Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Viszkei Mihály - Az EDI, mint a modern logisztikai folyamatok alapja

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI tagozat KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS szakirány AZ EDI, MINT A MODERN LOGISZTIKAI FOLYAMATOK ALAPJA Készítette: Viszkei Mihály Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés. 4 1.1 Köszönetnyilvánítás 5 2. Az EDI és az ECR együttműködése. 6 2.1 Az EDI-ről röviden 6 2.2 ECR 6 2.3 Az ellátási lánc és az FMCG szektor. 10 2.4 CRP, VMI 12 2.5 CPFR 16 2.6 Cross Docking 20 3. EDI . 25 3.1 Az EDI bemutatása 25 3.2 EANCOM 30 3.3 XML 33 3.4 A legnépszerűbb EANCOM üzenettípusok 37 3.5 Az EDI megvalósításának technikai lehetőségei 40 3.6 Az EDI elterjedtsége 43 3.7 Az EDI jövője 49 4. EDI a gyakorlatban. 52 4.1 EDI a szolgáltató szemszögéből 52 4.2 Az EDI szolgáltató feladatai 55 4.3 Az EDI bevezetése 59 4.4 EDI és ECR folyamatok a Henkel CEE-nél 61 5. Konklúzió . 68 6. Mellékletek. 70

6.1 Esettanulmány 70 6.2 Rövidítések jegyzéke 74 6.3 EANCOM 2002 üzenettípusok 75 7. Táblázat és ábra jegyzék . 77 8. Felhasznált irodalom . 78 3 http://www.doksihu 1. Bevezetés Napjaink gazdaságát, különösen a kiskereskedelmi szektort igen éles verseny jellemzi. A vállalatok sikerességének, vagy akár csak fennmaradásának feltétele a pontos és megbízható szállítás, a friss árukészlet vagy éppen az optimális raktárkészlet. Az üzleti partnerek közötti kommunikáció, vagyis az adatáramlás jelenti minden további fizikai folyamat alapját, ezért szerepe egyre inkább felértékelődik a modern gazdaságokban. Az elektronikus adatcsere (EDI)1 jelentős segítséget nyújt a vállalatok közötti adatáramlás hatékony kivitelezéséhez. A modern logisztikában az egyik kulcsszó a hatékonyság, mely révén versenyelőnyre tehet szert egy bizonyos vállalat, beszállító, kis-/nagykereskedő, illetve logisztikai szolgáltató a

konkurenciájával szemben. Az EDI az alkalmazóit gyors, pontos és automatikus adatcseréhez segíti. Talán érdemes kiemelni a folyamat részét képező automatikus számítógépes adatfeldolgozást, mivel ezen eljárás kiküszöböli a közvetlen emberi beavatkozást, illetve a többszörös adatbevitelt, amely jelentős hibalehetőséget hordoz magában. Hogy gazdasági jelentőségét tovább taglaljam az EDI képezi a napjainkban még nem túl széles körben alkalmazott modern logisztikai folyamatok (VMI, Cross Docking, CPFR) alapját, hiszen lényegében az előbb felsorolt elérhető előnyök (pl. gyorsaság, pontosság) jelentik bevezetésük előfeltételeit. Reményeim szerint szakdolgozatomban sikerül rávilágítanom a modern logisztika számára az elektronikus adatcserében rejlő lehetőségekre. Dolgozatomat három fő részre tudnám osztani Az első részben sor kerül néhány ECR2 alapú logisztikai folyamat bemutatására, koncentrálva az EDI-vel

megvalósuló összefonódásukra. A második részben kapott helyet az elektronikus adatcsere részletes ismertetése, egyaránt, mint technológia, és mint rendszer. Ezekben a fejezetekben kitértem a szabványokra is, mert véleményem szerint közös nyelv nélkül egy hibátlanul működő, a piacra egyértelműen pozitív hatással levő rendszer sem lehet több egy elszigetelt alkalmazásnál. A fejezet végéről szeretném kiemelni az EDI elterjedtségére vonatkozó kutatásaimat. Ebben az alfejezetben a globális „kitekintés” után igyekeztem egy összehasonlítás keretében bemutatni a magyar és az osztrák piacra vonatkozó azonosságokat, különbségeket, valamint különlegességeket. A harmadik részben javarészt az EDI gyakorlati alkalmazására, illetve annak használata révén elérhető előnyökre helyeztem nagyobb 1 2 Electronic Data Interchange Efficient Consumer Response = Hatékony fogyasztói válasz 4 http://www.doksihu hangsúlyt. Az

objektív elemzés érdekében a fejezet első felében az EDI szolgáltató szemszögéből vettem sorra – szakértőkkel folytatott interjúk alapján – a legfontosabb elektronikus adatcseréhez köthető feladatokat, mint például a bevezetést, a legnépszerűbb szolgáltatásokat, valamint az esetleges problémákat és megoldásokat. A fejezet második felében a teljességet szem előtt tartva felhasználói részről próbáltam bemutatni az EDI és a modern logisztikai folyamatok alkalmazásának pozitív hatását, illetve felmerülő kihívásait a Henkel CEE GmbH-ra vetítve. 1.1 Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Peter Franzmairnak az EDITEL Austria igazgatójának, Karl Cegnernek eCom3 projektvezetőnek, Staub Bulcsúnak az EDITEL Magyarország igazgatójának és Bócsi Zsoltnak a GS1 Magyarország eCom szakértőjének. Tanácsaikkal és észrevételeikkel jelentős mértékben hozzájárultak szakdolgozatom szakmai pontosságához, személyes

tapasztalataikkal pedig a gyakorlatorientált fejezetek aktualitásához. Végül, de nem utolsósorban ezúton is szeretnék köszönetet mondani Wolfgang Reiter úrnak, a Henkel CEE informatikai igazgatójának közreműködését a vállalatról szóló fejezet létrejöttében. 3 Electronic Commerce = Elektronikus Kereskedelem 5 http://www.doksihu 2. Az EDI és az ECR együttműködése 2.1 Az EDI-ről röviden Mindenek előtt fontosnak tartom, hogy írjak pár sort EDI-ről, dolgozatom fő témájáról. Az elektronikus adatcsere folyamata üzleti partnerek számítógépes rendszerei közötti strukturált adatok átvitelét jelenti. Az adatok a hatékony továbbítás és feldolgozás érdekében legtöbb esetben szabványosításra kerülnek. Az EDI lehetővé teszi a legfontosabb üzleti folyamatok kommunikációjának automatizálását, például a megrendelés, számlázás és feladási értesítés jelentős egyszerűsítésén keresztül. Továbbá pontossága,

biztonságossága és hatékonysága révén kiváltja a fax és az üzleti levelezés által nyújtott korántsem korszerű szolgáltatásokat. 2.2 ECR A hatékony fogyasztói válasz, vagyis az ECR egy kezdeményezés, amely életre hívta a nyertes-nyertes helyzetet eredményező, együttműködésre épülő modern logisztikai folyamatokat. A kulcsszó az együttműködés, mivel bizalom és üzleti kapcsolatok hiányában nincs lehetőség gazdaság növekedésére. A kezdeményezés és azon keresztül a későbbiekben vizsgált logisztikai folyamatok (VMI, CPFR, Cross Docking) céljainak megértése érdekében érdemes áttekinteni az élelmiszeriparban végbement változásokat. A ’80-as ’90-es években a tőkeerős kereskedelmi láncok megjelenésével jelentős változás következett be a szektorban. A korábbi családiasnak nevezhető kereskedéseket felváltották a személytelenebb multinacionális vállalatok, amelyek az ellátási lánc

irányításáért folytatott küzdelmük folytán teljesen elfeledkeztek a legfontosabb szereplőről a fogyasztóról. Az ECR ennek a tarthatatlan helyzetnek az eredményeképpen jött létre, mégpedig azzal a céllal, hogy a fogyasztók igényeire koncentráljon, valamint a felesleges költségek elhagyása mellett leváltsa az idejétmúlt gyártó által vezérelt ellátási láncot fogyasztó által vezéreltre.4 A kezdeményezés 1993-ban az Amerikai Egyesült 4 ECR Europe (2000) – Academic Perspectives on the Future of the Consumer Goods Industry 6 http://www.doksihu Államokban hozták létre, a „fogyasztói igények jobb gyorsabb és olcsóbb kiszolgálásáért”.5 Az ECR küldetése értelmében a fogyasztónak a kívánt termékhez a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségben és a megfelelő áron kell hozzájutnia. Az ECR alapú logisztikai folyamatok az FMCG6 szektorban jelentek meg először, mivel alkalmazásuk alapját a gyorsan

forgó fogyasztási cikkek piacára jellemző rendszeres fogyasztás, illetve tervezhetőség képezi. Magyarországon 1998-óta, Ausztriában pedig 1996-óta működik sikeresen a fogyasztók érdekeit szolgálva az ECR helyi irodája. Az ECR folyamatok bevezetése előtt nagyon fontos tudatosítani a vállalatban, hogy ez nem egy olyan szoftver csomag, amely automatikusan és azonnal növeli a cég hatékonyságát, hanem egy összetett eljárás, melynek sikere több tényezőn múlik. Többek között ilyen tényező például a megfelelő partner kiválasztása, az egységes célok megalkotása, a menedzsment teljes támogatása és a lépésről-lépésre történő végrehajtás. Az ECR alapvetően két irányelvvel rendelkezik: együttműködés és fogyasztóközpontúság, azonban szintén lényeges és szem előtt tartandó szempont a kisebb vállalatok bevonása a logisztikai folyamatok optimalizálásába, a nagyvállalatok természetesnek tekinthető jelenléte mellett.

A kezdeményezés egyik legnagyobb kihívása a vállalatok, vagyis az emberek üzleti folyamatokhoz (jelen esetben az ellátási lánchoz) való hozzáállásának megváltoztatása együttműködésen keresztül. Ennek érdekében világossá kell tenni a piaci szereplők számára, hogy amíg a megkülönböztetés a marketingben extra profitot hoz, addig a megkülönböztetés a logisztikában igen sokba kerül. Az ECR platform vívmányainak alkalmazása mindhárom résztvevő számára jelentős előnyökkel jár. A következőkben ezek kerülnek felsorolásra Vásárlói részről: • széles és változatos termékválaszték • minden termék kapható egy üzletben • egy üzlet ahol egyszerű megtalálni, amire szükség van • vonzó és érdekes akciók és promóciók • jól kialakított, átlátható termékválaszték Beszállítók: 5 6 http://www.ecrhu Fast Moving Consumer Goods = Gyorsan forgó fogyasztási cikkek 7 http://www.doksihu • fejlődés az

ellátási lánc hatékonyságában és növekvő eladások • lehetőség a kiskereskedők igényeinek jobb megértésére, ezáltal a stratégiai partnerré válásra Kiskereskedők: • fejlődés az ellátási lánc hatékonyságában és növekvő eladások Továbbá felmerül néhány immateriális előny is, mint például egyszerűsítés, integráció, kommunikáció és rugalmasság. Az előbbi felsorolás értelmében a vásárló a folyamat legnagyobb nyertese. Az ECR kezdeményezés számtalan projekttel rendelkezik mind a keresleti, mind az ellátási oldalon, pl. kategória menedzsment, polcrakész csomagolás, szállítási optimalizáció és így tovább. Habár szakdolgozatom témáját az ellátási lánc projektjei képezik, a behatárolt karakterszám miatt ezekből is igyekeztem az EDI szemszögéből legmeghatározóbbakat, illetve a legnagyobb használati értékkel kecsegtetőket kiválasztani. Az ECR logisztikai folyamatok alapkövét az EDI képezi,

mivel ez a technológia lehetővé teszi az ECR megoldások központját képező teljes értékláncon keresztüli gyors és biztonságos adatgyűjtést, információáramlást és adatfeldolgozást. A készletfeltöltés hatékonysága függ az üzleti partnerek együttműködésre való hajlandóságtól, az átvitt adatok minőségétől és az értékláncon átívelő kommunikáció gyorsaságától.7 A következő táblázat a hatékony készletfeltöltéshez tartozó EDI üzenettípusokat (később részletezésre kerülnek) tartalmazza, megkülönböztetve az együttműködés szintje alapján. 1. táblázat: üzenettípusok és együttműködés Törzsadatok Megrendelés Fizikai Pézügyi cseréje folyamata kiszállítás vonatkozás INVOIC Alap SLSRPT, Haladó PRICAT INVRPT, DESADV ORDERS Ideális 7 PRICAT, SLSFCT, DESADV, PARTIN, SLSRPT, RECADV A fejezet az ECR Blue Books (kék könyvek) (2000) alapján készült 8 INVOIC, REMADV COACSU

http://www.doksihu PRODAT INVRPT, ORDERS (Forrás: ECR Europe: Efficient Replenishment und EDI – EDI für Efficient Replenishment) 9 http://www.doksihu 2.3 Az ellátási lánc és az FMCG szektor Jelen alfejezet célja a fenti fogalmak rövid magyarázata. Azért tartom szükségesnek az ellátási lánc kifejezés és az FMCG rövidítés jelentésének tisztázását, mert amellett, hogy e kifejezések gyakran felbukkannak a logisztikai szakirodalomban, szakdolgozatomban is jelentős szerepet töltenek be. Az ellátási lánc magába foglal minden szóba jöhető folyamatot és eljárást a beszerzéstől a kiszállításig, amelynek szerepe van a termék eljuttatásában gyártótól a végfelhasználóhoz. Az ellátási lánc célját a fogyasztói igények optimális kielégítése jelenti. Az optimalizáció révén csökkenthető a raktárkészlet és elkerülhető az árukészlet szükségtelen felhalmozása. De ennek ez az eljárás csak egy olyan szemléletváltás

révén valósulhat meg, amely háttérbe szorítja a jelenleg elterjedt különválasztott folyamatirányítást, és globálisan tekint az ellátási lánc egészére. Egy jól működtetett, együttműködésre épülő ellátási lánc biztosítja, hogy a megfelelő termék, a megfelelő helyen, a megfelelő időben és a megfelelő áron álljon rendelkezésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: • Az ellátási lánc szereplői megértik, hogy miért működnek együtt • Összhangban van a vállalati kultúra, a stratégia, a jelenlegi értékek és az elvárt eredmények halmaza • Az együttműködő partnerek által létrehozott teljesítménymérők folyamatos használatban vannak, így lehetőség nyílik az együttműködés koordinálására • A vállalatok közötti kapcsolat felülemelkedik a menedzsmenten belüli változásokon • Létezik a cégek és menedzserek közötti bizalom8 A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) olyan termékek,

amelyekből nagy mennyiséget lehet eladni aránylag olcsón és gyorsan. Ennek értelmében az FMCG kifejezésen olyan árucikkeket értünk, amelyeket rendszeresen megvásárolunk a helyi szupermarketben, mindennapos termékeket, mint vaj, chips, fogkrém, borotva, vagy sör. Annak ellenére, hogy az FMCG termékeken realizált profit abszolút mértékben alacsony, de mivel jelentős mennyiségben és gyakran kerülnek eladásra a kumulált haszon már igencsak számottevő lehet. Habár néha külön kategorizálják őket, szintén az FMCG termékek csoportjába tartoznak a gyógyszerek, valamint az előrecsomagolt ételek és italok. Általános 8 Baumgarten (Hrsg.) (2008) 10 http://www.doksihu szabályként azt mondhatjuk, hogy a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket rövid idő alatt, legfeljebb egy éven belül felhasználják, illetve elhasználják és helyettesítik, vagyis újat vesznek belőle. A következő felsorolás tartalmazza a legismertebb FMCG vállalatokat:

Procter & Gamble, Colgate-Palmolive, Kraft, Unilever, Cadbury’s, Coca Cola, Wilkinson, Nestlé. Érdemes megjegyezni, hogy az FMCG szektor az éles verseny miatt az egyik leginnovatívabb, leginkább fogyasztó által vezérelt ellátási lánccal büszkélkedik.9 9 http://www.fgcorgnz/industryasp 11 http://www.doksihu 2.4 CRP,10 VMI11 A folyamatos készletfeltöltési rendszer (CRP) egyike az ECR platform hatékony készletfeltöltésre fokuszáló folyamatainak. A CRP központi gondolata a termékek ellátási láncon belüli hatékonyabb áramoltatása köré fonódik. A folyamat végigköveti az áru mozgását a gyártótól a vevőig, illetve egészen a végfogyasztóig, és ezzel ellentétes irányba is közvetíti a fogyasztó visszacsatolásait a gyártó felé. A CRP legfontosabb céljai: • áru forgási sebességének növelése • készletszint csökkentése • készlethiány elkerülése • vevőszolgálat fejlesztése • raktár hatékonyabbá tétele A

