Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Makroökonómia fogalmak, meghatározások

Makroökonómia fogalmak, meghatározások Adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel, vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik el. Adókulcs a jövedelemnek az a hányada (százaléka), amit adóként fizetnek be. Adókkal fedezett kormányzati kiadás végső hatásában növeli a keresletet és az egyensúlyi jövedelmet. Adómultiplikátor megmutatja, hogy az egyösszegű adó milyen mértékben hat az árupiac egyensúlyi jövedelmére. Aktivitási ráta: az aktív népességnek a munkaképes lakosságon belüli aránya. Aktív népesség: Egy adott időszakban egy ország munkaerőpiacán munkát vállalni szándékozók. Autonóm keresleti tényezők növekedésének hatására az összkeresleti függvény jobbra tolódik. Állam gazdaságban betöltött szerepe: allokációs, újraelosztási és stabilizációs szerep. Állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami

szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. Ár-bér spirálnak nevezzük az árszínvonal és a nominálbérek egymást gerjesztő növekedését Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott átlaga. Jele: P (price) Árszínvonal a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga, ami azt fejezi ki, hogy egységnyi árut, vagy szolgáltatást átlagosan hány pénzegységért lehet megkapni. Árszínvonal nagyságát a forgalomban lévő pénzmennyiség és a potenciális kibocsátás nagysága határozza meg. Árszínvonal változása a pénz- és az árupiac mozgásán keresztül változtatja meg az összkeresletet. Árupiaci kibocsátást a makroökonómiai modellek a hozzáadott érték nagyságával azonosítják. Árupiaci egyensúly jellemzői a kétszereplős modellben: • Az árupiaci kereslet fogyasztási és beruházási keresletből áll. A fogyasztási kereslet az aktuális jövedelem függvényében változik, míg a beruházási kereslet független

az aktuális jövedelemtől. • A fogyasztási kereslet rövid távon lassabban növekszik, mint a jövedelem, illetve a kibocsátás, ezért csak egyetlen jövedelemnagyságnál egyezik meg az árupiaci összkereslet a kibocsátással. • A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól és a profitvárakozásoktól függ, amelyek az aktuális jövedelemtől függetlenül határozzák meg a beruházási keresletet. • A vállalati szektor érdekei biztosítják, hogy a kibocsátás igazodjon az árupiaci kereslethez, ezért az árupiac mindig közelít az egyensúly felé. • Az egyensúlyban a tervezett árupiaci kereslet megegyezik a kibocsátással, tehát a jövedelemmel. Ebben a pontban a tervezett beruházások értéke megegyezik a szándékolt megtakarítások nagyságával. Átlagos adókulcs: a ténylegesen befizetett adó és a realizált jövedelem hányadosa. Bankszámlapénz: a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés. A számlatulajdonos ezzel a

követeléssel szabadon rendelkezik – bármikor készpénzre válthatja, vagy másik szereplő számlájára átutalhat belőle. A bankszámlapénz könyvelési művelettel rendelkezik, és ugyancsak könyvelési művelettel szűnik meg, tárgyi formája pedig nincs. Beruházás: a tőkejavak beszerzése és termelésbe állítása. (pótló, bővítő) Beruházás utólag mindig megegyezik a megtakarítással. Beruházásnak nevezünk minden olyan kiadást, amely a gazdaság tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul. 1 Belső kamatláb a beruházás átlagos jövedelmezőségi rátája; az a kamatláb, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke nulla. Ezt a jövedelmezőségi rátát a makroökonómiában gyakran nevezik a tőke határhatékonyságának. Beruházási kereslet a vállalatok beruházási szándékát jelenti. Beruházási kereslet meghatározó tényezői: beruházási igény, piaci kamatláb, a beruházás várható hatékonysága.

