Filozófia | Középiskola » Filozófia középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2011

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18 Név: . osztály: Filozófia FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 18 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1111 Filozófia középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók • A feladatokat figyelmesen olvassa el, és pontosan értelmezze! A kifejtés során a témától ne térjen el! • A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. • A feladatok megoldásához kizárólag a feladatlapon megadott szövegek használhatók. • Esetleges javításaihoz (kifestő, korrektor helyett) áthúzást alkalmazzon! Csak az egyértelmű javítás fogadható el. írásbeli vizsga 1111 2 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak mellé annak a filozófusnak a nevét, akivel a fogalom elsődlegesen kapcsolatba hozható! Fogalom

Filozófus Bábáskodás módszere Übermensch A priori Módszeres kétely Szubsztancia Logosz Részesedés tana Első mozgató 8 pont 2. A következő állítások közül melyek vonatkoznak Arisztotelész- és melyek Platón filozófiájára? Írja az állítások számát a nevek mellé! 1. Platón tanítványa volt 2. Szókratész tanítványa volt 3. A folyton változó, érzékelhető világon túl létezik valami állandó, örök valóság 4. Műveit dialógusokban írta 5. A mozdulatlan mozgató a tiszta forma 6. Teleologikus világmagyarázatot adott 7. A tanulás visszaemlékezés 8. Az Állam c művének a VI-VII részében (503 e-517 c) három metaforikus kép olvasható – a Nap-, az Osztott vonal- és a Barlanghasonlat. írásbeli vizsga 1111 3 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: 9. Nikomakhoszi etika című művében abból indul ki, hogy milyen módon érhető el a legfőbb jó, a boldogság. 10. Az Organon Kategóriák című

részében a létezőket tíz csoportba sorolja be Platón: Arisztotelész: 10 pont 3. Röviden, tömören fogalmazza meg, hogy mi a szerepe az álom-argumentumnak Descartes filozófiájában! 4 pont 4. Ismertesse röviden, tömören a kopernikuszi fordulat lényegét Kant filozófiájának ismeretében! 4 pont írásbeli vizsga 1111 4 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: 5. „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés” – írja Platón Menón című művében. Értelmezze röviden az idézetet! . 4 pont B rész Szövegértelmezés, reflektálás (feladatonként 35 pont = 70 pont) Fejtsen ki a három esszékérdés közül kettőt a megadott szövegrészlet felhasználásával! Reflektáljon (írjon önálló véleményt) a szövegben megjelenő filozófiai problémára! Az esszé terjedelme ne haladja meg a másfél-két oldalt! 1. Miért tekinthetjük a felvilágosodás

szellemi iránytűjének Kant Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? című értekezését? (Megadott műrészlet: Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?) 2. Érték nélküli világba kerül-e az ember, ha „Isten halott”? (Megadott műrészlet: Friedrich Nietzsche: A vidám tudomány) 3. Szent Ágoston milyen értelemben használja a szabadság fogalmát? Miként járhat együtt az emberi léttel a szabadság? (Megadott műrészlet: Szent Ágoston: A szabad akaratról) (A szövegrészletek a feladatlap 6–9. oldalán találhatók) írásbeli vizsga 1111 5 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: 1. szövegrészlet A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van,

hogy mások vezetése nélkül éljünk vele Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata. Restség és gyávaság okozza, hogy az emberiség oly nagy része, habár a természet már rég felszabadította az idegen vezetés alól, szívesen kiskorú marad egész életében, s azt is, hogy másoknak oly könnyű ezek gyámjává feltolni magukat. Kiskorúnak lenni kényelmes Ha van egy könyvem, amely eszemül, egy lelkipásztorom, aki lelkiismeretemül szolgál, s egy orvosom, aki megszabja az étrendemet stb., akkor igazán nincs szükségem arra, hogy magam fáradozzam. Ha fizetni tudok, nem kell gondolkodnom, elvégzik helyettem mások ezt a bosszantó munkát. S hogy az emberiség legnagyobb része (s közte az egész szépnem), túl azon, hogy fáradságos, fölöttébb veszélyesnek is tartsa a nagykorúságig teendő lépést, arról már ama gyámok gondoskodnak, akik jóságosan magukra vették a rajtuk való felügyeletet.