CRP és a beszállító által működtetett készletgazdálkodási rendszer (VMI) – alapvetően a CRP részeként – jelentős hatást gyakorol és gyakorolt napjaink logisztikai gyakorlatára.12 A VMI-re tekinthetünk úgy, mint az első lépcsőfokra egy előremutató együttműködésen alapuló folyamat felé. Természetesen a VMI felhasználási területe, az integrált folyamatokat illetően kevéssé mérhető össze a CPFR-rel, de ennek ellenére az előbbi rendszer alkalmazása számos esetben különösen hatékony megoldásnak bizonyul az ellátási lánc pozitív irányú befolyásolásához. A VMI alapját egy megállapodás képezi, amelynek keretén belül a beszállító dönt megrendelő készletének feltöltési időpontjáról, ezáltal a készletszintjéről. Ez egy igen hatékony módja az ellátási láncon belüli készlet- és költségcsökkentésnek. A VMI arra összpontosít, hogy a termékek a lehető legkevesebb erőforrás igénybevételével és

lehetőség szerint a manuális adatbevitel csökkentésével kerüljenek a megrendelő raktárába. Az adatbevitel és az adatcsere kapcsán kerül előtérbe az EDI használata, amely révén lehetőség nyílik – a megrendelések és kiszállítások automatikus rögzítése, valamint feldolgozása útján – a készletszint követésére és az ebből adódó előrejelzések készítésére. 10 Continouos Replenishment Program = Folyamatos Készletfeltöltési Rendszer Vendor Managed Inventory = Beszállító által működtetett készletgazdálkodási rendszer 12 Egyetemben a későbbiekben sorra kerülő Közös tervezés, előrejelzés és feltöltéssel (CPFR) 11 12 http://www.doksihu A VMI szélesebb körű elterjedése az 1980-as évek végén következett be, köszönhetően a nagyáruházak, mint például Wal-Mart áttérésének az automatikus VMI-re. A Wall-Mart áruházlánc szinte minden ECR alapú folyamat tárgyalásakor felmerülhet, ebből kifolyólag jó

példa minden innovatív logisztikai megoldások felöl érdeklődő vállalatnak. A VMI-vel kapcsolatban is meg kell jegyezni, hogy a rendszer „megvétele” és a menedzsment beleegyezése még korántsem garantál azonnali pozitív eredményeket. Az elvárt hozadékok előfeltétele a vállalat dolgozóinak megértése és elfogadása, erős partnerkapcsolat és a bizalmon alapuló aktív kommunikáció, valamint a közös problémamegoldás és az elkötelezettség a projekt véghezvitele mellett. 1. ábra: A beszállító, a megrendelő és a VMI, mint közös platform (Forrás: http://www.vendormanagedinventorycom) A VMI rendszer keretében a gyártó, a nagykereskedő és a kiskereskedő is ugyanarra a célra összpontosíthat, hogy minél hatékonyabban, minél több terméket adjanak el a végfelhasználónak. A folyamat révén a gyártó szemléletmódja megváltozik, mivel a korábbi (minél nagyobb mennyiség vételére ösztönözni a nagykereskedőt) rövid távú

célja átalakul egy hosszabb távú üzleti felfogássá, ami értelmében segíti nagykereskedőjét az eladási volumen növelésében. Biztonsággal állíthatom, hogy az előbbi szemléletváltás képezi a VMI legnagyobb hasznát a piaci szereplők számára. A VMI legfontosabb céljai: • eladások növelése • vevőszolgálat fejlesztése 13 http://www.doksihu • árrés növelése az optimalizáció révén • készletek csökkentése a teljes ellátási láncban • gyártó termelésének stabilizációja A beszállító tevékenységét a VMI általában a következő módon érinti az információáramlás szempontjából • készletszint értesítés a megrendelőtől • értékesítési előrejelzés a megrendelőtől • szükség esetén készletfeltöltési megrendelések generálása • feladási értesítés küldése a megrendelőnek • értékesítési jegyzék a megrendelőtől • számlaküldés a megrendelőnek13 Az esetek többségében a VMI

bevezetésének legnagyobb nehézsége az árucikkek nagy száma. De mégis hogyan segíti az EDI a VMI folyamatát? Első lépésként a beszállító az EDI-n keresztül gyorsan és megbízható pontossággal hozzájut a legaktuálisabb készletszinthez és az értékesítési előrejelzéshez, a megfelelő mennyiségű és idejű készletfeltöltéshez. Ezt követően a beszállító elkészíti készletfeltöltés tervét a megrendelője számára. A VMI egész koncepciójának az az alapja, hogy a megrendelő helyett a beszállító generálja a megrendelést, mivel ő minden szükséges információval rendelkezik a raktárkészlet menedzselése révén. Ha elérkezik az idő az áru fizikai szállítására, a szállítási értesítés kiküldése szintén az EDI-n keresztül valósul meg. Az üzenetcseréket követően a megrendelő felkészülhet termékek érkezésére, vagyis a raktárkészlete folyamatos optimális szinten tartására. A CRP-VMI folyamatok során a

következő EDI üzenettípusok kapnak kiemelt szerepet: Leltárkészlet jelentés (INVRPT), Értékesítési előrejelzés (SLSFCT), Megrendelés visszaigazolása (ORDRSP), Feladási értesítés (DESADV), Értékesítési jelentés (SLSRPT), Számla (INVOIC). Az EDI technológia az általa nyújtott előnyöknek köszönhetően világszerte számos gyártó, nagy- és kiskereskedő automatizált üzleti kommunikációs rendszerének képezi az alapját.14 13 14 Intentia: CRP & VMI (2001) ECR Blue Books (2000) 14 http://www.doksihu A következő felsorolás tartalmazza az üzleti partnerek EDI-vel támogatott VMI alkalmazása révén elérhető előnyeit. Közös előnyök: • adatbeviteli hibák elkerülése, köszönhetően az emberi beavatkozástól mentes számítógépek közötti adatátvitelnek • mindkét fél érdekelt abban, hogy jobb szolgáltatásban részesítse a végfelhasználót, illetve hogy kizárólag a szükséges termékek legyenek

raktárkészleten. • bizalmon alapuló stratégiai partnerkapcsolat formálódik a gyártó és a nagykereskedő között, mivel a sikeres együttműködés érdekében megosztják egymással belső információikat • megrendelések állandósága – a folyamat bevezetését követően a megrendelések egyenlő időközönként, nagyjából egyenlő mennyiségekre szólnak. Nagykereskedő előnyei: • csökkenő készletszintek és áruhiányok elkerülése • a tervezési és megrendelési feladatok gyártóhoz kerülése költségmegtakarítást eredményez • a vevőszolgálat fejlődik, mivel a megfelelő termék a megfelelő helyen áll rendelkezésre • a gyártó még soha nem volt érdekeltebb a kiemelkedő szolgáltatás nyújtásában Gyártó előnyei: • a termelés tervezése egyszerűbbé válik a nagykereskedő eladási adatai révén • ugyancsak a partner eladási adatai révén hatékonyabbá válnak a reklámkampányok időzítései • hibás/téves

megrendelések megszűnése • a készletszint ismerete segít meghatározni a prioritásokat; korábban a gyártónak nem volt információja a várható rendelések mértékéről, azonban a VMI alkalmazásának hála már a megrendelés előtt értesül a termékeihez köthető szükségletek mértékéről15 15 http://VendorManagedInventory.com 15 http://www.doksihu 2.5 CPFR16 A közös tervezés, előrejelzés és feltöltés (CPFR) egy iparágakon átívelő ECR alapú rendszer, melynek célja a beszállító – gyártó – kiskereskedő közötti kapcsolat javítása, közös tervezésen és nyílt információáramláson keresztül. Ez az üzleti gyakorlat kombinálja a kereskedelmi partnerek egyéni termelési, készletezési és eladási adatait, a közös tervezés és a fogyasztói igények hatékonyabb kielégítése érdekében. Tulajdonképpen a CPFR a CRP folytatása és kibővítése tervezési és előrejelzési eljárásokkal. Számos esettanulmány alapján

a közös tervezés, előrejelzés és feltöltés használatával a készletek 10 – 40%-kal csökkenthetőek a ellátási láncon belül. Az alábbi modell tartalmazza a CPFR együttműködési aspektusait (stratégia és tervezés, ellátási lánc menedzsment, végrehajtás, analízis) 2. ábra: A CPFR modell 16 A fejezet az ECR Európa által szerkesztett: A Guide to CPFR implementation (2000) c. kiadvány alapján készült 16 http://www.doksihu „A gyártó és a kereskedő, vagy egyszerűbben az együttműködő partnerek erőforrásaik megosztásával összedolgoznak a modell középpontjában helyet kapó fogyasztó szükségleteinek minél gyorsabb és hatékonyabb kielégítéséért.” (Forrás: ECR Europe http://www.ecrnetorg) A CPFR legfontosabb célja, hogy létrehozzon egy közös folyamatot, amely nem korlátozza a felhasználói számát, pl. nem csak beszállító és a nagykereskedője között működik, hanem az egész piacon minden résztvevő

számára rendelkezésre áll. Az univerzális és széles körű felhasználhatóság érdekében a CPFR a GS117 azonosító kulcsokra és az elektronikus adatcserére épül. A rendszer gerincét a vállalatok közötti szinkronizált adatáramlás és az elektronikus üzleti adatcsere, vagyis az EDI alkotja.18 A CPFR minden esetben már egy vállalati szinten létező kereslettervező és készletfeltöltő projektre épül. Kompatibilis a hagyományos megrendelési eljárásokkal és a VMI-vel is, sőt képes ezek hatásfokának javítására. A CPFR eljárásnak nincs kimondott technológiai követelménye, de speciális szoftverek és metódusok révén (kiterjesztett adatmegosztás, engedélyezett átvizsgálás) még hatásosabbá tehető. A következő táblázat részletezi a CPFR CRP-vel szembeni szélesebb hatáskörét és határozottabb céljait. 2. táblázat: CRP és CPFR CRP CPFR A beszállító, a gyártó és a kiskereskedő A három fél a terveket közösen

készíti el egyéni tervekkel rendelkezik A megrendelés alapja az előrejelzés, A megrendelés alapja a múlt felhasználva pl. POS19 adatokat Reaktív Proaktív A végrehajtásra fókuszál A tervezésre összpontosít Leginkább a készletgazdálkodásra Leginkább a kategória menedzsmentre támaszkodik támaszkodik A cél a költségek csökkentése A cél a bevételek növelése Kizárólag a hatékony készletfeltöltéssel Promóciókkal, új termék bevezetésével, 17 Global System/Solution/Standard (korábban EAN International) – a későbbiekben részletezve VICS (2004) 19 Point Of Sale = a vásárlás helye 18 17 http://www.doksihu készletszintekkel és feltöltéssel, valamint a foglalkozik polcok hatékony feltöltésével is foglalkozik (Forrás: ECR Europe: A Guide 18 to CPFR Implementation) http://www.doksihu Minden ECR logisztikai folyamat, így a CPFR alapja is a hajlandóság a belső információk megosztására. A sikeres

bevezetés érdekében a következő üzleti adatok partnerek közötti cseréjére van szükség: üzleti terv, információ új termék bevezetéséről, készlet adatok, POS adatok és előrejelzés, kapacitás és gyártási terv, információ az átfutási időről. Egy jól működő CPFR projekt esetében a következő tipikus előnyökről érdemes beszélni: • a fogyasztói kereslet kielégítése nagyobb megbízhatósággal megy végbe • nagyobb előrejelzési pontosság, a megosztott adatok révén • fejlődő kapcsolat a kereskedelmi partnerek között • növekvő eladások • csökkenő készletek • költségcsökkentés • gyártási kapacitás jobb kihasználása A CPFR már gyártók és kereskedők százainál bizonyította pozitív hozzájárulását az ellátási lánc optimalizációjához. Továbbá jelen van olyan kiemelkedő presztízsű húzóágazatokban, mint az autóipar, a high-tech szektor és a vegyipar. 19 http://www.doksihu 2.6 Cross

Docking20 A Cross Docking egy olyan logisztikai gyakorlat, amely a beérkező áru azonnali, köztes tárolástól mentes átrakodásával foglalkozik. A folyamat nem nevezhető újkeletűnek, mivel az Egyesült Államok fuvarozói már az 1930-as évektől sikeresen alkalmazzák az LTL21 műveletek végrehajtásában. A Cross Docking hosszú történelme egyúttal azt is jelenti, hogy nem az ECR platform képezi az eljárás alapját, viszont a kapcsolatuk ennek ellenére is szorosnak nevezhető, mivel a kezdeményezés aktívan részt vesz a folyamat fejlesztésében és népszerűsítésében. A már korábban is követendő példaként felmerült Wal-Mart volt a kiskereskedelmi láncok közül az úttörő, mivel az 1980-as évek végén bevezette a Cross Dockingot, beemelve ezzel logisztikát a stratégiai fontosságú központi részlegek közé. A Cross Docking folyamat során az árut az egyik szállító járműről közvetlenül átrakják a másik járműre egészen

minimális, de inkább semmilyen köztes tárolással. A kereskedelmi gyakorlatban az áru szállítóeszközök közötti átrakása egy olyan úgynevezett átrakó helyen, vagy transzformációs bázison valósul meg, ahol adottak a feltételek a megfelelő rakomány kialakítására és kezelésére. A szakirodalom megkülönböztet egyszintű és kétszintű Cross Dockingot. Amíg egyszintű Cross Docking esetében a komissiózás feladata a gyártóra, illetve a feladóra hárul, addig a kétszintű eljárás során, az átrakóhelyen kerül sor a kereskedő, illetve a megrendelő speciális igényei szerinti komissiózásra, és egyből a megfelelő üzletbe kerül kiszállításra. Tehát lényegében a két folyamat az áruelosztás módjában különbözik. A legtöbb esetben a folyamat lebonyolítása, beleértve az áru fizikai kiszállítását a logisztikai vállalatok feladatát képezi. A Cross Docking sikere hasonlóan a többi modern logisztikai folyamathoz elsősorban

a kereskedelmi partnerek közötti folyamatos és hatékony kommunikáció függvénye. A mindennapos üzleti folyamatok lezajlása érdekében különös figyelmet szükséges fordítani az adatáramlás fenntartására. Az EDI bevezetésével a vállalatok közötti kommunikáció gyorsan biztonságosan és költséghatékonyan megy végbe. 20 21 A fejezet Karl Cegner prezentációja alapján készült (GS1 Austria) Less Than Truckload = kevesebb mint egy kocsirakomány 20 http://www.doksihu A következő ábra mutatja az EDI üzenetek áramlásának rendjét a Cross Docking folyamatában. 3. ábra: Cross Docking és az EDI üzenetáramlás (Forrás: GS1 Austria) A Cross Docking előnyei: • felgyorsítja az ellátási lánc áruáramlási folyamatait a származási- és az eladási hely között • csökkenti az árukezelési és raktározási költséget • a termékek gyorsabban kerülnek a nagykereskedőhöz, ezáltal értelemszerűen a kiskereskedőhöz is •

csökkenti vagy megszünteti a raktározási költségeket • a raktárak megszüntetése, illetve csökkentése révén lehetőséget teremt az értékesítési tér növelésére • elkerülhetővé válik a készlethiány állapota A bevezetés előfeltételei: • hajlandóság a gyártó részéről • megfelelő árumennyiség • jól működő kommunikáció 21 http://www.doksihu A következő összehasonlító táblázat és ábrák célja, hogy megmutassák a Cross Docking és a központosított áruellátási rendszer közötti különbséget. 3. táblázat: központosított áruellátás és a Cross Docking Központosított struktúra Költségek Kiszolgálási szint Hatékonyság, kapacitás Felelősség Információ és Kommunikáció Állandó költségek Az áruszállítási folyamat gyorsabb, de a kiszolgálási szint alacsony Az előre megállapított fuvarozási kapacitásra nincs hatással a valós kereslet Cross-Docking struktúra A költségek követik

a valós logisztikai teljesítményt Némileg hosszabb áruszállítási folyamat, de magas kiszolgálási szint A kapacitás a valós kereslet hatására változtatható Megoszlik a kereskedelmi partnerek között Az információáramlás túllép Alapvetően belső, vállalati a vállalati határokon, szinten folyik, kevés hatékonyabb együttműködést információ kerül megosztásra eredményezve A fuvarozóé/szállítmányozóé (Forrás: Babics Tamás: Cross-Docking in the sales supply chain: Integration of Information and Communication (I+C) relationship) Áruellátás a Cross Docking alkalmazása nélkül: 22 http://www.doksihu 4. ábra: Cross Docking nélkül 23 http://www.doksihu Áruellátás a Cross Docking alkalmazásával: 5. ábra: Cross Dockinggal (Forrás: GS1 Austria) A fejezet összegzéseként szeretném hangsúlyozni, hogy kutatásaim alapján az ellátási lánc hatékonysága elsősorban a teljes értékű és pontos adatáramlás függvénye.