Beruházási kereslet az aktuális piaci kamatlábtól és a jövedelmezőségre vonatkozó - η-vel jelölt – várakozásoktól függ. Beruházási kiadások: I = Investment Bruttó beruházás: a pótlási és bővítési célú beruházások összessége. Bruttó hazai termék (GDP) az országban adott évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Bruttó kibocsátás egy adott időszakban egy országban megtermelt összes termék és szolgáltatás összértéke. Bruttó nemzeti jövedelem: az ország állampolgárai (a belföldiek) által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. GNI (Gross National Income) Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI Gross National Disposable) az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Deficit: ha a költségvetési kiadások meghaladják a bevételt. Degresszív adó: a magasabb jövedelemből egyre kisebb hányadot

kell befizetni, a jövedelem növekedésével csökken az adókulcs. Egyensúly akkor van, ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik a kereslettel. Egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállomány növekedési üteme, a tőke termelési rugalmassága, valamint a technikai haladás hatása határozza meg. Egyensúlyi növekedési ütem a keynesiánus modellben biztosítja a tőkeállomány teljes kihasználását, valamint a kereslet és a kínálat összhangját, tehát azonos ütemű növekedését. Ezt a növekedési ütemet a megtakarítási hányad és a tőkekoefficiens hányadosa határozza meg. Egyensúlyi jövedelem nagyságát az árupiacon a jövedelemtől független keresleti tényezők és a multiplikátor szorzata határozza meg. A beruházásoknak ugyanolyan multiplikatív hatása van, mint az autonóm fogyasztási keresletnek. Egyensúly esetén a beruházás nagysága megegyezik a megtakarítással. Egyszerűsített

vagyonmérleg modellben két vagyontárgy szerepel: a likvid pénz és egy kötvény. Egyensúlyi jövedelem azt fejezi ki, hogy milyen kibocsátás, illetve jövedelem mellett egyezik meg a kereslet a kibocsátással. Elsődleges jövedelem: mindaz, amit a termelési tényezők tulajdonosai kapnak (munkabérek, tőkekamatok, osztalékok, vállalatok nyeresége, földek bérleti díja). Értékpapír egy olyan okirat, amely valamilyen vagyoni jogot és valamilyen jövedelemre szóló követelést testesít meg. Értékpapírok kínálata két részből tevődik össze: a vállalatok által újonnan kibocsátani kívánt értékpapírok mennyiségéből, valamint az árfolyamcsökkenésre számító vagyontartók által eladni kívánt papírmennyiségből. Értékpapír-kínálatból a pénztőkekeresletet csak az újonnan kibocsátott értékpapírok mennyisége testesíti meg. Értékpapírpiacon az ellentétes irányú várakozások hatására a kamatláb mozgása nemcsak a

vagyontartási célú pénzkeresletet és kínálatot hozza egyensúlyba egymással, hanem a pénztőke keresletét is annak kínálatával. Fisher-féle (forgalmi) egyenlet: MV = PY. M = forgalomban lévő pénzmennyiség, V = a pénz forgási sebessége, P = árszínvonal, Y = az időegység alatti reálkibocsátás. Fogyasztás: C = Consumption 2 Fogyasztási kereslet és a kibocsátás közötti eltérés megegyezik a készletek nem tervezett változásával. Fogyasztási függvény a jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatot fejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemtől. Fogyasztási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás. Fogyasztási határhajlandóság és a megtakarítási határhajlandóság összege mindig 1. Fogyasztási kereslet mindig az adott időszakban realizált jövedelemtől függ. Fogyasztási kereslet tulajdonságai: • Adott időszakban a

magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányada kisebb, a jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken • Egy gazdasági ciklus alatt (4-5 év) a fogyasztási hányad csökken a jövedelem növekedésével. Ha tehát a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad. • A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) növekszik. Fogyasztási hányad a magatartási paraméterektől, a vagyon és a jövedelem arányától függ. Fogyasztó adott reáljövedelemből annyit költ fogyasztásra, hogy a megtakarítás által lehetővé tett jövőbeli fogyasztásnak és az adott időszak fogyasztásának összhaszna maximális legyen. Forgalomban lévő készpénznek csak az tekinthető, ami a bankrendszeren kívüli magánszektor birtokában van. Forgalomban levő reálpénzmennyiség növekedésével a pézpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. Az LM-függvény felé tolódik

