Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel kisokos

„Számviteli kisokos” II. része IV. V. VI. VII. VIII. Társasági adó Egyszerűsített vállalkozói adó Társadalombiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás Az adózás rendje IV. Társasági adó [Tao tv] A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvényt 2010 január 1-jétől módosító, kiegészítő előírásokat jellemzően − a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII törvény, − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI törvény tartalmazza. A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései alapvetően − az ingatlannal rendelkező társasághoz, − ellenőrzött külföldi társasághoz − az adóalap megállapításához, − az adózás előtti eredmény

korrekciójához, − az egyéni céghez kapcsolódnak, de számos esetben tartalmaznak – az alkalmazást segítő – pontosításokat is. 1. Ingatlannal rendelkező társaság Ingatlannal rendelkező társaság tagja [Tao.tv 2 §-a (4) bekezdésének új c) pontja] A külföldi vállalkozó mellett adóalany lesz az ingatlannal rendelkező társaság tagja is, a külföldi személy és az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűnek minősülő nem magánszemély, ha olyan társaságban rendelkezik részesedéssel, amely társaság belföldön lévő ingatlannal rendelkezik és ezen meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. 1.2 Ingatlannal rendelkező társaság [Tao tv 4§-ának 18/apontja] A fogalom a külföldi által birtokolt részesedésen elért nyereség adóztatásához szükséges. Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül az adózó, amennyiben − a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű

adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több, mint 75 százalék; − tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetékességgel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Kapcsolódó fogalmak, értelmezések: − beszámoló az adóévre vonatkozó, a naptári év (első ízben 2011.) május 31-ig rendelkezésre álló beszámoló; − illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe; nyilatkozat hiányában azt kell vélelmezni, hogy a társaság

ingatlannal rendelkező társaság; − az adózónak az ingatlan arányának a megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-ig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását; − ezen rendelkezések az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak; − nem kell a rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben. 1.3 Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja és az adózás mértéke [Tao. tv új 15/A §-a] Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor − az ellenértéknek az a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz

kapcsolódó igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. Az ellenértéket és a szerzési értéket forintra kell átszámítani, ha az nem forintban kifejezett. Az átszámítást az MNB hivatalos, a szerződés megkötése napján érvényes devizaárfolyam alapulvételével kell elvégezni. Jegyzett tőke leszállítása esetén a nem forintban kimutatott kötelezettséget, a tőkeleszállítás cégbejegyzése napján érvényes, az MNB hivatalos devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. Elidegenítés az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás. Ellenérték − eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték, − nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték (kapcsolt vállalkozás esetén a

szokásos piaci érték), − ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték, − jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke. Szerzési érték a szerződés szerinti érték. Az adót a Tao. tv 19 §-ának (1) bekezdése szerinti mértékkel (19 százalék) kell megállapítani. 2. Ellenőrzött külföldi társaság 2.1 Ellenőrzött külföldi társaság tagja [Taotv 2 §-a (4) bekezdésének új b) pontja] A külföldi vállalkozó mellett adóalany lesz a külföldi szervezet is. Külföldi szervezetnek a külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet) és a belföldi jogszabály alapján létrejött, de az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőséggel rendelkező személy tekinthető akkor, ha − a külföldi illetősége szerinti

állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, − magánszemélynek nem minősülő belföldi személy kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatásnyújtás esetén ellenértéket fizet, juttat számára. 2.2 Ellenőrzött külföldi társaság [Tao. tv 4 §-ának 11 pontja] A módosítás szerint bármely államban működő társaság (akár EU-tagállam, akár az EGT tagja) lehet ellenőrzött külföldi társaság. Független a megítélés attól is, hogy az érintett állam és a Magyar Köztársaság kötött-e egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Mindezt azonban csak akkor kell vizsgálni, ha − a külföldi társaság adóéve napjainak többségében az Szja-tv. szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos van, − és a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem

éri el a 19 százalék kétharmadát vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet a társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív. Valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát. A valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani. A kiegészítő előírás szerint befektetői tevékenységnek minősül − a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, − a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint − az adott államban a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által

felügyelt, illetve engedélyezett alapban, alapkezelőben, társaságban vagy egyéb szervezetben lévő eszköz (jog) megszerzése, tartása és elidegenítése. Pontosításra került az, hogy − tényleges tulajdonos az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával vagy – a Ptk. rendelkezései megfelelő alkalmazásával – meghatározott befolyással rendelkezik; − nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik. Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adómértékének kell elérnie a Tao. tv 19. §-ának (1) bekezdésében előírt mérték (2010-ben

19 százalék) kétharmadát A külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni. E rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is. 2.3 Külföldi szervezet adóalapja [Tao. tv új 15 §-a] A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott − kamat (ideértve az értékpapír-kölcsönzés díját is) teljes összege, kivéve a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a törvény szerint nevesített állami társaságok vagy az MNB által fizetett kamatot, a hitelintézet által a nála elhelyezett betétre fizetett kamatot, a késedelmi kamatot, elismert tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatát, − jogdíj teljes összege, − szolgáltatási (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvéleménykutatás, valamint

máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység) díj teljes összege. A kamatot és a szolgáltatás díj ellenértékét a számviteli elszámolások alapján kell számításba venni, jogdíj esetén a Tao. tv fogalom-meghatározását kell alapul venni Az adóköteles jövedelmeket a juttató által kimutatott összegben kell figyelembe venni. Az adó megállapítására, megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket az Art. tartalmazza Ha a felsoroltak szerinti adóalap nem forintban merül fel, akkor azt az Szt. előírásai alapján kell forintra átszámítani. 3. Az adóalap megállapítása 3.1 Társasági adó-kötelezettség [Tao tv 5 §-ának új (9) bekezdése] A kiegészítés szerint az ingatlannal rendelkező társaság tagjának az adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának

napján keletkezik. Csak akkor kell a külföldi illetőségűnek adóalanyként bejelentkeznie, ha ez a tény bekövetkezik. 3.2 A társasági adóalap megállapítása [Tao. tv 6 §-ának új (3) bekezése] A kiegészítés arra ad választ, hogy a törvényben hol található a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkező társaság tagja adóalapjának meghatározására vonatkozó előírás. 4. Az adózás előtti eredmény korrekciói 4.1 Kapcsolódó fogalmak [Tao tv 4 §-ának pontjainál] 4.11 Árbevétel [4 pont b) alpontja] Árbevétel pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével. 4.12 Behajthatatlan követelés [4/a. pont] A számviteli törvényben meghatározottak mellett ilyennek tekintendő azon követeléseknek a 20 százaléka is,

amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, de még nem évült el, illetve érvényesíthető bíróság előtt. Ez a rendelkezés 2009. július 9-én lépett hatályba 4.13 Bejelentett részesedés [5. pont] Bővült a fogalom azzal, hogy minden – a 30 százalékot meghaladó – további megszerzett részesedés is bejelentett, amelynek az a feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz. 4.14 Elismert tőzsde [10/a. pont] Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmának meghatározásához kapcsolódik az elismert tőzsde fogalma, amely azonos a 2007. évi CXXXVIII törvény 4 §-ának 18 pontjában megfogalmazottakkal. Ez szerint elismert tőzsde a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely − rendszeresen működik, − működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés

feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák, − olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt. 4.15 Kapcsolt vállalkozás [23. pont] A fogalom pontosításával harmadik személynek kell tekinteni azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és más személyben többségi befolyással rendelkeznek. Kapcsolt vállalkozás továbbá az adózó és külföldi telephelye, valamint az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a törvényben meghatározott viszonyban áll. 4.16 Nyilvántartott értékvesztés [26. pont] Új fogalom, amelyet az egy éven túl lejárt követelésekkel összefüggésben tartalmaz

a törvény. A nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli előírások szerint elszámolt és az adózás előtti eredmény növekedéseként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adóalapból levont értékvesztés számításba vett összegével [4.12 pont] 4.17 Pályakezdő [30 pont] a munkavállaló a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya megszűnését, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszűnését követő egy naptári éven belül létesített első munkaviszonyában, illetve az első munkavégzésre irányuló jogviszonyában. 4.2 Az adózás előtti eredményt csökkenti [Taotv 7 §-a (1) bekezdésének pontjai] 4.21 Kapott (járó) osztalék és részesedés [g) pont] A hatályos előírás kiegészült azzal, hogy az adóévben elszámolt bevétel – ellenőrzött külföldi társaság esetében – az adózás előtti

eredmény növeléseként elszámolt és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg. 4.22 Kivezetett részesedés [gy) pont] A hatályos előírás kiegészült azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés kivonásakor a kivezetett részesedés Tao. tv szerint meghatározott értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg. 4.23 Visszaírt értékvesztés [n) pont] Az előírás annyiban változott, hogy a behajthatatlanná vált követelést a Tao. tv a számviteli törvénynél tágabban értelmezi. [L 412 pontot] Ez a rendelkezés 2009 július 9-én lépett hatályba. 4.24 Tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés [új q) pont], ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette

számításba (a 2009-től hatályos előírások szerint), amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol. Ez a rendelkezés 2009. július 9-én lépett hatályba 4.25 Kutatás, kísérleti fejlesztés költségei [t) pont] A hatályos előírás annyiban módosult, hogy csak az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei vehetők számításba. Nem vonható le az adóalapból a mások által végzett kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. A K+F tevékenység meghatározásánál a számviteli törvényben szereplő fogalom mellett a Frascati Kézikönyv fogalom-meghatározására is tekintettel kell lenni [Tao. tv 31. §-a (2) bekezdésének c) pontja] 4.26 Műemlék felújítás [új ty) pont] Az adózás előtti eredményt csökkenti a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét

növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. Ez a kedvezmény annál az adózónál érvényesíthető, amelyik – vagyonkezelőként – a fogalomban szereplő műemlékeket köteles a könyveiben a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kimutatni. 4.27 Tartós adományozási szerződés alapján [z) pont] A törvény módosítja a közhasznú, közcélú támogatásokhoz kapcsolódó korrekciós tételeket. Az adózás előtti eredménycsökkentés csak a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott támogatáshoz, illetve a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatáshoz kapcsolódik. Ezek mértéke − a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott támogatásnál a támogatás 50 százaléka, − tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatásnál a támogatás 20 százaléka, amelyek egyik esetben sem haladhatják meg együttesen a támogatást nyújtó adózó adózás előtti

nyereségét. Támogatás: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. A csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. [Ezt a módosított (7) bekezdés tartalmazza.] 4.28 Hatályát veszti 2010 január 1-jével az adózás előtti eredményt csökkentő tételek közül [7. § (1) bekezdéséből] − bányászati, villamos energiaipari, környezetvédelmi céltartalék-képzés [c) pont], − szabályozott piacon kötött ügylet

nyeresége alapján történő adóalapcsökkentés [e) pont], − kapcsolt vállalkozástól kapott (járt) kamat alapján a kedvezmény [k) pont], − képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény [l) pont], − a kapott támogatás, térítés nélküli átvétel, átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség miatti kedvezmény [ly) pont], − üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség alapján történő adóalap-csökkentés [ny) pont], − szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthető kedvezmény [sz) pont], − a kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága [w) pont], − a helyi iparűzési adó adóalap-csökkentésként történő érvényesítése [x) pont]. Törölve továbbá [7. §] − az (5)-(6) bekezdése a közhasznú adományozás miatti adóalap-csökkentés mértéke, feltételei

(máshol és másként szabályozva, lásd a 4.27 pontot), − a (8) bekezdése a kapott támogatások adóalapot csökkentőkénti figyelembe vételéről, − a (16) bekezdése a kapott (járó) kamat számbavételéről, − a (22) bekezdése a kortárs képző- és iparművészeti alkotásról. 4.29 Átmeneti rendelkezések A 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás értékére alkalmazható a 2009. december 31-én hatályos előírás, mely szerint − a kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében és az azt követő négy adóévben egyenlő részletekben csökkenti az adózás előtti eredményt, ha az a naptári év első napján élő művész képző- és ipaművészeti alkotása, − ha a beszerzés évében az adózó ezt a rendelkezést alkalmazta. A 2009. december 31-éig − elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre, − kapott

támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre a 2009. december 31-én hatályos előírást alkalmazhatja, mely szerint − csökkenti az adózás előtti eredményt a 7. § (1) bekezdése ly) pontjában és (8) bekezdésében előírt feltételek mellett, − utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van Az adózó az adózás előtti eredményt – a 2009. december 31-én hatályos előírások szerint – csökkenti az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség összegével, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át A 2008. évi beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév. Ahol a Tao tv 7 §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.

4.210 Szövegpontosítás A 7. § (14) bekezdésében az „(1) bekezdés e); k); ny) és s) pontjában foglaltakat” szövegrészből kimarad az „e); k); ny)” pontokra való hivatkozás. A 7. § (20) bekezdésében az (1) bekezdés „sz) és y) pontjában foglaltak szerinti” szövegrészből kimarad az sz) pontra hivatkozás. 4.3 4.31 Az adózás előtti eredményt növeli [Tao. tv 8 §-a (1) bekezdésének pontjai] Ellenőrzött külföldi társaságnál [új f) pont] Ha az ellenőrzött külföldi társasággal az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, illetve az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve nem rendelkezik részesedéssel az Szja-tv. szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, akkor a részesedésre jutó fel nem osztott nyereséggel abban az adóévben kell az adóalapját növelni, amelyben a nyereség képződött. 4.32 Követelésre elszámolt értékvesztés [gy) pont] A módosítás a hitelintézetekhez hasonlóan a

pénzügyi vállalkozásokat is mentesíti a pénzügyi szolgáltatásból származó követelésre elszámolt értékvesztés adózás előtti eredményt növelő kötelezettség alól. Ezt a rendelkezést a 2009 évi adókötelezettség megállapítása során alkalmazni kell. 4.33 Elengedett követelés [h) pont] Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés, kivéve − ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, − ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. 4.34 Kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere alapján megszerzett részesedés esetén [r) és t) pontok és az új (7) bekezdés] A hatályos előírás kiegészült azzal, hogy nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmazni, ha a részesedés nyilvántartásból

történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel az adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe venni a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növekedésként még nem vettek számításba. 4.35 Alultőkésítés miatt [(5) bekezdés a) pontja] Az alultőkésítés fennállásának vizsgálatakor a hitelintézetekkel azonos módon a pénzügyi vállalkozásoknak sem kell kötelezettségként számításba venni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló kötelezettségeket. Ezt a rendelkezést a 2009. évi adókötelezettség megállapítása során alkalmazni kell 4.36 Hatályát