Miután elbutították jószágaikat, s gondosan vigyáztak, nehogy e jámbor teremtmények egy lépést is tehessenek ama járókán kívül, amelybe bezárták őket, megmutatják nekik az őket fenyegető veszélyeket, ha megpróbálnának egyedül járni. No, a veszély éppen nem olyan óriási, mert néhány esés árán végül csak megtanulnának járni; de egy ilyen példa mégiscsak megfontolttá tesz, és visszarettent minden további kísérlettől. Az egyes embernek nagyon nehéz tehát a szinte természetévé vált kiskorúságból kivergődnie. Valósággal megszerette, s egyelőre valóban képtelen arra, hogy a saját fejével gondolkodjék, mivel soha nem is engedték, hogy megpróbálja A természeti adottságok értelmes felhasználásának vagy inkább a velük való visszaélésnek mechanikus eszközei: a szabályzatok és formulák – az örökös kiskorúság béklyói. Még aki levetné azokat, az is csak bizonytalanul ugranék át a legkeskenyebb árkon is,

mivel nem szokott hozzá a szabad mozgáshoz Ezért csak keveseknek sikerült, hogy önálló szellemi tevékenységgel kilábaljanak a kiskorúságból, és biztosan járjanak. Ám, hogy egy közösség váljék felvilágosodottá a maga erejéből, az sokkal inkább lehetséges, sőt, ha szabadságot engednek neki, majdnem elmaradhatatlan. Mert mindig lesz néhány önállóan gondolkodó ember, még a nagy sokaság kinevezett gyámjai között is, akik levetvén a kiskorúság igáját, terjesztik is maguk körül az értelmes önbecsülés s az ember önálló gondolkodásra hivatottságának szellemét. Sajátos módon az a közösség, amelyet előzőleg ők hajtottak igába, utóbb őket magukat is arra kényszerítheti, hogy ez iga alatt maradjanak, ha néhány más, a felvilágosodásra teljességgel képtelen elöljárója a közösséget erre bujtogatja Ennyire káros tehát az előítéletek elültetése, mert ezek végül azokon bosszulják meg magukat, akik vagy akiknek

elődei létrehozták őket. Ily módon egy közösség csak lassan juthat el a felvilágosodásig. Egy forradalom megbuktathatja ugyan a személyes despotizmust, a kapzsi és uralomvágyó elnyomást, de soha nem eredményezi a gondolkodásmód reformját; hanem egyszerűen a régiek helyett új előítéletek pórázára fűzi a gondolattalan tömeget. E felvilágosodáshoz azonban semmi egyéb nem kell, csak szabadság, annak is a legártalmatlanabb fajtája: nevezetesen az ész minden kérdésben való nyilvános használatának szabadsága. (Immanuel Kant: A vallás a puszta ész határain belül és más írások Budapest, Gondolat Kiadó, 1980. 77-79 o) írásbeli vizsga 1111 6 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: 2. szövegrészlet Az őrült. – Nem hallottatok arról az őrültről, aki fényes délelőtt lámpást gyújtott, a piacra rohant s közben folyton azt kiabálta: „Istent keresem! Istent keresem!” – Mivel a jelenlevők

között éppen sokan voltak, akik nem hittek Istenben, nagy nevetés támadt. Tán elvesztetted? – kérdezték egyesek. Talán csak nem szaladt el valamerre, mint valami gyerek? – így mások Vagy netán elrejtőzött? Fél tőlünk? Hajóra szállt? Kivándorolt? – így kiabáltak és nevetgéltek összevissza. Az őrült közéjük vetette magát, szinte átlyukasztva őket a tekintetével – „Hová lett Isten? – kiáltott föl. – Majd én megmondom nektek! Megöltük őt – ti és én! Gyilkosai vagyunk mindannyian! De hogyan is csináltuk ezt? Hogyan is lehettünk képesek kiinni a tengert? Ki adta kezünkbe a spongyát az egész láthatár letörléséhez? E vonalak nélkül mi lesz egész építőművészetünkből? Állnak-e házaink a jövőben is? És mi magunk vajon megleszünk-e még? Mit tettünk, amikor e földet elszakítottuk napjától? Merre halad most? Mi hova tartunk? Minden naptól egyre távolodunk? Nem zuhanunk egyenesen előre? Vagy hátra vagy