Futamidő a kötvények lejárati ideje. Gazdasági automatizmusok beállítják a kamatláb és a jövedelem azon értékét, amely mellett létrejön az árú- és pénzpiac együttes egyensúlya. Az egyensúlyi pont stabil, tehát egy esetleges új kilendülés esetén a kiigazító mechanizmusok ismét működésbe lépnek. Gazdasági növekedés az ország gazdasági teljesítményének bővülését jelenti. A gazdasági növekedést általában az egy főre jutó kibocsátás (GDP) növekedési ütemével mérjük. Haavelmo-tétel: egyensúlyban lévő költségvetés és egyösszegű adók alkalmazása esetén a kormányzati áruvásárlások hatására az árupiaci egyensúlyi jövedelem a kormányzati kiadások összegével növekszik. Háztartás az a gazdasági egység, amely az egyéni fogyasztás színtere. A makroökonómia háztartásnak, vagy háztartási szektornak a nemzetgazdaság háztartásainak összességét nevezi. A háztartás a fogyasztási cikkek

megvásárlásához a termelési tényezők eladásából szerez jövedelmet. Hozzáadott érték egy gazdaság végső felhasználásának értékét fejezi ki, amely a bruttó kibocsátás értékének a termelő fogyasztás feletti része. Hozzáadott érték (egy gazdaságban adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő árúk összessége) megegyezik a gazdaság szereplőinek bruttó jövedelmével. Inaktív népesség a munkaképes népesség azon része, amelyik semmilyen körülmények között sem kíván munkát vállalni, mert megélhetését más forrásból biztosítja. Ebbe a csoport6ba tartoznak a munkaképes eltartottak, a munkán felüli jövedelemforrásból élők és a munkavállalásban korlátozottak. Infláció az árszínvonal tartós növekedése. Inflációs ráta az árszínvonal növekedési üteme két időpont, vagy két időszak között. Irányított elosztású javak esetében a fogyasztók saját döntésük alapján nem

fogyasztanának annyit az adott termékből, vagy szolgáltatásból, amennyit a közösség szükségesnek tartana, ezért az államnak kell ösztönöznie az állampolgárokat a fogyasztásra. IS (beruházás-megtakarítás) függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedelem megegyezik egymással. A függvény tehát az árupiaci egyensúly pontjait tartalmazza adott autonóm kereslet mellett. 3 IS függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, az árupiac egyensúlya tehát stabil. IS függvény legfontosabb tulajdonságai: • Az IS függvényt a kamatláb és a jövedelem azon kombinációi adják, amelyek mellett az árupiac egyensúlyban van. • Az IS függvény negatív meredekségű, mert a kamatláb növekedése csökkenti a beruházásokat, ami csökkenő árupiaci keresletet és csökkenő kibocsátást eredményez. • A függvény meredekségét a fogyasztási határhajlandóság

és a beruházások kamatérzékenysége határozza meg. Ha a fogyasztói határhajlandóság, vagy a kamatérzékenység nő, a függvény meredeksége csökken. • Az autonóm tényezők változásának hatására az IS függvény az Y tengely mentén jobbra tolódik. • Az IS függvénytől jobbra (felfelé) elhelyezkedő pontok az árupiaci túlkínálatot jelzi; a függvénytől balra (lefelé) elhelyezkedő pontok pedig az árupiaci túlkereslet esetei. • Az IS függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok a kibocsátás kiigazításával kialakítják az árupiaci egyensúlyt, vagyis az IS függvényen lévő jövedelemkamatláb kombinációt hoznak létre. • Az IS függvény a beruházás és a megtakarítás egyensúlyát is tükrözi, a két függvényből is levezethetőek az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb- és jövedelem kombinációk. Jegybankpénzállomány a forgalomban lévő készpénzből és a kereskedelmi bankok

jegybankpénz tartalékából áll (utóbbi nagyobb részt számlapénz, azaz jegybanki betét formáját ölti). Erre a pénzállományra az Mo jelölést használjuk Jövedelemoldalról a GDP az országban adott évben keletkező hozzáadott érték összege, ami a létrehozott bruttó jövedelemnek felel meg. Kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságú pénzösszeg. Kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve. Kamatlábat a jövedelem növekedése mellett az árszínvonal emelkedése is növeli. Keresletnövelő – akár tisztán költségvetési, akár monetáris politikával kombinált – gazdaságpolitika mindenképpen növeli az árszínvonalat. Keresleti infláció (kereslet „húzta” infláció): az az árszintnövekedés, amit az összkereslet növekedése idéz elő. Keynesi modell jellemzői: • A modell az abszolút jövedelemhipotézisre épül, mely szerint egy adott időszak fogyasztási