veszti 2010. január 1-jével az adózás előtti eredményt növelő tételek közül [a 8. § (1) bekezdéséből] − a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat miatti [k) pont], − az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás [n) pont], − a (4) bekezdés az arányos figyelembevételről. 4.37 Átmeneti rendelkezés A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévről készített bevallásában és az azt követő 4 adóévről készített adóbevallásában, egyenlő részletekben – jogutód nélküli megszűnésekor a még figyelembe nem vett összeggel – csökkentheti az adózás előtti eredményt a 2008. december 31 napján a követelésre elszámolt értékvesztésnek az adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegével. Ezt a rendelkezést már a 2009 adóévi adókötelezettség meghatározása során

alkalmazni kell. 4.38 Előadó–művészeti szervezetek támogatása [Tao tv 4 §-ának új 37-39 pontjai, 22. §-ának (1) bekezdése] A Tao. tv 8 §-a (1) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezésével nincs akadálya annak, hogy a társaság a Tao. tv 4 §-ának 37 pontjában nevesített elóadóművészeti szervezeteket támogatásban részesítsen A 38 pont szerint azonban az előadó-művészeti államigazgatási szerv által egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80 százalékának megfelelő összeget. A társaság a Taotv 22 §-ának (1) bekezdése alapján a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e

támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. 4.4 Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét módosító tételek változtak a megszűnő korrekciós tételek miatt. 4.41 Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao. tv 9 §-a (2) bekezdésének c) pontja] − kimaradtak a 4.2 pontban felsoroltak értelemszerűen [a c); ly); pontok], továbbá − a (8) bekezdés. Hatályon kívül helyezve: − a (2) bekezdés a) pontja, a vállalkozási tevékenység célját szolgáló beruházások értéke alapján való, valamint − a (2) bekezdés d) pontja, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő közérdekű kötelezettség vállalás alapján történő adózás előtti eredménycsökkentés lehetősége. 4.42 Az

adózás előtti eredményt növeli [Tao. tv 9 §-a (3) bekezdése] − kimaradt a 4.3 pontban felsoroltak közül [korábban b) pont, most a) pont] = az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás [n) pont], = a (4) bekezdés. Módosult a (3) bekezdés c) pontja [most b) pontja] is. Az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek a nem vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás − teljes összegével növelni kell az adózás előtti eredményt, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, illetve − a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetnél – a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét (10 százalék, legfeljebb 20 millió Ft, illetve 15 %) meghaladó – a (7) bekezdés

szerint meghatározott aránnyal számított részével kell növelni az adózás előtti eredményt, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket. 4.5 Iskolaszövetkezet adóalapja [Tao. tv 10 §-ának (2)-(3) bekezdése] Kimaradt − a megállapított osztalékot csökkentő tételek közül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás, − a megállapított osztalékot növelő tételek közül az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás, továbbá a 8. § (4) bekezdésére való hivatkozás. 4.6 Az MRP adóalapja [Tao tv 12 §-a (2) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdése] Kimaradt − az adózás előtti eredményt csökkentő tétele közül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére

történt közérdekű kötelezettségvállalás, − az adózás előtti eredményt növelő tételek közül az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás, továbbá a 8. § (4) bekezdésére való hivatkozás. 4.7 Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, vizitársulat [Tao. tv 13/A §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének d) pontja] Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek közül kimaradt: − a bányászati, villamos energiaipari, környezetvédelmi céltartalék-képzés, − a képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, − a kapott támogatás, térítés nélküli átvétel, átvállalt tartozás, − a helyi iparűzési adó adóalap-csökkentésként történő érvényesítése, továbbá − az önkéntes biztosító pénztár részére történő kötelezettségvállalás, − a kapott támogatások adóalapot csökkentő tételkénti

figyelembe vétele, de figyelemmel kell lenni a 7. § (19)-(20) bekezdésében foglaltakra is Az adózás előtti eredményt növelő tételek közül kimaradt: − az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás, továbbá a 8. § (4) bekezdésére hivatkozás, de figyelemmel kell lenni a 8. § (1) bekezdésének v) pontjára és (6) bekezdésére (megváltozott munkaképességűek foglakoztatása) is. A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van. 4.8 A társasági adóalap módosításának különös szabályai [Tao tv 16 §-a (2) bekezdésének f) pontja, (5) bekezdése, új (15) bekezdése] 4.81 Az adózó átalakulásakor A módosítás az átalakulással

létrejött kettős könyvvitelt vezetőre vonatkozó előírásból elhagyja a jogelőd egyéni cégre vonatkozó kitételt, mivel az egyéni cég nem vezethet egyszeres könyvvitelt. Hatályon kívül helyezve a Tao.tv 16 §-a (2) bekezdésének g) pontja (az egyéni cég új fogalma mellett már nem aktuális), valamint h) pontja (a bányászati, villamosenergiaipari, környezetvédelmi célartalékképzés). 4.82 Egyéni cégnél az egyéni vállalkozó vesztesége A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál az Szja-tv. előírásai szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel csökkentse az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentés lehetősége csak az egyéni cégbe átvitt eszközökkel arányos veszteségre vonatkozik (az arányt két tizedes jeggyel kell számítani). 4.83 Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás Ha kedvezményezett átalakulásnál,

eszközátruházásnál a jogutód, az átvevő társaság külföldi illetőségű, akkor az idevonatkozó előírásokat a külföldi illetőségű által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni. 4.9 Veszteségelhatárolás [Tao tv 17 §-ának (1) bekezdése] A módosítással megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése. A veszteség elhatárolására akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az előbbiekre tekintettel feleslegessé vált és ezért törlésre került a Tao. tv 17 §ának (8) és (9) bekezdése, továbbá a hitelintézetekre vonatkozó tiltást tartalmazó (5) bekezdése. Az átmeneti intézkedés szerint a Tao. tv 17 §-a (1) bekezdésének rendelkezését első ízben a 2009. adóévi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni, akkor is, ha az adózó

adóéve eltér a naptári évtől. A hatályon kívül helyezett (8) bekezdést már a 2009 adóévi negatív adóalapra sem kell alkalmazni. A veszteségelhatárolásra vonatkozó előírásokat a hitelintézet első ízben a 2009. adóévi negatív adóalapra alkalmazhatja. 5. Az egyéni cég alakulása 5.1 A társasági adó alanya [Tao tv 2 §-a (2) bekezdésének új j) pontja] − az egyéni cég, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany [Tao. tv 4 §-ának új 40. pontja] 5.2 Az egyéni cég alapításakor a kedvezmények [Tao. tv 16 §-ának új (16) bekezdése] Az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot (ennek megfelelő összegben képzett lekötött tartalékot) az általános szabály szerint oldhatja fel az egyéni cég, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell

tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, számításba véve az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is. Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. előírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a Tao. tv-ben rögzítetteket kell alkalmazni azzal, hogy az eredmény csökkentése adóévenként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, számításba véve az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is. Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. előírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a Tao. tv-ben foglaltakat

kell alkalmazni azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétel időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét kell tekinteni, a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is. Az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen (a 10 százalékos adómérték alkalmazása miatt) nyilvántartott különbözetre (amelynek megfelelő összegben lekötött tartalékot kell képezni) a Tao.tvben előírtakat kell alkalmazni azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, számításba véve az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt

adóéveket is. Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. előírása alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezményre a Tao. tv 22/A §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a törvényben előírt időtartamba a hitelszerződés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele időpontjától az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni. 6. 6.1 Egyéb módosítások Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak [Tao. tv 18 §-ának (6)(7) bekezdése] A módosítás a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján előírt adózás előtti eredménymódosítást kiterjeszti a nem pénzbeli hozzájárulással történő cégalapításra is, ha az alapító az alapítás következtében többségi befolyással fog rendelkezni az adózóban. A törvényben előírt korrekciós kötelezettséget a kiegészítés kiterjeszti a külföldi vállalkozó és belföldi

telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is, mintha a telephely önálló vállalkozás lenne. 6.2 A társasági adó mértéke [Tao. tv 19 §-ának (1), (3) bekezdés d) pontja, (5), (8) és (9) bekezdése] A pozitív adóalap 19 százaléka (16 százalék helyett), a (2) bekezdésben is. Az adómérték változásával összefüggésben pontosításra kerül a 10 százalékos adókulcsot alkalmazók számára az adómegtakarítás lekötött tartalékba történő helyezésére vonatkozó előírás. Pontosításra került a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához kapcsolódóan a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye is. Nem változott az 50 millió forintos határ. A 10 százalékos adómértékhez a jövedelem-(nyereség)-minimumra vonatkozó feltételt az egyéni cégnek az első adóévben az adóévi adatai alapján kell vizsgálni (jogelőd nélkül alakult adózónak tekintendő alapításkor az egyéni cég is). A

külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék. Pontosítások a 10 százalékos adókulcs alkalmazásakor a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában az „adóalapja az adóévben” szövegrész helyébe „az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben” szövegrész lép, a (4) bekezdésben a „6 százalék” helyett „9 százalék” értendő. 6.3 Adómentesség [Tao. tv 20 §-ának (6) bekezdése] A közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál az adómentességnél figyelembe vehető adóalapot nem kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére adott támogatással módosítani. 6.4 Filmgyártás támogatása [Tao tv 22 §-ának (3) bekezdése] A módosítás technikai jellegű, a filmgyártás támogatásához kiadható támogatási igazolás feltételét a Tao. tv 8 §-ából áthelyezi a 22 §-ba 6.5 Fejlesztési adókedvezmény [Tao tv 22/B §-ának (9) és új (14) bekezdése] A

módosítás szerint a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd – kis- és középvállalkozás legalább 500 millió – forint beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése előtti adóév adata helyett az adózó – választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagához is viszonyíthatja. A jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben − a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel, középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését

megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, − vagy az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltséget. Hatályon kívül helyezve a Tao. tv 22/B §-ának (11) bekezdése, amely a munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltételeiről rendelkezett. Az átmeneti rendelkezés szerint az e pontban körülírt fejlesztési adókedvezményre vonatkozó előírásokat a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre,

bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre lehet alkalmazni, illetve a hatályon kívül helyezett (11) bekezdést a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre már nem lehet alkalmazni. 6.6 Átmeneti kedvezmény a feltételek teljesülénél [Tao tv új 29/J §-a] A kiegészítő rendelkezés a fejlesztési adókedvezményre vonatkozóan átmeneti (2009. és 2010 adóévre) enyhítést fogalmaz meg Ez szerint, ha az adózó a 2009 adóévben vagy a 2009. és 2010 adóévben nem teljesíti a létszám vagy a bérköltség növelési feltételt, akkor – feltéve, hogy adókedvezményt sem vesz igénybe és létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérten nem csökkenti – nem veszíti el a jogot az adókedvezményre. Az adózónak, ha élni kíván ezzel a lehetőséggel – a 2009. adóévről szóló adóbevallásának esedékességéig –,

bejelentést kell tennie a pénzügyminiszternek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A feltételek teljesítésének felfüggesztése az adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába nem számít bele. Ha az adózó nem él ezzel a lehetőséggel, akkor nem vehet igénybe adókedvezményt, és a már igénybevett – jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősülő – adókedvezményt vissza kell fizetni. A visszafizetésnek önellenőrzési pótlék felszámítása nélkül, 2009. évtől számítva, három adóévre elosztva, a 2011 adóévéről szóló adóbevallásának esedékességéig tehet az adózó eleget, ha önellenőrzés alapján teljesíti ezen kötelezettségét. Ha a két évet követően sem teljesíti az adózó a feltételt, akkor nem jogosult az adókedvezményre, és a már igénybevett támogatást önellenőrzési pótlék vagy késedelmi pótlék és adóbírság megfizetése mellett kell

visszafizetnie (ha élt a lehetőséggel). A kiegészítő rendelkezés szerint a jelenértéken legalább 3, illetve 1 milliárd forint beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése előtti adóév adata helyett a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához is viszonyíthatja az adózó, ha a beruházás 2008. október 1 napja előtt kezdte meg és 2009-ben vagy 2010. évben helyezi üzembe Ezen rendelkezések a Bizottsághoz történő bejelentés alapján lépnek hatályba. A hatálybalépés napját a pénzügyminiszter egyedi határozattal teszi közzé. Első ízben a 2009. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni 6.7 Kettős adóztatás elkerülése [Tao. tv 28 §-ának (3) és új (6) bekezdése] A módosítás a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó előírást kiterjeszti az ingatlannal rendelkező társaság tagjára. Új előírás, hogy a

társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is. Mindkét esetre vonatkozik, hogy a beszámítható adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. 6.8 Kisebb pontosítás Adózás előtti eredményt növelő tételeknél, a Tao. tv 8 §-a (1) bekezdésének u) pontja felvezető szövegéből törölve a zárójelben lévő rész. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó, a Tao. tv 28 §-a (2) és (4) bekezdése is pontosításra került. Az adóalap megállapításakor az adóalap ne tartalmazza a külföldről származó

kamatjövedelmet, ugyanakkor pontosítva a külföldről származó bevétel – kamatjövedelem esetén a kamat 75 százaléka – és az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségek, ráfordítások különbözete, módosítva az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételekkel. 7. A 3. számú melléklet A módosítás a vállalkozási tevékenység érdekében elismert személyi jellegű egyéb kifizetések köréből kiveszi az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentációt és üzleti ajándékot, azt nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősíti. Módosult a képzés költségeinek a figyelembe vételére vonatkozó előírás is. A jövőben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás a kifizető által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is)

költsége, függetlenül a képzés céljától, formájától. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás [A) fejezet 9. és új 13pontja]: − az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a következő bekezdésben foglaltakra is; − az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint a juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa, = ha a juttatás

olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem– és a vagyonadók területén = vagy a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére történik, = vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. V. Egyszerűsített vállalkozói adó [Eva-tv] Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII törvényt 2010 január 1-jétől módosító, kiegészítő előírásokat − a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII törvény, − az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek

teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló 2009. évi CX törvény, − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI törvény tartalmazza. A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzően − az egyéni céghez, − az eva-alany határon átnyúló szolgáltatásaihoz, − az eva-alany adóztatásához kapcsolódnak, de tartalmaznak más – az alkalmazást segítő – pontosításokat is. 1. 1.1 Az eva-alanya Az eva alanya [Eva-tv. 2 §-a (2) bekezdése, (3) bekezdésének a) pontja] A módosítás kibővíti az eva alanyi körét az egyéni céggel. Az egyéni cég az általános szabályok szerint lehet eva-alany, és így vonatkozik rá az az előírás, hogy az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem alakulhat át, illetve nem lehet

