Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Kövesi Péter - Szent számok a világ ezotériájában

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:98

Feltöltve:2012. július 31.

Méret:149 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1 Szent számok a világ ezotériájában Bármerre is barangol az érdeklődő az ezotéria, mágia, misztika, vagy akár a vallásfilozófiák világában, ugyanazokkal a számosságokkal találkozik mindenütt. Ezeket nem holmi babonából, vagy vallási dogmából tartják szent számoknak, hanem, mert az ősi tudás mindenütt azt mondja, hogy a számok – és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak – a világ építőelemei. Ez minden számmisztika alapja, ez az alapja a kozmogóniától a jóslásig minden ilyen jellegű tudománynak és praxisnak. Az alábbiakban a számok ilyen értelmét szeretnénk nagy vonalakban megvilágítani Teljes és kimerítő elemzést szinte lehetetlen lenne adni, hiszen Pithagorastól és a kinai számmisztikától a modern kozmológiáig, biológiáig és elméleti fizikáig könyvtárnyi adatot kellene feldolgozni. Itt ezért most megmaradunk a fontosabb analógiák felismerésénél A nullát az európai gondolkodás nemigen tekinti számnak.

Kínában viszont úgy gondolják, hogy a Tao, a keletkezés előtti ős-eredeti állapot, a meghatározhatatlan abszolút lét(törvény) jelképe. Ugyanígy gondolkodik a buddhizmus: az üresség (tér) mindennek az alapja Itt az üresség nem hiányt jelent, hanem ún. „tartalmazó” üresség, amely lehetőséget ad mindennek, hogy megnyilvánuljon benne. A szakrális geometriában a pont jelképezheti a nullát (nulla kiterjedés) Az egy mindenütt az abszolút szentség száma. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben is szentet jelent (pl. egyház) Minden vallás a legmagasabb isteni lényt/ létezést eggyel jelöli: Isten, Jahve, Brahman - Atman, Manitu, Logosz, Abszolutum stb. Az élet száma is az egy A taoizmusban ez a kezdet nélküli egység, a világ polarizálódás előtti anyagtalan (szellemi, energetikai) állapota, a Wu Csi. A kínai szemlélet szerint az egy nem a legkisebb, hanem a legnagyobb szám – mivel a kezdete mindennek és a többi összes ebből

keletkezik. A keresztény világban ez az Ige, amely Istennél van és Istennel azonos. Isten az Ige által teremti a világot (Ezek szerint Isten a teremtés előtti állapotában az ürességgel (0) azonos, noha ezt a kereszténység nem hangsúlyozza.) Az eredeti egység, teljesség, végtelenség a kör formájában fejeződik ki. Ha a nulla a tér volt, az egy lehet például az idő (a kör végtelen körvonala analógiájára). A kettősségek is mindenütt ismertek. A kettő az anyagba szállt erő, a szellem megjelenése a matériában, amely azonnal polarizációt hoz létre. A Bibliában ez az a pillanat, amikor a fény szétválik a sötétségtől, a föld pedig a víztől és létrejön a világmindenség. A polaritás, relativitás, dialektika a földi világ alaptulajdonsága. Ez a görög filozófiában és a kínai taoizmusban egyaránt fontos. A kínaiaknál a Tai Csi jele fogja egybe a két pólust: a középen hullámvonallal szétválasztott, egyik felében

sötét, másikban világos kör. Nem véletlen, hogy amint a nyugati világ megismerte, nagy előszeretettel alkalmazza (bár sokszor nem a megfelelő helyen). A két pólus, a Yin és a Yang elv szerint az analógiák végtelen sorát állíthatjuk fel: YIN Sötét Nő Föld Hold Idá Jákin Elmúlás Összehúzódás Termés Belégzés Introverzió stb. YANG Világos Férfi Ég Nap Pingalá (szanszkrit) Boáz (héber) Keletkezés Kiterjedés Nemzés Kilégzés Extraverzió 2 Ezek természetesen nem abszolút tulajdonságok, hanem mindig a másik pólushoz képest értelmezhetők ennek, vagy annak. A három az isteni teljesség száma. „Omne tritum perfectum”, azaz minden hármasság tökéletes, mondja a latin közmondás. A kettősség viszonylagosságához képest a három maga a stabilitás. A Tai Csi (yin – yang) és a Wu Csi együtt adja a hármat, másként a teremtő és a teremtett világ. A kínaiaknál a három az Ég – Föld – Ember hármassága is