Ennek értelmében az EDI alkalmazása kikerülhetetlen egy modern, versenyképességre törekvő vállalat számára. Napjainkban elektronikus adatcsere használata nélkül a fentebb bemutatott ECR alapú logisztikai folyamatok bevezetése nem járhat jelentős sikerrel, sőt bizonyos esetekben kivitelezhetetlen is lehet. Természetesen van egy másik nézőpont is, miszerint az EDI bevezetése önmagában szintén nem hoz jelentős előnyöket a vállalat számára, csak ha kombinálják valamely ECR alapú technológiával. Véleményem szerint nyilvánvaló, hogy itt két egymástól ugyan független, de kompatibilis rendszerről van szó, melyek együttes alkalmazásával komoly sikereket lehet elérni. A következő idézet remekül leírja az EDI és az ECR együttműködését: „Pontos információ áramlik gyorsan EDI kapcsolatokon keresztül a kereskedelmi partnerek között, miközben a termékek kevesebb kezeléssel és készlethiányos helyzetek elkerülése nélkül

kerülnek a gyártósorról a fogyasztó kosarába.” (Forrás ECR Europe http://www.ecrnetorg) 24 http://www.doksihu 3. EDI 3.1 Az EDI bemutatása A vonalkódok – amelyek minden kétséget kizáróan, minden további modern logisztikai fejlesztés alapját képezik – szélesebb körű elterjedését követően, megjelent egy jogos piaci igény egy közös üzleti nyelv megalkotására, amely révén egyszerűbbé válik a mindennapos üzleti folyamatok (megrendelés, számlázás, kiszállítás) kézben tartása. Más szóval az ellátási lánc fejlesztése magában hordozza a kommunikációs technikák fejlesztését, e folyamatok alapja pedig az EDI. A következő illusztráció hűen ábrázolja a technológiai fejlődést a megrendelés kommunikációjában. MEGRENDELŐ – levél Æ telefon Æ fax Æ B2B EANCOM – BESZÁLLÍTÓ A számítógépek közötti kommunikációs eljárások fejlesztése során kiderült, hogy az iparnak egyre inkább hálózatokra van

szüksége, kétoldalú kapcsolatok helyett. Az EDI-t megelőzte számos nemzeti-, például DAKOM (Svédország 1972), SEDAS (Németország 1977), TRADAKOM (Egyesült Királyság 1979) és szektoriális szabvány, pl. SWIFT (bankszektor), DAKOSY (logisztikai szektor).22 A mai értelemben vett elektronikus adatcseréhez köthető munkálatok 1986-ban kezdődtek, az ENSZ EDIFACT23 munkacsoportjának UNECE24-n belüli megalakulásával. Nem sokkal ez után megkezdődött két üzenettípus, az ORDERS (megrendelés) és az INVOIC (számla) kifejlesztése. Ekkor született meg a „klasszikus” EDI Tehát az előbbiek értelmében az ENSZ hathatós támogatásával létrejött a UN/EDIFACT amely egy nemzetközi, ágazatokon átívelő, strukturált elektronikus adatcserét támogató szabvány. Jelenleg több mint 200 UN/EDIFACT üzenet létezik, amelyeket elsősorban a kiskereskedelemben, szolgáltatásokban, gyártásban és adminisztrációban használatosak. Az üzleti élet

igényeinek teljes körű lefedése érdekében a szabvány az ENSZ munkacsoportja (UNECE) révén folyamatos fejlesztés alatt áll. 22 Pierre Georget (2007) Electronic Data Interchange For Administration Commerce and Transport = Elektronikus Adatcsere az Igazgatásra, Kereskedelemre és Szállításra 24 ENSZ európai gazdasági tanácsa 23 25 http://www.doksihu Az EDI röviden a következőképpen definiálható: Strukturált adatok szabványosított elektronikus cseréje. De hogyan is működik ez a gyakorlatban? 1. Üzleti adatok lehívása az ügyviteli rendszerből 2. Adatok összegyűjtése egy belső (in-house) fájlformátumba 3. Fájlok átalakítása a konverter szoftver révén szabványosított formátumúvá 4. Szabványosított adatok átviteli a választott kommunikációs hálózaton keresztül 5. A fogadó vállalat az adatok integrációja érdekében sorrendben végrehajtja a 3, 2, és 1. lépést25 6. ábra: EDI a gyakorlatban (Forrás: PROZEUS) Napjainkban

az elektronikus adatcsere folyamata nagyban támaszkodik a GS1 szabványokra. A GS1 rendszer a világon legelterjedtebb ellátási lánchoz köthető üzleti szabványokat foglalja magában. Ez egy globális, iparágakon átívelő megoldásokat szolgáltató rendszer, amely résztvevői számára nemzetközileg elfogadott szabványos lehetőségeket kínál az áruk és szolgáltatás azonosítására. A GS1 tagszervezetek elkötelezték magukat az ellátási lánc hatékonyságát és átláthatóságát növelő globális szabványok fejlesztése mellett. Továbbá ők képviselik az egyes nemzetek érdekeit a nemzetközi szabványfejlesztési eljárásokban, valamint felelnek azért, hogy az egyes szabványok valós üzleti érdekek alapján szülessen meg. A GS1 Magyarország a 1984-óta (korábban EAN Magyarország néven) segíti a hazai vállalkozásokat a GS1 szabványok bevezetésében független, non-profit társaságként. Ezzel elősegítve az üzleti megoldások hazai

elterjedését. 25 http://learn.gs1org 26 http://www.doksihu A szabványok részeként a következő azonosító kulcsok játszanak fontos szerepet az elektronikus adatcsere során. • GTIN: Globális kereskedelmi áruazonosító szám (Global Trade Identification Number) • GLN: Globális szervezet és helyazonosító szám (Global Location Number) • SSCC: Szállítási egység sorszám kód (Serial Shipping Container Code)26 Az EDI bevezetéséhez elengedhetetlenül fontos a hosszútávú és kiegyensúlyozott üzleti kapcsolatok megléte. Az üzleti partnereknek meg kell érteniük, hogy kölcsönös együttműködésük esetén az EDI hozzásegítheti őket egy nyertes-nyertes helyzet kialakulásához. Egy jól működő EDI rendszernek számos előnye van a papír alapú dokumentumok cseréjéhez képest. Például a következők: • nincs emberi beavatkozás – csökkentett hibaforrás • működtetése nem igényli jelentős erőforrások lekötését •

kommunikáció felgyorsulása • költségek csökkenése • növekvő pontosság • átfutási idő és készletek csökkentése27 Egy működőképes EDI rendszer feltétele a következő elemek megléte: az adatcsere egységes nyelve – üzenetszabvány (pl. EDIFACT), a fordító szoftver – konverter (feladata a fordítás a belső fájlformátum és az adatcsere szabványosított nyelve között) és a kommunikációs hálózat (pl. Internet) Az előbbiek mellett érdemes külön kitérni a törzsadatra, mivel rendkívül fontos részét alkotja az automatikus kommunikációnak. A pontos termék törzsadat, amely elektronikus úton kicserélhető, vagy a pontosan erre a célra kifejlesztett GDSN28 hálózatról letölthető képezi a jövőbeli adatcsere alapját. Röviden a GDSN-ről: A Globális Adatszinkronizációs Hálózat lehetővé teszi a GS1 szabvány alapú törzsadatok vállalatok közötti folyamatos és automatikus szinkronizációját. Ez egy hálózat, amely

számos nemzeti, illetve regionális adatbázist fog össze. 26 http://www.gs1org Vatai – Bócsi: Prezentáció (2009) 28 Global Data Synchronization Network = Globális Adatszinkronizációs Hálózat 27 27 http://www.doksihu A GDSN a következő előnyöket nyújtja felhasználói számára: • Ellátási lánc folyamatainak átláthatósága • Növekvő adatpontosság • Ellátási lánc költségeinek csökkenése • Biztos alap a teljes körű elektronikus kereskedelmi együttműködéshez A legfontosabb adatbázisok: 1SYNC – USA, SA2 Worldsync – Németország és Ausztria. A magyar adatbázist (GS1 Perfect) a GS1 Magyarország fejleszti és működteti. A nemzetközi B2B29 kommunikáció ’90-es évekbeli előretörésével egyetemben számtalan üzleti nyelv is megjelent, azonban az ebből adódó kezelhetetlen káosz elkerülése végett egységesen elfogadott közös szabványok kerültek kifejlesztésre. Az EDI szabványok alkalmazása lehetővé teszi a

vállalatok közötti technológiai és nyelvi korlátok, valamint számítógépes rendszerek és földrajzi elhelyezkedések közötti különbségek áthidalását. Egy nemzetközi szabvány a következő legfontosabb előnyökkel rendelkezik a nemzeti, illetve szektoriális szabványokkal szemben: • egyszerűsített kommunikáció • gyorsabb befektetési megtérülés • csökkentett bevezetési költségek Az objektivitás érdekében az előnyök mellet meg kell említeni néhány hátrányt is: • magas üzleti kockázat – jelentős bevezetési költség • bonyolult szabványok • értéknövelt hálózatok (VAN30) kiépítése igen drága • a kis és közepes vállalkozások jellemzően a nagyvállalatok nyomására vállnak EDI felhasználókká Az EDI és a biztonság A biztonság nagyon fontos szempont az EDI felhasználói számára, hiszen ki szeretné, ha bizalmas adatai illetéktelen kezekbe kerülnének. Az elektronikusan továbbított adatokat ennek

szellemében a természetesnek tekinthető jelszavas korlátozások mellett különleges biztonsági eljárásokkal (pl. kódolás, felhasználó azonosítás) is védik Habár 100%-os biztonságot az informatika világában sajnos lehetetlen garantálni, azért megéri rajta dolgozni és fejlesztéseket eszközölni a felhasználók adatainak biztonsága érdekében. 29 30 Business to Business: vállalatok közötti Value Added Network 28 http://www.doksihu A következő biztonsági kockázatok mindenképpen kerülendők: • adatbiztonság sérülése – illetéktelen személy a hálózatban • az integritás sérülése – nemkívánatos változások az üzenetben • rendelkezésre állási zavarok – szolgáltatás bizonytalansága31 A következő fejezetekben szeretném bemutatni két meghatározó GS1 EDI szabványt, az EANCOM-ot és a GS1 XML-t, amelyek nemzetközileg elismert hatékony kommunikációt tesznek lehetővé B2B környezetben. 31 ECR Blue Books (2000)

29 http://www.doksihu 3.2 EANCOM Az EANCOM mint nemzetközi GS1 eCom szabvány 1990-óta létezik. Kifejlesztését egy 1987-es igazgatósági tanács döntésének köszönheti. Az EANCOM lényegében a UN/EDIFACT alkalmazásba vételi útmutatója. Habár 100%-ban kompatibilis a UN/EDIFACT-tal, mégsem egyezik meg vele, hanem mintegy annak részhalmazaként csak olyan kötelező és opcionális elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az üzleti gyakorlathoz.32 7. ábra: EANCOM (Forrás: GS1 Magyarország) A nemzeti nyelvekről EDIFACT/EANCOM szabványra való váltás nagyon lassú, gyakran vitákkal tarkított folyamat volt. Az EANCOM első kiadása óta az üzleti folyamatokra koncentrál, és három alapelvvel rendelkezik: egyszerűség, GS1 azonosító kulcsok használata (GLN, GTIN és SSCC) és kompatibilitás a UN/EDIFACT előírásokkal. Az EANCOM első kiadása 4 üzenettípus meghatározását tartalmazta: • PARTIN – partnerinformációk

küldése • PRICAT – termékinformációk küldése • ORDERS – megrendelés • INVOIC – számlaüzenet Ahogyan a borítékokat is meg kell címezni, úgy az EANCOM üzeneteket is. Erre a célra szolgál az 1989-ben GS1 által (akkor még EAN néven) létrehozott GLN szám. Ennek hála az EDI üzenetek küldői és fogadói beazonosíthatóvá váltak. 32 http://www.editelat 30 http://www.doksihu Az igazi áttörést az EANCOM 1997-es harmadik kiadása jelentette, amely 42 üzenettípus leírását tartalmazta. Ekkor már szinte az összes „GS1 tagország” használta a nyelvet elvetve a saját nemzeti rendszerét, tehát lényegében ekkortól mondhatjuk, hogy az EANCOM az üzlet globális nyelve.33 Az EANCOM előnyei: • UN/EDIFACT üzenetek egyszerűsítése • Egységes szabályok és üzenetalkalmazások közlése magyarázattal alátámasztva • GS1 mint közvetítő felület • A GS1 szabványok integrációja – gyors problémamentes bevezetés •

Ágazatokon átívelő szabvány • Nemzetköziség – GS1 tagszervezetek világszerte több mint száz országban vannak jelen • Aktuális – folyamatos fejlesztések Az EANCOM üzeneteket a következő módon lehet kategorizálni: • Törzsadatok – Partner és Termék információs üzenet • Üzleti Tranzakciós üzenetek – áru vagy szolgáltatás rendelésére, szállítási folyamat megszervezésére, valamint kifizetések lebonyolítására használható üzenet • Jelentési és Tervezési üzenetek – kereskedelmi jegyzék továbbításához adnak lehetőséget • Szintaktikai és Szolgáltatási üzenetek – a fogadó által küldött üzenet az adatcsere megerősítése céljából • Általános üzenetek – adatküldésre alkalmas szabványüzenet hiányában • Biztonsági üzenetek – elektronikus aláírás átvitelére használható Minden egyes EANCOM üzenettípus szegmensek csoportjából épül fel és rendelkezik egy hat karakterből álló

névvel (pl. ORDERS) Szegmensnek nevezzük a meghatározott sorrendben elhelyezkedő logikailag összetartozó adatelemeket. Alapvetően beszélhetünk szolgáltatói és általános szegmensekről, amelyek azonban többször is felbukkanhatnak az üzenet Bevezető-, Részletező-, vagy Összegző szakaszában. A Bevezető szakaszban az egész üzenetre vonatkozó adatok jelennek meg, például ide kerül a számlaszám, a szállítási határidő és/vagy 33 Pierre Georget (2007) 31 http://www.doksihu a szállító és címzett adatai. A Részletező szakasz adatai csak az adott sorban megjelenő cikkre vonatkozik, de fölülírhatja a rá vonatkozó előírásokat a fejlécben. Az Összegző szakasz kizárólag összegekre, ellenőrző számokra vonatkozó információkat tartalmaz, például számla összeget vagy a megrendelésben szereplő pozíciók számát. A UN/EDIFACT üzenetstruktúrája a következőképpen épül fel: kódok Æ adatelemek Æ szegmensek Æ

szegmenscsoportok Æ üzenetek Æ adatcsere34 A következő példaszegmens egy EANCOM megrendelés üzenetből származik: Egy szegmens tartalmaz szegmenscímkét, egyszerű és/vagy összetett adatelemeket, minősítőket és elválasztókat. QTY+21:100:BOX’ − A „QTY” címke jelentése mennyiség (Quantity) − A „21” egy minősítő adatelem, amely a megrendelés fajtájára utal − A „100” és a „BOX” szintén adatelemek, amelyek a megrendelt áru mennyiségére és külalakjára utalnak. − A „+”-jel az egyszerű adatelemeket, a „:”-jel az összetett adatelemeket, a „’”-jel pedig a szegmenseket választja el egymástól Az itt ábrázolt EANCOM példa üzenetben végig lehet követni az üzenetstruktúrát és az adatelemek egymástól való logikus elhatárolását. 8. ábra: EANCOM példa üzenet (Forrás: GS1 Austria) 34 http://learn.gs1org 32 http://www.doksihu 3.3 XML35 A World Wide Web konzorcium (W3C) 1998 februárjában publikálta

ajánlásait az XML-ről. A fejlesztés célja egy olyan platformfüggetlen egységes jelölő nyelv megalkotása volt, amely révén ki lehet használni a világháló nyújtotta előnyöket és át lehet hidalni a korábbi szabványok korlátait. Az XML-t bemutatkozása idején az elektronikus adatmegosztás megváltójaként aposztrofálták, de a mai napig nem érte el a várt népszerűséget, vagyis nem lépett a klasszikus EDIFACT alapú EDI (továbbiakban EDI) helyébe. Reményeim szerint a következő sorokból kiderül, hogy mi a különbség és a hasonlóság az EDI és az XML között. Az EDI technológiája még az internet elterjedése előtti kommunikációs igényeket tükrözi, míg az XML már teljes egészében webes technológiára épül, sőt az internetet használja fő kommunikációs csatornájaként. Általánosságban elmondhatjuk, hogy amíg az EDI legfontosabb funkciója az adatmegosztás, addig az XML jóval alkalmasabb az adatok online publikálására.