új tagja (az öröklést kivéve). Az eva-alany egyéni cég is működhet korlátolt, illetve korlátlan mögöttes felelősséggel. Döntését az eva-alanyiság időszaka alatt nem változtathatja meg A korlátolt mögöttes felelősséggel működő eva-alany egyéni cégnek kettős könyvvitelt kell vezetnie. Ha a tag a korlátolt felelősségét korlátlanra változtatja, evaalanyisága megmarad A korlátlan mögöttes felelősséggel működő eva-alany egyéni cég választhat, hogy a bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíti nyilvántartási kötelezettségét. Ha a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég tagja korlátoltra módosítja a felelősségét, eva-alanyisága a változást megelőző nappal megszűnik. 1.2 A tevékenység szüneteltetése [Eva-tv. 2 §-ának (8) bekezdése] Az Eva-tv. lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó (maximum öt évig) szüneteltesse tevékenységét. A módosítás az

adóalanyiság egyes feltételeinek (folyamatos működés, bevétel elszámolása) teljesítése alól mentesíti a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót általában, nem csak az egyéni vállalkozónak tekintett ügyvédet, szabadalmi ügyvivőt, közjegyzőt, bírósági végrehajtót, illetve a gyermekgondozási díjban részesülőt. 1.3 Az adóalanyiság megszűnése [Eva-tv 3 §-a (1) bekezdésének új i) pontja, (3) bekezdése és új (5) bekezdése] Az egyéni cég adóalanyisága megszűnik, ha a tag úgy dönt, hogy korlátlan mögöttes felelősségét korlátolt felelősségre változtatja. Az adóalanyiság megszűnése a változás bekövetkezésének napját megelőző nap. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre jogosultság megszűnésére azért kerül sor, mert az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni cég az alapító evaalanyiságának megszűnését követő négy adóéven belül is jogosult lesz az evát választani,

ha a törvény egyéb feltételeinek megfelel. Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, − az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén − a magánszemélynek az Szja-tv. ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége azzal, hogy − a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet az Eva-tv. rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni. Az egyéni cég tagjának halála esetén nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve a tag

cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, feltéve, hogy valamennyi egyéb feltételnek megfelel. A választást az ok bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell a cégbíróságnak bejelenteni. Az ilyen jellegű tagváltozás nem érinti az eva-alany egyéni cég adóalanyiságát, ha az új tag úgy dönt, hogy az egyéni cég az Eva-tv. előírásai szerint teljesíti adókötelezettségeit Ha az új tag nem az Eva-tv. szerinti adóalanyiságot választja, akkor az Eva-tv-ben előírt, az egyéni cég adóalanyiságának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 2. Az eva mértéke [Eva-tv. 9 §-a] Az áfa-kulcs emelésére hivatkozással módosul az eva mértéke 25 százalékról 30 százalékra. A szabályozás azonban kiegészült egy magasabb, 50 százalékos mértékkel is, amelyet

akkor kell fizetni az értékhatárt meghaladó rész után, ha az eva-alany bevétele és az Eva-tv. 8 §-ának (7) bekezdése alapján az összes bevételt növelő összeg (számlázott követelés) együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a 25 millió forintot. 2.1 Eva-mérték kapcsolódása az adóalanyiság megszűnéséhez [Eva-tv 3§ (1) bekezdésének c) pontja] Jelentős módosítás az, hogy az eva-alanyiság az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén nem az értékhatár meghaladását megelőző nappal szűnik meg, hanem az értékhatár meghaladását követő nappal. Ezzel az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számít. 2.2 Az eva alapja megállapításának különös szabályai [Eva-tv 8 §-ának (7) bekezdése] A módosítás következtében nemcsak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

esetében, hanem az egyéni vállalkozónál is növeli az összes bevételt az az összeg, amelyet az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyiság megszűnésének napjáig még nem szerzett meg, illetve nem minősült eddig bevételnek. 3. Határon átnyúló szolgáltatások Áfa [Eva-tv. 16 §-a (2)-(4) bekezdése, lényegében a (2) bekezdés módosítva] Az áfa-irányelv rendszerében minden gazdálkodási tevékenységet folytató személy, szervezet az áfa alanyának minősül. Ebből eredően az eva alanyát is az áfa alanyának kell tekinteni a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából. Így, ha az eva alanya másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, az egyrészt belföldön adózik, másrészt ezen szolgáltatásnyújtás igénybevétele után az eva alanyának áfát kell fizetnie. Ez az adó a beszerzést terhelő áfa, amelyet, ha a szolgáltatást belföldi adóalany nyújtaná az

eva alanynak, akkor azt a szolgáltatást nyújtó adóalany számítaná fel és hárítaná át az eva alanyra. Az eva-alanynak valamennyi Közösségen belüli kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie. 4. 4.1 Más adókra vonatkozó különös szabályok Személyi jövedelemadó, társasági adó [Eva-tv. 17 §-ának (5) bekezdése, 19. §-ának (1) bekezdése] (a 2009. évi adókötelezettségre is alkalmazni lehet) Az Szja-tv. alanyaként, illetve társasági adóalanyként a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt lekötött tartalékba helyezett összeg vonatkozásában mentesíti az evaalanyt a személyi jövedelemadó és a társasági adó utólagos megfizetése alól, amennyiben teljesíti a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételeit. Így az adómegtakarítást az Eva-tv. hatálya alá történő áttéréskor – hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz – nem kell leadózni. Az Eva-tv hatálya alatt a személyi

jövedelemadót, illetve társasági adót meg kell fizetni, ha az eva-alanyiságot megelőzően lekötött tartalék felhasználása nem az előírásnak megfelelően történt. 4.2 Személyi jövedelemadó [Eva-tv 17 §-ának (8)-(9) bekezdése] Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra vonatkozó, a személyi jövedelemadó hatálya alá való visszatérésre előírt szabályokat (részletes vagyonleltár, értékcsökkenési leírás megállapítása). 4.3 Társasági adó [Eva-tv 19 §-ának (1) bekezdése] A módosítás szerint az eva hatálya alá kerülő társasági adóalanyokra vonatkozó előírásokat kiterjeszti az egyéni cégre is. Ennek megfelelően az egyéni cégnek is a jogutód nélkül megszűnő adózóra vonatkozó előírások szerint kell az áttérést megelőző adóévi adóval elszámolnia. Ez alól azonban esetében is kivétel a kis-

és középvállalkozások adóalap-kedvezménye és adókedvezménye, a mikrovállalkozás által létszámnövelés címen igénybevett kedvezmény, a fejlesztési tartalék és a 10 százalékos adómérték érvényesítése miatt lekötött tartalék felhasználása. Ezen kedvezmények érvényesítése miatt a jogutód nélküli megszűnés szabályait nem kell alkalmazni, de ha eva-alanyként nem teljesíti az egyéni cég a feltételt, akkor a társasági adót evaalanyként kell megfizetnie. 5. Értelmező rendelkezések [Eva-tv. 21 §-a (1) bekezdésének 1/a pontja és új 3. pontja] Az Eva-tv. alkalmazásában is − egyéni vállalkozó, illetve − egyéni cég az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy, illetve egyéni cégként meghatározott jogalany. 6. Kiegészítő pontosítások Eltérő szabályok vonatkoznak az eva hatálya alatt a korlátolt vagy korlátlan mögöttes

felelősséggel működő egyéni cégre, attól függően, hogy az Szt. hatálya alá tartozik vagy bevételi nyilvántartást vezet. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok, míg a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ennek megfelelőek a pontosítások: − az adóalanyiság feltételeinél [Eva-tv. 2 §-a (3) bekezdésének e) pontjában, (4) bekezdésének cb) pontjában, (7) bekezdésében], ahol a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság mellett az egyéni cég is szerepel; − az adóalanyiság megszűnésénél [Eva-tv. 3 §-a (1) bekezdésének h) pontjában], ahol a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság mellett az egyéni cég is szerepel; − a nyilvántartási

kötelezettségnél [Eva-tv. 4 §-a (2) és (3) bekezdésben], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég is; − az eva-alap megállapításánál [Eva-tv. 8 §-ának (1) bekezdésében], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég is, továbbá az Eva-tv. 11 §-ának (4) bekezdésében az egyéni cég; − a személyi jövedelemadó megállapításánál [Eva-tv. 18 §-ának (1), (3), (6), (9) bekezdésében], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég is, továbbá [Eva-tv. 18 §-ának (4), (5), (7), (10) bekezdésében], ahol beiktatásra került az egyéni cég; − a társasági adónál [Eva-tv. 19 §-ának (2) és (8) bekezdésében] az egyéni cég, [Eva-tv. 19 §-ának (9) bekezdésében] a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég került beiktatásra; − a számviteli kötelezettségnél [Eva-tv. 20 §-ának (4)

bekezdésében] a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég került beiktatásra; − a vegyes rendelkezéseknél [Eva-tv. 22 §-ának (1) bekezdésében] a korlátlan felelősséggel működő egyéni cég, [az Eva-tv. 22 §-ának (4) bekezdésében] az egyéni cég került beiktatásra. 7. Egyéb módosítások A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva-alany esetében a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év február 15-ről február 25-re módosul [Eva-tv. 11 §-a (3) bekezdésének a) pontja], amely módosító rendelkezést a 2010 január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell. Pontosítja a módosítás a kiegészítő tevékenységet folytató eva-alany egyéni vállalkozó tb. járulék kötelezettségére vonatkozó rendelkezést [Eva-tv 22 §-ának (8) bekezdése]. A módosításnak megfelelően az egészségbiztosítási járulékot a Tbj tv 19 §-ának (4) bekezdése

szerint havi 4.950 forint (napi 165 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, míg a nyugdíjbiztosítási járulék alapja – továbbiakban is – az eva-alap 10 százaléka. 8. Hatályon kívül helyezve [Eva-tv. 21 §-a (1) bekezdésének g)-h) pontja] − gyógyszerészi, európai közösségi jogász magántevékenység értelmezése. VI. Társadalombiztosítási járulék [Tbj.-tv] A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX törvényt 2010 január 1-jétől módosító, kiegészítő előírásokat − a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII törvény, − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI törvény tartalmazza. A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzően − a

jövedelem adóztatásához, − a magánszemélyt terhelő járulékokhoz kapcsolódnak, de tartalmaznak – az alkalmazást segítő – pontosításokat is. 1. 1.1 Fogalmak és értelmező rendelkezések Foglalkoztató, mint kincstár [Tbj. tv 4 §-a a) pontjának 6 alpontja] A pontosított meghatározás szerint: foglalkoztató a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, a Tbj. tv-ben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár 1.2 Egyéni vállalkozó [Tbj tv 4 §-a b) pontjának 1 pontja] − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy. 1.3 Társas vállalkozás [Tbj tv 4 §-a c)

pontjának új 13 pontja] − az egyéni cég is. 1.4 Társas vállalkozó [Tbj tv 4 §-a d) pontjának új 4 alpontja] − az egyéni cég tagja is. 1.5 Segítő családtag [Tbj tv 4 §-ának g) pontja] − kiegészült az egyéni cég tagjának közeli hozzátartozójával, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez. 1.6 Megbízási jogviszony, munkaviszony [Tbj. tv 4 §-ának h) pontja] A megbízott helyébe lépő értelmező rendelkezés szerint: megbízási jogviszony, munkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. 1.7 Járulék [Tbj. tv 4 §-ának l) pontja] A módosítás szerint járulék a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci

járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény biztosítási járulék. 1.8 Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. tv 4 §-ának k) pontja] Nem változott, korrigálták az Szja-tv. előírásaihoz igazodóan Nem képez járulékalapot az Szja-tv. 70 §-a szerinti juttatások azon része, amely 25 százalékos kulccsal adózik. A Tbjtv 21 §-ának b) pontja szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját – a kiegészítés szerint – az Szja-tv. 70 §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik. 1.9 Tevékenységre jellemző kereset [Tbj. tv 4§-ának új q) pontja] A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás, mint a személyi

jövedelemadónál. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni és társas vállalkozó az Szja-tv. 3 §-ának 9 pontjában foglaltak (szokásos piaci érték) megfelelően alkalmazhatók. 2. 2.1 Biztosítottak Biztosítottak munkaviszonyban [Tbj. tv 5 § (1) bekezdésének a) pontja] A felsorolásból kimaradt az európai parlamenti képviselő, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, és nem érthető ide a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony. 2.2 Szünetel a biztosítás [Tbj. tv 8 §-ának új d) pontja] Ha az egyéni vállalkozó bejelenti, hogy tevékenységét szünetelteti, a kiegészítő rendelkezés szerint a szünetelés ideje alatt nincs járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt sem szerez ez idő alatt. 3. Biztosítási kötelezettség 3.1 Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége [Tbj tv 10. §-a (1)

bekezdésének a) pontja] − az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart, a módosítás szerint. 3.2 A társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége [Tbj tv 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja] − az egyéni cég tagja esetében – a módosítás szerint – az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig tart, − a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében pedig a tényleges személyes közreműködés kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. 4. Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok [Tbj. tv 18 §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja, továbbá 19. §-ának (1) és (3) bekezdése] A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére − a biztosított,

illetve a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett járulékok köre nem, csak elnevezésük változik. A biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet. A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot) fizet. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék, amelyen belül − a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, − a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, − a

munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. Nem változott az egyéni nyugdíjjárulék mértéke, továbbra is 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztári tagoknál pedig változatlanul 8+1,5 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, − a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint). A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből − nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, − az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Ez utóbbin belül: − a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, − a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, − a

munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Ezt a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A járulékfizetési felső határ 2010. január 1-jétől – a 2010 évi költségvetésről szóló törvény szerint – napi 20.420 forint, évi 7453300 forint (2009-ben 20400, illetve 7.446000 forint) 5. Korkedvezmény-biztosítási járulék [Tbj.tv 20/A §-a] A korábbi törvényi előírás alapján a központi költségvetés a korkedvezményes biztosítási járulék (a 13 százalék) 25 százalékát (3,25 %-ot) térít meg 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között 6. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, nyugdíjjárulék [Tbj.tv 24. §-ának (1) bekezdése] Az előző pontban leírtak technikai átvezetése. 7.

Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok [Tbj.tv új 25/A §-a] Nem fizet munkaerő-piaci járulékot a) a Tbj. tv 5 §-ának (1) bekezdése szerinti biztosítottak közül − a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot, továbbá az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját; − a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló; − az álláskeresési támogatásban részesülő személy; − a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a

minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét; − az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast; − a mezőgazdasági őstermelő (ha nem tartozik a kivételek közé), ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társasházközösség, kamara, gazdálkodó szervezet stb. választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője, társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő

tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Nem fizet munkaerő-piaci járulékot b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozási tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 8. Társas vállalkozás és társas vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv 27 §-ának (1) és (4) bekezdése] A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a tevékenységre jellemző keresethez igazodó új alsó határ. Ezért a hivatkozott jogszabályi helyeken a − „legalább a minimálbér kétszerese után”

szövegrész helyébe a − „legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után” szövegrész lép. Kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a Tbj.tv 27 §-ának (2) bekezdésében − az „egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe − az „egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék” szövegrész lépett. Egyebekben nincs változás. 9. Egyéni vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv 29 §-ának (1) és (6) bekezdése] A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a tevékenységre jellemző keresethez igazodó új alsó határ. Ezért a hivatkozott jogszabályi helyeken a − „legalább a minimálbér kétszerese után” szövegrész helyébe a − „legalább a tevékenységre jellemző kereset után” szövegrész lép. A Tbj. 29 §-ának (3), (4) és (7) bekezdésében − az „egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe − az „egészségbiztosítási és

munkaerő-piaci járulék” szövegrész lép. A Tbj. 29 §-a (4) bekezdésének d) pontja módosítása eredményeként az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. 10. Evás biztosított egyéni vállalkozó [Tbj.tv 29/A §-ának (1) bekezdése] A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt itt is felváltja a tevékenységre jellemző keresethez igazodó új alsó határ. Ezért a hivatkozott jogszabályi helyen a − „minimálbér kétszerese után” szövegrész helyébe a − „tevékenységre jellemző kereset után” szövegrész lép. 11. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése [Tbj tv 30/A §-ának (1) bekezdése, 50. §-ának (4) bekezdése] A mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg

után fizeti meg − a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (24+1,5+0,5 százalékot), − a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (4+2+9,5 százalékot) − és ezeket kell negyedévente bevallania. (Nem kell tehát sem a foglalkoztatói, sem a biztosítotti munkaerő-piaci járulékot megfizetnie.) 12. Járulékfizetés több biztosítási jogviszony esetén [Tbj tv 31 §-ának (4) bekezdése] A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, − a ténylegesen elért járulékalapot képező

jövedelem, − eva-adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, − átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított összeg. A Tbj.tv 31 §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahely megőrző támogatásban részesül. 13. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó [Tbj. tv új 37/A §-a] Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó − keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, − fogvatartott, − ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként

fennálló kamarai tagsága szünetel, − egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. 14. Magánnyugdíjpénztári tag [Tbj. tv 45 §-ának (3) bekezdése] A tagságra kötelezett pályakezdőnek minősülő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni. 15. A befizetések elszámolása [Tbj.tv új 53/A §-a] A befizetett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapba, 23,81 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át. 16. Képviselet [Tbj.tv új 56/B §-a] A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, megfizetésével, bevallásával, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, a Tbj. tv-ben és az

Art-ben előírt kötelezettségeket 17. Kisebb pontosítások Több helyen [Tbj.tv 30 §-ának (1) bekezdésében, 31 §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (5) bekezdésében] − az „egészségbiztosítási járulékot” szövegrész helyébe − az „egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot” szövegrész lép. A Tbj.tv 29 §-ának (7) bekezdésében, 31 §-ának (4) bekezdésében, 37 §-ának (1) bekezdésében − az „átalányadó alapját képező” szövegrész helyébe − az „átalányban megállapított” szövegrész lép. A Tbj. tv 31 §-ának (6) bekezdésében − a „minimálbér kétszerese” szövegrész helyébe − a „tevékenységre jellemző kereset” szövegrész lép. A Tbj.tv 50 §-ának (2) és (3), valamint (5)-(6) bekezdésében − az „egészségbiztosítási járulékot és” szövegrész helyébe − az „egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint” szövegrész lép. A Tbj. tv 46

§-ának (2) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettségből kimaradt „a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulás” szövegrész. (2010-ben már nem lesz) A Tbj.tv 52 §-ának (4) bekezdésében (két helyen) − a „minimálbér kétszerese” szövegrész helyébe − a „tevékenységre jellemző kereset” szövegrész lép. 18. Hatályát veszti − a foglalkoztatók közül az illetményszámfejtő hely [Tbj.tv 4 §-a a) pontjának 8. alpontja]; − a járulékalapot nem képező jövedelmek közül a különböző pénztárakba befizetett díjak [Tbj.tv 21 §-ának b) pontja], helyébe más előírás lépett; − a felszolgálási díj, a borravaló utáni járulék [Tbj.tv 26 §-ának (7) bekezdése]. 19. Átmeneti rendelkezés A módosító törvénynek a Tbj. tv-t módosító rendelkezéseit a hatályba lépésük napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

VII. Egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv] Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI törvényt 2010 január 1jétől módosító, kiegészítő előírásokat – többek között – − a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII törvény, − az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény, − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI törvény tartalmazza. A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzően − a jövedelem adóztatásához, − a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnéséhez kapcsolódnak, de tartalmaznak – az alkalmazást segítő – pontosításokat is. 1. A kifizetőt terhelő százalékos adó [Eho-tv. 3§-ának (1)-(2)

bekezdése] A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű (11 százalék helyett) egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv. szerinti − összevont adóalapba tartozó jövedelemnél = az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, = vállalkozói kivét és kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díjkiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.tv-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része; − külön adózó jövedelmek közül = a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, = kamatkedvezményből származó jövedelem, = az egyösszegű

járadékmegváltások, = kisösszegű kifizetések után. Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani. A felsorolt jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. A leírtakból következik, az adószámmal rendelkező magánszemélynek kell megfizetnie és bevallania az ehót, ha a kifizetőnek az Szja-tv. szerint nem kell megállapítania és levonnia az adóelőleg-köteles jövedelem adóelőlegét, mert azt a magánszemély maga állapítja meg negyedévenként és a jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát. 2. Osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv. 3 §-ának új (4) és (6) bekezdése] Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv szerinti társas vállalkozás 27

százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított eho-alap nem lehet több, mint a Tbj.-tv-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az általános rendelkezések szerint meghatározott ehoalap együttes összegét. Mentesül az eho-kötelezettség alól – társas vállalkozó esetén – a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része (az eho-alapból levonható), amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben az előző bekezdés szerinti eho-fizetés történt (27 százalék). Az első bekezdést a

vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni. 3. Mentesülés az eho alól [Eho-tv. 3 §-ának (7)-(8) bekezdése] A dupla ehofizetés elkerülése érdekében mentességi szabály vonatkozik a magánszemély azon osztalékjövedelmére, amelynek megfelelő összeg után a társas vállalkozás az adózott eredmény tagra eső arányos része alapulvételével 27 százalék ehot fizetett. A díjkiegészítés utáni ehofizetés szabálya nem vonatkozik továbbá arra az egyéni és társas vállalkozóra, aki a bevételének elszámolására az Ekho-tv. rendelkezéseit választja. Nem kell megfizetni a 27 százalékos ehót az evás vagy átalányadózó egyéni vállalkozónak, az evás társas vállalkozásnak. 4. Egészségügyi szolgáltatási járulék levonása [Eho-tv. 3 §-ának (9)

bekezdése] Nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó esetén levonható a kivét- vagy díjkiegészítésből számított ehóból a befizetett egészségügyi szolgáltatási járulék [2010ben 4.950 forint/hó] 5. A magánszemélyt terhelő százalékos adó [Eho-tv. 3 §-ának (3) bekezdése] A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig, amíg az Eho-tv. 3 §-a (3) bekezdése szerint a biztosítási jogviszonyban lévő – a módosítás szerint – a Tbj. tv 19 §-ának (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4+2 százalék) [korábban a Tbj. tv. 19 §-ának (1) bekezdése szerinti 5 százalék] és az Ekho-tv 9 §-ának (1) bekezdése alapján – a magánszemélyt terhelő – megfizetett egészségbiztosítási járulék el nem éri a 450 ezer forintos felső határt. A módosítás hatásaként csökken az a jövedelem (járulékalap) 7,5 millió forintra,

amely után a 4+2 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetése mellett a különadózó jövedelmek után már nem kell 14 százalékot fizetni. 6. Nem kell százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni [Eho.tv 5. §-a (1) bekezdésének d)-e) és f) pontja, új (2)-(3) bekezdése] Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a módosítás szerint − az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után, − az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénzárakról szóló 1993. évi XCVI törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás után, − az Szja-tv. 70 §-ában említett juttatások azon része után, amely 25 százalékos kulccsal adózik. Az Szja-tv. módosítása miatt az egyéb befizetések adóztatása más módon történik A kiegészítő rendelkezés szerint a kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli egészségügyi hozzájárulás-fizetési

kötelezettség az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. A vonatkozó közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az eho-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. 7. Tételes egészségügyi hozzájárulás A 2009. évi LXXVIII törvény hatályon kívül helyezte a tételes egészségügyi hozzájárulás megállapítására, fizetésére, bevallására vonatkozó előírásokat. 8. Egyéb módosítások Egészségügyi hozzájárulás megállapítása [Eho-tv. 11 §-ának (8) bekezdésében és (12) bekezdésében] A módosítás szerint az

egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díjkiegészítés együttes összege alapján meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyes közreműködői díjkiegészítésről kiadott igazolás napját követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka szövegrész [Eho-tv. 4 §-ának (3) bekezdésében] hatályát vesztette Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme ugyanis az összevont adóalap része lett, ezért 27 százalék ehót kell

bevallania és megfizetnie. 9. Átmeneti rendelkezés A módosító törvénynek az Eho-tv.-t módosító rendelkezéseit a 2010 január 1jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. Ha a természetes személy a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a 9 millió forintot, 2009re vonatkozóan nem kell az Eho-tv. 11/A §-ának (2) bekezdése szerinti eho hat százalékát (plusz összegként) bevallani és megfizetni. 2009-ben kezdődő, naptári évtől eltérő üzleti év esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni eho-fizetési kötelezettségre az Eho-tv. 2009 december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Eho-tv. 11/A §-a (4) bekezdésének a módosítása szerint: nem kell az egészségügyi

hozzájárulást – a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetekhez kapcsolódóan – a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az ehót levonta, és a magánszemély az Szja-tv. vagy az Art alapján nem köteles bevallás benyújtására 10. Hatályát veszti [Eho.tv 4 §-ának (5) bekezdése] A költségkülönbözet utáni egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ha a magánszemély önálló tevékenység címén vagy költségtérítésként megszerzett jövedelme adóelőlegének a megállapításakor nagyobb költségről nyilatkozott, mint amilyennel utóbb, az adóbevallásában ténylegesen el tudott számolni, a jövedelemkülönbözet után 11 százalékos ehót kellett fizetnie és bevallania. Ezt az előírást törölték, mert ezt a különbözetet az Szja-tv. előírása szerint 39 százalékos bírság terheli. VIII. Az adózás rendje [Art] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvényt 2010 január 1-jétől módosító

kiegészítő előírásokat – többek között – − a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII törvény, − az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló 2009. évi CX törvény, − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV törvény, − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI törvény tartalmazza A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzően − az adó- és járulékbevalláshoz, − a helyi iparűzési adóhoz, − a határon átnyúló szolgáltatásokhoz, − az áfa visszatéríttetéshez, − az egyéni vállalkozóhoz, az egyéni céghez kapcsolódnak, de tartalmaznak számos – az

alkalmazást segítő – pontosításokat is. 1. 1.1 Adó- és járulékbevallás Az adóbevallás adatainak pontosítása Az adó- és járulékbevallás adatainak pontosítása [Art. 31 §-a (2) bekezdésének 6., 8, 9, 10, 16, 23 és 25 pontjai, továbbá (6) bekezdése] Kapcsolódóan a jövedelem adóztatás egyéb törvényi módosításaihoz. Adatot kell – a módosított esetekben – szolgáltatni: − a társadalombiztosítási járulék megbontásáról: nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra; − a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapjáról, illetve az ilyen jogcímen levont járulék összegéről; − a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék levonás és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás (magánnyugdíjpénztári tagdíj levonás) elmaradása

okáról; − a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésre került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetve a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés) alapjáról és összegéről; − a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről; − a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapjáról és

összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről; − a külföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem összegéről, és az általános mértékétől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegéről. Nemleges adókötelezettségről nem lehet elektronikus űrlapon nyilatkozni soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra. Az Art. 31 §-a (2) bekezdésének 23 pontjában „a 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség” szövegrész helyébe „a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség” szövegrész lépett 2009. július 9-ével Az Art 31 §-ának (5)

bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig” szövegrész lép 2010. január 1-jével, amelyet a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során kell alkalmazni. Hatályát veszti az Art. 31§-a (2) bekezdésének 25 pontja (munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulékalap), (1) bekezdésének első mondatában az „és az iparűzési adóról” szövegrész. Adó- és járulékbevallás adatainak a pontosítása [Art. 31 §-a (2) bekezdésének 3., 15, 24, 26 pontjai] A NYENYI-lapos adatszolgáltatás csak akkor szüntethető meg, ha a nyugdíjbiztosítási szervek e nélkül is hozzájutnak a biztosítottak éves konszolidált nyugdíjjárulék bevallási adataihoz. Ez esetben továbbra is a nyugdíjbiztosítási szervek rendelkezésére fognak állni a nyugellátás biztonságos megállapításához szükséges adatok. Ahhoz, hogy az adóhatóság a megfelelő adatokat biztosíthassa az ONYF

részére, meg kell teremteni a NYENYI-lapok és az adó- és járulékbevallásban teljesítendő adatszolgáltatás teljes egyezőségét. Ezt szolgálja a 3 és 15 pont módosítása. Amennyiben a hatályos szabályozásnak megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó az adóév egészére azt választotta, hogy a minimum járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, úgy jelenleg nem áll az állami adóhatóság rendelkezésére olyan információ, amelynek alapján az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó esetében teljességvizsgálatot végezhetne. Hasonló a helyzet akkor is, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. Annak érdekében, hogy az adóhatóság a jövőben teljes körűen vizsgálni tudja ezen egyéni vállalkozók, illetve egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen

közreműködő tagok tekintetében is a járulékbevallási és fizetési kötelezettség megtörténtét, módosították a 24., illetve 26 pont szerint az adatszolgáltatást A 24. pont korábbi szövege elhagyásra kerülhetett, mert a felszolgálási díj minősítése 2010. január 1-jétől megváltozik Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező személy foglalkoztatásával kapcsolatos adatszolgáltatás helyett a következő rendelkezés lépett hatályba [Art. 31 § (2) bekezdésének 27. pontja]: Az a munkáltató, amely a tárgyhónapban az egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) fizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját

(napjait). 1.2 Helyi adó bevallása [Art 32 §-ának új (5) bekezdése] Ha az építményadó, illetve a telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásában fel kell tüntetnie – az adóév első napjának megfelelő állapot szerint – a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét) és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát. 2. Az adó megfizetése 2.1 A tulajdonos felelőssége [Art 35 §-ának új (7) bekezdése] Az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény alapján, ha a vagyoni értékű jog jogosítottja, mint adóalany adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és vele szemben a végrehajtás sem vezet eredményre, az adótartozást a tulajdonosnak kell tulajdoni hányada arányában megfizetni. Mivel egy ilyen kötelezettség előírása csak határozattal lehetséges, a módosítás kiegészíti

az Art. rendelkezéseit, mely szerint az állami adóhatóság a tulajdonos adófizetési kötelezettségéről határozatot hoz. 2.2 Adótartozás átvállalása [Art. 36 §-ának (3) bekezdése] Hatályba lépett: 2009. július 9-én, a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A hatályos előírások szerint az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A kezességvállalásra bizonyos esetekben nincs lehetőség Ezért, ha a tartozásátvállalónak különösen méltányolandó érdeke fűződik hozzá, a tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható. Az adóhatóság ez esetben is csak akkor járul hozzá a tartozásátvállaláshoz, ha a tartozás megfizetése az átvállaló személyében biztosított. 2.3 Közbeszerzéshez kapcsolódó előírások [Art 36/A §-ának új (9)

bekezdése] A 36/A. § rendelkezéseit – 2009 július 9-től – nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett. Ez a rendelkezés 2010 július 1-jével hatályát veszti, amelyet a 2009 július 9-ét követően teljesítendő kifizetésekre kell alkalmazni. 3. Adatszolgáltatás 3.1 Az állami adóhatósághoz, illetve az állami adóhatóság adatszolgáltatása [Art. 52 §-a (4) bekezdésének új u) pontja, (7) bekezdése b) pontjának ba)bb és bd) alpontjai, továbbá d) pontja és új h) pontja] A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is adatokat szolgáltat az állami adóhatósághoz. Elhagyásra kerül a Start kártyákkal összefüggő adóhatósági adatszolgáltatás az ONYF részére, és módosult az adatszolgáltatás az egészségbiztosítási szerv részére. Amennyiben az önellenőrzés vagy az adóhatósági ellenőrzés a már összesített (konszolidált) éves

adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követő hónap utolsó napjáig az Art.-ben megjelölt összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a nyugdíjbiztosítási szerv részére. Az állami adóhatóság magán-nyugdíjpénztáranként összesítve az adó- és járulékbevallásban feltüntetett a magánnyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó adatokról, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjbeszedési számlákon nyilvántartott tárgyhavi pénzforgalmi adatokról a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig elektronikus úton hivatalból adatot szolgáltat a PSZÁF részére. Az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap részére az adatszolgáltatást magánszemélyenkénti bontásban teljesíti, azzal, hogy a bevallott nyugdíjjárulék alap meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, akkor az erre vonatkozó adatot a

nyugdíjjárulék-fizetési felső határig adja át. Az állami adóhatóság szolgáltatja − az állami foglalkoztatási szerv részére, − a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, illetve magánnyugdíjpénztár részére az adó- és járulékbevallások meghatározott adatait. 4. Hatáskör 4.1 A vámhatóság hatáskörébe tartozik [Art 79 §-a (1) bekezdésének új i) ponjta] 2008. január 1-jétől a vámhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő adóhatósági feladatokat. Ezért a vámhatóság hatáskörébe tartozó adókötelezettségekről szóló felsorolást kiegészítették ezen adónemmel is. Ez a rendelkezés 2009. 11 17-én hatályba lépett 4.2 Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [88/A § (1) bekezdése, (2) bekezdésének új e) pontja] A hatályos szabályozás alapján kizárólag az állami adóhatóság esetében van lehetőség arra, hogy a legnehezebben követhető,

felderíthető, valamint a szerteágazó, bonyolult ügyekben – elnöki döntés alapján – az illetékes területi igazgatóság helyett az ilyen ügyek felderítésére kijelölt, jelentős tapasztalattal és speciális szakértelemmel bíró revizori állománnyal rendelkező igazgatóság járjon el. Mivel a költségvetési érdekeket súlyosan sértő, bonyolult és szerteágazó ügyek gyors, hatékony felderítése a vámhatóság által elvégzendő adóellenőrzések során is kiemelt jelentőséggel bír, indokolt a központosított ellenőrzés intézményének a kiterjesztése a vámhatóságra is. A kiegészítés annak érdekében történt, hogy a jövedéki adózatáshoz kapcsolódóan a szakmai tevékenységet minél szélesebben lefedő körben elrendelésre kerülhessen központosított ellenőrzés. 5. Helyi adóhoz kapcsolódóan 5.1 A helyi iparűzési adót érintő adózási feladatok [Art. 17 §-ának új (15) bekezdése, 1.és 2 számú melléklete] A

helyi iparűzési adót érintő adóztatási feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe kerülnek át, az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a helyi iparűzési adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével, a tevékenység megkezdésétől, illetve megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt a bejelentést az iparűzési tevékenységet ideiglenes vagy alkalmi jelleggel folytatónak is az adóköteles tevékenysége megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján kell megtennie. Ezen új előíráshoz kapcsolódóan pontosításra került az Art. 19 §-ának (2) bekezdése, elmaradt belőle a helyi iparűzési adóra való hivatkozás. Az adózónak − a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig, − a helyi iparűzési adóról az adóévet követ év május 31-éig kell

bevallást tennie. A helyi iparűzési adóelőleget az adózó félévi részletekben az adóév március 15éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg. Az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni, ha a társasági adóelőleg kiegészítésére is kötelezett az adózó. Az ideiglenesen (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza. 5.2 Helyi iparűzési adóbefizetések elszámolása [Art. 43 §-ának új (10)-(12) bekezdése, továbbá új 43/A. és 43/B §-a] A helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatok állami adóhatósági hatáskörébe kerülésével az adózónak a helyi

iparűzési adófizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által megnyitott egyetlen helyi iparűzési adó számlára kell teljesítenie akkor is, ha több telephellyel rendelkezik, és így több önkormányzat jogosult a bevételre. A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot is az állami adóhatóságnál megnyitott külön számlára kell megfizetni. Az állami adóhatóság az adókötelezettséget és a befizetést a bevallásban (határozatban) megállapított összes adó és az önkormányzatokat megillető adó arányában a bevételre jogosult települési önkormányzatok között felosztja, és a kötelezettségeket és a teljesítéseket az adózó adószámláján önkormányzatonként kimutatja. A befizetés összegét a teljesítéstől számított 30 napon belül osztja fel, és a felosztást követően öt napon belül utalja át az arra jogosult önkormányzatok részére. Ha az adóhatóság az

átutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal megegyező mértékű kamatot fizet. Ha az adózó az őt terhelő iparűzési adókötelezettségénél kevesebb adót fizet be a helyi iparűzési adó számlára (ez egyösszegű befizetést jelent, nincs önkormányzatonként megcímkézve), az állami adóhatóság a befizetés összegét a települési önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában osztja fel, számolja el. Ha az adózó a kötelezettségeinél nagyobb összeget fizet be az iparűzési adó számlára, ami miatt túlfizetése lesz, a túlfizetés összege nem kerül az önkormányzatok között felosztásra, az a számlán marad az adózó rendelkezéséig, illetve a később keletkező helyi adótartozásra történő elszámolásig. A befizetések elszámolásánál előfordulhat, hogy az adózó önellenőrzése,

illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében megváltozik a felosztási arány és valamely települési önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, más önkormányzat pedig további iparűzési adóbevételre lesz jogosult. Mivel az állami adóhatóság a befolyt iparűzési adót folyamatosan utalja át a jogosult önkormányzat részére, egy későbbi, a már átutalt összeget érintő változás esetén egyes önkormányzatoknak további átutalást kell teljesíteni, és lesznek olyan önkormányzatok, amelyektől vissza kell követelni a fizetett adó összegét vagy annak egy részét. Ennek a sajátos eljárási rendjét tartalmazza a kiegészítés. A kiegészítő előírás szerint, ha az adózó önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési

kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot a helyi iparűzési adó-különbözet visszafizetésére. Ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, az állami adóhatóság az önkormányzat költségvetési számlájával szemben hatósági átutalási megbízást bocsát ki. Ha ez az intézkedés részben vagy egészben eredménytelen, az állami adóhatóság a következő kiutaláskor a vissza nem fizetett összeget beszámítja. Az állami adóhatóság az adózó által bevallott előleg összegét az előlegfizetés esedékességét megelőző munkanapon átutalja a települési önkormányzatnak. Az állami adóhatóság az adóévet megelőző évre az adózó által bevallott helyi iparűzési adó, valamint az adóévre bevallott és megfizetett helyi iparűzési adóelőleg különbözetének összegét az adóévben benyújtandó helyi iparűzési adóelőlegkiegészítésről szóló

bevallás esedékességét megelőző napon átutalja az önkormányzatnak. Ha a bevallás alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megillető helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összege eltér a korábban kiutalt adóelőleg-kiegészítés összegétől, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet rendezéséről. Az állami adóhatóság az adóévet megelőző évi helyi iparűzési adóbevallás alapján a települési önkormányzatonként nettó módon megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet a bevallás esedékességét megelőző napon utalja át a jogosult települési önkormányzatnak. Ha az adózó helyi iparűzési adóbevallása alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megillető helyi iparűzési adó összege eltér a korábban kiutalt adó összegétől, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet rendezéséről. A helyi iparűzési adót érintően az

adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell megállapítani [Art. 106 §-ának (1) bekezdése] 5.3 Adatszolgáltatás a helyi adónál [Art. 52 §-ának új (18)-(22) bekezdése] Az önkormányzat az állami adóhatóság részére adatokat szolgáltat, ha a helyi iparűzési adót megállapító önkormányzati rendeletét módosította, vagy a helyi iparűzési adót rendelettel bevezette, illetve megszüntette. Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság részére adatokat szolgáltat az illetékességi területén az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység kezdetének és befejezésének időpontjáról, továbbá az általa ismert, a helyi iparűzési adó megállapításához szükséges adatokról. A helyi iparűzési adót működtető önkormányzatokat az állami adóhatóság a kincstári azonosítószám alapulvételével képzett technikai azonosító számon tartja nyilván. Az érintett önkormányzatok

egyértelmű azonosítása érdekében szükséges, hogy az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adóval kapcsolatos iratokon a kincstári azonosítószámot feltüntesse. Amennyiben az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak felróható okból nem képes határidőben átutalni a települési önkormányzatot megillető összeget, úgy az ebből eredő kárt az érintett önkormányzatnak kell viselnie. A helyi iparűzési adót körjegyzőség esetén is a körjegyzőséghez tartozó egyes települési önkormányzatok külön-külön működtetik. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a körjegyzőség esetén is települési önkormányzatonként kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget. 5.4 5.41 Hatáskör a helyi adónál Az állami adóhatóság hatásköre [Art. 72 §-ának (3) bekezdése, új (4) bekezdése] A helyi iparűzési adóval összefüggő hatáskör átadásokhoz kapcsolódóan a hivatkozó előírás

kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként, továbbá ezen követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el. 5.42 Az önkormányzati adóhatóság hatásköre [Art. 81 §-ának a) pontja, 82. §-ának (1) bekezdése] Az önkormányzati adóhatóság jár el a helyi iparűzési adó kivételével a helyi adók ügyében, az az önkormányzat, amelyik a helyi adót bevezette. 5.5 Fizetési könnyítés [Art. új 133/B §-a] Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott helyi iparűzési adót érintő fizetési könnyítés engedélyezése vagy annak az elutasítása első fokon az

önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik. A fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatsághoz kell előterjeszteni. Az állami adóhatóság – érdemi vizsgálat nélkül – a kérelmet megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, tájékoztatva azt a helyi iparűzési adóról, bírságról, pótlékról. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemben vizsgálja és 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozattal értesíti az állami adóhatóságot álláspontjáról, részletesen indokolja a fizetési könnyítés feltételeit vagy az elutasítás okait, a kérelem elbírálásához szükséges és az általa feltárt tényállást. Az állami adóhatóság – az önkormányzati nyilatkozat alapján – az első fokú határozatot 15 napon belül kiadmányozza. Az önkormányzati adóhatóság rendelkezésére álló határidő jogvesztő, ennek elmulasztása esetén a kérelem elbírálására az állami

adóhatóság jogosult. Az első fokú határozat ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, nincs kötve az önkormányzati adóhatóság nyilatkozatához. Ha az adózó a fizetési könnyítés iránti kérelmet az önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be, az önkormányzati adóhatóság erről értesíti az állami adóhatóságot, az intézkedik a végrehajtás felfüggesztéséről, és tájékoztatja az önkormányzatot a nála nyilvántartott helyi iparűzési adóról, bírságról, pótlékról. Ha az önkormányzati adóhatóság fizetési könnyítést engedélyez és a fizetési könnyítéssel érintett tartozás összegét az állami adóhatóság előlegként átutalta az önkormányzatnak, az állami adóhatóság intézkedik az érintett tartozás visszakövetelése érdekében. 5.6 Adómérséklés [Art új 134/A §-a] Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és

nyilvántartott − a magánszemélyt terhelő helyi iparűzési adótartozás és az ezzel összefüggésben megállapított bírság- és pótléktartozás, − a nem magánszemély adózót terhelő, a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó bírság- és pótléktartozás mérséklése (elengedése) első fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik. Az elengedés (mérséklés) iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni. Az állami adóhatóság – érdemi vizsgálat nélkül – a kérelmet 5 napon belül megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, tájékoztatva azt a helyi iparűzési adóról, bírságról, pótlékról. Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemben megvizsgálja és 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozattal értesíti az állami adóhatóságot álláspontjáról. Egyebekben a fizetési könnyítésnél leírtakat kell figyelembe venni. 6. 6.1 Határon átnyúló

szolgáltatások Az áfa-kötelezettség bejelentése [Art. 22 §-a (1) bekezdésének e) pontja, (5)-(9) bekezdése] A 2008/8/EK áfa-irányelv szerint a Közösségen belüli határon átnyúló szolgáltatásokról is összesítő nyilatkozatot kell benyújtani. Ehhez az szükséges, hogy az ilyen típusú szolgáltatásnyújtással érintett adózók közösségi adószámmal rendelkezzenek. A módosítás előírja a közösségi adószám igénylése iránti kötelezettséget a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetére is. A módosítás terminológiai pontosításként átvezeti a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany fordulatot, és ezt alkalmazza az összesítő nyilatkozatra vonatkozó 8. számú mellékletben is A módosítás az Áfa-tv. 20 §-ának új (7) bekezdéséhez kapcsolódóan rendelkezik arról, hogy az adózó az Áfa-tv. ezen rendelkezésének (Közösségen belüli beszerzés)

alkalmazását utólag, az ezen rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli beszerzés teljesítését követő hónap 20. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz Ha az eva-alany az EK más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, szolgáltatást nyújt vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól. 6.2 Összesítő nyilatkozat benyújtása [Art. 175 §-ának (9) bekezdése] Az áfa-irányelv alapján az összesítő nyilatkozatot az adózók elektronikus úton terjeszthetik elő a tagállami adóhatósághoz, egyrészt az adózók adminisztratív terheinek csökkentése, másrészt az adócsalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében. Az Art. hatályos rendelkezései szerint a havi adó- és járulékbevallásra kötelezett adózók ezen