Ugyanez jelenik meg a keresztény Szentháromságban Atya – Fiú – Szentlélek/Szent Szellem formájában, vagy az ezoterikus és gnosztikus kereszténységben Atya – Anya – Fiú háromságként, hogy a női pólus se legyen száműzve. A hindu filozófiában Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó, Siva pedig a megújító, mozgató erő (európai félreértés, amikor csupán pusztítónak gondolják), de mindhárman Brahman (Atman), az egyetlen abszolút istenség kivetülései, formái. A háromszög, mint mindennek a jele, úgyszintén a szakrális geometria alapformái közé tartozik. Az előzőhöz hasonlóan itt is felrajzolhatunk egy analógia-sort: Atya Yang Pingalá Boáz Brahma Ozirisz Szellem Világosság Út Tudat Arúpa lóka Szellem Szél Fej Nefes Ka Spiritus Pneuma Pneumatikus Atlétikus Leptosom Spirituális Szat (lét) Szattva Vata Sulphur Proton stb. Fiú Ling (középső) Szusumná Baraká Visnu Hórusz Erő Mozgás Igazság Beszéd Rúpa lóka Lélek

Lehellet Szív Ruach Ba Anima Pszüché Pszüchikus Aszténiás Cikloid Intellektuális Csit (tudat) Radszasz Pita Mercurius Neurton Szt. Szellem Yin Ídá (szkr.) Jákin (héb.) Síva Ízisz Anyag/forma Nyugalom/sötétség Élet (Jézus szavai) Test (buddhizmus) Káma lóka (3 világ, buddhizmus) Test Tetem (ősmagyar, népi) Medence (3 „szentély”, fő energiaközpont) Nesema (a lélek 3 alakja, héber) Ah (a lélek 3 alakja, óegyiptomi) Corpus (latin) Sarx (görög) Hülikus (alkat, gör.) Piknikus (testalkat) Skizoid (lelki alkat) Materiális (lelki alkat) Ananda (öröm) – (hindu, szkr.) Tamasz (ayurvéda) Kapha (ayurvéda testalkatai) Sal (alkímia) Elektron (fizika) Egy másik filozófiai - ismeretelméleti hármasság: 1. Tézis - 2 Antitézis - 3 Szintézis Hamvas Béla spirituális értelmezésében ez az Isten – Sátán (vagy anyag) – Világ (vagy ember) hármassága is. Különböző filozófiai fogalmakról lévén szó, a megfeleltetés nem mindig teljes,

de az elv követhető. A két szélső pólus sok rendszerben a középsőben egyesül, és ez az emberi fejlődés célja, elérni az ős-eredeti egység állapotát (megváltás, megszabadulás, megvilágosodás stb.) Így lesz a háromból ismét egy(ség). A szellemi gyakorlás útján a tanulónak ehhez három gyakorlatot kell tökélyre vinnie: Koncentráció (összpontosítás), Kontempláció (szemlélődés), Meditáció (elmélyülés). Valamennyi vallási és spirituális iskola valamennyi gyakorlata ezekre vezethető vissza. 3 A négyes szám a földre, a földi életre, az emberre utal. Megjelenhet a kereszt formájában, és ekkor a tér és idő együttesének értelmezhető, ahol a horizontális és vertikális vonalak középpontja a most és itt, az abszolút jelenvalóság helye és pillanata. Négyzet formájában felrajzolva pedig mindarra utal, ami a négy földi őselemre vezethető vissza. (Arról, hogy egyes rendszerek négy, mások öt, esetleg hat