Számos különbséget lehetne még felsorolni, de mind közül a leglényegesebb az adatátviteli folyamatban nyilvánul meg: Az EDI tökéletesen beleillik a postai modellbe, ezzel szemben az XML valós idejű kommunikációt tesz lehetővé. Részletezve, egy EDI üzenet elküldése során elektronikusan modellezésre kerül a dokumentum kinyomtatása, borítékolása, lepecsételése, és feladása; míg egy XML üzenet továbbítása során nem a fájlok, hanem csak és kizárólag az információk (Business Objects36) jutnak el a címzetthez. Egy tipikus XML alapú rendszerben a következő három fájlt lehet megkülönböztetni: XMLadatokat; XML-sémát, amely leírja, hogy az XML-adatfájl egyes részei mit tartalmazhatnak és mit nem, vagyis a szabályokat és XML-átalakítót, amely lehetővé teszi különböző szoftverek és fájlok közötti adatfeldolgozást.37 A GS1 2001 júliusában publikálta először a GS1 XML üzenetsémákat. Ezek üzleti igényeket tükröznek

és elfogadott GS1 azonosító kulcsokat használnak, mindemellett minden egyes különböző típusú üzleti dokumentumhoz külön szabványos séma tartozik. A szabványosítás természetes velejárója az információtartalom szűkítése és az üzenetfelépítés kötöttebbé tétele. Ez ebben az esetben sincs másként, viszont a szabványosított sémák szektorspecifikusan kerültek kialakításra, ezzel többletszolgáltatást nyújtva a felhasználóknak. 35 eXtensible Markup Language = kiterjeszthető jelölő nyelv Üzleti Objektumok 37 Pierre Georget (2007) 36 33 http://www.doksihu A GS1 az XML üzenettípusokat az alább olvasható módon különbözteti meg: • Tervezési üzenetek • Megrendelési üzenetek • Szállítási üzenetek • Fizetési üzenetek • Törzsadat üzenetek • GDSN koreográfiai üzenetek • Egyéb üzenetek A szabvány szerint egy GS1 XML üzenet egymásra épülő szintekből tevődik össze. A Fejléc tartalmazza az alapadatokat

(pl.: GLN), majd pedig sorban következnek az egyes szintek: Üzenet, Tranzakció, Utasítás, Dokumentum. Egy Üzenet több tranzakciót is tartalmazhat, így az szintek mindegyike többször is ismétlődhet. A GS1 XML szabványa jelenleg három kategória szerint csoportosítja a környezetet, amiben az üzleti üzenetváltás megtörténik: • Üzleti folyamatok, pl. megrendelés • Iparág, pl. FMCG • Geopolitikai egység, pl. EU, NAFTA38 Az XML technológiának jelentős pozitívuma, hogy egyszerű, relatív könnyen bevezethető és széles körben – iparágakat átívelve – alkalmazható, de talán mindközül legnagyobb előnye a platform függetlenség. Ez azt jelenti, hogy az XML operációs rendszertől és hardverkiépítettségtől függetlenül használható. Példának okáért egy XML fájlt meg lehet tekinteni egy hagyományos internet böngészővel is. Természetesen az érmének ebben az esetben is két oldala van, így nem hagyhatók ki az olyan negatív

tulajdonságokat sem, mint az alacsony elérhető know-how, a még nem teljes körű szabványosítás és a kevés alkalmazó. Fontos megjegyezni, hogy és a jelenlegi elégedettség a klasszikus EDI-vel sem kedvez az XML terjedésének. A következő példában egy – már előzőleg vizsgált – EANCOM szegmens XML üzenetté transzformálása követhető nyomon: 38 GS1 Elektronikus adatcsere (2007-2008) 34 http://www.doksihu QTY+21:100:BOX’ Æ <Quantity> <qtycode> 21 </qtycode> <qty> 100 </qty> <unit> BOX </unit> </Quantity>39 A fenti példával és az alábbi XML mintaüzenettel szeretném érzékeltetni, hogy az üzenetek szabad szemmel is könnyen értelmezhetők, és logikusan felépítettek. Egy XML adatelemhez a megegyező kezdő és befejező címkével elhatárolt adatok tartoznak. 9. ábra: XML mintaüzenet (Forrás: GS1 Austria) Az EANCOM és a GS1 XML szabvány kezdetben különböző felhasználói csoportot

célzott meg, de napjainkra már elmosódtak a határok, ezért a technológiát már egyaránt párhuzamosan használják és fejlesztik. Közös bennük, hogy ugyanazokra a GS1 azonosító kulcsokra (GLN, GTIN, SSCC) épülnek. 39 Koissek – Mitschek – Peyerl (2007) 35 http://www.doksihu A GS1 XML jelenleg 60 sémát tartalmaz, és érdemes megemlíteni vele kapcsolatban, hogy a GDSN hálózat alapértelmezett üzenetszabványát képezi.40 Az igazsághoz és a jelenlegi piaci helyzet értelmezéséhez hozzá tartozik, hogy egy kiépített infrastruktúrával rendelkező klasszikus módon EDI-ző vállalatnak nem fűződik érdeke az XML-re való átállásra, mivel jelentős erőforrásokat lekötne az átállás és emellett nem hozna üzleti előnyt, mert a kommunikáció eddig is működött a meglévő partnerekkel. Ezzel szemben az újonnan alakult, illetve friss EDI-ző vállalatoknak igen ajánlott az XML szabvány használata, egyszerűsége, költséghatékonysága

és felhasználóbarátsága miatt. A soron következő ábra a szabványok elterjedtségét mutatja (a WEB-EDI alapja az EANCOM): 10. ábra: Az EDI szabványok elterjedtsége (Forrás: GS1 Austria) Ahogy a diagram is mutatja az EANCOM szabvány felhasználási szintje magasan megelőzi az XML-ét. Ennek okát leginkább a multinacionális vállalatok háza táján kereshetjük, hiszen ők már régóta használják az EDI-t és nem szándékoznak a közeljövőben váltani, amivel is direkt vagy indirekt módon befolyásolják beszállítóik elektronikus szabványok melletti állásfoglalását. A következő fejezet az EANCOM meghatározó piaci jelenlétének köszönhetően a sorra veszi a legtöbbet használt EANCOM üzeneteket 40 http://www.gs1huorg 36 http://www.doksihu 3.4 A legnépszerűbb EANCOM üzenettípusok41 Az EANCOM szabvány EDI üzenettípusai révén lehetőség nyílik az üzleti tranzakciók teljes értékű lebonyolítására. Ezek az üzenetek

támogatják a kereskedelmi ügyleteket, információt szolgáltatnak az áruszállításhoz és segítséget nyújtanak a bankrendszeren keresztüli fizetési folyamatok lebonyolításához. A következő ábra áttekinthetően ábrázolja az üzleti partnerek helyzetét és az általuk alkalmazott üzenetcsoportok áramlásának rendjét: 11. ábra: Az üzenetáramlás az EANCOM szabványban Fuvarozó/Szállítmá nyozó/Logisztikai Pénzügyi üzenetek Bank szolgáltató Pénzügyi Szállítási üzenetek Vevő Kereskedelmi üzenetetek üzenetek Szállító (Forrás: EANCOM 2002 Edition 2008) A partner- és terméktörzsadatok cseréje és nyilvántartása előfeltétele a tényleges kereskedelmi ügyletek lebonyolításának. A következő üzeneteket érdemes kiemelni ebből a csoportból: PARTIN (Partner Információ): A Partner Információ az első üzenet, amely a kereskedelmi kapcsolat kezdetén kerül kicserélésre az üzleti partnerek között. Alapinformációk

közlésére szolgál, mint például telephely címe és számlaszám. PRICAT (Ár/értékesítési katalógus): Az Ár/értékesítési katalógus egy olyan üzenettípus, amely lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások árainak és katalógusinformációinak eladó és vevő közötti cseréjét. Ezen felül olyan speciális feltételeket is tartalmazhat, mint például csomagolásra vagy termékcímkézésre vonatkozó vevői utasítások. Továbbá az üzenet alkalmas a korábban kézhez kapott Ár/értékesítési katalógus megválaszolására (elfogadás, visszautasítás). 41 A fejezet az EANCOM 2002 kiadása alapján készült 37 http://www.doksihu A kereskedelmi üzenetek végigkísérik az üzleti tranzakciót egészen a megrendeléstől a számlázásig. ORDERS (Megrendelés): Az eladó és vevő közötti megállapodás alapján megrendelt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó részletes információkat tartalmazó üzenet. A Megrendelést a vevő küldheti

esetlegesen egy árajánlatra válaszolva. ORDRSP (Megrendelés visszaigazolása): A Megrendelés visszaigazolását a szállító küldheti a vásárló korábbi megrendelése, vagy megrendelés módosítása visszaigazolása érdekében. DESADV (Feladási értesítés): A Feladási értesítés részletes adatokat tartalmaz a meghatározott feltételek között feladott áruról. Az üzenet célja az, hogy részletes információhoz juttassa a megrendelőt a szállítmány tartalmáról. A Feladási értesítés több árucikkre, rakományra, vagy megrendelésre is vonatkozhat. RECADV (Átvételi értesítés): Az átvételi értesítés részletes adatokat tartalmaz azokról az árukról, amelyek az előzetesen a szerződő felek között meghatározott feltételek szerint megérkeztek. Ennek az üzenetnek köszönhetően a feladó a címzett révén információhoz jut a küldemény tartalmáról, tehát arról, hogy milyen esetleges változások merültek fel az eredeti

megrendeléshez viszonyítva. Ezen információ birtokában a feladónak lehetősége nyílik a számla kiállítására. INVOIC (Számla): A Számla üzenet a szállító követelését testesíti meg a megrendelő felé. A követelés alapja lehet az elvégzett szolgáltatás vagy a leszállított termék. A Számla tartalmazhat egy vagy több tranzakciót és utalhat a fizetés módjára, szállítási részletekre, valamint tartalmazhat további információkat, például határokon átnyúló kereskedelem esetében a vám kiszámításához. Ez az üzenettípus pontos adattartalma esetén helyettesíti a proforma számlát, valamint a jóváírások és a terhelések jegyzékét. A jelentési és tervezési üzeneteket a kereskedelmi partnerek informálására, vagy jövőbeni igények tervezésére használják. INVRPT (Leltárkészlet jelentés): Az üzenet célja, hogy információcseréhez segítse az üzleti partnereket a valós és a tervezett raktárkészlet esetleges

különbségéről. Minden egyes ebben az üzenetben megemlített helyszínt, terméket és szolgáltatást szükségeltetik előzőleg a Partner Információs vagy az Ár/értékesítési katalógusban azonosítani. A Leltárkészlet jelentés üzenet a partnerek között tetszőleges irányban használható. 38 http://www.doksihu A további két üzenettípusnak bár ma még nincs kiterjedt felhasználói tábora, mégis említésre méltónak tartom őket, mert a modern logisztikai folyamatokban (pl. CPFR) jelentős szerepet töltenek be. SLSFCT (Értékesítési előrejelzés): Ezen üzenet révén lehetőség nyílik a termék- és szolgáltatás értékesítés előrejelzésére vetített adatok vállalatok közötti adatcseréjére. Az Értékesítési előrejelzés üzenet leírást tartalmaz az értékesítés helyszínéről, a vizsgált időtartamról, a termékekről, az árazásról és a termékmennyiségről. Az üzenet címzettje elektronikusan feldolgozhatja az

adatokat, és az eredményekkel hatékonyabbá teheti saját termelését, tervezését, marketingjét, vagy használhatja őket statisztikai célokra. SLSRPT (Értékesítési jelentés): Az üzenet lehetővé teszi a termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó értékesítési adatok üzleti partnerek közötti cseréjét. Az Értékesítési jelentés üzenet magába foglalja az értékesítés helyét és időintervallumát, valamint a termék leírását, árát és az eladott mennyiséget. Az üzenet címzettje a megkapott adatokat az SLSFCT-ben leírt módon használhatja fel. A fenti üzenettípusokat alkalmazó és feldolgozó vállalatoknak lehetősége nyílik, egy igen kiterjedt – a megrendeléstől a gyártáson át a számlázásig – és magas fokú folyamatoptimalizációra. Az összes üzenet közül a legszélesebb körben a Megrendelés (ORDERS) használatos. Az üzenettípussal világszerte 38 országban találkozhatunk. Az EANCOM 2002 valamennyi

üzenettípusa megtalálható a mellékletben. 39 http://www.doksihu 3.5 Az EDI megvalósításának technikai lehetőségei42 A kommunikációs eszközök rendkívül fontos elemei az EDI folyamatának, mivel az előzőleg átalakított, szabványos adatokat „fizikailag” el kell juttatni az üzleti partnerhez/partnerekhez. A kommunikációnak jelenleg három lehetséges módja létezik. Az integrált EDI alkalmazása nagyvállalatokra jellemző, mivel kiépítése igen költséges. Az integrált EDI fogalma azt jelenti, hogy az elektronikus adatcsere alkalmazója birtokolja a szükséges infrastruktúrát, nem pedig kiszervezi a folyamatot, vagyis megbíz egy EDI szolgáltatót az adatcsere koordinálására és teljes lebonyolítására. Jellemzően ebben az esetben privát kommunikációs vonalakat használnak (VAN = Value Added Network) az adattovábbításra. A következő előnyei vannak a VAN alkalmazásának: • nagyon gyors és megbízható • független a

felhasználó által használt szoftvertől és hardverkiépítettségtől • rendkívül biztonságos – többlépcsős azonosító eljárás Az alábbiakban az integrált megoldás két típusát fogom röviden bemutatni a lebonyolítást tekintve az EDI szolgáltató-, míg az előnyöket és hátrányokat illetően a felhasználó vállalat szemszögéből. Integrált EDI megoldás fájl konverzióval történő alkalmazásakor a szolgáltató felel, mind az adat konvertálásáért, mind pedig az adatátvitel folyamatáért. Előnyei: • jól automatizálható folyamat • alacsony munkaerő- és időigény • gyors dokumentumbeérkezés • a papír alapú dokumentumokhoz képest költségmegtakarítás (nyomtatás, postázás, archiválás) • hibalehetőség kockázata alacsony • gyors lekérdezés az archívumból Hátrányai: 42 A fejezet http://learn.gs1org weboldal és Vatai Krisztina – Bócsi Zsolt (GS1 Magyarország - 2009) prezentációja alapján készült 40

http://www.doksihu • lassú üzembe helyezhetőség • magas egyszeri költségek A másik lehetőség, az integrált EDI megoldás fájl konverzió nélküli megoldás esetén a konverzió vállalati hatáskörben marad és a szolgáltató csak az adatátvitel folyamatáért felel. Előnyei: • alacsony munkaerő- és időigény • teljesen automatizálható folyamat az üzenetkibocsájtástól az üzenetfogadáson át a feldolgozásig • papír alapú dokumentumokhoz képest költségmegtakarítás (nyomtatás, postázás, archiválás) • hibalehetőség kockázata alacsony • gyors lekérdezés az archívumból Hátrányai: • szabványos kimenet hiányában fejlesztést igényel • lassú üzembe helyezhetőség • magas egyszeri költségek A harmadik lehetőség a WEB-EDI alkalmazása. Ez a lehetőség alapvetően a kis- és középvállalkozások érdekeit szolgálja, mivel minimális anyagi befektetéssel lehetővé teszi a korlátozott infrastruktúrával

rendelkező cégek számára az elektronikus adatcserét. A folyamat során az adatfájlok nem egyből az ügyviteli rendszerbe, hanem egy webes interfészre kerülnek. Egyaránt az előbbi tulajdonságból adódnak a megoldás előnyei és hátrányai Előnyei: • az előbbiekhez képest olcsó • csak egy PC és internet elérés kell hozzá • papír alapú dokumentumokhoz képest költségmegtakarítás (nyomtatás, postázás, archiválás) • gyorsan üzembe helyezhető • alkalmas a vevők rendeléseinek és áruátvételi jegyének fogadására is • számlák gyors lekérdezése az archívumból Hátrányai: • mivel nem integrált, nem is teljesen automatikus 41 http://www.doksihu • időigényes a manuális beavatkozások miatt • nagyobb hibalehetőség Stratégiai fontosságú kérdés, hogy a szolgáltatót egy vállalat mennyire vonja be a belső folyamataiba, vagyis, hogy milyen fokon szervezzük ki az EDI-hez kötődő feladatokat. Általános igazságként

leírhatom, hogy egy olyan cég, amely nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel és infrastruktúrával mindenképpen jobban jár a szolgáltató teljeskörű felhatalmazásával, úgy rövid-, mint hosszútávon egyaránt. Ennek ellenpólusaként egy már évek óta EDI-ző vállalatnak csak technológiaváltás, vagy új szolgáltatások bevezetésekor lehet szüksége egy szolgáltató bevonására. Összességében tehát le lehet szögezni, hogy bármely vállalat megtalálhatja a számára legkedvezőbb megoldást az EDI megvalósításának 42 technikai lehetőségei közül. http://www.doksihu 3.6 Az EDI elterjedtsége43 Haladva a gyakorlatias kérdések felé, úgy gondolom az EDI elterjedtségének vizsgálata fontos folyamat okára adhat magyarázatot. A fejezet első felében globális helyzetértékelésre kerül sor, majd utána egy részletesebb összehasonlításra az aktuális magyar és osztrák EDI használat vonatkozásában. Az elektronikus

adatcsere használata elsősorban a fejlett, iparosodott térségekre koncentrálódik (Észak-Amerika, Nyugat-Európa). Ennek az oka kézenfekvő módon, az éles piaci verseny. Valamivel bővebben kifejtve napjainkban a vállalatok igyekeznek megragadni minden lehetőséget hatékonyságuk növelése érdekében. Az ellátási lánc optimális működésének elérése révén jelentős erőforrások megtakarítására nyílik lehetőség, az előbbit eredményező modern logisztikai folyamatok megvalósításához pedig elengedhetetlen az ECR technikák EDI-vel támogatott alkalmazása. Az EDI elterjedtségét tekintve jelenleg Észak-Amerika és Nyugat Európa közel van a telitettség állapotához, ezért jelentős növekedésre ezeken a területeken nem lehet számítani. Ezzel szemben Európa keleti felében és Dél-Amerikában állandó növekedés figyelhető meg az EDI kapcsolatok számában, köszönhetően elsősorban a multinacionális vállalatoknak, amelyek

