Egészségügy | Anatómia » Anatómia előadásjegyzet, 2002

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 62 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1723

Feltöltve:2006. július 17.

Méret:561 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Anatómia előadás Sejttan = Cytologia A szervezet sejtekből és sejt közötti állományokból épül fel. A szervezet működési alapja és működési egysége. A sejt alkotórészei Cytoplasma 1. Cytoplasmamátrix 2. Membránstruktúrák a. Sejthártya b. Endoplasmaticus reticulum c. Golgi – apparátus d. Mitokondriumok e. Lizoszómák f. Peroxiszómák 3., Membránnal nem rendelkező struktúrák a. Microtubulusok b. Filamentumok c. Centriolumok d. Riboszómák 4., Plasmaticus inclusiok Cytoplasmamátrix Félfolyékony kolloidális rendszer. Alkotórészei: -75-80% - a víz • szerves és szervetlen anyagok • egyszerű szénvegyületek • fehérjék • nukleinsavak • ásványi anyagok stb. Membránstruktúrák Sejthártya A sejtet elválasztja a környezetétől. Meghatározza a sejt alakját sejt és környezete közötti fizikai – kémiai kapcsolatot. Fontos szerepe van az anyagcserében és az ingerület vezetésében is. Az egyes sejtek membránjai eltérő

tulajdonságokkal rendelkeznek Az ectoplasma része. Felépítése szerint lipoproteid membrán 3 réteg: -külső (elektronsűrűbb) • belső (elektronsűrűbb) • középső (elektronritkább) Ezt a hártyát elemi membránnak (unit membránnak) nevezzük. Sejtmag és a sejtorganellumok falát alkotja. A sejthártya szerkezetileg kettős unit membrán Singer – Nicolson – félelipoproteid membránok vázát két párhuzamosan elhelyezkedő lipoid rendszer alkotja. Felépítése: - foszfatidok • koleszterin • glükoproteid 1 Foszfatidok: - zsírsav • glicerinből álló nyakrész • foszforsav és szerves bázisok A membránok felépítésében résztvevő fehérjék 80 %-a ún. integráns fehérje (perifériás fehérje). Integráns fehérjék: - endoproteinek: - póluskialakító • hordozó • ectoproteinek: - jelző fehérjék • receptorfehérjék • enzimek ~ -hoz poliszacharidok kötődnek, amik a sejthártya glikolipidjeinek szénhidrát komponenseivel a

sejt külső felszínén burokszerű képződményt hoznak létre glycocalix. Szerepe: anyagcseérben, hormonreceptor és –marker funkciójában. Basalmembran Speciális képződmény a hámszövet és kötőszövet határán. Hámsejtek basalis felszínén alakul ki. Szűrőként viselkedik Azonos szerkezetű és azonos működésű sejtek szövetet hoznak létre. Kapcsolószerkezetek alakulnak ki. Lehetnek időleges vagy tartós kapcsolatok Tartós kapcsolat: - zonula occludens • zonula adhaerens • macula adherens Endoplasmaticus reticulum Ectoplasmának a belső részét endoplasmának nevezzük. Benne lemezes szerkezet helyezkedik elendoplasmatikus reticulum, ami csatornákból és tágult üregekből áll. elszínén riboszómák vannak RNS tartalommal. Ahol a Palade-szemcsék találhatókGranularis endoplasmaticus reticulum (gER) Szemcsék nélkül, sima felszínűAgranularis endoplasmaticus reticulum (sER) Szerepe: - lipidek felszívásában • lipidek

anyagcsréjéban • szteroid hormonok képzésben • izomszövet kontrakciójának szabályozásában Golgi-apparátus Lamelláris szerkezet. Csatornákból és tágult ciszternákból áll A mirigyekben található nagy mennyiségben. Funkciói:- glikoproteidek-lipoproteidek bioszintézisében vesz részt • összetett szénhidrátok létrehozásában Mitokondriumok Pálcika alakú képletek a protoplasmában. Azt a sejtalkotórészt veszik körül, amelynek legtöbb energiára van szüksége. Falát kettős membrán alkotja, az oxidatív anyagcsere enzimjeit tartalmazzák. Sejtek energiaforásai, de a mitokondriális fehérje és nukleisav- szintézishez szükséges enzimek is megtalálhatók bennük. Osztódással szaporodnak, saját genetikai apparátusuk van. Növekedése: - duzzadással: reverzibilis ill. irreverzibilis • összeolvadással: több kisebb mitokondrium olvad össze 2 Lizoszómák A sejten belüli emésztés legfontosabb tényezői. Müködést egy ATP

–függő enzim biztosítja Csoportosítása: - primer lizoszómák • szecunder lizoszómák • tercier lizoszómák • • • Károsodásainak, betegségeinek okai: mutáció következtében nincs vagy kevés enzim van bennükfelvett a.-at nem képesek lebontaniraktározási betegség sok bontandó anyag került a sejtbe, melyet nem tudnak lebontanifelszaporodnakkárosítják a sejtet a lizoszómák membránja megsérül vagy átjárhatóvá válikkikerülő enzimek önemésztődést indítnak meg (autoimmun betegség) Peroxiszómák Gömb alakú testecskék. A legnagyobb mennyiségben a máj és a vese sejtjeiben fordulnak elő Szerepük a zsírsavak lebontásában van. Membránnal nem rendelkező struktúrák Mikrotubulusok Csövecskék. A csillók, ostorok és a cytosceleton felépítésében vesznek részt Szerepük: - mozgásban • szekrétumszemcsék sejten belüli szállításában • sejtosztódás után a kromoszómamozgásban Filametumok

Csoportosításuk: - mikrofilamentumok: - vékony filametumok: aktin + tropomiozin • vastag filamentumok: miozinból épülnek fel • intermedier filamentumok: fehérjekomponensük alapján: • hámsejtekbentonofibrillumok • idegsejtekbenneurofibrillumok • vvt.-benspectrin A sejtek alapvázát hozza létre, feltételeket teremt a múködéshez. Centriolumok Sejtközponta sejtek mozgását és osztódását irányítja. Riboszómák Gömb alakú testecskék, RNS-ből és fehérjékből épülnek fel. Spirális alakban, poliszómákat alkotva fordulnak elő. Az endoplasmatikus retikulum felszínén helyezkednek el, a maghártya külső felszínén is megtalálhatók. Plasmaticus inclusio Cytoplasmába ágyazott raktározott anyagokból álló alkotórészei. Ide tartoznak a szekrétumszemcsék, pigmentszemcsék, zsír- és lipoid szemcsék, glikogén. Szekrétum- és pigment szemcséket membrán veszi körül, a glikogént és a zsírcseppeket nem. A pigmentszemcsék

bekerülhetnek a szervezetbe vagy ott keletkezhetnek. Glikogénszemcsék az izomsejtekben és a májsejtekben figyelhetők meg. A zsírcseppek a zsírsejtekben, de a porcsejtekben is megtalálhatók. 3 Sejtmag = Nucleus Fő építő komponens. Az örökletes információk hordozója, az anyagcsere vezérlő – szabályozó központja. Különböző az alakja Helye jell, de nem mindig állandó Nagysága különböző. Sejtmag részei: - maghártya • magnedv • magvacska • kromatinállomány Maghártya Elválasztja a cytoplasmától. Magnedv Karyoplasma, a magnedv un. stabil része A labilis részt a kromatinállomány alkotja Magvacska = NUCLEOLUS Sejtosztódáskor jön létre, több is előfordulhat. Fehérjét és RNS- t tartalmaz Fehérjeszintézisben van szerepe. A riboszómális RNs itt szintetizálódik Két része van: - szemcsés rész - fonalas rész Kromatinállomány DNS-ből és fehérjéből épül fel. Szerepe: - a kromatinszerkezet megóvása • RNS képzés

meggátlása a DNS kettőződésének megakadályozása nélkül A sejtmagot nem hagyják el. Csoportosításuk: - enzimek • regulátor fehérjék • strukturfehérjék Állandó áramlásban vannak a mag és a cytoplasma között. ~ lehet egynemű, fonalas vagy szemcsés szerkezetű. A metafázisban vannak a legjobban felspiralizálódva, ekkor láthatók legjobban és ennek alapján beszélünk kromoszómákról. Karyogramm: több sejtosztódás alapján kapott kromoszómakép. Kromoszóma-szerelvény: egy sejtben található összes kromoszóma. Ez lehet egyszeres és lehet kétszeres. Az ember kromoszómaszáma: 46. 44 testi (22 pár), 2 ivari (1 pár) kromoszóma A sejtek életjelenségei Alapvető életjelenségek: 1., Anyagcsere 2., Növekedés 3., Ingerlékenység 4., Mozgás 5., Szaporodás, sejtosztódás Anyagcsere Két fő folyamat: - anyagbeépítés = asszimiláció • anyaglebontás = disszimiláció A sejtben lejátszódó biokémiai folyamatok összege (intermedier

anyagcsere). Anyagátalakítást az enzimek hajtják végre. A lebontó folyamatok energiatermelők, a felépítő Folyamatok energiát igényelnek. Phagocytosis: egyes sejtek képesek kisebb szilárd részecskéket is felvenni, úgy hogy a sejt körülveszi és bekebelezi. 4 Növekedés A sejtek táplálkozása során az asszimilációs folyamatok eredményeként a sejtek növekednek. A felszín nem bírja a tömegében jelentősen növekedett sejtet sejt osztódik vagy elpusztul. Amelyik osztódásra képtelen, csak meghatározott nagyságig növekszik. Ezután az asszimiláció és a disszimiláció egyensúlyba kerül. Ingerlékenység Ingerek hatására képesek megváltoztatni anyagcseréjüket. Ingerek fajtái: - külső inger • belső inger Minősége szerint lehet: - mechanikai • fizikai • biológiai • kémiai Ingerületi állapotnak nevezzük a sejtekben az inger hatására kialakult anyagcsere-változást és az azt kísérő jelenségeket. Ingerlékenység:

- ingerfelvétel (recepció) • ingerületvezetés (kondukció) • válaszadás (reakció) ~ érzékeléssel kezdődik és válaszreakcióval fejeződik be. A válasz leggyakrabban mozgásban vagy szekrécióban nyilvánul meg. Mozgás • belső ( a sejtek cytoplasmájának a mozgása) vagy külső (hely- vagy helyzetváltoztatás) • aktív (a sejt anyagcseréjének megváltozása következtében) vagy passzív • helyváltoztató vagy helyzetváltoztató Helyzetváltoztató mozgás a., Állábakkal (amoeboid mozgás): a sejt kitüremkedik az ingerforrás felé felületi feszültség itt csökkentállábakat bocsát kibeleáramlik a sejt. b., Csillókkal (ciliaris mozgás): felszínén csillószőrökevezőszerű csapkodásmozgás folyékony közegben. c., Ostorral ( flagellumos mozgás): ostorszerű nyúlványuk vanforgó vagy hullámzó mozgás helyzetváltoztatás folyékony közegben. Szaporodás, sejtosztódás A sejtek önmagukhoz hasonló utódokat

hoznak létre. Sejtciklus: egyik osztódásvégétől a másikig végéig tart. Két fázisa van: - osztódások közötti szakasz • sejtosztódás (mitózis) A sjetciklus hossza igen eltérő és sejtenként változó. Nem minden sejtnek van osztódási képessége (pl. idegsejt) Vannak állandóan osztódó sejtek (pl. csontvelő), ezek érzékenyek a sugárzásra, de más károsító anyagokra is (gyógyszerek). Osztódó sejt = blast Differenciált sejt = cyta) • • Sejtosztódás formái direkt sejtosztódás (amitosis): kromoszómák ill. kromatoidafonalak kialakulása nélkül zajlik le. Cytoplasmacentruma sejtmagcytoplasma fűződik beválik ketté indirekt sejtosztódás (mitosis): leggyakoribb forma. 5 4 fázisa van: - profázis: leghosszabb. Vízfelvételmegduzzadkromoszómák kialakúlnakmaghártya eltűnikcytocentrum ketté osztódikosztódási orsó. • metafázis: kromoszóma struktúra ekkor a leg kifejezettebbkro-moszómák a sejt

egyenlítője mentén helyezkednek el kapcsolat az osztódási orsóval. • anafázis: a kromoszómák hosszukban ketté szakadnakkromati-dák a sejt két pólusa felé vándorolnakcytocentrum kö-rül csillagszerűen elrendeződnek. Legrövidebb szakasz. • tekofázis: kromoszómák ismét fonalakká alakúlnakgombolyagba rendeződnekkromatinrögosztódási orsó eltűnik magvacska, maghártyaGolgi-apparátu és a mitokonriumok megkezdik önálló szaporodásukat. Plasma is oszlik sejt közepén befűződikkét teljes értékű utódsejt. • számfelező vagy redukciós ( meiosis):az ivarsejtek osztódási formája. A sjtek második osztódását nem előzi meg a DNS tartalom meg-duplázásafele kromoszómaszámmal rendel-kező ivarsejtek jönnek létre. Feladatai: - a kromoszómák számának megfelezése • a kromoszóma állomány újrarendezése • a sejtek megfiatalítása (petesejt egyidős a hordozójával) Humángenetikai alapismeretek

Nukleinsavak Az összetett fehérjék fehérjéből és nem fehérje jellegű részből állnak. Osztályzásuk nem fehérje természetű alkotórész alapján történik. - Foszforproteidek - Kromoproteidek - Glikoproteidek - Lipoproteidek - Metalloproteidek - Nukleoproteidek Nukleoproteidek Nukelinsav+fehérje. Nukelinsavak nukleotidokból épülnek fel. Polinukleotid: - DNS • RNS Lebonthatók: - oligonukleotidokra: nagy E-jú foszfát vegyületek • mononukleotidokra: nukleozid (szénhidrát + bázikus rész)+ foszforsav Szénhidrátkomponens: RNS (ribóz), DNS (dezoxiribóz) Bázisok: - purinbázisok: adenin és guanin • pirimidin bázisok: citozin, timin és uracil DNS molekula Nagy, hossza változó. Két egymás köré csavarodó fonálból áll (Watson-Crick-spirál) Ágát egy-egy foszforsav- cukor- lánc alkotja. A bázispárok sorrendje meghatározott A két fonál egymásról lecsavarodik, DNS megduplázódásánál és RNS szintézisénél, így két új DNS ill. RNS

molekula másolat keletkezeik RNS molekula Kisebb. Szerkezetük és a sejtben betöltött funkciójuk szerint: 1. Hírvivő: messenger RNS (mRNS) 2. Szállító: transfer RNS (tRNS) 6 3. riboszómális RNS (rRNS) mRNS DNS – ben tárolt információt a fehérjeszintézishez közvetíti. ~szintetizálfehérjeszintézisre vonatkozó „üzenet” átíródik (transcripcio)feh.szintézis során olvasódik tRNS A sejtekben az aktivált aminosavak továbbítása a feh.szintézis helyszínére rRNS A riboszómák felépítésében vesz részt, a feh.szintézis helyét teremti meg és a folyamatban résztvevőket térbelileg összeilleszti. Kromoszómák A sejtmagban elhelyezkedő DNS-t és fehérjét tartalmazó, az öröklődés egységeit hordozó testecskék. Önreprodukcióra képesek, és az egymást követő sejtosztódások során tulajdonságaikat megőrzik. Kromoszóma-szerelvény: egy sejtben található kromoszómák száma. Emberben az érett ivarsejtekben 23, csak a

megtermékenyítéssel alakul ki kétszeres (diploid) ~szám: 46. 44 párokba rendezhető (22 pár), 2 az ivari kromoszóma A lefűződés a kromoszómákat karokra osztja, lehetnek egyforma és különböző hosszúságúak. ~ nukleoproteid- fonálból és szemcsékből állnak. DNS molekulákat tartalmaznak Cariogramm: torna sorba állított kromoszóma. Nagyságuk és alakjuk alapján párosítják őket, legnagyobbtól a legkisebb felé csoportosítják és számozzák. Jellegzetességeik: - számuk • nagyságuk • szerkezetük • viselkedésük Gének Egy embernek feltehetően 50000-100000 génje lehet. A kromoszómán vonal menti sorrendben és meghatározott helyen találhatók. Locus: egy gén helye a kromoszómán. Egy adott jelleg keletkezéséért felelős, egy enzim képződését irányítja. Cystron: mRNS létrejöttéért felelős gént, mint funkcionális egység. Recon: a kromatidpárok között helyet tud cserélni. Muton: megváltozása már mutáns fenotípust,

öröklődő változást eredményez. Müködésük alapján: - srtukturgének: megfelelő mRNS létrehozása, információk átadása, a váz és enzimfehérjék szintézisének a megindítása. Gének határozzák meg a feh.-ék szerkezetét: Elsődleges szerkezet: 3 bázisnukleotida határoz meg (triplet). Másodlagos szerkezet: a polipeptid láncok térben spirális szerkezetűek, és minden 3. aminosav között alakul ki az ezt a szerkezetet stabilizáló H-kötés. Harmadlagos szerkezet: a fehérje térbeli szerkezete. A Fehérjék speciális tulajdonságait alakítják ki. • regulátorgének: meghatározott folyamatok meghatározásában vesznek részt. • fehérjeképzésért felelős gének működését szabályoz-zák • élettani, pszichológiai tulajdonságok kialakulását sza-bályozzák • életjelenségeket szabályoznak A gének biztosítják, hogy az utódok hasonlítanak az utódokra. 7 Genom: egy egyénre vonatkozó gének összessége. Genotípus: a

gének összessége adja. Öröklöttség Fén: működési tulajdonságai, magjelenési sajátosságai együtt adják. Jelleghez szükséges információkat a gének tartalmazzák. Fenotípu: gének összessége adja meg az öröklött jelleget. Csak a manifesztálódott tulajdonságokat tartalmazza, a látens sajátosságokat nem A zygótának diploid kromoszómagarnitúrája vangénekből is párokkal rendelkezik. Allél: azonos locuson lévő azonos vagy eltérő jelleget meghatározó génpár. Homozygota: ha az apai és az anyai gének azonos információkat tartalmaznak. Heterozygota: ha egyik tagja más információt tartalmaz, mint a másik. Hemizygota: ha a génnek sem párja, sem allélja nincsen. Allélpárban lévő gén lehet: - domináns (uralkodó) - recesszív (elnyomott) Változatai: - AA: domináns – homozygota • Aa: domináns - heterozygota • aa: recesszív - homozygota Domonáns gén (A): az általa meghatározott jelleg akkor is öröklődik, ha csak egy

van belőle. Recesszív gén (a): megjelenéséhez két azonos jelleget hordozó gén szükséges. Mendel-szabályok: I. uniformitás törvénye II. segregatio-hasadás törvénye III. szabad kombináció szabálya Kondominancia: allélpárban mindkét gén domináns, de másféle tulajdonságot határoz meg, a különböző jellegek egymás mellet jelennek meg (AB vércsoport). Intermedier öröklődés: heterozygoták (Aa) kimutathatóan eltérnek a két homozygotától (AA;aa). Monogénes öröklődés: egy tulajdonság meghatározásában csak egy gén vesz részt. Poligénes öröklődés: egy jelleg meghatározásában több gén vesz részt. Egy gén több jelleg meghatározásában is részt vesz. Nemhez kötött öröklődés: ha egy jelleg csak az egyik nemben fordul elő, a felelős gén az ivari kromoszómában található. Nem által befolyásolt öröklődés: egy adott jelleg megjelenése egyik nemben gyakoribb, mint a másikban (nyúlajak, farkastorok ffi.-ban

gyakoribb) Mutáció DNS szerkezetének olyan megváltozása, mely nem a különböző DNS-molekulák kölcsönhatása következtében jön létre. A gének tulajdonságai néha megváltoznak és új gének jönnek létre. Létrejöhet: • generatív mutáció: ivarsejtekben. A változás öröklődik, az utódok szempontjából van jelentősége. • szomatikus mutáció: testi sejtekben, hatása a jelenben érvényesül, attól függ hogy az ontogenesis melyik stádiumában jön létre. Nem öröklődik Egy része ismeretlen eredetű spontán mutáció, másikat tudatosan hoztuk létre. Mutagének: fizikai-kémiai ágensek, melyek mutációt hoznak létre. Leggyakoribb mutagének: - sugárzások - magas hőmérséklet - kémiai anyagok 8 a szervezetben képződhetnek mutagén anyagcseretermékek Mutációk lehetnek: - kedvezőek - közömbösek - kedvezőtlenek Hasznos ~: mezőgazdaságban, gyógyszeriparban használják. Kóros ~: a faj nem hal ki, mert a természetes

szelekció itt is hat. A beteg spermium nem jut termékenyítéshez vagy életképtelen zygotát hoz létre ill. kóros domináns meg sem születik. Mutációs károsodás mértéke lehet: - letalis (100%halál) - subletalis (50% fölöttihalálozás) - subvitalis (a mutánsok 50% életben marad) - Mutáció típusai I. Pontmutáció A változások biokémiai szinten zajlanak. Oka lehet az apa idős kora, gyógyszerek szedése Monogenes öröklődésű betegségek A mutáció egyetlen génre terjed ki, ami létrejöhet autosomákban ill. ivari kromoszómákban Lehet domináns vagy recesszív. Betegségek csoportosítása 1., Autoszomális dominánsan öröklődő megbetegedések 2., Autoszomális recesszíven öröklődő megbetegedések 3., Nemhez kötött dominánsan öröklődő megbetegedések 4., Nemhez kötött recesszíven öröklődő megbetegedések Monogénes öröklődésű betegség 1., Autoszomális dominánsan öröklődő megbetegedések (egyetlen hibás gén

esetén is manifesztálódnak) a., Chondrodystrrophia foetalis b., Exostosis multiplex • epyphisis károsodása - gyermekkorban jelenik meg • törpenövés - több csontra kiterjed • apró, idomtalan végtagok - gyakran szimmetrikusan lép fel • orr lapos, orrgyök behúzódott - csontkinövések ált. a hosszú csöves cs • koponya deformált - csontok megrövidülhetnek • lapos medence - csontok deformálódhatnak • szétálló újjak ( tacskókéz) - férfiakban gyakoribb • mentális károsodás nincs c., Osteogenesis imperfecta congenita d., Dystrophia musculorum progressiva • csontfejlődés károsodása -facioscapulohumeralis forma • csontozat sorozatos törése - izomsorvadás egyik formája • megjelenési idejét tekintve 3 forma - az arcizmokat és a vállöv izmait érinti • izomzat atrofizált • reflexek eltünnek • elektromos ingerlékenység csökken • arcizmokon jelentkezve maszkszerű arcki-fejezést ad e., Myotonia conenita f,

