Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Árvay Tivadar - Makroökonómiai alapfogalmak

MAKROÖKONÓMIA A MIKROÖKONÓMIA - a gazdasági folyamatokat, egyes gazdasági egységek nézőpontjából vizsgálja főszereplői a gazdálkodó egységek (vállalatok, vállalkozások) A vizsgálat középpontjában az egyes gazdasági szereplők egyéni lehetőségei és korlátai állnak, valamilyen konkrét termék előállításának folyamata és annak megítélése. A gazdaság szereplőinek piaci mechanizmusával is foglalkozik. (jelenségek, folyamatok, törvényszerűségek, gazdasági rendszer működése) A MAKROÖKONÓMIA - a modern piacgazdaságban az állami gazdaságpolitika elméleti alapját képezi Abból indul ki, hogy az eltérő tulajdonságokkal rendelkező gazdaságoknak is vannak közös elemei. (termelési tényezők, gazdasági szereplők, intézmények) Ez teszi lehetővé a minden nemzetgazdaságra jellemző összefüggések leírását, elemzését. Egyben kezeli, (aggregálja=összesíti) például méretük szerint a vállalkozásokat. (egyéni,

kis, közép, nagy, multi), vagy ágazatok szerint vizsgálja azokat. (ipar, mezőgazdaság, szolgáltató) MAKROÖKONÓMIAI ALAPFOGALMAK I. A nemzetgazdaság szereplői és intézményei 1. GAZDASÁGI SZFÉRA: A gazdasági folyamatban azonos szerepet betöltő gazdasági egységek összességét nevezzük gazdasági szférának. 5 alapvető gazdasági szférát különböztetünk meg: 1.1 Vállalati szféra: - azon gazdasági egységek összessége, amelyek termékeket és szolgáltatásokat termelnek - költségeiket bevételeikből fedezik - céljuk a profitszerzés 2 1.2 Háztartási szféra: - azon gazdasági szereplők összességek, amelyeknek fő célja szükségleteik kielégítése, tehát a fogyasztás - a fogyasztás és szükségleteik kielégítése érdekében jövedelmet termelnek - a jövedelmet a termelési tényezőik szolgáltatása fejében kapják A vállalati szféra és a háztartási szféra a nemzetgazdaság magánszektora 1.21 Magánháztartások: - a

piacokon beszerzett, szükséglet kielégítést szolgáló javak fogyasztásának és a munkaerő újratermelésének színhelyei 1.22 Nem profitorientált gazdálkodó szervezetek: - a magánháztartások közösségi fogyasztásának színhelyei - költségeikhez a háztartások közvetlenül járulnak hozzá, a piac kihagyásával, vagy egyéb közösségi forrásokból fedezik azokat. (egyházak, társadalmi szervezetek, kulturális egyesületek) 1.3 Állami szféra: - a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények, amelyek nem a piacon keresztül elégítik ki szükségleteiket - kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételekből fedezik (minisztériumok, APEH. iskolák, önkormányzatok, büntetés végrehajtó intézetek) 1.4 Bankrendszer: - feladata a gazdálkodáshoz szükséges stabil értékű mennyiségének biztosítása és a pénzforgalom lebonyolítása pénz, megfelelő 1.5 Külföld: - minden természetes és jogi személy, akik nem

állandó lakói az adott országnak, illetve nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső gazdasági folyamataiba 2. GAZDASÁGI MODELLEK: 1.5 Kétszereplős modell: Csak a magánszektor szerepel benne 3 1.6 Háromszereplős modell: Az állam és a magánszektor együttes jelenléte (Négy illetve ötszereplőssé akkor válik a modell, ha belép a külföld és/vagy a bankrendszer is) 3. ÁRUTÍPUSOK FAJTÁI A GAZDASÁGI KÖRFORGÁS ALAPJÁN: 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 . Fogyasztási cikkek . Tőkejavak . Pénz . Tőke . Munkaerő 4. PIACOK TÍPUSAI: A piacok típusai az adásvétel módja alapján különbözőek. 4.1 Árupiac: Az árupiacon termékek, szolgáltatások cserélnek gazdát. Itt jelentkezik a javak iránti kereslet és kínálat. Fogyasztási cikkek: - a háztartási szektor szükségleteit elégítik ki - végső felhasználásra kerülnek Tőkejavak, vagy beruházási javak: - a vállalati szektor igényeit elégítik ki - más termékek előállítására