kereslete az adott időszakban realizált jövedelemtől függ. • A jövedelem növekedésével a fogyasztás részaránya csökken, a megtakarítási hányad pedig növekszik. Egy adott időszakon belül a nagyobb jövedelmű háztartások jövedelmű nagyobb hányadát fordítják megtakarításra. • A fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad. Kereskedelmi bankok feladatai: • Betéteket gyűjtenek. • Hiteleket nyújtanak. • Vállalatok és háztartások számára számlákat vezetnek. • Értékpapírokat bocsátanak ki, és forgalmaznak. • Devizaszámlákat kezelnek. Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, ha adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást. Számuk megegyezik az adott reálbér melletti munkakínálat és a foglalkoztatottak különbségével. Készpénz: tárgyi formában megjelenő törvényes fizetési eszköz, ami lehet bankjegy, vagy érme. Készpénzhányad (mk) megmutatja, hogy a

forgalomban lévő pénzmennyiségnek mekkora hányada készpénz (KP). Kibocsátás: a gazdaság egészének termelése. (Y = Yield – hozam) 4 Kiszorítási hatás (crowding out effect): a kormányzati kiadások növekedésével a kamatláb növekszik, ezért a beruházások csökkennek. Kibocsátás jellemzői: • Az összkereslet határozza meg a kibocsátás egyensúlyi szintjét. • Az egyensúlyban minden szereplő annyit költ, amennyi a keresletének nagysága. • A kínálat alkalmazkodási mechanizmusa biztosítja, hogy rövid távon a kibocsátás mindig közeledjék az egyensúlyi érték, tehát a kereslet felé. Kiadási multiplikátor: adott feltételek között megmutatja hogy az autonóm kereslet egységnyi változása mekkora változást idéz elő a keresletet és kínálatot kiegyenlítő jövedelemben és a kibocsátásban. Kínálat azonos a kibocsátással és a kiadások nagyságával és a jövedelmek nagyságával. Kínálati infláció: ha az

inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő. Kínálati függvény meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékben kénytelen már a minimális reálbérnél is munkát vállalni. Kormányzati áruvásárlások multiplikatív hatása azonos mértékű a többi autonóm keresleti tényező sokszorozó hatásával. Kormányzati áruvásárlás: G = Government Költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. Költségvetési politika nem befolyásolja a kibocsátás és a foglalkoztatás nagyságát, hanem csak a kereslet és a termelés összetételét. Kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kötvény névértéke: a kötvényen szereplő, a kamatfizetés alapját jelentő, valamint a lejáratkor visszafizetendő összeg. Kötvény árfolyama: ellentétes irányban változik a piaci kamatlábbal. Közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással és senki sem

zárható ki a fogyasztásból. Közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással és senki sem zárható ki a fogyasztásból. Központi bank feladatai: • Ellátja a gazdaság többi szereplőjét készpénzzel, melynek kibocsátására kizárólagos joga van. • Szabályozza az egész pénzforgalmat és pénzkibocsátást, tehát a forgalomban lévő pénz teljes mennyiségét, amivel a pénz értékének stabilitását igyekszik biztosítani. • Monetáris politikájával hatást gyakorol az alapvető makrováltozók közül a piaci kamatlábra, az árszínvonalra és a valutaárfolyamra, ezen keresztül pedig a gazdaság reálfolyamataira is. A jegybanknak tehát kulcsszerepe van az állami gazdaságpolitika megvalósításában. • A bankok bankjaként kezeli a kereskedelmi bankok számláit, és az egyéb pénzintézetek tartalékait. • A központi bank intézi a kormány pénzügyeit: egyes esetekben kezeli a központi költségvetés pénzeszközeit, és meghatározott