őselemről beszélnek, a későbbiekben lesz szó.) A Föld a stabilitás, az alap, a nyugalaom, a test, a Föld a maga valójában. A víz a mozgás, változás, alkalmazkodás, az érzelmek, a tudattalan világa. A levegő a kötetlen, határok nélküli, szabad elem, amely a gondolkodásnak, intellektusnak felel meg. A tűz az élet tüze, amely átalakít, épít vagy lebont, az anyagcsere, de a szellem ereje és a spirituális szeretet is. Az analógiáknak itt is hosszú sora állítható fel: Föld Víz Levegő Tűz Ősz Tél Tavasz Nyár Nyugat Észak Kelet Dél Máté Lukács Márk János (evangéliumok) Fizikai Asztrális Mentális Spirituális (létezési szintek) Kelipoth Aszijá Berijá Acilúth (létszintek a Kabbalában) Produkció Formáció Kreáció Emanáció (teremtés a Kabbalában) Melankolikus Flegmatikus Kolerikus Szangvinikus (lelki alkatok) Sárga epe Nyálka Fekete Epe Vér (testnedvek, Hippokratesz szerint.) Test-tudat Érzelmek Gondolkodás

Bölcsesség/tiszta tudatosság Stb. Igen érdekes, hogy a buddhizmusban a négy elem Buddha alap-tanításaiban jelenik meg (lévén a buddhizmus sokkal inkább gyakorlati tanítás, mint teológiai rendszer). A Föld-elemhez az első Nemes Igazság, a szenvedés igazsága tartozik: a lények itt a földi létforgatagban szenvedésben élnek. Hétféle szenvedés van: 4 testi és 3 lelki (4+3) A Víznek a második, a Szenvedés Keletkezésének Nemes Igazsága felel meg: a vágy, gyűlölet és nemtudás az, ami miatt szenvedünk, tehát belső, lelki dolgok. A harmadik a Szenvedés Megszüntetésének Nemes Igazsága (Levegő elem): az ember a tudatossággal fel tudja ismerni mindezt és meg tudja szüntetni a lények szenvedését. A Tűz elemhez a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Út Nemes Igazsága: ez nem más mint a buddhizmus által tanított spirituális út, a Nemes Nyolcrétű Ösvény (2x4). A tanításban megjelent hetes és nyolcas számokról később lesz szó. A

déli (Hinayana) buddhizmus alapgyakorlata a négy szemlélődés: a testre, az érzelmekre, a gondolatokra és a Dharmára (út, tanítás) fordított figyelem.A Zen is négy alapelvet követ a fentieken túl: nem támaszkodni az írásokra, szavakon túli átadás, közvetlen a szívre irányulni és megvilágosodni valódi természetünk felismerése által. A buddhista a négy mérhetetlen tulajdonság elsajátítására törekszik: a mérhetetlen szeretet, a mérhetetlen együttérzés, a mérhetetlen öröm, és a mérhetetlen rendíthetetlenség. Látjuk tehát, hogy bár a négyes szám alapvetően földi, emberi dolgokkal kapcsolatos, a négyességekkel megfogalmazott tanítások is a spiritualitást szolgálják. Az ötös szám kétféle geometriai alakban jelenhet meg. Az egyik (a ritkább) a csúcsára állított négyzet, közepén ponttal, a négy világtájat és a középpontot, az itt és most helyét és idejét jeleníti meg. Ez a világegyetem egyetlen szilárd