leányvállalataik révén kiterjesztették üzleti és logisztikai folyamataikat a fejlett térségek mellett dinamikusan fejlődő régiókra is. Természetesen az EDI közepesen fejlett országokbeli intenzív bővülésének okára utalva meg kell jegyezni, hogy a technológia mintegy öt évvel ezelőtt még szinte ismeretlen volt a térség vállalatai számára. A 2008-as évben 60 GS1 tagszervezet jelentette különböző eCom szabványok használatát saját országában. Közülük néhányan először tavaly vezették be valamely szabványt, például Egyiptom, Panama, Peru, Szaúd-Arábia, és Törökország. Meglepő, de van néhány fejlettebb ország (pl. Ciprus, Málta, Nigéria), amely területén a mai napig nincs tudomása a GS1-nek elektronikus kereskedelmi technológiák használatáról. 43 A fejezet alapjául Ewana Iwicka és Anders Grangard (2009 – GS1) kiadványa szolgált 43 http://www.doksihu Az következő ábrán jól látható, hogy a jelentős

gazdaságok mindkét meghatározó EDI szabványt bevezették és használják. Érdekesség, hogy Oroszország területén csak az XML terjedt el. Ennek oka, hogy ők már csak az internet robbanásszerű elterjedése után csatlakoztak a GS1 közösséghez, és így logikusabbnak tűnt az egyszerűbb szabvány támogatása. Dél-kelet Ázsiában, főleg Kínában a gazdasági potenciállal párhuzamosan az EDI-ben is óriási lehetőség rejlik, azonban az aktuális viszonyokról sajnos nincsenek adatok. 12. ábra: eCom szabványok világszerte (Forrás: GS1 Austria) A nagy kereskedelmi láncoknak elvitathatatlanul meghatározó szerepük van az EDI terjesztésében, mivel hatalommal bírnak a beszállítóik felett. Így pedig lehetőségük van a partnereikre kvázi rákényszeríteni az általuk használt kommunikációs szabványokat. Természetesen optimális esetben a döntés nem kényszer által, hanem a közös előnyök figyelembevételével, stratégiai kapcsolat

eredményeképpen születik meg. Az következő oldal első ábrája az EDI jelenlegi felhasználóinak megoszlását mutatja. Egyértelműen látszik, hogy a leggazdagabb vállalatok szinte kivétel nélkül alkalmazzák az elektronikus adatcserét, míg a KKV44-k csak elenyésző számban. Ennek okaként a szükséges infrastruktúra meglétét, valamint a szakértők bevonását lehetne felhozni, amelyek kivétel nélkül jelentős befektetéseket igényelnek. Bár szolgáltatók igyekeznek nyitni a kisebb 44 Kis- és Közép Vállalkozások 44 http://www.doksihu vállalkozások felé (pl: WEB-EDI), azért a KKV szektor igényeinek teljes felmérése és kiszolgálása még a jövő feladatai közé tartozik. 13. ábra: A jelenlegi megoszlás (Forrás: GS1 Austria) 14. ábra: EDI használat a vállalatok forgalmának megoszlásában (Forrás: Beckmann, Helmut; Kelkar, Oliver; Müller, Sylvia; Otto Boris: E-BusinessStandards – Verbreitung und Akzeptanz) A fenti diagram

elemzése után megállapítható, hogy az EDI használata a vállalat méretével arányosan nő. Ennek számos oka lehet, melyekről már korábban volt szó Amit azonban 45 http://www.doksihu egyértelműen le lehet szögezni az a következő: Egy bizonyos adatforgalmon túl – a kritikus határ valahol az 50 millió eurós éves forgalom körül van – az EDI használata nagyfokú könnyebbséget jelent a papír alapú kommunikációval szemben. A következőkben egy összehasonlítás keretében mutatom be az EDI elterjedtségét és jellemző felhasználási területeit Ausztriában és Magyarországon. Fontosnak tarom megemlíteni, hogy bár szomszédos és jó kapcsolatokat ápoló országokról van szó, összehasonlítás mégsem teljesen egyenrangú felekről szól, mivel Ausztriában történelmi okokból előbb jelentek meg a tőkeerős nagyvállalatok és velük egyetemben az EDI. Mindkét ország támogatja a két legmeghatározóbb eCom szabványt a GS1 XML-t és

az EANCOM-ot is. Mivel jelenleg az utóbbi az elterjedtebb, vele kezdeném 2008-ban az EANCOM használatát összesen 43 országból jelentették. Érdekesség, hogy még mindig az EANCOM 97 a legszélesebb körben használt verzió, ennek okaként a 97-es kiadás kiforrottságát lehetne megemlíteni, illetve azt hogy az 2002-es verzió nem hozott olyan új szolgáltatásokat a piacra, amelyek miatt érdemes lenne váltani. Az FMCG szektorban az EANCOM szinte egyedüli, és folyamatosan növekvő szabványként van jelen. Ausztriában a tavalyi felmérés alapján 2850 aktív EANCOM felhasználó van, ez jelentősen meghaladja a mindössze 400 magyar EDI-zőt, ám ha a növekedési rátákat vesszük alapul, akkor a 25%-os magyar érték jóval felette van a 2%-os osztráknak. Az előbbi adatok alapján Ausztria a fejlett, EDI-vel „telített” országok közé tartozik, míg Magyarországot inkább a dinamikusan fejlődő piacok közé lehet besorolni. Az előbbi megállapítást

támasztja alá a bevezetett üzenettípusok száma. Az osztrák vállalatok 25 EANCOM üzenettípust használnak, ezzel szemben Magyarországon mindössze 12 típus van alkalmazásban. Ha azonban a legnépszerűbb üzenetekre fókuszálunk, akkor azok mindkét országban a következők: ORDERS (megrendelés), INVOIC (számla) és INVRPT (leltárkészlet jelentés). Az Ausztriában népszerű DESADV (feladási értesítés) üzenetet Magyarországon csak az autóiparban használják, de feltehetőleg előnyei révén és az osztrák példának köszönhetően rövidesen el fog terjedni a kereskedelmi szektorban is. További figyelemre méltó különbség a RECADV (átvételi értesítés) üzenet Magyarországi alkalmazása. Ez az üzenettípus Ausztriában teljesen ismeretlen, hazánkban a Tesco vezette be piaci sajátosságok miatt, mivel sajnos gyakran nem a megfelelő minőségű és mennyiségű áru érkezett a beszállítóktól. A továbbiakban a számlázás alapját az

átvételi értesítésben szereplő mennyiségek jelentették. 46 http://www.doksihu Az elektronikus számlák tárolásában is jelentős különbségek vannak az országok között. A magyar és jellemzően a Kelet-Európai vállalkozások kiszervezik számláik archiválását külső szolgáltatóknak. Ha az okokat keressük, akkor ismét a már említett infrastrukturális elmaradottság és technológiai ismeretek hiánya fog felmerülni. Ez a procedúra nemcsak Ausztriában, hanem egész Nyugat-Európában is elképzelhetetlen lenne, mivel a cégek számláikat üzleti titokként kezelik, és nem adnák ki a kezükből egy külső szolgáltatónak, akinél ráadásul a konkurencia adatai is fellelhetőek. A következő kijelentések mindkét országra igazak: • A barkács üzletág közel 100%-ban az EANCOM szabványra támaszkodik. Leggyakoribb üzentek: ORDERS, INVOIC és PRICAT (Ár/értékesítési katalógus) • A bútoriparban az kizárólag a számla és a

megrendelés üzenetek használatosak • Az egészségügyben a szabvány elterjedése várható A legfontosabb EANCOM alapú EDI felhasználók Ausztriában: • Élelmiszeripari kiskereskedelmi láncok: REWE International, Zielpunkt, Spar Austria, Metro Austria • Drogériák: Bipa, DM • Barkács üzletek: Bauhaus, Baumarkt, Praktiker • Bútorkereskedők: KIKA/Leiner • Gyógyszer nagykereskedők: HERBA, Richter Pharma • Loogisztikai szolgáltatók: DHL, Kühne & Nagel, ÖBB Schachinger45 A legfontosabb EANCOM alapú EDI felhasználók Magyarországon: • Élelmiszeripari kiskereskedelmi láncok: Spar Magyarország, Penny Market • Beszállítók: Henkel Magyarország, Procter & Gamble Hungary • Drogériák: DM46 Kitekintésképpen érdemes megjegyezni, hogy jelen vannak Magyarországon olyan szektoriális szabványok is mint az ODETTE – autóipar, vagy az EDIFICE – High-Tech iparág. 45 46 EDITEL Austria EDITEL Magyarország 47 http://www.doksihu A GS1

XML szabvány használatát 2008-ban 32 országból jelentették világszerte. A vállalatok döntő többsége a 2.2-es verziót használja A legnépszerűbb GS1 XML üzenetek a következők: feladási értesítés, átvételi értesítés, katalógus megrendelésének megerősítése és katalógus publikálás. A jelentés szerint a tavalyi évben mindössze két vállalat használta Magyarországon az XML szabványt, miközben Ausztriában egy sem, de szakértők véleménye szerint még az idén (2009) jelentősen bővülni fog a felhasználók köre. A várakozások szerint összesen 30 magyar vállalat fogja az év végéig bevezetni a GS1 XML-t, míg osztrák részről 10 csatlakozó várható. A magyar előny okaként az XML alapú GDSN hálózatot kell feltétlenül megemlíteni. A gondolatot továbbfűzve a bevezetett üzenettípusokat – 18:2 – nézve is nagy az eltérés „Magyarország javára”. A Web-EDI-t érdemes az előbbi szabványoktól külön elemezni

eltérő működése és célcsoportja miatt, habár az adatátvitelt tekintve alapvetően a legtöbb esetben EANCOM-ra épül. A technológia újdonságának köszönhetően egyelőre nincs adat a magyar piac felhasználóiról, viszont az osztrák vállalatokról annál inkább. A 2008-as évben 420 KKV találta meg számítását az új technológia révén Ausztriában és ez a szám tovább növekedik, mivel 2009 végéig 450 felhasználóval számolnak. További érdekesség az elektronikus adatcsere elterjedtségével kapcsolatban, hogy nem GS1 szabványokat 34 országban használnak. Ezek közül a légnépszerűbb a Rosettanet és a UBL47 Jelenleg 120,000 vállalat használja az EANCOM-ot megelégedéssel, tehát még messze nem beszélhetünk a szabvány elavultságáról. A nagy kihívó, a viszonylag fiatal GS1 XML folyamatosan növelte részesedését az elmúlt években, épp most készül átlépni a 20,000-es felhasználói küszöböt. A „két nagy” mellett egyre

bővül a Web-EDI felhasználói köre, köszönhetően a KKV-k növekvő érdeklődésének. Összességében és általánosságban az elektronikus adatcsere felhasználóinak köre folyamatosan növekszik, megerősítve ezzel, többek között szakdolgozatom hipotézisét, miszerint az EDI hatékonyabbá teszi a gazdasági folyamatokat. 47 Universal Business Language = Egységes Üzleti Nyelv 48 http://www.doksihu 3.7 Az EDI jövője48 Ha tíz évvel ezelőtt megkérdeztünk volna egy szakértőt, hogy a klasszikus EDIFACT alapú EDI használatban lesz-e még 2009-ben valószínűleg egyértelmű nemet mondott volna és biztosított volna minket, hogy akkor már egy jóval újabb és modernebb eCom szabvány fogja uralni a piacot. Mindezek ellenére a jelenlegi helyzet az, hogy az EDIFACT nemcsak a leginkább elfogadott szabvány, hanem a legnagyobb ütemben terjedő is. Népszerűségében nagy szerepe van a transznacionális vállalatok expanziójának és

ragaszkodásának az EDIFACT szabványokhoz (EANCOM). Napról napra vállalatok százai jönnek létre, és egyúttal üzletek ezrei köttetnek EDIFACT alapú üzleti platformokon Közép-Kelet Európában, Dél-Amerikában és Dél-kelet Ázsiában. Az „újabb és modernebb” XML felhasználóinak köre ugyan számottevően bővül, de a szabvány alkalmazásának összes tranzakcióra vetített aránya még így is csak 15% körüli. A klasszikus EDI „túlélésének” van néhány meghatározható oka: • Kiforrott – Az EDI-t már több mint 20 éve használják, és ezidáig minden üzleti igényt kielégített • Működik – Ezért ahogy az aranyköpés szól: „Never touch a running machine”, vagyis járt utat járatlanra ne cserélj! • Elterjedt – Előnye abból ered, hogy több mint egy évtizeden át nem volt konkurenciája • Iparágtól Független – Képes az ágazatokon átívelő kommunikáció támogatására • Hálózati protokolltól független

– Ugyanúgy működik VAN-on, mint AS249-es szabványon Az internet megjelenése komoly kihívás elé állította az EDI-t, de új szolgáltatásai, illetve funkciói révén tudott alkalmazkodni a változáshoz. Kifejlesztették például az EDIFACT alapú Web-EDI-t, amely révén, ha csak részben is, de a KKV-k is részesülnek az EDI előnyeiből. Szakértők szerint az EDIFACT jövője hosszútávon biztosított, de vezető pozíciója már közel sem annyira. A piacvezető vállalatok a meghatározó projektjeiket a közeljövőben (4-6 év) már valószínűsíthetően az XML szabványok egyikén keresztül fogják megvalósítani. Ennek a várható változásnak eredményeképpen az XML szabványok részaránya az elektronikus kereskedelemben meghaladhatja a 40%-ot, sőt akár még az 50%-ot is elérheti. 48 49 A fejezet a GXS EDI and Darwin (2008) c. kiadványa alapján készült AS2 (Applicabilty Statement 2) egy előírás az internetes adatátvitel biztonsága és

megbízhatósága érdekében 49 http://www.doksihu A következő diagram a változások becsült mértéket átlátható formában jeleníti meg. 15. ábra: Az EDI szabványok jövője (Source: Buxmann, P; Wüstner, E.; Kunze, S: Wird XML/EDI traditionelles EDI ablösen? In Wirtschaftsinformatik 47 (2005) 6, S. 413-421) Az XML további és jelentős előnye, hogy elérhető technológiát nyújt a KKV-k számára az EDI megvalósításához. A következő sorokban továbbra is az EDI jövőjét vizsgálom, már egy szűkebb földrajzi és gazdasági területen, Magyarországon. Szakértők50 szerint az EDI Magyarországon ígéretes jövő előtt áll. Az élelmiszeripari előretörés mellett, a logisztikai szektorban, az egészségügyben, a turizmusban, a vegyiparban és a pénzügyi szektorban is növekedésre lehet számítani. A már napjainkban is elterjedt ORDERS (megrendelés) üzenet mellett az INVOICE (számla) és a DESADV (feladási értesítés) üzenet is

előtérbe fog kerülni a közeljövőben. Az osztrák gyakorlatnak jó példaként kellene a magyar vállalatok előtt lebegnie. Példát véve róluk fontos lenne megérteni, hogy ha nem egymás ellen, hanem együtt, egymásért dolgozunk, akkor sokkal többre jutunk. Az egymással konkuráló vállalatoknak is kölcsönös előnyökkel (nyertes – nyertes helyzet) járhat az együttműködés (pl. Spar – Billa), hiszen ők sem ellenségek. Tárgyalási alapként meg kell találni a közös érdekeket, mondjuk a beszállítókkal szemben, majd kölcsönös információmegosztás továbblépni a kiegyensúlyozott üzleti kapcsolatok felé. 50 EDITEL Magyarország 50 révén folyamatosan http://www.doksihu A Magyarország kifejezetten gazdag kiaknázatlan lehetőségekben az elektronikus adatcsere terén, mivel szakértőkben nincs hiány és a szükséges infrastruktúra is hozzáférhető. A további fejlődés azonban elsősorban a felhasználók, vagyis az üzleti

partnerek hozzáállásán múlik. Egy modern logisztikai folyamat bevezetésének egyik és talán legfontosabb kulcstényezője az elfogadás, amelynek viszont az információáramlás. A megfelelő információ a jövőbeli fejlesztéséknek elengedhetetlen feltétele. A nemzetközi szervezeteknek (GS1), kezdeményezéseknek (ECR) és EDI szolgáltatóknak (EDITEL) meghatározó szerepük van az EDI és modern logisztikai folyamatok bevezetésében, valamint ezáltal a gazdaság versenyképességének előmozdításában. 51 http://www.doksihu 4. EDI a gyakorlatban 4.1 EDI a szolgáltató szemszögéből51 Az előbbi fejezetekből már sok lényeges, döntően elméleti jellegű információ kiderült az EDIről. Volt szó a modern logisztikai folyamatokban betöltött alapvető funkciójáról, a legfontosabb szabványokról, a kommunikáció lehetséges technikáiról és az elterjedtségéről is. Jelen fejezet célja, hogy bemutassa egy EDI szolgáltató feladatait

