Irodalom | Középiskola » Műveltségi vizsga tételek, 2010

Földrajzi felfedezések Előzményei: Nyugat-Európában a X-XIII. században megújulnak a városok, és fellendül a mezőgazdaság. A XIII századtól azonban nagy visszaesés következik a gazdaságban, elfogynak a földterületek, feltörik a legelőket, és a XIV. században pestisjárvány söpör végig Európán. A század végén Észak-Itáliában újra elkezdődik a fejlődés, manufaktúrákat alapítanak, tovább élénkül a kereskedelem, nő az életszínvonal, s ezzel a népesség is. A XV századra kiszélesedik az árutermelés, elindul a pénzgazdálkodás, amihez értékálló pénzre lesz szükség, így megnő a nemesfém iránti igény is. A bányák kimerültek, s elvizesedtek, mivel nem tudták fedezni a rengeteg nemesfém kibocsájtást, s a felfedezők emiatt új kereskedelmi útvonalat kerestek. Felismerték, hogy a régi technikával nem lehet eljutni az Újvilágba, ezért fedeztek fel technikai újításokat, mint például egy új típusú hajót, a

karavellát, a térképet, és az iránytűt. A Távol-Kelettel lebonyolított kereskedelemnek számos akadálya volt. Az Oszmán Birodalom magas vámok kivetésével nehezítette a kereskedők átjutását, s Velence kisajátította a levantei kereskedelmet, lezárta a Földközi-tengert. 1479-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával létrejött az egységes Spanyolország. A spanyol királynő támogatásával indult útnak Kolombusz Kristóf, aki 1492-ben elérte a Bahama-szigeteket, felfedezte Kubát, és Hispaniolát, majd abban a hitben halt meg, hogy Indiába érkezett. Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel, ezért róla kapta nevét Amerika. Magellán szintén spanyol támogatással az Atlanti-óceánon keresztül indult útnak Indiába, a Magellán-szoroson áthaladva kijutott a Csendes-óceánra, de a Fülöp-szigeteken az őslakosok megölték, s hajója Afrikát megkerülve visszaért Spanyolországba. A portugál hajósok

Afrika megkerülésével indultak kelet felé az arany és a fűszerek megszerzésének reményében. Diaz 1487-ben érte el a Jóreménység fokát, Vasco de Gama pedig egészen Indiáig jutott el. Ekkor Lisszabon volt a legfőbb kereskedelmi központ, s a világkereskedelem súlypontja az Atlanti-óceánra helyeződött át. A pápa által is jóváhagyott 1494-es tordesillasi szerződésben Dél-Amerikán keresztül határvonalat húztak, amelytől keletre a portugálok szereztek területeket az azték és inka birodalmak megdöntésével, s uralmuk alá hajtották Kelet-Amerika jelentős részét, elnevezve ezt Brazíliának. 1519-ben létrejött a tordesillasit megerősítendő új szerződés, a zaragoziai egyezmény Spanyolország és Portugália között. Következmények: Amerika felfedezése óriási jelentőséggel bírt: itt bontakozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen tömegesen fordultak elő a nemesfémek, s az itt élő őslakosok sokkal alacsonyabb szinten

álltak az európaiakhoz képest. Az amerikai kontinenst az indiánok népesítették be, akik különböző szintű kultúrákat hoztak létre a földrészen, a maja, az azték, és az inka civilizációkat. A konkvisztádorok, a hódítók, elfoglalták az őslakók hatalmas birodalmait, és néhány évtized alatt elpusztították a magas szintű indián kultúrákat. Megpróbálják meghonosítani a növényeket, így létrejön a monokultúrás gazdálkodás, ami azt jelentette, hogy egyféle mezőgazdasági területen egyfajta növényt termesztettek, hosszabb ideig. A nagy földrajzi felfedezések hatására Nyugat-Európa nagy mennyiségű élelmiszert igényelt, amit Kelet-Közép-Európából importáltak a nyugati országok, s cserébe iparcikkeket szállítottak. Ezt a jelenséget nevezzük kontinentális munkamegosztásnak, ami nagymértékben hatott a nemzetközi kereskedelemre. Mivel Európába nagy mennyiségű arany és ezüst áramlott, a nemesfém értéke az

élelmiszerekhez és iparcikkekhez képest csökkent, ez az úgynevezett árforradalom. A piacok bővülése és az árak növekedése ugyanakkor jelentős mértékben ösztönözte a termelést és a kereskedelmet. Jelentősen megváltoztak a kereskedelmi útvonalak is, a kereskedelem az atlanti partvidékre terelődött át (Antwerpen, Anglia), ugyanakkor a levantei útvonal fokozatosan tért vesztett a török veszély miatt, s a Hanza kereskedelem megélénkült. A világkereskedelem kibontakozásával létrejött két kereskedelmi háromszög. A kisebb Európát, Amerikát és Afrikát, a nagyobbik Európát, Amerikát és Ázsiát kötötte össze. Afrikából rabszolgákat, drágaköveket és elefántcsontot exportáltak, iparcikkért és fegyverekért cserébe. A rabszolgákat az amerikai ültetvényekre szállították, ahonnan nyersanyagot és nemesfémet exportáltak Európába, ahonnan cserébe késztermékek érkeztek. A földrajzi felfedezések eredményeként

Nyugat-Európában megindul a polgárosodás, s létrejöttek az első manufaktúrák is. Angliában és Németalföldön a mezőgazdaság is polgárosodik, felszámolódik a jobbágyság, s elkezdődik a bekerítési mozgalom, miszerint az angol földbirtokosok a gyapjú iránti kereslet megnövekedése miatt juhokat legeltettek. Franciaország fejlődése lemarad, mivel az uralkodó a jobbágyot védi, hiszen ő a legfőbb adóalanya. A mezőgazdaság nem polgárosodik, s nem engedik, hogy a bekerítési mozgalom elkezdődjön. Spanyolországból kiáramlik a nemesfém a rossz gazdaságpolitika miatt, viszont katonailag erős marad. Közép- és Kelet-Európa államaiban megerősödik a feudalizmus A nyugati népességszám növekedése miatt nagy kereslet volt az élelmiszerre, amit először a nemesség ismert fel, ezért kiterjesztette a majorságot, növelte a robotot, valamint röghöz kötötte jobbágyait. A gyarmatosítás következményeként Spanyolország és Anglia vált

nagyhatalommá, amíg az addig kereskedelemben élen járó itáliai városok háttérbe szorultak, s az Oszmán Birodalom helyzete is megrendült. 2. tétel A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában A francia abszolutizmus a XVII. században, kettő király (IV Henrik, XIII Lajos) uralkodása alatt épült ki, amelynek aranykora XIV. Lajos (1643-1715) hatalmának idejéhez fűződik 1.,Előzmények: • A 16. század elejére több évszázados küzdelem eredményeként Franciaországban erős, központosított királyi hatalom jött létre. Ezzel párhuzamosan, a tartományok beolvasztásával erősödött Franciaország egysége. • A több évszázadokon át tartó vallásháború során kihalt a Valois ház. A királyi családdal oldalágon rokon Bourbon IV. Henriket (1589-1610) a választották Franciaország királyává o Trón elnyerése érdekében áttért a katolikus vallásra (”Párizs megér egy misét!”), és véget vetett a vallási küzdelmeknek. o nyugalom

érdekében  türelmi rendelet kiadása (nantes-i ediktum, 1598) Rendelet tartalma: Megerősítette a katolikus egyház helyzetét, de korlátozottan biztosította a hugenották számára a vallásgyakorlás lehetőségét 2., XIII Lajos nem foglalkozott a politikával, ezért az országot Richelieu bíboros irányította A bíboros célja az állam egységesítése és az abszolutizmus megerősítése volt, azaz XIII. Lajos 1614-től nem hívta egybe a rendi gyűlést, rendeletekkel kormányzott. Richelieu átszervezte a királyi tanácsot, a négy szekció élére négy államtitkár került, akiket a király nevezett ki. Továbbá úgynevezett intendánsokat nevezett ki és küldött a megyékbe az adók beszedéséhez. Uralkodása alatt a hivatalviselés sajátos formája jött létre: a hivatalokat megvásárolták és a főbb tisztségviselők életük végéig nemesi rangot kaptak. ezáltal megszületett a taláros nemesség 3., XIV Lajos nagyon fiatalon került hatalomra,

ezért nagykorúságáig Mazarin bíboros vezette haláláig az akkori Franciaországot. Mazarin folytatta Richelieu politikáját Fenntartotta az intendánsokat, akik addigra szinte teljhatalommal bírtak saját megyéjükben. Nagykorúságát követően közvetlen irányítása alá vonta az államügyeket. A feladatok végrehajtása miniszterei, államtitkárai kezében összpontosult, de minden lényeges döntést a király hagyott jóvá. Helyi (tartományi és városi) szinten az igazgatás a rendek kezében maradt, de a királyi küldöttek (intendánsok) érvényesítették a királyi akaratot. A központi hatalom tehát vidéken is ellenőrizte a rendi jellegű közigazgatást. Ez alatt folyamatosan nőtt az állami bevétel, ezért Louvois márki megszervezte Európában az első reguláris hadsereget. A hadsereget folyamatos toborzással szervezték, ahol a katonák kaszárnyákban laktak, egységes felszerelésük és ellátásuk volt, amit az állam finanszírozott. Az

országot néhány ezer emberével irányító 14. Lajos a párizsi tömegtől biztonságos távolságba, de a főváros közelében, Versailles-ban hatalmas palota együttest építtetett. Ez nem pusztán fényűzően berendezett épületkomplexum hanem, hatalmi központ, a francia politikai és társasági élet központja lett. Lajos a fényűző királyi udvaron keresztül magához láncolta a francia arisztokráciát. Mivel tőle eredt minden hatalom, rang és dicsőség, napkirálynak nevezték. Pártolta a művészeteket Európa uralkodói és főnemesei utánozták. Gazdaságpolitika • A belső gazdaság fellendítéséért Colbert védővámokat vezetett be, támogatva a manufaktúrák létrehozását. Célja az export növelése volt, és az export és az import közti különbözet aranyban követelte  nemesfém beáramlás jött létre. (Ezt a gazdaságpolitikát a XIX században merkantilizmusnak nevezték el.) • A gazdaság fellendítése érdekében

Colbertnek még a mértékegységek és a fémpénz egyesítésére is volt gondja. Megépítette a Canal du Midi csatornát, hajózási kapcsolatot létesítve így az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. • Az így beáramlott arany és Mazarin halála nem szabott gátat XIV. Lajosnak, aki Párizs mellett Versaillesban rendezte be udvarát A palota épületét Le Vau és Mansart tervezte A hatalmas épületegyüttest a Le Notre tervei szerint szabályos formákba rendezett kert vette körül. Az épület a pompakedvelő udvarnak adott otthont, ahol Molière vígjátékai, politikai és szerelmi intrikák szórakoztatták a „közönséget”. A spanyol örökösödési háború 1700-ban kihalt a Spanyol Habsburg ház, amelynek királya Franciaországra hagyta a területet. A végrendelet sértette az európai egyensúlyt, így háború tört ki a franciák és az angol-holland-savoyai-portugál-Habsburg szövetségesek között. A franciák jelöltje XIV Lajos

unokája, Fülöp volt, amíg a szövetségesek I Lipót kisebbik fiát, Károlyt támogatták. Az első időszakban a franciák egészen Párizsig szorultak vissza, de meghalt I József (I.Lipót legidősebbik fia) és a kisebbik fiú is 1711-ben Ezért az angolok a franciák mellé álltak A kimerült országok végül megkötötték az utrechti (1713), békeszerződést, melyet csak Franciaország és a tengeri hatalmak kötötték. VI Károly császár eleinte visszautasította az egyezményt, de végül 1714-ben a rastatti szerződésben ő is csatlakozott hozzá. A békék tartalma: • Anjou Fülöpöt elismerték spanyol uralkodónak, de Spanyolország nem egyesülhetett Franciaországgal • Anglia megkapta Gibraltárt és a rabszolga-kereskedelem monopóliumát • Savoya birtokba vette Szicíliát; • Ausztria kezébe került Spanyol-Németalföld, Milánó és Nápoly; • Franciaország megtarthatta Elzászt és Strasburgot. Következmény: A kizsákmányolásban és a

háborúban kimerült Franciaország éhezett. Amikor XIV Lajos meghalt, a nép ünnepelt. Fogalmak: Intendáns: a kora újkorban, az abszolutizmus idején a francia központi hatalom helyi végrehajtója, aki közigazgatási, igazságügyi és pénzügyi kérdésekben teljhatalmat kapott. Reguláris hadsereg: az állam által fenntartott, egységesen kiképzett és felszerelt, állandó fegyelem alatt tartott hadsereg. XIV Lajos Franciaországában jött létre XVII században Taláros nemesség: polgári származású hivatalnokok, akik nem öröklődő jelleggel, de életük végéig nemesi rangot nyertek. Ők alkották a francia hivatalnoki kart A kora Franciaországban a hivatalok vásárolhatóak voltak. Abszolutizmus: az abszolutizmus korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer. Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével. A

parlamentáris monarchia megszületése Angliában Már a földrajzi felfedezéseket követően változott Anglia helyzete Európa többi országához képest. A technika és az ipar fejlődése eredményeképp manufaktúrák, monopóliumok jöttek létre, jobb hajótípusokat, mezőgazdasági technikákat fejlesztettek ki. A bekerítési mozgalom részeként a jobbágyságot kitelepítették a lakhelyükről és a földeket összevonták a földesurak. Itt töbnyire juhokat tenyésztettek, a gyapjújukat a textillipar hasznosította (eleinte ugyan nagyrészt a Német-Alföldön). Ez vezetett egy erősebb városi polgárság létrejöttéhez. Először I. Jakab(1603-’25) kerül szembe a parlamenttel Pénzügyileg nehéz helyzetbe kerül, és a parlament összehívása szükséges az adók megszavazáshoz. Össze is hívja, és újabb adókat kér tőlük, de a parlament minden kérését megtagadja. A puritánok is szembekerülnek az uralkodóval, (ők a biblia szószerinti