használják fel azokat 4.2 Pénzpiac: Funkciója, hogy egyensúlyba hozza a bankrendszer által teremtett pénzmennyiséget, a gazdaság szereplői által igényelt pénzmennyiséggel. 4.3 Tőkepiac, értékpapírpiac: Itt a gazdasági szereplők, azokhoz a pénz illetve megtakarítási forrásokhoz jutnak hozzá, amelyeket más gazdasági szereplők átmenetileg megtakarítottak. 4 4.4 Munkaerőpiac, munkapiac: A munka, mint termelési tényező adás-vételét közvetíti. Munkaerő: az emberek munkavégző képessége Munka: a termelési tényező, a munkavégző képesség felhasználása a termelési folyamatban. Az adásvétel a munkaerőre, a teljesítés a munkára vonatkozik. Mértékegységük: MUNKAÓRA 5. A MEGTERMELT JAVAK ÉS A TERMELÉSI CIKLUSOK KAPCSOLATA: Attól függően, hogy a megtermelt javak miként vesznek részt a következő termelési ciklusban, az alábbi szektorokat különböztetjük meg: 5.1 Első szektor: - a termelési eszközöket állítják

elő az itt előállított eszközökre jellemző, hogy visszakerülnek a termelési folyamatba, újabb termelési eszközök előállítása céljából 5.2 Második szektor: - fogyasztási cikkek előállítása végső fogyasztásra termel 5.3 Harmadik szektor: - nem fogyasztási cikkeket termel, de a termelési folyamatba sem kerülnek vissza a termékei ezeknek a termékeknek nincs közvetlen és folyamatos kapcsolódása sem az első, sem a második szektorhoz ilyen például a hadigazdaság 6. A NEMZETGAZDASÁG STRUKTURÁLTSÁGA: A nemzetgazdaságban, a munkamegosztásnak megfelelően a termelés, különböző helyszíneken folyik: 5 6.1 Nemzetgazdasági ágakban: Pl.: ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, közlekedés 6.2 Nemzetgazdasági ágazatokban: Például: Az iparon belül: - könnyűipar - nehézipar a mezőgazdaságon belül: - állattenyésztés - növénytermelés 6.3 Nemzetgazdasági alágazatokban : Pl.: az iparon belül, a

feldolgozóipar 6.4 Szakágazatokban: Pl.: a műszeriparon belül, a híradástechnikai ipar 6.5 Infrastruktúra: Az anyagi termelést lehetővé tevő, azt elősegítő szolgáltatások összessége. (informatikai, közlekedési, energiaellátási infrastruktúra) 7. AZ ÁGAZATOK CSOPORTOSÍTÁSA TEVÉKENYSÉGI TERÜLETÜK ALAPJÁN: 7.1 Primer ágazat: Ez a kitermelő ipar, és a mezőgazdaság, vagyis azok az ipari ágak, amelyek az alapanyagokat adják. 7.2 Szekunder ágazat: Ez a feldolgozóipar, az építőipar. (az alapanyagokat más fogyasztási javakká dolgozzák át) 7.3 Tercier ágazat: Ide tartozik a szolgáltatás, a hírközlés, a szállítás, a kereskedelem. 6 A NEMZETGAZDASÁG TERMELÉSI SZERKEZETÉN, A SZEKTOROK, AZ ÁGAZATOK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYÁT, ARÁNYÁT ÉS EGYMÁSBA KAPCSOLÓDÁSÁT ÉRTJÜK. II. MAKROGAZDASÁGI ALAPÖSSZEFÜGGÉSEK 1. Kibocsátás és jövedelem 1.1 A gazdasági folyamatok: A gazdasági folyamatok, a vizsgált időszakban -

általában 1 év - megtermelt javak előállításával és felhasználásával, a jövedelem keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru és pénzmozgások összessége. 1.11 Reálfolyamatok: A gazdaságban megtermelt áruk és szolgáltatások természetes mértékegységüket, a maguk fizikai formáján tükrözik vissza. 1.12 Jövedelemfolyamatok: A jövedelemfolyamat a reálfolyamat tükörképe, a tükör pedig a pénz. Ebben a folyamatban a pénzmozgások történnek, a megtermelt javak értékesítése útján. A jövedelemfolyamatok elkülöníthető szakaszai: - a jövedelmek keletkezése a jövedelmek elsődleges elosztása (a termelési tényezők tulajdonosai között realizálódik) jövedelmek újraelosztása (adók, állami támogatások) a rendelkezésre álló jövedelem felhasználása a megtakarítások átcsoportosítása 1.13 A gazdasági ügyletek (tranzakciók): A gazdasági folyamatokban résztvevő egységek közötti kapcsolatok. 7 1.2