és céljait, valamint hogy bepillantást nyújtson a szolgáltató és az ügyfél közötti bizalmi kapcsolat működésébe, részletezve az együttműködés előnyeit és a felmerülő problémákat. Egy vállalatnak, amely be akarja vezetni az EDI-t első lépésként ajánlatos felvennie a kapcsolatot egy minden lehetséges üzleti helyzetre megoldást nyújtó, kellő tapasztalattal rendelkező EDI szolgáltatóval. Szolgáltatóválasztáskor a következő lényeges feltételek teljesülésére kell különös figyelmet fordítani. • A szolgáltatónak képesnek kell lennie a vállalat és üzleti partnerei által használt szabvány szerinti üzenetek fogadására és továbbítására • A szolgáltatás rendelkezésre állásának folyamatosnak kell lennie (az év 365 napján 24 órában) • A szolgáltatónak biztosítania kell a gyors adatcserét és a lehető legnagyobb adatbiztonságot • A szolgáltatónak a piac minden szereplője számára egyenlő módon kell

biztosítania a rendszerhez való könnyű hozzáférést Az előbbieken felül a szolgáltató legfontosabb feladata az EDI kapcsolat koordinálása és a központi adatbankról való gondoskodás. Az EDITEL csoport a Közép-Kelet Európa legjelentősebb EDI szolgáltatója, amely egy EDI szolgáltatásokkal és szoftveres megoldások fejlesztésével foglalkozó vállalat. Az EDITEL a térség egyetlen teljeskörű szolgáltatást nyújtó GS1 támogatást élvező szolgáltató a régióban. A GS1 támogatás ebben az esetben magától értetődik, mivel a GS1 Ausztria 100%-ban tulajdonosa a vállalatnak. Így tehát technológiai és „hátországbeli” 51 A fejezet az EDITEL szakértőivel készült interjúk alapján és a http://www.editelat weboldal alapján készült 52 http://www.doksihu fölényének hála az EDITEL erős piaci pozícióval és stabil növekedési mutatókkal rendelkezik. „Az EDITEL küldetése, hogy a nemzetközi GS1 szabványok, valamint a

legmodernebb technikai eszközök segítségével lehetővé tegye az automatizált elektronikus adatcserét az ipari és kereskedelmi vállalatok között.” (Forrás: http://www.editelhu) Az EDITEL csoport helyi irodával rendelkezik Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, és franchise partnerekkel minden egyes kelet-európai országban. Annak érdekében, hogy az ügyfelek minden projektjükhöz megfelelő támogatást kapjanak az EDITEL számos szolgáltatást nyújt, mint például folyamat és projekt menedzsment, VAN szolgáltatások, WEB-EDI alkalmazások, B2B integrált megoldások bevezetése és teljes EDI kiszervezés. Ennek értelmében az EDITEL ugyanúgy megoldást kínál a szabványosított, minden emberi beavatkozást nélkülöző teljesen integrált EDI projektek véghezviteléhez, mint a kis- és közepes vállalkozásokat érintő kis befektetést és alacsony szaktudást igénylő WEBEDI projektek bevezetéséhez. Az EDITEL magyarországi

irodája 2008-óta működik sikeresen, támogatva a Magyarországon tevékenykedő hazai és nemzetközi vállalatok integrációját az EDI-t használók közösségébe. Az üzleti integrációs hálózaton keresztül – mely jelenleg eXite néven fut – az EDITEL csoport minden részletre kiterjedő EDI kommunikációs és értéknövelt szolgáltatásokat nyújt. Az eXite egy automatizált EDI szoftver, amely lehetővé teszi a felhasználói számára, hogy mindössze egy kapcsolódási ponton keresztül kommunikáljanak a teljes EDI közösséggel. A szoftver működési elve hasonló egy elektronikus postahivatallal kiegészített klíring házéhoz. 53 http://www.doksihu 16. ábra: eXite (Forrás: http://www.editelat) Az előbbi képen jól látható, hogy egyetlen eXite kapcsolat révén azonnal több ezer vállalatot érhetünk el saját országunkban, régiónkban és világszerte. Az eXite sikerének másik fő oka a továbbított üzenetek automatikus

feldolgozása. Az előbbiek értelmében nem véletlenül az eXite Kelet Közép Európa legnépszerűbb üzleti platformja, a számok nyelvén ez csak 2008-ban több mint 200 millió tranzakciót jelent. A szoftver működésének előfeltétele a GS1 logisztikai szabványainak és harmonizált eljárásainak alkalmazása. Az eXite egy az IBM által működtetett több szerveres architektúrára épül. A maximális biztonság és gyors adatfeldolgozás érdekében a rendszer minden hardver és szoftver eleme két fizikailag különálló IT centrumban kapott helyet. Az ausztriai iroda, mint az EDITEL csoport központja közvetíti az EDI know-how-t KeletEurópa felé. Ennek okaként a fejlettebb kereskedelmi és ipari szektort lehet megjelölni, amely fontos szerepet játszik a régió gazdaságában. Példaként felhozható a Spar áruházlánc egész térségre kiterjedt fiókhálózata. Habár az EDI fejlesztésének alapját az FMCG szektor jelentette, napjainkban a

megnövekedett érdeklődés miatt a szolgáltatónak ki kell terjesztenie tevékenységét az egészségügy, a logisztikai szektor, a bútoripar és az elektronikai szektor felé. Az előbbi szektorok azért válhattak/válnak EDI alkalmazókká, mert folyamataik nagyban hasonlítanak a gyorsan forgó fogyasztási cikkekéhez, vagyis gyakran azonos beszállítói körrel rendelkeznek és jellemző rájuk a megrendelések fokozott gyakorisága. 54 http://www.doksihu 4.2 Az EDI szolgáltató feladatai52 Ebben az alfejezetben az EDITEL csoport konkrét tevékenységet mutatom be, majd külön kitérek a vállalatok által elérhető előnyökre. Az EDI szolgáltató legfontosabb feladata, hogy megfelelő technológiával és szaktanácsadással támogassa a vállalatokat az EDI bevezetéséhez. Emellett le kell szögezni, hogy a szolgáltató nem csak egy elszigetelt tanácsadó, hanem az adott vállalat belső folyamataiban aktívan résztevő kommunikátor, vagyis a

szakértői tevékenységi körébe tartozik az EDI kapcsolat kialakításán kívül a vállalat beszállítóinak megnyerése az elektronikus adatcsere alkalmazásának érdekében. Az EDITEL-nél a korábban tárgyalt szervezetekhez képest (ECR, GS1) fontosabb szerephez jut a marketing és az értékesítés tevékenysége, mivel a szolgáltató a piacon nem egyedüliként van jelen, tehát számolnia kell a piaci verseny pozitív és negatív következményeivel egyaránt. Bár az EDI bevezetési projektek kivitelezésének a későbbiekben még egy teljes alfejezetet szentelek, ennek ellenére szükségét érzem néhány mondattal érzékeltetni a projektek lefolyását, mert a jelen fejezet témájához is szorosan kapcsolódnak. Az EDI bevezetési projektek során felmerülő szolgáltatói feladatok nagyban függnek az előfeltételektől. Például az infrastrukturális felkészültségen kívül az sem elhanyagolható szempont, hogy az ügyfél már korábban is GS1

rendszerhasználó, vagy csak a projekt kezdetével ismerkedik meg a szabványokkal. További lényeges szempont az elérni kívánt célok meghatározása. Össze sem hasonlítható egy csak a rendelési folyamat automtizációjának bevezetését célzó projekt kivitelezése egy rendkívül összetett CPFR programmal, ahol ráadásul az EDI „csak” mint szükséges technológiai háttér jelenik meg. Az alábbiakban taglalt „problémák és megoldások” bekezdésben megfogalmazott észrevételek is elsősorban a projektek komplexitásának függvényei. Mindenek előtt az EDI legmeghatározóbb problémájaként a technológia felhasználói oldalon jelentkező alacsony prioritása emelhető ki. Nyilvánvaló módon egy vállalatnak számtalan fontosabb célja van – pl. eladások- és piaci részesedés növelés, termékfejlesztés, stb – az elektronikus adatcsere bevezetésénél, ezért az EDI csak egy technológia a számukra, amely ugyan képes növelni az

ellátási lánc hatékonyságát, de csak akkor, ha megfelelő számú 52 A fejezet alapját EDITEL szakértőivel készült interjúk képezik 55 http://www.doksihu partnerrel, megfelelő számú üzenetet cserélnek, vagy más szóval elérik azt a kritikus tömeget, amelynél már gyors megtérülésről és egyértelmű haszonról beszélhetünk. Meglepő módon a bevezetés során felmerülő problémák jellemzően nem technikai, hanem inkább „humán” jellegűek. Nagyon fontos a dolgozók elfogadása és megértése, hiszen az EDI az ő munkájukat könnyíti meg, de csak akkor, ha hozzáértő módon és megfontoltan kezelik. Ha a cég munkavállalói nem hajlandóak együttműködni az EDI szolgáltatóval, vagy a felelős menedzserrel, akkor minden erőfeszítés hatástalan. Az EDITEL feladata, hogy akár a felsővezetésen keresztül, akár direkt módon meggyőzze a dolgozókat arról, hogy az EDI alkalmazása nagyfokú könnyebbséget és extra hatékonyságot

hozhat a mindennapi tevékenységükbe. Összegezve az elfogadás az EDI bevezetésének alapfeltétele A következő sorokban az eXite gyakorlati előnyeiről lesz szó. Abban az esetben, ha egy vállalat már nem 5-10, hanem 500-1000 EDI kapcsolat kiépítésében gondolkodik a hagyományos kétoldalú privát hálózatokat alkalmazva, akkor komoly nehézségek és még komolyabb költségek léphetnek fel. Az eXite-ot azonban pont az ilyen helyzetek megoldására fejlesztették, mivel hozzá kapcsolódva – mindössze egy kapcsolódási pont révén – üzleti partnerek ezrei kommunikálhatnak közvetlenül a világ bármely részéről. A platform 10.000 tagvállalatával igén széles spektrumot fed le, egészen a sarki zöldségestől a multinacionális vállalatig. Természetes minden vállalat ugyanabban a támogatásban és szolgáltatásban részesül, de tagadhatatlanul nagyobb beleszólásuk van a komolyabb cégeknek a szoftver továbbfejlesztésébe. Az alábbi

fejezetrész betekintést enged abba, hogy az EDI alkalmazása felhasználói részről milyen előnyökkel jár, vagyis milyen visszacsatolások érkeznek a szolgáltatóhoz. Az elérhető előnyök objektív mérése és közzététele nehéz feladat, mivel eddig nem került sor releváns és elfogadott mérési eljárásokon nyugvó vizsgálatokra. Azonban, ha a kérdést gyakorlatiasan közelítjük meg, akkor nyilvánvaló pozitívumként jelenik meg vállalati részről az adminisztrációval foglalkozó emberi erőforrás redukálása, hiszen míg korábban 5-10 dolgozóra volt szükség a megrendelések feldolgozásához, vagy a számlák archiválásához, addig az EDI használata révén mindössze egy rendszergazda időnkénti ellenőrzései jelentik az emberi beavatkozást. Az EDI további lényeges tulajdonsága, hogy kapcsolatban van az úgynevezett ERP53 rendszerrel (pl. SAP, ORACLE), a többszörös adatbevitel elkerülése érdekében Ennek a 53 Enterprise Resource

Planning = vállalati ügyviteli rendszer 56 http://www.doksihu kapcsolatnak az előfeltétele egy konverter, amely átfordítja az ügyviteli rendszer által létrehozott adatokat szabványos EDI formátumra (pl. EDIFACT), és természetesen ugyanezt a műveletet fordítva is végrehajtja. A fordítási folyamat automatikusan és folyamatosan történik. A következő felsorolás az előbbiek összegzése és kiegészítéseként tartalmazza az EDI előnyeit és a bevezetéssel/használattal kapcsolatos hátrányait. Általános előnyök: • vevőszolgálat fejlesztése • növekvő versenyképesség • javuló szállítási pontosság és készenlét • gyorsabb adatfeldolgozás • nagyobb biztonság és átláthatóság • csökkentett papírfelhasználás • hibák elkerülése • technológia, amely új távlatokat nyit – lehetőség korábban nem elérhető új folyamatok bevezetésére o ECR technikák például: ƒ CRP, VMI ƒ Cross Docking ƒ CPFR Problémák:

• előfordulhat szükségtelen információk átvitele • bonyolult és magas költségekkel jár • elfogadás nélkül eredménytelen • instabil vállalati rendszerek kihatnak a rendszer működésére 57 http://www.doksihu • szabványok értelmezése nehézséget okoz • egy EDI projekt sikere nagyban függ a kritikus tömeg (üzenetváltások száma) elérésétől Az EDITEL csoport közeljövőbeli tervei és céljai: Az EDITEL nemzetközi mivoltát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy 20 országban vannak ügyfelei Európa szerte. A vállalat legfontosabb operatív célja az elektronikus adatforgalom növelése a már meglévő ügyfelei körében. Ez előbbi elengedhetetlen a piacvezető pozíció megtartásához és a piaci részesedés növeléséhez. További lényeges feladat a nemzetközi struktúra megerősítése az irodák közötti kommunikáció fejlesztése révén. Alapvetően két részre lehet bontani a jövőbeli terveket, egyrészt a fentebb

részletezett piaci pozíció megerősítésére, másrészt pedig a technológiai, szolgáltatásbeli fejlesztésekre. Ami a szolgáltatásokat és a technológiai hátteret illeti, az eXite prioritást élvez, tehát a platform továbbfejlesztése, elérhetőségének fenntartása és növelése, valamint a piaci igények rugalmas kiszolgálása a cégcsoport elsődleges célja. Ami a terjeszkedést illeti egyáltalán nem elképzelhetetlen a további expanzió, mivel az EDITEL-nek ügyfeleivel együtt kell kiterjesztenie szolgáltatásait az új piacokra. Csak a példa kedvéért, ha egy a válságban jellemzően kevésbé érintett élelmiszeripari lánc egy új leányvállalatot alapít Törökországban, akkor nyilván a szolgáltatónak is érdemes és szükségszerű kihelyeznie az igényelt szolgáltatásait. 58 http://www.doksihu 4.3 Az EDI bevezetése54 A már korábban is említett kereskedelmi láncoknak kulcsszerepük van az EDI bevezetésében, hiszen ha egy

közülük beruház a szükséges infrastruktúrába és végigviszi az EDI projektet, akkor gyakorlatilag beszállítók százainak sincs más választása, minthogy az elektronikus adatcsere bevezetése mellett döntsenek. A GS1 szerepe is rendkívül fontos egy bevezetési projektben, mivel függetlensége és elismertsége révén összekötőként, illetve fórumként funkcionálhat az üzleti partnerek között. Továbbá a GS1 szabványainak és azonosító kulcsainak használata jelenti az EDI gyors és hatékony bevezetésének előfeltételét. Az EDI bevezetése és használata számos szektorban magától értetődő, mivel segítségével több millió dolláros veszteségek (pl. hibás adatbevitel) kerülhetők el, jelentős előnyök (pl gyorsaság) biztosítása mellett. Ilyen szektor például az autóipar, amelyre igen éles verseny jellemző, vagy a logisztikai szektor és az élelmiszeripar ahol kiemelkedő szerepe van a gyorsaságnak és a pontosságnak. Vannak

azonban olyan gazdasági és igazgatási területek (pénzügy, államigazgatás, kiskereskedelem) ahol nem olyan természetes az EDI használata, mint az előbb említtet példák esetén. Mivel az eddigiekben kiemelten a módszer kereskedelemben megjelenő előnyeire koncentráltam, ezért a továbbiakban az EDI bevezetésének legjellemzőbb okait erre a szektorra vonatkozóan részletezném: • Az optimális folyamat az, amikor a vállalat észleli, hogy növelni tudná a hatékonyságát az adminisztratív (pl. megrendelés, számlázás, feladási értesítés) folyamatok automatizációja, és a manuális beavatkozások csökkentése révén. • A másik lehetőség értelmében a nagyobb hatalommal bíró vállalat (vevő) rákényszeríti akaratát a beszállítójára, aki magától nem vezetné be a rendszert. A vevő részéről a döntést a klasszikus (fax, telefon) megrendelési/számlázási/dokumentálási folyamatokkal összehasonlíthatatlan előnyök

indokolják, beszállítói részről pedig az üzleti kapcsolatok szorosabbá válása, valamint a lehetőség a további kooperációra (pl. ECR technikák). 54 A fejezet alapját az EDITEL szakértőivel készült interjúk képezik. 59 http://www.doksihu A következő példa az osztrák piacról származik. Egy „kisvállalkozás” fel szeretett volna kerülni a Spar beszállítóinak listájára. A Spar azonban ekkor már ragaszkodott a megrendelések elektronikus lebonyolításához, így egy hat hónapos próbaidőt adott az új beszállítójának az EDI bevezetésére. A „kisvállalkozás” ezidő alatt beüzemelte az EDITEL web kliensét a listázás érdekében. A sikeres tesztelési időszakot követően a vállalat állandó beszállítói státuszt kapott, aminek köszönhetően már be tudott ruházni egy jóval drágább, de sokkal hatékonyabb konverter szoftverbe. A példában szereplő „kisvállalkozás” lehetne bármelyik KKV az FMCG szektorból. 60