értelmezését vallják, az egyházi hierarchia megszűntetését, és azt, hogy a királynak nem szabad az egyházban semmilyen szerepet vállalni) ez is egy plusz feszültséget okoz. Ez megosztja a társadalmat király- és parlamentpártiakra. Utódja I. Károly(1625-’49) önkényesen kormányzott Mivel a parlament nem engedélyezte újabb adók kivetését, más jövedelemforrások után kellett néznie. A monopóliumjogokat elárúsította, és régi regáléjövedelmeket is keresett. Ez újabb társadalmi feszültséget okozott, mivel a monopóliumjogok emelték az árakat, a londoni tömegnek ez nem tetszett. 1628-ban összehívja a parlamentet, hogy újabb adókat szavaztasson meg, de a parlament kihasználja a helyzetet, hogy saját pozícióját erősítse, és kiadják a Jogok Kérvényét, amiben meghatározzák hogy csak a parlament által megszavazott jövedelmek törvényesek. Ezután Károly nagyon sokáig nem is hívja össze a parlamentet. Ámde 1640-ben mégis

kénytelen erre mert egyre rosszabb helyzetbe kerül, de mivel a parlament ismét csak a saját jogaik erősítésével foglalkozna, Károly dolgavégezetlenül oszlatja fel a parlamentet három hét után(ez volt a rövid parlament), majd ugyanez év őszén ismét összehívja, immár 1653-ig, mivel ekkor a parlament kimondja feloszlathatatlanságát, a monopóliumok eltörlését, egy felelős kormány felállítását és a puritán gyülekezetek teljes szabadságát. Később katonailag megerősödik, kivégezteti az öt vezértagot, ez felháborodást kelt, mivel a londoni tömeg a parlament mellé áll, északra kell menekülnie, és 1642-ben kitör az Angol Polgárháború. Eleinte a király sorozatosan győz, mert a parlamentet a presbiterek irányítják, akik megegyezésre törekednek. Ezt az independensek megelégelik, és a puritán O Cromwellt hívják, aki új hadsereggel (vasbordájúak) egyre több győzelmet szerez, majd végül a végső győzelmet is. 1649-ben

kivégezteti Károlyt, kiszorítja a presbitereket a parlamentből, ami így csonka lesz, leszámol a levellerekkel (polgári egyenlőség hívei) és a diggerekkel (vagyoni egyenlőség hívei). 1651-ben kiadatik a hajózási törvény, amely kimondja hogy Angliába csak angol hajók, vagy saját országuk áruját szállító hajók futhatnak be, ezzel visszaszorítva a holland közvetítő kereskedelmet. Ennek kapcsán Hollandiával kerül szembe, majd őket is legyőzve Anglia a legerősebb tengeri nagyhatalommá vált. Cromwell 1653-ban feloszlatja a parlamentet, mivel az a diktatúrájával szemben állt. Protektorátust hoz létre, egy katonai alapokon fekvő diktatúrát. 1658-ban meghal (ez a protektorátus vége), és visszahívják a stuartokat, II Károly kerül a trónra, de őt leváltják, mivel a parlament csak a királysághoz ragaszkodik, az abszolutizmust ellenzi. Orániai Vilmost hívják a trónra, aki 1688-tól 1701-ig uralkodik A dinasztiaváltást

dicsőséges forradalomnak nevezik. 1689-ig tart a restauráció, majd ekkor kiadják a Jognyilatkozatot, ami az angol alkotmánynak felel meg. Az államforma alkotmányos monarchia, amit a gazdaság polgárosodása és a jobbágyfelszabadítás tett lehetővé. A király uralkodik, de nem kormányoz A jogköréhez tartozik az ülések megnyitása és berekesztése, a törvények szentesítése valamint ő az anglikán egyház feje. Az alkotmány a hatalommegosztás elvére épül, elkülönül egymástól a három fő hatalmi ág, a kormányzás, a törvényhozás és a bíróság. A törvényhozás két kamarás, alsó és felsőházból áll. A felsőház a lordok háza, ahova csak születési előjoggal lehet bekerülni az alsóházba pedig vagyoni cenzus alapján, körzetenként választják a képviselőket. A végrehajtó hatalom a kormány amit a miniszterelnök vezet, és kezében van a hadsereg és a flotta. A kormány felelős a parlamentnek, és az ellenőrzése alatt áll

A miniszterelnököt a király nevezi ki, a választásokon győztes pártból. Angliában kétpártrendszer van, a konzervatív tory és a liberális whig ami váltógazdaságon alapul. A bíróság mindentől független. A Magyar Királyság a XVI. században Az ország három részre szakadása (1490-1541) Előzmény: Mátyás meghalt 1490-ben, nincs trónörökös. Corvin Jánost nem fogadják el, Beatrixnek sem sikerül megszerezni a trónt. Összefognak és megegyeznek a bárókkal, így Jagelló Ulászlót támogatják. Vállalnia kell, hogy állja a török ellenes küzdelmek költségeit, összehívja a rendi gyűlést és nem szedi be a hadiadót. A magyar társadalomban erős különbségek, feszültségek vannak a 16. század elején 1. Bárók: • kompromisszumot kötnek Ulászlóval, cserébe a királyi tanácsban nő a befolyásuk. • a rendkívüli hadi adót a saját birtokukon maguknak szedik be újra banderiális sereg lesz, aminek nincs esélye a törökkel

szemben. • folyamatos hatalmi harcok házassági szerződés 1515-ben:  Habsburg Ferdinánd + Jagelló Anna  Jagelló Lajos + Habsburg Mária. • Szoros kapcsolat a Habsburgokkal. 2. Köznemesek: • szembeszegülnek a bárókkal • Szapolyai János • Werbőczy István: 1514. Hármaskönyv: összefoglalja a köznemesek jogait, kiváltságait. Alapja:  Aranybulla: II. András; nemesi kiváltságok: adómentesség, ellenállás joga, csak védekezés  1351-es törvények: egy és ugyanazon nemesi szabadság elve = a bárók és a köznemesek jogai egyenlők • Werbőczy megfogalmazza a Szent Korona-tant: a király és a nemesség egymásra utaltak; kereszténység felvétele; a polgárokat nem zárja ki, de nincs különösebb kiváltságuk. • 1505. rákosi végzés: Ulászló betegha meghal, csak magyar születésű királyt emelnek a trónra. Életben marada fia, Lajos örökli a trónt 3. Jobbágyság: • változik a helyzete  a bárók és a köznemesek

közösen nehezítenek a jobbágy terhein  korlátozzák a szabadság jogait  akadályozzák a szabad költözését  akadályozzák a kontinentális munkamegosztásba való belépését  belső vámhatárok sorozata  mezővárosi polgárok fejenként kell adózni  Ősiség törvénye Amikor X. Leó pápa meghirdeti a keresztes hadjáratot a törökkel szemben A nemesesség nem állított ki tekintélyes vezetőt, a jobbágyokat akadályozta, hogy részt vegyenek a hadjáratban. Dózsa Györgyöt, egy végvári katonát neveznek ki a keresztesek élére Az Alföldön keresztül elindulnak. A jobbágyok a földesurak ellen fordulnak, így a keresztes hadjáratból jobbágyfelkelés lesz. Temesvárnál, Báthori István és Szapolyai János szétveri őket. Következménye: 1514-ben megfogalmazzák a jobbágy törvényeket, csatolják a Hármaskönyvhöz. Lényege: • elvették a szabad költözés és a fegyverviselési jogát • heti 1 nap robotra kötelezték

őket Magyarországon ezt nem tudják betartani a török veszély és a hatalmi harcok miatt mással vannak elfoglalva. Dózsát tüzes trónra ültetika vezetőkkel szemben kegyetlen megtorlás, de a jobbágysággal szemben nem. A magyar királyi hatalom meggyengül, emiatt a végvárak állaga egyre romlik, és a fizetetlen katonák szétszélednek. II. Lajos (1516-1526) kerül trónra, 10 évesen Nem fordít kellő gondot a török veszély diplomáciai elhárítására, a Mátyás óta megkötött békét sem újítja meg. Török hadjáratok: • 1521. Nándorfehérvár: 1521. augusztus 29 elfoglalják a törökök, így ország középső része felé nyitva áll az út előttük. • 1526. Mohács:  Későn kezdődik meg a sereg toborozása, az uralkodó is késve indul el.  További hatalmi harcok a bárók és a köznemesek között.  A király próbál reformokat hozni, de megakadályozzák a megvalósításban.  3-szoros túlerővel állunk szembe.  Igazi

védekezésre nem készülünk. Tomori Pál kalocsai érseket kinevezik a Délvidék főkapitányává. Kisebb sikereket elér, ám a katonai helyzetet nem tudja megfordítani, a törökök sorra foglalják el a végvárakat.  Mohácsnál sokan meghalnak. A Csele-patakba veszik II Lajos is A janicsárokkal (gyalogos katonák) és a szpáhikkal (könnyű lovas katonák) szemben tehetetlenek vagyunk. Végig pusztítják az ország középső részét, de visszavonulnak és elhagyják az országot. Összefogás helyett hatalmi harcok folytatódnak. Kettős királyválasztásra kerül sor: 1. Bárók: Habsburg Ferdinánd bíznak abban, hogy testvére, V. Károly majd segít Magyarországnak, pedig a cognaci ligát szervezik ellene 2. Köznemesek: Szapolyai István 1505. rákosi végzésre hivatkozva Eredmény: Szapolyai ↔ Ferdinánd Először Ferdinánd kerül ki győztesen, kap segítséget a bátyjától. Szapolyai Lengyelországba menekül. Segítséget kér és kap is a

töröktől, szeretné elfoglalni Bécsetharc 1. 1529. hadjárat: eljutnak Bécsig, de visszafordulnak a nagy esőzések miatt, amire a törökök nincsenek felkészülve. Az ország 2 részre szakad: Ferdinándnyugat SzapolyaiBuda, keleti területek 2. 1532. hadjárat: Kőszeg ostroma Jurisics Miklós és maroknyi katonája védi hősiesen. A két nagyhatalom nem bír egymással, a harc állandósul. A két király összefog és megpróbál a török ellen fordulni. 1538 váradi béke: Szapolyai halála után a Magyar Királyság egész területe Ferdinánd kezére kerül. Nem tartják be Ferdinánd elárulja Szapolyait a törököknek Szapolyai + Jagelló Izabellagyerek születik, halálos ágyán megesketi, hogy fiát, János Zsigmondot tegyék királlyá. 1538 után Ferdinánd megpróbálja átvenni Budát. Fráter György, János Zsigmond gyámja, a töröktől kér segítséget, akik segítenek is. Fogadja a szultán őket, miközben elfoglalják Budát 1541-ben az ország 3

részre szakad. 5. A három részre szakadt Magyar Királyság egyes országrészeinek jellemzése (térkép 43. oldal) 1541-ben a török megszállta Budát, ennek következtében az ország három részre szakadt Török Hódoltság – az ország középső török által megszállt területe, ahol a törökök kiterjesztették saját törvényeiket és közigazgatásukat • a birodalom élén állt a szultán, aki khalifa=vallási vezető volt egyben • a területet nagyobb egységekre=vilajetek-re osztották, amiknek az élén a pasák álltak majd a vilajeteket kisebb egységekre=szandzsák-ra osztották, amiknek az élén a bégek álltak • a hódoltság élén a budai vilajet vezetője a budai pasa állt • hivatalnokok: defterdár: adónyilvántartó, az adóbeszedés irányítása kádi: az iszlám jogrend betartását felügyelő bíró mufti: a Koránt értelmező egyházjogász, ami alapján bíráskodtak • birtokok: szpáhi (szolgálati): katonáknak

