Programozás | PLC programozás » Bevezető a Moeller Easy Soft CoDeSys, XSoft PLC program fejlesztő használatához

Bevezető a MOELLER easy Soft CoDeSys / XSoft PLC-program fejlesztő használatához Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 Tartalom 1 Az easy Soft CoDeSys / XSoft telepítése.2 2 Az easy Soft CoDeSys / XSoft indítása .2 3 Új projekt létrehozása .3 3.1 3.11 4 Központi egység kiválasztása .3 Új célhardver (target) hozzáadása. 3 3.2 Paraméterek beállítása.4 3.3 A programozási nyelv kiválasztása a főprogramhoz .5 3.4 Projekt mentése .5 Programkészítés menete .6 4.1 A főablak felépítése .6 4.2 Változók .6 4.3 Programozási nyelvek .8 4.4 POU-k (Program Organizációs Egységek, alprogramok).8 4.41 Függvény (Function) . 9 4.42 Funkcióblokk (Function Block). 10 4.43 Program. 11 4.44 A PLC PRG program. 11 4.45 Akció (Action) . 12 4.5 Könyvtárak kezelése (Library Manager) .12 5 Taszk konfiguráció.14 6 Tesztelés, hibakeresés és üzembe helyezés.15 6.1 Általános online funkciók .15 6.11

Monitorozás, változók értékének módosítása . 16 6.12 Töréspont beszúrása, lépésenkénti programvégrehajtás . 16 6.2 Watch and Recipe Manager (Változó monitor és receptúra kezelés) .17 6.3 Sampling Trace (Mintavételes felvétel).17 6.4 Log (Napló).19 6.5 Alarm konfiguráció .19 6.51 Alarm osztályok (Alarm classes). 19 6.52 Alarm csoportok (Alarm groups). 20 6.6 Target settings (célhardver-beállítások).22 6.7 PLC konfiguráció.23 6.71 PLC konfiguráció az IOassistant használatával. 23 7 Vizualizáció.25 8 Egy egyszerű példa.28 c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 1/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 1 Az easy Soft CoDeSys / XSoft telepítése Az easy Soft CoDeSys / XSoft egy komplett fejlesztői környezetet biztosít PLC-k programozásához. Az easy Soft és az XSoft – CoDeSys alapokra épülő – szoftverek lényegében megegyeznek, de az easy Soft-ban néhány újabb funkció is

megtalálható (pl. PLC konfigurálását segítő lehetőségek). Emellett abból adódhatnak különbségek az egyes szoftver-installációk között, hogy különböző célhardverek (target-ek) vannak mellé feltelepítve. (Új célhardver telepítéséről a 3.11-es fejezetben található leírás) Az easy Soft CoDeSys / XSoft programcsomag telepítéséhez indítsa el a telepítő CD-n lévő Setup.exe alkalmazást, majd kövesse az utasításokat Alapbeállításként a C:Program FilesMoeller Softwareeasy Soft CoDeSys (XSoft) Vx.y könyvtárba történik a telepítés Lehetőség van a telepítendő komponensek kiválasztására: amennyiben egyes szoftver-elemeket nem kívánja telepíteni, a mellette levő négyzetet hagyja üresen. Minimális rendszerigény: 600 MHz CPU sebesség; 128 MB RAM; kb. 200 MB szabad HDD terület Windows NT 4.0 SP6 / 2000 SP3 / XP SP1 operációs rendszer VGA grafikus kártya, True Color mód ajánlott; 800x600 képernyőfelbontás CD-ROM meghajtó;

Microsoft Internet Explorer 5.x 2 Az easy Soft CoDeSys / XSoft indítása Az easy Soft CoDeSys / XSoft programcsomag a Start menü -> Programok -> Moeller Software -> easy Soft CoDeSys (XSoft) Vx.y -> easy Soft CoDeSys (XSoft) Vxy ikonra való kattintással indítható. Az inicializálási eljárás után az easy Soft CoDeSys / XSoft navigátora lesz látható, amelyben megnyithat, illetve létrehozhat egy projektet. 2.1 ábra: Az easy Soft CoDeSys / XSoft navigátora indítás után c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 2/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 3 Új projekt létrehozása A programozás megkezdéséhez először egy projektet kell létrehoznia, melyben a program- és adatstruktúra elkészíthető és tárolható. Ehhez válassza a menüből a „File -> New” parancsot. 3.1 Központi egység kiválasztása A megjelenő párbeszédablakban először válassza ki azt a központi egységet, amelyre a programot el

szeretné készíteni. „None” választása csak szimulációhoz ajánlott 3.1 ábra: A központi egység kiválasztása Ha sikerült a megfelelő célhardvert kiválasztani, továbbléphet a paraméterek beállítására (3.2 fejezet). 3.11 Új célhardver (target) hozzáadása Amennyiben a keresett hardver nem található a listában, azt installálni kell. Ehhez először indítsa el a Start menü -> Programok -> Moeller Software -> easy Soft CoDeSys (XSoft) Vx.y -> InstallTarget alkalmazást. A megjelenő ablakban a fenti, „Installationsverzeichnis”/ „Installation directory” mezőben kell megadni a telepített hardvereket tartalmazó könyvtár elérési útját: „C:Program FilesCommon FilesCAA-TargetsMoeller”. A jobb oldalon látható a már installált hardverek listája („Installierte Zielsysteme” / „Installed Targets”), a bal oldalon pedig megnyitható az a lista, amelyből az installálandó hardvert szeretnénk kiválasztani („Mögliche

