az emberi

hordák a Föld több pontján alakultak ki, így a nyelvük is többféle volt. A világon napjainkban kb. 3000-4000 nyelvet beszélnek Minden nyelvet teljesnek, egyenrangúnak kell tekinteni attól függetlenül, hogy hányan beszélik. A nyelvtörténettel foglalkozó tudósok a nyelvet rokonságuk alapján családokba sorolták: mintegy 17 főbb nyelvcsaládot különítettek el. A magyar nyelv az urali nyelvcsaládhoz, azon belül a finnugor ághoz tartozik. 8 Kommunikáció Mi a beszéd? A beszéd olyan egyéni produkció, mely a nyelv ismeretével, használatában jön létre. A nyelv és a beszéd két külön fogalom. Az emberi beszéd kialakulása ▪ A hangbeszédet megelőzte a kéz beszéde a gesztusnyelv. Ezt azután megcáfolták ▪ Az ember kezdeti jelzései tagolatlanok lehettek, így kommunikatív szerepük is tagolatlan volt. Érzelmen, indulaton kívül mást nem nagyon tudtak kifejezni ▪ A tagolódás létrejöttét az intonációs mozzanatok (hangsúly,

dallam) segíthették, amelyekkel a jelzés már alkalmassá vált kifejezőbb közlésre. ▪ A tagolatlan jelzések szerkezetté, tagolttá válása (pl. ilyen az egyszerű mondat: A fiú fut.) Két önálló jelzés kapcsolódhatott eggyé Ez a változás minőségileg új korszakot jelentett a beszéd fejlődésében. ▪ Később ezek a mondatok tovább bővültek, tagolódtak, illetve szinteződtek, s így a mondatnak – mint a beszéd alapegységének – kiteljesedett az ábrázoló ereje. Az egyén és a beszéd A nyelvi rétegződés kérdései a mai napig sincsenek lezárva, több felosztás készült, többféle szempont figyelembevételével. A kategóriák alapját többnyire a hangállomány és a szókincs jellege képezi. A sokféle felosztás közül SEBESTYÉN Árpádét mutatjuk be: 1) Normatív nyelvváltozatok a) Irodalmi nyelv (főleg írott, nagyközösségi célú): szépirodalmi nyelv, esszényelv, értekező próza, sajtónyelv stb. b) Köznyelv (főleg

beszélt, közösségi célú): színpadi nyelv, pódium nyelv (szónoki, spontán), katedranyelv (tanári beszéd), regionális nyelv, utcai nyelv stb. 2) Területi nyelvváltozatok: népnyelv (főleg szóbeli) a) Nyelvjárástípusok b) Helyi nyelvjárások 3) Társadalmi nyelvváltozatok (csoportnyelvek) a) Szaknyelvek (főleg foglalkozások szerinti írott és beszélt változatok): szaktudományos, szakmai és műhelynyelvek, kismesterségek, munkálatok nyelve, hivatali, mozgalmi nyelv stb. b) Hobbinyelvek (szabadidőben űzött foglalatosságok, szórakozások nyelve): sportnyelvek, játékok nyelve stb. c) Életkori nyelvváltozatok (a szocializációs folyamat szakaszainak átmeneti nyelve): gyermeknyelv (dajkanyelv), diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb. d) Argó (tolvajnyelv, jassznyelv, szleng) Az, hogy melyik nyelvi réteg jellemzőit használjuk egy-egy meghatározott kommunikációs folyamatban, befolyásolja az adott szituáció, a mondanivaló és a

beszédpartnerek viszonya. Mi az írás? Különbséget nem az írás meghatározásában, hanem a megközelítés módjában találunk. A fenti meghatározások alapján az írás közös jellemzői: - Feltételezi a közlési szándékot - Gondolatot, érzést vagy egyéb tudattartalmat közvetít - Jelek (vagy jelképek) rendszere Kiegészíthetjük még azzal, hogy az írásbeli kommunikáció szempontjából elengedhetetlen, hogy ez a jelrendszer széles körben ismert legyen. Az írás keletkezése A legrégebbi írásos emlékek közé tartoznak az uruki agyagtáblák, amelyek az i. e IV évezredből származnak. Ezek a táblák kezdetben emlékeztetők voltak, majd lassan alkalmassá 9 Kommunikáció váltak arra, hogy az ékírás fejlődésével a beszélt nyelvet megőrizzék, sőt kialakították a nyelvi közlésnek, gondolkodásnak egy másik módját is: az írásbeliséget. Ezzel együtt létrejött egy mindennapi írásbeli kultúra, megteremtődött az irodalom:

a vallásos himnuszok, varázsformulák megörökítése és a számunkra legismertebb ősi sumer alkotás, a Gilgamesz eposz lejegyzése. Az írás fejlődése  Képírás (piktográfia) Az első írások vázlatos rajzok, felismerhető dolgok, melyeknek mindegyik jele egy bizonyos tárgyra vagy élőlényre, esetleg fogalomra utal. Ezek a piktogrammák, amelyek hol egy szót, hol egész mondatot jelentenek. Nincsenek az adott nyelvhez kötve, de annak gondolkodásmódja jellemző rájuk.  Fogalomírás (ideográfia) Szorosabb kapcsolat van az írás és a nyelvi kifejezés között, de a képszerű jel még az értendő fogalomra utal, bár tágabb összefüggésben.  Szóírás, szótagírás A fogalomírás jelei idővel nem kizárólag a szavak értelmével, hanem a hangalakjával is összeforrottak. Elkülönül a fogalomtól, illetve annak egységes nyelvi jelétől, ahogy a neve is mutatja: szó részek, szótagok szintjén tagol.  Betűírás (hangírás, fonetikus

írás) A szavakat hangzókra bontja és azok jelölésére a megfelelő kezdőhangzójú szójeleket használja, tehát minden hangra önálló jelet. A betűírás első csúcspontját i e V sz táján a görögök képviselik, akik átveszik a föníciai mássalhangzók jeleit, a „fölösleges” mássalhangzókat pedig a magánhangzók jelölésére foglalják le.  Rovásírás Ősi írásmód, amelynek több változatát ismerjük. A kézírás és a nyomtatás A XV. Század első felében megteremtődik a könyvnyomtatás feltalálásának szükségessége is Ez az időszak a Gutenberg-galaxis kialakulásának korszaka. GUTENBERG 1440-től nyomtatott olyan technológiával, amelyben a múlt század elejéig lényegesen nem változtattak. Az írás és az egyén A kézírásból következtethetünk az azt készítő ember tulajdonságaira, jellemére. Az íráselemzést a grafológia végzi, ez a tudomány tárja fel hogy a szóban forgó kézírásnak mik a jellemzői,

milyen speciális jegyeket hordoz. Az így feltárt írásjellegzetességek egy lélektani elemzés alapját képezik. AGÁRDI Tamás az alábbi írássajátosságok vizsgálatát tartja szükségesnek:  A szövegrészek grafikai tulajdonságának vizsgálata (terjedelem, elhelyezés, margó, bekezdések, sorok, szótávolság, szövegkiemelés, javítások stb.)  A jelösszetételek grafikai tulajdonságainak vizsgálata (az írás típusa, módja, a mozdulatok vonala, iránya, a folyamatosság, kéznyomás stb.)  A jelelemek vizsgálata (külön induló kezdővonal, ovál-, hurok-, törzsvonal, ékezetek stb.) A titkosírás A titkosírások használata az egyiptomi és a görög-római korba nyúlik vissza. A kriptográfia, azaz a titkosírás tudománya két nagy alaprendszert különít el egymástól, amelyeken belül sokféle változatot találhatunk, illetve amely rendszerek keveredhetnek is egymással. A behelyettesítő rendszerek a rejtjel ábécé elvén alapulnak,

amely nem más, mint egyenértékű jelek jegyzéke illetve kulcsa. A keverő rendszerek pedig a nyílt szöveg betűinek sorrendjét változtatják meg. 10 Kommunikáció Gyorsírás A folyóírásnál sokkal gyorsabb tempójú írás. A folyóírás percenkénti sebessége kb 30-40 szótag, a gyorsírás alapfokával 100-150 szótag, az átlagos beszédgyorsírással 450 szótag, de lehet ennél több, akár 520-560 szótag is. Milyen eszközökkel éri el a gyorsírás ezt a sebességet? - A folyóírásnál egyszerűbb, rövidebb jelekkel; jelölésmódokkal - Az elhangzott szavak pontos szabályok szerinti megrövidítésével - A leggyakrabban előforduló szavak állandó rövidítéssel Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció kapcsolata Melyik a fontosabb: a beszéd vagy az írás? Szokás a beszédet a nyelv elsődleges közegének tekinteni, az írást pedig csak másodlagosnak. Ennek az állításnak az alátámasztására sokféle érvet felsorakoztathattunk,

