Földrajz | Felsőoktatás » A nagy földrajzi felfedezésekről

Alapadatok

Év, oldalszám:2012, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:104

Feltöltve:2012. február 09.

Méret:58 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk A nagy földrajzi felfedezések kora (14-15. század) Kontinentális munkamegosztás kialakulása: • Nyugat-Európát éhínségek, járványok, parasztlázadások jellemezték azezt megelőző időszakban. Népességcsökkenés • DE: a 15. századtól fejlődésnek indult a mezőgazdaság és az ipar Népességnövekedés • A megnövekedett népességet Nyugat-Európa nem tudta ellátni megfelelő mennyiségű élelmiszerrel. Kelet-Európától importált mezőgazdasági termékeket Centrum Periféria Nyugat-Európa Kelet-Európa Élelmiszer import Iparcikk import (iparcikk termelő) (élelmiszertermelő) KONTINENTÁLIS MUNKAMEGOSZTÁS: Az európai kontinensen kialakul egy sajátos munkamegosztás. Hatásai A Nyugat-európai régió iparosodik, a Kelet-európai megreked a mezőgazdasági termékek előállításának szintjén. Kereskedelmi útvonalak

átrendezése A kontinentális munkamegosztás nagy mértékben hatott a kereskedelmi útvonalakra is. a) Nyugat- és Kelet-Európa közti árucsere az Atlanti-óceán partvidékén zajlott (Javarészt közszükségletek cseréje folyt.) A levantei kereskedelem lehanyatlott Technikai előfeltétel: Az új útvonalak keresésében azok az országok jártak élen, akik tengeri utazókat indítottak a szárazföldi útvonalak kihagyásával (spanyolok, portugálok). -Szükségesek voltak olyan hajók, amelyek hosszabb tengeri utakra is alkalmasak (karavellák). -Jó, modernnek számító térképek (Toscanelli) -A ptolemaiosi világképet (miszerint a Föld lapos) leváltotta a Föld gömbölyűségének képzete. (Magellán volt, aki megkerülte a Földet, bizonyítván, hogy gömbölyű.) -Csillagászati ismeretek. (A portugál Hajós Henrik tengerészeti ismeretnek tartotta) -Iránytű Az aranyéhség A kereskedelmi útvonalak átrendeződéséhez vezetett: • 1453: A török

elfoglalja Konstantinápolyt Akadályozza a levantei kereskedelmet • Az arabok közvetítő kereskedelme megdrágította az árucikkeket. 1. oldal I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA • Közép-Európa nemesfémbányái kimerültek Mivel Európában a nemesfém fizetőeszköz, aranyéhség lépett fel, mely új útvonalak feltárására ösztönzött. Útirányok a) Dél Afrika partja mentén eljutni Indiába • Bartolomeu Diaz: Eléri a Jóreménység-fokát. (1487) • Vasco da Gama: Megkerüli Afrikát, eljut Indiába. (1498-99) b) Nyugat Indiába Új földrész: Amerika (1492) Cristoforo Colombo (genovai tengerész): ✗ Hajói: Santa Maria, Nina, Pinta ✗ 1492 októberében megérkezik San Salvadorra ✗ Elnevezi az őslakosokat indiánoknak (mivel azt hiszi, India földjére lépett) ✗ aranyat nem találnak Amerigo Vespucci ✗ Dél-amerikai felfedezőutat indított (1499-1502) ✗ Rájön, (1504) hogy egy új földrészt fedeztek fel

(Amerika róla kapta a nevét) Ferdinando Magellan ✗ 3 éves expedíció (1519-től) ✗ Neki sikerül először körbehajóznia Földet ✗ Feltételezte, hogy az amerikai kontinensen vannak olyan pontok, ahol át lehet törni. ✗ 3 hajójából egy tért vissza Lisszabonba ✗ Az átjárót a tűzföldi területeknél találta meg, a partraszállásnál meghalt Indián civilizációk (Prekolumbián civilizációk): -maja -azték -inka -1519-ben Hernan Cortez rombolja le a civilizációt. Hódítók=Conquistador Amerika gyarmattá tétele (Klasszikus gyarmatosítás időszaka): a) Indián civilizációk kifosztása az aranyért. b) Ültetvények kialakítása, amelyet indián rabszolgamunkával műveltettek meg. Monokultúrák jöttek létre (egy növény termesztésére szakosodott). A nagy földrajzi felfedezések hatásai Európában Klasszikus gyarmatosítás kezdete a) Tordesillasi szerződés (1494): A világ első gyarmati felosztása Lényege: A Zöld-foki-szigetektől

5,5 km-re húztak egy képzeletbeli függőlegest az ettől keletre 2. oldal I. TÉMAKÖR: GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA felfedezett területek a portugálokat, nyugatra a spanyolokat illeti. b) Zaragozai egyezmény (1529): A világ új, gyarmati felosztása. (Spanyol-portugál felosztás; pontosították az egyezményt). Árforradalom Az Amerikából beáramló nemesfém miatt a pénz mennyisége megnőtt inflálódott termékek ára gyorsan nőtt kedvezett a termelés fokozásásnak. Hatása: a) Nagy mennyiségű iparcikket céhes körülmények között nem lehetett előállítani. b) Új üzemforma: Manufaktúra (lat., manu facere=”kézzel készített”) • Főként kézműves technikán alapuló, üzemen belüli munkamegosztásra épülő üzem. • Specializálódás egy munkaműveletre • Nő a termelékenység • Csökkenek az árak • A céhekhez képest alacsonyabb minőség A manufaktúra alapfeltétele: Szabad munkaerő Oka: Tőkés

árutermelés Pénz+Áru=Pénz+Profit Munkaerő. Kialakulása: Először Angliában (,majd a Németalföldön) Bekerítések: A parasztok földtől való megfosztása, mivel a föld a legalapvetőbb termelőeszköz, ennek hiányában a paraszt csak munkaerejét tudja áruba bocsátani a megélhetésért. A bekerített területeket legelővé alakították a gyapjúkereskedelem miatt. Modern világkereskedelem a)Addig nem beszélhetünk ~-ről, amíg a gyarmatokról csak nemesfémet szállítottak. b) A gyarmatok akkor váltak a ~ részévé, mikor az ottani növényeket elkezdik Európába importálni. Például: • burgonya • ananász • paprika • banán • kukorica • kaucsuk • paradicsom • tök • kakaó • indigó • dohány • kinin (természetes láz-, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő) 3. oldal