Huntington-chorea 9 • lassan, nehezem mozgatja izmait - kényszermozgásokkal járó id.r-i betegség • izmai nehezen is lazulnak el - 40 éves kor körül jelenik meg • megismételt mozgások esetén csökken - arcra és valamennyi végtagra kiterjedő • férfiaknál gyakoribb mozgászavar • dementálódás is kíséri • agyvelőben a csíkolt test és a homloki kéregrész pusztulása okozza g., Süketnémaság egyik formája h., Polycystas vese • süketség miatt nem fejlődik ki az élő - kétoldali veleszületett rendellenesség beszéd - vese állományát tönkreteszik a növekedő folyadékkaltelt hólyagocskák • oka, hogy a nephronok nem egyesültek az elvezető csatornákkal i., Vastagbélpolyposis j, Hemeralopia-farkasvakság • colon nyálkahártyjáról kiemelkedő - A-vitamin hiányanem keletkezik látóbí-kocsonyás daganatok bor • szürkületben látási zavar lép fel k., Neurofibromatosis • a bőr és az idegrostok betegsége •

évek alatt alakul ki • testszerte szeplőszerű foltok • sok borsónyi, kocsányon lógó daganatocska • a bőr alatti futó idegek mentén orsószerű duzzanatok jelennek meg 2., Autoszomális recesszíven öröklődő megbetegedések Csak két hibás gén esetén jelenik meg. A beteg szülei és gyermekei is legtöbbször egészségesek. a., Albinismus b, Dystrophia musculorum progessiva• örökletes festékanyag hiány medenceövi formája • pigmentképzés enzimrendszerében - 3-5 éves korban kezdődő izomsorvadás, létrejött deffektus okozza az alsóvégtag és a medence izmait érinti c., Sarlósejtes anaemia d., Adrenogenitalis syndroma • Hgb S betegség - sexuális fejlődési zavar, a mellékvese • vvt-k membránja károsodik, életartamuk kéregállományának veleszületett is megrövidül diszfunkciója miatt. e., Alakptonuria f., Galactosaemia • anyagcsere működési zavar - szénhidrátanyagcsere zavar • társúlhat hozzá: hasmenés,

veseelégtelen-ség,mentális retardáció, májcirrózis, szürkehályog g., Phenylketonuria h., Süketnémaság egyik formája • aminosav anyagcsere zavarfenilpiroszőlősav-üritéssel és gyengeelmélyűséggel (idiota) jár i., Mucoviscidosis • a nyák-, nyál és verejtékmirigyek veleszületett működési zavara • • sűrű váladék pangkivezető csövek kitágúlnak hámjuk pusztúl 10 • helyén kötőszövet szaporodik fel Struktur ill. regulátor gének recesszíven öröklődnek Enzimkárosodással kapcsolódnakműködési zavarokat okoznak. Ezeket a betegségeket enzymopátiáknak nevezzük. Az enzimek hiányoznak vagy mennyiségük kicsi, így mérgező anyagcseretermékek halmozódnak fel. Enzimopátiák felosztása a., Haemoglobinopathiák b., Fehérjeanyagcsere-zavar c., Szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarok d., Látens enzymopathiák: gyógyszerekkel szemben a normálistól eltérő reakció lép fel 3 formája lehet: - rendkívüli

mellékhatások lépnek fel megengedett dózisban is mérgező a gyógyszer megengedett dózisban hatástalan a gyógyszer 3., Nemhez kötött dominánsan öröklődő megbetegedések A kóros gén az X kromoszómában van. a., Amelogenesis imperfecta: fogzománchiány b., Keratosis follicularis: szőrtüszők rendellenességeivel járó bőrbetegségek 4., Nemhez kötött recesszív öröklődő megbetegedések Többnyire férfiak megbetegedése. Heterozygota nők hordozók a., Haemophilia: kóros vérzékenység Tünetek csak férfiakon jelentkeznek, de az anyától öröklik. b., Daltonismus: vörös-zöld színtévesztés Poligénes öröklődés A Mendel által vizsgált jellegeket minőségi vagy kvantitatív jellegeknek nevezzük. A mérhető tulajdonságokat mennyiségi vagy kvalitatív jellegnek nevezzük. Ezeket öröklött tulajdonságnak nevezzük. Rajtuk a Mendel-szabályok nem vagy csak nehezen ismerhetők fel Az átlag képviseli az egészségeseket, az ettől eltérő

a betegeket. Leggyakrabban előforduló poligénes – multifaktoriális öröklődésű rendellenességek és betegségek a., Farkasorok, nyúlajak b., Schizophrenia (tudathasadás) és psychosis • az arc és a szájpad fejlődési rendellenesmaniaco – depressiva sége - az idegrendszerben termelődő leuci-endofrin mennyisége jóval nagyobb c., Pylorus stenosis d., Luxatio coxaecongenita • gyomorkimenet záróizmában sok sima- veleszületett csípőficam izomsejt vesz résztpylorus megnyílása - acetabulum fejletlen, nem fogadja be a nehezített femur fejét • nőkben gyakoribb e., Spina bifida f., Anencephalia • gerinccsatorna hátsó fala nem záródik - agyvelőhiány: a velő kraniális része nem • gerincvelő és burkai kitüremkednek záródikagyvelő és agykoponya nem fejlődik 11 Az e., és az f, a méhen belüli életben felderíthető g., Pes equinovarus h, Ischaemiás szívbetegség • dongaláb - a szívizom helyi vérszegénysége- oxigén•

férfiakban gyakori hiánya a szív ereinek elváltozása miatt i., Diabetes mellitus • cukorbetegség • inzulin hiányában fellépő anyagcserezavar • Langerhans- szigetek károsodása okozza II. Plazmomutáció ~alatt a cytoplasmában lévő DNS és RNS tartalmú, önreprodukcióra képes képletek önálló mutációja. III. A kromoszómák numerikus mutációja (genomutáció) Ez a mutáció a kromoszómák számának megváltozását okozza, vagy szám feletti kromoszómák fordúlnak elő vagy hiányoznak. Gyakran fordúl elő,hogy egy- két kromoszómával van több vagy kevesebb. Trisomia: 47 Tatrasomia: 48 Monosomia: 45 Nullisomia: 44 Leggyakrabban a trisomia fordul elő, ezek még életképesek. Autosomák numerikus mutációja a., Mongolizmus – Down – kór b., Edwards – syndroma • leggyakoribb - 18-as kromoszóma triszómiája • 21-es kromoszóma triszómiája - fülkagylók deformítása • mentális retardáci - halszerű szájnyílás a hosszú

koponyán • függőleges bőrredők a belső szemzugban - mentális retardáció • a beteg nők utódainak 50%-a beteg lesz - szív- és vese- bélcsatorna fejl. rendell. • férfiak sterilek - általában 1-2 hónapig élnek • idősebb anyák magzatainál gyakoribb c., Patau – syndroma • 13-as kromoszóma triszómiája • szem, arc, kéz fejlődési rendell. • belső szerveken is van rendell. • 1 éven belül meghalnak • hajlamosító idős anya Ivari kromoszómák numerikus mutációja Viszonylag kevésbé csökkenti az élettartamot. Formái: a., Turner – syndroma b., Tryplo - X – syndroma • XO - XXX • 60%-ban hiányzik a másik X - termékenyek • 40%-ban más okozza - lehetnek menstruációs zavaraik • infantilis, de nőies - enyhe mentális retardáció előfordúlhat • a menstruáció hiánya • sterilitás 12 • • • c., • • • • • • IV. alacsony növés mélyen a nyakra lenőtt haj csökkent szellemi képesség Klinefelter

– syndroma d., Kettős Y – syndroma XXY - XYY ezek a férfiak eunuchoid alkatúak - igen magas magasak - erős testalkatú férfiak gyakran sterilek - általában agresszívek enyhe mentális retardáció - szellemileg kissé visszamaradottak élettartamuk nem csökkent A kromoszómák strukturális mutációja Minden kromoszómán létrejöhet alaki eltérés. Serkezet változása: - kromoszómaszakaszok többlete • kromoszómaszakaszok hiánya • kromoszómaszakaszok homológ vagy nem homológ kromoszómára való áthelyeződése • letört kromoszómaszakaszok fordított irányban való visszailleszkedése a kromoszómába • a kromoszóma két tört végének összetapadása • a kromoszóma két kromatidája nem hosszában, hanem haránt irányba válik ketté Leggyakrabban előfordúlók: a., Krónikus myeloid leukaemia b., Macskanyávogás – syndroma Ha az ivarsejtekben létrejövő mutációk súlyosakaz ivarsejtek megtermékenyítő ill. megtermékenyülő

képességüket elvesztiksterilitás. Ontogenesis – egyedfejlődés Az egyén fejlődése a megtermékenyítéstől a halálig tart. Két szakasza van: • méhen belüli (intrauterin) fejlődés • születés utáni (extrauterin) fejlődés Az ivarsejtek kialakulása – gametogenesis Az ivarsejtek az ivarmirigyekben fejlődnek. Az ivarmirigyek telepei az intrauterin élet 2 hónapjának elején jelennek meg a hátsó testfalon. Elkülönítjük a petesejtek fejlődését (oogenesis) és a hímivarsejtek fejlődését (spermiogenesis). Oogenesis Szakaszai: - Szaporodási - Növekedési - Érési Őspetesejtek nagyszámú osztódást végeznek, az intrauterin élet 5. hónapjában létrejön a két petefészekben kb. 7 millió oogonium A 7. hónapban elsőrendű oocyták lesznek (Pubertáskorra már csak 40 ezer tüsző van) 13 A pubertástól kezdve néhány elsőrendű oocyta „szikállományt” halmoz fel, megnövekszik első meiotikus oszlását befejezi. Ez nem

tökéletes, nem két egyforma nagyságú utódsejt jön létre, hanem a szikanyag az egyikben marad  másodrendű oocyta, teljesértékű sejt. A második érésű oszlás számfelező, akkor fejeződik be, ha a megtermékenyítés megtörténik. Ez az osztódás 23 egykromatydás kromoszómájú sejteket eredményez.  Nem tökéletes a feleződés  szikállomány az egyik sejtbe kerül  oovium (érett petesejt) Az első polocyta is osztódik. A petesejt mindig X ivari kromoszómát tartalmaz Spermiogenezis Szakaszai: - Szaporodási Növekedési Érési + spermiohystogenesis Az ősivarsejtek intrauterin életben osztódnak  spermatogoniumok. Szaporodásuk nem zárul le  nyugalomba kerülnek. Pubertástól az osztódó sejtek száma nő Egy életen át tart Újabb spermatogoniumok mennek át a növekedési szakaszba, és alakulnak I. rendű spermatocytává  Folytatódik tovább az érési szakaszban, az első meiotikus osztódás eredménye két azonos

nagyságú és teljes értékű másodrendű spermatocyta. Meiotikus osztódás során jön létre négy, azonos nagyságú és teljes értékű spermatida. Közülük 2 X, 2 Y ivari kromoszómát tartalmaz Nem osztódnak tovább, metamorfózis jellegű folyamaton mennek át és létrejönnek az ostorral rendelkező, mozgásra és a zóna pellucidán áthatolni képes spermiumok. Létrejöttéhez 60-70 napra van szükség. Különbségek az oogenesis éa a spermiogenesis között: 1. Az oogenesis szaporodási szakasza lezárul az intrauterin életben, a petesejtek száma a születéskor már adott. Érési osztódások a pubertástól a menopausáig tartanak. A spermiogenesis összes szakasza a pubertáskorban kezdődik és a halálig tart. 2. Az oogenesis eredménye egy teljes értékű petesejt A spermiogenesis eredménye négy teljes értékű spermium. 3. A petesejtek mindig csak X ivari kromoszómát tartalmaznak A spermiumok X és Y ivari kromoszómát tartalmaznak. 4. Az

oogenesis második érési oszlása csak akkor fejeződik be, ha létrejön a megtermékenyítés, különben 24 óra alatt elpusztul. A spermiumok kb. két napig élet- és megtermékenyítő-képesek a női ivari csatornában. Petesejt – oovium, ovum, ovulum Születéskor 1 millió petesejt van, mindegyik laphámból álló kis tüszőben helyezkedik el. A pubertástól a menopausaig a petefészekben 28 naponként megérik egy petesejt. Tüsző  primer folliculus  secunder folliculus  Graa-tüsző  a 28. napon megreped, és a petesejt kiszabadulva (ovulatio)  méhkürt. Az élet folyamán kb 3-400 petesejt érik meg és szabadul ki, a többi a klimax kezdetekor elsorvad. A ~ nagy, gömbalakú sejt, fél kromoszóma-garnitúrát tartalmaz, önálló életre képtelen, az ovulatio kb. egy napig termékenyíthető meg Mozgásra képtelen, cytocentruma nincsen, sok tápanyagot tartalmaz. Hímivarsejt – spermium A pubertástól kezdve az aggkorig a here kanyarulatos

csatornáiban termelődik. Ostorral rendelkező, élénken mozgó sejt. 14 Részei: - Fej Középdarab: Nyak + összekötőrész Farok A feji részt csaknem teljesen kitölti a sejtmag, ami fél kromoszóma-garnitúrát tartalmaz. Elülső részét acrosoma borítja, ami bontóenzimeket tartalmaz és a Golgi-apparátusból alakul ki. A középrész kezdeti, rövid szakasza a nyak, itt helyezkedik el a cytocentrum  farkat képező, hosszú ostor. Az összekötő részben spirális mitokondrium hüvely fogja körül az ostor kezdeti részét. Ejaculatio alkalmával kb. 2-300 millió spermium jut ki  halad a petesejt felé, kb élet- ill termékenyítő-képes. A mellékherében érési folyamaton megy át, itt szerzi meg a flagellaris mozgás képességét. A női genitális traktusban „kapacitálódik” megtermékenyítésre alkalmassá válik. Megtermékenyítés – fecundatio Zygota jön létre. Diploid kromoszóma-garnitúrája van Van cytocentruma  életképes

Két részből áll: - Impregnatio: spermium behatolása az oviumba - Amphimittis: a két sejtmag genetikai anyagának összeolvadása A két sejt találkozása ált. a petevezetékben történik A spermiumok ostoros mozgással 5-6 óra alatt teszik meg a kb. 15 cm-es utat Hialuronidáz enzim hatására fellazul a corona radiata közötti kapcsolat  zóna pellucida. A spermium a petesejthez eljutva a corona radiata receptoraihoz kötődik. Több spermium behatolását több változás akadályozza: - Az oolemma depolarizációja - Az oolemma polarizációjának változása Ca-ion kiáramlást hoz létre a plazmaraktárakból. - Zónareakció: proteáz enzimek nem csak a petesejt plazmareceptor glikoproteinjeinek spermiumkötő képességét, hanem a perivitellináris barriert is tartósan csökkentik. A spermiumnak csak feje, nyaka és középdarabja kerül be a petesejtbe. A megtermékenyített petesejt (pete) nagyszámú osztódást végez 2-4-8-16 stb A sejtek egyre kisebbek

lesznek és nem vállnak szét. A nagyszámú osztódást a felszínen megjelenő barázdák jelzik  barázdálódás (segmentatio)  szedercsira: belsejében a sejtek elfolyósodnak és kialakul egy hólyagszerű képlet (blastocyta)  bedomborodnak  embriócsomó  két kis hólyagszerű képlet (amnion hólyag, szikhólyag)  kétrétegű embriópajzs neve: külső csíralemez (ectoderma), belső csíralemez (endoderma) Az ectoderma sejtjei szaporodnak és benyomulnak a két csíralemez közé  középső csíralemez (mesoderma) A csíralemezekben megjelennek a szervtelepek (2. hónap) A csíralemezek meggörbülnek, záródnak  embrióhenger. Az endoderma záródása hozza létre a bélcsövet. Az elülső testfalon alakul ki a köldökzsinór. A pete bejut a méhüregbe, és az előkészült méh nyálkahártyába besüllyed. Megindul a placenta kialakulása. A placenta két része: - Anyai placenta - Magzati placenta 15 A két rész összenövése a

harmadik hónapban egységes, diszkosz alakú szervet hoz létre a placentát, melyben az anya és a magzat vére kering, de nem keveredik. A magzattal a köldökzsinór (funiculus umbilicalis) köti össze. Feladatai: - Embriót a méh falához rögzíti. - Anyai vérből oxigént és tápanyagot juttat a magzatba. - Salakanyagokat leadja az anya vérébe. - Hormonokat termel. - Anyai eredetű antitesteket juttat a magzatba  passzív immunitás Magzatburok veszi körül, lemezei: - Belső (amnionburok) - Külső (chorionburok) A burkon belül magzatvíz van (liquor amnii) A magzat további fejlődése: A fejlődő egyedet: - Az első két hétben petének - 2-8. hétig embriónak - 9. héttől magzatnak (foetus) nevezzük. A magzat hosszát a Haase-féle szabály alapján számítjuk ki. A második hónap végére az embrió már emberi formát mutat, csontok fejlődése. Harmadik hónap: külső nemi szervek: Negyedik hónap: csontvázizomzat. (Már rúg) Ötödik hónap:

Embrionális szőrzet (lanugo) borítja. A bőrt fehér magzatmáz vonja be (Vernix caseosa) Érett magzat: - 280 napra születik - Súlya 3000-3500 gramm - Hossza 45-50 cm - Körmök túlérnek az ujjak hegyén - Bőre rózsaszínű, nagy részét magzatmáz vonja be - Koponyacsontjai szilárdak - A mellkas elődomborodik - Pulzusa 120-140 - Fiúmagzatnál a herék leszálltak a herezacskóba - Leánymagzatnál a nagyajkak fedik a szeméremrészt - Haja élesen elhatárolt 16 Extrauterin fejlődés: Az idegrostok velőhüvelyedése és a kutacsok összenövése csak a második évben történi meg. 1. Fiatalkor a. Újszülött kor: 1-15 napig b. Csecsemőkor: 11 naptól 1 éves korig c. Korai gyermekkor: 1-3 évig d. Első gyermekkor: 4-7 évig e. Második gyermekkor: 8-12 évig f. Serdülőkor: 13-16 évig g. Ifjúkor: 16-21 évig Növekedés és fejlődés jellemző a fiatalkorra 2. Felnőttkor a. Az érett kor első szakasza: 22-35 évig b. Az érett kor második szakasza:

36-60 évig 3. Öregség a. Időskor: 61-74 évigg b. Aggkor: 75-90 évig c. Hosszú életkor: 90 év felett Öregedés Az ontogenesis utolsó szakasza. Különböző betegségek és azok következményei hatással vannak rá. Minél nagyobb a diszharmónia, annál gyorsabb az öregedés és annál rövidebb az élettartam. A szervezet víztartalma csökken  felszaporodnak az ásványi sók  anyagcsere lelassul. A szervezet alkalmazkodóképessége csökken, a parenchyma sejtek egy része elpusztul, helyüket kötőszövet foglalja el  szervek megkeményednek. Visszafejlődik az idegrendszer, betegségeik általában tünetszegények, látásuk, hallásuk romlik. Halál – exitus Az egyedi lét befejezése. Az egész halála nem jelenti minden halálát A szervezet halála nem esik egye a szervek és a sejtek halálával. A halál fajtái: - Klinikai halál: légzés, keringés megszűnése, néhány percen belül visszafordítható folyamat, mert az idegrendszer még nem

károsodott. - Agyhalál: központi idegrendszer működésének megszűnése  irreverzibilis - Biológiai halál: egyes szervek, szövetek még ezután is órákig működhetnek, majd ezek megszűnésével áll be. Szövettan – Hystologia Az egyforma szerkezetű és működésű sejtek csoportosulása hozza létre a szöveteket. 4 alapszövet: - Hámszövet - Kötő- és támasztószövet - Izomszövet - Idegszövet 17 Hámszövet A test külső és belső felszínét borítja, önálló szerveket is alkot. Jellemzői: 1 Nincs sejtközötti állománya 2 Sejtek szorosan egymáshoz feszülnek 3 Kevés ragasztóanyag 4 Intracelluláris járat van a sejtek között 5 Ereket nem tartalmaz 6 Táplálkozása diffúz ozmózis útján történik (szövetnedvekből) Hámszövet felosztása: 1. Fedőhám: Testfelszíneket borítják Feladatuk a mélyebben fekvő szövetek védelme a behatolásokkal szemben. Csoportosítása: 1.1 Egyszerű felszínű hámok: A hámsejtek alakja és a

rétegek száma alapján: 1.11 Egyrétegű laphám: Endotel és mesotel Az endotel a vér és nyirokerek belső felszínét, a mesotel a nagy savós hártyák felszínét borítja. Az endotel sejteknek összehúzódó képességük is van, a hajszálerek lumenét szűkítik. Két endotel rétegnek köszönhető, hogy a vér nem alvad meg az erekben. 1.12 Egyrétegű köbhám 1.13 Egyrétegű hengerhám 1.14 Több magsoros hengerhám 1.15 Többrétegű, el nem szarusodó laphám 1.16 Többrétegű hengerhám 1.17 Urotelium 1.2 Differenciált felszínű hámok: Felszínükön sajátszerű képletek differenciálódtak 1.21 Cuticularis hengerhám (bélcsatornában) 1.22 Csillószőrős hengerhám 1.23 Elszarusodó, többrétegű laphám (bőr) 2. Pigmenthám: Egyrétegű, a sejtek 5-6 szögletűek és festéket (melanint) tartalmaznak (retinában) 3. Mirigyhám: Váladékot termelő hámsejtekből  mirigyek A váladék lehet hasznos (secretum) vagy káros (excretum) 3.1 Külső

elválasztású (exokrin) mirigyek: Kivezető csövük van, a váladékot külső vagy belső felszínre ürítik. 3.2 Belső elválasztású (endokrin) mirigyek Nincs kivezető csövük a hormonokat a vérbe ürítik 3.3 Nyálmirigyek: 3.31 A termelt váladék minősége szerint lehetnek: savós, serosus, nyáktermelők (mucinosus). 3.32 A váladéktermelés mechanizmusa alapján: • Merokrin mirigyek: üríteni idegi hatástól függöen kis, vagy nagyobb mértékben képesek. • Apokrin mirigyek: Szakaszosan ürítik a válladékot. • Holokrin mirigyek: Degenerálódik és részt vesz a válladék alkotásában (faggyúmirigyek) Alak szerint: - Csöves (tubulusos) Bogyós (alveoláris) 18 - Csöves-bogyós (tubulo-alveoláris) 4. Érzékhám: Érzékszervekben fordul elő Primer (protoplazmája közvetlenül folytatódik az axonban) és szekunder (nem folytatódik az axonban) érzéksejtek. Kötő- és támasztószövet Leggyakoribb szövetféleség. Részt vesz minden

egyes szerv felépítésében A mechanikai behatás milyensége szerint alakul ki a szerkezet: - Kötőszövet - Zsírszövet - Porcszövet - Csontszövet 1. Kötőszövet: sejtből és sejt közötti állományból áll Fajtái: 1.1 Embrionális kötőszövet: (mesenchyma) alapszövet, ebből alakul ki a többi kötőszövet féleség és támasztószövet. Embrióban és magzatban fordul elő 1.2 Érett, kocsonyás kötőszövet: csak a köldökzsinórban és a fogpulpában van 1.3 Laza, rostos kötőszövet: Különböző szervek sejt közötti állományát alkotja Feladatai: • Hézagpótló: Kitölti a szervek, szövetek közti teret. • Védelmet nyújt. • Tápanyag – zsír, só és vízraktár. • Regenerációban van szerepe • Egyes sejtjei a szervezet védekező rendszeréhez (MPS) tartoznak. • • • • • • • Sejtjei: Fibroblastok (rostképző sejtek) Hystiocyták Hízósejtek Plazmasejtek immunreakcióra képes sejtek Nyiroksejtek immunreakcióra képes

sejtek Zsírsejtek (lypocyta) Fibrocyták • • A sejt közötti állomány részei: Kötőszöveti rostok „Amorf” alapállomány: A sejt közötti állományt összetett szénhidrátok építik fel. • • A rostok fajtái: Kollagén rost: Aránylag vastagok, aminosav szerkezettel rendelkeznek. Főzéssel enyv vonható ki belőlük. Húzási szilárdságuk nagy Leggyakrabban előforduló: I típusú (csontokban), II. típusú (porcokban), III típusú (reticulin rostban), IV típusú (a lamina basalisban). Elasztikus rostok: Vékonyabbak, nem kötegekből állnak, gyakran elágazó, vagy hullámos fonalak. Rugalmasak, elszakadva felcsavarodnak Színűk sárga, az izomerőt pótolják. 19 • Reticulin rostok: A legvékonyabbak. Térhálózatot alkotnak III és kevés IV típusú kollagén molekulából állnak. A nyirokszervek vázát alkotják 1.4 Reticuláris kötőszövet Reticulumsejtek, nyúlványos kötőszöveti sejtek  nyúlványaikkal hálózatot

alkotnak. Sejtképző szervek alapvázát alkotja Sejtjei fagocitózisra képesek. 1.5 Areoláris kötőszövet: savós hártyák felépítésében vesz részt Kollagén rostok hálózatából áll, hézagaiban kötőszöveti sejtek helyezkednek el. Felszínét mesotel borítja. 1.6 Lemezes kötőszövet: Kollagén és elasztikus rostokból álló lemezek alkotják 1.7 Ínszövet: Kollagén rostokból álló tömött szövet A kollagén rostok között láthatók az összenyomott, szárnyas alakú ínsejtek. (tendocyta) Nagy a húzási szilárdsága, izmok tapadására szolgáló ínakat, továbbá szalagokat és ínas lemezeket alkotnak. 2. Zsírszövet: Mindenütt megtalálható Egyes helyeken kötőszöveti rostokkal lebenyezett zsírszerveket alkot. A zsírsejtek pecsétgyűrű alakúak 2.1 Fehér zsírszövet: Differenciáltan, mesenchymasejtekből képződik • Stabil zsírszövet: éhezéskor nem tűnik el. (Tenyéren, talpon) • Depó-zsír, vagy labilis zsírszövet: az erek

mentén rakódik le és éhezéskor eltűnik. 2.2 Barna zsírszövet: A sejtmag centrális helyzetű, nagyobb mennyiségben csecsemőkben fordul elő. A hőháztartásban van szerepe 3. Porcszövet: Rugalmas szövet, ereket nem tartalmaz, diffúzió és ozmózis útján táplálkozik. A nyomási szilárdságot az alapállomány adja A porcsejtek hólyag alakúak és általában csoportosan helyezkednek el az alapállományban. Fajtái: 3.1 Üveg- (hialin-) porc: főként izületi porcok 3.2 Kollagén rostos porc: a csigolyák közti porckorongokban 3.3 Elasztikus rostos porc: gégefedő, fülkagyló 4. Csontszövet: A legkeményebb szövet Sejtjei az osteocyták Szilvamag alakú, nyúlványos sejtek. Szerves és szervetlen anyagból épülnek fel A csontsejtek az alapállománnyal együtt lemezekbe rendeződnek. Szerves anyaga az ossein, csontépítő sejtek, az osteoblastok termelik. Szervetlen anyaga a hidroxil-apatit. Az emberi csontokban három lemezrendszer található: 4.1 Lamina

specialis: A Havers-féle lemezrendszer Az erekete tartalmazó Haverscsatornák körül helyezkednek el, Növelik a csontok nyomási szilárdságát Haverscsatorna + speciális lemezrendszer = osteon 4.2 Lamina intercelaris: Mennyisége annál nagyobb, minél idősebb a csont 4.3 Lamina fundamentalis (generalis): A csonthártya alatt helyekedik el benne lévő osteoblastok hozzák létre, a csontok vastagságbeli növekedése folyamán. Az osteoclastok lebontják az előző lemezeket, és az osteoblastok felépítik az új lemezrendszert. 5. Izomszövet: Összehúzódásra (contractiora) képes szövet 5.1 Simaizomszövet: Elnyúlt, orsó alakú sejtek alkotják Minden izomsejt csak egy, pálcika alakú magot tartalmaz a sejt közepén. Akaratunktól független működésű, lassan húzódik össze, de tartós összehúzódásra képes, nehezen fárad el. Belső szervek falában található. 20 5.2 Harántcsíkolt izomszövet: Izomrostokból épül fel, amik a sejthártya alatt

helyezkednek el. Az izomrost szerkezei egysége a sarcomert Az izomrostokat kötőszövet veszi körül. A csontvázizmokat építi fel Akaratunktól függő működésű, gyors összehúzódásra képes, hamar fárad. 5.3 Szívizomszövet: A harántcsíkolt izomszövet különleges fajtája Y alakú sejtek, melyek térhálózatot alkotnak, egymásban folytatódnak. Egy izomsejt egy magot tartalmaz a sejt közepén. Akaratunktól független működésű Jellemző a contractiot követő reflacter stádium, amikor nem ingerelhető. 6. Idegszövet: Képes ingerek felvételére, ingerület létrehozására, vezetésére, feldolgozására és válaszingerek képzésére. Egysége a neuron • Genetikai fejlődési egység: minden része egy sejtből fejlődik • Anatómiai egység: egységes plazmája van, egy sejthártya veszi körül minden részét. • Élettani: minden részével rendelkező neuron képes müködni • Patológiai: minden neuron speciális érzékenységű bizonyos

kóros behatásokra vagy hiányokra. • Táplálkozási egység: neuron nyúlványrendszere a magtartalmú résztől elválasztva életképtelen. • Hisztodinámiás polaritás: A neuronok közti synapsis egyirányú ingerületátvezetést enged meg. Végfácskáksejttest 6.1 Idegsejt (neuron) 6.11 Sejttest vagy perycarion: változó alakú és nagyságú Nagy világos hólyag alakú magjuk van. Protoplasmájában Nissl-szemcsék láthatók, fehérjeszintézisben vesznek részt. Plasmaban van még neurofibrillum, ezek nem csak a nyúlványokban is megtalálhatók. Alakját a nyúlványok száma határozza meg: - unipolaris (egyníúlványú) - bipolaris (kétnyúlványú) - pseudounipolaris (álegynyúlványú) - multipolaris ( többnyúlványú) A perycarion alakja és nyúlványainak elágazódása alapján: - Piramissejtek: axonja a piramis alapjából indúl ki, a dentritek pedig a sejt többi részéből. - Golgi I típusú sejtek: hosszú neuritjuk van és csak a végén

oszlik ágakra. - Golgi II típusú sejtek: csokorszerűen eloszlik ágaira - Purkinje sejtek: marharépa alakú, kisagykéregben - Kosársejtek: neuritjuk kosárszerű synapsist alkot a Purkinje-sejtjeivel a kisagykéregben - Szemcsesejtek: a nagy- és kisagykéregben találhatók. 6.12 Dentritek: plasmanyúlványai néhány mm hoszúságúak Nissl-szemcséket tartalmaznak. 6.13 Neutrit vagy axon: néhán mm-től 1 m hosszú is lehet Kezdeti szakaszán még nincs hüvelye, de a sejthártya itt vastagabb, mint máshol. A neuron alacsony ingerküszöbű része. Vastagsága változó Lefutásuk közben mellékágakat is adhatnak. Többségét hüvely veszi körül Lehetnek: 6.131 Schwann-hüvelyüek: sympaticus idr postganglonalis rostjai és vékony érzőrostok. 21 Schwann- és myelin hüvelyűek: Schwann-sejt felcsavarodik az axonra. A szomszédos Swann-sejtek között behúzódások vannak, ahol a velőhüvely hiányzikRanvier- féle befűződések. 6.133 Myelinhüvelyűek:

központi idr pályáit alkotják 6.14 Telodendroin: 6.141 Végződés előtti eloszlásból: változó Van amikor a neuritnek egyetlen ingerület adó végződése van, és van amikor több száz ágacskára oszlik. 6.142 Idegvégződésből: 6.1421 Terminális vagy idegvégződés: 1 neuron más szövettel áll kapcsolatban. 6.14211 Receptor: érzőideg-végződés a., Exteroceptor: felfogják a kűlvilág ingereit: - érzéksejtek: primer, szekunder - idegvégződések: receptorokhoz tartoznak - izomreceprtorok - bőrreceptorok: - szabad idegelágazódások - Meissner-féle tapintó végtest - Krause-féle végtest - Ruffini-féle végtest - mély mechanoreceptorok b., Interoceptorok: felfogják a szervezetben végbe menő változásokat. - presszoreceprtorok - termoreceptorok - kemoreceptorok - ozmoreceptorok 6.14212 Effektorok: főleg mozgató végződések a., Vegetatív alapfonat: simaizom-, szívizom- és mirigyekben b., Izomvéglemez: harántcsíkolt izomban 6.1422

Intercalaris 6.14221 Végtalpas synapsis 6.14222 Kehely- vagy ecsetszerű synapsis 6.14223 Glomaruralis synapsis 6.14224 Parallel kontatktus 6.14225 Kereszteződési synapsis 6.14226 Axo- axonicus synapsys Müködésük szerint lehetnek: - serkentő - gátló 6.132 7. Gliaszövet : az id r támasztószövete Sejtekből és azok nyúlványaiból áll 7.1 Ependyma: az agykamrákat bélelő hengerhám szerű sejtek, felszínén mikrobolyhok 7.2 Macroglia vagy astrocyta • Plasmás glia (szürkeállományban) • Rostos glia (fehérállományban) 7.3 Mycroglia • Oligodendroglia 22 • Hortega – féle mesoglia 7.4 Shwann-sejtek: a perifériás idegek hüvelyét képezi 7.5 Satelita sejtek vagy csatlós sejtek: érző ganglionok pseudounipoláris id sejtjeit veszik körül A pusztuló id. elemeket a gliasejtek fagocitálják, helyüket gliaszövet foglalja el Mozgásrendszer = Systema locomotorium Általános csont- és izülettan Csontváz szerepe: 1., szervezet szilárd váza

2., életfontosságú szerveket véd 3., üregébe zárja a vörös csontvelőt, amely a vérképzés szerve Kétféle áll.-ból épülnek fel: a., Tömör kompakt áll: kívülről veszi körül a csontot substantia corticalis b., Szivacsos spongiosus áll:a csont belsejében helyezkedik el Kivételt képeznek a légtartalmu és a csöves csontok Szivacsos áll. csontgerendái az erővonalak irányába helyezkednek el, TRAIECTORALIS szerkezetűek. A erőbehatások megváltozásakor ezek a csontgerendák is átépülnek az új erőhatásoknak megfelelően. Alak szerint: - rövid csöves • hosszú csöves • lapos • szabálytalan • légtartalmú pneumatikus csontok A h. csöves csontok végrésze az epyphisis (proximalis= törzshöz közelebbi; distalis= távolabbi) Csontok fejlődése A csontok fejlődése a 2. Embrionális hónap végén indul meg, a embrionális kötszöv-ből a mesenchimaba. A csontfejlődés 3 formája van: - DESMALIS (köt.szöv-en előképzett) : a

húzóerőnek kitett helyeken, eleinte köt.szöv-i rostok jönnek létreközéjük erek nőnek be, amelyek mentén elhelyezkedő mesenchima sejtekből osteoblastok alakúlnak kitermelik a csont szerves alapáll.-át majd foszfatáz enzimjük megindítja a sók képzését az alapáll.-ban Csontosodási pontokból indul ki. Secunder csontosodás • CHONDRALIS (porcosan előképzett): az embrionális életben a legtöbb csontnak megfelelően porcos telep alakul kichondralis csontoso-dással jönnek létre a csontok, ill. később a csontregeneráció során a nyomóerőnek kitett helyeken is ilyen csontosodás jön létre. A csontosodó porcszövet meszesedikerek törnek be a porcbaosteo-blastok megindítják a csontosodást. Secunder csontosodás • PRIMER ANGIOGEN :mechanikai behatásoktól mentes helyen jön létre.Az erek mentén közvetlenül más szövet képződése nélkül indul meg a csontfejlődés. 23 Hossz- és vastagságbeli növekedés

Hossznövekedés A csontok végrészéhez közel az epyphisis és a dyaphisis között lévő porckorongok biztosítják. A porcszövet szaporodikbelső felszíne fokozatosan, elcsontosodik 20-30 éves korig tartmegszűnik a porcképződésmegszűnik a hossznövekedés. Az epyphisis porckorongok működése hormonális szabályozás alatt áll Vastagságbeli növekedés A periosteum = csonthártya biztosítja. Osteoblastok termelik a csont állományt A csont járulékos alkotórészei 1.,Csonthártya=periosteum Erekben és idegekben gazdag köt.szöv-i hártya Feladatai: - csont táplálása • vastagságbeli növekedése • érzékszervi funkció • anyaghiányt pótol (törés esetén CALLUS képződés) 2., Porc =cartilago Fontos szerepe van a csontváz fejlődésében, a kifejlődött csontvázrendszerben is. 3., Csontvelő=medulla ossium a., Vörös csontvelő: vérképzés szerve, a szivacsos állományban helyezkedik el, megtalálható lapos, apró, szabálytalan

csontokban. b., Sárga csontvelő: zsírszövetből áll, hézagtöltő és tápanyag raktár A hosszú csöves csontok dyaphisisének üregét tölti ki. A kétféle csontvelő egymásba átalakúlhat. Csontok összeköttetései Izületek formái: - folytonos összeköttetés = synarthrosis • megszakított összeköttetés v. izület = artculatio Folyamatos a csontvégek között elhelyezkedő szövet alapján: • Kötőszövetes =syndesmosis: a szalagok és gyermekeknél a koponyacsontok közötti varratok = sutura Varratok lehetnek: - sima • fogazott • pikkelyvarratok • Porcos = synchondrosis: csigolyák között. • Csontos = synostosis: különálló csontok az élet folyamán összecsonto-sodnak. pl: varratok, keresztcsont Magszakított összeköttetés: Csontvégek között keskeny résizületi üreg =cavum articulare, így a porccal borított csontvégek egymáson elcsúszhatnak. Izület alkotórészei: a., Ízesülő felszínek: - izületi fej = caput articulare

• izületi árok = cavitas articularis Üvegporc borítja őket. b., Izületi tok = capsula articularis: légmentesen veszi körül a csontvégeket Rétegei: - külső =fibrosus: helyben tartja az izületet • belső = synovialis 24 c., Izületi nedv =synovia: megkönnyíti az ízfelszínek elmozdulását Izületi tok synovialis rétege termeli. Savós folyadék d., Izületi porc: az ízesülő csontvégeket borítja (dyscus =térdben; meniscus =rágóizület) e., izületi szalagok: izületi tokot erősítik Izületeket egybetartó tényezők: - levegő nyomása - ízfelszínek tapadása - izületi tok és szalagok - környező izmok tónusa - környező lágyrészek – bőr • • • • • • Izületekben létrejövő mozgások: hajlítás = flexio feszítés = extensio távolítás = abductio közelítés = adductio forgómozgás = rotatio köröző mozgás = circumductio Izületek felosztása: a., Ízesülő csontok száma szerint: • egyszerű izület = art.

symplex : két csont alkotja • összetett izület =art. compasita: 3 vagy több csont alkotja b, Izesülő csontvégek alakja szerint: - henger - gömb - nyereg - tojás stb. c., Mechanizmusa szeri: - egytengelyű izületek: csuklóizület, forgóizület =art. trochoidea - kéttengelyű izület: - tojásizület = art. ellipsoidea • nyeregizület = art. sellaris - három vagy soktengelyű izületek: a gömbizület =art. spheroidea Mint korlátolt szabad izület, spec. fomája a dióizület Külön csoport a feszes izületek. Alig vagy egyáltalán nem képesek mozgásra Részletes csont- és izülettan A csontokat 4 csoportra oszthatjuk: 1., Törzs csontjai 2., Felső végtag csontjai és izületei 3., Alsó végtag csontjai 4., Koponya csontjai Törzs csontjai és izületei A csigolyák a bordák és a szegycsont. 25 Csigolyák = vertebrae A gerinc alkotásában vesznek részt. 24 valódi, 9-11 állcsigolya van Fajtái: - 7 nyakcsigolya =vert.cervicalis • 12 háti csigolya