pontja, olyan, mint Tejútrendszerünkben a Sarkcsillag. „Adjatok egy fix pontot a világegyetemben, és én kimozdítom sarkaiból a Földet!”mondta A középpont egyben a transzcendencia pontja is, a kilépés lehetősége a földi téridőrendszerből. A kereszténység jelképrendszerében ezt jelképezi a téridő keresztjére feszített Krisztus, a középpont, aki nem csak megmutatta, hogy el lehet oldódni a testtől (abi a bűn jelképe is), kilépni és újra felvenni is lehet, azaz van feltámadás, de másoknak is megmutatta és megnyitotta a felfelé vezető utat. Az ötösség másig geometriai megjelenítési módja a pentagram, magyarul ötágú csillag. Megjelenhet egyszerű ötszögként, a csúcsok összekötésével az ötszögbe rajzolt csillaggal, sőt a 4 csillag köré húzott körrel együtt is. Az ötágú csillag sokféle jelentéssel is bírhat Felejtsük most el, hogy a szent jelképeket politikai mozgalmak is zászlajukra tűzhetik. Bár

kétségkívül jó választás valami ilyennel operálni, egy embertelen ideológia a legpozitívabb jelképtől sem lesz sem jobb, sem hosszabb életű – ahogyan a történelem azt bizonyította mind a kommunizmus, mind a fasizmus (a svasztika legalább annyi idős jelkép, mint a pentagram) esetében. A pentagram az ezotériában jelentheti magát a mágiát általában, szimbolizálhatja az embert, az ember és kozmosz harmóniáját (körbe rajzolva), vagy lehet a mágikus és energetikai védelem szimbóluma is. Lefelé fordítva egyértelműen sátánista és boszorkány-jelkép. Olykor még – hogy kétségünk se lehessen – még a bakkecske- fejet (a Sátán jelképe) is belerajzolják. Általában ez minden nem szimmetrikus szimbólumra érvényes: akár horizontálisan, akár vertikálisan fordítjuk meg, a jelentése ellenkezőjére válik. Ilyen például a sátánisták másik jelképe, a hosszú szárával felfelé álló kereszt is. Egy rossz jelkép alatt pedig a

legjobb szándékkal sem lehet huzamosan pozitív erkölcsiséget gyakorolni, hiszen a forma hordozza mindig a tartalmat és egy ún. „karmikusan terhelt” szimbólummal eleve nem érdemes kísérletezni. Mellesleg: az ősi kerezstény szimbólumok, az egyenlő szárú máltai- és az András-kereszt nem adják meg a lahatőséget az ilyen visszaélésekre. Talán érdemes azon is elgondolkozni, mit jelent a szimbológia nyelvén, amikor a föld felé mutató szárat (antennát?) meghosszabbítjuk, az ég felé irányulót pedig megkurtítjuk! A négy elemet az előbbiekben sikerült a nény őselemmel azonosítanunk. Hogyan lesz ebből a négyességből ötösség? Úgy, hogy a négyhez ötödikként egy másik dimenzió járul: a tér (éter, vagy akasha), mint az a közeg, amelyben az összes többi megnyilvánulhat. Ezt a rendszert az indiaiaknál találhatjuk meg a legkiforrottabb formában, de nyomait őrzi a magyar ősműveltség is (egészen a XVIII – XIX. századig), ahol

az ötödik elem gyakran az „élőfa” nevet viseli Nézzünk meg néhány analógiát az öt elemre az indiai gondolkodásból: Föld Víz Tűz Levegő Éter/Tér megfogás kifejezés nemzés anyagcsere mozgás szaglás izlelés látás tapintás hallás savanyú keserű csípős sós édes manasz ahamkára föld víz buddhi prakriti tűz szél - az öt cselekvő képesség - öt érző képesség és érzet - öt íz purusa - az elme öt tényezője élőfa - a magyar hagyományban A kínai filozófia és gyógyászat is öt elemet használ, ám ezeket helyesebb fázisoknak nevezni (ők maguk is így hívják), mert míg a nyugati őselemek egymástól független princípiumok, addig a kínaiak egy folyamat, a csi (qi) energia áramlásának állapotai, körforgásának stációi. Épp ezért nem is lehet túl pontosan megfeleltetni őket a nyugati elemeknek. Az öt elem rendjét követi a bolygók rendszerétől az emberi test működéséig minden.