Zielsysteme” / „Possible Targets”). A lista megnyitásához kattintson az „Öffnen” / „Open” feliratú gombra, és nyissa meg a telepíthető hardvereket tartalmazó, „.tnf” kiterjesztésű fájlt (Például: „F:TARGETS EasySoftCoDeSys v235Moellertnf”) Ezután, egy-egy hardvert kiválasztva, az egyszerűen telepíthető („Installieren” / „Install”) vagy eltávolítható („Entfernen” / „Remove”). c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 3/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 3.2 ábra: InstallTarget alkalmazás 3.2 Paraméterek beállítása Állítsa be a járulékos tulajdonságokat, amennyiben szükséges. 3.3 ábra: Paraméterek beállítása c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 4/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 3.3 A programozási nyelv kiválasztása a főprogramhoz A főprogram neve „PLC PRG” -ként előre definiált, ezen ne változtasson! Válassza ki a

projekthez leginkább alkalmas nyelvet, illetve amelyben a főprogramot szeretné írni. 3.4 ábra: A programozási nyelv kiválasztása 3.4 Projekt mentése A mentéshez válassza a menüből a „File -> Save” parancsot. Adja meg a projekt nevét, mely „pro” kiterjesztéssel kerül elmentésre. Ez a fájl tartalmazni fogja az összes felhasználói adatot, programot, konfigurációt. A program írása során érdemes többször is menteni az aktuális állapotot 3.5 ábra: A projekt mentése c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 5/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 4 Programkészítés menete 4.1 A főablak felépítése A projekt létrehozása után látható, hogy a főablak négy részre van felosztva. Baloldalt található az „Object Organiser” mező, amely a következő négy lapból áll: POUs, Data types, Visualisations, Resources. Ezeken a projektben lévő alprogramokról (program organizációs egységek – ld.

bővebben a 44 pont alatt), adattípusokról, vizualizációkról és a projekttel kapcsolatos beállításokról (például a PLC konfigurálásáról) lehet információt kapni. A lapok között az alul található fülekre való kattintással lehet váltani. Jobboldalt pedig a munkaterület látható: felül a változó deklarációs rész, középen a programtörzs területe és alul az üzenetablak, ahol többek között a hibaüzenetek jelenhetnek meg. (Ez utóbbi a „Window -> Messages” menüpont bejelölésével ki/be kapcsolható.) változó deklarálás „Object Organiser” mező programtörzs területe lapjai között a fülekre kattintással üzenetablak 4.1 ábra: A főablak felépítése 4.2 Változók Az easy Soft CoDeSys / XSoft-ban a változók a következő két módon deklarálhatóak: vagy egyszerűen a változók begépelésével (VAR és END VAR között soronként: <változónév>:<VÁLTOZÓTÍPUS>;), vagy táblázatos formában a „Project

-> Options -> Editor” kiválasztása után a „Declarations as tables” bejelölésével. (A változó deklarációs területre a jobb egérgombbal kattintva szintén kiválaszthatja a táblázatos beviteli módot.) c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 6/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 4.2 ábra: Változók deklarálása táblázatos formában A program írása közben, ha a szerkesztő még nem ismert névvel vagy azonosítóval találkozik, akkor egy változó deklaráló ablak jelenik meg, rákérdezve a változó paramétereire. Ez a változó definiáló ablak a Shift+F2 billentyűk lenyomásával bármikor előhívható. 4.3 ábra: Változó deklarálására szolgáló előugró ablak Programozás közben a beviteli segéd ablak az F2 lenyomásával hívható elő. Így (a kurzor helyétől függően) a már definiált változók vagy az utasítások, függvények, funkcióblokkok listája jelenik meg, melyből kikereshető

és beszúrható a kívánt elem. Emellett a változók deklarálásánál az adattípus kiválasztásához is használható (és az „Insert -> Type” menüpont alól is előhívható). 4.4 ábra: A beviteli segéd ablak Az easy Soft CoDeSys / XSoft megkülönböztet lokális és globális, valamint Input, Output és InOut típusú változókat. A lokális változók csak az adott (al)programban, míg a globális változók a teljes projekten belül érvényesek. (A „Resources” lap „Global Variables” könyvtárában található a c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 7/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 globális változók listája.) Az Input a be-, az Output a kimeneti változókat jelenti, az InOut pedig a be-kimeneti típusú változókat, melyek kezelése pointerekkel történik (ezért egy funkcióblokk InOut típusú változója kívülről nem olvasható vagy írható közvetlenül). 4.3 Programozási nyelvek Az easy Soft

CoDeSys / XSoft támogat minden, az IEC61131-3 szerinti szabványos programozási nyelvet. Szöveges programozási nyelvek: IL: Instruction List (utasításlista) ST: Structured Text (strukturált szöveg) Grafikus programozási nyelvek: SFC: Sequential Function Chart (sorrendi folyamatábra) FBD: Function Block Diagram (funkcióblokk) CFC: Continuous Function Chart LD: Ladder Diagram (létradiagram) A CFC nyelv a funkcióblokkos programozásnak egy szabadabban alkalmazható változata. Közvetlen visszakötések alkalmazhatóak benne, egy-egy hálózatnak több kimenete is lehet, ezen kívül programrészekből makrók hozhatók létre („Extras -> Create macro” parancs segítségével), valamint a műveletek végrehajtási sorrendje szabadon megválasztható („Extras -> Order” pont alatt). A végrehajtási sorrend mindig a dobozok jobb felső sarkában látható. 4.5 ábra: Egy CFC nyelvű program 4.4 POU-k (Program Organizációs Egységek, alprogramok) Egy

projektben a főprogram mellett lehetnek különböző programok, függvények vagy c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 8/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 funkcióblokkok, melyeket meg lehet hívni, például egy többször előforduló művelet elvégzése céljából. Ezek a „Program Organization Unit”-ok, a POU-k Rendelkezésre állnak előre megírt, szabványos POU-k is, melyek könyvtárakból hívhatóak meg (ld. a 45 pont alatt) Új POU létrehozása a „Project -> Object -> Add” menüpont választásával lehetséges, ahol meg kell adni a POU nevét, típusát és programozási nyelvét. 4.6 ábra: Új POU létrehozása Ne felejtse el a megírt program egységeket meghívni a főprogramból, hogy az üzemelés/tesztelés során végrehajtásukra sor kerüljön! 4.41 Függvény (Function) Függvény deklarálásánál a függvény nevéhez egy adattípust is hozzá kell rendelni (mivel a függvény adattípusával