Kibocsátás: A termelési folyamat kibocsátó képessége, a nemzetgazdaság termelő képessége. - - a makrogazdaságban, egy bizonyos időszakban, - általában 1 év - létrehozott termékek, áruk és az ott nyújtott szolgáltatások összessége (heterogén elemekből áll össze) másképpen fogalmazva, az adott időszakban megtermelt termékek, felépült lakások, elvégzett anyagi szolgáltatások, stb. összessége 1.3 Reálkibocsátás: - a természetes mértékegységben mért áruk halmaza (pl.: egy évben termelt gabona tonnában kifejezett mennyisége) a reálkibocsátást a megtermelt javak árösszegével mérjük, feltételezve, hogy a termelést változatlan vásárlóerejű pénzben összesítjük. 1.4 Nominálkibocsátás: Egy adott időszak alatt létrehozott termékek, és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások pénzben kifejezett értékének összege. (mennyiség x ár) A NEMZETGAZDASÁGI FOLYAMATOK VIZSGÁLATÁHOZ ELENGEDHETETLEN OLYAN

MÉRTÉKEGYSÉG HASZNÁLATA, AMELYIK LEHETŐVÉ TESZI, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁJÚ ÁRUKAT ÖSSZEGEZZÜK. EZ A KÖZÖS MÉRTÉKEGYSÉG A PÉNZ. 1.5 A pénz: Minden olyan dolog, ami a nemzetgazdaságban általános elszámolási egységként, általános fizetési eszközként és az értékmegőrzés eszközeként szolgál. (A nemzetgazdaságban, egy adott időpontban, forgalomban lévő pénz mennyiségét, M-mel jelöljük.) A pénzben kifejezett árak teszik lehetővé, hogy a termékmennyiséget összegezzük, valamint azt, hogy a pénzben összegzett termelés reálértékét kifejezzük. Nominális kibocsátás Reálkibocsátás = Átlagos ár (árszínvonal) 8 1.6 Az árszínvonal: A termékek és a szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga. Jele: P (price) Kiszámítása: A megtermelt termékmennyiség árösszege (SummaPiXQ) P= A termelt mennyiség Qi Pi = az i - edik termék egységára Qi = az i - edik termékből termelt mennyiség Az

árszínvonal elméleti kategória: - a valóságban csak véletlenül létezhet olyan áru, amelynek ez lenne az ára az összes megtermelt javak, jószágok árösszegéből, az egy elvont jószágegységre jutó pénz mennyisége segítségével határozhatjuk meg a pénz egy egységének értékét, vagyis a pénz valódi vásárló erejét is: A pénzmennyiség reálértéke = A forgalomban lévő pénzmennyiség (M) Árszínvonal (P) 1.7 A pénzmennyiség reálértéke: - azt fejezi ki, hogy egy adott pénzmennyiségből, mennyi jószágot (javakat) tudunk megvásárolni ennek reciproka (P/M) a pénz vásárlóereje, amely megmutatja, hogy egységnyi pénzből mennyit tudunk vásárolni az elvont jószágegységből ennek az értéknek a folyamatos csökkenése, a pénz vásárlóerejének csökkenése, az infláció A nemzetgazdasági folyamatok elemzése során, nem az árszínvonal, hanem annak változása játszik szerepet. 9 1.8 Árindex: Az árindex az

árszínvonal százalékos változása. Árindex = A javak adott időpontbeli értékösszege Ugyanazon javak más, korábbi időpontbeli értékösszege 1.9 Potenciális kibocsátás: Potenciális kibocsátáson, a rendelkezésre álló termelési tényezők teljes felhasználásával, a technológia adott állapota és a népesség adott nagysága mellett elérhető maximális kibocsátást értjük. 1.10 Hogyan történik azon javak mérése, amelyeket nem értékesítenek a piacon, ezért nincs áruk? Ezeket a javakat a termelésükhöz felhasznált tényezők értékével mérjük, vagy a piacon értékesített hasonló szolgáltatások ára segítségével értékeljük. 1.11 Mit számítunk bele a gazdasági kibocsátásba? (zárt gazdaságot feltételezve, a külföldöt kizárva) Első megközelítés: A vállalatok változatlan áron számított összes termelését és az összes szolgáltatását EZ A MEGKÖZELÍTÉS HELYTELEN!! 10 Azért, mert a termék