vagy tisztségviselőknek adományozott területek, amik a békés időszakban fejlődésnek indultak khász: a szultán saját kezelésű birtoka • adóztatás: - a jobbágyoktól mind a törökök mind a magyarok beszedték az adót (kettős adóztatás) - a törökök fürdőket, dzsámikat és minareteket építettek, azonban a magyar lakosság nem tért át tömegesen az iszlám vallásra, hanem a reformáció kálvini irányzata terjedt el, a nem muszlinokkal/rájákkal adót fizettettek (haradzs) Erdély –Buda elfoglalását követően, 1541. aug 31-én János király fiára, János Zsigmondra, illetve anyjára, Izabella királynéra és Fráter Györgyre bízta Erdély a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását. Az országrész elkerülte a török megszállást, Fráter György az ország egyesítésére törekedett. Fráter György (1549) felajánlotta I. Ferdinándnak Erdélyt és a magyarországi területeket, ha János Zsigmond és Izabella megfelelő

kárpótlást kap. Fráter György hol a Habsburgoknak, hol a törököknek tett engedményeket. Emiatt I Ferdinánd engedélyt adott meggyilkolására (1551) Erdélyt a Habsburgok nem akarták megtartani, így 1556-ban a törökök akaratából újra Izabella került hatalomra. aki, a fia nevében uralkodott. A királynő azonban hamarosan meghalt (1559), utóda fia, János Zsigmond lett. Így Erdély soha nem volt önálló (a magyar királyság különálló tartománya volt, amit a vajda irányított + 1437: a kápolnai unió óta sajátos rendi szerkezete van/ három rendi nemzet), 1541 után kényszerből önállósodott o szászok/ németek: városokban laktak, erős polgársággal rendelkeztek közigazgatási egységük: székek – részt vettek az ogy-n vallás: a reformáció lutheri irányzata o székely előkelő/ magyarok: feladatuk határvédelem köz. egys: székek vallás: katolikus o magyar nemesség: vármegyékben éltek köz. egys: vármegyék vallás:

reformáció kálvini irányzata - vallási türelem: 1568-as drinápolyi béke után nincsenek jelentősebb harcok, még ebben az évben a tordai ogy-n elismerték a „négy bevett vallás” egyenjogúságát (a románok ortodox vallását nem) - Erdély hűbéri viszonyban volt a törökökkel, akik nem szóltak bele a fejedelemválasztásba 1570: Speyer-i egyezmény – János Zsigmond rendezte Erdély viszonyát a Habsburgokkal, lemondott a magyar királyi címéről és erdélyi fejedelem lett - Báthory István követte a trónon (1571-1586) aki megszervezte a közigazgatást – az erdélyi fejedelmek jelentős hatalommal bírtak Magyar Királyság – a Habsburg dunai monarchiájának része • a Habsburgok igyekeztek fenntartani a rendi dualizmust- csak a főnemesek tudták érvényesíteni az érdekeiket a köznemesség nem (megnőtt a vármegyék szerepe) • a törökök támadásainak visszaverése új végvárvonalak lettek kiépítve + a meglevő várakat

korszerűsítették/ karbantartották – a költségeket az udvar állta • közigazgatás: kormányszékekkel irányítottak - helytartóság / belpolitika, kancellária/ hivatali ügyintézés, kamara/ pénzügy – elvben függetlenül működtek, de döntést csak Habsburg közreműködésre hoztak - Udvari Tanács/ hadügy: az egész birodalomra kiterjedő hatáskörű hivatal • a katolikus vallás nagy mértékben visszaszorult mert a Habsburgok támogatták a katolicizmust – a katolikus megújulási mozgalomban nagy szerepe volt Pázmány Péternek (1570-1637), későbbi esztergomi érsek A részekre szakadt országban a kibontakozó anyanyelvi kultúra jelentette az egyik összetartó kapcsot a magyar nyelvű írásbeliség virágzott (Bibliafordítások, magyar nyelvű enciklopédia, híres iskolák és kollégiumok) Kialakult a vitézlő rend – olyan végvári katonák, akik a hódoltságból menekülő nemességből toborozódtak és zsoldot kaptak (a

törököktől eltanult portyázó taktika a megélhetésükre szolgált) A Rákóczi-szabadságharc Belpolitikai előzmény - 1697 hegyaljai felkelés - Thököly Imre és a bujdosók elfoglalják Sárospatak és Tokaj várát - szervezetlen, a rendek nem támogatják - hamar elbukik Külpolitikai előzmény - 1701-1714 spanyol örökösödési háború - a spanyol Habsburg-ház kihal, trónra a Bourbonne-ok (XIV. Lajos) tartanak igényt - a császári csapatok nagy részét kivonják az országból A háború kezdete - 1703 Esze Tamás tarhai jobbágy vezetésével felkelés indul - a parasztfelkelés főúri vezetőjének II. Rákóczi Ferencet nyerik meg (habsburghű nevelés) - összebarátkozik Bercsényi Miklóssal - belátja, hogy a Habsburgokat le kell verni - Rákóczi kapcsolatot keres XIV. Lajossal, de elfogják - 1701 bécsújhelyi börtönből menekül Lengyelországba - 1703 a tiszaháti bujdosók felkeresik Rákóczit - találkozik Esze Tamás talpasaival, a

felkelés élére áll - kiáltvány: „Cum Deo pro Patria et Libertate" - Istennel a hazáért és szabadságért - Rákóczi fegyverbe szólít minden hazaszeretőt a Habsburgok ellen - a nemesség mellé áll, tömegbázis a parasztság A háború sikerei - elfoglalják a Tiszántúl egy részét - a seregekhez csatlakoznak a szlovákok, ruszinok, rácok - megszerzik a Duna-Tisza közét és a Felvidék egy részét is - Károlyi Sándor gróf csapataival egészen Bécs alá jut - 1705 elfoglalják a Dunántúlt - 1707 időlegesen Erdélyt is elfoglalják Belpolitika - 1703 vetési pátens - ideiglenes összefogás a parasztság és a nemesség között - a hadban állók és családtagjaik mentesülnek a földesúri kötelezettségek alól - 1705 Szécsény - államforma: rendi konföderáció, minta a lengyel nemesi köztársaság - átmenet a rendi monarchia és az abszolutizmus között - Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választják - teljhatalmat kap a

külügy, pénzügy és hadügy terén - tanácsadó szerv egy 24 tagú Szenátus - legfontosabb állami hivatal a kancellária - 1707 Ónod - törvénybe iktatják az általános adózást - kimondják a Habsburg-ház trónfosztását - Bercsényi: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk!" A kuruc állam gazdaságpolitikája - a gazdasági irányítás a Gazdasági Tanács feladatköre - a fejedelem jövedelmei - külföldi segélyek, bányák és vámok jövedelmei, fejedelmi birtokok jövedelmei, adók - Rákóczi birtokai bevételének nagy részét a harcra fordítja - a fejedelem által kibocsátott fedezet nélküli rézpénz csak időleges megoldás - a pénzhiányt az adózás hiánya tovább súlyosbította - Erdély elfoglalása után javul a helyzet: Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya A kuruc hadsereg - reguláris ezredek: a fejedelem parancsnoksága alatt, a legütőképesebb alakulatok - irreguláris egységek: ún. mezei hadsereg - hiányos

képzettségű, sokszor fegyelmezetlen csapatok - lovasság: ők jelentették a hadsereg zömét - gyalogság: „talpasok", nagyrészt parasztokból áll - tüzérség: számuk igen csekély volt, viszont sok francia tüzér szolgált a kuruc seregben - Rákóczi meghonosította a hadiipart: ágyú-, puska-, puskaporgyártás A háború vége - nincs külső szövetséges - XIV. Lajos lázadónak tekinti Rákóczit - a török birodalom nem képes külső aktivitásra - 1708 súlyos vereség Trencsénynél - gazdasági csőd - infláció, kevés külföldi segély, az adózás nem működik - a termelés akadozik - a jobbágyok jó része visszalép: szabad paraszti törekvéseik nem valósultak meg - 1710 Romhány - utolsó katonai kísérlet - 1711. május 1 a majtényi síkon a kurucok leteszik a fegyvert A szatmári béke 1711 - Károlyi Sándor kompromisszumot köt Pálffy János császári generálissal - a felkelőknek általános amnesztiát ígér - marad a

feudalizmus, a jobbágyság helyzete nem javul - a földesurak visszakapják I. Lipót uralkodása alatt elkobzott birtokaikat - az uralkodó tiszteletben tartja a magyar rendi alkotmányt és a szokásokat - a rendek hűséget esküsznek a Habsburgoknak - Magyarország nem olvad be teljesen a birodalomba, viszonylagos különállás - protestáns vallásszabadság A Rákóczi-szabadságharc előzményei, fordulópontjai, bukása Előzményei: I. Lipót uralkodása idején a karlócai békével (1699) Magyarország végleg felszabadult a török uralom alól. A magyar rendek már korábban lemondtak a szabad királyválasztási jogukról, valamint elfogadták a Habsburg-ház trónöröklését is. 1690-ben Erdélyt önállóvá tették a Diploma Leopoldinummal, később II. Apafi Mihályt elfogták és lemondatták erdélyi fejedelmi címéről. Erdély teljesen függetlenné vált országunktól A parasztság a háborúk okozta szenvedések és az őket érintő terhek miatt a

Habsburgok ellen fordultak. 1697-ben Thököly volt tisztjeinek vezetésével sor került a hegyaljai felkelésre, amit a császáriak levertek. Az udvar és a nemesség között is romlott a kapcsolat, hiszen a törököktől visszaszerzett területeket csak számos feltétel mellett kapták vissza a nemesek. Így az ügyeket intéző Újszerzeményi Bizottság népszerűtlenné vált köreikben. A magyar végvári katonák alkalmazása helyett létrehozták a szerb Határőrvidéket, amely az Oszmán Birodalom elleni védvonalként, és Magyarország déli felének védelmeként szolgált. Emellett kedvező volt a nemzetközi helyzet is, hiszen II. Károly spanyol király halálával kihalt a Habsburg spanyol ág, így ez francia-osztrák ellentéthez vezetett. A franciák felvették a kapcsolatot Rákóczival, és a király, XIV. Lajos felszólította, hogy álljon a magyarok élére, valamint biztosította a franciák fegyver-, és pénztámogatásáról. Rákóczi és gróf

Bercsényi Miklós elérkezettnek látta a felkelés kirobbantását. Rákóczi levelet küld XIV. Lajosnak, amelyek a követ a bécsi udvar kezébe juttat Letartóztatják, a bécsújhelyi börtönbe zárták, abba a cellába, amelyben korábban nagyapját tartották kivégzése előtt. Börtönéből a várparancsnok, Lechmann kapitány közreműködésével, annak egyenruhájában szökött meg november 7-én. Börtönéből egyenesen Lengyelországba, a brezáni kastélyba menekült, ahol az időben elmenekülő Bercsényi várt rá. Mindkettőjük fejére 10 000 forintos vérdíjat tűztek ki. 1703. május 6-án kiadta a „nemes és nemtelen” országlakosokat hadba hívó brezáni kiáltványt*, azonban a parasztlázadás még így is kivívta a nemesség ellenállását. *A bécsi hatóságok igyekeztek országszerte felszámolni a hajdúszabadságot, így a katonáskodásra kötelezett, hajdúszabadsággal élő jobbágyok visszakényszerültek a robotgazdálkodásba, s evvel

együtt a földesúri fennhatóság keretei közé. Az ország felszabadításáért folyó harcok terheit a jobbágyságra hárították, ez katonai elszállásolást (porció), és katonák szállítását (forspont) jelentette. Így paraszti elégedetlenség indította útjára a Rákóczi-szabadságharcot (1703-1711). Brezán várában bujdosó Rákóczit kérték fel a vezetésre, aki elvállalva, a brezáni kiáltványban harcba szólított mindenkit a Habsburgok ellen. A nemesség tekintélyes hányada is csatlakozott a felkeléshez Az 1703-as vetési pátens nagy szerepet játszott a parasztok csatlakozásához. Eszerint ha a parasztok elmennek harcolni, akkor felmentik őket a földesúri jogok alól. A felkelés menete: A felkelés május 21-én indult, a felkelők a hónap végére elfoglalták a tiszaháti síkságot és várták Rákóczi érkezését. Rákóczi azonban nem jött, mert a francia segélypénzt és az ezen felfogadható zsoldosokat várta. Ezzel a

szabadságharc két hónapot vesztett A szatmáriak Dolhánál Károlyi Sándor főispán vezetésével június 7-én szét is verték a paraszti hadakat. Rákóczi attól tartott, hogy a további késlekedés megakadályozza terveit, ezért 1703. június 15-én az ország határánál egy Kliniec nevű faluban, Lawoczne mellett fogadta az Esze Tamás vezetése alatt megjelent paraszti csapatokat. Ez 200, puskával felfegyverzett gyalogost és 50 lovast jelentett. Rákóczi Vereckén keresztül érkezett Magyarországra és teljes serege körülbelül 3000 főből állt. A fő gondot eleinte az jelentette, hogy a nemesség nem akart csatlakozni Rákóczihoz, egy részük a kurucok elleni fegyveres harcot is felvállalta. A Tiszántúl meghódítására induló kuruc sereget Tiszabecsnél nemesi csapatok várták. Az átkelőnél július 14-én kirobbant csata kuruc győzelemmel végződött. Rákóczi a hajdúk csatlakozását is ki tudta kényszeríteni A sikereket látva

megkezdődött a megyei birtokos nemesség felsorakozása Rákóczi mögé. Közben a parasztok is csatlakoztak, így a hadsereg létszámának növekedése súlyos társadalmi gondokat okozott. Az 1703 augusztus 28-án közzétett vetési pátens mentesítette a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és azok családtagjait minden közteher és földesúri szolgáltatás alól. 1703-1704 között kuruc kézre kerül a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze. 1705-ben a Dunántúl is, ekkor van a legnagyobb terület a kurucok kezében. A csaták ezalatt váltakozó sikerrel folytak. 1704 július 6-án Rákóczit erdélyi fejedelemmé választották 1705-1706 között a kurucok létszáma megközelítette a 70 000 főt. A szécsényi országgyűlés (1705. szeptember 20): • • • • • • • • A rendek konföderációra léptek (szövetség); Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották; 24 tagú Szenátus a fejedelem támogatására, ellenőrzésére; Főkancellár: Sennyey