megegyező változóban lehet az eredményt eltárolni), valamint meg kell adni a bemeneti változókat (és a belső változókat) is. Hívása egyszerű, hasonlóan kezelhető, mint egy operátor. 4.7 ábra: Példa egy IL nyelven írt függvényre A 4.7 ábrán látható függvénynek három bemenete van Az első kettőt összeszorozza, majd a szorzatot osztja a harmadikkal. A függvény a következő módon hívható meg: IL nyelven: ST nyelven: FBD nyelven: A függvények nem őriznek meg belső állapotokat, változókat, minden hívásnál csak a bemeneti c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 9/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 változóktól függ a visszatérési értékük. Ezért nem tartalmazhatnak globális változókat, illetve címeket. 4.42 Funkcióblokk (Function Block) Funkcióblokkok fejrészében megadandóak a be-, kimeneti és a belső változók. Kívülről (pl hívásnál) viszont csak a be- és kimeneti változók

hozzáférhetőek. (Az „InOut” típusú változók kezelése pointerekkel történik, így azokhoz kívülről közvetlenül nem rendelhető konstans érték.) Funkcióblokk hívása programból vagy másik funkcióblokkból történhet. Ehhez az adott program fejrészében definiálni kell a funkcióblokknak egy példányát (egy „instance”-et), majd a programtörzsben ennek a bemeneteihez kell hozzárendelni a kívánt adatokat (adatkészletet). A beés kimeneti változók a következőképpen érhetőek el: <példánynév><változónév> A 4.8 ábrán egy IL nyelven írt funkcióblokk látható, mely két be- és két kimenettel rendelkezik Az egyik kimenet a bemenetek szorzatát adja, a másik pedig a két bemeneti változó egyenlőségét vizsgálja. 4.8 ábra: Példa egy IL nyelven írt funkcióblokkra A fenti funkcióblokk a következő módon hívható meg IL (4.9 ábra), ST (410 ábra) és FBD (411 ábra) nyelveken: 4.9 ábra: Példa

funkcióblokk-hívásra IL nyelven c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 10/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 4.10 ábra: Példa funkcióblokk-hívásra ST nyelven 4.11 ábra: Példa funkcióblokk-hívásra FBD nyelven 4.43 Program A programok olyan, globálisan értelmezett meghívható egységek, melyek megőrzik a változóik értékét a következő futásig. Egy programnak nem léteznek példányai, bármely POU-ból meghívva ugyanazok a változó-értékek láthatóak. Függvényből nem hívható meg program, de programból hívható bármely POU típus. 4.12 ábra: Példa egy IL nyelven írt programra A 4.12 ábrán látható egy rövid program, mely minden híváskor hozzáad egyet PAR értékéhez A program a következőképpen hívható meg: IL nyelven: ST nyelven: FBD nyelven: 4.44 A PLC PRG program A PLC PRG egy olyan program, melynek létrehozását az easy Soft CoDeSys / XSoft egy új projekt készítésekor automatikusan

felajánlja. Ezt az alapbeállítást nem szabad megváltoztatni, mert egytaszkos konfiguráció esetén ez lesz a főprogram. A PLC PRG egy ciklus során egyszer fut le, és c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 11/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 ebből kell meghívni a végrehajtandó alprogramokat, POU-kat. (Többtaszkos konfiguráció esetén más a helyzet, ott nem alkalmazható a PLC PRG – ld. bővebben az 5 pont alatt) 4.45 Akció (Action) Akció definiálható programhoz vagy funkcióblokkhoz. Lényege, hogy más programozási nyelvben lehet megírni, de ugyanazokat az adatokat, illetve be-, kimeneti és lokális változókat használja, mint az eredeti program. Az akciónak nevet kell adni, és a következőképpen lehet rá hivatkozni: <programnév>.<akciónév> vagy funkcióblokk esetén: <példánynév><akciónév> Akció létrehozása a „Project -> Add Action” menüpont választásával lehetséges.

a) c) d) b) e) 4.13 ábra: Példa FB-hez tartozó akcióra és az akció hívására A 4.13a) ábrán egy fel/le számlálót megvalósító funkcióblokk látható A „Reset” nevű akció (b) ábra) meghívása nullázza a számlálót. Az akció hívása IL, ST és FBD nyelven a c), d) és e) ábrákon látható, a deklarációs részük megegyezik. (A példa csak az akció hívását mutatja, a számláló indításához a „Counter” FB-t is meg kell hívni.) 4.5 Könyvtárak kezelése (Library Manager) A projekthez számos könyvtár rendelhető, melyekben lévő POU-k, adattípusok és globális változók felhasználhatóak a projekt elkészítéséhez, hasonlóan, mint a programozó által definiált elemek. A „standard.lib” és a „utillib” könyvtárak mindig rendelkezésre állnak, ezek részei az easy Soft CoDeSys / XSoft-nak. Ezekben megtalálhatóak az IEC61131-3 szerinti szabványos POU-k (időzítők, számlálók, szabályozók, matematikai funkciók,

stb.), de hasonló könyvtárak alkalmazhatóak a PLC-vel való kommunikációhoz is. (A standardlib és a utillib könyvtárak tartalmáról részletes leírás található a h1437g.pdf /angolul/ vagy a h1437dpdf /németül/ easy Soft CoDeSys / XSoft – dokumentáció „D” függelékében: „The CoDeSys Libraries”.) c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 12/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 A „Window -> Library Manager” menüponttal hívható elő a könyvtárkezelő ablak. Könyvtárat csatolni a projekthez ezután az „Insert -> Additional Library” választásával lehet. Ekkor meg kell nyitni a keresett könyvtárat, amelyből a kívánt elemek felhasználhatóak a projektben. 4.13 ábra: Library Manager Ha egy elkészült és leellenőrzött, hibátlan projekt elemeit később fel szeretné használni egy másik projektben, akkor elmentheti a projektet *.lib fájlként a „File -> Save as” alatt, a megfelelő

fájltípus kiválasztásával (pl. „Internal library (*.lib)” ) 4.14 ábra: A projekt elmenthető *.lib kiterjesztéssel Ezen kívül lehetőség van a projekt kiválasztott elemeinek exportálására, így például egyes POU-kat egyszerűen felhasználhatóvá lehet tenni más projekt számára. A „Project -> Export” pont segítségével kiválaszthatóak az exportálni kívánt elemek, melyek egy *.exp kiterjesztésű fájlba lesznek letárolva. Importálásuk a „Project -> Import” ponttal lehetséges c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 13/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 5 Taszk konfiguráció Taszkok konfigurálásával lehetőség nyílik a projekt különböző részei között prioritási sorrend felállítására, illetve különböző feladatok feltételektől függő végrehajtására. A taszk konfigurációs felület a „Resources” lapon a „Task configuration”-ra kattintva érhető el (XC100-at