amelyek két nagy csoportba rendezhetők.  Az első csoportba a genetikus érvek tartoznak: ▪ Az emberiség történetében a beszéd alakult ki először, és csak később jött létre az írás ▪ Minden olvasási és írásos esemény az alapul szolgáló beszélt nyelv közvetítésével megy végbe ▪ Az egyén az életben beszélni tanul meg először, s az írást csak később sajátítja el  A másik csoportba az általános érvek sorolhatók: ▪ Nincs beszélt nyelv nélküli emberi közösség, de sok olyan közösség van, amelynek nincs írásrendszere ▪ Még az olyan közösségekben sem minden felnőtt írástudó, amelyekben létezik az írás ▪ A gyerekek már beszélnek, mielőtt írni tudnának Le tudjuk- e írni, azt amit mondunk/hallunk? A XIX. század közepe táján két irányban kezdődtek kísérletek Az egyik irány szakít a gyakorlati írással, elveti a megszokott betűket, és merőben új jelek segítségével igyekszik fonetikailag is

használható írást teremteni. Erre példa a kótaírás A másik irány megtartja a latin betűket, de módosítja más alfabétumok jeleinek átvételévelés segédjelek alkalmazásával. Ilyen a SETALA-féle fonetikai írás. A Nemzetközi Írásszövetség (APhI) rendszere a nemzeti ortográfiák jelöléseinek fonetikai átírására készült. Az írott nyelv hatása a beszélt nyelvre Az írott nyelv különleges fontossága ellenére másodlagos a hangos beszédhez képest.  Az írott nyelv hatására a beszélt nyelvből bizonyos hangok visszaszorulnak. Pl: ember.  Régi írásmódok hatása képes egyes nevek, szavak kiejtését is megváltoztatni. Pl: Szala, most Zala.  Az írott nyelv hatására kerülnek be a beszélt nyelvbe és nyernek ott polgárjogot „papírízű” szavak. Pl: következésképpen, alkalmasít, tudniillik, jóllehet, illetőleg  Ez a folyamat az alapja a rövidítések, mozaikszók beszédbeli megelevenedésének. Pl.: MÁV, NATO, FTC,

BKV, KFT  Az írott nyelv hatása a betűejtés is, amely nem más, mint az írásformák hű kiejtése anélkül, hogy érvényesülni hagyná a hangok egymásra hatását a beszédben. Pl: botja – bottya (összeolvadás), üljön – üjjön (jelöltlen teljes hasonulás), többször – töppször (részleges hasonulás), négyszer – nétyszer (részleges hasonulás). 11 Kommunikáció A szóbeli és az írásbeli kommunikáció összehasonlítása A beszéd és az írás az emberiség története során alakult ki, bár egymástól nagyon távol eső időkben. Írásbeli: Szóbeli: - Kb. ötezer éves kommunikációs forma - Több százezer éves kommunikációs - Lassú, közvetett forma - Anyagi hátteret (pl.: papír) és - Gyors, közvetlen eszközöket (pl.: toll) feltételez - Az emberi test önmagában hozza létre, - Leköti a beszélő testét, más egyéb segédeszközök nélkül tevékenység számára alig hagy - A beszélő testét más tevékenység