Kis ízelítő az analógiákból: Öt fázis Tendencia Fejlődés Irány Évszak Időjárás Szín Yin szerv FA Kitörés Születés Kelet Tavasz Szél Zöld Máj TŰZ FÖLD FÉM Fejlődés Növekedés Dél Nyár Meleg Piros Szív, Kiteljesedés Érés Közép Nyárutó Nedvesség Sárga Lép Tömörülés Begyűjtés Nyugat Ősz Szárazság Fehér Tüdő VÍZ Visszahúzódás Tárolás Észak Tél Hideg Fekete Vese 5 (Zang) Yang szerv (Fu) Szövet Epehólyag Izom, ín Érzékszerv Testnedv Neg. érzelem Szem Könny Harag Poz. érzelem Kedvesség Hang Íz Erény Bolygó Forma Kiabálás Savanyú Szeretet Jupiter Téglalap Szívburok Vékonybél, 3. melegítő Agy, erek Gyomor Lágyszövetek, 4 végtag Nyelv Száj Verejték Nyirok Gyűlölet, Idegesség, türelmetlenség aggódás Boldogság, Nyíltság, öröm, szeretet őszinteség Nevetés Éneklés Keserű Édes Szemérem Hűség Mars Szaturnusz Háromszög Négyzet Vastagbél Húgyhólyag Bőr, szőr

Csont, köröm, porc, fog, haj Fül Nyál Félelem, stressz Orr Nyálka Szomorúság, bánat Bátorság, becsület Sírás Csípős Igazságosság Vénusz Kör Gyengédség Morgás Sós Bölcsesség Merkur Hullámos, szabálytalan A buddhizmusban, csakúgy, mint más keleti rendszerekben, egyaránt előfordul mind a négy, mind pedig az öt őselem tanítása, hol direkt, hol látens formában. A dilemmára, hogy négy, vagy öt létezik, a nézőpont adja meg a megoldást. Az ötösségek az eredet, míg a négyességek a megvalósulás, a Föld szintjét jelentik. Egy érdekes megfigyelés, hogy sok valláserkölcsi és spirituális rendszerben öt, vagy kétszer öt a parancsolatok száma. Talán mert kétszer öt ujjunk van? Mellesleg: az öt ujj is az öt elem jelképiségét hordozza! Az öt buddhista parancsolat (öt tartózkodás): - nem ártani - nem elvenni, ami nincs önként odaadva (nem csak tárgy) - nem paráználkodni (tartózkodni a tisztátlan élettől) - nem

hazudni - nem élni bódulatkeltő szerekkel (a tiszta tudat megőrzése) További öt fő parancs van a szerzetesek számára: - betartani az étkezések idejét - tartózkodni az énektől, tánctól, zenétől - a kényelmes ágyon való alvástól - aranytól és ezüsttől A jógában „jáma” nevet viselik a kerülendő dolgok: - nem ártani - nem hazudni - nem lopni - nem paráználkodni - nem kívánni valamit egyéni tulajdonul A „nijáma” öt parancsa a követendő dolgokat irja elő: - tisztesség - megelégedettség - önmegtagadás - tanulás - Isvara (Isten) utáni odaadás 6 A taoizmusban és a kínai buddhizmusban a beavatások is az öt elemhez igazodnak. Az ún külső ág, amihez pl. a harcművészetek is tartoznak, az öt állat stílust különbözteti meg: sárkány, daru, tigris, leopárd, kígyó. A belső ági beavatás inkább az erénykre koncentrál: - Föld elem: Hűség és gondosság erénye - Fa elem: Szeretet és engedékenység - Tűz elem:

Szerénység és felvilágosodottság - Fém elem: Igazságosság és erényesség - Víz elem: Békesség és nyugalom Kétszer öt emellett a zsidó és keresztény Tízparancsolat parancsainak száma is, de másutt is találunk ötös rendszerben megfogalmazott követelményeket:, pl. Usui nagymester, a reik megalkotója is öt szabályt javasolt követésre tanítványainak. Az európai misztikában az 5 a mágia, a védelem, az ember és univerzum kapcsolata is. A sort bizonyára még sok adattal lehetne folytatni A hatos szám nem más, mint a három megkettőzve. Leggyakoribb megjelenési formája a hexagram, más néven Dávid-csillag. Azok közé a jelképek közé tartozik, amelyekről a legtöbb embernek egy vallás jut eszébe, pedig legalább annyira egyetemes jelkép is: egy felfelé és egy lefelé mutató háromszög egymásra rajzolva. Jelentése: az alsó (földi) és felső(égi), világ egysége, a teljesség, vagy a férfi – női pólus egysége. A zsidóság,

mivel prófétái tanításai alapján Isten kiválasztott népének tudta magát, joggal választott egy, a teljességre utaló jelképet. A hexagram valóban „működik”, fizikai szinten is: radiesztéták rézdrótból meghajlítva káros sugárzások csökkentésére használják. Minden időkben előszeretettel alkalmazták alkímisták és mágusok is, héber betűkkel,más jelképekkel és gyertyákkal kiegészítve, első sorban védelemként, idéző mágiánál – hasonlóan, de más célra, mint a pentagramot. A magyar táltoshagyományban a táltost (egyebek között) az különbözteti meg a közönséges emberektől, hogy hat (vagy hét) ujja van. A buddhizmusban a hatos megjelenik az elemek számában is, van ahol hat őselemről beszélnek (tibeti buddhizmus), hatodikként a tudatot jelölve meg, amely felfogja és tartalmazza a többi ötöt. Emellett a páros és páratlan számok között mindig megfigyelhető a szellem-anyag polaritása. A számmisztikában a

hatoshoz is társulnak olyan jelentések, mint szépség, szerelem, békesség – Vénusz jellegű kvalitások, amelyek első sorban a földi életre vonatkoznak. Baljóslatúnak számít viszont a hatos többszöri megismétlődése a 66, de főként a 666 számban. Az Apokalipszis fenevadjának, a Gonosznak a száma ez, ezért választotta jelképéül Aleister Crowley mágus a XX. század elején, akit környezete a „világ leggonoszabb embere” címmel jellemzett A hetes szám geometriai formában nemigen jelenik meg, de annál inkább a mitológiában és mesékben. Egyfajta teljességet jelez, hiszen hét a hét napjainak és a fő bolygóknak a száma – és végtelenségig lehetne sorolni a világ hagyományaiban a hetességeket. Hét rétegű a világ mind a muszlimok elképzeléseiben, mint a táltosok-sámámok világképeiben. Van olyan, ahol hét rétű az égi, és hét rétű az alvilág is. Ezért jelenhet meg „negatív” számként, mint az alvilági

sárkányok egyikének hét feje. Hét rétűnek tudja a kabbala az angyali szférák világát, hét alaphangunk van a zenei skálán, hét rétegűnek ismerjük az emberi aurát, a csarák száma is ennyi. Az az ember, akinél mind a hét réteg működik, megvalósította az ember számára elérhető teljességet. Épp ezért a hetes szám olyan, mint egy átjáró a magasabb spirituális létezésbe. Ezt a jelenését mutatja a „hetedhét”, 77, vagy 777 előfordulása is. A nyolcas szám elég nehezen megfogható, mivel valami olyat jelképez, ami túl van a mi mulandó világunkon, téren és időn és tudattalannal, vagy az örök Törvényekkel rokon. Ha a négyes felől közelítjük meg, a földi szinten nekünk kell megvalósítanunk a harmóniát a nyolcas, a négyes „oktávja”, a nyolcas a „harmonia mundi”, vagy „harmonia coelestis”, a világ és a menny harmóniája. A kilences is misztikus szám. Nevezik az emberiség számának, a Karma befejezése, az