kivéve). Az „Insert -> Append Task”-ra vagy az „Insert -> Insert Task”-ra kattintás után definiálhatóak a különböző ciklusidővel végrehajtandó ciklikus- és az eseményvezérelt taszkok, melyek mind egyedi prioritással rendelkeznek („Priority” mezőben állítható be). A kisebb szám jelenti a magasabb prioritási szintet, az ilyen taszk megszakíthatja az alacsonyabb prioritású futását. Ciklikusan futó taszk („cyclic” bejelölve) ciklusideje az „Interval” mezőben adható meg. Eseményvezérelt taszk esetén („triggered by event” van bejelölve) az indítást kiváltó eseményt globálisan kell megadni (pl. egy változó felfutó élére történik az indítás) A feltétel az „Event” mezőbe írható be, vagy a [] gombra kattintva listából választható ki. De rendszereseményekhez (start, stop, interrupt, stb.) is köthetőek programhívások: „System events” taszk A watchdog funkció aktiválása esetén („Activate

watchdog”), ha a taszk a megadott időn belül nem fejezi be a futását, az XControl HALT állapotba kerül. 5.1 ábra: Taszk konfiguráció A taszk létrehozása után a taszkhoz hozzárendelhetőek a programhívások: ehhez válassza az „Insert -> Append Program Call” vagy az „Insert -> Insert Program Call” menüpontot, majd a Program Call mezőbe írja be a program nevét (a [] gombra kattintva listából választhat a projektben szereplő programok közül). Figyelem! A taszk konfiguráció kötelezően helyettesíti a standard PLC PRG nevű főprogramot. Tehát vagy a PLC PRG vagy a taszk konfiguráció érvényes, azaz együtt a kettő nem létezhet egy projekten belül! c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 14/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 6 Tesztelés, hibakeresés és üzembe helyezés Az easy Soft CoDeSys / XSoft-ban számos funkció segíti a programok tesztelését, ezen kívül beépített szimulátorral is

rendelkezik, mely segítségével PLC csatlakoztatása nélkül is futtathatóak a megírt programok. 6.1 Általános online funkciók Első lépésként a forrásnyelvi programot le kell fordítani gépi kódra. Ezt a „Project -> Build” (F11) vagy a „Project -> Rebuild all” utasítással lehet megtenni (előbbi esetben csak a változtatások lesznek lefordítva, utóbbi esetben a teljes projekt). De ha a programot rögtön tesztelni is szeretné, érdemes az „Online -> Login” utasítást választani, mely magában foglalja a fordítást is. Ehhez azonban el kell dönteni, hogy szimulálni szeretné-e a programot („Online -> Simulation Mode” legyen bejelölve), vagy pedig a célhardverre letölteni. Utóbbihoz a PLC konfigurációt el kell végezni (ld. a 65 pont alatt) és a kommunikációs paramétereket be kell állítani („Online -> Communication Parameters”). A fordítás során keletkezett figyelmeztetések, hibaüzenetek az üzenetablakban

követhetőek nyomon. A hibaüzenetre való dupla kattintással lehet a programban a hiba helyére ugrani Az F4 megnyomásával a kurzor a lista következő hibaüzenetére ugrik. Ha nem kapott hibaüzenetet, akkor a projektet sikerült lefordítani és áttölteni a kiválasztott hardverre vagy az easy Soft CoDeSys / XSoft szimulációjába. üzenetablak 6.1 ábra: A program online módban Látható, hogy online módban az ablak felső (deklarációs) részében, valamint a középső részben, a programtörzs mellett megjelentek a változók aktuális értékei. Ezután a program tényleges futtatása az „Online -> Run” (F5) paranccsal indítható. c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 15/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 6.11 Monitorozás, változók értékének módosítása A változók aktuális értékei nemcsak nyomonkövethetőek, hanem a változóra való dupla kattintással módosíthatóak is: BOOL típusú változóra

kattintva az értéke a negáltjára változik, más változók esetén pedig egy párbeszédablak jelenik meg, melyben megadható az új érték. Ekkor megjelenik a változó új értéke (jobbra) a régi mellett (pl.: a=0 <:=34>) Ezután az „Online -> Write Values” (Ctrl+F7) paranccsal egy programfutási ciklus erejéig a folyamatba letölthetőek a beállított új értékek. Érték beállítás dupla kattintással a változóra „Run” ikon 6.2 ábra: Monitorozás, változó értékének módosítása Vigyázat! Az F7 használata („Online -> Force Values”) az adott változó állandósult beállítását okozza (forszírozás), ezért ez a funkció alapvetően csak szimulációs módban ajánlott. A forszírozás kikapcsolása az „Online -> Release Force” (Shift+F7) paranccsal lehetséges. Az „Online -> Reset” parancs a kezdeti (inicializált) értékekre állítja vissza a változókat. 6.12 Töréspont beszúrása, lépésenkénti

programvégrehajtás A sort jelölő szürke számra való egyszerű kattintás (vagy az „Online -> Toggle Breakpoint” (F9) választása a kurzor aktuális pozíciója szerinti sorban) töréspontot helyez el a programban, azaz az XControl megállítja a program végrehajtását, ha az adott sorhoz ér. Ez a funkció használható, ha a végrehajtás során adott pontban ellenőrizni kívánja a változók aktuális állapotát. A program indítható lépésenként („Online -> Step in” (F8) vagy „Step over”(F10) ) vagy egyedi ciklusonként („Online -> Single Cycle”). Lépésenkénti végrehajtásnál, ha az adott utasítás egy POU meghívását jelenti, akkor a „Step in” végrehajtja az elágazást és megáll, míg a „Step over” nemcsak a hívást, hanem a teljes POU-t is végrehajtja ebben a lépésben. Vigyázat! A töréspontok szintén megállítják a programfutást az XControl-on belül is, nemcsak a szimulációs módban! Az összes változó