lehetőséget számára szinte teljesen szabadon - Vizuális úton valósítja meg a hagyja kommunikációt, alapformája az írott - Auditív úton valósítja meg a szó, érzékelhető oldala az írott jel kommunikációt, alapformája a hangos - Segítheti a belső hallás beszéd, érzékelhető oldala a hang - Energiájában egyenletes - Segítheti a látványt - Fényhez, világításhoz kötött - Energiájában változatos (suttogás, - Az olvasónak szól kiabálás) - Térbelileg kötetlen, nagyobb - Független a fénytől, éjjel-nappal távolságban is terjeszthető; csak a alkalmazható címzettnek szól, de az akár el is - A hallgatónak szól utasíthatja, kirekesztheti az életéből - Térbelileg kötött, kis távolságra terjed, - Ídőbelileg maradandó: az írás rögzített: illetve szűkebb szociális körhöz kötött, „örök” az adott térben mindenki számára - Mennyiségileg korlátlan: tartalmát és „fogható”, sőt kell is, hogy „fogja”

formáját folyamatosan reprodukálni mert nem tud ellene védekezni lehet - Időbelileg kötött: a hang pillanatnyi, - Zárt, kötött szerkezet múló jelenség - Több az idő a nyelvi kifejezés - Nyílt, laza szerkesztésmód megformálására: tudatos, gondos - Kevesebb az idő a nyelvi kifejezés alakítás, stilizálás, utólagos javítás, formájának meggondolására; nincs változtatás, részletes, pontos törlés, legfeljebb helyesbítés; fogalmazás; gazdag szókincs stb. szegényebb a szókincs; hiányos - Sok információ, kevesebb üresjárat: az szerkezetű, tagolatlan mondatok; olvasó visszalapozhat, teljesebb szünetek, töltelékszavak stb. szellemi koncentrációval fordulhat a - Kevesebb információ, kevesebb adat, szöveg felé nagyobb redundancia, több ismétlés - Egyéb szemiotikai rendszereken - Támaszkodhat a beszédhelyzetre: a alapuló szövegek segíthetik (fénykép, hallgató visszajelzése kihathat a rajz, statisztika stb.) további

szövegformálásra (váltások: - Kísérője, közlendőjének erősítője, téma, hangnem, stílus stb.) támogatója a nyomdatechnikai tagolás - Kísérője a gesztus és a mimika és más - Bizonyos tulajdonságai (nagybetűk, nem verbális jelek rövidítések, kötőjeles formák) nem - Bizonyos tulajdonságai tükröződnek a beszédben (szupraszegmentális elemek, fonetikai variánsok, a hangok egymásra hatása) nem tükröződnek az írásban 12 Kommunikáció A verbális kommunikáció technikai alapjai Helyesejtés Mire kell figyelnünk, hogy beszédünk, kiejtésünk a lehető legjobb legyen? Mi tartozik a verbális kommunikáció technikai alapjaihoz?  Légzés, a beszédlégzés A légzés elsőrendű feladata a szervezet oxigénnel való ellátása, az élet fenntartása. A mindennapi életben a levegővétel automatikusan működik, ez az élettani légzés egyéni külső és belső ritmusunkhoz igazodik. Megfigyelések szerint az újszülött percenként

6268-szor, az ötéves gyerek 26-szor, és a felnőtt ember már csak 16-18-szor vesz levegőt nyugalmi állapotban. Az élettani légzés mellett létezik beszédlégzés is, mely akaratunktól függő, feltételes reflex. A szép beszéd alapja a helyes és biztonságos beszédlégzés A légzésben a tüdő, a bordák közti izmok és a rekeszizom vesznek részt. Attól függően, hogy mely területek a meghatározóbbak, elkülöníthetünk vállövi, a nők többségére jellemző mellkasi és rekesz- vagy hasi légzést, ami főleg inkább a férfiakra jellemző. Amíg a vállövi légzésnél 500-1000 cm3, a mellkasinál kb. 1500 cm3, addig a rekeszlégzésnél kb. 2000-2500 cm3 levegő áramlik át a tüdőn A magyar nyelvben a beszédhangokat a kiáramló levegő segítségével képezzük. A legmegfelelőbb beszédlégzés a rekesz- vagy hasi légzés. A beszéd és egy-egy nagyobb egység megkezdésekor alaplevegőt veszünk, s ezzel gazdálkodunk. Ha a mondandónkat még