=vert.thoracalis • 5 ágyékcsigolya =vert.lumbalis • 5 keresztcsonti csigolya =vert.sacralis, a keresztcsontot =os sacrum alkotják • 3-6 farkcsigolya = vert.coccigae, a farokcsontot =os coccigisalkotják Valódi csigolyák részei: • csigolyatest =corpus vertebrae, spongiosus állományból áll • csigolyaív =arcus vertebrae • csigolyalyuk = foramen vertebrale: létrehozzák a gerinccsatornát= canalis vertebralis Csigolya nyúlványai: • harántnyúlvány = processus transversum (olalt) • tövisnyúlvány = processus spinosus (hátra) • páros izületi nyúlványok = processus articularis (le-, felfelé), melyekkel egymáshoz izesülnek Az ív és a test között bemetszés alul és felülcsigolya közti lyuk =foramen intervertebrale, Itt lépnek ki a gerincvelői idegek. Nyakcsigolyák Jellemzői: - teste kicsi téglatest alakú • legtágabb csigolyalyuk, ami lekerekített háromszög alakú • harántnyúlványuk kettős, egy-egy lyukat fognak közre,

melyben az agyvelőt táp-láló erek haladnak az agykoponyába =a.vertebralis • izületi nyúlványokon lévő ízfelszínek vízszintesek, lejjebb frontalisan állnak • tövisnyúlványuk rövid, fecskefarok alakú • a 7. ~ tövisnyúlványa kiemelkedik és gumóban végződik =vertprominens Az első két nyakcsigolya eltér a többitől, ezek módosultak a fej hordozására és mozgatására. Atlas • 1. nyakcsigolya • nincs teste, helyette elülső és hátulsó íve van • felül és alul ízárok van =fovea articularis sup. et inf • elülső ív belső felszínén lévő izületi árok =fovea dentis 2.csigolya fognyúlványával alkot izületet • a hátulsó ív és az oldalsó résznél halad az a.vertebralis Axis • 2. nyakcsigolya • van teste, de ez felfelé a fognyúlványba =dens axis megy át • az atlas elülső ívével alkot izületet • • • • Hátcsigolyák nem olyan vaskos, teste kártyaszív alakú csigolyalyuk szűk és kerek az arcus

eredésénél alul és felül porccal borított kis izületi árok található, ami a bordafej-jel izesül harántnyúlvány rövid vaskor, végén elöl bordagumóval való ízesülésre alkalmas 26 Lumbális csigolyák • • • • testük a legnagyobb csigolyalyuk szűk tövisnyúlványuk egyenesen áll, bárd alakú harántnyúlványaik helyett hosszú bordacsökevényeik =processus costarius vannak • izületi nyúlványaik sagitalis állásúak Keresztcsont =os sacrum 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodásából létrejött ásó alakú csont. Medence felé néz Részei:- kiszélesedett része az alap =basis ossis sacri, elülső része a medencébe bedomborodik =promontorium • csúcs = apex ossis sacri, ehez kapcsolódik a farokcsont =os coccygis • belsejében folytatódik a gerinccsatorna =canalis sacralis, melyből 4 pár lyukon lépnek ki a gerincvelői idegek • oldalsó részei megvastagodtak, rajtuk érdesség =tuberositas sacralis ill. egy fül

alakú felszín =facies auricularis van, amik a csípőcsont hasonló képleteivel izesülnek =art.sacroiliaca • a tövisnyúlványok összecsontosodvacsonttaréj =crista sacralis mediana Farokcsont =os coccygis 4-6 farokcsigolya összecsontosodása. Porcosan kapcsolódik a sacrumhoz, így szüléskor elmozdúlhat Csigolyák összeköttetései - a gerinc =columna vertebralis a., Szalagos összeköttetés =syndesmosis: a csigolyatestek elülső és hátúlsó felszínén végighalad egy-egy szalag =ligamentum longitudinale anterior et posterior Íveit rugalmas szalagok kapcsolják össze. Canalis vertebralis lezárásában is szerepük van. Szalagok kötik össze a csigolyák haránt és tövisnyúlványait is b., Porcos összeköttetés =sychondrosis: csigolyatestek közötti porckorongok =dyscuc intervertebralis Dyscusok széle rostos szerkezetű, belseje kocsonyás anyag Ha a kocsonyás állomány kitüremkedikdyscushernia =gerincsérv c., Csontos összeköttetés =syostosis:

a sacrum és a farokcsont összecsontosodása d., Izületes összeköttetés: izületi nyúlványaik révén, ezek feszes izületek Más izületet alkot az atlas az axisszal és a nyakszirtcsonttalfej mozgása Atlas - nyakszírtcsont (tojásizület) ert.atlantooccipitalis Ízfej a nyakszírtcsont két bütyke, az ízárok az atlas oldalsó részén mélyedések. Elöl és hátúl szalagok rögzítik a két csontot. Itt jön létre a bólintó mozgás és az oldal irányú ingatás Atlas-axisart.atlantoaxialis (3 izületből áll) A densen átmenő függőleges tengely körül jön létre a fej forgó mozgása. A dens által alkotott izületet egy széles szalag borítja és zárja el a gerincvelőtől A gerinc egészben. A gerinc mozgásai Sagitalis síkban kétszeres „S” alakban görbült. Újszülött gerince egyenes, görbületek fokozatosan alakulnak ki, teljes kialakulás nemi érés után. Frontális síkban kisfokú görbület 27 előfordulhatkórosan

fokozott is lehet. Idős korgörbület fokozódiktestmagasság csökken. Csigolyák összessége miatt jelentékeny mozgás: előre, hátra, oldalra, rotatio, torzio. Legmozgékonyabb: nyaki-, ágyéki szakasz. Legmerevebb: háti szakasz Test súlyvonala: nyaki szakasz, ágyéki szakasz, boka között alátámasztási felület. Bordák = costae Lapjuk, élük, tengelyük mentén görbült, hosszú, lapos csontok. 12 pár, ebből 7 valódi.(sternumhoz kapcsolódik) 5 pár álborda, 3 porcosan egymáshoz és a 7 valódi bordán keresztül a sternumhoz kapcsolódnak. 2 utolsó borda (lengőbora=costae fluctuantes) elülső vége szabad. A 7, 10 bordák porcai alkotják a bordaívet (arcus costalis), mellkas elülsőalsó határa Borda részei: - borda fejcaput costae (hátul) • bordanyakcollum costae • bordatestcorpus costae • test-nyak határán gumótuberculum costae • test a tuberculum előtt ívben előrehajlik: bordaszögletangulus costae • corpus

alsó-belső részén barázda (erekbek idegeknek)sulcus costae • art. costovertebralis: a borda fejen lévő ízfelszin két szomszédos hátcsigolya között kapcsolódik a csigolyák testéhez és a dyscus intervertebralishoz.A a tuberculum costae pedig az alsó hátcsigolya harántnyúlványával alkot art.-t A caput és a tuberculum által alkotott két izület közös tengelye körül végez forgómozgást3 irányú csavarodottság és forgómozgás = emelkedés, süllyedés. Belégzés: a mellkas nagyobb átmérőjűvé válik. Kilégzés: a mellkas kisebb átmérőjűvé válik. Szegycsont = sternum Páratlan lapos csont, a mellkas első falát alkotja. Kortikális állomány alatt vörös csontvelő (sternumpunctio). Részei: - markolati rész = manubrium sterni • test = corpus sterni • kardnyúlvány = processus xiphoideus A manubrium és corpus találkozásánál kitapintható szögletangulus sterni A kulcscsont a manubriumhoz ízesül (incisura

clavicularis-hoz). Mellkas = thorax A gerinc, a bordák és a setrnum által közrezárt csonka kúp alakú üreg. Metszete kártyaszív alakú (hátulról a gerinc bedomborodik). Felső bemeneti nyílás (apertura thoracis sup.) Két első borda fogja közre, első hátcsigolya, sternum markolata. Alsó kimeneti nyílás (apertura thoracis inf.) A bordaív, a 11-12 bordák, és a kardnyúlvány Mellkas ürege nem azonos a mellüreggel. Felső végtag csontjai és izületei Kulcscsont = clavicula S alakban görbül, hosszúkás. Mellkas elülső felső részén a bőr alatt Medialis része a sternummal alkot izületet. Egyetlen izület ami a felső végtagot a törzs csontjaihoz kapcsolja A lateralis része a scapula vállcsúcsi nyúlványához ízesül. Alsó felszínén érdességekszalagok az 1 bordához és a lapocka hollócsőr nyúlványához. (mellkastól való elemelkedést korlátozza) Lapocka = scapula 3 szögletű lapos csont, izmok közé ágyazva. A mellkas hátsó

felszínén Bordákkal érintkező része kissé homorú, hátsó felszínén kiemelkedésspina scapulae: Két részre osztja: fossa 28 supraspinata, fossa infraspinata. Izmok erednek tapadnak rajta Laterális szögleten izületi árokcavitas glenoidalis. Fölső részén:- hollócsőr nyúlványprocessus coracoideus • vállcsúcsnyúlványacromion (sekély izületi árok a claviculanak) A vállöv izületei - clavicula-sternumart.sternoclavicularis - clavicula-acromionart.acromioclavicularis Ízfejek és íz árkok nem felelnek meg egymásnakrostporcos korong (discus articularis) Mozgásai Váll emelése, süllyesztése, előre hátra húzás. Felkarcsont =humerus Hosszú csöves csont, proximalis epyphisise fejben (caput humeri) végződik. Fej alatt sekély barázdaanatómiai nyak (collum anatomicum), kissebbik előre néző gumó (tuberculum minus). Oldalra néz nagyobbik gumó (tuberculum majus) Gumók alatt sebészi nyak (collum chirurgicum). Két

gumótól lefelé csontkaréjok közötti barázdában biceps hosszú ina. Dyaphisis henger alakú Dorsolateralis felszínén lévő érdességen tapad a deltaizom Dystalis epyphisise kiszélesedik és bütyökben végződik (condylus humeri). Medinalis része cérna orsó (trochlea humeri) alakú, lateralis része fejecskében végződik (capitulum humeri). A dystalis epyphisisen hátul a singcsont könyöknyúlvány része illeszkedik Vállizület = art.humeri Gömb izület. Íz fej a humerus feje Íz árok sekély, nem fogadja be az izületi fejet Szélén tapadó rostporcos gyűrű mélyíti az árkot. Az izület üregében halad és tapad a mbisecps hosszú fejének ina. Az izület felett feszül a kulcscsontot a hollócsőr nyúlvánnyal összekötő szalag, ez a vállboltozat (fornix humeri), megakadályozza, hogy a humerus feje felfelé kicsússzon az izületi üregből. Alkar csontjai Singcsont = ulna (kisujj felöli) Proximalis epyphisise megvastagodott, rajat félhold alakú

bevágáskampószerüen végződik (olecranon). Porccal borított homorulata (incisura trochlearis) a humerus trochleaja illeszkedik bele. Az incisura alatti érdességen (tuberositas ulnae) izom tapad. Lateralis részén a radiusz íz felszíne található Teste átmetszetben háromszögletűlegkifejezettebb a radius felé tekintő éle (crista interossea). Dystalis vége fejben végződik (caput ulnae)kisuj felé kis csonttövis nyúlik ( processus stiloideus). Orsócsont = radius (hüvelykujj felé) Proximalis vége vékonyabb, fejben végződik (caput radii). Felső része kissé homorú, ehhez illeszkedik a capitulum humeri. Elkeskenyedő rész a csont nyaka (collum radii). Alulról érdes terület határolja (tuberositas radii), amin a m biceps brachi tapad. Teste átmetszetben háromszög alakú Dystalis felszínén porccal borított izületi felszín található (facies articularis carpea). Ulna felöli bemetszésbe illeszkedik az ulna feje Könyökizület = art.

cubiti - humerus trochleaja-ulna incissura trochlearisával: alkar hajlítása és feszítése, egytengelyű csuklóizület - capitulum humeri –caput radii: kényszermozgással követi az ulnát a flexioba és az extensioba - caput radii –ulna: forgó mozgást végez Erős szalagok akadályozzák meg az oldal irányú mozgást. A kéz csontjai a radiushoz ízesülnek, követik a radius mozgásátradius befelé fordul és keresztezi az ulnat. Tenyér lefele néz (pronatio), a két csont párhuzamos a tenyér felfele néz (supinatio). 29 Kéz csontjai Kéztő csontok =carpus 8 apró szabálytalan csont. Két sorban helyezkednek el Proximalis sorban • sajkacsont (os csaphoideum) • holdascsont (os lunatum) • piramis (triquetrum) • borsócsont os pisiforme) Distalis sorban • nagy sokszögletű csont (os trapesium) • kis sokszögletű csont (os trapesoideum) • fejes csont (os capitatum) • horgascsont (os hamatum) Kézközép csontok 5 rövid csöves csont.

Ujjperccsontokkal ízesül Ujjak=digiti 14 ujjperccsont (phalanx). Rövid csöves csontocskák Bázisukon tányér alakú ízfelszin van Kéz izületei - A kezet a rádishoz atr. radiocarpea kapcsolja Alak szerint tojásizület (kéttengelyű) Mozgásai: volarflexio, dorsalflexio; radialis és ulnalis abductio - Mozgásokban részt vesz a kéztőcsonotk közötti izület = art. intercarpea, ami kombinálja a mozgásokat - A kéztőcsontok feszes izülettel kapcsolódnak a kézközépcsontokhoz = art.carpomtacarpea (nincs mozgás) - Hüvelyk új izületét = art.carpomtacarpea pollicis (nyeregizület), az os trapesium és a hüvely új metacarpusa alkotja. Kéttengelyü izület Mozgásai: ab- és adductio; tenyérrel való szembehelyezés = oppositio - A kézközépcsontok és az ujjperccsontok közötti izület = art.metacarpophalangea (gömbizület) Mozgásai: flexion és extension kívül csak nyújtott újakkal végezhet ab- és adductiot ill. circumductiot - Ujjperccsontok

között: art.interphalangea (henger izületek) Mozgásai: flexio és extensio. Medencecsont = os coxae Szabálytalan alakú páros csont, mely 3 csontból áll. • csípőcsont = os ilium - ülőcsont = os ischii - szeméremcsont = os pubis A legtömegesebb részét testnek = corpus. Ezek hozzák létre a mély izületi árkot (acetabulum), ide ízesül a combcsont. Acetabulumban Y alakú porclemez található Egy részét porc borítja (facies lunata), pereme kiemelkedik (limbus acetabuli). Csípőcsont = os ilium Testből és csípőlapátból (ala ossis ilii) áll. Belső felszíne homorú (fossa iliaca) a test felé kiemelkedő ívelt csontszegély határolja (linea arcuata). A csípőlapát megvastagodott része a csípőtarély (crista iliaca), elöl és hátul tövisben végződik. Elülsü csípőtövis (spina iliaca anterior superior). A fossa iliaca mögött érdes területtuberositas iliaca 30 Ezek a keresztcsonthoz szalagokkal kapcsolódnak, ill. izületekkel

Csípőlapát külső felszínén erednek a farizmok. Ülőcsontok = os ilium Teste és 2 szára van (ramus superior et inferior). A két szár között található az ülőgumó (tuber ischiadicum), fölötte az ülőtövis (spina ischiadica). Alsó szár összecsontosodott a szeméremcsont alsó szárával. Ezen a ponton kiemelkedés látható, itt erednek a külső nemi szervek barlangos testjei (crista phallica). Szeméremcsont = os pubis Teste (corpus) összecsontosodik a másik 2 csont testével. Két szára szöget zár be és V alakot képez. Találkozásuknál izületi felszín (facies symphysialis) fölötte csontdudor (tuberculum pubicum), felső szárán szeméremfésű (pecten ossis pubis) A szeméremcsont és az ülőcsont szárai egy lyukat fognak közre (foramen obturatim)izmok eredésére szolgáló inas lemez (membrana obturatoria), erek és idegek is áthaladnak rajta. Medence izületei és szalagai - Sacrum – két medencecsont (art.sacroiliaca) és szalagok

kapcsolják össze. Feszes, mozgás nem lehetséges Erősítik a sacrum és a csípőlapát között kifeszülő szalagok (ligamenta sacroiliaca) - A két medencecsont elöl a két facies symphysialisával kapcsolódik (symphysis pubica). Nem valódi izület, synchondrosis A felszínek között dyscus található. - Vannak saját szalagok, melyek a medence mechanikájában, statikájában és a medence falának alkotásában vesznek részet: o Ligamentum sacrotuberale: ülőgumótólkeresztcsont és csípőlapát hátsó részéhez. o Ligamentum sacrospinale: ülőtövis és az alsó sacralis csigolyák között. o Membrana obturatoria: a medence falát alkotja. Lágyékszalagok (ligamentum inguinale): a hasizmok alsó részének az inas megerősödése. A medence egészben A medenceövet alkotó csontok és szalagok által körülzárt üreget nevezzük medencének (pelvis). Megkülönböztetünk: - kismedencét (pelvis minor) - nagymedencét (pelvis major) A határ közöttük a

linea terminalis. Nagymedence: A gerinc, a csípőlapátok és a hasüreg határolja (ezért szabadon tágulhat). Kismedence Egy csontos szalagos gyűrű. A sacrum, a medencecsontok és a medence saját szalagai határolják. Szüléskor a magzat ezen megy át, ezért nagy jelentősége van Domborulatát keresztcsont, homorulaták a symphysis alkotja. Oldalfalai csak részben csontosak, mert a szalagok és a belső csípőizmok is határolják. Részei: - medencebemenet (apertura pelvis superior) a línea terminális határolja • medence ürege (cavum pelvis). Középső harmada a legtágabb (amplitudo pelvis) legszűkebb része (angustia pelvis). • medencekimenet (apertura pelvis inferior): rombusz alakú, alul a symphysis alsó szöglete, elől kétoldlt a szemérem és az ülőcsont szárai, két oldalt az ülőgumók, két hátsó oldalát a ligamentum sacrotuberale, hátsó csúcsát a farokcsont alkotja. 31 3 átmérő: Medence méretei - haránt (diameter transversa)

- ferde (diameter obliqua) - nyílirányú (diameter mediana) A bemenetben leghosszabb a harántátmérő (13,5 cm), az üregben a ferde átmérő (13 cm), a kimenetben a nyílirányú átmérő ( 12 cm). A magzat a kismedencében való áthaladás közben 90°-os forgást végez. A nyílirányú átmérőinek középpontjait összekötve parabola alakú vonalat kapunkmedencetengely = axis pelvis. A medence méreteiről külső és belső vizsgálattal tájékozódunk. Külső méretek: - a két csípőtövis távolsága kb. 26 cm (distantia spinarum) - a két csípőtarély legtávolabbi pontjainak távolsága (dystantia cristarum) kb.29 cm - az utolsó lumbális és első sacralis csigolya tövisnyulványai közötti pontnak a symphysis felső szélétől mért távolsága (conjugata externa) kb.20 cm - hüvelyen keresztül mérhető a symphysis alsó szélének távolsága (conjugata diagonalis) kb. 12,5 cm A medence statikája A medence bemeneti síkban álló helyzetben a

vízszinteshez viszonyítva előredőlmedencedőlés (inclinatio pelvis). A medence boltozatszerűen helyezkedik el A sacrum alakja ellentétesen illeszkedik a két medencecsont közé, elől-alul szélesebb, hátulfelül keskenyebb. Így a gerincen keresztül ráható erők igyekszenek: benyomni, felső bázis részét bebuktatni a medencébe. Ezt megakadályozzák a csontközi szalagok Ülő helyzetben a medence síkja nagyjából vízszintesen helyezkedik el. Sacrum ilyenkor függőleges helyzetű és ék alakúan nyomul a két medencecsont közé, azokat szétfeszíti. Combcsont = femur A leghosszabb csöves csont, proximalis epyphisisén fej (caput femoris), nyak kapcsolja a csonthoz (collum femoris). A test és a nyak határán két gumónagytompor (trochanter major), kistompor (trochanter minor), egy-egy csonttarély köti össze, izmok és szalagok rögzülnek. A test enyhén előredomborodó henger alakú cső. Hátul izmok eredésére szolgáló érdes taréj húzódik

(linea aspera), két ágra válva csontgumóban végződik. Dystalis vége kiszélesedik és két hatalmas bütyköt képez, melyeket izületi porc borít. A két bütyök egyesül és rajta izfelszín látható a térdkalács (patella) befekvésére. A térdizület alkotásában részet vevő gesztenye alakú lapos csontocska. Csípőizület = art.coxae Gömbizület, mozgás szerint korlátolt szabad izület. Az ízfej a femur feje, a vápa az acetabulum. Az acetabulumot a szélén lévő rostporcos gyűrű mélyíti Dióizület jön létre, az ízfejet az ízvápa a helyén tartja. A tokot erős szalagok erősítik Van az izületben belül egy kis szalag, mely a fej közepétől húzódik az acetabulum fenekéhez, és a femur fejének táplálásában van szerepe, a benne futó erek útján. Mozgásai: - jelentős flexio - kisfokú extensio - változó mértékben lehetséges: abductio, adductio, rotatio, circumductio 32 Lábszárcsontok Sípcsont = tibia A lábszár vázát

medialisan alkotó hosszú csöves csont. Elülsőfelszíne a bőr alatt fekszik Proximalis vége jelentősen megvastagodott, két bütyköt alkot, melyeknek felső felszínén gyengén kivájt, porccal borított ízfelszínek vannak. A két ízfelszín között kiemelkedés látható, ahova a térdizület szalagai rögzülnek. Hátsó-oldalsó felszínén a szárkapoccsal való ízesülésre szolgáló ízfelszín van. Átmetszetben háromszög alakú Laterális részéhez rögzül a csontközötti hártya (membrana interossea). Az elülső él felső vége érdesen megvastagodott (tuberositas tibiae), ezen tapad erős ínnal a (ligamentum patellae) a négyfejü combizom. Distalis vége kissé megvastagodott, medialis oldalon a mediális bokanyúlványban (malleolus medialis) folytatódik. Alsó felszínét izületi porc borítja, itt az ugrócsottal ízesül. Szárkapocscsont = fibula A lábszár külső oldalán elhelyezkedő, pálca alakú csont, amit izmok vesznek körül. Két

vége bunkószerűen megvastagodott. Proximális feji része (caput fibulae) feszes izülettel kapcsolódik a tibiához. Distalis vége alkotja a lateralis bokanyúlványt (malleolus lateralis) a tibia szalagokkal rögzül, és fontos szerepe van a csontközi hártyának is. Térdízület = art.genus A femur, a tibia és a patella vesz részt alkotásában. Az ízfejet a femur condylusai alkotják, ízárkok a tibia sekély ízfelszínei. A patella az ízületi tok ablakszerű nyílásában van, a négyfejű combizom inában. Az ízárok sekély, ezért egy-egy porckorong mélyíti (meniscus medialis et lateralis). A medialis nagyobb, félhold alakú, és összenőtt az ízület erős medialis oldalszalagjával. A laterális meniscus a kisebb, majdnem kör alakú és nincs összenőve a laterális oldalszalaggal. A két meniscus követi a femur condylusait, melyek hátrafelé széttérnek, ezért nyújtott térdnél a meniscusok közelednek, térdhajlításnál távolodnak egymástól.