István; Elrendelték, hogy aki már egyszer fegyvert fogott annak kötelező harcolnia (konfliktusok az önkéntes hadseregben); Gazdasági Tanács; Rézérmék (libertások); Összehangolták a fegyvertartást, nem vetettek ki adókat. Az ónodi országgyűlés (1707): • • • Három lényeges pontja volt: a gazdasági nehézségek leküzdése, a hadsereg és államszervezet megerősítése és a Habsburg-ház trónfosztása; Adót vetettek ki, amelyet a nemességnek is fizetnie kellett; Az országgyűlés törvénybe iktatta a kuruc hadsereg egységes katonai szabályzatát. A sárospataki országgyűlés (1708): • • A jobbágyság mozgósítására törekedtek; A katonáskodó parasztokat a közterhek alól felmentették. A trencséni csata (1708. augusztus 3): 1708. augusztus 3-án Sigbert Heister és Pálffy János tábornokok Trencsén mellett megütköztek a kuruc sereggel. Rákóczi lova egy árok átugrása közben megbotlott és kitörte a nyakát. A fejedelem

elájult; mivel halottnak hitték, a sereg demoralizálódott, a menetelésből érkező császári csapatok pedig könnyűszerrel szétverték a fejedelmi hadakat. A kurucok vezetői megkezdték átpártolásukat a császáriakhoz. Mivel a franciákra már nem támaszkodhatott, a fejedelem Nagy Péter orosz cárral próbált szövetséget kötni, melynek különösen Bercsényi volt szószólója. Itt sem járt sikerrel, így újabb béketárgyalásokra kényszerült. A császár Pálffy János tábornokra bízta ezek levezetését, Rákóczi pedig Károlyi Sándorra ruházta hadainak főparancsnokságát. A fejedelem csapatai már 1707-ben kiszorultak Erdélyből, 1710 végére Magyarországon pedig csupán Kassa, Ungvár, Munkács, Huszt, Kővár és Szatmárnémeti környéke volt uralma alatt. 1707. április 30-án a 12 000 felkelő a nagymajtényi mezőn letette a fegyvert és a hűségesküt is kimondta. A szatmári béke (1711): • • • • • • • • • • •

• Rákóczi és a követők megtarthatják a birtokaikat; A király tiszteletlennek tartja a rendi és a nemesi jogokat, az országgyűlésen részt vehetnek; Az ország megtarthatja alkotmányos különállását; Az országgyűlés összehívására ígéretet tesz az uralkodó; Az országos méltóságokra magyar embereket neveznek ki; Az adott helyzetben ez egy nagyon kedvező béke: egy labanc(magyar) és egy kuruc(magyar) fővezér köti a békét; Rákóczi nem fogadta el, mert a fejedelmi címét nem tarthatta meg (ha nem akarna az országban maradni, a hűségeskü letétele után Lengyelországba távozhat); Megszüntették az Újszerzeményi Bizottságot; Vallásszabadság; Magyarország megmaradt rendi dualizmusban a királlyal, azaz megőrizhette viszonylagos függetlenségét; azonban a szatmári béke pontosan azokat a rendi kiváltságokat állította vissza, amelyeket Rákóczi állama eltörölni igyekezett, és ezzel meghiúsított egy modern

társadalomszerkezetre való törekvést, reális, kompromisszumos béke. Rákóczi 1735-ben hunyt el Rodostón. Hamvait 1906-ban hozták haza, útközben tömegek fogadták mindenütt, és a kassai dómban ünnepélyesen helyezték el. 7.tétel Készítette: Jecsmen Krisztián és Králik Samu Köztársaság születése Észak-Amerikában. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának elemzése Köztársaság születése Észak-Amerikában. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának elemzése Előzmények A franciákkal vívott gyarmati háborúból (1756-63) Anglia került ki győztesen: az övé lett India és az észak-amerikai kontinens. Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre Az északi gyarmatok önkormányzattal rendelkező kolóniák, míg a déliek királyi vagy magántulajdonban voltak. Északon a farmergazdálkodás vert gyökeret: a farmer tulajdonával szabadon rendelkezett. Délen a néger rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt

el, jellemzőek voltak a feudális kötöttségek. Később megkezdődött az amerikai belső piacok kialakulása, ami szükségessé tette a gyarmatok szövetkezését: ennek első kezdeményezője Benjamin Franklin volt. Anglia és a gyarmatok ellentéte A XVIII. század végére csaknem 3 millióra gyarapodott a gyarmatok főként brit származású lakossága. A gyarmatok és a londoni hatóságok között egyre gyakoribbak lettek a súrlódások. A brit kormány nem törődött a gyarmatok szükségleteivel. A gyarmatok létezését az anyaország jólétének szolgálata határozta meg. Ezt tette egyértelművé Anglia a kereskedelem korlátozásával. Az amerikai behozatalnak Nagy-Britanniából, vagy brit gyarmatokról kellett érkeznie, máshonnan érkező árukra súlyos vámokat vetettek ki (drágák lettek). A gyarmatokat a brit ipar nyersanyagforrásának tekintették, iparukat nem fejlesztették, nehogy az anyaország versenytársai legyenek. A franciákkal vívott

hétéves háborút követő brit győzelem nyomán kiéleződött a helyzet, ugyanis a britek indián rezervátumot hoztak létre, és a gyarmatosoknak megtiltották, hogy az Appalache-hegységtől nyugatra letelepüljenek. A francia fenyegetés megszűntével a telepeseknek már nem volt szükségük a brit hadsereg nyújtotta védelemre. A brit kormány ekkor akarta a háborús adósság csökkentése miatt a gyarmatokat még nagyobb anyagi hozzájárulásra kötelezni. 1765-ben a brit parlament bevezette a bélyeg- és a beszállásolási törvényt. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat törvénytelennek ítélték, megtagadták, mert nem volt a parlamentben képviselőjük. 1766-ban az új kormány érvénytelenítette a bélyegtörvényt, visszavonta a vámokat, de fönntartották az adókivetési jogot 1767-ben újabb vámokat vetettek ki. Ez újabb zavargásokhoz vezetett, főleg Bostonban 1770-ben a „bostoni mészárlás” (6 ember halála) után

mindkét fél meghátrált. Minden vámot visszavontak, a teavám kivételével. A kormány a Kelet-indiai Társaság megsegítésére monopóliumot biztosított neki az amerikai piacon. 1773-ban 3 teaszállító hajó rakományát szórták a tengerbe Boston kikötőjében. A „bostoni teadélután”-t megtorlás követte A bostoni kikötőt lezárták, amíg a gyarmatosok ki nem fizetik a tea árát. Ezt megtagadták Elkerülhetetlenné vált az összecsapás A függetlenségi háború (1775-1783) A döntő pillanat 1775 áprilisában jött el. Állandósultak a fegyveres összecsapások, majd kitört a függetlenségi háború. Az angoloknak jól felszerelt, kitűnően képzett hadseregük és hatalmas flottájuk volt, korlátlan pénzügyi hitellel. Az amerikaiak mindebben szűkölködtek, s meg kellett küzdeniük a loyalistákkal is. Az amerikai csapatok jól alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját. A lakosságra mindenütt számíthattak,

míg az angoloknak nem sikerült megszervezni az utánpótlást. Kezdetben az angolok érnek el sikereket, majd a gyarmati seregek veszik át a vezetést. 1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot, megszületett az Amerikai Egyesült Államok. A Függetlenségi nyilatkozatot Thomas Jefferson készítette Első fogalmazvány elvetette a rabszolgaságot, a déli ültetvényesek követelésére azonban törölték ezt, mert csak így biztosíthatták részvételüket a függetlenségi háborúban.  Célja: 1. Kinyilvánítani a gyarmatok függetlenségét 2. Írásban meghatározni az új állam működési rendjét, vagyis alkotmányának alapelveit. A felvilágosodás eszméit is megfogalmazza; szabadságjogok, a hatalom a néptől ered. (Rousseau: társadalmi szerződés) Leírja az alapvető emberi jogokat: • • • szembefordul a születési előjogokkal; támadja a feudális uralkodást, rabszolgaságot; alapvető polgárjogokat akar. A

Saratogai győzelem után Franciaország szövetséget kötött az USA-val, mely szövetséghez később hozzácsatlakozott Spanyolország és Hollandia is. Ekkor az angol tengeri flotta még ingatagnak bizonyult, össze is omlott. Közben az amerikaiak diadalmasan nyomultak előre. 1781-ben az amerikaiak francia segítséggel Yorktown mellett Washingtont bekerítette, fölszámolta az utolsó, még harcra képes angol hadseregeket. 1783-ban megkötött Versailles-i béke után Anglia kénytelen volt elismerni az USA Függetlenségét. Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt függetlenségi háború és polgári forradalom. A függetlenség elnyerése után azonban még kérdés maradt, hogy kialakulhat-e egységes amerikai nemzet, létrejöhetnek-e közös intézmények, törvények. Végül, nem kevés küzdelem árán az 1787. szept 17-én az összeült alkotmányozó gyűlés megalkotta az USA alkotmányát. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya Az Amerikai

Egyesült Államok alkotmánya az első, a hatalommegosztás elvére épülő modern köztársasági (prezidenciális, ennek az ellentéte a parlamentáris rendszer) alkotmány. Az alkotmány nem módosítható, csupán kiegészítésekkel bővíthető; 1791-ig 11, míg napjainkig 22 ilyen alkotmány-kiegészítés született. 1791-ben egyéb szabadságjogokkal is kiegészítették az alkotmányt: szólás-, vallás-, sajtószabadsággal, szabad gyülekezési-, szabad fegyverviselési joggal, tulajdon biztonságával, egyén védelmével a bíráskodásban, tagállamok törvényhozói jogával, és ezeket egymás rovására nem lehetett korlátozni, a feketékről azonban tovább sem szóltak. A hatalommegosztás elve alapján, a hatalmi ágak külön válnak egymástól:  Törvényhozó hatalom: kétkamarás törvényhozás, a kongresszus, szenátus (felsőház 1 állam: 1 képviselő) és képviselőház (alsóház - képviselők az államok lakosságának arányában) alkotja.

