Vallás | Iszlám » Majlinger-Kósa - Az iszlám nők megítélése és mindennapjai

Készítették: Majlinger Katalin (N2UNBB) és Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak K 2005/2 Az iszlám nők megítélése és mindennapjai Az arab nők az iszlám előtti időkben Az iszlám vallás kialakulása előtti időkben, a nomád arab törzsek körében a nő nem volt egyenlő a férfival. A nehéz életkörülmények miatt nagy szükség volt a férfiak erejére, munkabírására, ezért pl. éhinségek idején olykor megölték a lánycsecsemőket, hogy a bátyjaiknak több élelem jusson. Miközben a férfiak védték a tábort, kereskedtek vagy harcoltak, a nők ügyeltek a nyájra, megtermelték azokat az árucikkeket, amelyekért cserébe a férfiak fegyvereket és gabonát vettek. Ez azonban komoly fizikai igénybevételt jelentett számukra. Harcuk idején ők voltak a betegápolók, bíztatták a csatába induló férfiakat, akiknek számtalan lehetőségük adódott arra ezekben a századokban, hogy harci erényeiket, bátorságukat és

becsületességüket megcsillogtassák. A házassági szokások törzsenként eltérő képet mutattak. A házaspárok saját sátrat emeltek a szülők sátrához közel. Később a vagyonos férfiak jobbnak látták saját fiaikra hagyni értékeiket, ezért nagyon lényegessé vált, hogy feleségük csakis az ő gyermekeiket szülje meg és nevelje. A hetedik század elejére az arab városi nők veszítettek személyes szabadságukból, és a történészek szerint állami törvények híján a házasság intézménye volt számukra a védelem. Az iszlám és a nők Mi az iszlám? Maga az iszlám jelentése: béke, alávetés, megadás. Ez az egyedüli vallás, mely a nevével egy erkölcsi viselkedési formát és életformát is hordoz. Valamennyi elemző úgy véli, hogy az iszlám vallás kialakulása, jogbiztonságot hozott az arab nők életében. A Korán és a hadíszok számos részlete szól a nők jogairól, vallásos kötelezettségeiről, a különböző női

szerepekről, a férfiak és nők viszonyának szabályozásáról, a női viselkedésről és a női magántulajdon, valamint az öröklés rendjéről. Az emberi élet megítélése kapcsán elmondható, hogy az iszlámban nem a hívő neme számít, csakis gondolatainak és cselekedeteinek milyensége. Az Allahban hívő férfiak és nők számára előírt vallási kötelezettségek azonosak, sőt, a nők számára bizonyos könnyítések bekerültek a Koránba (például a menstruáció időszakában és a szülés utáni 40 napon, a szoptatás alatt, ill. zarándokútjuk során nem kell böjtöt tartaniuk, azt később is bepótolhatják). A vallás gyakorlásával kapcsolatban azonban vannak bizonyos különbségek a muszlim férfiak és nők között. Pl az, hogy az imák során elkülönülnek egymástól a két nem tagjai Az iszlám világában a hívők otthon, vagy a mecsetben imádkozhatnak, és a vallás kialakulását követő első századokban a nők is gyakorta

látogatták a mecseteket, főként a pénteki kötelező ima idején. A hagyományok előírták számukra, hogy ne öltözködjenek kihívóan, és ne illatosítsák magukat. Születés és névadás A lányok születéséről és neveléséről több középkori forrás ír. Ezekből kiolvasható, hogy a témával kapcsolatosan megfogalmazott igen pozitív muszlim tanítások nem mindig voltak összhangban a napi valósággal, az iszlám társadalmaiban bevett szokásokkal. A Korán például elítélően szól a gyermek-(leány)gyilkosságokról Ennek ellenére több forrás szerint a leányok születése a muszlim családokban nem váltotta ki ugyanazt az örömet, mint a fiúk világra jövetele. Ha a szülés körül segédkező asszonyok Kommunikáció gyakorlat 2.téma 1 Készítették: Majlinger Katalin (N2UNBB) és Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak K 2005/2 nem törnek ki hangos üdvrivalgásokban, Alláhot dicsőítve, suttogásuk halk hangfoszlányaiból

az anya rögtön kitalálhatta, hogy lánya született. A fiú születésekor a 7 napon két tevét áldoztak, a lányok esetében csak egyet, sőt ez az áldozat gyakran elmaradt A gyermek nevét a szülők választották, a kislányok gyakran kapták a próféta valamely nőrokonának a nevét (Ámina, Khádidzsa, Aisha, Fátma, Zajnab) és azok kicsinyítőképzős alakjait (Futajma, Ajsuna), de nagyban befolyásolta a névválasztást a divat, a családi vagy helyi szokások is. Leánynevelés A hívő családokban a lányok is elsajátították a vallás alapjait, megismerkedtek a Korán szövegeivel. Édesanyjuktól és a nőrokonoktól megtanulták a helyes viselkedés szabályait, az öltözködés és a szépségápolás fortélyait, és bevezetést nyertek a házimunkák és a gyermekgondozás, ill. nevelés teendőibe A nők többnyire nem látogattak olyan nyilvános órákat, amelyek a mecsetekben vagy magán házakban kerültek megtartásra. Esetleg arra nyílott