Az ízületi tok elöl és hátul ingen bő. Belső és külső szalagjai vannak Belsőkeresztszalagok, amik fontosak a csontvégek rögzítésében és az ízületi mozgás mechanizmusában. A térdízület körüli számos nyálkatömlő (bursa) egy része kapcsolatban áll az ízületi üreggel. Mozgásai: - flexio - extensio: csak addig lehetséges, míg a lábszár a comb egyenes folytatásába esik. Ha nagyobb  hyperextensio - behajlított helyzetben kisfokú rotatio A láb csontjai Lábtő (tarsus) 7 db: - ugrócsont (talus) - sarokcsont (calcaneus) - sajkacsont (os naviculare) - köbcsont (os cuboideum) - három ékcsont (os cuneiforme mediale, intermedium, laterale) A lábszárcsont által alkotott villába illeszkedik a talus, a sípcsonttal ízesül. A sarokcsont a legnagyobb az ugrócsont alatt helyezkedik el és sarokgumóvan támaszkodik a talajra. A sarokcsonthoz a köbcsont ízesül. A sajkacsonthoz kapcsolódik a 3 ékcsont A legnagyobb az első, a legkisebb a

2. ékcsont Ék alakúak, talp felé néző éllel és lábháti szélesebb felszínnel Lábközép (metatarsus) Öt rövid csöves csont alkotja. 33 Részei: - szabálytalan alakú bázis - átmetszetben háromszög alakú corpus - gömb alakú kapitulumban végződnek A bázisuk ízesül a lábtőcsontok sorához, fejrészük az ujjperccsontokhoz. Lábujjak vázát ujjperccsontok (phalanxok) alkotják Az öregujjat 3 ujjperccsont alkotja, a többit 3. Az utolsó ujjperc itt is a körömperc I metatarsus fejének megfelelően két lencse alakú és nagyságú lencsecsont (ossa sesamoidea) található, amiről izmok erednek. A láb izületei Bokaizület (art.tarocruralis): felső ugróizület izületi fejét a talus alkotja, az izületi árkot (bokavillát) a két lábszárcsont bokanyúlványa. Erős szalagjai megakadályozzák az oldal irányú mozgást. Dorsalflexio és plantarflexio lehetséges Csuklóizület Lábujjhegyen járásnál az állás és a járás bizonytalan,

akinek ez a kevésbé kellemetlen, annak lúdtalpa van. Alsó ugróizület ( art.talocalcaneonavicularis) Több izületből áll, a talus, a calcaneus és os naviculare izületei. Együtt forgó izületet alkot Mozgások: supinstio, pronatio, más mozgáskomponenseket is tartalmaznak. Feszes izület és erős szalagok kapcsolják össze. Fontosabb izületi vonalak: - Chopart – féle izületi vonal - Lisfranc – féle izületi vonal A láb egészben A lábtő- és lábközépcsontok boltozatos szerkezetűek. Ezek fenntartásában fontosak a láb szalagjai, de fontosak a lábszár és a láb izmai is. Hosszanti és haránt lábboltozat van. A hosszanti a sarokcsont gumójából indulva két ágra válva húzódik. A harántboltozat legmagasabb az ékcsontoknak és a metatarsusnak megfelelően. Rugalmas alátámasztást biztosítanak a testnek, csökkentik a járáskor, ugráskor létrejövő rázkódást. Boltozatok süllyedéseszalagok magnyúlása eseténlúdtalp (pes planus).

Arckoponya Magába foglalja a szemüreget (orbita), az orrüreget (cavum nasis), amit egy sövény két részre oszt, és a szájüreget (cavum oris). Vázát 15 csont alkotja, ebből 3 páratlan, hat páros - 1 rostacsont - os ethmoidale - 1 ekecsont – vomer - 1 állkapocs – mandibula - 2 felső állcsont – maxilla - 2 járomcsont – os zygomaticum - 2 könnycsont - os lacrimale - 2 orrcsont - os nasale - 2 szájpadcsont – os palatinum - 2 alsó orrkagyló – concha nasalis inf. Ide sorolható a nyelvcsont (os hyoideum). Os ethmoidale A két szemüreg között, nagyjából kocka alakú csont. Két T-alakú lemezből és két labyrinthicus részből áll. Függőleges lemeze a csontos orrsövény elülső része, vízszintes lemeze lyuggatott szitalemez (lamia cribrosa), amely az orrüreg tetejét képezi. Szaglórostok ezen keresztül jutnak le a koponyaüregből. Vízszintes lemezről lelógó labyrintichus rész 34 csont-üregecskékből áll, ún. rostasejtekből

(cellulae ethmoidales) Az orrüreg felé a rostasejteket a felső és középső orrkagyló (concha nasalis sup. et media) takarja Az alsó orrkagyló (concha nasalis inf.) kagylóhéjhoz hasonló vékony csontlemez Vomer Sagittalis állású ekevashoz hasonló csontlemez, a csontos orrsövény (septum nasi osseum) hátsó részét alkotja Maxilla Szabálytalan páros csont. Az arckoponya elülső felszínének jelentős részét adja Részt vesz a szemüreg alsó falának, az orrüreg oldalának, a kemény szájpadnak alkotásában. Fogmedri nyúlványában helyezkedik el a felső fogsor. Részei: - test (corpus maxillae): légtartalmú üreg van benne (sinus maxillaris). Nyílása a középső orrjárat felső szélénél van, ezért gyulladáskor a váladék nem tud kiürülni csak ha ellenkező oldalra fekszik a beteg. (hirtelen tele lesz az orra) - homoknyúlvány (processus frontalis): karcsú, felfelé haladó nyúlvány, az orrcsonthoz támaszkodik, a „homlokcsont oszlopa”.

- járomnyúlvány (processus zygomaticus): járomcsonthoz kapcsolódik - fogmedri nyúlvány (processus alveolaris): fél patkó alakú vízszintes ív, a másik oldali párjával létrehozza a felső fogmedri ívet (arcus alveolaris). Fogmedreibe rögzülnek a felső fogak gyökerei. - Szájpadnyúlvány (proc.palatinus): a kemény szájpad (palatum durum) elülső részét alkotja. Os zygomaticum Az arc formájának kialakításában és az arckoponya statikájában egyaránt jelentős tényező. Osztja és átviszi a felső fogakra ható erőt a járomívre. A pofagumó része az arc egyéni formáját adja, egyben része a szemüreg alsó falának. Hátrafelé induló nyúlványa a halántékcsont nyúlványával egyesülve kiadja az arcus zygomaticust. Os lacrimale Téglalap alakú csontlemez, kis árokkal. A maxilla processus frontalis hasonló árkával létrehozza a könnytömlő kis gödrét és az ebből az orrüregbe vezető könnycsatornát (canalis nasolacrimalis). Os

nasale Páros téglalap alakú csontocska. A középvonalban varrattal kapcsolódik egymáshoz A csontos orrnyílást felülről határolja. Os palatinum L-hez hasonló páros csont. Függőleges lemeze az orrüreg oldalfalának része, vízszintes lemeze a palatum durum hátsó része. Varrattal kapcsolódik a maxilla processus palatinusáhozaz orr és szájüreget elválasztó kemény szájpad. Os hyodideum A madibulához hasonló csontocska. Ádámcsutka felett kitapintható Nyakizmok eredésére és tapadására szolgál. Koponyával csak szalagok kötik össze Porcos, csak felnőtt korra csontosodik el. Mandibula Vaskos igen erős patkó alakú csont. Elülső része a test (corpus mandibulae), melynek hátsó része mindkét oldalon felfelé szálló laposabb ágba megy át (ramus mandibulae). A test vaskosabb része a basalis (basis mandibulae),felső része a fogmedri nyúlvány (processus alveolaris), ezekben rögzülnek az alsó fogak gyökerei. A ramusok felső vége két

nyúlványban végződik, a hátsó az izületi nyúlvány, végén porccal borított ízesülő fej (caput 35 mandibulae). Az első nyúlványon egy rágóizom tapad A mandibulában két csatorna halad (canalis mandibulae), az alsó fogsor idegei, erei haladnak benne. Állkapocs izület (art.temporomandibularis) A koponya egyetlen izülete. Ízfeje a caput mandibulae, ízárka a halántékcsont fossa mandibularisa. Az ízfej és ízárok nem felel meg egymásnak, a köztük található discus articularis egészíti ki. Mozgásai: - Száj nyitása és zárása: haránttengely körül történik, a mandibula ramusain. Nyitáskor a mandibula feje a discussal együtt előrecsúszik. Ha túlcsúszikállkapocsficam (luxatio). - Állkapocs előre-hátra tolása: csak kissé nyitott száj mellett lehetséges - Őrlőmozgás: rágásban fontos. Amelyik irányba az állcsúcs kitér, azon az oldalon a mandibula feje, függőleges tengely körül egy helybenforog, a másik oldali caput

mandibulae a discussal együtt ív alakú mozgást végez. Felváltva az egyik és a másik caput mandibulaen megy át a függőleges tengely. Kisfokú nyitó és zárómozgás is társúl hozzá Agykoponya - Két része van: Koponya alap (basis crani) Koponyatető (calvaria) Határuk a szemgödör felső szélétől a külső nyakszirti gumóig fektetett vízszintes sík. Mesterségesem kijelölt határ. Csontjai: (2 páros, 3 páratlan) - 2 falcsont (os parietale) - 2 halántékcsont (os temporale) - 1 homlokcsont (os frontale) - 1 nyakszirtcsont (os occipitale) - 1 ékcsont (os sphenidale) Os parietale Négyszögletes páros csont, kívül domború. Agykoponya oldalfalának és tetejének alkotásában vesz részt. 4 széle és 4 szöglete van Felső széle mentén halad a sulkus sinus sagitalis sup. Os temporale Külső hallójárat körül az agykoponya oldalfala. Medial felé nyúló piramis alakú része a koponyaalap alkotásában vesz részt. Itt van a halló- és

egyensúlyozó szerv Részei: - pikkelyrész (pars squamosa): csipkézett szélű függőleges csontlemez, ezen van az állkapocs izületi árka (fossa mandibularis) és az azt elölről határoló kiemelkedés. Innen nyúlik előre a járomnyúlvány, ami az arcus zygomaticus hátsó része. - sziklacsonti rész (pars petrosa): három oldalú piramishoz hasonló. Alapja a koponya oldalfalának alkotásában vesz részt. A piramis alsó felszíne a koponyaüreg felé tekint és abba ék alakúan bedomborodik. Ez választja el a középső és hátsó koponyagödröt. Hátsó felszínén van a belső hallójárat, alsó felszínéről tüskeszerűen nyúlik ki a processus styloideus. A 36 - sziklacsont és a nyakszirtcsont közötti lyukon (foramen jugulare) fontos erek és idegek lépnek ki a koponyából. dobüregi rész (pars tympanica): a külső hallójárat és a külső hallónyílás tartozik hozzá, a dobüreget zárja le. A halántékcsonton halad keresztül a VII.

agyideg, az arcideg (nfascialis) Az agyvelőt tápláló egyik és acarotis interna. Os frontale Az agykoponya elülső része. Nagyobb része koponyatető, kisebb része koponyalap Részei - pikkelyrész (squama frontalis) - szemüregi rész (pars orbitalis): a szemüreg tetejét alkotó vízszintes csontlemez, mély hasadék két részre osztja. - orrgyöki rész (pars nasalis): az orrgyököt alkotó dudoros rész. Itt nyílik lefelé a homlokcsontban lévő légtartalmú üreg (sinus frontalis). Os occipitale Kagyló alakú csont. Részei az öreglyukat fogják körül Részei: - pars basilaris: az öreglyuk előtt helyezkedik el 45°-os szögben lejt hátra felé, ezen nyugszik a nyúlvelő. - partes laterales: oldalsó részek. Öreglyuk mellett két oldalt a XII agyideg (n.hypoglossus) csatornája átfúrja - Pikkelyrész (squama occipitalis): a nyakszirtcsont hátsó része, itt tapintható ki a külső nyakszirti gumó (protuberantia occipitalis ext.) Belső felszínét

kereszt alakú csontbarázda 4 gödörre osztja, a felsőkbe a nagyagy nyakszirti lebenyei, az alsókba a kisagy két lebenye fekszik. Os sphenoidale Repülő denevérre hasonlít. Koponya alap közepét képzi Részei: - Test (corpus): kocka alakú, benne üreg (sinus sphenoidalis), amely az orrüregbe nyílik. Felső felszínének legmélyebb részében az agyfüggelék (fossa hypophysialis) helyezkedik el. - Két kis szárny (ala minor) - Két nagy szárny (ala major): közöttük a hasadékon fissura orbitalis superior, erek és idegek lépnek ki a szemüregbe. Itt van a kereklyuk és az oválislyuk melyeken agyidegek lépnek ki. - Két röpnyúlvány (processus pterygoideus): test és a nyakszárny találkozásánál kettős csontlemez. Rágóizmok egy része innen ered AZ IZMOKRÓL ÁLTALÁBAN A mozgásrendszer aktív részét képezi. 350 izom A szerves állomány elsősorban fehérjékből áll. Az izmok kötőszövetes burokkal (perimysium) körülvett és összefogott

izomrost kötegek. Fehér izmok: sok myofibrillumot és kevesebb sarcoplasmát tartalmaznak, erőteljes, gyors összehúzódásra képesek. Vörös izmok: kevesebb a myofibrillumuk és több a sarcoplasmájuk, kitartó tónusos összehúzódásra képesek. 37 - Minden izomnak két fő része van: a középső, összehúzódásra képes izomhas (venter) az izom végrészein elhelyezkedő inas rész, amivel a csontokon rögzül (tendo) A proximalis rögzülést nevezzük az izom eredésének, a distalis rögzülést pedig az izom tapadásának Az izmok lefutásuk közben legalább egy ízületet áthidalnak, ezáltal összehúzódásuk mozgást hoz létre A harántcsíkolt izom idegingerlésre húzódik össze. A gerincvelőben vagy agytörzsben lévő mozgató idegsejtet és az általa beidegzett izomrostok összességét motoros egységnek nevezzük. Izom működési egysége, a mozgató idegsejt az izomrost összehúzódását hozza létre. Az izmok által létrehozott

elmozdulás nagysága az izom megrövidülés ével arányos. Az izomhas hossza adja az izom funkcionális hosszúságát, az ín csak passzív tényező. Az izomerő: egy izom maximális ereje az izmot alkotó rostok számától függ. Az izmokban a fájdalomérző receptorokon kívül két speciális receptor is elhelyezkedik, az izom orsó és az ínorsó, melyek az izmok, inak feszülési állapotát érzékelik. Alakjuk szerint: - hosszú izmok (orsó alakú és tollas izmok) - rövid izmok (kerek izmok és lapos izmok), - széles, lemez alakú izmok, melyek lapos ínnal, bőnyével (aponeurosis) rögzülnek a csontokon - gyűrű alakú záróizmok (sphincterek) Eredő részét nevezzük az izom fejének. Eredhetnek 1-2-3-4 fejjel (musculus biceps, triceps, quadriceps) Működésük szerint megkülönböztetünk: - együttműködő izmok - ellentétes működésű izmok Az ízületben létrehozott mozgásiránya szerint az izmok lehetnek: - hajlítók (f1exorok), - feszítők

(extensorok), - iközelítők (adductorok) - távolítók (abductorok) - emelők (levatorok) - forgó mozgást létrehozók (rotatorok) - szűkítő-záróizmok (sphincterek) - (supinatorok, pronatorok -a felső végtagon) stb Az izmok kötőszövetes lemezek által alkotott rekeszekben helyezkednek el. Ezek az izompólyák (fasciák). A rendszeresen működtetett izmok rostjai megvastagodnak (aktivitásos hypertrophia). A tartósan nyugalomban lévő izmok rostjai elvékonyodnak, izmok sorvadnak (inaktivitásos atrophia). Izomtónus: Állandó kisfokú összehúzódásban vannak. Az izmok járulékos alkotórészeihez soroljuk az ínhüvelyeket (vagina tendinis) és a nyálka tömlőket (bursa synovialis). 38 Az ínhüvelyek külső rostos és belső synovialis rétegből épülnek fel. A synovialis hüvelynek van egy belső és egy külső lemeze. E két lemez az ín csontos felszín felé néző oldalán hajlik át egymásba (mesotendineum) és ebben futnak az ínhoz az erek. A

bursák általában a nagyobb ízületek körül, az inak csontos tapadása alatt vannak. Ezek is külső rostos és belső synovialis rétegből állnak. Megkönnyítik az izmok elmozdulását Részletes izomtan A felső végtag izmai 1. vállizmok (vállöv izmai) 2. felkar izmok 3. alkar izmok 4. kéz izmok A vállöv izmai A vállizületet fogják körül, a laza izületi tokkal rendelkező izületet tartják. Túlnyomórészt lapockáról erednek és a humerus proximalis végén tapadnak. - Deltaizom (m.deltoideus): háromszög alakú izom, a vállöv csontjairól ered. Lekerekíti a vállizületet és a humerus felső harmadán tapad, amit a vízszintesig emel, de elülső és hátsó rostjai az abdukált kart közelítik és rotálják. - Nagy- és kisgörgeteg izom (m.teres major et minor): a lapocka alsó csúcsáról és laterális széléről fut a humerushoz, azt kifelé, befelé rotálja. A kettő között halad át a háromfejű kar izom hosszú fejének ina és

létrehozza a hónaljrést. - Lapockatövis feletti, alatti izom: a lapocka dorsalis oldalán a tövis fölötti, alatti árokban erednek, a humerushoz haladnak, azt ab- vagy addukálják. - Lapocka alatti izom: lapocka bordai felszínén ered, humeruson tapad. A kart befelé rotálja. A kar izmai Elsősorban a könyökizületre fejtik ki hatásukat, de van amelyik a lapockán ered és a vállizületet is áthidalja, így azt is mozgatja. Két csoport: - Elöl vannak a flexorok - Hátul az extensorok Flexorok Kétfejű karizom (m.biceps brachi) Flexorokhoz tartzik. Két fejjel ered a lapockáról és a tuberositas radiin tapad Az alkart hajlítja és supinalja. Jellegzetessége, hogy feje áthalad a vállizületen, és itt inhüvely veszi körül. Karizom (m.brachialis) Humerusól az ulnához halad. M.coracobrachialis: a lapocka hollócsőnyúlványától a humerushoz fut, ami a felkart hajlítja Extensorok Egy nagy izom tartozik ide. Háromfejű karizom (m.triceps brachii) A hosszú

feje a lapockáról ered, a másik kettő a humerus hátsó felszínéről. A fejek egyesülnek és az ulna olecranonján tapadnak. A könyökizületet feszíti 39 Az alkar izmai A sok izom, főként az ujjak és a kéztő hajlítását, feszítését végzik, de az alkart supináló és pronáló izmok is idetartoznak. Csoportosításuk: - Elöl az ulna körül: flexorok. Tenyéri oldalon haladnak és tapadnak - Hátul a radius körül: extensorok. Kézháti oldalon haladnak, tapadnak Mindkét csoportba több izom tartozik, felületes és mély rétegben helyezkednek el. Minden alkar izomra jellemző, hogy rövid izomhasuk van, majd hosszú ínba mennek át, ami kifut a kézre. Az inakat szalagok rögzítik, megakadályozva az elemelkedést Tenyéri oldalon az inak csatornában haladnak (canalis carpi). A csuklónál az inakat ínhüvelyek fogják körül (vagina tendinis). Kézháton hat, tenyéri oldalon három ínhüvely van Hüvelyk és kisujjhoz menő ínhüvelyek kifutnak a

körömpercig. A 2,3,4 ujjak ínhüvelyei a tenyéren végződnek Hüvelykujjnak külön hajlító, feszítő és abdukaló izma van. A többinek közös hajlító és feszítő izma van. A kézen csak a tenyéri oldalon vannak izmok, és a metacarpusok között Ezeke az ujjakat mozgatják. Csoportosításuk: - Hüvelykpárna izmai (thenar izmok): 4 izom, a polexet mozgatják. - Tenyérközép izmai (mesothenar izmok): gilisztaizmok (musculi lumbricales), bő érzőideg ellátottság miatt és a hosszú ujjmozgató izmok feszülését érzékelve finom ujjmozgásokat irányítják. Csont közötti izmok (musculi interossei) ujjakat közelítik, távolítják. - Kisujjpárna izmai (hypothenar izmok): 3 izom, kisujjakat mozgatják. Tenyérizmokat, ereket, idegeket inas lemez borítja (aponeurosis palmaris), ami védi a mechanikai behatásoktól. Alsó végtag izmai Csoportosítás: - a., belső csípőizmok - b., külső csípőizmok - combizmok - lábszárizmok - lábizmok Csípőizmok

Belső csípőizmok Az ágyéki gerinc és a medence belső felszínén erednek. 40 Nagy hasizom (m.psoas major) és a csípőizom (miliacus) egyesülve a lágyék alatt jutnak ki a combra és közös ínnal tapadnak a femur kistomporán. Közös néven (miliopsoas) A comb (csípőizület) flexorai. A törzset előrehajlítják, a combot hajlítják és kifelé rotálják Körteképű izom (m.piriformis) medencéből hátul bújik ki, és alsó és felső részre osztja Külső csípőizmok Farizmoknak nevezzük őket (gluteusok). - Nagy farizom (m.gluteus maximus) - Középső farizom (m.glteusmedius - Kis farizom (m.gluteus minimus) A csípőlapát külső felszínén erednek, a femur proximális végén tapadnak. Az egyenes testtartásban és a járásban fontosak. Elfedik a mélyebb helyzetű külső csípőizmokat, a comb rotatiójában vesznek részt. Combizmok Körülveszik a femurt, csoportok: - Elöl extensorok - Hátul flexorok - Medialisan adductorok Extensorok