 Bírói hatalom: legfelsőbb bíróság, élén a főbíró. Minden államnak saját törvényhozása és kormányzata van. Választójoga van minden felnőtt, fehér férfinak. Erős elnöki hatalom: A megválasztása közvetett úton, elektorokon keresztül történt, az elnök az államfő és a kormányfő is egyben, fő feladata a törvények végrehajtása amelyekbe beleszólási joga van, kezdeményezési és vétójoga van a kongresszus felé, szárazföldi és tengeri haderő főparancsnoka, ő nevezi ki a minisztereket és a nagyköveteket, külföldön hosszabb ideig csak a kongresszus beleegyezésével állomásozhat. Államigazgatási szervek: Kongresszus: • két házból áll • képviselőház: 2 évre közvetlenül, az államok lakosságának aránya alapján választják • szenátus: államok 2-2 képviselője 6 évre, 2 évente 1/3 rotáció Legfelsőbb Bíróság: • 9 - elnöktől független -, élethosszig kinevezett taggal, amely felügyeli a

törvényhozást + alkotmány feletti felügyelet Az első, az új berendezkedésen és az alkotmányosság keretein belül hatalomra jutó személy George Washington volt, akit 1789-től választottak meg hivatalába. demokrata Králik Samu 2010 republikánus vétó kinevezés ELNÖK ellenőrzés SZENÁTUS KÉPVISELŐHÁZ 30 év feletti férfiak, államonként 2-2 fő 25 év feletti férfiak, lakosság aránya szerint LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (9 tag, élethosszig) miniszterek ELEKTOROK Tagállamok törvényhozása Felnőtt fehér férfiak LAKOSSÁG hadsereg bíróságok A francia forradalom XIV. Lajos halálakor kiürül az államkassza, majd XV Lajos úgy érezte, hogy nem tudja megoldani a problémákat, így XIV. Lajost fogják okolni a problémák miatt XVI Lajos idején sem sikerül kilábalni a folyamatos pénzügyi válságból, a század végén államcsőd fenyegeti az országot a nagymértékű kiadások miatt. Az uralkodó rengeteg pénzt költött a

hadseregre, mivel folyamatosan háborúztak, sok csatába bekapcsolódtak. A spanyol-, az osztrák-, és a lenygel örökösödéi háborúba, a hétéves háborúba és az amerikai függetlenségi háborúba is. Az egyensúlypolitikát figyelembe véve tudatosan vett részt a háborúkban, vagyis nem akarta, hogy valamelyik birodalom is túlságosan megerősödjön, mindig a gyengébb mellé állt. A franciák az amerikaiak mellé álltak, és győzelmet arattak. A 13 amerikai brit gyarmat függetlenségét 1783-ban Versaillesben rögzítették a békében. A király kiadásainak harmadát tette ki a hadseregre költött pénz. Emellett a fényűző udvartartás is temérdek pénzt felemésztett. A pénzügyi gondok miatt felvett kölcsönök magas kamatai is hozzájárultak a gazdasági hanyatláshoz. Emellett persze számos egyéb kiadás is rontotta a helyzetet A pénzügyi gondok megoldására két lehetőség volt, a bevételek növelése, a kegydíjakra és udvartartásra

költött pénz csökkentése. (A király ezeket a párzsi parlament segítségével akarta elfogadtatni, azonban a nemesekből álló bíróság megtudja semmisíteni a király döntéseit). Ezek a problémák a társadalmi rétegek között is ellentéteket váltottak ki. A legszembetűnőbb ellentét a kard és a taláros nemesség között volt. • A kard nemesség polgári és parazsti származású, képtelenek az adók fizetésére, nem hajlandóak fizetni, csak ha jogkörüket szélesítik. • A taláros nemesség polgári származású, pénzért hivatalokat vásároltak, s így egyre inkább gazdagodnak. Továbbá az egész lakosság XVI. Lajos ellen fordult, mivel őt okolták a válság miatt Az uralkodó nem tudta fizetni a kölcsönöket és a kamatokat, így 1789-ben összehívta a rendi gyűlést. Mind a három rend (polgárság, papság, nemesség) 300-300 képviselőt küldhetett, viszont a papság és a nemesség többségben volt. A polgárság követelése így

az volt, hogy 600 képviselőt küldhessenek, és ne rendenként, hanem fejenként szavazzanak. A rendi gyűlés 1789-ben Alkotmányozó Nemzetgyűléssé lett nyilvánítva, s az uralkodó elhatározta, hogy személyesen jelenik meg a gyűlésen, viszont az előkészületek miatt bezárták az üléstermet, s ezt a polgárság elutasításként értelmezte. Így a polgárság a Labdaházba vonulva kimondta, hogy addig nem oszlanak fel, amíg az új alkotmányt meg nem születik. Az uralkodó svájci zsoldos hadserget állított maga mellé, s ez félelmet váltott ki a városi tömegekben, akik fegyverkezésbe fogtak, hogy megvédjék magukat. 1789 július 14-én Bastillehoz mentek, ahol lövés dördült el, s XVI. Lajos az események hatására engedett, elismerte az új hatalmat, vezetőket. Ekkor jelképesen a mellére tűzték az új nemzeti szimbólumot, a kokárdát Röviddel ezután (1789. augusztus 26) az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában foglalták össze az

Alkotmányozó Nemzetgyűlés céljait és elveit. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata a forradalom egyik alapvető dokumentuma, mely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg. Megfogalmazzák a szabadság szó jelentését, miszerint az embernek joga van mindenhez, ami más emberek szabadságát nem korlátozza. Az embereknek joguk van a szabad vallásgyakorláshoz, a tulajdonhoz, a gondolat szabadságához, a szólásszabadsághoz, az ártatlanság védelméhez és a törvény előtti egyenlőséghez. Kimondja, hogy minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és az is marad. Megfogalmazzák továbbá, hogy a hatalom társadalmi szerződés alapján születik, a hatalom nem Istentől, hanem a polgároktól származik és a hatalommegosztás elvére épül. A király nem akarja elfogadni a nyilatkozatot és szembekerül Párizs lakosságával. Követelték, hogy XVI. Lajos költözzön Párizsba, hogy a tömeg ellenőrzése alá kerüljön A

király ismét csapatokat rendelt Versailles-ba, az éhező tömeg, főként az asszonyok Versailles-ba vonultak és betörtek a palotába. Ez volt az ún asszonyok menete La Fayette alig tudta megmenekíteni a királyi családot és a tömeg kíséretévéel Párizsba szállította őket. Kénytelen volt együttműködni az alkotmányos monarchia híveivel, a radikálisabb csoportokkal szemben. 1789-91 között békés időszak következett, amikor kidolgozták az új francia (1791-es) alkotmányt, mely az első írott francia alkotmány volt. Miután XVI. Lajos többször is ellenszegült az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek a király Párizs elhagyása mellett döntött (1791 június), viszont szökését felfedezték és visszatoloncolása a királyi hatalom teljes megalázását jelentette. Az alkotmányos monarchistáknak azonban szükségük volt a királyra, így visszahelyezték méltóságába. Danton vezetésével pedig köztársasági tüntetést szerveztek a Mars mezőn,

ami fordulópontot jelentett, az alkotmányos monarchisták végleg elszigetelődtek a tömegtől. A király szökésének hírére Ausztria és Poroszország uralkodói felszólították Európa uralkodóit XVI. Lajos megsegítésére ( 1791-pilnitzi nyilatkozat) A király hadat üzent és a háború 23 évig tartott. XVI Lajos szembekerült a kormányával, mert vétóival akadályozta a katonai felkészülsét. 1792 nyarán bevonultak Franciaország területére az osztrák és porosz csapatok, a párizsiak a jakobinusok vezetésével a királyi palota ellen vonultak és megfosztották a királyt hatalmától és letartóztatták. Ezzel az alkotmányos királyság megbukott, a Törvényhozó Nemzetgyűlés feloszlott és egy új törvényhozó testület, a Konvent jött létre. 1792-ben összeült a Konvent és köztársasággá nyilvánította Franciaországot A Konventben a fő kérdés az volt, hogy mi legyen a király sorsa, néhány szavazat döntött ugyan, de végül 1793.

január 21-én kivégezték XVI Lajost giotinnal Fenyvesi Mercédesz , Juhász Nikolett Ipari forradalom első korszaka: Klasszikus korszak (18. sz közepétől-19sz közepéig) Az ipari forradalom fogalma: az a történelmi folyamat, mely során a korábbi manufaktúraipart korszerű gyáripar váltja fel. - manufaktúra  gyár - kéziszerszám gép - közlekedés ugrásszerű változása Szakaszai: 1. könnyűipari - a textilipar forradalma 2. nehézipari 3. A monopolkapitalizmus rendszerének kiépülése  Az ipari forradalom Angliából indul ki, ennek okai: - polgári forradalom már lezajlott (1640) így megteremtődtek a szabad verseny feltételei, a polgárság fejlődik - világkereskedelem központjában van - tőke felhalmozódik, így manufaktúrák alapulnak - mezőgazdaságban lezajlik a bekerítés - pénzügyletek fejlődnek és a kereskedelmi kapcsolatok is kiszélesednek (17. sz végén létrejön az Angol Nemzeti Bank)  Változások az

atlanti-partvidéket érintik először : É-Amerika keleti partvidéke, Hollandia, Franciaország  Változások: 1) Mezőgazdaságban - földbirtokrendszerben lezajlik a tagosítás ami azt jelenti hogy egyesítik a magántulajdoni kisföldeket, így alkalmasabb a korszerűsítésre - 2-3 nyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó (3 rész: őszi, tavaszi, régi udvar helyett takarmánynövények) - istállózó állattartás, azaz trágyáznak így nő a termésátlag 2) Iparban - kézműipar fejlődik - piac nő (kedvez a manufaktúráknak) - gyarmatokról van nyersanyag (kedvez a manufaktúráknak) - húzóágazat a textilipar, okai: - feltételek megvannak:Indiából van gyapot, jól eladható így hamar megtérül, nem igényel sok tőkét - a találmányok szintén segítik a fejlődést (felsorolás atlaszból 59.old) 3) Közlekedésben (kereskedelem miatt fejleszteni kellett) - először a szárazföldi kereskedelem fejlődik James Watt gőzgépe segítségével -

megjelenik a gőzmozdony, megkezdődnek a vasútépítések (Stephenson) - nagytömegű árut hajóval a legegyszerűbb a piacra eljuttatni: Fulton-gőzhajó - köves út terjedése- mokadán út A bányászat és a kohászat fejlődik a találmányok hatására (+textilipar is ami központos Angliában térkép 59.old) Gépesítés, gépgyártás mindenhol ; gépeket gépekkel készítik : - nagy tőke kell hozzá, ami a textiliparban már felhalmozódott, ez hosszú távon térül meg - szabványok megjelennek  Következménynek: - mezőgazdaságba gépek kerülnek be , ami növeli a termésátlagot - gazdasági szempontból: Anglia a világ „műhelyévé” válik, a világkereskedelem központja lesz és London pedig a pénzügyeké - társadalmi szempontból: o népességszám nő: demográfiai fejlődés 2. szakasza (halálozás lecsökken, javulnak az életkörülmények, születésszám magas lesz, átlagéletkor kitolódik, népességszám meredek növekedés) o

urbanizáció: városiasodást jelent o belső migráció megnő (országon belüli vándorlás, de a kivándorlás is megnő) o városokban nagyvárosi életforma alakul ki, kiépülnek a városi negyedek o városok miatt megjelennek a deviáns/normaszegő (átlagostól eltérő) jelenségek: bűnözés, alkoholizmus, erőszak o a városi elszegényedés folyamata felgyorsul o szaktudásra nincs szükség a gyárakbaolcsó munkaerőnőket és gyerekeket is alkalmaznak14,16 órás munkaidőrossz higiéniai körülménynek, ami betegséghez az pedig halálozáshoz vezetszegregáció o a társadalom egész szerkezete megváltozik, munkásság létszáma megnő Angliában korán megerősödik a középosztály, ők az értelmiség. - környezeti hatásokkokszvárosok kialakulásaa gyárak a városok mellett épültek közvetlenül , szennyezték a levegőt és az ivóvizetkörnyezetszennyezés - politikai következmények: o luddizmus (géprombolás) o fegyveres

felkelések (nagyobb: Lion) o szakszervezetek kialakulnak pl.: nyomdászok o bérharc o chartizmus: magasabb munkabérért, alacsonyabb munkaidőért és politikai jogokért harcolnakaláírásokat gyűjtenek, de ez eredménytelen lesz Angliában30-as évektől reagál a parlamentkorlátozzák a női és gyermek munkát, munkaidőt max. 10 órára csökkentették, fokozatosan kiterjesztették a választójogot - környezeti következménynek: környezetpusztulás - megjelenik a szocializmus Magyarország benépesedése, gazdasága a XVIII. században A gazdasági helyzet területenként eltérő. Volt Magyar Királyság területe : - fejlett mezőgazdaság, ipar és kereskedelem. - 16.sz nemesség bekapcsolódik a kont munkamegosztásba Ny-ra termel, az osztrák piacra, kiviteli cikkei: élőállat(szarvasmarha), bor, gabona(inkább a hazai népességet látja el) cserébe: iparcikkek A kont. munkamegosztás következménye: majorság növelése robottal művelik