befagyasztja az aktuális állapotát, sőt a fizikai kimeneteket is, amely adott esetben veszélyhelyzetet jelenthet mind a gépre, mind az emberi egészségre. Az „Online -> Display Flow Control” funkció bekapcsolása esetén minden, az előző PLC ciklusban végrehajtott programsor megjelölésre kerül (a sort jelölő szám zöldre vált). Ezen kívül további értékmezők jelennek meg, melyek segítik az információáramlás nyomon követését: IL nyelvű programban minden sor elején megjelenik az akkumulátor értéke, FBD és LD hálózatokban pedig az összeköttetéseken aktuálisan továbbított érték válik láthatóvá. c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 16/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 Az „Online -> Sourcecode download” utasítás segítségével letölthető a PLC-be a forrásnyelvi program (nem tévesztendő össze a lefordított, gépi kódú programmal). Ezt a funkciót mindenképpen érdemes igénybe

venni, ha olyan projektről van szó, amelynél valószínűsíthető, hogy helyszíni programmódosításra sor fog kerülni a jövőben (a projektek többsége ilyen). A funkcióval kapcsolatos beállítások a „Project -> Options -> Source download” pont alatt érhetőek el. Az „Online -> Create boot project” menüpont segítségével olyan projektet lehet létrehozni a PLC-n, amely újraindításkor automatikusan betöltődik. Az online módban futó programok végrehajtását az „Online -> Stop” utasítással lehet megszakítani, offline módba visszatérni pedig az „Online -> Logout” paranccsal lehet. 6.2 Watch and Recipe Manager (Változó monitor és receptúra kezelés) A változók figyelésének egy másik módját biztosítja a „Watch- and Recipe Manager” (mely a „Resources” lapon érhető el). A megjelenő ablak bal oldalán a változólisták nevei, jobb oldalán az adott listában lévő változók láthatóak. Új változólistát

az „Insert -> New Watch List” paranccsal hozhat létre, majd a beviteli segéd ablak (F2) használatával egyszerűen összegyűjtheti azokat a változókat a projekt különböző részeiből, melyeket egyszerre szeretne követni. Online módban a nyomkövetés az „Extras -> Monitoring active” bekapcsolásával aktiválható. Ezután a 611-es fejezetben leírtakhoz hasonlóan történhet a változók monitorozása, illetve értékük módosítása. A különböző listák egyedi nevek alatt elmenthetőek („Extras -> Save Watch List”), és a későbbiek során egyszerűen visszatölthetőek („Extras -> Load Watch List”). Változók a projekt különböző részeiből 6.3 ábra: Watch and Recipe Manager Vigyázat! Az F7 használata az adott változó állandósult beállítását okozza (forszírozás)! 6.3 Sampling Trace (Mintavételes felvétel) A „Sampling Trace” lehetőséget nyújt arra, hogy a változók kiválasztott készletét nyomon kövesse

és értéküket adott mintavételezés mellett egy gyűrűs tárolóba letárolja. Ez a funkció jól használható véletlenszerű hibaesemények keresésekor és egyszerűsítheti a dokumentálási feladatokat is. A hozzá tartozó kezelőablak a „Resources -> Sampling Trace” alól hívható elő (amennyiben a „Target Settings” pontnál a „General” lapon be van jelölve a „Trace” lehetőség.) c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 17/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 Ezután a konfiguráláshoz válassza az „Extras -> Trace Configuration” menüpontot, ahol egyszerűen megadhatóak a mintavételezés jellemzői és a változók (ld. 64 ábra) A puffertöltés leállításának feltételei: - trigger változó neve - trigger pozíciója (a felvett minták hány %-a legyen a trigger előtt) - trigger szint - fel/lefutó él figyelés - minták száma Mintavételezési idő (ha 0, akkor minden ciklusban történik

felvétel) A felvételre kiválasztott változók 6.4 ábra: Trace Configuration párbeszédablak A Sampling Trace elindítása az „Extras -> Start Trace” paranccsal lehetséges (és ne felejtse el kiadni a „Login” és a „Run” parancsokat a program futtatásához), a feladat elvégzése után pedig az „Extras -> Save trace values” pont segítségével fájlba menthetőek a változó értékek és a konfigurációs beállítások. 6.5 ábra: Sampling Trace (mintavételes felvétel) c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 18/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 6.4 Log (Napló) A Log funkció az online szakaszok alatt végrehajtott műveletek időrendi sorrendben történő rögzítését teszi lehetővé. Erre a célra egy <projektnév>log formátumú fájlt hoz létre, melyből később külső log fájlba menthetőek a szükséges információk („Log -> Save” menüpont). A funkció a „Window -> Log”

paranccsal vagy a „Resources” lapon a „Log” kiválasztásával hívható elő. Ahhoz, hogy a regisztrálás elkezdődhessen, előbb aktiválni kell Ehhez a „Project -> Options -> Log” lapon jelölje be az „Activate logging” mezőt. Itt más jellemzők is megadhatóak, például a maximálisan eltárolható online szakaszok száma („Online sessions”): ha a regisztrálás során ezt a számot túllépjük, az új adatok mindig a legrégebbieket írják felül. Ezután indítható az online szakasz („Online -> Login”). A kijelölt művelet részletei 6.6 ábra: Log (naplózási) funkció 6.5 Alarm konfiguráció Az easy Soft CoDeSys / XSoft-ba integrált alarm-rendszer segítségével észlelhetők, tárolhatók és megjeleníthetőek a folyamatváltozók kritikus állapotai. A konfiguráláshoz válassza ki a „Resources” lapon az „Alarm Configuration” pontot. Itt lehetőség van alarm osztályok („Alarm classes”) és alarm csoportok

(„Alarm groups”) definiálására. Alarm osztályok definiálásánál egyes alarm-kritériumok paraméterei adhatóak meg, míg az alarm csoportok definiálásával a riasztási események strukturálása oldható meg. Az alarm események megjelenítésére a vizualizációs szerkesztőben az „Alarm table” elem használatával van lehetőség. Az így létrehozott táblázatban az alarm események figyelemmel kísérhetők és nyugtázhatók. 6.51 Alarm osztályok (Alarm classes) Az alarm osztályok segítségével konkrét alarm kritériumokat lehet definiálni. Kiválasztható a nyugtázás módja, beállítható automatikus intézkedés riasztás esetére, valamint az alarm táblázatban megjelenítendő színek, illetve kép is megadható. Ezek az alarm osztályok az alarm konfigurációban c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 19/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 globálisan értelmezettek, a csoportok létrehozásánál elérhetőek.