Négyfejű combizom (m.quadriceps femoris) fejei egyesülve közös ínba mennek át (ligamentum patellae) és a patella közbeiktatásával a tibia proximalis végén rögzülnek. Szabóizom (m.sartorius) csípőtövistől ferdén, medial felé a tibia proximalis végéhez halad Flexorok Kétfejű combizom (m.biceps femoris) fibulan tapad Félinas izom (m.semitendinosus) tibia Félhártyás izom (m.semimembranosus) tibia Mindhárom az ülőgumón ered és a lábszárcsontokon tapad. Csípőizületet feszítik, térizületet hajlítják. A behajlított térdet rotálják Adductorok 3 adductoizom (longus, brevis, magnus) Fésűizom (m.pectineus) Karcsú izom (m.gracilis) Szeméremcsont alsó ágán erednek, a combcsont és a tibia medialis részén tapadnak. A combot közelítik. Az ~ az extensorok medialis részével csatornát fognak közre (canalis adductorius), ezen halad át a térdalji árokba (fossa poplitea) a comb nagy erei. A combot a bőr alatt széles kötőszövetes

combpólya borítja (fascia lata). Lábszárizmok Nem veszik teljesen körül a lábszárcsontokat - Elöl extensorok - Hátul flexorok - Lateralisan a szárkapcsi izmok: proneusok Rövid izomhas, hosszú inak, melyek kifutnak a lábtőcsontokhoz és a lábujjakhoz. Az inakat a bokánál szalagok rögzítik, és ínhüvelyek veszik körül. Extensorok Három izom, amelyek a lábtőhöz, a halluxhoz ill. a többi négy ujjhoz haladnak Inaik elöl a két boka között haladnak a lábhátra az odafutó erekkel, idegekkel együtt. 41 Flexorok Felületes és mély réteget alkotnak, hátul helyezkednek el, a két réteg között ere, idegek. Felületes réstegben háromfejű lábszárizom (m.triceps surae) izomhasainak kidomborodása a „vádli” (sura). Két felületes fej (mgastrocnemius medialis et lateralis) a femuron, mély feje a tibiát és a fibulát összekötő inas íven ered. A 3 fej egy közös ínnal a sarokcsont gumóján tapad (Achilles-ín). Mély rétegben 3 izom,

lábtő, a hallux és a többi ujjak flexióját végzik. Szárkapcsi izmok Két izom: a hosszú és a rövid peroneus izom. Fibulán erednek, laterális boka mellett jutnak le a lábra. A hosszú izom ina kengyelszerűen tartja a lábboltozatot Az első ékkcsonton tapad a hosszú, a rövid az 5. metatarsuson tapad és tartja azt A lábszárat is behüvelyezi kötőszövetes lemez (fascia cruris), bokánál az izmok inait rögzítik. Láb izmai Főként a talpon vannak, de 2 rövid izom a lábháton van (lábujjakat feszítik). Csoportjai: - Öregujj-párna izmai (tenar izmok): 3 halluxot mozgatják - Talpközép izmai (mesotenar izmok): rövid ujjhajlító izom, gilisztaizmok és interosseus - Kisujj-párna izmai (hypotenarizmok): csökevényes kis izmok, kisujjat mozgatják Mindhárom csoportot a talp ereivel és idegeivel együtt erős inas lemez védi a mechanikai behatásoktól (aponeurosis plantaris). Mellizmok Csoportjai: - A felső végtaghoz húzódó thoracohumeralis izmok -

A mellkas saját izmai, mély mellkas izmok Thoracohumeralis izmok Felületesebben elhelyezkedő nagy izmok, mellkasról erednek, felső végtag csontjain tapadnak, azokat mozgatják. Rögzített felső végtag mellett mellkast emeliklégzési segédizmok. Ide tartoznak: - Nagy mellizom (m.pectoralis major): sternumtól és a felső bordáktól húzódik a humerus proximalis végéhez. Felemelt kart erőteljesen lefelé húzza Felszínét borító fasciájához rögzül az emlő. - Kis mellizom (m.pectoralis minor): a felső bordáktól a lapocka hollócsőrnyúlványához halad. A lapockát és a vállat előre lefelé húzza - Elülső fűrészizom (m.serratus anterior): a mellkas oldalsó felszínén ered és a lapocka alatt elhaladva, annak mediális szélén tapad. A lapockát „kifordítja”, ezzel teszi lehetővé a kar vízszintes fölé való emelését. Mellkas saját izmai - Külső bordaközti izmok (m.intercostalis externus): bordák közeit töltik ki, felülről

lefelé, a gerinctől a sternum irányába haladnak. Alsó bordákat emelikmellkast tágítják. - Belső bordaközti izmok (m.intercostalis internus): külsőkre merőlegesen haladnak, sternumtól gerincig. Felső bordákat süllyesztik - Rekeszizom (diaphragma): kupola alakban elhelyezkedő izom. A mellüreget a hasüregtől légmentesen elválasztja. 3 szárral inas íveken ered az ágyékcsigolyákon, az alsó bordák belső felszínén és a szegycsont belső felszínén. 42 Az inas rész (centrum tendineum) 3 levelű lóheréhez hasonló, erre fekszik a szív és a tüdő. A rekeszizom eredése és bordák között körben rés van, melyet mellhártya borít, belégzéskor ez a rés megnyílik. Rekeszizmot átfúrják: aorta, v.cava inf, ductus thoracicua, nvagus, truncus sympathicus, v.azygos, vhemyazygos, oesophagus Hátizmok Csoportosításuk: - Felületes hátizmok - Mély hátizmok - Tarkóizmok Felületes hátizmok Széles lapos izmok. Ide tartoznak: -

Csuklyásizom (m.tarpezius): a legfelületesebb hátizom Eredése nyakszirtcsonttól a 12.hátcsigolyáig, a vállöv csontjai tapad (clavicula, scapula) Felső rostok összehúzódva a vállat emelik, középső és alsó rostjai a vállat hátra húzzák. - Széles hátizom (m.latissimus dorsi): legyezőszerű, széle lapos izom Az alsó bordákon, csigolyákon és a csípőlapáton ered. Humeruson tapadnak A felső végtagotlefelé, valamint a hát mögé húzza, miközben befelé forgatja. - Kis és nagy rombuszizmok: a hátsó fűrészizmok és a lapockaemelő izmok. A gerincről erednek és a lapockán ill. a bordákon tapadnak A vállövet és a bordákat mozgatják. - Mély hátizmok: kisebb-nagyobb izmokból áll. A gerincen végig megtalálhatók Működésük a gerinc merevítésetörzsmerevítő izmok (m.erector trunci) - Tarkóizmok: mély rétegéhez azok az rövid izmok tartoznak, amik az os occipitaleés az első két nyakcsigolya között helyezkednek el

(suboccipitalis izmok). A fejet oldalra ill hátra hajlítják Hasizmok Széles lapos izmok. Körülzárják a hasüreget Fontos szerepük van a hasüregi nyomás fenntartásában és a hasprés (prelum abdominale) létrehozásában. Részt vesznek a törzs hajlításában, megfeszülnek nehéz tárgy emelésekor. Izomrostok lefutása alapján: - Egyenes hasizom (2) (m.rectus abdominis): a hasfal elülső részén, a középvonal két oldalán húzódik pántszerűen. Bordákon külső felszínén ered és a szeméremcsonton tapad. Rostjai nem futnak végig, inas befűződések szakítják meg. - Két pár ferde hasizom: külső és belső (m.obliquus abdominis ext et int) o Külső ferde hasizom: alsó bordák külső feszínén ered, futnak lefelé a mediál felé. Aponeurosis rostjai a középvonalban összefonódnakfehér vonal (linea alba) Legalsó rostjai a csípőcsont és a szeméremcsont között kifeszülő szalagszerű megerősödésben végződnek (lágyékszalag =

ligamentum inguinale). o Belső ferde hasizom: csípőtaréjtól és lágyékszalagtól húzódik felfelé. Rostjai merőlegesek a külső ferde hasizom rostjaira, bordaíven tapadnak. - Haránt hasizom (m.transversus abdominis): a legmélyebben elhelyezkedő hasizom. Rostjai haránt irányúak Alsó hat borda belső felszínéről és a lágyékszalagról ered 43 - M.quadratus lumborum: gerinc két oldalán a hátsó hasfal alkotásában vesz részt A 12. bordától húzódik a csípőlapáthoz A vesék erre fekszenek fel Rectushüvely A ferde és haránt hasizmok aponeurosisai körbeveszik az egyenes hasizmotrectushüvely. Elülső falát a külső ferde hasizom és a belső ferde hasizom elülső lemeze képezi. Hátsó falát a belső ferde hasizom és a haránt hasizom aponeurosisa adja. Hátsó fala a köldök alatt megszűnik. A linea alba ereket nem tartalmaz (hasmetszés = laparatomia helye) Közepe táján van a köldök (umbilicus). A köldökgyűrűn (anulus

umbilicalis) haladnak intrauterin életben a köldök-erek. Hasfal gyenge pontja, csecsemőknél köldökcsonk dugója még nem zárja el jól, ezért főleg síráskor bélrészletek boltosulnak ki rajta. Később, mert nem tart lépést a többi rész fejlődésével, hasfal mélyére kerülve eldugaszolja az anulust. Hasüregi nyomás fokozódásakor megnyílhatköldöksérv (hernia umbilicalis). Sérvcsatornák A ferde és a haránt hasizmok alsó részei fogják közre a kb. 5-6 cm hosszú csatornát (canalis inguinalis). Férfiaknál ezen száll le a here a hasüregből és ebben halad az ondózsinór Nőkben a vékony kerek méhszalag. Hasfal gyenge része, hasüregi nyomás fokozódása eseténlágyéksérv (hernia inguinalis), ffi.-nál sokkal gyakoribb Hiatus subinguinalis-on keresztül fontos képletek lépnek ki a medencéből a combra. Részei: - Lateralis, nagyobbik rész (lacuna musculonervosa): itt lép ki a m.iliopsoas és a n.femoralis - Középső része

(lacuna vasorum): kilép itt a a. és vfemoralis - Medialis kicsi része (lacuna herniosa): a combcsatorna bemeneti nyílása, normál esetben kötőszövetes lemez zárja le. Combcsatorna Canalis femoralis kb 2-3 cm hosszú a ligamentum inguinale alatt a comb medialis oldalán függőlegesen haladó csatorna. Lateralisan a vfemoralis, medialisan a fésűizom fasciája, elöl a széles combpólya határolja. A vsafena magna megy át rajta Ha a csatorna megnyílikcombsérv (hernia femoralis), nőknél gyakoribb. Hasfali sérv lehet még: hernia diaphragmatica (a nyelőcső átfúródásánál jöhet létre). 44 Nyakizmok Csoportosítása: - Felületes nyakizmok: ide tartozik az egyetlen bőrizom (platysma), mellkastól a mandibula basisához húzódik kétoldalt. A nyak bőrét feszen tartja, emlőket emeli Fejbiccentőizom (m.sternocleidomastoideus) a clavicula medialis végétől és a sternumtól halad a halántékcsont csecsnyúlványához. Egyik oldali izom kontrakciója az

arcot az ellenkező oldalra, felfelé fordítja. Légzési segédizomként is működhet. - Nyelvcsonti izmok: alatti és feletti izmok együttműködve fejtik ki hatásukat. Nyelvcsont feletti izmok nyitják a szájat, alattirögzítik a nyelvcsontot. Zárt szájnál a nyelvcsont feletti izmok emelik a gégét és a nyelvcsontot.(nyelés, magas hang). Ivásnál nyelvcsont feletti izmok feszesek, alattiak összehúzódnaknyelvcsont, mandibula lefelé mozogszájfenék mélyüllégritka tér, szívóhatás. o Nyelvcsont feletti izmok: nyelvcsonton a mendibulahoz és a koponya aljához húzódnak. Legjelentősebb a szájfeneket lezáró mmylohyoideus o 4 nyelcsont alatti izom: nyelvcsonttól a gégéhez és a sternumhoz húzódik. Kivéve a m.omohyoideus, ami a lapockához megy, középrésze inas, a nagyereket körülvevő hüvelyen rögzül, így biztosítja a szívközeli nagy véna nyitottságát. - Mély nyakizmok o Elülső mély nyakizmok: a gerinc elülső felszínén

helyezkednek el, a fej, nyak mozgatásában van szerepük. o Oldalsó csoport (scalenus izmok): 3 izom. Nyakcsigolyáktól futnak az 1-2 bordákigsátorszerűen lezárják a mellüreg felső nyílását. Az elülső és középső scalenus izmok az első bordán tapadva rést hoznak létre (hiatus scaleni), amin kilép az (a.subclavia) felső végtag verőere és idegfonata (pelxus brachialis). A nyakizmokat fascia rendszer fogja közre 3 rétegben. Hüvelyt képezve a nyakon futó nagyereknek (vagina carotica). A fasciák mentén gennyes gyulladások könnyen terjednek a mélyebb részek felé (mellüreg, gátorüreg). Fejzimok Csoprtosítása: - Mimikai izmok - Rágóizmok Mimikai izmok Az arcon lévő nyílások szűkítésével védőfunkciókat látnak el, de a hangulat, lelkiállapot kifejezői is. Egy részük szerepet játszik a beszédben Elhelyezkedésük alapján: - Szemkörüli izmok: a szemrés körkörös záróizma (m.orbicularis) Szemhéjak zárása, pislogás,

hunyorítás, könnyzacskón tapad. - Orr körüli izmok: orrnyílást szűkíti, tágítja. - Száj körüli izmok: (m.orbicularis oris) szájkörüli körkörös záróizom A többi izom hosszanti lefolyású és a körkörös izomba sugárzik bele. Szájzugot, ajkakat emelik, süllyesztik stb. Fontos izom a trombitás izom (mbuccinator) pofa vázát alkotja. Rágást segíti, beszéd, szopás stb Az összes mimikai izmot a VII. agyideg nfacialis ingerli 45 Rágóizmok A száj nyitását zárását, mandibula előre hátra mozgását, őrlőmozgást végző 4 izom. 3 pár izom zárja a szájat, 1 pár nyitja, de ebben segítenek a nyelvcsonti izmok is. - M.masseter: járomíven ered, mandibula szögletén tapad - M.temporalis: halántékizom Halántékárok területén legyezőszerűen ered A mandibula processus coronoideusan tapad. - M.pterygoideus internus: belső röpizom Az ékcsonttól húzódik a mandibula szögletének belső felszínéhez. A masseterrel párhuzamos, de a

mandibula szárán belül halad. - M.pterygoideus externus: ékcsonton ered, vízszintesen halad a amndibula nyakához. Működése: a caput mandibulaet előre húzza a tuberculum articularéra, így a szája nyitja, a mandibulát előre csúsztatja. A rágóizmokat az V/3. agyideg, a nmandibularis ingerli Keringési rendszerAngiológia Szív (cor) A vérkeringés központi szerve. Ökölnyi nagyságú, kúp alakú, izmos falu, üreges szerv A két tüdő által közrefogott térben elöl és alul helyezkedik el (madiastinum anterius). Ráfekszik a diaphragmára. Felső része a basis cordis, alsó része a apex cordis A bázison lépnek ki és be a nagyerek. A básist az apextől a körbefutó koszorú barázda (sulcus coronarius) határolja el, amelyben a szív saját erei haladnak. Felszinei: - Előre és felfelé tekint (facies sternocostalis) - A rekeszizom felé tekint (facies diaphragmatika) A szív üregei A szívsövény (septum cordis) osztja jobb és bal szívfélre.

Billentyűk osztják pitvarokra (atrium) és kamrákra (ventriculus). A szívnek 4 ürege van: - Jobb pitvar (atrium dextrum) - Bal pitvar (atrium sinistrum) - Jobb kamra (ventriculus dexter) - Bal kamra (ventriculus sinister) A szív vázát a sulcus coronarius síkjában, pitvar-kamrai határnak megfelelően elhelyezkedő rostporcos gyűrű az anulsu fibrosus alkotja. Innen erednek le és fel a pitvarok és a kamrák izomzata. Ez teszi lehetővé , hogy a kamra és a pitvar izomzata egymástól függetlenül működjön. Pitvarok fala vékonyabb, mint a kamráké, belső felszínük a fülcsék kivételével sima. Jobb pitvar A nagyvérkör vénái nyílnak: - Felső fő visszér (v.cava superior) - Alsó fő visszér (v.cava inferior) - Ide nyílik a szív saját vénás vérét összegyűjtő (sinus coronarius) Falában emelkedik ki a jobb fűlcse (auricula dextra). A jobb pitvart a jobb kamrával a jobb pitvar-kamrai szájadék (ostium atrioventriculare dextrum) köti össze. 46

Bal pitvar 4 v.pulmonalis nyílik bele A tüdőből friss vért hozó 4 véna Faláról emelkedik ki a bal fülcse (auricula sinistra). Bal kamrával a bal pitvar-kamrai szájadék köti össze (ostium atrioventriculare sinistrum) köti össze. A két pitvart a pitvarsövény (septum interatriale) választja el egymástól, melynek jobb oldalán található a fossa ovalisf, intrauterin életben még nyitva (foramen ovale). Jobb kamra Átmetszetben félhold alakú. Fala vékonyabb, mint a bal kamráé (3-5 mm) Innen indul a truncus pulmonalis, amely a test elhasznált vérét szállítja a tüdőhöz. Bal kamra Legvastagabb falu üreg, innen indul az aorta. Kamrák belő felszíne egyenetlen, rajta izomgerenda hálózat emelkedik. Az aorta, truncus pulmonalis szájadékát artériás szájadéknak nevezzük (ostium arteriosum). A két kamrát a septum interventriculare választja el. A szív billentyűi A vér áramlási irányát szabályozzák a szívben. Fajtái: - Vitorlás v.

csúcsos billentyű (valvula cuspidalis) - Félhold alakú v. zsebes billentyű (valvula semilunaris) Cuspidalis billentyűk Részei: - Vitorla (cuspis) - Ínhúrok (chordae dendineae) - Szemölcsizmok (musculi papillares) A vitorlákat az ínhúrok rögzítik a szemölcsizmokhoz, amelyek megakadályozzák a vitorlák átcsapódását a pitvarok felé. A vér a pitvarokból a kamrákba mehet A jobb pitvar-kamrai szájadékon található billentyű a háromhegyű billentyű (valvula tricuspidalis). A bal szájadékon a kéthegyű vitorlás billentyű (valvula bicuspidalis). Az aorta és a truncus pulmonalis szájadékában semilunaris billentyűk vannak. Mindegyik artériás szájadékban lévő billentyű 3 félhold alakú tasakból áll. A billentyűk nyílása a periféria felé tekint, széli részüket hártyás rész alkotja, közepén kis csomócska látható. Ezek biztosítják a tökéletes zárást. Semilunaris billentyűk a vért a kamrából csak a negyerek felé engedik.