jobbágy röghöz kötése 18. sz eleje, volt Hódoltsági terület: - rengeteg szabad föld - népességszám alacsony - korszerűtlen mezőgazd. vadtalajváltórendszer(kimerültségig használják) Évenként nyílvetéssel sorsolják ki, hogy ki melyik földet műveli meg nincsen intenzív földművelés, emellett rideg állattartás van, a trágyázás sem jellemző ↓ a földterület tovább pusztul Erdély: - köztes helyzet kisebb pusztulás kézműipar, kereskedelem fejlett 18. sz közepe - jelentős változás! Megnő a népességszám, ugyanis benépesítik a volt hódoltsági ter. és ennek hatására a gazdaság feltételei is javulnak. 1. 2. Belső vándorlás Alföld, folyóvölgy magyarok pusztulnak el szlovákok jönnek a sűrűn lakott Felvidékről az ország középső részeire keletről ruszinok románok jönnek a hegyekből az Alföldre horvátok északabbra húzódnak Bevándorlás a szabad peremvidékre Nemcsak átrendezi, de növeli is a

népességszámot. Felvidéken megnő a szlovák népességszám elszlovákosodnak a lengyelek - ruszinok délebbre húzódnak - Havasalföldről románok jönnek - szerbek jönnek a Déli területekre ( nagy részüket az udvar telepíti be ) 3. Szervezett betelepítés Az udvar katolikus németeket és svábokat telepít be. Cél: magyarok visszafogása ↓ gazdaságilag: munkáskéz politikailag: támasz az udvarnak Magyar Királyság területe: - majorsági gazd. fejlődik istállózó állattartás termésátlag nő kapásnövények: burgonya, kukorica intenzívebb művelés új juhfajták nemesítése textílipar több tejet adó szarvasmarha élelmiszeripar Hódoltsági terület: - szilárd telekrendszer 2-3 nyomásos rendszer többnyire, vetésforgó csak később jobbágy többet termel ↓ nemesség kihasználja majorság kiterjesztése, robotterhek emelése ↓ zselléresedés zsellér: jobbágytelek nélküli paraszt A mezőgazdaság fejlődik a század végéig

folyamatosan, ez az udvar érdeke is. Magyarország lesz a Habsburg Bir. éléskamrája Az udvarnak nem érdeke a magyar ipart fejleszteni 11. tétel III. Károly és Mária Terézia A XVIII. századi magyar történelmet 3 béke határozza meg: • Karlóczay 1699 (Temesköz kivételével, kiűzik a törököt Habsburg vezetéssel) • Szatmári 1711 • Utrekthi 1713 ( Lezárja a Spanyol örökösödési háborút, a hangsúly a Dunai-monarchiára kerül ) A Szatmári Békevel kompromisszum születik a Habsburgok és a Magyarok között. A szerződés legfontosabb intézkedései: • megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek • nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak • jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat • vallásszabadságot ígérnek • Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását A rendi dualizmust ezek következtében III. Károly korlátokkal helyreállítja III. Károly

(1711 – 1740) Igyekszik betartani a Szatmári békében tett ígéreteit, ami sikerül is, kivétel a vallási türelmet. Nincs áttérés a protestáns hitre és a hivatalviselést is katolikus eskütételhez köti. Mivel III. Károlyanak nem volt fiú örököse 1723-ban sikerül elfogadtatnia a Pragmatica Sanctiot, minek lényege: • Habsburg és a Magyar trón együtt öröklődik • Ez női ágra is kitejeszthető • Az uralkodó köteles felesküdni a magyar alkotmányra (nemesek ezzel védik kiváltságaikat) • Külső ellenséggel szembeni közös védekezés (török miatt) Ezután Károly feladata a gazdaság helyreállítása. Magyarország demográfiai mélypontban van, ezért be kell népesíteni az országot. Mária Terézia (1740 – 1780) Felvilágosult abszolutizmus uralkodói: a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül – modernizálni kívánta birodalmát. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével

kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. A felvilágosult abszolutizmus elsősorban a periféria országaira volt jellemző. A felvilágosult abszolutizmus sokat merített a felvilágosodásból: vallási türelem, a reformok erejébe vetett hit. A felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez (az abszolutizmus és a felvilágosodás összevonásával született elnevezés a fiziokratáktól származik). M.T maga nem volt felvilágosult, hanem tanácsadóira támaszkodott, akik már ismerték a felvilágosodás eszméi. 1. Mária Terézia trónralépésével elindul az osztrák örökösödési háború A bajorok és a poroszok támadják a birodalmat. Porosz cél: Szilézia ( + a trón). Sziléziát sikerül is megszerezniük, Mária Teréziának még a 7 éves háborúban

sem sikerül visszaszerzni. 1740 – 41-ben M.T kétségbeesésében összehívja a magyar rendi országgyűlést, a rendek összefogásáért. • megerősítik a kiváltságaikat (adómentesség) • nádort választhatnak • magyar ügyek magyarok által rendeződnek A rendek ezeken kívül azért is állnak a királynő mellé, mert félnek a nemesek a bajoroktól és az erős II. Frigyestől (porosz király) Később is számos gesztust tesz Mária Terézia a magyar rendek felé: • Nagyszombati Egyetemet Budára majd Pestre helyezteti • Budai Palotát felújítja, ezzel Buda tekintélye nő) • Magyar testőrséget hoz létre a köznemesi ifjak számára • Thereziánum: köznemesi ifjak oktatására • Szent István rendet megalapítja • Szent Jobbot hazahozatja 2. Gazdaságpolitika Bár Mária Terézia nem vallott felvilágosult eszméket, polgári tanácsadói hatására mégis reformokba kezd. Gazdaságpolitikája merkantilista elveken alapult

1054: kettős vámhatárról szóló rendelet védővámos politika Vámok Nagysága BEHOZATAL ÖRÖKÖS TARTOMÁNYOK MAGYAR KIRÁLYSÁ G KIVITEL Iparcikk Alacsony vám Alacsony vám Nyersanyag Magas vám Alacsony vám Iparcikk Magas vám Magas vám Nyersanyag Alacsony vám Magas vám A második vámhatár, a Birodalom határa mentén és a Magyar Királyság határán helyezkedett el. (ez erősítette különállóságunkat). A Birodalom területén minden nemes adózik, kivéve a magyarok, Mária Terézia e miatt nem fejlesztette a magyar ipart, hiszen nem jarulunk hozzá kellőképpen a birodalom kasszájához, ami igaz, mert a vámokon keresztül fizettet a nemesekkel. 3. Urbárium Előzmények : • állami adó nő (2 háború miatt) megmozdulások • kiterjesztik a majorságot : robot nő • a felkelések hatására felajánlka a megegyezést a jobbágytelkek rogzítéséhez, de a nemesség visszautasítja 1767: urbárium rendelete • ezzel, az

urbéres földek határait rögzíti • jobbágytelkeket rögzíti • pénzadó (max 1Ft) • robotterhek: heti 1x igásrobot, heti 1x gyalogosrobot 4. Egyházpolitika • mélyen katolikus • Ausztriából Erdélybe telepíti a protestánsokat • Körmeneteket, zarándoklatokat általánossá teszi • Támogatja a katolikus iskolarendszert 5. Ratio Educationis ( 1777) A felvilágosodott abszolutizmus szellemében az uralkodó felel a közjóért, és annak érdekében is cselekszik. Mária Terézia egy egységes, állami felügyelet alatt álló iskolarendszert álmodott meg. Ennek fő célja a felzárkózás, és az államhoz hű és hasznos polgárok nevelése volt. • 6-12 éves korig kötelezővé tette az iskolába járást • az iskola a mezőgazdasági munkálatok rendjéhez igazodott • Jezsuiták helyét a Oiaristák veszik át (gyakorlati oktatás, természet tudományok, medern nyelvek) • Történelem : erkölcsi alapelveket tanít a múlt

példáin keresztül • Német nyelv: mert a tankönyvek, tudományos folyóiratok is németül voltak II. József uralkodása (1780-1790) • fiatal korában Európát járta Falkheinstein néven • testvérét Mária Antoanettet is meglátogatja Franciaországban • 1765-től anyja mellett társuralkodó, mint német-római császár Célja: központilag jól igazgatott egységállam megteremtése Intézkedései (abszolutisztikus eszközökkel): • nem akart esküt tenni a poros magyar alkotmányra, és ezért nem is koronáztatta meg magáta koronát Bécsbe vitette „kalapos király” • a magyar nyelvet alkalmatlannak tartotta a közigazgatásban, ezért a német nyelvet kötelezővé tette • türelmi rendelet Nem hívta össze a rendi gyűlést, a rendek nélkül rendeletekkel kormányzott, még tanácsadóira sem hallgatott.10 év alatt 6000 rendeletet adott ki és az eszméket tudatosan használta a közjó szolgálatának érdekében. Alapelve: „mindent

a népért, de semmit a nép által” Gazdaságpolitika: édesanyja merkantilista elveit követte • az állami monopóliumokat és céheket megszüntette • egységesítette a védővámokat, általánosan 60%-os vámot szabott meg • az oroszokkal és a törökökkel kereskedelmi szerződést kötött • Adrián szabadkikötőt alapított • merkantilista elvei a fiziokrata tanokkal keveredtek Társadalompolitika: Azokat becsülte akik keményen dolgoztak az állam érdekében, az arisztokratákat nem tudta kiszorítani. Tanácsadókat alkalmazott jozefinisták jobbágykérdés(fő kérdés): 1784 parasztfelkelés 1785 jobbágyrendelet • az urbáriumot erősítette (1767 Mária Terézia) − a jobbágy telkek határát rögzítette, mert adóra volt szükség − vigyáz az úrbéres földekre • a jobbágyok egyéni szabadságjogát rögzítette − szabad költözés, házasodás, − szabadon tanulhattak a munkaerő cáljából − szabadon eladhatták ingó javaikat

− ok nélkül telke elhagyására nem kötelezhető A rendelet nem jobbágyfelszabadítás, csak a szeményi függőségükön lazítottak és a feudális viszonyokhoz nem nyúlt. Egyházpolitika: 1781 türelmi rendelet: a 3 nagy vallásra vonatkozott • engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlását, vállalhattak állami hivatalt és iskolákat, templomokat építhettek • katolikus püspökök nem ellenőrízhették a protestáns egyházakat a katolikus egyházat korlátozta • kolostorok, szerzetes rendek feloszlatásakórházak, vakok-süketek intézete • kiveszi a kezükből a cenzúra jogát • a pápai bullák kihirdetését szerette volna korlátozni A pápa ezt helytelennek tartottaIV.Piust pápa Bécsbe ment a király utánfordított Canossa járás. Közigazgatás és igazságügy: • a vármegyéket megszüntette10 részre osztotta az országot • büntetőügyekben biztosítja a törvényelőtti egyenlőséget ( a nemesi kiváltságok

megmaradnak, de büntetőügyekben ugyanaz vonatkozik rájuk) • halál büntetés csak a későbbiekben lesz Oktatáspolitika: • német nyelvet kötelezővé tette • Ratio Educationist és az állami tanterv szigorú betartása • államilag ellenőrzött tankönyvek • kötelező iskola 6-12 év között Uralkodása végén háborúzikjobbágyterhek nőnek • 1789 (francia forradalom idején ismerte e helyzetet) − a Habsburg Birodalom elveszíti szövetségét − osztrák-német alföldet is elveszíti rövid időre • 1788 oroszokkal törökök elleni háborúvereség Halálos ágyán a jobbágy és a türelmi rendeletén kívül minden más rendeletét visszavonja. Lipót az öccse azt mondta róla: tisztelték, de senki nem szerette, mert reformjaival minden társadalmi réteget megsértett. 1790-ben meghal. II.Lipót (1790-1792) Toskánából érkezik meg és egy gyorsan fejlődő tartományt hoz létre Külpolitika: békét teremt lezárja a török háborút

a poroszokkal megállapodik Belpolitika: a társadalmi csoportokat kijátsza egymás ellen • a nemesség egyezségre kényszerítése miatt a jobbágyokkal és a nemzetiségekkel tárgyal • hazahozatja a koronát és megkoronáztatja magátfölesküszik a magyar alkotmányra • koronaőrző bandériumokat kiállítják 1790-91-ben összehívja a rendi gyűlést és jogkörét visszaállítja: • adó és újonc megszavazás joga • közigazgatás nyelve a latin • iskolában a magyar nyelv oktatása 9 reformbizottság felállítását rendeli el, de 1792-ben meghal. Halála után a magyar nemzeti törekvések fölerősödtek: magyar viselet, a kultúra támogatása, új nemzetfogalom. Jakobinus mozgalom A magyar nemesség a francia forradalmat örömmel fogadta, viszont az események radikalizálódása miatt és a terror megjelenése a nemességet szembefordította a forradalommal. Lipótot követő I. Ferenc (1792-1835) politikáját a változások durva elutasítása