bevallásukat és ezen kívül valamennyi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik. A havi adó- és járulékbevallásra nem, de összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók a módosítás alapján, az összesítő nyilatkozat benyújtásának elektronikus útra terelését követően az összesítő nyilatkozaton kívüli valamennyi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket is elektronikus úton kötelesek teljesíteni. 6.3 Kereskedelmi kapcsolat [Art. 178 §-ának új 34 pontja] Normaszöveg szerkesztési okból ide került a kereskedelmi kapcsolat fogalma. A módosítás abban áll, hogy a normaszöveg a korábbi korlátozó rendelkezéshez képest bármely szolgáltatásnyújtást/igénybevételt e fogalom körébe sorol. Ez szerint a kereskedelmi kapcsolat: a termékbeszerzés és termékértékesítés – ide értve az Áfa-tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli

adómentes termékértékesítést is -, valamint a szolgáltatásnyújtás és igénybevétel. 6.4 6.41 Összesítő nyilatkozat [Art. új 8 számú melléklete] Nyilatkozat-tételi kötelezettség Az áfa-alany nyilatkozik: a) az állami adóhatóság által megállapított közösségi adószámáról, − az Áfa-tv. 89 §-ának (4) bekezdése szerinti ügylet [Közösségen belüli termékértékesítés az Áfa-tv. 12 §-ának (1) bekezdése szerint] teljesítése esetén az áfa-alanynak azon tagállam hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett; b) a vevő és az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybevevő közösségi adószámáról; c) d) e) f) g) h) az EK más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített, az Áfa-tv. 89 §-ának (1), (3) és (4) bekezdése hatálya alá tartozó [Közösségen belüli adómentes]

termékértékesítésről; az EK más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített azon termékértékesítésről, amelyet részére az Áfa-tv. 52 §-ának megfelelő Közösségen belüli beszerzésként értékesítettek (háromszögügylet), valamint az EK más tagállamában illetőséggel bíró közösségi adószámmal rendelkező értékesítőtől megvalósított azon termékbeszerzésről, melyet részére az Áfa-tv. 52 §-ának megfelelően teljesítettek; az EK más tagállamában adóalany vagy adószámmal rendelkező áfaalanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az Áfa-tv. 37 §ának a hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevő, a beszerző az adófizetésre kötelezett; az EK más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított termékbeszerzésről, illetve azon szolgáltatás

igénybevételéről, amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett; a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek áfa nélkül számított összesített ellenértékéről beszerzőkénti, igénybevevőkénti (értékesítőkénti, nyújtókénti) részletezésben, illetve az Áfa-tv. 89 §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékéről; az Áfa-tv. 77 §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről. 6.42 Az összesítő nyilatkozat gyakorisága Az összesítő nyilatkozatot a havi bevallók havonta, a negyedéves bevallók negyedévenként az áfa-bevallással egyidejűleg – és a bevallással egyező módon, elektronikus úton – nyújtják be az állami adóhatósághoz. Ha az áfa-alany bevallási gyakorisága az Art. 1 számú mellékletében foglaltak szerint változik, az összesítő nyilatkozat előterjesztésének határideje ezt a változást követi. Az adóalanynak a

negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságra kell áttérnie, ha az Áfa-tv. 89 §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés [Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és termékbeszerzés] tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 100.000 eurónak megfelelő pénzösszeget Ez esetben − az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladása hónapjának utolsó napjáig tartó időszakról (törtnegyedévről), az ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani; − a forintra történő átváltásra az átváltási árfolyamról szóló 256. §-t kell alkalmazni. A 100.000 eurós küszöbérték miatt havi gyakoriságról az adózó újra negyedéves gyakoriságra

térhet át, ha a gyakoriságváltást követő négy naptári negyedév egyikében sem lépte át ismét a 100.000 eurós határt, feltéve, hogy a havi összesítő nyilatkozattételi kötelezettségét a havi bevallás gyakorisága nem indokolja. 6.43 Speciális bevallásra kötelezettek − a közösségi adószámmal rendelkező, áfa-alanynak nem minősülő jogi személy, − a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, − az alanyi adómentességet választó adóalany, − a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, − az eva alany a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekről havonta összesítő nyilatkozatot nyújt be, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig 6.44 Speciális összesítő nyilatkozat A 6.41 és 643 pontokban részletezett közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekről (összegekről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő

nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett (vagy adómentes ügylet esetén „keletkezett volna”), illetve az adóalap utólagos korrekciója esetén akkor, amikor a terméket beszerző személy az utólagos korrekcióról, annak összegéről az Áfa-tv. 77 §-a szerint értesítést kapott. Ha a közösségi adószám megállapítása miatt vagy más okból az adóalany évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett időszak tekintetében keletkezik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejűleg nyújtja be. 6.45 Összesítő nyilatkozathoz kapcsolódó egyéb rendelkezések Nem kell összesítő nyilatkozat Arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott, nem kell összesítő nyilatkozatot tennie.

Jogkövetkezmény Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Előterjesztése Az összesítő nyilatkozatot az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjeszti elő az állami adóhatósághoz. Az összesítő nyilatkozattal kapcsolatban euróban meghatározott összegek átváltására az Áfa-tv. 256 §-a szerinti átváltási szabályát kell alkalmazni Adószám Az EK érintett tagállamában áfa-fizetésre kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosításra szolgáló olyan betűből és/vagy számból álló jel, amely az érintett tagállam joga szerint tartalmában megfelel az áfa-irányelv követelményeinek. 6.46 Eltérő alkalmazás Az Art. újonnan megállapított − 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 22 §-ának (5)-(9) bekezdése (61 pont, az áfa-kötelezettség bejelentése), − 178. §-ának 34 pontja (63 pont, kereskedelmi

kapcsolat) a módosító törvény kihirdetését követő 8. napon hatályba lép azzal, hogy ezen rendelkezéseket a 2009. december 31 napját követően előterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni. Az adózó a közösségi kapcsolat keretében nyújtott vagy igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó előzetes kérelmet, bejelentést ezen rendelkezések hatálybalépésének napjától előterjesztheti az állami adóhatósághoz, amely alapján az állami adóhatóság a közösségi adószámot 2010. január 1-i hatállyal állapítja meg. 6.47 Kapcsolódó pontosítás − a 22. § (4) bekezdésében az „a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany” szövegrész helyébe az „a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany” szövegrész lép; 6.48 Art 1 számú melléklete Az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezettek körére, a nyilatkozat tartalmára,

gyakoriságára vonatkozó rendelkezéseket egységesen a 8. számú melléklet tartalmazza. Ennek megfelelően az Art bevallási határidőkről szóló 1 számú mellékletének kizárólag az összesítő nyilatkozatról szóló I/B/3/d. pontját a módosítás hatályon kívül helyezi, emellett az I/B/3/e. pontban az összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezést is hatályon kívül helyezi és a bevallási szabályt annyiban módosítja, hogy a speciális bevallási kötelezettséget kiváltó gazdasági eseményt közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletként jelöli meg. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal rendelkező, áfa-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó

20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó áfa-fizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. 7. Más tagállamban visszatéríttetés érvényesítése 7.1 Felhatalmazás [Art 175 §-ának (25) bekezdése] Az összesítő nyilatkozathoz kapcsolódóan felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy rendeletben szabályozza a Magyarországon letelepedett adóalanynak más tagállamban érvényesíteni kívánt visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) részletes tartalmi, formai kellékeit. 7.2 Visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás [Art. új 9 számú melléklete] A belföldön letelepedett adóalanynak az EK valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésére vonatkozó, a 2008/9/EK tanácsi irányelv alapján érvényesíthető kérelmével kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit a mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 7.21 Belföldön

letelepedett adóalany (aki, amely a kérelem előterjesztésére jogosult) Belföldön letelepedett adóalany az a személy, aki (amely) abban az időszakban, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik, az Áfa-tv. alkalmazásában Magyarországon gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Nem jogosult a visszatéríttetési eljárásban igényt előterjeszteni az a belföldön letelepedett adóalany, aki (amely) − kizárólag a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, − alanyi adómentességet választott, − kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül. 7.22 A visszatéríttetés tagállama, időszaka A visszatéríttetés tagállama az EK azon tagállama, amelyben a hozzáadott-értékadót a belföldön letelepedett adóalanyra ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett

termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították. A visszatéríttetési időszak a visszatéríttetés tagállama által meghatározott időszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik. A hozzáadott-értékadó fogalmára az Áfa-tv. 258 §-ának (1) bekezdését és az Áfa-tv. 9 számú mellékletét kell alkalmazni 7.23 A visszatéríttetési kérelem benyújtása Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadott-értékadó − visszatéríttetés iránti kérelmét elektronikus úton, − a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig, − az állami adóhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon, − az állami adóhatósághoz nyújtja be. A kérelemben közölt információkat az adózó az EK bármely hivatalos nyelvén megjelölheti. A visszatéríttetés

tagállama meghatározhatja, hogy a kérelemben foglalt információkat milyen nyelven kell megjelölni. Ez esetben a kérelmet ezen tagállam rendelkezésének megfelelő nyelven (nyelveken) kell kitölteni. A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az előbbiekben meghatározott formában, a külön jogszabályban meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelően, az EK valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő az adózó. Ha a visszatéríttetés tagállama előírja, a tevékenységeket a megfelelő statisztikai osztályozásnak megfelelően kell az adózónak a kérelemben megjelölnie. A benyújtottnak nem minősülő kérelem egy olyan „eljárás-kezdeményezési kísérlet”, amelyet az elektronikus kérelem befogadására alkalmas rendszer nem érzékel, nem iktat és arról nem küld elektronikus visszajelzést az adózónak. A benyújtottsági feltételnek megfelelő beadvány viszont eljárásjogi értelemben már kérelemnek minősül, a benyújtás

tényéről és időpontjáról az állami adóhatóság a kérelmezőnek elektronikus visszaigazolást küld. A melléklet szerinti elektronikus eljárás a magyar adószámmal rendelkező, itt letelepedett adóalany az általa ismert és alkalmazott hazai elektronikus adóeljárási szabályok szerint nyújthatja be a más tagállami adóhatósághoz címzett kérelmét. A kérelem benyújtásához az adóalanynak/képviselőjének személyes eljárást igénylő okmányirodai regisztrációval kell rendelkeznie. Ha a magyar adóalany más tagállamban – így különösen a visszatéríttetés tagállamában letelepedett – képviselőt kíván már az eljárás magyarországi szakaszában is igénybe venni, a képviselőnek a hazai szabályok szerint kell regisztrálnia. 7.24 A visszatéríttetési kérelem elutasítása Az állami adóhatóság a benyújtás napját követő 15 napon belül a kérelmet csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e a 7.21

pontban leírt adóalanyisági feltételeknek. Ha a kérelmező nem felel meg az adóalanyisági feltételnek, vagy kizáró feltétel áll fenn, a kérelmet az állami adóhatóság elutasítja, erről az adózót elektronikus úton értesíti. Az adóalanyisági feltételeken kívül más okból a kérelmet az állami adóhatóság nem utasítja el, hiánypótlásra felhívásnak, az eljárás felfüggesztésének az elsőfokú eljárásban nincs helye. 7.25 A visszatéríttetési kérelem továbbítása Ha az adóalanyisági feltétel teljesül, az állami adóhatóság a kérelmet a vonatkozó irányelvben meghatározott kommunikációs útvonalon továbbítja a visszatéríttetés tagállamának. Ha az adózó az állami adóhatóság nyilvántartása szerint megfelel az adóalanyisági feltételeknek, de a visszatéríttetési időszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, ezen tényről és az adószám törlésének – az új adószám megállapításának –

időpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejűleg, elektronikus úton tájékoztatja. A kérelem továbbítása ellen jogorvoslati eljárásnak kérelemre nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelem továbbítását követően – az adó-megállapításához való jog elévülési idején belül – hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem továbbítása jogszabályba ütközött, erről elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállamának illetékes hatóságát és ezzel egyidejűleg az adózót is. 7.26 Kiigazítási kérelem Ha a kérelmet az érkeztetésről szóló elektronikus értesítést követően az Áfa-tv. előzetesen felszámított áfa megosztása arányának változása alapján módosítani szükséges, a kiigazítást az adózó a következő évben ugyanazon tagállamhoz címzett

visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az un. kiigazítási nyilatkozatban érvényesítheti. A kiigazítási nyilatkozat formájára, előterjesztésének módjára, a nyelvi követelményekre, benyújtottságára a visszatéríttetési kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A benyújtottnak minősülő kiigazítási nyilatkozatot az állami adóhatóság nem vizsgálja, azt haladéktalanul elektronikus úton továbbítja a kérelemben megjelölt visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának, a kérelmező részére pedig elektronikus úton visszaigazolja a kiigazítási kérelem benyújtásának időpontját, tényét. 7.27 Csoportos adóalanyiság időszaka alatt is a tag A csoportos adóalanyiság időszaka alatt a visszatéríttetési jog és a visszatéríttetési kérelemmel (kiigazítási nyilatkozattal) érintett ügyletek alanya a csoportos adóalanyiságtól függetlenül a csoporttag. Ennek következtében a csoportos

adóalanyiság időszakára vonatkozó visszatéríttetési kérelmet (kiigazítási nyilatkozatot) a csoporttól és a csoport képviseletét ellátó csoportképviselő eljárásától függetlenül maga a tag érvényesítheti. Az Art. szerint a csoportidőszakra vonatkozóan a 9 számú melléklet alkalmazásában belföldön letelepedett adóalanynak a tag minősül. Mivel a tag áfával kapcsolatos azonosítója a csoport-időszak alatt nem a saját adószáma, hanem a csoportazonosító szám, a módosítás a tag más tagállami adóhatóság előtti eljárásának megkönnyítése érdekében az állami adóhatóság kötelezettségévé teszi, hogy a csoporttag visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) továbbításával egyidejűleg elektronikus üzenetben tájékoztassa a visszatéríttetés tagállamát arról, hogy bár a csoportazonosító szolgál a tag áfaazonosítására Magyarországon, a tag önállóan, saját nevében jogosult a

visszatéríttetés érvényesítésére. A csoportazonosító gondot okozhat abban az esetben is, ha a tag kérelme a csoportidőszak előtti időszakra vonatkozik, de azt a csoport időszaka alatt nyújtja be a csoporttag. A módosítás ezt az esetet a csoport-időszakra vonatkozó kérelem beadásával azonos módon szabályozza. A Magyarországon előterjesztendő visszatéríttetési és kiigazítási kérelem részletes tartalmi előírásait, szabályait külön PM rendelet állapítja meg. 7.28 Egyéb A melléklet tartalmazza a Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatéríttetési jogának a Magyar Köztársaságban történő érvényesítésével kapcsolatos eljárást is. Ezzel azonban itt nem foglalkozunk 7.29 Átmeneti rendelkezés az előbbiekhez Azokban az esetekben, amelyekben az adó-visszatéríttetésre jogosító ügyletet még 2010. január 1 napját megelőzően teljesítették, és az adóval növelt

ellenértéket legkésőbb 2010. szeptember 30 napjáig maradéktalanul megtérítik, az Áfa-tv 2009 december 31. napján hatályos 248 §-ának (1) bekezdése is alkalmazható Az Art. 9 számú mellékletét (visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás) a hatályba lépést követően benyújtott visszatéríttetési kérelmekre kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kérelem a hatályba lépést megelőző visszatéríttetési időszakra vonatkozik. A 175. §-ának (9) bekezdését (összesítő nyilatkozat benyújtása) és 8 számú mellékletét (összesítő nyilatkozat) a 2009. december 31 napját követő adómegállapítási időszakokra kell alkalmazni. Ha a 2009. év bármely naptári negyedévében a közösségi adószámmal rendelkező áfa-alany az Áfa-tv. 89 §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékértékesítés, valamint a 91. §-ának (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő

termékértékesítésének (Közösségen belüli adómentes beszerzésének) a tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke (6.42 pont) meghaladja a 100000 eurónak megfelelő pénzösszeget, az adózó a 2010. évre havi gyakorisággal köteles összesítő nyilatkozatot benyújtani 8. Egyéb érdemi módosítások 8.1 Ingatlannal rendelkező társaság bejelentése [Art 17 §-ának új (16) bekezdése] Évente augusztus 31-ig kell bejelenteni, hogy az adózó a Tao. tv szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve azt, ha e minőség megszűnt. A bejelentésben – a benyújtás időpontját megelőző naptári év vonatkozásában – nyilatkozni kell a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről. Ezt a rendelkezést 2011-ben kell először alkalmazni. 8.2 A bejelentés szabályai [Art 16 §-ának