oldalt vagy minden irányba? Van-e még fönt, és lent van-e? Nem a végtelen semmiben bolyongunk? Nem érezzük az üres tér borzongató fuvallatát? Vajon nem lett-e hidegebb? Nem jön-e közelebb és mindegyre közelebb az éj? Nem kell-e lámpást gyújtanunk fényes délelőtt? Nem halljuk tán az Istent temető sírásók ricsaját? Nem érezzük-e az isteni rothadás szagát? – elrohadnak az istenek is! Isten halott! Halott is marad! És mi öltük meg őt! Mivel vigasztaljuk magunkat mi, minden gyilkosok gyilkosai? A világ eleddig legszentebbje és leghatalmasabbja elvérzett késszúrásainktól – ki törli le rólunk a vérét? Milyen vízzel mossuk le magunkról? Miféle vezeklést, milyen szent játékot találjunk ki önmagunknak? E tett nagysága nem túlságosan nagy hozzánk képest? Nem kell-e istenné lennünk nekünk is, hogy méltónak mutatkozzunk e tett nagyságára? Ennél nagyobb tett nem létezett soha – és aki e tett után születik, az éppen e tett

révén magasabb rendű történelemhez tartozik majd, mint az előző volt!” – Az őrült most elhallgatott és megint hallgatóira nézett: ők szintén hallgattak és idegen tekintettel bámulták őt. Végül a földhöz vágta a lámpást, hogy az menten kialudt és ezer darabra tört. „Túl korán jövök – mondotta –, még nincs itt az én időm Még útban van ez az iszonytató esemény, még vándorol – még nem jutott el az emberek fülébe. A mennydörgésnek és a villámlásnak időre van szüksége, a csillagok fényének időre van szükségük, a tetteknek időre van szükségük, még elkövetésük után is, hogy meglássák és meghallják őket az emberek. Ez a tett még sokkal messzebb van tőlük, mint a legtávolabbi csillagok – és mégis ugyanezt tették meg!” – Beszélik még, hogy az őrült azon a napon különféle templomokba tolakodott be és rázendített Requiem aeternam deo-jára (örök nyugodalmat istennek – A ford.) Amikor

kivezették és felelősségre vonták, egyre csak azt hajtogatta: „Ugyan mi egyebek ezek a templomok, ha nem Isten kriptái és síremlékei?” (Friedrich Nietzsche: A vidám tudomány Budapest, Holnap Kiadó, 1997. 151-153 o) 3. szövegrészlet Istennek, a világ irányítójának legigazságosabb döntése szerint ama első házasságból tudatlanságban, erőtlenségben és halandóságra születünk, minthogy ama első pár is bűne miatt tévelygésbe, szükségbe és a halálba zuhant; így már az ember születésében eredendően Isten büntető igazságossága mutatkozik meg, fejlődésében pedig megszabadító irgalmasság. Mert az első embert megfosztotta a boldogságtól, de a termékenységtől nem, s így ennek utódai a maguk nemében testiségük és halandóságuk ellenére is a föld díszére és ékességére válnak. Az viszont nem lett volna méltányos, ha az ember önmagánál jobbat nemzett volna. Ahhoz azonban, hogy az utódok Isten felé forduljanak, s

így elkerülhessék a rájuk szabott ítéletet, mely az első ember Istentől való elfordulásából hárul rájuk, akaratukat nem elegendő írásbeli vizsga 1111 7 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: nem akadályozni, hanem támogatni is kellett. A világ teremtője ezáltal is megmutatta, milyen könnyen megmaradhatott volna az ember – ha akart volna – abban az állapotban, amelyben megteremtette: hiszen utódai még túl is tudtak jutni azon, aminek születtek. Továbbá, ha Isten egyetlen lelket teremtett, s az összes utána született ember lelke ebből származik, elmondhatja valaki magáról, hogy nem vétkezett az első emberrel együtt? De ha minden egyes születendő emberben újraszületik a lélek, akkor az egyáltalán nem visszás, sőt a tökéletes rendezettség jele, hogy a vétkes előd a felelős az utód természetéért, a derék utód viszont kiérdemli az előd természetét. Mi abban a méltatlan, hogy a teremtő