http://www.doksihu 4.4 EDI és ECR folyamatok a Henkel CEE55-nél A düsseldorfi központú Henkel AG & Co. KGaA56 kelet közép európai regionális vállalata, a bécsi székhelyű Henkel CEE 1984-óta folyamatosan erősíti a jelenlétét a régióban. A Henkel Budapest a gyártó első leányvállalataként 1987-ben jött létre. Ettől az időponttól kezdve a Henkel CEE-t folyamatos növekedés jellemzi. A dinamikus terjeszkedési programot szem előtt tartva a vállalat célja továbbra is új piacok feltárása a sikeres jövő garanciája érdekében. A Henkel közép-kelet európai részlege 32 országban rendelkezik érdekeltséggel az ausztriai központ mellett, így például Albániában, Fehéroroszországban, Bulgáriában, Kazahsztánban, Litvániában, Mongóliában, Törökországban és Üzbegisztánban. A vállalat ebben az 500 millió embert magába foglaló régióban 10.000 dolgozót alkalmaz A regionális központ Bécsbe helyezése megalapozott döntés

eredménye, mivel a Henkelnek nagyon komoly, mintegy 120 évre visszanyúló kapcsolata van az országgal. Példának okáért a bécsi üzem már 1927-óta működik megszakítás nélkül. A Henkel CEE legfontosabb márkái az osztrák piacon: Ceresit, Fa, Schwarzkopf, Loctite és Persil. A Henkel első kelet közép európai vegyesvállalatát Magyarországon, Budapesten alapította 1987-ben. Napjainkban a budapesti központú Henkel Magyarország két gyártóüzemet koordinál hozzávetőlegesen 700 munkavállalóval. A legkeresettebb Henkel márkák a magyar piacon a következők: Biopon, Bref, Pattex, Persil, Schauma, Taft és Tomi.57 Az utóbbi években a Henkel CEE elkezdett EDI kapcsolatokat kiépítenie a nagyobb megrendelői felé, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedett rá partnerei részéről, akik már regionális szolgáltatókon keresztül egy ideje használják az EDI-t. A nyomásnak engedve a Henkel CEE az eXite-ot választotta üzleti kommunikációs folyamatainak

teljeskörű lebonyolításához. A választás ideális megoldásnak tekinthető, mivel a platform kiterjedt felhasználói körrel és helyi támogatottsággal rendelkezik a teljes régióban, természetesen beleértve és kiemelve Magyarországot és Ausztriát. A Henkel egységes adatkezelési metódust használ Kelet Közép Európában, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint ne kelljen szerződést kötnie minden egyes helyi szolgáltatóval. Ezt EDITEL ügyfélként minden további nélkül 55 Central and Eastern Europe = Közép-Kelet Európa Kommanditgesellschaft auf Aktien (KGaA), deren Komplementär eine Aktiengesellschaft (AG) ist = egy olyan bt., amelynek beltagja egy részvénytársaság 57 A fejezet eddigi a része a http://www.henkel-ceecom weboldal alapján készült 56 61 http://www.doksihu megteheti, mivel a szolgáltató kiterjedt franchise hálózattal rendelkezik. Felhasználói szemszögből jelentős pozitívumként jelentkezik, hogy az eXite jelentősen

bővítette ügyfelei körét az elmúlt időszakban, így segítve a gyors és hatékony kommunikációt. Emellett roaming szerződésekkel az EDITEL lehetőséget az teremtett az üzleti folyamatok világszintű kiterjesztésére. Összességében az eXite platform egy igen kényelmes és hatékony lehetőség a Henkel CEE számára az EDI üzenetek küldésére, fogadására és feldolgozására.58 Volt szerencsém egy rövid interjút készíteni a Henkel CEE informatikai igazgatójával, Wolfgang Reiter úrral a vállalat EDI használatáról és ECR technikák alkalmazásáról. A következőkben olvasható az interjú, majd annak elemzése. Kérdőív az EDI és az ECR gyakorlati jelentőségéről 59 1. Megközelítőleg mekkora forgalommal számolnak az idén? ¾ Nagyjából 2,5 milliárd euróval. 2. Hány kereskedelmi partnernek szállítanak be? ¾ Megközelítőleg 30.000 vállalatnak 3. Ezek közül mennyivel cserélnek elektronikusan adatokat (EDI)? ¾ Körülbelül

100 vállalattal. (Beleértve a jelentősebb kiskereskedelmi láncokat (pl REWE) és a logisztikai szolgáltatókat is) 4. Mely országokat támogatják Ausztriából az EDI bevezetésében? ¾ Szinte mindegyiket a közép-kelet európai régióban: Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ukrajna, Oroszország, Románia, Törökország és Szlovénia. Fehér foltok: Baltikum, Horvátország és Bulgária. 5. Hány főből áll az EDI működtetéséért felelős csapat? Rendelkeznek önálló EDI részleggel? 58 59 EDITEL (2009) A fejezet alapját a Wolfgang Reiterrel (Henkel CEE) készült interjú képezi 62 http://www.doksihu ¾ Egyelőre nincs a vállalatnak EDI részlege, de már komolyan fontolóra vették a létrehozását. Jelen pillanatban az eXite alkalmazásának köszönhetően mindössze 4 dolgozó foglalkozik kizárólag az EDI működtetésével. 6. Megközelítőleg hány árucikket forgalmaznak? Van olyan árucsoport, amelynek áramlása nem

EDI-n keresztül valósul meg? ¾ Az ipari felhasználásra szánt termékek értékesítésében jellemzően nincs szerepe az EDI-nek, ellenben jelentős szerepet tölt be a márkázott termékek esetén. Megközelítőleg 1.000 terméket tartalmaz a Henkel CEE áruválasztéka 7. Évente hány százaléka változik meg a termék törzsadatoknak? ¾ Hozzávetőlegesen 30%-a változik meg a termék törzsadatoknak éves szinten. 8. Az összes számla hány százaléka kerül elektronikus továbbításra ¾ Nagyjából a számlázás 70%-a megy végbe elektronikus úton. 9. Milyen előnyök merülnek fel az Önök vállalatánál az elektronikus számlázás során? ¾ Emberi beavatkozás/manuális adatbevitel csökkentése (hibák elkerülése) mellett a megrendelői kapcsolatok erősítése az elektronikus számlázással kapcsolatos legfontosabb előny egy beszállító számára. Továbbá mivel a folyamat egyre inkább szabványosnak tekinthető a mindennapos üzletek

lebonyolításában, ezért elhanyagolása, illetve nem alkalmazása versenyhátrány lehet a piacon. 10. Mely üzenettípusokat használják a következők közül? • PRICAT (Ár/Értékesítési katalógus) - igen • ORDERS (Megrendelés) - igen • ORDRSP (Megrendelés visszaigazolása) - igen • DESADV (Feladási értesítés) - igen • SLSRPT (Értékesítési jelentés) - igen • egyéb - nem 11. Mely EANCOM formátumot alkalmazzák az alábbiak közül? • EANCOM D.93A - nem • EANCOM D.96A - igen 63 http://www.doksihu • EANCOM D.01B - igen • egyéb formátumot - nem Tehát a Henkel CEE kizárólag az EANCOM jelenlegi, valamint azelőtti kiadását használja. 12. Mit szeretnének az elektronikus adatcsere használata révén elérni? (Értékelje 1-től 9-ig! legfontosabb) • üzleti folyamatok meggyorsítása - 8 • megfelelés a piac (vevők) elvárásainak - 9 • minőség javítása - 8 • árcsökkentés - 7 • új vásárlók megnyerése - 2 • új

piacok megnyílása - 2 • új értékesítési csatorna felépítése - 1 • új üzleti modell alkalmazása - 1 • vállalati imidzs javítása - 6 17. ábra: az EDI haszna (Forrás: Saját) Az előbbi ábrából egyértelműen kiderül, hogy a legfontosabb indok az EDI alkalmazására a piac igényeinek teljesítésére való törekvés. További fontos szempont a belső folyamatok 64 http://www.doksihu optimalizálása és a vállalati imidzs javítása. A Henkel CEE szemszögéből az EDI-nek nincs szerepe az új piacok és az új vásárlók megnyerésében. 13. A következő ECR eljárások közül melyiket/melyeket alkalmazzák: • Cross-Docking - igen • CRP, VMI - nem • CPFR - nem • Integráció logisztikai szolgáltatóval (EDI üzenetek) - igen • Nyomon követés és áruvisszahívás - nem • POS-adatmenedzsment - nem Az ECR technikák alkalmazásának egyértelmű oka a megrendelői igény, ugyanez fordítva jellemzően nem szokott előfordulni. 14.

Milyen különbségek merülnek fel az EDI bevezetése között Magyarországon és Ausztriában? ¾ Magyarország (valamint a többi kelet közép európai ország) hátránya Ausztriával szemben a támogatottság (külső szakértelem) hiányában és a technikai infrastruktúra elmaradottságában nyilvánul meg. 15. Milyen platformot alkalmaznak az EDI megvalósításához? ¾ eXite 16. Az ECR technikák bevezetésekor mely kritériumok jellemzik a megfelelő partnert? (Vagyis mely tényezőknek van kiemelt szerepe az együttműködés sikerességében – értékelje őket 1-től 5-ig!) • EDI szabványok alkalmazása - 5 • kereskedelmi forgalom nagysága - 3 • szoros üzleti kapcsolat - 4 • partner megbízhatósága - 4 • partner tapasztalata az ECR eljárások területén - 2 65 http://www.doksihu 18. ábra: ECR kritériumok (Forrás: Saját) Az ábráról leolvasható, hogy egy sikeres együttműködés alapja a szabványok alkalmazása mellett a bizalom

megléte. Kevésbe fontos kritérium a tapasztalat, mivel alapvetően modern folyamatokról beszélünk 17. Hogyan becsüli meg az alkalmazott ECR technikák jelenlegi és jövőbeli hasznát? (1-8) • időhatékonyabb adatfeldolgozás - 7 • alacsonyabb hibaszázalék - 8 • időhatékonyabb logisztikai folyamatok - 6 • alacsonyabb készletszint - 5 • bizalom növekedése a partnerek között - 6 • növekvő versenyképesség - 5 • nagyobb forgalom - 4 • jobb kapcsolat a kereskedőkkel – 5 66 http://www.doksihu 19. ábra: az ECR haszna (Forrás: Saját) Az ECR technikák Henkel CEE-nél jelentkező konkrét haszna a hibamentes és gyors adatfeldolgozás mellett az üzleti partnerekkel szembeni bizalom és lojalitás növelésében nyilvánul meg. 18. Milyen általános, konkrétan kimutatható előnyökkel jár az Önök esetében az ECR technikák alkalmazása? ¾ A Henkel CEE számára a legfontosabb előnyök az ECR technikák révén elérhető

költségcsökkentés, és az egész folyamatra kiterjedő javuló minőségi mutatók. Összességében a Henkel CEE felismerte, hogy a versenyképessége növelése, de legalábbis megtartása érdekében szükséges az EDI és az ECR folyamatok alkalmazása. A kedvező eredményeknek köszönhetően a vállalat a projektek kibővítését tervezi a közeljövőben. 67 http://www.doksihu 5. Konklúzió Szakdolgozatomban igyekeztem bemutatni az EDI rendszert, mint a modern logisztikai folyamatok alapját képező technológiát és eljárást. Az elektronikus adatcsere és az ECR folyamatok összefonódásából egyszerre profitálhat a vevő, a kereskedő és a gyártó. Ebből kifolyólag véleményem szerint jelentős jövő elé néznek az ezirányú, elsősorban a hatékonyság növelését célzó, vásárlóközpontú projektek mind Magyarországon, mind Európa szerte. Az EDI már önmagában is meghatározó előnyökhöz juttatja alkalmazóját, de ezek az előnyök

jelentősen növelhetők a korábban részletezett modern logisztikai folyamatok bevezetésével. Mivel a vállalatok többsége nem rendelkezik a megfelelő technológiával és szaktudással, ezért lényeges feladat hárul az EDI szolgáltatókra, amelyektől lényegében kész csomagként megvásárolhatóak a kitűzött cél eléréséhez szükséges szolgáltatások. Dolgozatomban egy külön fejezetben kitértem az EDITEL cégcsoportra, amely Közép-Európa piacvezető EDI szolgáltatója. A vállalat szakértőivel készült interjúk alapján próbáltam kiemelni az EDI bevezetési projektek kulcsmozzanatait. Az EDI szabványokra épül, melyek segítségével lehetőség nyílik a különböző iparágakban tevékenykedő és eltérő belső rendszert alkalmazó vállalatok közötti kommunikációra. A változatos és folyamatosan bővülő üzenettípusok kivétel nélkül lefedik az üzleti világ igényeit. Az EDI elterjedtsége egyértelműen az iparosodott országokban

koncentráltabb, mivel e térségben már komoly múlttal rendelkezik, míg ezzel szemben néhány harmadik világbeli országban csak most ismerkednek a rendszerrel. Az elterjedtségi mutatókkal ellentétesen alakulnak a növekedési ráták. Felmérések szerint a nyugati világban a piac telitettsége miatt nincs jelentős növekedés a felhasználás terén, ezzel szemben például a keleteurópai régióban nem ritka éves szinten a 20-30%-os pozitív irányú változás. Ami a klasszikus EDI jövőjét illeti, már sokan kongatták a vészharangot, de ennek ellenére jelenléte az ellátási láncokban egyre biztosabbnak és meghatározóbbnak tűnik. A technológia „túlélését” annak köszönheti, hogy képes volt alkalmazkodni az internet elterjedését követő lehetőségekhez és kihívásokhoz. A dolgozatomban részletezett Henkel CEE-re vonatkozó elemzés révén kirajzolódnak az EDIvel és a modern logisztikai folyamatokkal kapcsolatban a legfontosabbnak ítélt

elvárások és előnyök egy beszállító szemszögéből. A gyakorlati példáknál maradva említésre méltónak 68 http://www.doksihu tartom a mellékletben található részletes esettanulmányt, amely végigkövet egy VMI bevezetését célzó projektet a francia L’Oréal és a német DM között. A szakdolgozat utolsó mondataihoz közeledve remélem, hogy elértem kitűzött célomat és egy áttekinthető, jól értelmezhető munka révén sikerült hozzájárulnom a jövő logisztikai folyamatait meghatározó technológia megismeréséhez. 69 http://www.doksihu 6. Mellékletek 6.1 Esettanulmány60 Avagy az EDI és az ECR technikák együttműködése a gyakorlatban A következő valós, vállalati anyagok alapján készült esettanulmányban egy EDI-vel támogatott VMI projektet követek végig. Reményeim szerint ezzel a gyakorlati példával rá tudok világítani az előbbi fejezetekben tárgyalt technikák és technológiák gyakorlati hasznára. Az

alábbiakban részletezett esettanulmány egy VMI projekt bevezetését, működését és eredményeit írja le. A példa egyik főszereplője a L’Oréal csoport, amely 13% százalékos világpiaci részesedésével piacvezető a kozmetikai termékeket gyártó vállalatok között. A vállalat egyaránt előállít luxus és tömegcikkeket, majd ezeket különböző értékesítési csatornákon keresztül juttatja a végfogyasztóhoz. Találkozhatunk a L’Oréal termékeivel a patikákban, közértekben és drogériákban egyaránt. A kozmetikai termékek piacának sajátosságai révén rendkívül gyorsan változik a termékskála, nem is beszélve a szezonális átállásokról. A világszerte több mint 50.000 embert foglalkoztató vállalat számtalan márkát gyárt, ezek közül a projekt során az európai tömegcikkeken (Garnier, L’Oréal Paris) lesz a hangsúly. Általános esetben a L’Oréal ellátási stratégiája a következő: Az árucikkek az adott

kereskedelmi lánc központi raktárába kerülnek kiszállításra, majd onnan már vásárlói hatáskörben jutnak el az egyes értékesítési pontokig. Kivételt képeznek ezen eljárás alól a nagy értéket képviselő termékek, melyeket közvetlen módon szállítják a megnevezett üzlethez. A L’Oréal termékeinek legfontosabb értékesítői a drogériák. A DM61 is közéjük tartozik, amely közel hatszáz üzlettel és 2,5 milliárd euró feletti forgalommal bír. A projekt bevezetéséig a DM és a L’Oréal között tradicionális, az előbb említett beszállítóvevő viszony volt érvényben, tehát egy központilag vezérelt EDI üzenetekkel (ORDERS, INVOIC) támogatott áruellátási folyamat. 60 A fejezet alapját a http://www.experience-onlinech/cases/experience20nsf/volltext/loreal dm weblapon elérhető esettanulmány képezi 61 Drogerie Markt 70 http://www.doksihu A VMI projektet a következő okok hívták életre: • problémát okoz az