Billentyűhibák (vitumok) A vér nem csak egy irányba áramolhat. A hiba lehet szűkület (stenosis) vagy elégtelen zárás (insufficientia), általában szívbelhártya gyulladás következménye. Szívfal szerkezete Rétegei: - Legbelső: szívbelhártya (endocardium): endothellel borított vékony kötőszövetes hártya. Kettőzetei alkotják a szív billentyűit - Középső: izom (myocardium): pitvarok falában vékony kétirányú izomzat, kamrák falában vastag, 3 izomréteg: külső ferde, középső körkörös, belső hosszanti lefutású izomrostok. - Legkülső réteg: epicardium : fénylő, savós hártya. Szívburok belső zsigeri lemeze, szorosan összenőve az izomréteggel. Szív beidegzése 47 A szív maga termeli az ingereket. Saját ingervezető rendszer viszi tovább (intracardialis beidegzés). Elsődleges ingerképző központ sinus csomó (nodus sinuatrialis) Jobb pitvar falában a v.csup benyílása mellet van Másodlagos ingerképző központ a

pitvar-kamrai csomó (nodus atrioventricularis v. Aschoff-Tawara csomó) Jobb pitvarban, a sinus coronarius benyílása előtt. Nem áll közvetlen összeköttetésben a sinus csomóval Harmadlagos ingerképző rendszer pitvar-kamrai köteg (His- köteg) az Aschoff csómóból indúl, áfúrja az anulus fibrosust, kamrasövényben két ágra válik (Tawara szárak), amik a Purkinje-rostokkal végződik a szívizomban. Alapállapotban a Sinus csomó az ingerképző, a többi rész csak vezeti az ingerületet. Extracardialis beidegzés vegetatív idegrendszer reflexesen szabályozza a szív működését. Szimpatikus ingerek serkentik a szívműködést, paraszimpatikus idegrendszer X. agyidegen (n.vagus) jövő ingerület gátolja a szívműködést (vagotonia) A szív saját erei Bőséges vérellátást igényelkoszórúérartériák (a.coronaria dextra et sinistra) A semilunaris billentyűk mögötti tasakokból erednek. A.coronaria dextra elöl a sulcus coronariusban fut jobb

felé, a facies diaphragmaticáig, ott lefelé fordul és a két kamra közti barázdában halad, mint ramus interventricularis postterior a szívcsúcs irányába. Ellátja a jobb pitvart, a jobb kamra nagyobbik részét és a kamrasövény hátsó kétharmadát. A.coronaria sinistra rögtön eredése után kettéválik, egyik ága ramus interventricularis anterior kamrák közti barázdákban halad elöl a szívcsúcs felé. Másik ága a ramus circumflexus a sulcus coronariusban baloldalról kerüli meg a szívet. Ellátja vérrel a bal pitvart, bal kamrát, a jobb kamra elülső részét és a kamrasövény elülső egyharmadát. A szív elhasznált vérét a vénák gyűjtik össze. - V.cordis magna: szív elülső és bal oldaláról - V.cordis media: hátsó részről - V.cordis parva: jobb szívrészből Ezek egyesülve a mint sinus coronarius ömlenek a jobb pitvarba. Szívburok (pericardium) Tömlőszerű burok, savós hártya. Két lemez: - Zsigeri lemez: összenőve a

szívizomzattalepicardium - Fali lemez: kilépő nagyerek kezdeti részét is magába foglalja. A két lemez közti üreg cavum pericardii, néhány csepp folyadékot tartalmazsúrlódás mentes elcsúszás. A szív helyzete és vetülete (situs cordis) Az első gátorüregben (mediastinum anterius) van, kétharmad része középvonaltól balra, egyharmad része középvonaltól jobbra van. Csúcsa lefelé és balra néz Hossztengelye nem függőleges. Hossztengelye körül elölről hátra felé is fordultjobb kamra található elöl, érintkezik a mellkasfallal, bal pitvar érintkezik a nyelőcsővel, szívsövény majdnem teljesen a frontalis síkban áll. Meghatározó pontok, vetület: 1. vcava superior beömlési helye jobb felső határ, sternumtól jobbra 2. sulcus coronarius jobb alsó széle a jobb alsó határ 3. sulcus coronarius bal felső széle a bal felső határ, sternumtól balra 4. szívcsúcslökés kelye, bal alsó határ A szív nagy részét a tüdők

borítják. Érrendszer – systema vasorum 48 3 szakasza van: 1. Verőerek (arteriák) A szív felöl szállítják a vért a periféria felé. Faluk rugalmas, rajtuk pulzus tapintható Típusai: 1.1 Elasztikus típusú artériák: a szív közeli nagy artériák Sok az elasztikus rost, a szív systolejakor kitágulnakdyastoleban összehúzódva biztosítják a vér folyamatos áramlását az erekben. 1.2 Muscularis típusú artériák: falukban sok a simaizomrost, így tágasságuk bizonyos határok között szabályozható. Szerepük van a vérnek a testrészek közötti eloszlásában. Egyre apróbb ágakra oszlanak 1.3 Kisatrériák és ateriolák: kapillárisok előtti artériás szakasz A falukban lévő simaizom tágasságukat jelentősen változtathatja. A RR szabályozásában van szerepük, a kapillárisok előtti nyomáscsökkentő szerepet látnak el. 2. Hajszálerek (kapillárisok) Az érrendszer legtágabb részét alkotják. Tápa-ok felvétele és salakanyag

leadása Falukat endothel sejtek és lamina basalis alkotja. A víz és a vízben oldott a-ok számára átjárható. Antithrombogen funkciójuk is van, antikoaguláns és antithrombogen faktort szintetizálnak. Fajtái: 2.1 Kontinuus falu kapilláris: izomban, tüdőben, idegrendszerben 2.2 Fenesztált falu kapilláris: endokrin szervekben, epehólyagban, bélben abszorpciót végeznek. Falán nyílások vannak 2.3 Sinusoid falu: májban, lépben, vesében Vénás sinusok az érpálya vénás szakaszában iktatott endothellel bélelt, de önálló fallal általában nem rendelkező nagyobb öblök a sziniszok. 3. Gyűjtőerek (vénák) A szív felé szállítják a vért. A faluk vékonyabb Semilunaris billentyűk találhatók bennük. Az erek falának szerkezet 3 réteg: - Belső réteg (intima): endothel sejtek - Középső réteg (media): az egyes értípusokban változó a felépítése. Artériákban ez a legvastagabb. A kapillárisokban csak rácsrostokból álló vékony

alaphártya (lamina basalis) alkotja. - Külső réteg (adventitia): erenként és testtájanként változó vastagságú. Általában laza rostos kötőszövetből épül fel. Bennük futnak az erek falát tápláló erek (vasa vasorum). Erek összeköttetései Az erek közötti összeköttetések (anastomosisok). Feladata: - Elzáródás esetén a kiesett ér által ellátandó terület vért kapjon. - Keringés szabályozásában vesz részt 1. Artériovenosus anastomosisok Egy artéria és véna közti összeköttetés a kapillárisok megkerülésével. Tehermentesítő összeköttetés(shunt) is lehet és a vérkeringés szabályozásában is szerepe van. 2. Kollateralis anastomosisok Ugyanazon értörzs proximális szakaszát köti össze distalis szakaszával. 49 3. Funkcionális végartériák Két kis ér közötti összeköttetés, de az olyan vékony, hogy az egyik hírtelen elzáródásakor ez az összeköttetés nem elegendő ahhoz, hogy ellássa az elzárt a.

területétez a terület elhal. Akkor funkcionális végartériáról beszélünk Lassú elzáródás esetén az összeköttetés kitágulhat és biztosíthatja a vérellátást. Lehet, hogy nem történik meg az elhalás, ez a szervezet oxigén igényétől függ. Vérkörök Kisvérkörjobb kamratruncus pum.tüdőkét ágra válik a két apulm a jobb és bal tüdő számáraszén-dioxidban dús vért szállíta tüdőben kisebb artériákra, majd kapillárisokra oszlikbehálózzák az alveolusok falátgázcserekapillárisok nagyobb vénákba szedődnek össze4 v.pulmonalisbal pitvar (oxigén dús vér) Nagyvérkörbal kamraaortafriss vér a szervekhez, szövetekhezkisebb ágakra oszlikkapillárisokrakisebb, majd nagyobb vénákba szedődnek összevena cava inf. et sup.jobb pitvar A nagyvérkör artériái Az aorta szakaszai: - Felszálló (aorta ascendens) - Aortaív (arcus aortae) - Leszálló aorta (aorta descendens) A

rekeszizom alapján: - Mellkasi (aorta thoracica) - Hasi aorta (aorta abdominalis) 1. Aorta ascendens a szívburokban helyezkedik el Ebből a szakaszból a szívet ellátó artériák erednek. Arteria coronaria dext et sinistra 2. Arcus aortae: jobbról balra és hátra felé görbül Innen ered: 2.11 Truncus brachiocephalicus (a anonyma): rövid értörzs, két ágra oszlik a.carotis communis dextra a. subclavia dextra 2.12 bal közös fejverőér (a carotis communis sinistra) 2.13 kulcscsont alatti artéria (a subclavia sinistra) A. carotis communis dextra, a subclavia dextra a nyakon kétoldalt merőlegesen halad felfelé a pajzsporc felső széléig, ahol két ágra oszlik.  A külső fejverőérre (a. carotis externa): számos ággal látja el a fej és a nyak azonos oldali képleteit. Majd a fültőmirigy állományában oszlik két ágra: a maxillarisra, a. temporalis superficialisra Ágai: o A. thiroidea superior (pajzsmirigy és a gége ellátására) o A. lingualis (nyelv)

o A. facialis (arc) o A. pharyngea ascendens (garat) o A. occipitalis (fül mögötti területet látja el) o A. maxillaris (orrüreg, szájpad, pofa, fogak, rágóizmok, dobüreg, kemény agyhártya) o A. temporalis superficialis (halánték és a fejtető bőre)  Belső fejverőérre (a. caroits interna): elágazás nélkül halad a koponyába és az agyvelő vérellátásában vesz részt. A sziklacsonton át a saját csatornáján (canalis caroticus) jut be. 50 A. subclavia: felső végtagot látja el Ad ágat a nyaki képletekhez és az agyvelő ellátására is. A mellüregben adja az elmöt is ellátó lefelé haladó ágát (a thoracika interna) és az agyvelő vérellátásában részt vevő felfelé futó nagyobb ágát (a. vertebralis) Ezután kilép a nyakralefelé kulcscsontelső borda közt honalji árok. Itt a axillaris halad továbba brachialis: két ágra oszlika ulnalis, a. radialis 3. Aorta descendens Mellkasi szakasza a gerinc bal oldalán fut

lefelé. A gerinc előtt átfurja a rekeszizmot és a hasi aortában folytatódik. a. Aorta thoracica: innen erednek szimmetrikusan a bordaközti intecostalis artériák és a tüdőt tápláló a. bronchialisok A nyelőcsövet és a szívburkot ellátó artériák. b. Aorta abdominalis:gerinc előtt halad a hsaüregben, ahol két ágra oszlika.iliaca communis dextra et sinistra Megkülönböztetjük a hasi aorta:  Fali ágait-melyek a hasfalat látják el vérrel  Páros zsigerei ágait, amik a páros hasi szervekhez mennek: a. renalis, a. supermatica interna (ivarmirigyekhez), a suprarenalis.  Páratlan zsigeri ágait, ahová 3 nagy értörzs tatozik: a. coalelica, mely eredése után 3 ágra oszlik: a. gastrica, a lienalis, a hepatica communis  A. mesenterica superior (felső bélfodor a), ellátja a hasnyálmirigyet, a vékonybeleket és a vastagbelek egy részét.  A. mesentecica inferior (alsó bélfodor artéria), ellátja a vastagbelek és a végbél egy

részét. A.iliaca communis dextra et sinistra: a medencében két ágra oszlika iliaca interna (belső csípőverőér), a. iliaca externa (külső csípőverőér) A.hypogastrica:ellátja a kismedencei szerveket (húgyhólyag, méh, végbél), A.iliaca externa: kilép a conb elülső oldalára és mint afemoralis halada poplitea, ami két ágra oszlik: elülső és hátsó sípcsonti artériára (a.tibialis anterior et posterior) Nagyvérkör vénái Három vénás rendszer alkotja: - Vena cava superior rendszer - Vena cava inferior rendszer - Vena portae rendszer A vénák mindig összeszedődnek, az arteriák mindig eloszlanak. Vena cava superior A szív fölött helyezkedik el (mediastinum supracardiacum). A vena brachiocephalica dextra és sinistra összeömléséből jön létre. Ezel két nagy véna összeömléséből jönnek létre: - A fejről-nyakról (vena jugularis interna): az a. carotis communissal halad Összegyűjtik a fej és a nyak vénáit. - A felső

végtagokról (vena subclavia): a felső végtagról, a mellkas oldalfaláról, a nyak felületes részéről hozza az elhasznált vért. A felső végtagon mély és felületes vénák vannak. A mély vénák párossával kísérik a velük azonos nevű artériákat. A felületes bőrvénákhoz két véna tartozik: o Vena basilica o Vena cephalica Ezek a könyökhajlatba jutnak, ahol a 2 vénát anastomosis köti össze a vena mediana cubiti, ami szorosan rögzül aljzatához, ezért a vénás injekciók helye.  51 Az egyesülési helyet vénás szögletnek (angulus venosusnak) navezzük, itt ömlenek be a test nagy nyiroktörzsei a vénák. Vena cava inferior A 4. lunbális csigolya jobb oldalán alakúl ki a két közös csípővéna a vena iliaca interna (kismedence és fartájék vénáiból) et externa (vena femoralis folytatása) egyesüléséből jönnek létre. Az alsó végtagon mély és felületes vénák vannak A mélyek a vena popliteáig párossával, onnak

egysége érként követik a hasonló nevű artériákat. Felületes vénák: - Vena saphena magna: beleömlik a vena femoralisba - Vena saphena prava: vena popliteaba ömlik Vena potae Májkapugyűjtőér. Rövid vastag értörzs A hasüreg páratlan szerveinek vénás vérét gyűjti össze, így az emésztőcsatorna tápanyagban dús vérét, a lép és a hasnyálmirigy vénás vérét viszi a májba. Fő gyökerei: - Vena mesenterica superior - Vena mesenterica inferior - Vena lienalis A májba lépve a vena portae ismét kapillárisokra oszlik (portalis keringés=kapillárisokból összeszedődött véna ismét kapillárisokra oszlik). Anastomosisai A véna portae rendszere és a két fő véna rendszer között összeköttetések vannak. Ha a vér áramlása a májon keresztül akadályozottezek kitágulnak, és a vena portae vérét a vena cava superior és inferior felé vezetik el. Ilyen anastomosisok vannak: - Gyomorszáj (cardia) körül - Végbél (rectum) falában -

Köldök körül (paraumbilicalis venák) kitágúlva kaput hoznak létre - A vesék tokjában (retroperitonealisan) 52 Magzati vérkeringés (circulatio foetalis) Intrauterin életben a amgzat emésztő és légzőrendszere nem működik, az oxigént és a tápanyagokat az anya véréből kapja a placentána keresztül, és oda adja le a szén-dioxidot, ill. a salakanyagokat. A vena umbilicalis viszi a friss vért a magzatba A magzat májához fut, két ágra oszlik: - Az egyik ág belép a májba, és ott kapillárisokra oszlik - A másik ág megkerüli a májat (ductus venosus) Máj után a vérv.cava inferiorkeveredik a magzat vérével, amit a ductus venosusban jövő vér részben felfrissít. Teljesen friss vért a magzatban csak a máj kap Vena cava inferiorjobb pitvarforamen ovale, bal pitvarbal kamraaortaeloszlik a szervezetben, de a két arteria hypogastricaból egy-egy arteria umbilicalis indul kivért vissza viszik a placentábaplacentaris

keringés zárul. A vena cava superioron jobb pitvarbajobb kamra felé tartkisfoku keveredés a két vérkör vére között itt a jobb pitvarba is van. Jobb kamrábóltüdők felé truncus pulmonalison. A truncus pulmonalist az aorta descendensel a ductus Botalli köti össze, amin a trucus vérének egy része az aortába jut. A vér keveredése itt is létrejön Születéskor az újszülött mély lélegzetet vesz a tüdők, beszívják az a. pulmonalisbóla szívóhatás miatt a ductus Botalli összetapad és később záródik is. A két pitvarban kiegyenlítődik a nyomáskülönbségforamen ovale zárul. A köldökereket lekötikkialakúlnak a végleges keringési viszonyok feltételei. Fejlődési rendellenességek Leggyakoribbak: - Pitvari (foramen ovale nem zárul, teljes pitvari sövényhiány) - Kamrai septumdeffektusok (kamrasövény felső része hiányzik) - Botallo- vezeték nem zárul - Az aorta vagy truncus pulmonalis szűkülete - Összetett

fejlődési rendellenességek Fallot-tetralogia: a.pulmonalis szűkület, aorta jobbra helyezettsége(aorta mindkét kamrából kap vért), kamrai szeptum deffektus, jobb kamra megnagyobbodás. Feltünő jellegzetessége, hogy cíanosissal jár. Nyírokrendszer – systema lymphaticum A vérérrendszer mellet van még a nyirokérrendszer (lympha) szállítja. A nyirok a sejtek közötti szövetnedv, ami a vérerek falán kerül ki a vérből. A nyirokerek a szöveti résekből szedődnek össze, előbb a nyirokapillárisokbaegyre nagyobb nyirokerekké (vasa lymphatica). A legnagyobb nyiroktörzs a mellvezeték (ductus thoracicus), ami a hasüregben alakul ki, 3 nagy nyiroktörzs összeömléséből: truncus intestinalisból és a páros hasűri-medencei zsigerekből, és a truncus lumbalisból. Összeömlésüknél létrejön a cisterna chylifelfelé indul ki a ductus thoracicusbeleömlik a bal angulus venosusnál a vénákba. A ductus thoracicus összeszedi a test

háromnegyed részének a nyirkát. A jobb felső testnegyed nyirkát a truncus lymphaticus dexter, ami a jobb angulus venosusba ömlik. Áramlásában szerepet játszik: - A szövetekben uralkodó nyomás - Nyirokerek összehúzódása - Az izmok működése - A nyirokerekben lévő semilunaris billentyűk - A nagy vénák szívó hatása, a negatív mellüregi nyomás 53 Nyirokszervek A vérsejtek képzésében résztvevő őssejtek a szikzacskó falában alakúlnak ki, innen mennek májna, lépbe, majd csontvelőbe. Elsődleges nyirokszervekben telepdnek meg a T-lymphocyták. A thimusban a nyirosejtek antigén specifitással rendelkezővé válnak. A B-lymphocyták őssejtjei a csontvelőben telepednek meg. Ezek (T-, B-lymphocyták) kijutnak a másodlagos nyirokszervekbe A nyiroksejtek nagyobb része a vérben, kisebb része a nyirokszervekben található. A recirculatiojuk a nyirokcsomóból indul ki. A nyiroksejtek a vérből a nyirokcsomóba jutnak A B-lymphocyták a

nyirokcsomók kéregállományának folliculusaiban ill. a velőállományban, a T-lymphocyták a paracorticalis sinusokban telepednek meg. A nyiroksejtek a nyirokcsomón áthaladva a vas efferensekennyiroktörzsbevénábaartériábamás nyirokszervekbe-nyiroktörzsekbe (immunreakciók)visszajutnak a nyirokcsomóba. Másodlagos nyirokszervek formái: - Önálló, kötőszövetes tokkal rendelkező szervek formájában. Ezek a nyirokcsomók és a lép. - Elsősorban a légző- és emésztőrendszeri szervek falába épített diffúu nyirokszervek, amilyenek a mandullák (tonsilla), az elszórtan előforduló nyiroktüszőhalmazok (folliculi lymphatici) A csontvelő és a másodlagos nyirokszervekalapvázát reticularis tötőszövet képezi. A szekunder folliculusok közepecsíraközpont (centrum germinativum). A centrum világos plazmájú és magvú osztódó, valamint differenciálódó sejtalakok helyezkednek el. Ezek a sejte alakúlan antitesteket termelő

plasmasejtekké és B-memóriasejtekké alakúlnak, megörzik az illető antigénre való érzékenységét. A plasmasejtek ovalis alakúak, magjuk excentrikus és benne a kromatinállomány jellegzetesen, kerékküllőhöz hasonlóan helyezkedik el. Az immunglobulinokat termelik A T-nyiroksejt aktiválódik. A sejt megnagyobbodikT-memória sejtté, T-effektorsejtekké Effektorsejtek típusai: - Supressor T-sejt - Helper T-sejt Nyirokcsomó (nodus lymphaticus) A nyirokerek nyirokcsomókon haladnak keresztül, mielőtt bejut a vénákba, egy vagy több nyirokcsomón átszűrődik. A nyirokcsomók csoportosan helyezkednek el a szervek kapujában ill. a testhajlatokban Tájéki nyirokcsomók vannak a fejen, a nyakon, a mellüregben, a hasüregben, a kismedencében, a hónaljárokban, a lágyékhajlatban stb. Kb600-700 db A nyirokcsomók bab alakú kötőszövetes tokkal körülvett szervek. Kéregállományukban a primer és secunder nyiroktüszők (folliculusok), melyekben a

nyiroksejtek képződnek. A – sejtek velőállomány felöli részén a paracortexben vannak. A nyirokcsomók domboru oldalán lépnek be az afferens nyirokerek. A hiluson lépnek ki az efferens nyirokerek A verőerek a hiluson lépnek be és a tok irányába (a vénák fordítorr irányába) haladnak. Lép (lien) Kékesszürke színű, tömött tapintatú nyirokszerv, a vérkeringés útjában van. A hasüreg bal felső részén a bordaív alatt a bal hypocondriumban helyezkedik el. Belső zsigeri felszínén van a lép kapuja, a hilus, amin erek haladnak keresztül. Kötőszövetes tok veszi körül. 54 Állománya: - Fehér pulpa: a lép tokjából benyúló kötőszöveti gerendák és a periarticularislymphaticus hüvely alkotják. Az utóbbiban hasonló Malpigi-testek vannak. Az ezeket átfúró centrális artéria szabadon nyílik a lép állományába A vér átszivárogva a lépsejtek között, a lép sinusaiba gyülik össze, és elvezetődik a lép vénáiba - Vörös

pulpa: a vér alakos elemei alkotják A lép vérraktárként működik és a kiöregedett vvt.-k temetője A Malpigi-testekben a B-lymphocyták vannak, a T-sejtek a lymphaticus hüvely más részeibe találhatók. Mandullák (tonsillae) Beépített nyirokszervek, nyálkahártyában elhelyezkedő nyiroktöszőhalmazok. Felszínüket hám borítja, ahonnan mély járatok nyúlnak a mély rétegek felé. A tápcsatorna és a légutak útján terjedő fertőzések elleni védekezésben van szerepük. Fajtái: - Szájmandulla (tonsilla palatina) - Garatmandulla (tonsilla pharyngea) - Nyelvmandulla (tonsilla lingualis) - Féregnyúlvány (appendix) A B-lymphocyták ezekben is a folliculusokban találhatók, a T-sejtek az interfollicularis zónákon vannak. Csecsemőmirigy (thymus) A lymphoid rendszer egyik primer szerve. A sternum belső felszínén elhelyezkedő csecsemőtenyérnyi, rózsaszínű, puha tapintatú szerv. Kötőszövetes tok veszi körül Fejlődésének 3 szakasza: -