nem tudtuk befejezni, de a levegőnk már elfogyott, s a szöveget nem akarjuk megtörni újabb alaplevegő vételével, lehetőségünk van pótlevegő vagy lopott levegő vételére.  Hangindítás A beszéd kezdetekor a levegő beszívása után elkezdődik a hang képzése, kiejtése, szavakká, majd mondatokká formálása. A megfigyelések alapján a hangindításnak öt típusát különböztetjük meg: - A hehezetes hangindításnál a résen kiáramló levegő a h hanghoz hasonló zörejjel kíséri a hangot. Ez a fajta hangképzés kialakulhat túlerőltetés következtében, rossz szokásként szervi eredetű is lehet. - A kemény hangindítás a kezdő hangok, főleg magánhangzók kattanás szerű, zörejjel együtt szólalnak meg. Az ilyen típusú beszédet túlhatározatnak, sőt olykor már túl agresszívnak érezzük. - A lágy hangindítás a legjobb és leggazdaságosabb, ekkor a hangszalagok lágyan a zönge keletkezésével egy időben zárulnak. - Minden

egyes tartalmas szót külön egységként hangoztató szaggatott indítás. - A kötéses vagyis az értelmi egységekhez igazodó hangindítás az értelmileg összetartozó nagyobb egységeknél tart szünetet, csak a lényeget hangsúlyozza.  A beszédhangok tiszta képzése A magyar nyelv beszédhangjait kilégzéskor képezzük. Két kis izomnyaláb egymással szemben, ezek a hangszalagok, a beszéd legfontosabb szervei. A két hangszalag szorosan egymáshoz simul, akkor a kiáramló levegő megrezegteti s még a gégefőben zenei hang keletkezik, amelyet zöngének nevezünk. Ez a zönge az alapja a magánhangzóknak és a zöngés mássalhangzóknak. A résállásban a két hangszalag között kb. 100-os szög van, ilyenkor a kiáramló levegő súrolja a hangszalagokat, ekkor képezzük a h hangot. A nyitott állásban a két hangszalag kb. 300-os szöget zár be, ebben az állásban a gégefőben nem keletkezik hang, majd csak a szájüregben. A hangokat képzésük

szempontjából két fő csoportba sorolhatjuk: 13 Kommunikáció 1) Magánhangzók a) Tiszta zenei hangok, zönge b) Képzésükkor a hangszalagokat megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből 2) Mássalhangzók a) A hangszalagok helyzete szerint lehetnek zöngések és zöngétlenek b) A képzésükkor a levegő a szájüregben akadályba ütközik A beszédhangok észlelése (beszédpercepció): A beszéd megértése két mozzanatból áll: a beszéd észlelésből és a beszédértésből, ami az agyban lejátszódott igen bonyolult folyamat. A beszéd észlelés hallószervükkel történik. A hallásnál megkülönböztetjük a perifériális és a centrális hallást. A perifériás hallás a hallószerv és a megfelelő idegpályák működése, a centrális hallás az agy megfelelő központjaiban való feldolgozás. A hallásunk, beszédészlelésünk is nyelvspecifikus. Ez azt jelenti, hogy „fülünk” is egy adott nyelvre, az anyanyelvre

állítódik be, s ha egy számunkra idegen hangot hallunk, hajlamosak vagyunk azt egy anyanyelvi hanggal helyettesíteni. A beszédhangok pontos észlelésének nagyon nagy szerepe van a helyesejtésben és a helyesírásban.  A magánhangzók A magyar nyelvben 14 magánhangzó van, mindegyik tiszta zenei hang, zönge. A magánhangzók képzésében szerepet játszik: - A kiejtés időtartama (rövid – hosszú hangok) - A nyelv vízszintes irányú mozgása (magas – mély hangok) - A nyelv függőleges irányú mozgása (felső, középső és alsó nyelvállású hangok) - Az ajak működése (ajaknyílással – ajakkerekítéssel képzett hangok) A magánhangzók felosztása Magas magánhangzók Mély magánhangzók Széles Széles Ajakkerekítéssel Ajakkerekítéssel ajaknyílással ajaknyílással képzettek képzettek képzettek képzettek Rövidek Hosszúak Rövidek Hosszúak Rövidek Hosszúak Rövidek Hosszúak Felső nyelvállásúak Középső nyelvállásúak Alsó