jellemezte A jozefinista értelmiség társadalmi reformokat tervezett. 1794- az uralkodóval szembenálló reformerek kis csoportjait Martinovics Ignác szervezte országos mozgalommá. (titkos rendőrség) Martinovics 2 titkos társasága (nem tudnak egymásról) a) Reformátorok Társasága (néhány száz fő) • nemesség számára • további reformokat szeretnének • mérsékeltebbek követeléseik • kiváltságaikról nem mondanak le • köztársaságot akarnak • jobbágyi kötelék bérlőviszonnyá alakítását akarják b) Szabadág és Egyenlőség Társasága (néhány száz fő) • értelmiség • radikálisabbak • kiváltságok megszűntetése a céljuk (Mindenki csak azt ismeri, aki őt szervezte be + 2 főt akiket ő szervezett be .) - Csatlakozás feltétele: le kell másolni a társaság programját és terjeszteni kell. KT formájában fogalmazzák meg. Martinovics komoly francia kapcsolatokra hivatkozva bátorította a résztvevőket. - Két

alapprobléma: polgári függetlenség , nemzeti függetlenség 1795-ben Martinovics árulja el a társaság tagjait.--> Mikor Bécsben letartóztatták felnagyította a szervezkedés jelentőségét.--> Mozgalom résztvevőit kivégzik ( Kazinczyt várfogságra ítélték, mint résztvevőt) A reformkori országgyűlések legfontosabb döntései és az európai események hatása az országgyűléseken felvett problémákra A reformkori országgyűlések két kamarás országgyűlések voltak. Élén a király állt, az elnöke pedig a nádor volt, aki egyben a felsőtábla elnöke is. A felsőtáblába tartoztak a főurak, főispánok, illetve a katolikus főpapok. Az alsótábla tagja a káptalanok követei, az 52 megye 2-2 követe és a szabad királyi városok követei voltak. Az alsótábla elnöke a személynök A király jogában áll az országgyűlés összehívása, berekesztése, feloszlatása. A király kezdeményezhet leiratokat, amit az alsótábla megvitat,

majd továbbküldik a felsőtáblának, ahol ugyan úgy megvitatják, módosítják. Ha az együttes ülésen elfogadták a törvényjavaslatot, felküldik a királynak feliratként, ezután a király szentesítheti vagy visszautasíthatja. Ez a törvényalkotás folyamata, ami igencsak hosszú időt vett igénybe Az Európában folyó forradalmak (németek egységessé válásának folyamata, olaszok, nacionalizmus terjedése) ösztönözték a magyar népet is a nemzeti önállósodás felé. Elképzeléseikben, javaslataikban egyre radikálisabbak lettek, sürgették a gazdasági, politikai és kulturális fejlődést. Az 1825-27-es országgyűlés NEM reformkori országgyűlés, ám egy fontos lépés előre. Gróf Széchenyi István felajánlja 1 évi jövedelmét a MTA megalapítására. Ám mivel ezen az országgyűlésen NEM fogadtak el semmiféle reformtörekvést (ugyan azt elérték, hogy 3 évenként összehívják az országgyűlést) ezért az első reformkori

országgyűlésnek az 1832-36ost tartjuk. Itt elsőként foglalkoztak a jobbágykérdéssel, mint fő témával Nagy szerepet játszott Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós jelenléte. Megfogalmazták az önkéntes örökváltságot (jobbágy saját maga megvásárolhatja a földet, „kiválthatja magát”) , az érdekegyesítést, amivel remélték, hogy a véres társadalmi ellentétek csillapodni fognak, és javasolták, hogy a magyar legyen az országgyűlés nyelve. Az önkéntes örökváltságot kezdetben az alsótábla elfogadta, de az uralkodó (I.Ferenc, ő meghal 1835-ben, utána V Ferdinánd-Metternich) elutasította a feliratot. Ezen kívül a többi javaslatot elfogadta: nem nemes is lehet felperes - nagy lépés az érdekegyesítés felé. A törvények nyelve a magyar lett, illetve 3 rés keletkezett a nemesek adómentességén: fizetniük kellett a hídvámot, országgyűlés költségeit, és az armális nemeseknek

(http://lexikon.katolikushu/A/arm%C3%A1lis%20nemeshtml) is adóznia kellett Az 1839-40-es országgyűlésen tovább foglalkoztak a magyar nyelvhasználatának kérdésével, s elérték, hogy az országgyűlések feliratai és a megyék nyelve is magyar legyen. A reformjaikért korábban elítélt politikusok amnesztiát kaptak. Itt megszavazták az önkéntes örökváltságot, de nem hozott érdembeli változást. Számos, a gazdaság fejlesztését szolgáló törvényt elfogadtak: váltótörvény, szabad gyáralapítás, részvénytársaságok és csődeljárás szabályozása. A vallási kérdésben megszavazták a zsidók emancipációját (szabad letelepedés, kereskedés, iparűzés). A következő országgyűlésen komoly eredmények születtek. 1843-44-ben a magyar nyelv államnyelvvé vált. Vagyis az országgyűlés, a törvények, a megyei ügyintézés és a bíróságok nyelve is a magyar lett. A vallási ügyeket illetően eredményként lehetővé vált a

protestáns hitre való áttérés. A közterhek kiszélesítése (nemesek adózása) vált valóra, és a nem nemesek is rendelkezhetnek nemesi javakkal, betölthetnek hivatalt. A védvámokért indított harc nem vezetett sikerre. A kormány elutasította az egységes birodalmi piacot, és Ausztria érdekeit sértő követeléseket. Erre az ellenzék létrehozta a Védegyletet 1844-ben A Védegylet tagjai ekkor megfogadták, hogy 6 éven át csak magyar termékeket fognak vásárolni (persze aminek nincs magyar megfelelője abból külföldit). Az utolsó reformkori országgyűlés 1847-48-ban volt, ahol a legfőbb személyiség Kossuth Lajos volt, aki bekerült az országgyűlésbe, Pozsonyban. Támadta a rendi jogokat is sértő adminisztrátori rendszert, leginkább azért, hogy a konzervatív oldalról is szerezzen támogatást (Kossuth liberális volt). A jobbágykérdésben a jobbágylázadást kívánta megelőzni, ezért reformokat tartalmazó felirati javaslatot készített.

Ezek az Ellenzéki Nyilatkozat pontjai: kötelező örökváltság (az állam kárpótolja a nemeseket), független, felelős magyar kormány, közteherviselés, népképviseleti országgyűlés és alkotmányt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is, amiket később a felsőtábla meg is szavazott. A legfontosabb eredményként létrehozták az áprilisi törvényeket, amik felszámolták a feudális és rendi jellegű kiváltságokat, és felszabadították a jobbágyságot. Ennek legdicsőségesebb eredményeként Magyarország alkotmányos királysággá vált. A reformkorban a reformtábor követelései közül egyedül a magyar nyelv ügye oldódott meg teljes mértékben (pl a jobbágyfelszabadítás, Ausztria-MO viszonya, nemzetiségi kérdéstudjátok az a 3, ami még mindig félig megoldatlan). Kossuth és Széchenyi programjának összehasonlítása A magyarországi reformkor az 1830-1848-as években zajlik. Ez az időszak gazdasági és politikai szempontból

is jelentős, mert az 1840-es évektől Magyarországon is érvényesül az ipari forradalom hatása, politikai szempontból a Habsburg udvar és a magyar rendek között kiéleződő ellentétek lesznek jelentősek. A kor két legkiemelkedőbb képviselője gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos, mindketten részletes reformprogramot dolgoztak ki. Szempont Széchenyi István 1791-ben Bécsben született, apja Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja Festetics Julianna, nagybátyja Festetics György, a Gregorikon alapítója. Ifjú korában belépett a hadseregbe, részt vett a napóleoni háborúk utolsó származás, társadalmi helyzet szakaszában, Debrecenben megismerte Wesselényi Miklóst, együtt járták be Nyugat-Európát. Széchenyi a nemzeti hagyományokhoz, Wesselényi a liberalizmus eszméihez került közel A főnemességre és az arisztokráciára támaszkodik, bár mégis ez a réteg támadja. Dessewffy megírja a Taglalat című művét (a

Hitelre társadalmi bázis válaszként), Wesselényi Balítéletekről című művében felveti az érdekegyesítés és az udvarral való szembefordulás gondolatát, így megszakad Széchenyivel a barátsága. a fejlődés üteme lassú, szerves fejlődés nincs kidolgozott álláspontja, részletes programja, de hangoztatja, hogy a túladóztatás és a robot arányának növelése által nem lesz termelékeny a jobbágykérdés gazdaság A Habsburg udvarral való A reformok érdekében kerüli az udvarral szembeni konfliktusokat, célja a békés Kossuth Lajos Birtoktalan kisnemesi családból származik. Monokon született, Sátoraljaújhelyen ismeri meg a megyei közéletet. Az 1836-os (első) reformországgyűlésen egy zempléni nemes helyett vesz részt, országgyűlési tudósításokat szerkeszt, valamint a vármegyei közéletről törvényhatósági tudósításokat közöl. Mikor I Ferenc meghal, V. Ferdinánd (1835-1848) kerül trónra, helyette Metternich kancellár

irányít, aki fellép a reformokkal szemben, így 1837ben Kossuthot börtönbe záratja. Lovasival együtt 1840-ig raboskodnak. A nemességre, polgárságra, parasztságra egyaránt támaszkodik. Célja egy polgári középosztály létrehozása. jelentős, gyors változások Felveti az önkéntes örökváltság, majd a kötelező örökváltság gondolatát. A földtulajdonosok részére fizetendő kártalanítás érdekében a közteherviselés bevezetése nyújtana megoldást, az állami források így stabilizálódnának. Elismeri a birodalom hatalmát, de vállalja a kialakuló konfliktusokat a reformok érdekében. viszony nemzetiségi kérdés adók befizetésének kérdése a reformprogram legfontosabb pontjai viszony fenntartása célja, hogy megnyerje a magyar államegységnek a nemzetiségieket. Ennek érdekében kíméletes, türelmes módszerekhez folyamodik A részleges teherviselést részesíti előnyben (a nemes csak a háziadót és az országgyűlés

költségeit fizeti földbirtokainak arányától függően)  Ősiség és háramlási jog (1351-Nagy Lajos óta) eltörlése, hogy a nemes hitelt vehessen fel, bárki megvehesse a telkeket. A polgárok számára pártvédek(védőügyvédek ) kinevezése a törvény előtti egyenlőség érdekében.  közlekedés fejlesztése  céhek, monopóliumok, limitáció (hatósági árszabás) eltörlése  helytartótanács megerősítése  magyar nyelv fejlesztése  nyilvánosság(lehessen tudósítani az országgyűlésekről) elméleti: Hitel(1830) Világ(1831) Stádium(1833) A Stádium foglalja össze a Hitel és a Világ című műveket. egyéb munkásságok gyakorlati: Lánchíd, hengermalom, hajógyár, vaskapu behajózása, Akadémia, Tiszaszabályozás, lóverseny elterjesztése, önözési forma kialakítása, Budapest kifejezés Jogkiterjesztés révén akarja megnyerni a nemzetiségieket, erős magyar nemzetállamot kíván teremteni. Célja a közteherviselés

bevezetése (a nemes köteles minden adófajtát befizetni a stabil állami jövedelmek/bevételek érdekében)  önkéntes, majd kötelező örökváltság  érdekegyesítés(nemes-jobbágy)  törvény előtti egyenlőség  közteherviselés  népképviseleti országgyűlés  belső vámhatár eltörlésének gondolata (kettős vámrendszer megszűntetése)  magyar ipar védelme   védegylet(1844hat évig nem vesznek olyan árut, melynek van magyar megfelelője Fiumében szabad kikötő a magyar nyelv 1843-ban államnyelv lesz elméleti: 1841-től a Pesti Hírlap főszerkesztője. Politikai vezércikk formájában írja közlendőit. A liberális ellenzék vezéralakjává válik.  A liberális párt (később ellenzéki kör) vezetője, majd Pest megye követe is lesz. használata, kaszinók elterjedése A programjában ezek a kérdések nem kapcsolódnak össze. A polgári átalakulás lehetősége Széchenyi szerint a hitel A nemzeti

függetlenség és a felvételének lehetőségével, a polgári átalakulás gazdasági átalakulással, az infrastuktúra és a közlekedés kérdése fejlesztése által volna megvalósítható. A nemzeti függetlenség gondolata fel sem merül. Széchenyi nem akar elszakadni az udvartól. szerepük az Első közlekedési és közmunkaügyi miniszter Felelős Magyar Kormányban  Legjelentősebb az 18251827-es rendi országgyűlésen való részvétele volt, ahol a magyar nyelv fejlesztése érdekében felajánlotta 1 évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására (a tudomány és a kultúra szerepük az terjesztése és az országgyűléseken anyanyelv fejlesztése érdekében)  További munkássága során elutasítja a radikális változásokat, hű marad a hagyományokhoz. A Kelet-népe című mű kiadása miatt Kossuthtal vitatkozik, túl radikálisnak tartja, bírálja Kossuth modorát  Széchenyit Kossuth a Kossuth programjában a két fő

probléma összefonódik. A polgári átalakulást az érdekegyesítés, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, valamint a népképviseleti országgyűlés lehetősége által akarja elérni. A nemzeti függetlenség gondolatával is foglalkozik, bár nem akar elszakadni az udvartól, de minél nagyobb önállóságra törekszik a birodalmon belül. pénzügyminiszter  1832-1836-os országgyűlésekről tudósít (hídpénz bevezetése, 500000 Ft nemesi hozzájárulás a Nemzeti Múzeum működéséhez, hosszú fuvar eltörlésea jobbágy nem köteles nagy távolságra szállítani a földesúrnak a terményeket)  1837-1840-ig börtönben raboskodik  1839-1840-es országgyűlés  (Kossuth és Lovasi amnesztiát kapnak, szabadlábra helyezik őket, elfogadja az országgyűlés az önkéntes örökváltság törvényét, bevezetik a váltótörvényt, engedélyezik a vállalkozók számára, hogy szabadon alapíthassanak ipari létesítményeket, üzemeket)

