Egészségügy | Dietetika, táplálkozástudomány » A gabonafélék helye és szerepe a táplálkozásban

A GABONAFÉLÉK HELYE ÉS SZEREPE A TÁPLÁLKOZÁSBAN HÁTTÉRINFORMÁCIÓ A gabonafélék az alaptáplálékot jelentik a Föld összes népe s zámára és az emberiség történelme során mindig is fontos szerepet játszottak, mivel termésük energiában gazdag, jól tárolható és változatosan használható fel. A gabonaszemeket az élet csírájának szokták nevezni hiszen sok olyan vitamint és egyéb más, a s zervezet számára létfontosságú anyagot tartalmaznak, amelyek ezt az élelmiszert a legfontosabb táplálékaink közé emelik. A gabonafélék egyik fő tápanyaga a szénhidrát, amelynek jelentős hányada keményítő, ami nagyon jól hasznosítható energiaforrás szervezetünk számára, mivel – megfelelő rosttartalom mellett – hosszan tartóan és egyenletesen látja el azt energiával. A gabonafélék szénhidráttartalma mellett fehérjetartalmukat is érdemes megemlíteni. A gabonák vízben nem oldható fehérje összetevője az úgynevezett

sikér. A gabonafehérjékről tudni kell, hogy nem teljes értékűek, ami azt jelenti, hogy nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, azaz a szervezet működéséhez elmaradhatatlanul szükséges fehérje alkotórészeket. Amíg korábban az élelmi rostok megítélése elég negatív volt, addig az újabb kutatásoknak köszönhetően megváltozott a velük kapcsolatos gondolkodásmód, hiszen bebizonyosodott, hogy az élelmi rostok rendkívül fontos szerepet játszanak az egészséges táplálkozásban. Az élelmi rostok, olyan összetett szénhidrátok (poliszacharidok), melyek emészthetetlenek, egyedül a vastagbélben élő baktériumok bontják le őket részlegesen. A lebontási folyamat részeként keletkező rostrészek elősegítik a bélben élő jótékony, a tejcukrot lebontó baktériumok növekedését, javítva ezzel a szervezet védekező rendszerét. Emellett olyan anyagokat is termelnek, amelyeknek szerepet játszanak például a rosszindulatú

béldaganatok megelőzésében. Az élelmi rostokkal kapcsolatos kutatások arra is rávilágítottak, hogy a rosthiányos táplálkozás szerepet játszik bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásában, valamint összefüggésben áll az elhízással is. Emellett a rosthiányos táplálkozás szerepet játszik a c ukorbetegség és a magas vérzsírszint kialakulásában is. Fontos megjegyezni azonban, hogy a m agas rosttartalmú ételek fogyasztásakor ajánlott a bőséges folyadékmennyiség bevitele is, mivel a rostok vizet kötnek meg, ezáltal minél több folyadékot fogyasztunk, annál kevésbé érezzük magunkat éhesnek. Fontos tudni, hogy a túlzásba vitt rostfogyasztás ugyanolyan káros a s zervezetre, mint maga a r osthiányos táplálkozás. A túl sok rost ugyanis puffadást okozhat, valamint fokozza a s zervezet számára értékes anyagok megkötését és kiürülését, de ezek mellett gondot okozhat az emésztésben is. A teljes kiőrlésű termékek

előállításakor a gabonamag csíráját és héját is feldolgozzák, ellentétben a hagyományos liszttel, melynek feldolgozási folyamatában ezeket eltávolítják. A teljes kiőrlésű gabonafélék növényi fehérjét, szénhidrátból származó energiát biztosítanak a szervezet számára, valamint vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmuk révén pozitívan hatnak egészségünkre. A gabonából készült teljes kiőrlésű élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak folsavat, B1-, B2,B6 vitamint, niacint, vagyis B3-vitamint, pantoténsavat (B5-vitamin) és biotint (B8- vagyis H-vitamin). A folsav fontos szerepet játszik a vérképzésben, a biotin vitamin pedig táplálja a bőrt. A B-vitaminok, amelyek a gabonaszemek héjában, illetve a héj alatti részben találhatóak számos, a szervezetben lejátszódó folyamatra hatással vannak, például jelentős mértékben hozzájárulnak az idegrendszer megfelelő működéséhez. Mivel gyorsan kiürülnek a