korlátok között hitelez a kormánynak. • A központi bank intézi az állam nemzetközi pénzügyeit. • A központi bank kezeli a külföldi valutákban, aranyban, vagy más eszközökben lévő hivatalos tartalékokat. Egyéb pénzügyi szolgáltatásokat (faktorálás, tanácsadás, lízing stb.) nyújtanak Külső gazdasági hatások a termelés, vagy fogyasztás olyan mellékhatásai, amelyek a piaci tranzakción kívül álló gazdasági szereplőket érintenek. Kvázi pénz: kevésbé likvid, de magasabb hozamú pénzformák (lekötött betét, takarékbetét, banki takaréklevél stb.) Laffer-görbe az adókulcs növekedése és az adóbevétel közötti kapcsolatot fejezi ki: az adókulcs növekedésével az adóbevétel csak egy bizonyos pontig növelhető, ezt követően az adókulcs további növekedésével az adóbevételek csökkennek. 5 Lineáris adókulcs: a jövedelem nagyságától függetlenül azonos százalékú adót kell fizeti. LM-görbe

tulajdonságai: • Az LM-görbe a kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza, amelyeknél a pénzpiac egyensúlyban van. • A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van. Így az LM-függvény egyben az értékpapírpiac egyensúlyát biztosító Y és i kombinációit jelenti. • Az LM-görbe pozitív meredekségű. Adott reálpénzmennyiség mellett a jövedelem növekedésével növekszik a kamatláb, mert a növekvő tranzakciós pénzkeresletet csak a vagyontartási pénzkereslet csökkenése kompenzálhatja, s ehhez növekvő kamatlábra van szükség. • A reálpénzkínálat növekedésével az LM-görbe jobbra lefelé tolódik. • Az LM-görbétől balra felfelé elhelyezkedő pontok a pénzpiaci túlkínálatot jelzik, a jobbra lefelé levő pontok pedig a túlkeresletet. Magánszektor beruházásai mindig megegyeznek a magánszektor és a költségvetés együttes megtakarításával. Magánszektor megtakarításainak

kell fedeznie a magánberuházásokat és a költségvetési deficitet. Makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság egészének mozgását jellemzik. A makrogazdaságtan foglalkozik a nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőkkel, a pénzfolyamatokkal, az árszínvonal alakulásával, a munkanélküliség okaival, a gazdasági ingadozások sajátosságaival, nem utolsó sorban a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival. Makroökonómia főbb piacai: fogyasztási cikkek piaca termelési tényezők piaca - munkapiac - pénztőke piaca - tőkejavak piaca Maximális munkakínálat (az ország munkaerő-kapacitása): az aktív népesség létszáma az adott időszakban. Megtakarítás mindig megegyezik a jövedelem és a fogyasztás különbségével. Megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik a megtakarítás, ha jövedelem egységnyivel nő. Ez az együttható a megtakarítási

határhajlandóság Megtakarítási hányad (s) az összes megtakarítás és az összes jövedelem hányadosa. Monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő pénzmennyiséget. Multiplikátor: az autonóm kereslet növekedésének jövedelemsokszorozó hatását kifejező szorzószám. Munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozó értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor a maximális profitot éri el. A keresleti függvény negatív meredekségű Munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány, amely hosszú távon létezik, még rövid távon sem csökken lényegesen ezen szint alá. Munkanélküli az aktív népesség azon része, amelyik adott időszakban nem rendelkezik munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló

munkakapacitás ki nem használt része. Munkakínálat változásának hatására az összkínálati függvény pozitív meredekségű szakasza meghosszabbodik, vagy megrövidül, a munka kínálata által meghatározott negatív meredekségű szakasz pedig eltolódik a munkakínálat változásának megfelelően. 6 Munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összes munkakereslet és kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka, mint termelési tényező adásvétele történik. Munkaképes népesség egy ország lakosságának azon része, amelyik koránál és egészségi állapotánál fogva képes lehet munkavégzésre. Munka kínálata: az adott munkamennyiségért kapható reálbér függvénye. Munka határtermelékenysége azt fejezi ki, mennyivel változik meg a termelés a munka mennyiségének egy – egy egységgel való növelésével. A munka határtermelékenysége (vagy röviden határterméke) a termelési függvény N

szerinti deriváltja. A munka határtermékét MPN betűkkel jelöljük (Marginal Product of Labour). Nettó beruházás: a bővítő beruházásokat tartalmazza. Neoklasszikus modellben rövid távon a fogyasztás és a megtakarítás arányát, ezzel reálnagyságát a kamatláb határozza meg. Nemzetgazdaság egy ország gazdasági szereplőinek, a gazdasági tevékenységet folytató egyéneknek és szervezeteknek összessége, valamint a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. Nettó jelenérték a beruházásból várható hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek) és a befektetett összegnek a különbsége. Jele: NPV (Net Present Value) Nettó hazai termék: az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége. NDP (Net Domestic Product). Nettó nemzeti jövedelem (a GNI mutató nettó párja) amely az amortizáció értékével kisebb, mint a bruttó mutató, és a belföldiek által realizált nettó jövedelmek összességét