úgy akarta megmutatni, sőt kitüntetni a lélek méltóságát a testi teremtményekkel szemben, hogy az egyik felemelkedése azon a fokon kezdődhet el, ameddig a másik süllyedt? Amikor az első bűnös lélek eljutott a tudatlanságig és az erő hiányáig, ezt joggal nevezhetjük büntetésnek, mert a büntetés előtt jobb volt. Ha az utána születő lélek oly állapotban kezdi el életét, mielőtt még vétkezett, sőt élt volna, amilyenné a másik lett bűnös élete során, ez sem csekélység, s ezért köszönetet kell mondani teremtőjének; mert már születése és életének kezdete is jobb, mint egy mégoly tökéletes test. Mert már az is több a középszerű jónál, hogy lélek, és természeténél fogva felülmúl minden testet, de ezenfelül az is módjában áll, hogy a teremtő segítségével nemesebbé tegye magát, és buzgó istenfélelemmel mindazokat az erényeket elsajátítsa és magába olvassza, amelyektől a kínzó erőtlenség és a vak

tudatlanság megfosztotta. Ha ez így van, a születendő lélek számára az erő és a tudás hiánya nem a bűn büntetését, hanem a továbbhaladásra való buzdítást és a tökéletesedés kezdetét jelenti. Mert nem kis dolog, hogy mielőtt bármiféle érdemeket szerezhetett volna, az ember megkapja a természetes ítélőképesség adományát, melynek segítségével a bölcsességet a tévelygés, a nyugalmat pedig a fáradozás elé tudja helyezni, s így e javakra nem születése, hanem erőfeszítései révén tehet szert. Ha ezt nem akarja megtenni, joggal tartják majd bűnösnek, mert nem használta fel jól a ráruházott képességet. Bár tudatlanul és erőtlenül született, semmilyen szükségszerűség nem kényszeríti rá, hogy megmaradjon ebben az állapotban. Az ilyen lelkeknek azonban csupán a mindenható Isten lehetett a teremtője; ő hozza létre őket, mikor még nem is szeretik, s ő tökéletesíti őket, ha már szeretik, s ő ad létet a nem

létezőknek, azoknak pedig, akik szeretik őt, mert általa vannak, boldogságot. Avagy talán Isten rejtekében már léteznek a lelkek, s őket küldi le, hogy a születendő emberek testét meglelkesítsék és irányítsák. Ezeknek az a feladatuk, hogy a bűnbeesés büntetéséből: az első ember halandóságából született testet jól irányítsák, az erények segítségével megtisztítsák, s törvényes és jól rendezett szolgálatot szabjanak ki rá, hogy ezáltal az elrendezésnek megfelelően és a maga idején helyet biztosítsanak számára is az égi halhatatlanságban. Ha azután belépnek e világi létükbe és felöltik halandó tagjaik terhét, többé már nem emlékeznek előző életükre s magukra veszik létük fáradalmait: ebből származik a tudatlanság és a tehetetlenség. De ami az első ember számára a halál büntetése volt, és a lelket nyomorúságba taszította, az ezek számára annak a szolgálatnak a kapuja, melynek révén újra meg

tudják szerezni testük romolhatatlanságát. A tudás és erő hiányát csak azért nevezzük bűnnek, mert ezeket az első bűnösből származó test hozza létre a hozzákapcsolódó lelkekben, de sem nekik, sem a teremtőnek nem lehet bűnül felróni. Mert ő megadta annak képességét, hogy a fáradságos feladatok idején helyesen cselekedjünk, és a feledés vakságában megmutatta a hit útját, és ítélőképességet kölcsönzött, melynek révén minden lélek belátja, hogy haszon nélküli tudatlanságából a tudás felé kell igyekeznie, és szüntelenül szorgosan kell fáradoznia, hogy a helyes cselekvéshez szükséges írásbeli vizsga 1111 8 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: erő hiányát le tudja győzni. Mindehhez a teremtő segítségéért és támogatásáért kell könyörögnie: ő utasítja és irányítja a próbálkozót a külső törvény és a szív buzdító belső hangja segítségével, és a boldog

ország dicsőségét azok számára készíti elő, akik győzelmet arattak afölött, aki az embert a rosszra való csábítással eme nyomorúságba taszította és legyőzte. (Szent Ágoston: A szabad akaratról Budapest, Európa Kiadó, 1989. 238-242 o) . írásbeli vizsga 1111 9 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: . írásbeli vizsga 1111 10 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: . . írásbeli vizsga 1111 11 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: . írásbeli vizsga 1111 12 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 1111 13 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 1111 14 / 16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 1111 15 /