szervezetből, ezért ajánlott egész nap odafigyelni, hogy olyan termékeket fogyasszunk, amelyeknek magas a B-vitamin tartalma. A teljes kiőrlésű búzaliszt többször annyi kalciumot, magnéziumot, káliumot és rostot tartalmaz mint a főzőliszt. A kalcium többek között a csontok felépítésében, a kálium a magnéziummal együtt pedig az ideg- és izomrendszer működésben tölt be fontos szerepet. Az olyan gabonából készült termékek, mint a búzacsíra, zabpehely vagy a z abkorpa a fent említett alkotóelemeken kívül például tartalmazhat szelént, vagy cinket is, amelyek az anyagcsere folyamatok fontos elemei. A teljes kiőrlésű (jellemzően zab alapanyagú) gabonatermékekben megtalálható vízoldékony rost, az úgynevezett béta-glukán hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet vércukor szintje az egészséges határokon belül maradjon, jótékony hatással van a szénhidrát- és zsíranyagcserére. Az olyan, vízben nem oldódó rostok pedig, mint

például a cellulóz a jó bélműködés megteremtésében játszanak szerepet. Az egyes daganatos megbetegedések megelőzése mellett, a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek csökkentik az elhízás, valamint a szívkoszorúér problémák kialakulásának kockázatát, de jelentősen mérsékelik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának rizikóját is. AZ EGYES GABONAFÉLÉK ÉLETTANI HATÁSAI: Gabonafélék Élettani hatások BÚZA • B1-, B2-, B5-, B6-, E-vitamint; béta-karotint, kalciumot, magnéziumot, vasat, cinket, fehérjét, rostokat, foszfort, szerves sókat tartalmaz. • A búzacsíra, búzakorpa rendszeres fogyasztása csökkenti a fáradtságérzetet, a gyomor- és bélbántalmakat, illetve a magas vérnyomást. • A durva őrlésű durumliszt jó mangán és foszforforrás. • A búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kálciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. • Méregtelenítő hatású. •

Segíti az emésztést. • Tisztítja a májat. • Gyógyító hatású (például gyulladások esetében). • Jó hatással van a hormonok működésére. • Erősíti az idegrendszert. • Szabályozza a vérnyomást és gátolja a rákos sejtek életben maradását. • Idegrendszeri problémák, impotencia, fáradtság, reuma, ízületi bántalmak esetén is segít. ÁRPA • B1-, B2-, B5-, B6-, E-vitamint; fehérjét, növényi olajat, keményítőt, szerves sót, rostot tartalmaz. • Csak hántoltan használható. • Fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét. • Segít egyes bőrbetegségek gyógyulásában, illetve a fogak épségének megőrzésében. RIZS • B-vitaminokat, kalciumot, vasat, fehérjét, keményítőt, rostot, szerves sót tartalmaz. • Alkalmas bőrbetegségek gyógyítására. • Hajhullás, korpásodás kezelésére (rizskorpa) is alkalmas. • Csökkenti a bélgyulladások mértékét (rizsnyák). • Mérsékli a gyomorproblémákat

(barna rizs). • A rizstejet tejérzékenységben szenvedő emberek is fogyaszthatják. ROZS • ZAB • • • • HAJDINA • • • • • • • • • • KÖLES • • • • • • • • • • B1-vitamint, kalciumot, niacint, fehérjét, keményítőt, rostot, szerves sót, szacharint, nitrogént, kazeint és foszfátot tartalmaz. Magas élelmi-rost tartalma miatt rendszeres fogyasztása esetén javítja a bélműködést. Enyhíti a székrekedést, illetve az aranyér panaszokat. Csökkenti a vér koleszterinszintjét. B1-, B5-, B6- és E-vitamint; olajat; fehérjét; keményítőt, rostot; kalciumot, foszfort, szerves sót, vasat tartalmaz. Segíti az emésztést. Megelőzi a székrekedést. Savlekötő hatása van. Rendszeres fogyasztása segít a vérszegénység megszüntetésében. Jelentős a kalcium-, foszfor- káliumtartalma. Előnyös a vérerek számára. Hasznos a cukorbetegség gyógyításában. Jótékony hatású az érelmeszesedés

ellen. P-vitamint tartalmaz, amely a C -vitaminnal együtt erősíti a szervezet kollagénanyagcseréjét és a vérerek falát, így meggátolja a vérrögképződést. Magas élelmirost-tartalma miatt alkalmazzák székrekedés kezelésében és egyes daganatos megbetegedések megelőzésében is. Segítségével megelőzhetőek egyes daganatos megbetegedések. Késlelteti az öregedési folyamatokat. Erősíti a látást. Ajánlott vashiány kezelésére, illetve savtúltengés esetén. Gyulladáscsökkentő hatású. Szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét. Erősíti az erek falát, a tüdő kötőszöveti rendszerét, illetve az emésztőrendszert. Segít a fogszuvasodás megelőzésében és a fogzománc megvédésében. Védi a kollagén anyagcserét. Erősíti az immunrendszert