(6) bekezdése] A módosítás – egyéb törvények előírásaihoz kapcsolódóan – az Országos Részvételt Megállapító Bizottság [ORMB] és az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság [ÁRMB] határozathozatalát elősegítő adatszolgáltatás feltételeit teremti meg. E bizottságok megállapítják az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, valamint az egyes ágazati párbeszéd bizottságokban résztvevő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek súlyát. A módosítás, figyelemmel a kétszeres adatigénylés tilalmának elvére is, az állami adóhatóságnál már rendelkezésre álló adatokból történő igényléssel teszi lehetővé az ÁMRB feladatai ellátása során az ágazatban való részvételi arány, illetve az érdekképviselethez tartozó munkáltatók gazdasági súlyának a megállapítását. Ezt a rendelkezést 2011-ben kell először alkalmazni. Ez a rendelkezés 2009. 11 17-én hatályba lépett 8.3 Adótitok [Art. 54

§-a (5) bekezdésének a) pontja] A módosítás a közösségi adószámok érvényessége ellenőrzésének megkönnyítése érdekében úgy rendelkezik, hogy az áfa-alanyok egyes adatainak honlapi közzététele körében az adóalany székhely-telephely adatát is szerepeltetni kell. 8.4 Közzététel [Art új 55/A §-a] Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a naptári évben, a Tao. tv szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát. Ezt a rendelkezést 2011-ben kell először alkalmazni. 8.5 A behajtási eljárás felfüggesztése [Art. 66 §-ának új (5) bekezdése] A módosítás egyértelműen szabályozza, hogy a behajtási eljárásban az ügy érdemét érintő (azaz a behajtandó követeléssel, illetve a megkereső tagállamban kiállított végrehajtható okirattal kapcsolatos) jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállamban kell előterjeszteni. Így az

ilyen kérelmeket magyarországi benyújtás esetén a magyar adóhatóság elutasítja. 8.6 A tartozás kiegyenlítése [Art. 68 §-a] A módosítás pontosítja – a külföldről érkező megkeresések esetén – a késedelmi pótlékszámítás időtartamának szabályait. Egyrészt a késedelmi pótlékot a tartozás megfizetése esetén a tartozás megfizetésének napjáig számítják. Másrészt, ha a megkereső hatóság fizetési könnyítést engedélyezett, és a kötelezett a tartozást a pótlékköteles fizetési könnyítés engedélyezését követően teljesíti, a pótlék a megkereső adóhatóságot illeti meg. 8.7 Külföldre irányuló megkeresések [Art. 70 §-ának (1) bekezdése] A módosítás tételesen felsorolja, ha Magyarország az eljárásban megkeresett tagállamként jár el, akkor az adómegállapítási és behajtási jogsegély alkalmazásában az egyes tagállamok esetében mely adókat kell jövedelem-, nyereség-, vagyonadónak, illetve

biztosítási díjakra kiszabott adónak tekinteni. A felsorolás tartalmazza azokat az e kategóriába tartozó adónemeket (szja, tao, vagyonadó, építményadó, telekadó), amelyek 2010. január 1-jén hatályos rendelkezéseken alapulnak. Az építményadó, a telekadó esetében az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére adhat ki megkeresést. 8.8 Adóigazolás [Art 85/A §-ának (1) bekezdése] Hatályba lépett: 2009. július 9-én Az együttes adóigazolás bevezetésének célja az adózók tehermentesítése volt. A módosítással egységes lesz a két típusú adóigazolás adattartalma, kiállítása iránti kérelmet egyetlen kérelemnek kell tekinteni. Az együttes adóigazolás az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást, valamint a vámhatóságnál nyilvántartott adóés vámtartozást vagy azok hiányát fogja tartalmazni. Az illetéktörvény szerint, ha egy kérelem elbírálása más-más szerv hatáskörébe

tartozik, akkor az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő. A módosítás szerint az Art.-ben is rögzítésre került, hogy az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem az illetékfizetés szempontjából két kérelemnek minősül. 8.9 Az ellenőrzés 8.91 Ellenőrzési szempontok, irányelv [Art 90 §-ának új (9) bekezdése] A hatályos szabályozás kizárólag az állami adóhatóság esetében írja elő célzott kiválasztási rendszer működtetését, illetve olyan ellenőrzési irányelv elkészítését és közzétételét, amely az adóhatóság ellenőrzési kapacitásait a kiemelkedő jelentőségű területekre – így például az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra – összpontosítja. A célzott kiválasztási rendszer működtetésre, az erőforrásoknak, a rendelkezésre

álló kapacitásoknak az adóbevételi szempontból kiemelt kockázattal járó tevékenységekre, adózói csoportokra koncentrálása a vámhatóság vonatkozásában éppen úgy szükséges, mint az állami adóhatóság esetében. Ezért indokolt a jogszabályi előírást kiterjeszteni a vámhatóság hatáskörébe utalt adókkal kapcsolatos ellenőrzésekre is. 8.92 Határidők az ellenőrzési eljárásban [Art. 92 §-ának (4) bekezdése] A módosítás szerint a csődeljárás alá került adózónak a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzését a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni. A kiegészítő rendelkezés szerint a felszámolási eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések módosítása szerint az adóhatóság a tevékenységet lezáró bevallás ellenőrzését – egyszerűsített felszámolás esetén – a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül, a

záróbevallást megelőző időszak ellenőrzését pedig 45 napon belül köteles befejezni. Egyszerűsített végelszámolás esetén a záróbevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell a lezárt időszak ellenőrzését befejezni. 8.93 Ellenőrzés határideje: [Art. 92 §-ának új (7)-(8) bekezdése] Hatályba lépett: 2009. július 9-én, csak a hatálybalépést követően indult ellenőrzéseknél alkalmazható. Tekintettel arra, hogy az állami garancia beváltásához kapcsolódó vizsgálatok – az ügyek bonyolultsága miatt – a 30 napos, általános szabályok szerinti határidő alatt jellemzően nem fejezhetők be, az új rendelkezés az ellenőrzési határidőt 90 napra felemelte. E mellett a központi ellenőrzés, ami több regionális igazgatósághoz tartozó adózó egyidejű ellenőrzését foglalja magában, szintén egy összetett, sokrétű vizsgálattípust jelent, ezért indokolt az ilyen ellenőrzés határidejét 120 napban

meghatározni. 8.94 Az ellenőrzés lefolytatása [Art 95 §-ának (2) bekezdése] A módosítás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2008. (VII 16) PM rendelethez kapcsolódik, amely rendelet szabályozza a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó transzferárnyilvántartási, illetve az azt alátámasztó dokumentációs kötelezettséget. Mivel a PM rendelet módosítása következtében a nyilvántartás (dokumentáció) idegen nyelven is elkészíthető, a módosítás az adóhatóság ellenőrzésének elősegítése érdekében előírja azt, hogy az adózó köteles a nyilvántartás (a dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni. Az újonnan megállapított rendelkezést a hatályba lépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatályba lépést követően az azt

megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is alkalmazni kell. 8.95 Az ellenőrzés befejezése [Art új 105/A §-a] A kiegészítő rendelkezés szerint a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó ellenőrzésével kapcsolatban hozott jogerős és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot nem kell közzétenni. 8.96 Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés [Art. 119 §-ának új (6) bekezdése] Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység sajátossága, hogy az adókötelezettség keletkezését a helyi szinten végzett adóköteles tevékenység alapozza meg, amelyről az önkormányzati adóhatóságnak több információja lehet. Ezért – az önkormányzati bevételek biztosítása érdekében – a törvény biztosítja az önkormányzati adóhatóság számára azt a jogot, hogy adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében az

ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenységet végző adózók vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végezzen, és az ellenőrzés során gyűjtött és egyéb adatokról az állami adóhatóságnak adatokat szolgáltasson. 8.10 Adóhatósági irat kézbesített [Art. 124 §-ának új (5) bekezdése] A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezése szerint, ha a címzett a hivatalos iratot a küldeménynek az elektronikus tárhelyén történő elhelyezését követő 5. munkanapon sem veszi át, úgy az iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. E szabályozás eltér a postai küldemények esetében alkalmazandó kézbesítési vélelem szabályaitól (kétszer kell megkísérelni). Adóügyekben a hatályos rendeleti szintű szabályozás szerint elektronikus úton kézbesített irat esetében is csak a kézbesítés ismételt meghiúsulása esetén áll be a kézbesítési

vélelem. Ezt a szabályozást indokolt fenntartani Erről szól a kiegészítő rendelkezés. Kézbesítési vélelem [Art. 124/A §-ának (1) bekezdése] Adóügyekben is lehetséges lesz az elektronikus ügyintézés. Ezért indokolt a jelenlegi [a postai úton történő kézbesítés] kézbesítési vélelmet, illetve a kézbesítés megdöntésének vélelmét az elektronikus kézbesítés esetkörére is kiterjeszteni. Mindkét rendelkezés 2009. 11 17-én hatályba lépett 8.11 Az adó soron kívüli megállapítása [Art. 131 §-ának (5) bekezdése] Az adóhatóság határozattal állapítja meg annak az adózónak az adóját, aki az országot véglegesen elhagyja. Ennek a tényét az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal kell – a módosítás szerint – bejelenteni, a bejelentéshez csatolva az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem

lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik. Ezen rendelkezéseket a hatályba lépésüket követően teljesítendő adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni. 8.12 Az adó feltételes megállapítása [Art. új 132/A §-a, számozás utána tolódik] A feltételes adómegállapítási eljárásokhoz kapcsolódóan megjelenik egy új speciális eljárás a határozat időbeli hatálya kiterjesztésének megítélése. A jelenleg hatályos szabályok szerint a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetve a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak hatályba lépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A

módosítás szerint, ha tényállás- vagy jogszabály-változás történik az adózó a feltételes adómegállapítás időbeni hatályának kiterjesztésére irányuló kérelmet nyújthat be. Az eljárás díja a kapcsolódó feltételes adómegállapítás díjának az 50 százaléka A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat jövőbeni alkalmazásával állapítja meg a jogszabályváltozás, illetve a tényállás-változás időpontjára kiterjedő hatállyal. Az előírás 2009. 11 24-én lépett hatályba 8.13 Szokásos piaci ár megállapítása [Art. 132/A §-ának (2) és (5) bekezdése] A módosítás egyszerűsít. Egyoldalú eljárás esetén nem kell az érintett kapcsolt vállalkozások nyilatkozata arról, hogy a határozatot elfogadják-e vagy sem. A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmeknél a hiteles fordítás helyett elegendő a

szakfordítás. A dokumentáció fordításánál pontosító előírás az, hogy két vagy többoldalú eljárásnál az adóhatóság felhívására az adózó csatolja az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentáció angol nyelvű szakfordítását. Ezen rendelkezéseket a 2010. január 1 napját követően indult eljárások esetében kell alkalmazni. Szokásos piaci ár megállapítása [Art. 132/A §-ának (9) bekezdése] Hatályba lépett: 2009. július 9-én, a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. Az adózók üzleti biztonságának növelése érdekében a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban – mind a három eljárás típusban – jelentős mértékben csökkennek a díjak. Az egyoldalú eljárásban az ármegállapításra alkalmas módszer is befolyásolja a díjakat. Ennek alapján a díj − egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci

ár az összehasonlító árak, a viszonteladási árak, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg, − egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár egyéb módszerrel állapítható meg, − kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint, − háromoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint. Amennyiben az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg. 8.14 Fellebbezés [Art 136 §-ának új (6) bekezdése] Az adóeljárásban az elkésett fellebbezés érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el. A módosítás szerint ezért az adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kell, hogy elbírálja. A rendelkezés 2009. 11 17-én lépett hatályba 8.15 Eljáró

hatóságok [Art. 146 §-ának (2) és (4) bekezdése] Hatályba lépett: 2009. július 9-én, a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Magánszemély esetében, ha a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi hely alapján az eljáró adóhatóság nem határozható meg, a végrehajtás lefolytatására az az önkormányzati adóhatóság jogosult, amelynek illetékességi területén a magánszemély utolsó ismert belföldi lakóhelye volt. Ha külföldi magánszemély esetén az illetékességi okok sorrendje alapján sem határozható meg a végrehajtás lefolyatása érdekében megkereshető önkormányzati adóhatóság, akkor a módosítás szerint illetékes önkormányzati adóhatóságként a fővárosi főjegyző jár el. Más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság bonyolítja le. 8.16 Biztosítási intézkedés [Art. 149 §-ának (1) és (4) bekezdése]

Hatályba lépett: 2009. július 9-én A biztosítási intézkedés körében megszűnik a meghatározott dolog zárlata elnevezésű intézkedés, mivel a végrehajtás során az adóhatóság minden esetben a pénzkövetelés biztosítását foganatosítja biztosítási intézkedésként. A gépjármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalás esetén a magánszemélynek nem üzemi, üzleti célú járműveit a hatályos szabályok szerint ki kell vonni a forgalomból, ha biztosítási intézkedés foganatosítására kerül sor. A módosítás ezt a korlátozó intézkedést enyhíti. Elégséges a gépjárműlefoglalás foglalási jegyzőkönyvben való feltüntetése, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalása, ha ezzel a biztosítási intézkedés – további használati korlátozás nélkül – eléri a célját. A folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 8.17 Késedelmi pótlék [Art. 167 §-ának (1) és (2) bekezdése]