áruellátásban a megszokottól eltérő mennyiségek rendelése • a L’Oréalnak nem áll rendelkezésére a DM készletjelentése a jobb tervezhetőség érdekében • a gyakori szezonális változások miatt fennáll az áruvisszaküldés lehetősége • a L’Oréal piacvezetőként tapasztalatot akart gyűjteni egy VMI projekt lefolyásáról A VMI azonban nem csak a problémák leküzdésére ad lehetőséget, hanem az alább felsorolt új célok elérésére is. • költségcsökkentés • versenyképesség növelése • átfutási idő csökkentése (beszállító raktára Æ végfogyasztó) • szolgáltatási színvonal emelése • raktárkészlet csökkentése • üzleti kapcsolat fejlesztése egymás folyamatainak megismerése révén A pilotprojekt legfontosabb célja a legutóbbi volt, vagyis a kommunikáció és az együttműködés magasabb szintre emelése. A DM remek partnernek bizonyult a L’Oréal számára, mivel már tíz beszállítójával működtet

sikeresen VMI projekteket, tehát megfelelő tapasztalattal rendelkezik.62 Érdekes azonban, hogy pozitív tapasztalatai ellenére sem törekedett VMI projekt kezdeményezésére legfontosabb beszállítójával, a L’Oréallal. A programba 140 olyan terméket vontak be, amelyre folyamatos és kiszámítható kereslet volt jellemző. A hat hónapig tartó pilotprojektet összesen egy hét főből álló csoport koordinálta – ebből két IT szakértő, két vevőszolgálatos, két külső tanácsadó és egy vezető. Szakértők szerint a projekt sikeréhez nagyban hozzájárult a partnerek számára elérhető, és tisztán látható célok konkrét meghatározása. Fontos feltétel volt továbbá, hogy a folyamat közben már ne változtassanak a célokon. A siker másik sarokköve a megfelelő minőségű és mennyiségű adatok egymás közötti megosztása. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a L’Oréal már egy hasonló projekt leállítására kényszerült a partner

elégtelen adatszolgáltatása miatt. 62 Ezért is esett rá a L’Oreal választása, valamint a raktárak földrajzi közelsége miatt. 71 http://www.doksihu A bevezetésre került „új megoldás” tehát úgynevezett kiszámítható kereslettel rendelkező alaptermékekre vonatkozik, és tömören arról szól, hogy a L’Oréal elektronikus üzeneteken keresztül (INVRPT) gyors és akzuális jelentést kap a DM aktuális készletszintjéről, majd ez alapján feltölti a raktárát, tehát az ehhez a tevékenységhez köthető felelősség és költség a továbbiakban őt terheli. Az alábbi táblázatban látható a korábbi és az új folyamat leírása. 4. táblázat: régi és új karakterisztika Új karakterisztika • VMI alkalmazása alaptermékekre • készletadatok kicserélése • automatikus készletfeltöltés a L’Oréal • Régi karakterisztika • szállítás megrendelés alapján • központi készletfeltöltés a vevő által által •

megrendelés EDI-n keresztül megrendelés visszaigazolás (INVRSP) • számlázás EDI-n kersztül EDI-n keresztül • számlázás EDI-n keresztül (Forrás: http://www.experience-onlinech/cases/experience20nsf/volltext/loreal dm) A konkrét folyamat a következő lépésekből áll: (1) A DM napi szinten megosztja készletszintjét a L’Oréallal. (2) A L’Oréal kétnaponta feltölti a DM raktárát és visszaigazoló üzenetet küld róla. (tervezés – meghatározás – fizikai logisztika) Természetesen mindkét vállalat használ ügyviteli rendszert, amely adatait a konverter alakítja szabványos EDI formátummá (és fordítva). Gazdaságossági okból a legkisebb kiszállított egység egy euró raklapnyi áru volt. A készletfeltöltés folyamatának koordinálását rövid úton át tudták venni a csoport vevőszolgálatos dolgozói, akik az új feladatot hatékonyan integrálták a mindennapi feladataik közé. A következő sorokban a költségek és a

haszon vizsgálatára kerül sor. Egyértelmű pozitívumként az alábbi eredmények jelentkeztek: • az átfutási idő 50%-kal csökkent 72 http://www.doksihu • a készlettel kapcsolatos költségek 30%-kal csökkentek • a szállítási szolgáltatások megítélése 1%-kal nőtt Nyilvánvalóan költségcsökkentésről csak a DM részéről lehet szó, mivel a készletfeltöltési feladatok a L’Oréal-hoz kerültek, így növelve az árukezeléssel kapcsolatos költségeit. A számoknak ellentmondva a L’Oréal mérlege mégis pozitív, mert a DM által megosztott adatok révén lehetősége nyílt saját gyártósora optimális szervezésére és a szezonális termékek leváltásának hatékonyabb koordinálására. A nem várt eredmények között említhető, hogy a sikereket látva a DM a szezonális termékekre is ki akarja terjeszteni a kooperációt. Mindazonáltal az együttműködés legnagyobb haszna egyértelműen a felek közötti kapcsolat javulása. A

következő táblázat összefoglalja a VMI projekt fontosabb jellemzőit. 5. táblázat: összesítés időtartam 6 hónap projekt csoport 6 fő projekt költségei 60.000 euró készletfeltöltés heti 4 óra raktározási költségek -30% szállítási szolgáltatások +1% átfutási idő -50% (tervezett: -30%) szállítási gyakoriság +100% (Forrás: http://www.experience-onlinech/cases/experience20nsf/volltext/loreal dm) A L’oréal a projekt sikerességét szem előtt tartva a folyamat további kiterjesztését, valamint CPFR program indítását tervezi a jövőben. Konklúzióként fontos megjegyezni, hogy a partnerek számára világossá vált az együttműködés pozitív hatása az üzleti folyamatokra. Különösen igaz ez a L’Oréalra, mivel megtapasztalta, hogy plusz költségek és feladatok vállalásával is jelentős előnyökhöz – vevői elégedettség/hűség, optimális belső folyamatok – lehet jutni. Érdemes megjegyezni, hogy az EDI

alkalmazását a projekt során az esettanulmány már magától értetődőnek tekinti, mivel a kommunikáció már korábban is elektronikusan zajlott a 73 http://www.doksihu felek között. Vagyis értelemszerűen itt most „csak” az EDI használatának kiterjesztését figyelhetjük meg, nem pedig az egyébként ritkán előforduló 0-ról építkezést. 6.2 Rövidítések jegyzéke AS2 = Applicability Statement 2 (Alkalmazhatósági Megállapítás) B2B = Business to Business (Vállalatok között) CEE = Central Eastern Europe (Kelet-Közép Európa) CPFR = Collaborative Planning, Forecasting and Replenishment (Közös Tervezés, Előrejelzés és Feltöltés) CRP = Continuous Replenishment Program (Folyamatos Készletfeltöltési Rendszer) EAN = European Article Number (Európai Aruazonosító Rendszer) EANCOM = A UN/EDIFACT szabvány alkalmazásba vételi útmutatója eCom = electronic Commerce (elektronikus kereskedelem) ECR = Efficient Customer Response (Hatékony

Fogyasztói Válasz) EDI = Electronic Data Interchange (Elektronikus Adatcsere) ERP = Enterprise Resource Planning (Vállalati Erőforrás Tervezés/Ügyviteli Rendszer) FMCG = Fast Moving Consumer Goods (Gyorsan Forgó Fogyasztási Cikkek) GDSN = Global Data Synchronization Network (Globális Adatszinkronizációs Hálózat) GLN = Global Location Number (Globális Szevezet-/Helyazonosító Szám) GS1 = Global System/Standard/Solution (Globális Rendszer/Szabvány/Megoldás) GTIN = Global Trade Identification Number (Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám) LTL = Less Than a Truckload (Kevesebb mint egy kocsirakomány) POS = Poin Of Sale (A vásárlás helye) SAP = Systeme, Anwendungen und Produkte in der Datenverarbeitung (Rendszerek, Alkalmazások és Termékek az Adatfeldolgozásban) SME = Small and Medium Enterprises (Kis és Közép Vállalkozások) SSCC = Serial Shipping Container Code (Szállítási Egység Sorszám Kód) 74 http://www.doksihu UN/EDIFACT = United

Nations/Electronic Data Interchange For Administration, Commerce and Transport (ENSZ/elektronikus adatcsere az igazgatásra, kereskedelemre és szállításra UNECE = United Nations Economic Commission for Europe (ENSZ Gazdasági Tanácsa) VAN = Value Added Network (Hozzáadott Értékű Hálózatok) VMI = Vendor Managed Inventory (Beszállító által működtetett készletgazdálkodási rendszer) XML = eXtendible Markup Language (Kiterjeszthető jelölő nyelv) 6.3 EANCOM 2002 üzenettípusok Rövid név Angol kifejezés Törzsadatok PARTIN PROINQ PRICAT PRODAT QALITY Party Information Product Inquiry Price/Sales Catalogue Product Data Quality Test Report Rendelési adatok CNTCND REQOTE QUOTES ORDERS ORDCHG ORDRSP OSTENQ OSTRPT The Contractual Conditions Message Request for Quotation Quotation Purchase Order Purchase Order Change Request Purchase Order Response Order Status Enquiry Order Status Report Szállítási és Készletezési adatok DELFOR INSDES DESADV RECADV INVRPT

Delivery Schedule Instruction to Despatch Despatch Advice Receiving Advice Inventory Report Számla adatok MSCONS INVOIC TAXCON REMADV Metered Services Consumption Report Invoice Tax Control Remittance Advice 75 Magy Partner Termék-in Ár/értékes Ter Minőségi Szerződ Ajá A Meg Megrende Megrendelé Megrendelés stá Megrendelé Szállítá Felad Feladá Átvéte Leltárké Mért szolgáltatá S Adóe Átutal http://www.doksihu COACSU COMDIS Commercial Account Summary Commercial Disput Eladási adatok SLSFCT SLSRPT Sales Forecast Report Sales Data Report Értékesít Értékes Visszatérés feldolgozása RETANN RETINS Announcement for Returns Instruction for Returns Visszakü Visszakü Különleges információk APERAK AUTACK CONDRA CONTRL GENRAL PAYDUC KEYMAN Kereskedelmi Keresk Application Error & Acknowledgement Message Alkalmazás hiba és Secure Authentication and Acknowledgement Message Biztonsági hitele Drawing Administration Message Megjeleníté

Syntax and Service Report Szintaktikai és General Message Általá Payroll Deductions Advice Fizetés Security Key and Certificate Management Message Biztonsági kulcs Szállítási adatok HANMOV IFCSUM IFTMAN IFTMBC IFTMBF IFTMIN IFTSTA Cargo/goods Handling and Movement Forwarding and Consolidation Summary Message Arrival Notice Booking Confirmation Firm Booking Transport Instruction Transport Status Pénzügyi üzenetek BANSTA CREMUL DEBMUL DIRDEB FINCAN FINSTA PAYMUL Banking Status Multiple Credit Advice Multiple Debit Advice Direct Debit Financial Cancellation Financial Statement Multiple Payment Order (Forrás: EDITEL Austria és GS1 Magyarország) 76 Teheráru/áru k Továbbítási és ko Érkezé Foglalás Fo Szállít Szállí Ban Többszörös Többszörös Direk Pénzügy Pénzü Többszörös f http://www.doksihu 7. Táblázat és ábra jegyzék 1. táblázat: üzenettípusok és együttműködés 8 2. táblázat: CRP és CPFR 17 3. táblázat: központosított

áruellátás és a Cross Docking 22 1. ábra: A beszállító, a megrendelő és a VMI, mint közös platform 13 2. ábra: A CPFR modell 16 3. ábra: Cross Docking és az EDI üzenetáramlás 21 4. ábra: Cross Docking nélkül 23 5. ábra: Cross Dockinggal 24 6. ábra: EDI a gyakorlatban 26 7. ábra: EANCOM 30 8. ábra: EANCOM példa üzenet 32 9. ábra: XML mintaüzenet 35 10. ábra: Az EDI szabványok elterjedtsége 36 11. ábra: Az üzenetáramlás az EANCOM szabványban 2 12. ábra: eCom szabványok világszerte 44 13. ábra: A jelenlegi megoszlás 45 14. ábra: EDI használat a vállalatok forgalmának megoszlásában 45 15. ábra: Az EDI szabványok jövője 50 16. ábra: eXite 54 17. ábra: az EDI haszna 64 18. ábra: ECR kritériumok 66 19. ábra: az ECR haszna 67 77 http://www.doksihu 8. Felhasznált irodalom 1. Babics Tamás (2004): Cross-Docking in the sales supply chain: Integration of Information and Communication (I+C) relationship

http://www.ppbmehu/tr/2005 1/pdf/tr2005 1 06pdf letöltve: 2009 09 17 2. Baumgarten, Helmut (Hrsg) (2008): Das Beste der Logistik – Innovationen, Strategien, Umsetzungen - Berlin, Springer p. 245-253 (A logisztikai legjobbja – innováció, stratégia, alkalmazás) 3. ECR Blue Books (2000) (ECR kék könyvek): • Unit load Identification and tracking (Egységnyi áruazonosítás és nyomonkövetés) • CEO Overview Efficient Consumer Response (Vezetői áttekintés a hatékony fogyasztói válaszról) • The Case for ECR – A review and outlook of continuous ECR adoption in Western Europe (Az ECR helyzete – ismertetés és kitekintés a nyugat-európai ECR alkalmazásról) • A Guide to CPFR implementation (Útmutató a CPFR bevezetéséhez) • Efficient Replenishment und EDI (1996) (Hatékony készletfeltöltés és az EDI) 4. ECR Europe (2000): ECR in the Third Millennium - Academic perspectives on the Future of the Consumer Goods Industry (ECR a harmadik évezredben:

Tudományos kilátások a fogyasztói termékek iparágában) 5. ECR Österreich (1999): ECR Handbuch (ECR kézikönyv) EAN Austria 6. EDITEL (2009): The e-business platform for Central and Eastern Europe - eXite Vienna (Elektronikus üzleti platform Közép és Kelet Európának – eXite) 7. Georget, Pierre (2007): Bar Codes (when business invents its own language) (vonalkódok – amikor az üzlet feltalálja a saját nyelvét) 8. Glavanovits, Hannes – Kotzab, Herbert (2004): ECR Austria – Kompakt 9. GS1: EANCOM 2002 Edition 2008 78 http://www.doksihu 10. GXS (2008): EDI and Darwin – Survival of the fittest (A legfittebb túlélő) http://www.edibasicscouk/downloads/Med EDI%20Darwin GXSpdf letöltve: 2009. 11 04 11. Intentia (2001): Continuous Replenishment Program & Vendor Managed Inventory www.lawsoncom/www/resourcensf/pub/VMI/CRP VMIpdf letöltve: 2009 09 14 12. Iwicka, Ewana – Grangard, Anders (2009): eCom standards in the GS1 community 2008 GS1 (eCom szabványok

a GS1 közösségben) 13. Koisser, Markus - Mitschek, Andreas - Peyerl, Christoph (2007): Electronic Data Interchange (EDI) – Bestandsaufnahme aktueller Praxisentwicklungen, Wirtschaftsuniversität Wien (Elektronikus adatcsere EDI – az aktuális gyakorlati fejlesztések vizsgálata) 14. Prozesse und Standards (PROZEUS) (2002): ORDERS – DESADV – INVOICE für Umsetzer (ORDERS – DESADV – INVOICE alkalmazók részére) 15. Vatai Krisztina – Bócsi Zsolt (2007): Elektronikus Adatcsere – megoldások és szabványok 2007-2008 GS1 Magyarország 16. Voluntary Interindustry Commerce Standards (VICS) (2004): CPFR www.vicsorg/docs/guidelines/CPFR Overview US-A4pdf letöltve: 2009 09 13 17. Weblapok: http://www.henkel-ceecom/ letöltve: 2009 11 03 http://www.editelhu/ letöltve: 2009 10 23 http://www.ecrnetorg/ letöltve: 2009 10 22 http://www.editelat/ letöltve: 2009 10 21 http://www.fgcorgnz/industryasp letöltve: 2009 10 20 http://www.gs1at/ letöltve: 2009 10 10

http://www.gs1org/ letöltve: 2009 09 29 http://www.gs1hu/ letöltve: 2009 09 25 79 http://www.doksihu http://learn.gs1org/ letöltve: 2009 09 15 18. Prezentációk: Vatai Krisztina - Bócsi Zsolt (GS1 Hungary 2009): Elektronikus kereskedelem GS1 Hungary Karl Cegner (GS1 Austria 2008): eBusiness mit EANCOM/XML 19. Interjúk: Karl Cegner (GS1 Austria) 2009. 09 15 és 2009 11 12 Staub Bulcsú (EDITEL Magyarország) 2009. 10 15 Gerd Marlovits (EDITEL Austria) 2009. 10 22 Peter Franzmair (EDITEL Austria) 2009. 11 02 Wolfgang Reiter (HENKEL CEE) 2009. 11 23 80