16 2011. május 18 Filozófia középszint Név: . osztály: maximális pontszám A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor 30 B) Szövegértelmezés, reflektálás 1. feladat 2. feladat 35 35 Összesen (B) Az írásbeli vizsgarész pontszáma elért pontszám 70 100 javító tanár Dátum: . pontszáma programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor B) Szövegértelmezés, reflektálás javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga 1111 16 / 16 Dátum: . 2011. május 18 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató 1111 FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató A rész (30 pont) 1.

Írja a fogalmak mellé annak a filozófusnak a nevét, akivel a fogalom elsődlegesen kapcsolatba hozható! Fogalom Filozófus Bábáskodás módszere Szókratész Übermensch Nietzsche A priori Kant Módszeres kétely Descartes Szubsztancia Arisztotelész Logosz Herakleitosz Részesedés tana Platón Első mozgató Arisztotelész A logosz esetében egy sztoikus filozófus neve is elfogadható. 8 pont 1. A következő állítások közül melyek vonatkoznak Arisztotelész- és melyek Platón filozófiájára? Írja az állítások számát a nevek mellé! 1. Platón tanítványa volt 2. Szókratész tanítványa volt 3. A folyton változó, érzékelhető világon túl létezik valami állandó, örök valóság 4. Műveit dialógusokban írta 5. A mozdulatlan mozgató a tiszta forma 6. Teleologikus világmagyarázatot adott 7. A tanulás visszaemlékezés írásbeli vizsga 1111 2/6 2011. május 18 Filozófia középszint Javítási-értékelési

útmutató 8. Az Állam c művének a VI-VII részében (503 e-517 c) három metaforikus kép olvasható – a Nap-, az Osztott vonal- és a Barlanghasonlat. 9. Nikomakhoszi etika c művében abból indul ki, hogy milyen életformákkal érhető el a legfőbb jó, a boldogság. 10. Az Organon Kategóriák c részében a létezőket tíz csoportba sorolja be Platón: 2,3,4,7,8 Arisztotelész: 1,5,6,9,10 10 pont 3. Röviden, tömören fogalmazza meg, hogy mi a szerepe az álom-argumentumnak Descartes filozófiájában! Az alábbi megfogalmazások csak példák! A filozófus egy megcáfolhatatlan igaz tételre akarta felépíti gondolatrendszerét. Módszeresen vizsgált meg minden olyan állítást, amelyet a józan ész igaznak vél, majd elvetett mindent, ami bármilyen szempontból cáfolhatónak bizonyult. Például álmunkban igaznak, valóságosnak vélhetünk valamit, ami nyilvánvalóan nem az. Nem hihetünk tehát érzékeinknek. 4 pont 4. Ismertesse röviden,

tömören a kopernikuszi fordulat lényegét Kant filozófiájának ismeretében! A Kant előtti ismeretelméleti álláspontok szerint mi alkalmazkodunk a megismerés tárgyához. Ezt a nézetet a filozófus megfordította, és A tiszta ész kritikájában arról ír, hogy a tárgyaknak kell igazodniuk az ember megismerő-képességéhez. Ezt a szemléletmódbeli váltást „kopernikuszi fordulatnak” nevezi, utalva arra az alapvető fordulatra, amelyet a Kopernikusz nevével fémjelzett heliocentrikus világkép jelentett. 4 pont írásbeli vizsga 1111 3/6 2011. május 18 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató 5. „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés” –írja Platón Menón című művében. Értelmezze röviden az idézetet! Platón filozófiája szerint „a lélek halhatatlan, és többször született”, így az örökkévaló ideákról is van tudása. Születésünk pillanatában elfelejtjük