tartalmazza. Nettó hazai termék = bruttó hazai termék – amortizáció. Nettó nemzeti jövedelem = bruttó nemzeti jövedelem – amortizáció. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – amortizáció. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (a GNDI nettó párja) az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem. (NNDI Net National Disposable Income) Nominális kamatláb a kölcsönért ténylegesen fizetendő kamat és a kölcsönadott összeg aránya. Nominális pénzmennyiség növekedése bővíti az összkeresletet, az aggregált keresleti függvényt jobbra eltolja és megnyújtja. Nominális kibocsátás a termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett összes értéke. Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk. Növekedési pálya: a termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelési technológia, a gazdasági szereplők

magatartása és az elosztási viszonyok változatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makroegyensúly. Okun törvénye: ha a munkanélküliségi ráta 1 százalékkal nagyobb a természetes rátánál, akkor a kibocsátás 3 százalékkal kisebb, mint a potenciális. Óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amit előre nem látható kiadásokra tartanak. Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket, akik adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége. Összkeresleti (aggregált keresleti) függvény az árúk iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki adott pénzmennyiség mellett. Összkereslet az árszínvonal változásával ellentétes irányba változik. Összkeresleti függvény meredekségét azok a tényezők határozzák meg, amelyek az IS és LM függvény

meredekségére hatnak, vagyis a fogyasztási határhajlandóság, a beruházás kamatérzékenysége, a pénzkereslet jövedelem- és kamatérzékenysége. Az összkeresleti függvény helyzetét (origótól való távolságát) az autonóm pénzkereslet határozza meg. Összkeresleti függvény tulajdonságai: 7 • Az összkeresleti függvény az aggregált kereslet egyensúlyi értékei és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki. • Egy összkeresleti függvény adott nominális pénzkínálathoz tartozik. • Az árszínvonal csökkenésével folyamatosan csökken az egyensúlyi kamatláb is, az összkereslet pedig növekszik. • Az árszínvonal változása a pénzpiac közvetítésével hat az árukeresletre: a reálpénzkínálat változása miatt változik a kamatláb, ami megváltoztatja a beruházási keresletet. A beruházási kereslet növekedése, vagy csökkenése természetesen működésbe hozza a multiplikátor mechanizmust is, mert a

keresletváltozás jövedelemváltozást idéz elő, s ez a fogyasztási keresletet is növeli, vagy csökkenti. • Az összkeresleti függvény minden egyes pontja az áru- és pénzpiac egyensúlyát feltételezi; minden pontja egy adott IS és változó helyzetű LM görbe metszéspontja. • Az összkeresleti függvény meredekségét az IS és LM függvény meredeksége határozza meg. • Az összkeresleti függvény origótól való távolsága az autonóm keresleti tényezők összegétől és a nominális pénzkínálat nagyságától függ. Permanens jövedelem: a mai és a múltbeli jövedelem súlyozott átlaga. Pénz az az általánosan és tartósan elfogadott csereeszköz, amelyet a gazdaság szereplői csak erre a célra használnak, és amely képes bármely áru értékét kifejezni. Pénz funkciói: csereeszköz (forgalmi eszköz), értékmérő (ármérce), fizetési eszköz, felhalmozási eszköz, világpénz. Pénz vásárlóereje: az egységnyi pénzért