A beállítások elvégzéséhez válassza ki az „Alarm classes” pontot a konfigurációs fán. Ekkor a jobb oldalon megjelenő ablakban az „Add” gombbal lehet új kritériumot felvenni a listába. Minden elemhez (a megfelelő mezőre való kattintással) megadható egy név, megjegyzés, valamint a nyugtázás módja. Ez utóbbinál a következő lehetőségek közül lehet választani: NO ACK (nem igényel nyugtázást a felhasználó részéről), ACK INTO (bejövő alarm feltételt kell nyugtáznia a felhasználónak), ACK OUTOF (lezajlott alarm feltételt kell nyugtázni) vagy ACK ALL („into” és „outof” feltételt is nyugtázni kell). Ezután különböző eseményeket lehet az alarmokhoz rendelni: mentés, nyomtatás, üzenetküldés, változó értékének módosítása, vagy egy végrehajtható fájl elindítása. Az „Assigned actions” mezőbe áthelyezett események lesznek hozzárendelve az adott alarmhoz. Minden eseményhez definiálni kell, hogy milyen

típusú alarm esetén legyen végrehajtva. Ehhez az „Events for action” lehetőségek közül lehet választani: INTO (fellépő, és még fennálló alarm), ACK (nyugtázott alarm), OUTOF (már lezajlott alarm esemény). Végül, a „Colors/Bitmaps for class <class name>” mezőben pedig az adott alarm osztályhoz szín vagy kép adható meg, mely a vizualizációnál, az alarm táblázatban (alarm table) fog megjelenni. 6.7 ábra: Alarm osztályok (classes) definiálása 6.52 Alarm csoportok (Alarm groups) Az alarmok hierarchikus struktúrájú csoportokba rendezhetőek. Az egy csoportban lévő alarmok több közös paraméterrel rendelkeznek: deaktiváló változójuk, valamint a mentési beállításaik is azonosak. Minden alarmot hozzá kell rendelni egy csoporthoz, adott esetben egy csoport egyetlen alarmot is tartalmazhat. Új csoportot vagy csoport-könyvtárat az „Insert -> Append Subelement” vagy az „Insert Element” menüpont alatt az „Alarm

group”-ra vagy a „Folder”-re kattintva lehet beszúrni, majd az elemre kattintva a jobb oldalon megjelenő ablakban állíthatóak be a hozzá tartozó paraméterek. c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 20/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 A csoportra vonatkozó rövid leírás a „Description” mezőbe írható, míg az alarmokat deaktiváló változó a „Deactivation variable” mezőben adható meg. Ennek a bool típusú változónak a felfutó élére a csoport összes változója deaktiválódik, lefutó élére pedig újra aktívvá válik. A csoporthoz az „Add” gombbal lehet új elemet hozzáadni. Ekkor a listában az alarm következő tulajdonságait lehet megadni: „Expression” (erre a kifejezésre vagy változóra vonatkozik az alarm); „Type” (az alarm típusa listából választható ki); „Class” (itt a már definiált alarm osztályok közül lehet választani); „Priority” (0 és 152 közötti prioritás

választható, ahol 0 jelenti a legmagasabb prioritási szintet); „Message” (alarm esetén megjelenő szöveg, amit ilyenkor külön nyugtázni kell); „Deactivation” (az itt megadott változó felfutó éle esetén deaktiválja az alarmot – de ezt a fenti „Deactivation variable” mezőben megadott változó felülírja). 6.8 ábra: Alarm csoportok (groups) definiálása Az alarm csoporthoz tartozó mentési beállítások az „Alarm saving” fülre kattintva érhetőek el. Minden alarm csoporthoz definiálható egy fájl, amelybe az alarm események eltárolásra kerülnek. Ez viszont csak azoknál az alarm osztályoknál valósul meg, amelyekhez hozzá van rendelve a „Save” esemény. (!) 6.9 ábra: Alarm-mentési beállítások c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 21/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 6.6 Target settings (célhardver-beállítások) A célhardverrel kapcsolatos beállítások a „Resources” lapon a

„Target settings” pont kiválasztásával érhetőek el. (Új projekt létrehozásakor ugyanez a felület jelenik meg) A „Configuration” mezőben listából kell kiválasztani azt a központi egységet, amelyre a projektet el szeretné készíteni. Amennyiben a keresett hardver nem szerepel a listában, az azt jelenti, hogy a hozzá tartozó „Target Support Package”, tehát az adott hardver információit tartalmazó fájlok nincsenek telepítve. Ennek telepítéséhez használja az InstallTarget alkalmazást, a „311 Új célhardver (target) hozzáadása” című fejezetben leírtaknak megfelelően. 6.10 ábra: Target Settings ablak A hardver kiválasztása után a fülekre való kattintással beállíthatóak az eszköz jellemzői: platformbeállítások („Target Platform”), memóriával kapcsolatos jellemzők („Memory Layout”), általános („General”), hálózati („Network functionality”) és megjelenítési („Visualisation”) beállítások. A

célhardver jellemzőinek beállításáról (hardvertípusonként) részletes leírás található a h1437g.pdf /angolul/ vagy a h1437d.pdf /németül/ easy Soft CoDeSys / XSoft – dokumentáció „H” függelékében: „Target Settings in Detail”. c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 22/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 6.7 PLC konfiguráció A PLC konfigurációban a programozó leírja az automatizálási rendszer hardver elemeit, beleértve a támogatott terepi buszrendszerekbe bekötött decentralizált komponenseket is. Ehhez válassza a „Resources” lapon a „PLC Configuration” pontot. Ezután lépésről lépésre konfigurálhatja a hardver felépítés összes elemét, ideértve a lokális I/O-kat, a CANopen és a Profibus DP hálózatokra csatolt decentrális I/O-kat, az összes kommunikációs paramétert, az Ethernettel együtt. A konfigurátor az I/O modulokhoz a fizikai címeket az easy Soft CoDeSys / XSoft-ba