 1843-1844-es országgyűlés  (Széchenyi és Kossuth beterjeszti a védővámos politikáról szóló javaslatot, melyet az országgyűlés elutasít, Kossuth 1844-ben „legnagyobb magyarnak” nevezte  a szabadságharc bukása után elmegyógyintézetbe vonul, 1860-ban hal meg létrehozza a Védegyletet, a törvényhozásban, a bíróságokon, az oktatásban és a hivatalokban kötelező a magyar nyelv használataa II. törvénycikk államnyelvvé nyilvánítja a magyart)  1847-1848-as országgyűlés  a Konzervatív párt, a Kossuth vezette Liberális párt és a Fiatal Magyarország szembekerül egymással, Kossuth Pest megye követe lesz, elsődleges cél: az adminisztrátori rendszer eltörlése Szabó Bence 11. b Száz Balázs 15. tétel: Az 1848-as forradalmak európai és magyar eseményei Az „áprilisi törvények” elemzése. Az 1848-as európai forradalmak („népek tavasza”) a szicíliai Palermóból indult ki januárban, majd márc.

1-jére kiderül, hogy Franciaországban is forradalom van Lajos Fülöp polgárkirályként uralkodik, a leggazdagabb rétegre támaszkodik, de sokan elégedetlenek a magas cenzussal. Ez elszabadult indulatokat fog eredményezni, a tömeg elégeti a trónszéket, február 25-re köztársaság lesz Franciaország. Ideiglenes kormány alakul, ami Luis Blanc hatására a munkásokat védő törvényeket elfogadtatják: - nemzeti műhelyek létrehozása - általános és titkos választójog - munkához való jog törvénybe iktatása A forradalom tovább terjed a Rajna menti német területekre, ahol újra felmerül az egységes Németország, alkotmányosság megteremtése. Frankfurtban összeül az össznémet parlament, ahol arról kell dönteni, hogy melyik dinasztia segítségével teremtsék meg az egységet. (habsburg, porosz) Itáliába is elterjed a forradalom. A nápolyi király alkotmányt ad Az észak-itáliai területeken is lesznek megmozdulások. Piemond segítségére

siet a Szárd Királyság, az osztrákok vereséget szenvednek. Fő cél itt is az egységes állam megteremtése lesz Az osztrákok nehéz helyzetbe kerülnek, ezért engedniük kell a magyaroknak, németeknek, itáliaiaknak. A forradalom az Orosz Birodalom határáig elér, de Törökországban, Oroszországban és Angliában nem lesz. Angliában a tüntetések ellenére sem lesz forradalom, békés tüntetés lesz. A pozsonyi országgyűlésre eljutnak a hírek  ilyen körülmények között, márc. 3-án Kossuth megfogalmazza az ellenzék alapvető követeléseit: - Népképviseleti országgyűlés Kötelező örökváltság Alkotmány a birodalom összes népe számára Ezeket a követeléseket az alsótábla elfogadja, a felsőtáblához továbbítja, amit a nádor hív össze. Az udvar azonban Bécsbe hívatja a nádort Márc 13-án Bécsben forradalomra kerül a sor, így visszaengedik a nádort az országgyűlésre, elfogadja a felirati javaslatot, 14-én Kossuth Bécsbe

megy. Eközben március 15-én, Pesten is kitör a forr.: PilvaxEgyetemekLanderer Nyomda (Nemzeti Dal, 12 pont)Nemzeti Múzeum elé rendelik az embereketVárosháza, vásár (emberek toborzása), új vezetést választanakHelytartótanács elé mennek, Táncsicsot kiszabadítjákEste a Bánk Bán megszakítása (Vígszínház) Szabó Bence 11. b Száz Balázs - az uralkodó enged: április 7-én összeáll a Batthyány-kormány: Batthyány: elnök; Széchenyi: Közmunkaügy, közlekedés; Mészáros Lázár: hadügy; Szemere Bertalan: belügy; Kossuth: pénzügy; Eötvös József: vallás, oktatás; Klauzál Gábor: földművelés- és iparügy; Eszterházy: a király személye körüli miniszter; Deák Ferenc: igazságügy Ápr. 11-én az uralkodó szentesíti a törvényeket, ez alkotmányként is felfogható Az állam hatalommegosztásra épül: Törvényhozás Kormányzás Bírói hatalom Államforma: alkotmányos monarchia – a király uralkodik, de nem kormányoz

Törvényhozás: - az ogy. kétkamarás: alsótábla: vagyoni és műveltségi cenzussal kerülnek be, eddig országgyűlési követek vettek részt (300 ezüst Ft, vagy 1/4ed Jbb.telek) felsőtábla: születési előjog alapján kerülnek be (főnemes, főpap) Képviselő az lehet, aki 24. életévét betöltötte, magyarul beszélő, büntetlen előéletű Szavazó minden 20 évnél idősebb lakos lehet. Az országgyűlés Pozsonyból Pestre költözik, 3 évente ülésezett eddig, vagy ameddig a király össze nem hívta, mostantól évente ülésezik. A királyi jogkör is változik: - Országgyűlés összehívása, feloszlatása - Feloszlatás után 3 hónap elteltével újra össze kell hívni - Törvényszentesítés - Nincs joga rendeleteket hozni, kezdeményezéseit megkell beszélnie a miniszterekkel Kormányzás: Eddig kormányszékeken keresztül kormányoztak, mostantól Független Felelős Kormány van, aki felelős az országgyűlésnek. Bíróság: Minden hatalmi

ágtól független. A polgári átalakulásról hoznak törvényeket: - Sajtótörvény (Polgári szabadságjog, sajtószabadság) Közteherviselés (Nemes is adózzon) Jobbágyfelszabadítás (Állami támogatással kötelező örökváltság, az uralkodó felelősséget vállal a nemesekért) Szabó Bence 11. b Száz Balázs - Nemzetőrség felállítása Erdély és Magyarország uniója megvalósul 3 fontos kérdés rendezetlen marad I.) Ausztria és Magyarország viszonya: A liberális nemesség elérné, hogy Perszonálunió legyen a két ország között. A magyarok azt akarják elérni, hogy ami eddig felségjog volt (hadügy, külügy, pénzügy) a magyar kormányhoz kerüljenek. Hadügy: Közös hds. volt, cél: haza akarják hozni a magyar katonákat, de ezt az udvar akadályozza, Batthyány dönt, önálló sereget akar létrehozni. Külügy: Európa nem ismeri el Magyarország függetlenségét, mert nem lesz rendes külügyminiszterünk Pénzügy: Kossuth a

pénzügyminiszter, továbbra is kérdés marad, hogy mennyivel járulunk hozzá az osztrák államadósság törlesztéséhez. II.) Jobbágykérdés: - a kötelező örökváltság csak az úrbéres földekre vonatkozik, a majorsági területek megmaradnak a földb. tulajdonában, a feltört földek is övé marad, pl.: szőlőültetvények összetűzések vidéken III.) Nemzetiségi kérdés: - - a nemzetiségek csonka társadalomban élnek (kivéve Horvátok) a magyar nemesség: egy politikai nemzet álláspontja: megkapnak minden sz. jogot, de politikai joga csak magyarul beszélőnek lehet, a nemzetiségek területi autonómiát akarnak, és a KIRÁLY maga mellé tudja állítani őket (Horvátok, Szerbek, akik a határőrvidékeken felfegyverkezve vannak, Erdély) a magyarok elismerik, a Horvátok önálló állam volt, a Horvnem. ugyanolyan jogokat akar a magyarok arra hivatkoznak, hogy a MK 1000 éve fennáll, így kialakul a kérdés, hogy ki volt itt régebben

(Csehek: Nagy Morva Birodalom, Románok: Dácia régebben létezett) történelmi, jogi kategória a szabadságharcban a nemzetiségek a magyarok ellen fordulnak 16. 1848-49 Szabadságharc 1848 Június : Jellacic-ot megválasztják horvát bánnak. A magyar kormány bomlani kezd 1848 Szeptember: 11.-én Jellacic átlépi a határt, Balaton Déli oldalán indul meg Móga a magyar hadsereg főparancsnoka, csak védekezik. Pákozdnál ütköznek meg először szeptember 29.-én  fényes magyar győzelemidő a felkészülésre Jellacic menekül Bécs felé, az udvar kinevezi Magyarország tejhatalmú biztosáváaz udvar feloszlatja a magyar O.GY-t és 9 oldalról megtámadják a Magyarországot 1848 Október: Ozoránál ismét fényes magyar győzelem cél, hogy segítse egymást a bécsi és a magyar forradalom. Schwechatnál egyértelmű lesz a szakítás az udvar fegyveres támadást indít. V. Ferdinándot lemondatják a trónról, mivel ő szentesítette az

áprilisi törvényeket  Ferenc József lesz a császár. Magyarok is készülnek az összecsapásra újonc toborzás önkéntesből ne lesz hiány, de tiszt még mindig kevés van. Megindul a fegyvergyártás40 állami szervezet alakul Decemberben megindul a koncentrált támadás. 3 fő hadszíntér: - Nyugati Észak Erdély Windischgrätz  Görgey Schlick  Klapka Puchner  Gábor Áron, majd Bem Görgey folyamatosan hátrál Windischgrätztőlemiatt szembekerül Kossuthtal, mert Kossuth nem katonai döntést vár tőle hanem politikait, vagyis Pest-Budát nem lehet feladni. Katonai szempontból viszont, a helyzet az, hogy a katonák még harcolni sem tudnak, így még a kisebb csatákat sem meri Görgey felvállalni. Az országgyűlésnek költöznie kell PestBudárólDebrecenbe Schlick Északról indul, de Klapka megállítja Tokajnál, Perczel Szolnokról kiveri Windischgrätz előcsapatait. Bem József 1848 karácsonyán visszaszerzi

Kolozsvárt. Márciusra egész Erdély az övé lesz Guyon Richárd áttöri a Branyiszkói – hágót, így utat nyit Görgeynek. Dembinszkit nevezik ki főparancsnoknak, Február 26 – 27 Kápolnánál vereséget szenvedünk. Következményei: - Windischgrätz kiad egy győzelmi jelentést - Az udvar kiadja az Olmütz-i alkotmánytkierőszakolt alkotmányvisszavonják az áprilisi törvényeketABSZOLUTIZMUS visszaállítása. Görgeyt nevezik ki főparancsnoknakelkészül az új haditerv. - - összegyűjtik a haderőt és egyenesen Buda felé indulnak, de időközben 2 felé válnak és megpróbálják körbevenni az osztrák haderőt. Windischgrätz rájön a cselre és kimenekíti a haderejét Budáról. Windischgrätzet leváltja az udvar és Weldent nevezik ki. Komáromnál elhúzódik az átkelés így megint nem sikerül szétverni az osztrák haderőt. Május 1.-jén Ferenc József az orosz cárhoz fordul segítségért aki 200000 katonát küld

Habsburg ház trónfosztása államforma marad királyság  kormányzót választanak Kossuth Lajos  Fontos döntések a kormány által születnek.  Nemzetiségi kérdéseket megoldják 1849 júl. 28-án nemzetiségi törvény. Megindul a támadás Dembinszki a főparancsnok ismétTemesvár felé indulBem lesz a főparancsnok Temesvárnál vereséget szenved a magyar haderő Augusztus 13.-án Világosi Fegyverletétel Kossuth, Bem, Dembinszki, Perczel Törökországba menekül. Megtorlás kemény lesz, 13 Aradi Vértanú + még 150 embert kivégeznek. Haynau teljesen szabad kezet kap Haynau rémuralma