átlagosan megvásárolható árumennyiséget jelöli. Pénz forgási sebessége az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt. Pénzmultiplikátor: azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid pénz teremtését teszi lehetővé. A pénzmultiplikátor a forgalomban lévő pénzmennyiség (M1) és a jegybankpénzállomány (Mo) hányadosa. Két dologtól függ: a készpénzhányadtól és a jegybankpénz tartalékolási arányától. Pénzkínálat jellemzői: • A pénz kínálatát a bankrendszer határozza meg. • A pénzkínálat megegyezik a a szűken vett pénz forgalomban vett mennyiségével. • A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó képességük (likviditásuk) mértékétől függ. A kereskedelmi bankok likviditását a jegybankpénzben meglevő tartalékaik határozzák meg. • A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit a központi

bank a kötelező tartalékráta, a refinanszírozási kamatláb és a nyílt piaci műveletek segítségével szabályozza. • A központi bank által kibocsátott jegybankpénz mennyisége a kereskedelmi bankok pénzteremtő hitelei révén multiplikálódik. A maximálisan kibocsátható pénzmennyiséget a kötelező tartalékráta reciproka határozza meg. Pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény. Pénzkereslet három alapvető motívuma (indítéka): • A tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet. • Az óvatossági motívum, amelynek alapján az előre nem látható események fedezetére keresik a pénzt. • A vagyontartási (spekulációs) motívum, amelyik a vagyon megőrzését, vagy likviditását biztosítandó eredményez pénztartási igényt. Pénzpiac egyensúlya adott pénzkínálat mellett az árszínvonaltól, a reáljövedelemtől

és a reálkamattól függ. Pénzpiac akkor van egyensúlyban, ha a különböző célokra tartani kívánt pénzmennyiség megegyezik a tényleges pénzkészletekkel. 8 Pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálkínálattal. Pénzkeresleti-pénzkínálati görbe (LM-görbe): A pénzpiac egyensúlyát egy olyan függvénnyel írhatjuk le, amely összekapcsolja a kamatláb és a reáljövedelem azon összetartozó értékeit, amelyek – adott reálpénzkínálat mellett – biztosítják a pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát. Pénz túlkínálata az értékpapírpiac túlkeresletét jelenti. Pénzpiaci túlkereslet az értékpapírpiacon túlkínálatot jelent. Piaci kamatláb: a tőkebefektetésen realizálható tényleges hozamráta. Piaci kamatláb a különböző lejáratú és kockázatú befektetések kamatlábainak (hozadéki rátáinak) súlyozott átlaga. PV jelenérték: egy t év múlva várható x összegű bevétel

jelenértéke PV, ha PV-t ma a piaci kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk, kamatos kamatot számítva. Profitmaximum feltétele az, hogy az adott tőkeállomány mellett addig kell növelni a felhasznált munka mennyiségét, míg annak határterméke meg nem egyezik a reálbérrel. Progresszív adókulcs: a jövedelem növekedésével növekszik a fizetendő adó hányada. Reáljövedelem: a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, kifejezi, hogy mennyi terméket tudunk belőle vásárolni. Reálkibocsátás: a termékek és szolgáltatások összes mennyisége. Rendelkezésre álló jövedelem: az adóval csökkentett és a transzferekkel növelt jövedelem, amely felett közvetlenül rendelkezik a magánszektor. Jele: YDI (Disposable) Reálkamatláb fejezi ki, hogy a kölcsönadott pénz reálértékét milyen arányban gyarapította a kamat. Refinanszírozási hitel: a központi bank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitel

Refinanszírozási kamatláb: a refinanszírozási hitelre számított kamatláb. A refinanszírozási kamatláb mindig alacsonyabb, mint a piaci kamatláb. Reálpénzkereslet két tényezőtől függ: a reáljövedelemtől és a kamatlábtól. Rögzített nominálbér változása az összkínálati függvény minden egyes pontját megváltoztatja: a függvényt a P tengely mentén eltolja és megnyújtja. Rögzített nominálbérek esetén az összkínálati függvény pozitív meredekségű, ha az árszínvonal kisebb, mint az egyensúlyi reálbért biztosító árszínvonal. Ha az árszínvonal magasabb, mint az egyesúlyi reálbérhez tartozó árszint, akkor az összkínálati függvény negatív meredekségű. A függvény a potenciális kibocsátás nagyságánál megtörik. Rögzített nominálbérek mellett kialakuló munkanélküliséget a kormány úgy tudja felszámolni, ha intézkedéseivel az összkeresleti függvény megfelelő mértékű eltolódását éri el. Rövid

távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul meg, ha minden piacon egyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon, a munkapiacon és az árupiacon egyaránt. Rövid távon a kínálat elsősorban a felhasznált munka mennyiségének megváltoztatásával alakítható. Strukturális munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele eltér egymástól. Szektorok: a besorolás a hasonló gazdasági célok, hasonló erőforrások és korlátozó tényezők, hasonló gazdasági döntések alapján történik. Három szektort különböztetünk meg: háztartási, vállalti, állami. Szufficit: ha a bevételek nagyobbak mint a kiadások. Szűken vett pénz: a bankszférán kívüli magánszektor teljesen likvid pénzeszközei. Ide tartozik a forgalomban lévő készpénz és a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló folyószámla betétállomány. Ezt a pénzmennyiséget az M1 rövidítéssel jelöljük