előállításának minden fázisában a különböző gyártók, a nyersanyag értékét számításba veszik. Közbülső termék: Végtermék: Amelyeket más termelők az adott időszakban a termeléshez felhasználnak. Az adott időszakban már nem használnak fel további termelésre. Ezért: A kibocsátást, a végső felhasználásban, a végső fogyasztásban megjelenő terméktömeggel mérjük. A végső felhasználás nagyságát úgy állapítjuk meg, hogy az összes kibocsátásból levonjuk a termelő felhasználás értékét Tehát: A teljes termelésből így csak a közbülső termékek értéknövekedését, az ún. HOZZÁADOTT ÉRTÉKET vesszük figyelembe 11 Ezek figyelembe vételével a pontosított kibocsátás meghatározása: Az adott gazdaságban egy év alatt előállított, végső felhasználásra szolgáló termékek és szolgáltatások reálértékét nevezzük reálkibocsátásnak. Jele: Y (yield) Ezt az értéknagyságot a statisztika

BRUTTÓ HAZAI TERMÉK elnevezésű mutatóval méri. Rövidítése: GDP (Gross Domestic Product) Ez az a jószágmennyiség, amit a gazdaság szereplői végső fogyasztásra felhasználnak. A végső felhasználás: Amit a háztartások fogyasztanak + a vállalati szektor felhasználása (tőkeállomány pótlására vagy bővítésére) + állami szektor felvásárlása. A végső felhasználásra rendelkezésre álló terméktömeg tehát a következőkből áll össze: Fogyasztási cikkek. ezeket a háztartások vásárolják. Állam által vásárolt termékek. (WC papír, számítógép, az állam vásárol) Tőkejavak. (gépek, berendezések, a vállalat vásárolja) 12 Az előbbiekből következik, hogy nemzetgazdasági szinten a végső fogyasztásra szolgáló kibocsátás összértéke megegyezik a gazdaság egészének jövedelmével. 1.12 A jövedelem: Az összes jövedelem (és így a kibocsátás is) meghatározható a gazdasági szereplők által kapott

jövedelmek összességeként is: - munkabérek kamatok (megtakarítások után) járadékok (pl. földjáradék) vállalati profitok összessége Ez a jövedelem a forrása a különböző szférák (szektorok) kiadásainak. A gazdasági szereplők kiadásai, vagy a jövedelem felhasználása, végső soron megegyezik az árupiaci összkereslettel. 1.13 A fogyasztás és a megtakarítás: A jövedelemtulajdonosok jövedelmeiket fogyasztásra és megtakarításra használják fel. 1.131 Fogyasztás (C): A jövedelemnek az a része, amit a szükségletek kielégítéséhez szükséges áruk és szolgáltatások igénybevételére költenek el. 1.132 Megtakarítás (S): A jövedelem el nem fogyasztott része, ami a fogyasztási kiadások után megmarad. 13 A megtakarítások fordíthatók: Felhalmozásra (beruházásra) Hitelműveletekre Állótőke bővítését és pótlását szolgáló vásárlás Pótlás (amortizáció miatt) Készletfelhalmozás Bővítés

(beruházás) Inputkészlet (termeléshez) Outputkészlet (értékesítéshez) 1.14 Aggregált kínálat: A kibocsátásnak az a mennyisége, amelyet az adott időszakban a vállalatok előállítani és eladni kívánnak. 1.15 Aggregált kereslet: Az a pénzmennyiség, amelyet az adott időszakban a háztartások (fogyasztók), a vállalatok, a kormányzatok és a külföld, a javak és a szolgáltatások megvásárlására kíván költeni. Ezt nevezzük a gazdaság tervezett, szándékolt összkiadásának Az aggregált kereslet és kínálat kölcsönhatása hozza létre a makrogazdasági teljesítményt. Befolyásolja az összkibocsátás szintjét, a munkanélküliséget, az áralakulást, az inflációt és a külgazdasági politikát. 14 ÖSSZEFOGLALVA A nemzetgazdaság évi kibocsátása, a végső felhasználásra rendelkezésre álló terméktömeg, amely megegyezik az összkínálat nagyságával. A kibocsátás nagysága azonos a gazdaság jövedelmével, amely

forrása a kiadásoknak. A jövedelem felhasználása, jövedelem azonos keresletet eredményez. Végső felhasználás Kibocsátás Jövedelem Összkínálat Összkereslet