ugyan tudásunkat, de tanulással és kutatással vissza tudunk emlékezni az ideákra. A műben megidézett görög fiú például nem tanítás, csak kérdezés alapján visszaemlékezik a négyszög, illetve a kétszeres fogalmára. 4 pont Más jó megoldás is elfogadható! A 4 pont megadható, ha a vizsgázó elfogadható magyarázatot tudott adni, és képes volt az adott filozófiai rendszerben értelmezni a fogalmat, illetve a gondolatot. A művek címének elmaradása nem jár pontvesztéssel. írásbeli vizsga 1111 4/6 2011. május 18 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató B rész (feladatonként 35 pont = 70 pont) Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Szempontok Problémaérzékenység Szövegértelmezési készség Filozófiatörténeti tájékozottság Argumentáció Nyelvi megformálás Összesen Pontszám 10 10 4 7 4 35 Várható tartalmi elemek 1. szövegrészlet Kant ebben az írásában a felvilágosodás, tágabb

értelemben pedig az egész 18. század szellemi szintézisét adja. A német filozófus világszemléletének alapja a szubjektum irányába tett fordulat. Mindent az újonnan nyert mérték felől értelmez: az ember saját belátása számít a végső tekintélynek a vallás, a morál, a társadalmi és politikai berendezkedés területén egyaránt. A gondolkodás reformjára, a tudat szabaddá tételére törekvő felvilágosodás a vizsgálódások középpontjába állította az ész, az értelem lehetőségeit és korlátait. A korszak filozófusai a közösség felvilágosodottá válását elválaszthatatlannak tartották a filozófia felvilágosító szerepétől. A megszokottság biztonságérzetét nyújtó, kényelmes kiskorúsággal szemben az autonómiánk megteremtésének folyamata nehéz és fáradságos, és olykor magában hordozza a szabadságtól való félelmet is. A felvilágosodás legfőbb elvárásai közé tartozott az ész korlátlan és nyilvános

használatának szabadsága. A viszonyok forradalmasítását elképzelhetetlennek gondolták polgári szabadság, vallási tolerancia nélkül. Történelmi vetület: a felvilágosult abszolutizmus. 2. szövegrészlet Nietzsche elvetette a keresztény „hazugságokat”, elutasította a keresztény morált. A modern világ velejárója a tömeges és tudatos elvilágiasodás, ebből a perspektívából nézve elkerülhetetlennek tűnik a hit eróziója. Tagadta, hogy a vallás pótolhatatlan nevelő és morális szerepet játszik a világban. A modern embernek meg kell szabadulnia az emberiség vallási örökségétől. A pozitív vallásos meggyőződés elvesztése („Isten halott”) együtt jár a legfőbb értékek elértéktelenedésével, relativizálódásával. Az „Isten halott” gondolat elválaszthatatlan a nihilizmus problémakörétől. Tömör, aforisztikus írásaiban Nietzsche egy új erkölcsi világrend szükségességét hirdette. Az én szabad érvényre

juttatását hangsúlyozó nietzschei filozófia szerint a szellemi és erkölcsi tekintély forrását az embernek magában kell keresnie és megtalálnia. A világ olyan, amilyennek látjuk, a valóság mögött semmilyen más, rejtett valóság nincsen. A dolgok értelmét nekünk magunknak kell újrateremtenünk írásbeli vizsga 1111 5/6 2011. május 18 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató 3. szövegrészlet Az egyes filozófiai irányzatok különbözőképpen értelmezik a szabadság fogalmát. Míg Arisztotelész úgy gondolta, hogy akaratlagos és nem az akaratunk által befolyásolt cselekedeteinkért egyformán felelősséggel tartozunk, addig Szent Ágoston az értelemtől elválasztottan beszélt az emberi akaratról. Az ókori egyházatya szerint mindannyian ugyanúgy rendelkezünk jó, miként rossz akarattal is. Szent Ágoston amellett érvel, hogy Isten az embert szabadnak teremtette és biztosította számára a választás, és így a

tökéletesedés lehetőségét. Az ember csak Isten irányításával tudja szabadságát, a jó választását megvalósítani. Rossz cselekedeteinkben a vágy hatalmát mutathatjuk ki A jóakarat nem más, mint a helyes és tisztességes életre való törekvés. írásbeli vizsga 1111 6/6 2011. május 18