nyelvállásúak i í ü ű u ú e é ö ő o ó e á a A magánhangzók kapcsolódási törvényei: A magánhangzók körében két törvényt különíthetünk el: a hangrendet és az illeszkedést. A magyar nyelvnek azt a jellemző tulajdonságát, hogy a magánhangzók a szavakban a nyelv vízszintes irányú mozgása alapján, szabályosan rendeződnek, hangrendnek nevezzük. Attól függően, hogy egy szóban milyen magánhangzó található, megkülönböztetünk magas, mély és vegyes hangrendű szavakat. Az illeszkedés torvénye a toldalékok szavakhoz történő kapcsolódása. A toldalékokban is érvényesül a hangrend. 14 Kommunikáció A magánhangzótörvények összefoglaló táblázata A hangrend A szó hangrendje Magas Mély Vegyes Összetett szavak magánhangzói Az illeszkedés Példák Kétalakú toldalékok Háromalakú toldalékok e, é, i, í, ö, ő, ü, üzem ű levegő üzemben levegőben üzemhez levegőhöz a, á, o, ó,

u, ú utcában utcához iskolában iskolához utca e, é, i, í, és a mély iskola magánhangzók A hangrend törvénye nem vonatkozik rájuk színház színházban színházhoz tanterem tanteremben tanteremhez  A mássalhangzók A magyar nyelvben 25 mássalhangzó van. Képzésükkor a legfontosabb mozzanat, hogy a kiáramló levegő a szájüreg valamelyik részén akadályba ütközik. Kivétel egyetlen hang, a h, amely képzésekor a gégefőben keletkezik akadály. A mássalhangzók képzésekor a következőket kell figyelembe vennünk: - Röviden vagy hosszan hangoztatjuk-e a mássalhangzót (lehet a mássalhangzó rövid vagy hosszú) - A hangszalagok zárt (akkor zöngés a mássalhangzó) vagy nyitott (akkor zöngétlen a mássalhangzó) állásban vannak-e - A szájüreg melyik részén keletkezik akadály (az akadályt mindig a szemben lévő szervek alkotják) - Milyenek ezek az akadályok A mássalhangzók Ajakhangok Foghangok Ínyhangok Gégehang Zöngés

Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zárhangok b p d t g k Orrhangok m n ny Réshangok v f z, zs, l sz, s j = ly h Zár-résdz, dzs c, cs gy ty hangok Pergő r hang A mássalhangzótörvények: − Hasonulás A hasonulásoknál külön kell említenünk a részleges és a teljes hasonulást. A részleges hasonulás esetén két egymás mellett álló hang közül az első a másodikhoz részben válik hasonlóvá (pl.: dobták) Írásban nem jelöljük A teljes hasonulás az egyik mássalhangzó teljesen hasonlóvá válik a másikhoz. Találhatunk írásban jelöltet is (pl.: tanárral) − Összeolvadás Összeolvadáskor a két különböző hang egy hanggá forr össze (pl.: családja, ejtése: csalággya). Írásban ezeket jelöljük − A mássalhangzó megrövidülése 15 Kommunikáció Rövidülésről akkor beszélünk, ha egy hosszú mássalhangzót megelőz vagy követ egy harmadik mássalhangzó, s emiatt a hosszú

mássalhangzó röviden hangzik (pl.: jobbra, ejtése: jobra). A mássalhangzó törvények A mássalhangzó törvény A szó kiejtése Az írás nem jelöli jelöli Zöngéssé patagban patakban válás vazsgerenda vasgerenda Zöngésség szerint Részleges Zöngétlenné dopták dobták hasonulás válás jékcsap jégcsap azomban azonban Képzés helye szerint szimpad színpad Hasonulás Írásban nem jelölt hajjuk haggyák báttya Írásban jelölt késsel széppé olvassuk hozzák abban ennek Teljes hasonulás halljuk hagyják bátyja késsel széppé olvassuk hozzák abban ennek Összeolvadás csalággya szerettyük kölcség fucc családja szeretjük költség futsz A mássalhangzó megrövidülése áltak töbre láncal othon álltak többre lánccal otthon  A kiejtés Kiejtés tágabb értelemben jelentheti a hangok képzését és a mondatfonetikai sajátosságokat (a hangsúlyt, hanglejtés, hangszint, beszédtempót, szünetek tartását). Szűkebb