Isteni szeretet, őstudás számának, így azt a minőséget jelenti, ahová az embernek földi vándorlásai 7 végén meg kell érkeznie. Kilenc az emberiség spirituális és tudományos életét évezredek óta titokban irányító testület, a „Kilenc Ismeretlen” tagjainak száma is. Az enneagram rendszerében kilenc alapvető emberi típus hordozza a teljességet. A tizest és a nagyobb számokat többnyire egyjegyűre redukálva értelmezik. (A számjegyek összeadását annyi lépésben végezzük el, hogy végül egy és kilenc közötti számot kapjunk). Van emellett jó néhány, misztikus szempontból fontos szám A tizenkettő a Zodiákus és a földi hónapok száma – valószínűleg innen ered minden mesei és mitológiai megjelenése. A magyar népmesétől a Héraklész mondáig, vagy akár a Dél-amerikai, vagy indiai regékig bizonyitható, hogy sokuk ún, asztrálmítoszi történés, azaz kozmikus folyamatok szimbolikus leírása. Teljes változatukban

gyakran máig fellelhető a tizenkettes szerkezet. A tizenkettes többszörösei sem ritkák. Külön lehetne elemezni például a Tarot 22 lapú nagy (tizenkét zodiákus és tíz bolygó) és 56 lapos kis arkánumát, a Biblia és a Kabbala 144, illetve 144.000 számát (A népszerű vélekedésekkel ellentétben ez magát az emberiséget, és nem egy kis létszámú liválasztott csoportot jelent!), a keletiek szent 108-as számát, egészen az indiaiak 84.000 nádijáig (energiapályák a testben), a precesszó 26.000 évéig, vagy a sokmilliárd éves Brahma-évek ciklusáig Ehhez azonban vaskos kötetek kellenének 8 Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük megjelenési formáikat a Dharma tanításában és gyakorlásában, távolabbi analógiáikkal együtt Egy érdekes megfigyelés, hogy sok valláserkölcsi és spirituális rendszerben öt, vagy kétszer öt a parancsolatok száma. A négy elem tanítása A négy őselem és analógiái: Föld Víz fizikai +éteri

asztrál Máté Lukács melankolikus flegmatikus sárga epe nyál ősz tél Ny É produkció formáció kelipóth aszijá Levegő mentál Márk kolerikus fekete epe tavasz K kreáció berijah A szellemi fejlődésben: test-tudat érzelmek gondolkodás bölcsesség/tiszta tudatosság Tűz teljesség, spirituális szint. János szangvinikus temperamentum vér - testnedvek (Hippokratesz) nyár D emanáció - teremtés (kabbala) acilúth - a kabbala szintjei A buddhizmus négy nemes igazsága: I. A szenvedés nemes Igazsága "A szenvedés létezik" A mulandóság = szenvedés Szenvedés (7 féle: testi és lelki): öregség, betegség, halál, szeretettől távol lenni, nem szeretettel együtt lenni, vágyottat el nem érni Az ösztönlény, az állat még nem szenved: nem ismerte fel Aki felismerte és túllépett rajta, az már nem szenved - örök derű II. A szenvedés keletkezésének nemes igazsága: A lét szomja a lényt a létforgataghoz köti A szenvedés