lehetőségük, hogy függöny vagy rács mögül hallgassák a tanár szavait. Míg a fiú diákok állandóan kérdésekkel ostromolták tanáraikat a jobb szövegértés, a helyesebb nyelvhasználat érdekében, a lányoknak ilyenfajta tájékozódásra esetleg a családi körben folyó oktatás keretében nyílt lehetőségük. Házasság A lányok leggyakrabban addig foglalkoztak tanulmányaikkal, amíg férjhez nem mentek. A koranikus törvény a házasság alsó határát lányoknál 12, fiúknál 15 évre teszi A kislányokat ezért általában 10-12 éves korukban jegyezték el. E korai időpontnak egyik legfontosabb oka az volt, hogy a leánynak szűzen kellett házasságra lépni. A házasság a szereteten és a könyörületességen alapszik. A muszlimoknál a házasság civil szerződés, még írásbeli megállapodás sem szükséges a megkötéséhez. A házasulandók megegyezésekor mindössze két vagy három felnőtt tanúra volt szükség (2 férfire vagy 1 férfire

és 2 nőre). Az iszlám jog szerint senki sem kényszerítheti a lányokat házasságra A vőlegény általában nem láthatta menyasszonyát az esküvő előtt, kivéve ha az a rokona volt. A rokoni szálak híján a család nő tagjai vagy hivatásos kerítőnő szervezték a házasságot. Az esküvői szokások helyszínenként, időszakonként és származástól, vagyoni helyzettől függően is változtak. Gyakori volt, hogy a szertartást valamely ünnepnapon tartották vagy hivatásos asztrológus által meghatározott napon. A menyasszonyt az ünnep reggelén gyönyörűen kifestették, megfésülték és felöltöztették. A lányt fiatal barátnői kísérték a vőlegény házához hangos énekszóval. Az esküvői lakomán a férfiak és nők elkülönítve vehettek részt, csakúgy, mint a különféle mulatságokon. Szokásosak voltak a termékenységet és gazdagságot szimbolizáló rítusok. Különös gonddal díszítették fel az asszonyok azt a szobát vagy

sátrat, ahol sor került a nászéjszakára. Gyakran ez volt az a hely, ahol a férj és feleség először pillantotta meg egymást. Ha a leányról ezen az éjszakán kiderült, hogy nem szűz, férje eltaszíthatta. A muszlimok körében is szokásos volt a násznépnek felmutatni a szüzesség bizonyítékát (a foltos lepedőt vagy fehérneműt), amit az asszonyok magas hangokat hallatva fogadtak. A muszlim feleség akkor nyerte el legkedvezőbb helyét a családban, ha fiúgyermeket szült, attól fogva umm-nak nevezték, ami annyit jelent, hogy anyja valakinek. A gyermekek születése biztosítékot jelentett a szülőknek arra nézve, hogy idős korukra nem maradnak támasz nélkül. Ha egy asszony nem tudott gyermeket szülni férjének gyakran ő Kommunikáció gyakorlat 2.téma 2 Készítették: Majlinger Katalin (N2UNBB) és Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak K 2005/2 maga választott számára újabb feleséget. A társfeleség szinte szolgaként került

a házba és a gyermekeit az első feleség úgy nevelte, mintha a sajátjai lennének. Az iszlám vallás engedélyezi a többnejűséget (vagy poligámiát). Ennek jócskán vannak gátjai, ugyanis a muszlim férfi nem csupán eltartani köteles feleségeit, de erről a képességéről még a házasságkötés előtt bizonyságot kell tennie, mégpedig jegyajándék formájában. Az iszlámban a válás a férfi kizárólagos joga, de a nőknek is lehetőségük van arra, férjüktől bizonyos összeggel megváltsák szabadságukat. A női lét keretei: hárem és fátyol A muszlim nők helyzetét illetően nagy változásokat hozott az Abbászidák kora (7501258). Ilyen volt például a nők és gyerekek házon belül való elkülönített életterének kijelölése és a nők fátyolviselése. A nők a férfiaknál jóval ritkábban hagyták el házukat, általában csak akkor léptek ki az utcára (testüket fedő, bő ruházatban és fátyolban), a nyilvános fürdőbe,

mecsetbe, kórházban vagy rokonlátogatóba indultak. A háremmel együtt széles körben elterjedt a nők között a fátyolviselés szokása is. A nő arcába boruló fátyol a nőt megóvja a csábítástól. Az Iszlámban a nőknek el kell takarniuk a testüket, kivéve a kezeket és az arcot. Az arcfátyol viselete sem tiltott, azonban ezt nem lehet kötelezővé tenni. Az évszázadok során, a Koránból és a szunnából kiindulva, színesítve azt a helyi hagyományokkal, kialakult egyfajta öltözködési kultúra a muszlim nők világában, s ruházatuk, viselt színeik alapján egy tapasztalt szemlélő meg tudja állapítani földrajzi hovatartozásukat, sokszor még vallásosságuk mértékét is. Következzen egy kis bevezető a muszlim nők ruhatárába! A ruha: Noha a cél elsősorban a test takarása, ezért sok muszlima a Nyugaton megelégszik egy bő blúzzal és hosszú szoknyával, elterjedt viselet a nyaknál záródó, bokáig leérő egybeszabott ruha, aminek