értelemben csak a beszédhangokra, azok minőségére, időtartamára és kapcsolódási módjára vonatkozik. A beszédhibákról: A beszélő közösség kiejtési normáitól való nagyfokú eltérést nevezzük beszédhibának. A leggyakoribb beszédhibákat három nagy csoportba szokták sorolni:  A hangadás hibái (diszfónia) A diszfónia oka többnyire a helytelen légzéstechnika, a rossz (túl feszes vagy túl renyhe) hangképzés. A tünetek sokszor a hang jellegének megváltozásával, a megfázáshoz hasonló rekedtséggel kezdődnek.  A hangképzés hibái A hangképzés hibái másképpen pöszeségnek nevezik, mely a hangok, hangkapcsolatok helytelen képzését is jelenti. Három fajtája lehet: − A hibás hangképzés: a képzett hang még a fonéma határán belül van, de képzése hibás (pl.: az r hang) − A hanghelyettesítés: egy hang helyet más hangot ejtünk (pl.: a t helyett k-t) − A hangkihagyás: a szóból kimarad egy hang A pöszeségnek

két oka lehet: ▪ Szervi: hiányos fogak, rendellenes szájpadlás stb. ▪ Működési: a kisgyerekkori pöszeség tovább megmarad 16 Kommunikáció A hangképzés hibái lehetnek még:  A selypesség  A raccsolás  A k és a g hibája  Az orrhangzós beszéd  A beszéd ritmusának zavarai  A hadarás  A dadogás  A pattogás  A szupreszegmentális tényezők Az ide tartozó vokális jeleket többféleképpen szokták nevezni: mondat- és szövegfonetikai eszközök, prozódiai tényezők, szupraszegmentális összetevők stb. Szegmentumok = ’szelet, rész’.  A hangsúly A hangsúlyozás a beszédben a kiemelés legtermészetesebb módja. Ezt a kifejezést használjuk akkor is, ha valamire fel akarjuk hívni a figyelmet: „Nem győzöm hangsúlyozni; ki kell hangsúlyoznom” stb. A hangsúly összefüggésben van a hangerővel. A hangerő változást nyomatéknak nevezzük. Egy szövegben elkülöníthetünk hangsúlyos és hangsúlytalan

szótagokat A hangsúlynak három fajtáját szoktuk megkülönböztetni: - Történeti hangsúly - Érzelmi hangsúly - Értelmi vagy logikai hangsúly Hangsúlyos szófajú szavak: ▪ Kérdő névmás ▪ Kérdő értelmű határozószók pl.: Hol van? Hol volt? ▪ Utalószók: a főmondatban arra a mondatrészre utal, ami hiányzik, mindig hangsúlyos ▪ Tagadó és tiltószó ▪ Indulatszó, ha mondatértékű pl.: jaj, huj ▪ Összetett szavak első szava Hangsúlytalan szófajú szavak: ▪ Névelő ▪ Névelőtők ▪ Kötőszók, kivétel, ha a tagmondatot kezdő páros kötőszó ▪ Hátravetett igekötő ▪ Mondatvégi igei állítmány ▪ Toldalékok: képző, jel, rag ▪ Díszítő jelzők  A hanglejtés Az egyén alaphangjának, a hang zenei magasságának beszéd közbeni változása a hanglejtés. A hanglejtés több tényezőt tartalmaz: o A hangfekvés Lehet magas, közepes és mély, befolyásolja az érzelmi állapot, a beosztás. o A hangközök

Érzelmi állapottól függően nagyobb vagy kisebb hangközök. o A hangmenet (intonáció) A hangmenet nyelvenként, nyelvjárásonként különböző. A magyar intonációra az emelkedő, ereszkedő és az egyenletes hangmenet jellemző. Hiba, ha a mondat végén felvisszük a dallamot. 17 Kommunikáció  A beszédszünet  Rövidszünet (40-60 század sec)  Hosszabbszünet (100-150 század sec)  Belégzési szünet (egyéntől független)  Hezitációs szünet (egyéntől független)  Hatásszünet (egyéntől függő)  Ritmikai szünet: költészetben, elsősorban az időmértékes verselésben, ütemhangsúlyosban. Fajtái: o Utószünet: lezár egy részt o Elő szünet: fontos dolog következik o Szünet pár: hosszú mondatba beékelek egy rövidebb mondatot  Hangszín vagy hangszínezet - Világos, sötét - Lágy, érdes - Tompa, éles - Kemény - Színes, színtelen - Gyerekes, nőies, férfias - Fátyolos  Hangerő Az a megfelelő, amit