okai:vágy (kötődés), gyűlölet (harag, negatív érzelmek), nemtudás (tompultság, zavarodottság) III. A szenvedés megszüntetésének nemes igazsága: Eszköze a tudat (mentális szint), módszere a tudatosság IV. A szenvedés megszüntetésének útja: a nemes 8 rétű ösvény (2x4): helyes tudás, elhatározás, beszéd, cselekedet, életmód, törekvés, elmélkedés, elmélyedés Az éberség megvalósitása (Sattipattana Sutta) - Hinayana beavatási út. I. (föld) A mozdulatokra, testhelyzetekre és légzésre fordított figyelem 4 testhelyzet: álló, járó, ülő, fekvő/alvó megfigyelése Gyémánt Szútra: aki a folyóba lépett - első beavatási fokozat (önbeavatás) - az I. nemes igazság II. (viz) Érzelmekre és beszédre fordított figyelem Szív szútra: a szkandhák tana (felhalmozódás, szennyeződés) Beavatási foka: aki egyszer tér vissza (II. igazság) III: (levegő) A gondolatokra és szándékokra fordított figyelem Jelenlét a

gondolkodásban.Rögeszmék elengedése, tiszta gondolkodás Akadályai: érzelmi zavarodottság, testi érzéseknek tulajdonitott fontosság (jó és rossz egyaránt) 9 Ha az I-II-III. igazságot magáévá tette: ő az, aki nem tér vissza IV. (tűz) A dharmára fordított figyelem A IV. nemes igazság: a 8 rétű ösvény megvalósitása: Az ARHAT (szent) fokozata A 4 szemlélődés (meditációs gyakorlatok) - a test - az érzések - a tudat állapotai (5 féle: tompultság, szétszórtság, asszociatív vagy elvont gondolkodás, éberség - a tudat tartalma (üresség vagy gondolatok) A 4 mérhetetlen - Mérhetelen szeretet - Mérhetetlen együttérzés - Mérhetelen öröm - Mérhetetlen közömbösség (mérhetelen együttérzéssel együtt): nem közönyösség, hanem középút, rendithetelen, szélsőségektől mentes, teljes elfogadás Buddhista karma-jóga - konfliktusok kezelése 4 karma: - lecsendesités, gazdagitás, vonzás, pusztitás A ZEN négy alapelve: - Nem

támaszkodni az írásokra - Szavakon túli átadás - Közvetlen a szívre irányulás (nem gondolkodás, logika, intellektus) - Megvilágosodás valódi természetünk meglátása (a Buddha-természet) által - meglátni, hogy szamszára és nirvána egyek. Az öt elem tana Ábrázolása: négyzet (csúcsán áll), középpontban a Föld - vagy ötszög alakban 2 értelmezés: A Taoizmusban: Föld Fa Tűz Fém Víz közép K D Ny É Saturnus Jupiter Mars Vénusz Merkur tél tavasz nyár nyárutó ősz Az öt buddhista parancsolat (5 tartózkodás) - nem ártani - nem elvenni, ami nincs önként odaadva (nem csak tárgy) - nem paráználkodni (tartózkodni a tisztátlan élettől) - nem hazudni - nem élni bódulatkeltő szerekkel (tartózkodni a részegségtől és bódulattól: a tiszta tudat megőrzése) Az 5 parancs a szerzetesek számára: - betartani az étkezések idejét - tartózkodni az énektől, tánctól, zenétől - a kényelmes ágyon való alvástól - aranytól és

ezüsttől 10 Jóga: 5 jama - nem ártani - nem hazudni - nem lopni - nem paráználkodni - nem kívánni valamit egyéni tulajdonul 5 niyama - tisztesség - megelégedettség - önmegtagadás - tanulás - Isvara utáni odaadás Az öt elem beavatási útja (tao és kinai buddhizmus) Külső ági út (harcművészet): az öt állat stílus: sárkány, daru, tigris, leopárd, kígyó Belső ági beavatás: - Föld: Hűség és gondosság erénye - Fa: Szeretet és engedékenység - Tűz: Szerénység és felvilágosodottság - Fém: Igazságosság és erényesség - Víz: Békesség és nyugalom Tízparancsolat (kereszténység): 5 parancs az Istenért - 5 az emberért Az európai misztikában az 5 a mágia, a védelem, az ember és univerzum kapcsolata is. 1-től tízig redukció prímszámok nagyobb szent számok 108 144 000 64 84 000