Tartalékráta (t) megmutatja, hogy a kereskedelmi bankok jegybankpénz tartaléka (JBB) mekkora hányada a látra szóló betétállományuknak. Tágabb értelemben vett pénzmennyiség (M2) tartalmazza az M1 összegét plusz a kvázi pénz mennyiségét. 9 Termelési függvény a felhasznált termelési tényezők és a velük elérhető legnagyobb kibocsátás közötti kapcsolatot fejezi ki. Két termelési tényezőt, tőkét és munkát feltételezve: Y = f (K, N) Teljes foglalkoztatottság: az aktív lakosság minden tagja foglalkoztatott. Teljes foglalkoztatottság piaci értelmezése szerint lehetséges kényszerű munkanélküliség is, de ennek mértéke nem haladhatja meg az üres állások számát. Természetes munkanélküliségi ráta melletti kibocsátás a hosszú távon elérhető maximális kibocsátás, amit gyakran neveznek potenciális kibocsátásnak is. Természetes növekedési ütem: a teljes foglalkoztatást biztosító és egyensúlyi növekedési

ütem. Termelés növelésének elemei: • A tőke mennyiségének növelése (változatlan technikai színvonal mellett); • A munka felhasználásának növelése (változatlan technikai színvonal mellett); • A technikai haladás, ami a tényezők hatékonyságát növelve „megsokszorozza” a tényezők hatását. Tényező termelési rugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik a kibocsátás, ha az adott tényező felhasználását egy százalékkal növeljük. Tényleges foglalkoztatás (Nf) nagyságát mindig a munkapiac rövidebb oldala határozza meg; az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat közül a kisebb mennyiség adja a ténylegesen foglalkoztatott létszámot. Tökéletes munkapiac esetén a reálbér mozgása követi a piaci mozgásokat, tükrözi a piac helyzetét. Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel. Tökéletes munkapiac esetén az összkínálat minden árszintnél megegyezik a

potenciális kibocsátás nagyságával. Tökéletes piacok esetén a makroegyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezők határozzák meg. Tőkepiac az a részpiac, ahol a pozitív pénzbeli megtakarítással rendelkező gazdasági szereplők kölcsönadják forrásaikat a tőkejavakat vásárolni szándékozó gazdasági szereplőknek, akik nem rendelkeznek elé pénzbeli fedezettel. Transzferek multiplikatív hatása azonos mértékű, de ellenkező előjelű, mint az egyösszegű adóké. Trend: egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedést jelent. Vagyonmérleg (portfólió): a felhalmozott vagyon összetételét jelenti. Vagyontartási célú pénzkereslet a piaci kamatlábtól függ, azzal ellentétes irányba változik. Vagyontartási pénzkereslet a kamatláb mozgásán keresztül kerül egyensúlyba az ilyen célra rendelkezésre álló pénzkészletekkel. Vállalat: mindazok a szervezetek, amelyeknek alaptevékenysége a termékek, vagy szolgáltatások

előállítása. A makroökonómiában a vállalat, vagy vállalati szektor kifejezés a nemzetgazdaságban tevékenykedő vállaltok összességét jelenti. A vállalat a háztartásoktól veszi a termelési tényezőket, a segítségükkel előállított javakat pedig a piacon adja el. Tevékenységének célja a profitszerzés. Végső felhasználásra rendelkezésre álló termékek értéke: ha minden vállalat és ágazat összes kibocsátása, vagyis a bruttó kibocsátás értékéből levonjuk a termelő fogyasztást (alap-és nyersanyagok, az energia stb. értékét) Végső felhasználás: zárt gazdaságban a fogyasztásból, beruházásból és állami áruvásárlásokból áll. 10 11