erőlködés nélkül tudunk produkálni. Mellhangon beszéljünk, ne torokhangon. Kapcsolatfelvétel írásos eszközei 1. Névjegy(kártya) Megismerkedéskor adjuk át, illik viszonozni. Át kell tanulmányozni, csak utána szabad zsebre tenni. Fajtái: ▪ Magán: szolid, egyszerű, nem hivalkodó. Rajta van a teljes név, lakcím, elérhetőségek. ▪ Hivatalos: név mellett beosztás, rang, munkahely és azok adatai ▪ Kombinált: magán és hivatalos egyben ▪ Diplomáciai: ország képviselete, beosztás, munkahely, diplomáciai rendeltetéshely, kétnyelvű lehet. 2. Önéletrajz Akkor írunk önéletrajzot, ha iskolába vagy munkahelyre pályázunk. Típusai:  Általános: magamról  Szakmai  Irodalmi A hagyományos önéletrajz: szövegszerű, összefüggő mondatokból áll, lényege a személyiségfejlődés. 1. rész: Születtem, apám, anyám, testvérem 2. rész: Iskoláim, hol, mikor és milyen eredménnyel 3. rész: Emberi fejlődések: iskolai, szakmai,

családi hatások 4. rész: Szakképzettség, munkahelyek, hol, mikor, beosztás, kitüntetések 5. rész: Nyelvismeret 6. rész: Szabadidős tevékenységek, érdeklődési körök, hobbik 7. rész: Cél kiemelése 8. rész: Aláírás, dátum 18 Kommunikáció Az önéletrajzhoz általában csatolni kell kísérőlevelet, ami nem más mint egy motivációs levél, hogy miért pont én lennék a legmegfelelőbb. Az amerikai típusú önéletrajz nem szövegszerű, lényege hogy vázlatos legyen, könnyen áttekinthető és logikailag összefüggő. 3. Levél Fajtái: o Magán levél: megszólítás, szöveg, elbúcsúzás o Misszilis levél: konkrét levél valakinek valahova o Irodalmi (fiktív) levél: nem valóságos személyhez, el nem küldött levél o Hivatalos vagy üzleti levél: cégfelirat, fejlécben keltezés, címzés, keltezés jobb oldalt fent, postai utasítás, irat tárózási adatszám, megszólítás, levél szövege, aláírás, bélyegző, mellékletek

felsorolása. Hír A hír lényegei: ▪ Friss ▪ Fontos ▪ Aktuális ▪ Újdonság erejével hasson ▪ Érintett legyek benne ▪ Közérthetőség ▪ Igazság tartalma legyen Hír összetevői: 5W + 1H  Who? – Ki?  What? – Mit?  When? – Mikor?  Where? – Hol?  Why? – Miért? Hírtípusok: - Gyorshírek (inmediász rész) - Kartács hírek: azonnal a lényegre tör - Paródia hír: részletek felől közelít a lényeghez, és nem azonnal tér rá - Tudósítás: a tudósító úgy számol be, mintha személyesen jelen lett volna az eseményen - Interjú: valamilyen cselekvésről interjút adnak, az interjúoló, aki faggatja az illetőt Fajtái:  Nyilatkozat  Szóvivői nyilatkozat  Beszélgetés  Csevegés  Körinterjú  Kerekasztalbeszélgetés  Portré  Sajtótájékoztató - Cikk  Információ  Hírmagyarázat: a kommentár lehet manipulatív  Glossza: rövid, csípős hangú, csattanós, negatív esetről szól -

Jegyzet: egy gondolatkör kifejezése az élet mindennapi dolgairól, magyarázó, állásfoglaló - Karcolat: szellemes, rövid eszmefuttatás 19 Kommunikáció - Tárca: novellaszerű, rövid, nagyon egyéni leírás Nekrológ: ha valaki meghalt, akkor írnak (halotti búcsúztató) Recezió: rövid Kritika: valamit kritizálnak 20