zárt változatát hívják dzsilbábnak, elöl nyitott változata pedig az abaya, ami -fekete színben-az Öbölben népszerű. Ez utóbbi sokszor több rétegű, rafinált szabású, és a fekete színt az öltések gazdagságával, gombok és kapcsok számtalanságával ellensúlyozza. A többnyire színes dzsilbábot Egyiptomban, Szíriában és a szomszédos országokban hordják. Érdekes, hogy ez a fajta színes viselet az Öböl országaiban egyáltalán nem megszokott, viszont otthon általában nagyon színes, dzsilbáb-szerű otthoni ruhákat hordanak a nők, amely ruhák kitűnnek gazdag színeikkel, drága anyagukkal, azonban kintre nem veszik fel őket. Végezetül Afganisztánban elterjedt a burka, ami az arcot is eltakaró, bokáig érő viselet. Napi foglalatosságok A nők körében a társadalmi pozíció és a származás, ill. vagyoni helyzet határozta meg, hogy ki milyen körülmények között és hol éli le az életét. Napjuk nagy részét azzal töltötték,

hogy testápolással és szépítkezéssel foglalatoskodtak, de voltak olyanok is, akik férjük portékáját árulták vagy a földeken dolgoztak, hazatérvén pedig vezették a háztartást. Voltak olyan foglalkozások is, amelyek kifejezetten női szakmának számítottak, például a bábaasszonyok, a fürdők női személyzete, kerítőnők, menyasszony fésülő nők és a sirató asszonyok. Néhány kérdés az iszlámmal és a muszlim nőkkel kapcsolatban Milyenek a muszlimok öltözködési szokásai? Az iszlám a szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyozza. A nők ruhájának nem szabad túl szorosnak lenni, nehogy Kommunikáció gyakorlat 2.téma 3 Készítették: Majlinger Katalin (N2UNBB) és Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak K 2005/2 túlságosan kihangsúlyozza a test vonalát. A férfiak esetében a ruhának takarnia kell a térd és a köldök közötti részt. Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban? Nem szabad sertést, és

sertésből származó termékeket fogyasztani, sem pedig elhullott, döglött állatot. Tilos a ragadozó állatok húsa, mivel ezek döglött állatot esznek. Tilos az alkohol és bármiféle kábítószer használata is Melyek a legjelentősebb muszlim ünnepek? Id al- Fitr: ez jelenti a böjtölés végét a Ramadan hónapban. Id al- Adha: ez a zarándoklat végét jelöli, az éves zarándoklatot Mekkába. Az iszlám erőszakot és terrorizmust jelent? Nem. Az iszlám a béke és az istennek való alávetés vallása és számára az emberi élet a legfőbb érték, amit istentől kaptunk. Aki a muszlim vallásra hivatkozik az erőszak elkövetésénél, közössége kitagadhatja. Mik az iszlám viselkedés alapelvei? - intim kapcsolatok, párkeresés: az iszlám minden házasságon kívüli intim kapcsolatot elutasít, a házasság biztosítja a biztonságot, a születendő gyermek jövőjét, a tisztaságot a párkapcsolatban. - Homoszexualitás és AIDS: az iszlám elutasítja

a homoszexualitást. A muszlim orvosok ugyanúgy kezelik az AIDS-es betegeket, mint a többieket. - Terhesség megelőzés és magzatelhajtás: az iszlám engedélyezi, hogy a nők terhesség megelőzés céljából gyógyszert szedjenek, vagy más módon védekezzenek. A magzatelhajtást csak a 3 hónapos terhesség idejéig engedélyezik. - Kegyes halál és az öngyilkosság: az iszlám elutasítja az öngyilkosságot és a kegyes halált, tehát az orvosok segítségét egy gyógyíthatatlan beteg halálához. A muszlimok hite szerint az élet istentől van, aki egyúttal megszabta a halál idejét is. - Szervátültetés: mivel az élet a legfontosabb isten számára, engedélyezett a szervátültetés. Hogyan kell a muszlimoknak a keresztényekkel és a zsidókkal bánni? A Korán a zsidókat és a keresztényeket a „könyv népeiként” említi, mivel számukra isten Mohamed próféta előtt küldött szentírást. E népek azok akik ugyanúgy egy istenben hisznek, mint a

muszlimok. Ezek a tények összekötik e három vallás követőit Pár gondolat az európai és a muzulmán nőkről Az európai nők képesek önállóan kiállni érdekeik mellett, saját gondolataikat megfogalmazhatják és férjük mellett nemcsak szótlanul, elfogadóan, alárendelten élnek, hanem igazi vitapartnerük, gondolkodó és szerető társuk lehetnek a férfiaknak. Az iszlám társadalmakban a nők alárendelt szerepe az élet minden történését átható vallásból ered. A muzulmán nők ellen irányuló családon belüli erőszak mindennapos jelenség. Kommunikáció gyakorlat 2.téma 4