Kezdetben hámszerv (thymus epithelialis) - Később nyirkszervvé alakúl - Végül elzsírosodik 11-15 éves korban, azután elsorvad. Vázát reticulumsejtek adják Velőállományakevesebb ilyen sejtet tartalmaz. A thymocyták között hagymához hasonló hámképletek, a Hassal testek láthatók. Szerepük van az immunreakciókban. A T-lymphocyták immunológiai szempontból, antigénektől védetten válnak érett, immunkomponens sejtekké. A thymusban nincsenek nincsenek nyirokfolliculusok Az általa termelt hormonnak feltehetően szerepe van a csontok növekedésében is. Ha pubertás után nem sorvad elkülönleges állapot: status timicolymphaticus, amia hypophysis-mellékveserendszer gyengeségére utal, és hirtelen halál előidézője lehet. Vér – sanguis Folyékony szövet, mely mely kapcsolatot teremt a külvilás és a sejtek között. 70 kg testsúlyú emberben kb. 5-5,5 l pH:7,34-7,42 Sejtből és sejtközötti állományból áll A sejtes elemek a vér 45

%-át alkotják. A sejtközötti állmánya folyékony, ez a plasma, ami a vér 55%-a Ez a %-os megoszlás a hematocrit érték. A vérplasma szalmasárga színű folyadék. 90%-a víz, de tartalmaz még ásványi anyagokat, fehérjét: albumin, globulin és fibrinigen. 55 Az albumin-globulin aránya 2:1, ezt a hányados fehérjekvóciensnek nevezzük. Globulin fajtái:  és globulin. A globulint a plasmasejtek termelik, fontos a védekező mechanizmusban. A vérplasmában található még koleszterin, cukor, enzimek, vitaminok, antitoxinok, aglutininek, hormonok, nitrogén tartalmú anyagok stb. Véralavdáskor a fibrinogén fibrinszálak formájában kicsapódik, hálózatot hoz létre, aminek hézagjaiban helyezkednek el a vér alakos elemei. Egy idő után a vérlepény összehúzódik, és szalmasárga folyadékot présel ki magából, a vérsavót. A savó fibrinogénmentes vérplasma A vér alakos elemei: 1. vörösvértestek (erythrocyták) 2.

fehérvérsejtek (leucocyták) 3. vérlemezkék (thrombocyták) Erythrocyták Korong alakú, zöldessárga színű estek, közepe behúzódott, átmetszetben babapiskóta alakú. Sejtmagot nem tartalmaznak. Színüket a haemoglobin adja Nagy tömegben vörös színűek A vvt.-k hártyája nagfokú alakváltozást tesz lehetővé A vörös csontvelőben termelődnek, élettartamuk kb.120 nap, számuk 4,5-5 T/l Az embernek kb 25 billió vvt-je van Naponta kb.200-250milliárd vvt képződik A nem teljesen érett vvt.-kbenretyculocytákban, finomhálózat mutatható ki 5-15 %o –ben fordúl elő. Normálistól eltérő (normocyta) nagyságúvvt.-k is előfordúlnak a vérben (macro- ill mycrocytak). Lépben és az MPS sejtjeiben esmek szét. A benne lévő vas részben felhasználódik újabb Hgb. képzésére Alvadásgátlóval vett vérben a vvt.-k pénztekercsszerűen összetapadnak és egy idő után lesűlyednek. Fehérjék felszaporodása a vérsejtsűlyedést fokozza

(gyulladás) Leucocyták Maggal rendelkező, tökéletes sejtek. Számuk 6-8 G/l Egyes fvs-ek amoeboid mozgásra és fagocytosisra képesek. Csoportosításuk: - granulocyták: plasmájában szemcsék vannak - agranulocytásk: plasmája szemcsemenets. Ide tartoznak a nyiroksejtek (lymphocyták) és monocyták Granulocyták Gömb alakú, amoeboid mozgásra és fagocitozisra képes sejtek (mikrophagok). Szemcsék festődése alapján 3 félék lehetnek: - Neutrophil granulocyták: „szegmentek”. A szemcsék részben „ne specifikus granulák”, a lisosomák, főleg mieloperoxidázt és hidrolázokat tartalmaznak ”Specifikus szekunder granulák”, baktericid hatású anyagokat tartalmaz. Rózsaszínűre festődnek. Magjuk általában 3 lebenyű Leukocyták 60-70%-át adják. Gyulladásnál felszaporodik - Eosinophil granulocyták: előzőnél nagyobbak, magjuk 2 lebenyű, pápaszem alaku. Durvább szemcsék rozsdabarna színűre festődnek 2-4% Allergiás vagy bélférges

betegségben emelkedik a számuk. - Basophil granulocyták: kissebbek, mint a neutrophilek, magjuk kevésbé lebenyezett. Lilára festődnek, a szemcsék hisztamint és heparin szulfátot tartalmaznak.05-1% 56 Nem teljesen érett garnulocyta alak a pálcika magvu stáb forma. Elsősorban neutrophil, de lehet a másik kettő is. Lymphocyták Csontvelőben és másodlagos nyirokszervekben képződnek. Méret alapján lehet: - Kis lymphocyták, nyiroksejtek kb. 92%-a - Nagy lymphocyták, 8% A leukocytáknak kb.25-30%-át adják Nagy gömb alakú magjuk van Csaknem kitölti az egész sejtet. Vékony plasmaszegély látható csak Funkcionálisan kétféle nyiroksejt van: - T-lymphocyta: nem specifikus, sejthez kötött, immunreakcióban vesz részt - B-lymphocyta: fejlődő lymphocyta, általános immunvédekezésben van szerepük Monocyták A legnagyobb fvs.-ek Nagy bab alakú magjuk van, csontvelőből származnak A vérbe kb 3 napig vannak. Szövetekbe lépnek és ott az MPS tagjait

képező makrophágokká differenciálódnak. 3-8% Kvalitatív vérkép: Neutrophil granulocytás 60-70% Eosinophil granulocytás 2-4% Basophil granulocytás 0,5-1% Stáb forma 2-4% Lymphocyták 25-30% Monocyták 3-8% Ha éretlen alakok is megjelennek, a vérkép balratolódásáról beszélünk. Thombocyták Szabálytalan alakú testecske. 150-300 G/l Csontvelő óriássejtjeiben képződik Élettartamuk 2-5 nap. A véralvadáshoz szükséges thrombocináz enzimet és serotonint tartalmaznak Érdes felülettel érintkezve szétesnekkiszabadúlnak belőlük az anyagok. Kvantitatív vérkép Vér alakos elemeinek a számát jelöli. - Erythrocyták 4,5-5 T/l - Leucocyta 6-8 G/l - Trombocyta 150-300 G/l Csontvelő (medulla ossium) Sárga csontvelő (medula ossium flava) tápanyagraktár. Vörös csontvelö (medula ossium rubra) születés után a vérképzés kizárólagos helye. Újszülöttben és az első életévben minden csont belsejében vörös csontvelő van, majd a hosszú

és rövid csöves csontok középső részét elfoglalja a sárga csontvelő. Felnőtt ember csontvelőjének 1300 grammja aktív, vérsejtképző vörös csontvelő. Vörös csontvelőben megtalálható: - Reticularis alapváz - Vérképzésben résztvevő sejtek - A vérképző sejtek kötegei közötti sinusok 57 - A csöntvelő nem vérképzéshez tartozó sejtjei: macrophagok, zsírsejtek, fybroblastok, plasmasejtek stb. A csont és csontvelő között szoros a kapcsolat: - anatómiai (csontban a csontvelő) - funkcionális (a csontvelőnek portalis keringése van) - patologiai (a csontrendszer betegségét követi) - therapiás (csontvelő betegségének gyógyítása) - regenerációs Vérképzés (haemopoesis) Embrionélis életben a szikhólyag falában, később a májban és a lépben történik, az 5. hónaptól indol meg a csontvelőben, ami a születés után a vérképzés egyetlen helye. Valamennyi vérsejt-típus mesenchymalis eredetű, proliferatiora

képesek,a haemopoesis potenciális forrásáúl szolgállnak. Két irányba differenciálódnak: pluripotens és bipotens elkötelezett törzssejteket hoznak létre. Az előbbi myeloid, utóbbi lymphoid törzssejteket hoz létre. A plurypotens törzssejtek progenytor coloniák és vörös vértesteket, granulocytákat, monocytákat és megakaryocitákat létrehozó koloniák. Ezekből lesznek: - proerythroblastok - myeloblastok - monoblastok - megakarioblastok A vörösvértestek fejlődése (erythropoesis) Az intrauterin élet korai szakaszában különböznek a későbbi szakaszban és a születés után képződőektől. A megaloblastos vérképzést felváltja a normoblastos, ami normálisan az élet végéig megnarad. Fejlődése a proerythroblastok-ból indul ki Kékre festődik A mag csökkenésével basophil-erytroblast jön létre  plasmájában megjelenik a Hgb. Halvány rózsaszínre festődik, polychromatophil erytroblast lesz  normoblast  nem teljesen érett

vvt., a retyculocyta  plasmájában finom hálózat  hálózat eltűnik  érett vvt, erytrocyta A vvt.-k fejlődését a vesékben termelődő eritropoetin szabályozza, de mása tényezők is befolyásolják. A fehérvérsejtek fejlődése A granulocyták fejlődése A myeloblastból indul ki  promyelocyta  a granulocytákra jellemző szemcséket még nem tartalmazzák. Sejtosztódás  myelocyta: plasmájában a neutrophil, basophil, vagy eosynophil szemcsék már megtalálhatók, attól függően, hogy melyik granulocyta irányába fejlődik tovább. A mylocytákból maggal rendelkező, jugend-forma  stáb-forma (pálcika magvú)  érett granulocyta (neutrophil, basophil, vagy eosynophil) Monocyták fejlődése: Monoblast  promonocyta (at utolsó osztódóképes sejtek) monocyta Megakaryocyták kialakulása: 58 Fejlődése a vörös csontvelőben. Megakaryoblastokból fejlődnek Plazmájukban vérlemezkék. Nyiroksejtek fejlődése: Multipotens

sejtek  bipotens törzsek  részben további bipotens sejtek, majd részben lymphoblastok  T- és B-prefulsorok lesznek, és a thymusban és a csontvelőben differenciálódnak T-, illetve B- lymphocytákká. A granulocyták és a vvt-k fejlődési menete biztosítja a fejlődés folyamatosságát. Csak az egyik alakul promyelocytává, a másik negmarad myeloblastnak. A proerytroblast osztódásából létrejövő két sejt közül is csak az egyik halad tovább afejlődési soron, a másik megmarad proerytroblastnak. Így biztosítva a folyamatos vérsejtképződést Zsigerekről általában Az anyagcsere, a kiválszatás és a fajfenntartás szervei: zsigerek (viscera). Különböző felépítésű és szerkezetű szervek, apparátusokba csoportosulva: - Légzőrendszer (apparatus respiratorius) - Emésztőrendszer (apparatus digestorius) - Húgy- ivarrendszer (apparatus urogenitalis) - Belső elválasztású mirigyek rendszere (apparatus glandulae hormonales) Nem zsigerek:

szív- és érrendszer és idegrendszer. A zsigeri szervek általános jellemzői: - Cső- vagy tömlő alakú hasonló falszerkezettel (bél, gyomor, hugyhólyag). Fal rétegei: o nyálkahártya (tunica mucosa)  hám (epithelium)  hám alatti kötőszövet (lamina propria mucosae)  vékony simaizomréteg (lamina muscularis mucosae) o tela submucosa: nyálkahártya alatti laza kötőszövet o tunica muscularis: többrétegű simaizom o tela subserosa:laza kötőszövetes résteg, a hashártyát rögzíti o tunika serosa: hashártya alkotja Ahol nincs hashártya borytésk (nyelőcső), ott az utolsó két réteg helyett laza kötőszövet: tunica adventitia Ezen szervek falában általában nyiroktüszők és serosus, mucinosus vagy kevert mirigyvégkamrák találhatók. - Tömött sejtes felépítésű: máj vese stb. Nagy részük folyékony váladékot termel, azaz mirgy. Légzőrendszer –apparatus respiratorius Részei: - Orr (nasus) Garat (pharynx) Gége (larynx)

Légcső(trachea) Tüdő (pulmo) 59 Orr (nasus) Részei: - Külső orr (nasus externus) - Orrüreg (cavum nasi) Megkölnbözetünk rajta: - Gyököt (radix) - Hátat (dorsum) - Csúcsot (apex) - Orrszárnyakat (alae nasi), amik az orrnyílásokat (nares) fogják közre Vázát csont, lejebb hyalinporc és tömött kötőszövet alkotja. Orrüreg kezdeti része az előcsarnok (vestibulum nasi). A sövény (septum nasi) osztja ketté A sövény hátsó része csontos, elöl porcos és az orrnyílásoknál hártyás. Oldalfaláról 3 orrkagyló emelkedik (concha nasalis superior, medius és inferior). A sövény melett vannak az orrjáratok. Hátrafelé két nyílással megy át a garat orri szakaszába Garat (pharynx): a levegő és a táplálék közös útja, mind a légző-, mind az emésztő rendszer része. Az orrüreget bélelő nyálkahártyát csillószőrös hengerhám borítja, kivétel az orrüreg teteje, ahol a szaglóhám helyezkedik el. Orrmelléküregek (sinus

paranasalis) Az orrüreget körülvevő csontokban légtartalmú üregek vannak., ezek az orrmelléküregek és ezek összeköttetésben állnak egymással. Szerepük: - Koponya súlyát csökkentik - A beszívott levegő páratartalmát növelik - Hangadásnál rezonátorként szerepelnek Ide tartoznak: - Homloküreg (sinus frontalis) - Arcüreg (sinus maxillaris) - Iköböl (sinus sphenoidalis) - A rostacsontokban elhelyezkedő üregek (cellulae ethmoidales) Gége (larynx) Hangképző szervünk, de a légutak védelmében is fontos szerepe van. Légmentasen lezárja az alsó légutakat, megakadályozza a levegő kiáramlását a tüdőből., Hirtelen megnyílva kipréseli az idegen anyagokat a légutakból. Sceletotópiája: a garatot köti össze a légcsővel. Porcokból, szalagokból, izületekből és izmokból épül fel. Váza (5 porc): - Pajzsporc (cartilago thiroidea): két porclemezből áll, ezek elöl V alakban tlálkoznakádámcsutka (promum Adami). Két alsó

nyúlványa izülettel kapcsolódik az alatta elhelyezkedő gyűrűporchoz. - Gyűrűporc (cartilago cricoidea):pecsétgyűrű alakú, elülső íve szélesebb, hátsó keskenyebb, lemezszerű, ezen ülnek a kannaporcok. - Kannaporcok (cartilago arytenoidea): piramishoz hasonló, páros porc. Alapi részük izülettel kapcsolódik, a gyűrűporc lemezéhez. Elöre és oldalra két nyúlványt bocsájt Elülsőhöz a hangszalag rögzül, az oldalsóhoz az izmok tapadnak. - Gégefedő porc (epiglotis): levélhez hasonló, rugalmas porcből álló lemez, a pajzsporc elülső szögletén rögzül. Elülső felszíne a nyelvgyökkel érintkeziknyeléskor hátra 60 húzódva lenyomja a gégefedőtzárja a gégebemeneteta gége is felemelkedikbemenete szűkülfala a nyelőcsőbe kerül. Szalagai és rugalmas lemezei a gégeporcokat kötik össze egymással, a nyelvcsonttal, és a gége falának alkotásában vesznek részt. Hangszalag (ligamentum vocale) a pajzsporctól

húzódik hátra és a hangrést fogják közre. A hangrés fölött és alatt rugalmas lemezek veszik körül a gége üregét. A hangrés felett 2 négyszögletes lemez szélének bedomborítva a gége nyálkahártyájátállhangredők (a hangszalagok védelmére). A hangrés alatt kétoldalt rugalmas lemezek merevítik a gége falát (conus elasticus), felső szélük alkotja a hangszálakat.ybedombordva a gége üregébe a két hangredőt hozzák létre A conus elasticus széle a pjzsporc szélétől húzódik a gyűrűporc ívéig, ami jól kitapíntható. Gégemetszéskor ezt a szalagot (ligamentum conicum) kell átvágni. (el kell tudni végezni) Izmai: - Elülső gégeizmok: a pjzsporc és a gyűrűporc között kétoldalt helyezkednek el. Hátrabillenytik a gyűrűporcot, a kannaporcokkal együtthangszalagok megfeszülnek - Oldalsó gégeizmok: a gyűrűporctól a a kannaporcok oldalsó nyúlványához húzódnak. Függőleges tengely körül elfordúlnakhangrés

szűkül. - Hátúlsó gégeizom: a gyűrűporc hátsó lemezétől a kannaporcok oldalsó nyúlványához húzódik. Az előző izmok antagonistáihangrést tágítják A hangszalag melletti izmoknak a beszédben és a hangszalagok finom beállításában van szerepük. A kannaporcok közötti izmok képesek lezárni a hangrés kannaporcok közötti részét.beszédre képes A gégeizmokat a X. agyideg (n vagus) ágai látják el A gége ürege és nyálkahártyája frontáils metszetben homokóra alakú. A gégebemenet a tágabb részbe vezet, amit alul két sagitális lefutású redő szűkít: felül az állhangredő és alatta a hengredő. Közöttük a gége ürege kétoldalra kiboltosul A hengredők a hangrést fogják közre (rima glottidis), alatta a gége ismét kitágul és lefelé a légcsőbe megy át. A nyálkahártyát csillószőrös hengerhám borítja, kivétel az epiglotis és a hengredőel nem szarusodó laphám fedi. Légcső (trachea) A gégét

atüdőkkel összekötő cső. Vázát 18-20 C alakú hyalinporc alkotja, melyek biztosítják az állandó nyitottságát. Hátsó falát izmos kötőszövetes lemez zárja le, ami a nyelőcsővel érintkezik. Nyálkahártyájában igen sok kevert mirigy van Belső felszínét csillószőrös hengerhám borítja. Alsó vége kettéoszlikjobb és bal főhörgő (bronchus principalis), bal oldalt szűkebb és ferdébb lefutású. Jobb tágabb és meredekebb Mindkettő a tüdőkapuhoz halad. Tüdő (pulmo) Pulmo dexter et sinister. Palaszürke színű, lószőrpárna tapintatú, kúp alakú szerv Felső része a csúcs, alsó része a basis, ami a rekszizmon nyugszik. Felszinei: - Bordai felszín (facies costalis) - Rekeszi felszín (facies diphragmatica) - Medialis felszín (facies mediastinalis): itt van a tüdőkapu (hilus pulmonis) Tüdőkapu képletei: - Főhörgők (bronchus principalis) - Arteria és vena pulmonalis - Arteria bronchialis 61 - Vegetatív idegek - Nyirokerek

Jobb tüdő nagyobb és 3 lebenyből (lobus) áll, bal tüdő 2 lebenyből áll. Bronchus principalis lebenyeknek megfelelőenbronchus lobarisbronchus segmentalisokra, ezekhez tartozó tüdőrészt nevezzük bronchopulmonalis segmentumnak (kb. 10-10). Tengelyükben fut a bronchus éa az arteria pulmonalis ága, ami követi a bronchus oszlásátvilla alakban mindig egyenlő ágra oszlikkisebb bronchusokra (falukban még található porc, simaizom és mirigyvégkamra)bronchus terminalisrabronchiolusokra (falában csak simaizom sejtek vannak) , a gázcsere lehetségesductus alveolarisokban folytatódik (falukon szőlőfürteszerűen ülnek a léghólyagocskák=alveolusok). Falát lapos légzőhám (pneumocyta I.) borytja Itt történika a külső légzés (gázcsere) Vannak még felszinaktív anyagokat termelő (pneumocyta II.) sejtek és az alveolusok kzött makrophagok Alveolusok felszínén keresztül történik a gázcsere. A gázcserét a légzőmozgások teszik

lehetővé. Szívóerőtüdők tágulnaklevegő tüdőbe áramlik. Kilégzéskor a bordaközti izmok összehúzódásábal a bordák süllyednek, mellüreg térfogata csökken. A tüdők kipréselik a levegőt. Vérellátása: - A.pulmonalis: szervezet elhasznált vérét szállítja a tüdőhöz - A.bronchialis: mellkasi aortából jön, tüdő szövetét táplálja Gátorüreg-mediastinum A két tüdő által közrefogott üreg. Határai: sternum, gerinc, diaphragma, két tüdő. A tüdőbe érkező képletek elülső és hátulsó részre osztják (mediastinum anterior, posterior). Elülső részén találjuk a szívet, fölötte a rész mediastinum supracardiacum, melyben a csecsemőmirigy maradvány és a nagyerek vannak. Hátul van a nyelőcső a két nervus vagussal, a mellkasi aorta a véne azygos rendszere, a ductus thoracicus, a vegetatív dúclánc és vegetatív idegek. Mellhártya-pleura Fénylő, savós hártya. Páros képződmény Két lemeze van: - Fali lemez

(pleura parietalis): a mellüger falát borítja és azerint, hogy mit borít, 3 része van: o Pleura costalis (bordákat borítja) o Pleura diaphragmatika (a rekszizmot borítja) o Pleura mediastinalis (sagittalis állású két lemez, melyek a mellüreget légmentesen jobb és bal félre osztják) - Zsigeri lemez (pleura visceralis): szorosan összenőtt a tüdők felszínével A két lemez fogja közre a mediastinumot. A közöttük található üreg (cavum pleurae), benne kevés savós folyadék, mely megkönnyíti a tüdők mozgását. Ahol a fali részek átmennek egmásbaöblök (sinusok). 62