történő beszúrás sorrendjében rendeli hozzá. Új elemet az „Insert -> Append Subelement” vagy az „Insert Element” menüpont alatti listából kiválasztva lehet beszúrni, majd az elemre kattintva a jobb oldalon megjelenő ablakban állíthatóak be a hozzá tartozó paraméterek. 6.11 ábra: A hardver felépítés konfigurálása 6.71 PLC konfiguráció az IOassistant használatával Az automatizálási rendszer konfigurálását elvégezhetjük az IOassistant alkalmazás segítségével is, ahol például a konfiguráció grafikus megjelenítésére is lehetőség van. Amennyiben telepítve van az IOassistant szoftver, akkor az az easy Soft-ból egyszerűen elérhető. Az easy Soft-ban először adjunk hozzá a PLC-hez egy CanMastert („Insert -> Append Subelement -> CanMatser”), majd az alá válasszunk egy Gateway-t (ismét az „Append Subelement” utasítással). Ekkor a 612 ábrán látható állapot áll elő, ahonnan megnyitható az IOassistant.

c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 23/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 IOassistant megnyitása 6.12 ábra: Az IOassistant megnyitása easy Soft-ból Ezután az IOassistant-ben hasonló módon történik a modulok hozzáadása („Edit -> Add Module”) és a paraméterek beállítása, végül pedig a „File -> Close” utasítással lehet visszatérni az easy Soft-ba, ahol láthatóak lesznek a végrehajtott változtatások. 6.13 ábra: az IOassistant alkalmazás Ahhoz viszont, hogy az XSoft-ban is felhasználható legyen az IOassistant-ben összeállított konfiguráció, azt „.eds” formátumban kell elmenteni („Station -> Create EDS file”) a „C:Program FilesMoeller SoftwareXSoft V233XSoft V2.33LibraryPLCConf” könyvtárba, ezután pedig az XSoft-ban ugyanúgy kiválasztható lesz a hozzáadható elemek listájából, mint a többi hardver-elem. (Ebben az esetben a Start menü -> Programok -> Moeller Software

-> IOassistant -> IOassistant ponttal indítható el az IOassistant, mert az XSoft-ból nem érhető el közvetlenül.) c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 24/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 7 Vizualizáció Először is tesztelési és kommunikációs célokra, de a gépek és rendszerek megjelenítésére is kiválóan alkalmas az easy Soft CoDeSys / XSoft-ba beépített vizualizációs alkalmazás. Vizualizációra kapcsolás 7.1 ábra: A vizualizációs szerkesztő A vizualizációs szerkesztőt a „Visualizations” lapról érhetjük el. Új vizualizációt a „Project -> Object ->Add” menüponttal lehet létrehozni. Ezután különböző megjelenítési objektumok közül választhatunk a kép összeállításához. Természetesen külső fájlból is be lehet illeszteni más szerkesztőben elkészült képet, illetve grafikát vagy fényképet. Az elemek ezután egyszerűen elhelyezhetőek, pozícionálhatóak a

már ismert szerkesztő szoftverekhez hasonlóan. 7.2 ábra: Az objektum tulajdonságainak beállítása c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 25/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 Az objektumra való dupla kattintással állíthatóak be a tulajdonságok. Definiálható felirat, grafika, változó hozzárendelés a kiválasztott objektumhoz, és további jellemzők is megadhatóak. Nyomógomb definiálásakor lényegesek az „Input” kategória beállításai. Itt deklarálhatja a nyomógombhoz hozzárendelt változó viselkedését vagy bármely más műveletet, melyet a gombra való kattintással kezdeményez. „Toggle variable” jelentése: amint a gombra kattint, a társított bool változó állapotát váltja át állandósult módon, hasonlóan a kapcsolókhoz. „Tap variable” esetén a gomb nyomógombszerűen működik, azaz csak addig ad jelet, amíg a gombot működteti. 7.3 ábra: Az „Input” kategória beállításai A

változó hozzárendelés legegyszerűbben a beviteli segéddel (F2) valósítható meg. Segítségével kiválasztható egy, a projektben már definiált változó, ezen kívül gondoskodik a helyes megnevezésről és a korrekt útvonal betartásáról is. A megjelenítő elemek konfigurálásánál alapvetően három tulajdonságnak van speciális jelentősége. Először az elemre való dupla kattintással a „Variables” kategóriának. Itt beállítható, hogy az elem hogyan reagáljon a társított bool változó állapotának vagy a kifejezés eredményének megváltozására. 7.4 ábra: A „Variables” kategória beállításai c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 26/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 Amennyiben a „Variables -> Change color” mezőben megadott változó értéke FALSE, akkor a „Colors -> Color” kategóriában megadott színnel jeleníti meg az objektumot. Ha a változó állapota TRUE, az „Alarm

color” alatt megadott színbeállítás fog érvényesülni. A „Variables -> Invisible” (láthatatlan) mezőben megadott változó állapotától függően pedig az objektum megjelenik (FALSE) vagy eltűnik (TRUE). 7.5 ábra: A „Colors” kategória beállításai Ha pedig egy változó értékét akarjuk kiíratni, a „Variables -> Textdisplay” sorban kell megadni a változó nevét, és a „Text” pont alatt a „Content” mezőben pedig a feliratot, valamint egy „%s” formátumú utalást a változóra. Ha végül újra futtatja a programot az „Online -> Login” és „Online -> Run” parancsokkal a vezérlőn vagy a szimulációban, akkor tesztelheti és megjelenítheti a program műveleteit egyszerű egérkattintásokkal. Így megfigyelheti a program változóinak állapotait közvetlenül a vizualizációval egybekötve is. 7.6 ábra: Online módban a vizualizáció és a változók állapota c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc

27/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 8 Egy egyszerű példa A következőkben egy egyszerű gyakorlópéldát mutatunk be, mely segítségével megismerhetőek az easy Soft CoDeSys / XSoft alapfunkciói: projekt létrehozása, változók deklarálása, funkcióblokk hívás és példánydeklarálás (IL és CFC nyelven), könyvtár-hozzárendelés a projekthez, vizualizáció készítés és tesztelés. A példa egy toilet-vezérlés, ahol a következő feladatokat kell megoldani: a kapcsoló felkapcsolása esetén a lámpa azonnal gyulladjon meg, a ventilátor viszont csak 3s múlva induljon el. A kapcsoló lekapcsolásakor a világítás is azonnal kapcsoljon le, a ventilátor pedig 5s múlva álljon le. Ha ezt sikerült megoldani, akkor helyezzünk el egy számlálót, mely az olyan látogatásokat regisztrálja, melyeknél a ventilátor is elindult. Ezután készítsünk vizualizációt, mely segítségével a működés nyomon követhető. A programot

CFC nyelven is érdemes elkészíteni, így sokkal átláthatóbb a működése, mint IL nyelven. 1. lépés Hozzunk létre egy projektet a „File -> New”-ra kattintva. Mivel most csak szimulációt készítünk, válasszuk a „None” pontot a központi egység kiválasztásánál. A főprogram nyelve pedig legyen IL Most elmenthetjük a projektet („File -> Save”). 8.1 ábra: A programozási nyelv kiválasztása 2. lépés Rendeljük hozzá a projekthez a Standard.lib könyvtárat, mivel a késleltetők és a számláló miatt szükségünk lesz rá. A „Window -> Library Manager” menüponttal hívható elő a könyvtárkezelő ablak. Könyvtárat csatolni a projekthez ezután az „Insert -> Additional Library” választásával lehet. Ekkor meg kell nyitni a keresett könyvtárat, amelyből a kívánt elemek felhasználhatóak a programírás során. 8.2 ábra: Library Manager c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 28/33 Easy Soft CoDeSys /

XSoft bevezető ismertetés v1.0 3. lépés Készítsük el a programot. A változókon kívül a standard könyvtárból meghívandó funkcióblokkok példányait is deklarálni kell. A program írása közben, ha a szerkesztő még nem ismert névvel vagy azonosítóval találkozik, akkor egy változó deklaráló ablak jelenik meg, rákérdezve a változó paramétereire. Ez a változó definiáló ablak a Shift+F2 billentyűk lenyomásával bármikor előhívható. 8.3 ábra: Változó deklarálására szolgáló előugró ablak A programban vegyük észre, hogy a TON (bekapcsolás késleltető) kimenete a TOF (kikapcsolás késleltető) bemenetére csatlakozik. 8.4 ábra: A megírt program A program működése ezután egyszerűen tesztelhető. Válassza az „Online -> Login”, majd az „Online -> Run” parancsot. A változóra való dupla kattintással módosítható a változók értéke (a BOOL típusú változó ilyenkor a negáltjára vált). Ekkor megjelenik az

új érték (jobbra) a régi mellett, majd az „Online -> Write Values” (Ctrl+F7) paranccsal egy programfutási ciklus erejéig letölthető a beállított új érték. c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 29/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 4. lépés Készítsünk vizualizációt a programhoz. A vizualizációs szerkesztőt a „Visualizations” lapról érhetjük el. Új vizualizációt a „Project -> Object ->Add” menüponttal lehet létrehozni Ezután különböző megjelenítési objektumok közül választhatunk a kép összeállításához. Az elemek egyszerűen elhelyezhetőek, pozícionálhatóak a munkaterületen. Az objektumra való dupla kattintással állíthatóak be a tulajdonságok. Itt adható meg a felirat és a változó hozzárendelés is a kiválasztott objektumhoz. A kapcsoló definiálásakor lényegesek az „Input” kategória beállításai. Itt deklarálható a hozzárendelt változó viselkedése. A

„Toggle variable” jelenti a kapcsoló típusú működést (a kapcsolóra kattintáskor, a társított bool változó állapotát váltja át állandósult módon). 8.5 ábra: Az „Input” kategória beállításai A változó hozzárendelés legegyszerűbben a beviteli segéddel (F2) valósítható meg. Segítségével kiválasztható egy, a projektben már definiált változó, ezen kívül gondoskodik a helyes megnevezésről és a korrekt útvonal betartásáról is. 8.6 ábra: Változó hozzárendelés a beviteli segéddel A megjelenítő elemek konfigurálásánál a „Variables” kategóriának van fontos szerepe. Itt beállítható, hogy az elem hogyan reagáljon a társított bool változó állapotának megváltozására. Amennyiben a „Change color” mezőben megadott változó értéke FALSE, akkor a „Colors -> Color” kategóriában megadott színnel jeleníti meg az objektumot. Ha a változó állapota TRUE, az „Alarm color” alatt megadott

színbeállítás fog érvényesülni. c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 30/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 Amikor a látogatások számát akarjuk kiíratni, a „Variables -> Textdisplay” sorban kell megadni a változó nevét, és a „Text” pont alatt a „Content” mezőben pedig a feliratot, valamint egy „%s” formátumú utalást a változóra. érték kiíratása 8.7 ábra: Változó értékének kiíratása a képernyőre Ha elkészült a vizualizáció, a program működése a „Login”, és a „Run” parancsok kiadása után a vizualizációval egybekötve tesztelhető. 8.8 ábra: Példa a vizualizáció megvalósítására 5. lépés Készítsük el a programot CFC nyelven is, így sokkal átláthatóbb a működése. c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 31/33 Easy Soft CoDeSys / XSoft bevezető ismertetés v1.0 A CFC szerkesztőben új elemet (dobozt, ki- és bemenetet, stb.) beszúrni az

„Insert” menüből vagy a munkaterületre jobb egérgombbal való kattintásra előugró menüből lehet. Az elemek összekötése egyszerű egérhúzással történik. 8.9 ábra: A példa program CFC nyelven Ha most online módba kapcsolunk, és futtatjuk a programot, akkor látható, hogy jól nyomon követhetőek a belső állapotok: kék szín jelzi a TRUE, míg fekete a FALSE állapotokat mind a változóknál, mind pedig az összekötő vezetékeken. 8.10 ábra: A program online módban c:postafordításoksoftcodesys bevezeto v1.0doc 32/33