A módosítás rögzíti, hogy a helyi iparűzési adó utáni késedelmi pótlék felszámítása során – hasonlóan a magánnyugdíjpénztári tagdíjhoz – a nettó pótlékszámítás (a más adónemben fennálló túlfizetés összegének beszámítása) szabályait nem lehet alkalmazni. A helyi iparűzési adónál mind a bevallott, mind az adóhatóság által megállapított adózói kötelezettségeket, mind a befizetéseket önkormányzatonként fel kell osztani, jogosultanként kell kimutatni. Annak érdekében, hogy a késedelmi pótlék is az egyes önkormányzatonként kimutatható legyen, azt az egyes önkormányzatonként kimutatott tartozások után külön kell felszámítani. 8.18 Önellenőrzési pótlék [Art. 168 §-ának (2) bekezdése] A helyi iparűzési adó önellenőrzése esetén fizetendő önellenőrzési pótlék is az önkormányzat bevétele. Ezért önellenőrzés esetén az önellenőrzési bevallással módosított eredeti kötelezettségét

és az esetleg fizetendő önellenőrzési pótlékot is önkormányzatonként kell felszámítani. Az önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság települési önkormányzatonként állapítja meg és tartja nyilván. 8.19 Adóbírság [Art. 170 §-ának (1) és (6) bekezdése] Hatályba lép az első bekezdés 2010. január 1-jén, a második hatályba lépett 2009. július 9-én A kiegészítő előírás szerint, minősített adózó esetében, ha a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően az adóhatóság első alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, az adóbírság mértéke az adóhiány 20 %-a, kivéve ha az adóhiány olyan kötelezettségszegés eredménye, amely után 75 %-os mértékű adóbírság kiszabásának van helye. A helyi iparűzési adót érintően az adóhatóság az adóhiányt, és az ahhoz kapcsolódó adóbírságot települési önkormányzatonként állapítja meg. Az adóhatóság az adóhiányt és a

jogkövetkezményeket is a munkáltató terhére állapítja meg akkor, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott részére, jogszabálysértő módon, a minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki. A módosítás kiegészíti a munkáltató felelősségét megállapító rendelkezést a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak jogellenesen a minimálbér részmunkaidővel arányos részénél alacsonyabb összegben teljesít kifizetés esetével. 8.20 Mulasztási bírság [Art 172 §-a (1) bekezdésének új ny) pontja és (2) bekezdése] Az utas fogalmának változásához kapcsolódóan új bírságtényállást tartalmaz arra az esetre, ha a magánszemély adózó az Áfa-tv. 206 §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint utasként valótlan nyilatkozatot tesz (általános bírság mértékkel). Szigorodott a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén a mulasztási bírság szabálya. Az

adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Ha az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság vagy nem állapít meg mulasztási bírságot, vagy a mulasztási bírság kiszabásánál mérlegeli az eset összes körülményeit. 8.21 Vegyes rendelkezések [Art. 175 §-a (13) bekezdésének h) pontja] A pénzügyminiszter rendeletben szabályozza az adóügyek elektronikus intézésének elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos módját és technikai feltételeit is. A rendelkezés 2009. 11 17-én lépett hatályba Elektronikus ügyintézés [Art. 175 §-ának (14) bekezdése] Hatályba lépett: 2009. július 9-én Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozni fogja a végrehajtási

eljárás során az elektronikus ügyintézés módját és technikai feltételeit. Az adóhatóság internetes honlapján – hivatalos lap hiányában – teszi közzé azt az adatformátumot (annak megváltoztatását), amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre kell, hogy bocsássa. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat hivatalos lapjában is közzéteszi. 8.22 Egyéb módosítások [Art 176 §-ának (10) és (14) bekezdése, 177/A §-a] Ha az Art. a személyi jövedelemadóval összefüggő kötelezettségről rendelkezik, azt a kifizető és a munkáltató – az Art.-ben felsoroltak kivételével – a rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti. (Kimaradt a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékra utalás, mivel azok megszűnnek.) A Média tv. rendezi a televízió üzembentartási pótdíjra vonatkozó fizetési kötelezettséget. A módosítás (új

előírás) szerint az üzembentartási díjhoz kapcsolódó pótdíjra az Art. adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel a pótdíj beszedése és nyilvántartása is az állami adóhatóság feladata. Az állami adóhatóság – az új előírás szerint – a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló − a központi költségvetést, az állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, − helyi iparűzési adó vonatozásában a települési (a fővárosi) önkormányzatot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja (a jelenlegi egy csatorna helyett). A helyi iparűzési adó vonatkozásában a települési (a fővárosi) önkormányzatot megillető követelés a települési önkormányzat polgármesterének (a főpolgármesternek) a hozzájárulásával engedményezhető. A nem engedményezhető követelések köre nem változott. 9. Értelmező

rendelkezések 9.1 Járulék [Art 178 § 15pontja] A járulék értelmező rendelkezésének pontosítását indokolta egyrészt az, hogy a munkaadói, a munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnik, másrészt az, hogy új elnevezéssel szerepelnek járulékok, mint például a biztosított egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka, vagy a társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Ehhez kapcsolódó pontosítás van az Art 2. számú melléklete Határidők 5 Járulékok felvezető szövegében is 9.2 Jövőbeni ügylet [Art. 178 §-ának 16 pontja] A módosítás szerint a feltételes adómegállapítási vagy szokásos piaci ármegállapítási eljárás kiterjed a kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítésű ügyletekre is. Ezt a rendelkezést a 2010. január 1 napját követően indult eljárások esetében kell alkalmazni. A rendelkezés 2009. 11 17-én

lépett hatályba 9.3 Kapcsolt vállalkozás [Art. 178 §-ának 17 pontja] Az Art. rendelkezéseit a Tao tv előírásaihoz igazítja − egyrészt azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; − másrészt azzal, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és külföldi telephelye, továbbá a külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval közvetlen vagy közvetett többségi befolyással rendelkező viszonyban áll. 10. 10.1 Mellékletek Art. 1 számú melléklete Az adózó a cégautóadójáról, a helyi iparűzési adójáról és az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adójáról benyújtott bevallásában sem kerekíthet 1000 forintra. A cégautóadó, az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetni. A helyi iparűzési adóelőleg bevallás adatait – ideértve

az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás adatait is – forintban, a helyi iparűzési adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve kell feltüntetni. A módosítás szerint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról a társasági adóval egyidejűleg, az adóév május 31-éig kell bevallást benyújtani [I/B/2. pont új h) alpontja] Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról – a megfizetés határidejével egyidejűleg – a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni. [Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezve az Art 32 §-a (1) bekezdésének utolsó mondata.] 10.2 Art. 2 számú melléklete Az adózó a cégautóadót, a helyi iparűzési adót, az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adót nem kerekítheti. A cégautóadóról benyújtott adóbevallásban

az adatokat forintban kell megfizetni. A helyi iparűzési adóelőlegbevallás adatait – ideértve az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás adatait is – forintban, a helyi iparűzési adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza. Az adózó a 100 forintot el nem érő cégautóadót, helyi iparűzési adót és az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adót nem fizeti meg, az adóhatóság nem utalja vissza. 10.3 Art. 3 számú melléklete A családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását pontosítja, és kiegészíti a PSZÁF adatszolgáltatási kötelezettségével. Az adatszolgáltatók köre bővült − a cégbíróság adatszolgáltatásával, − az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatásával. 10.4 Az Art. 4 számú mellékletének módosítása [1-4, 6, 8-14 pontjainál, kiegészült 15-16. ponttal] A külföldi személyek egyes jövedelmei

adózásának különös szabályai alapvetően technikai okokból módosultak, azokra nem térünk ki. Az egyéb kiegészítő rendelkezéseket ismertetjük. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi személyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót az adóévet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt

később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli. 10.5 Az Art. 6 számú mellékletének módosítása (1 és 2 pont) Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek: − a naptári évtől elérő üzleti évet választó adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról és a helyi iparűzési adóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesítheti; − a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie Az állami adóhatósághoz teljesítendő adóbefizetési kötelezettség [2. pont] kiegészült a következőkkel: a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi

iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie, továbbá − a helyi iparűzési adóelőleget két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15 napjáig kell megfizetni, − a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig kell megfizetni, illetőleg ettől az időponttól lehet visszaigényelni. 10.6 Új 11. számú melléklet A melléklet tételesen felsorolja, ha Magyarország az eljárásban megkeresett tagállamként jár el, akkor az adómegállapítási és behajtási jogsegély alkalmazásában az egyes tagállamok esetében mely adókat kell jövedelem-, nyereség-, vagyonadónak, illetve a biztosítási díjakra kiszabott adónak tekinteni. A magyar adóhatóság által kiadott megkeresések tekintetében a jövedelem-, nyereség- és vagyonadó

hazai fogalmát az Art. 70 §-a (1) bekezdésének módosítása tartalmazza. 11. Kisebb pontosítások Az önkormányzati adóhatóság, ha megfelelő adóellenőre nincs, az ellenőrzéshez adószakértő mellett adótanácsadót, okleveles adószakértőt is igénybe vehet [Art. 95 §ának (6) bekezdése] Az adó feltételes megállapítása iránti kérelem nemcsak adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be, azt ellenjegyezheti adótanácsadó vagy okleveles adószakértő is [Art. 132 §-ának (4) bekezdése] Az adó- és járulékbevallás, az adatszolgáltatás, továbbá az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózónak kell regisztráltatnia magát [Art. 17 §-ának (5) bekezdése]. Az adózónak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról kell a törvény általános rendelkezése szerint a bevallási

kötelezettségét teljesítenie [Art. 33 §-ának (6) bekezdése] Az első két bekezdés 2009. 11 24-én, a második kettő pedig 2010 január 1-jén lép hatályba. Az Art. 52§-a (7) bekezdésének g) pontja utolsó mondatában a „kétmillió forintot” szövegrész helyébe a „Tbj. 30/A § (2) bekezdése szerinti értékhatárt” szövegrész lép. Az 57. § (1) bekezdésének d) pontjában és 60 § (1) bekezdésének d) pontjában a „biztosítási adó” szövegrész helyébe a „biztosítási díjakra kiszabott adó” szövegrész lép. Az 1. számú melléklet I/B/3/c pontjában az „a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany” szövegrész helyébe az „a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany” szövegrész lép. Szövegcsere Az Art. 46 §-a (1) bekezdésének ötödik mondatában a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató, a kifizető és

az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely” szövegrész lépett 2009. július 1-jével A magánszemély részére 2009. évben teljesített kifizetések vonatkozásában is alkalmazni kell. 12. Hatályát veszti − az Art. 2 és 6 számú mellékletében több helyen az iparűzési adóra vonatkozó szövegrész. Hatályát veszti 2009. július 9-ével − az Art. 14 §-a (1) bekezdésének i) pontjában (bankszámlanyitás) az „és az e törvényben meghatározott értékhatár feletti kifizetés e törvényben meghatározott módon való teljesítésére” szövegrész; − az Art. 33 §-ának (1) bekezdésében (szja adómegállapítás) az „, illetőleg adatszolgáltatás alapján az adóhatóság” szövegrész; − az Art. 172 §-a (1) bekezdésének g) pontja (az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik); − az Art. 1 számú

mellékletének I/B/3/d pontja A jövőben a munkáltatónak, a kifizetőnek a bizonylaton nem kell feltüntetni az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét [Art. 46§-a (1) bekezdésének második mondata]. A hatályos szabályok szerint az adózó az éves jelentéstételei kötelezettsége keretében az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon köteles tájékoztatni az adóhatóságot a szokásos piaci árat megállapító határozatban rögzített kritikus feltételek, körülmények megváltozásáról, illetőleg annak hiányáról [Art. 132 §a (13) bekezdésének f) pontja] Ezt a rendelkezést helyezték hatályon kívül 13. Átmeneti rendelkezések A kincstár a módosító törvény kihirdetését követő 15. napon belül elektronikus úton átadja az állami adóhatóság részére azon települési önkormányzatok kincstár által használt

azonosítószámát, amelyek iparűzési adót vezettek be. Az Art. módosító rendelkezéseit a hatálybalépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségekre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Az adózónak a módosító törvény hatályba lépését követően – ha a módosító törvény eltérően nem rendelkezik – az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009. december 31 napján

hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. 14. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényhez kapcsolódó Art. módosítások 14.1 Az adókötelezettség [Art 14 §-ának (8) bekezdése, új (9) bekezdése] Az egyéni vállalkozó is mentesül tevékenységének a szüneteltetése időtartamához kötődő adókötelezettsége teljesítése alól, ide értve a pénzforgalmi számla fenntartási kötelezettséget is, hasonlóan az ügyvédhez, a szabadalmi ügyvivőhöz, a közjegyzőköz. A szüneteltetés időtartamára vonatkozóan – a kiegészítő rendelkezés szerint – adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a szünetelés megszűnésés követően sem lehet kérni, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését sem kérhetik. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró

időpontja közötti időszakot kell érteni. Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját is köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni [Art. 16 §-a (3) bekezdésének d) pontja]. 14.2 Bejelentési kötelezettség teljesítése [Art. 17 §-a (1) bekezdésének a) pontja, (2)-(3) bekezdése] Az adózó, ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A körzetközponti jegyző helyett az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság közli az állami adóhatósággal, a vállalkozói tevékenység bejelentése iránt

kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatokat az adószám megállapításához. Az adószámról, illetve az adószám megállapításának elutasításáról az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot (a körzetközponti jegyző helyett). Az Art. 17 §-a (1) bekezdésének c) pontjában „az a) és b) pontokban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött” szövegrész helyébe a „nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá” szövegrész lép. 14.3 A változás bejelentése [Art. 23 §-ának (6) bekezdése, 23/A §-a] Az egyéni vállalkozó a változás bejelentési kötelezettségét nem a körzetközponti jegyzőhöz, hanem az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz tett bejelentéssel teljesíti, amely hatóság értesíti erről az állami adóhatóságot. Az egyéni vállalkozónak a

főtevékenység változását nem kell az adóhatósághoz bejelenteni. Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, az Art. 16 §-a (3) bekezdése szerint az állami adóhatósághoz bejelentendő adatainak a változását – választása szerint – az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami adóhatósághoz. A 23. § (1) bekezdésében „a körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság” szövegrész, a 23. § (5) bekezdésében ”a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szövegrész lép. 14.4 Az adózó bejelentés szerinti nyilvántartása [Art. 24 §-ának (2) és (10) bekezdése, 24/A. §-ának (2) és (8)

bekezdése] Az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása nem feltétele az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának. Így abban az adószámot nem kell feltüntetni Az adóhatóság – a módosítás szerint – törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt, akit az egyéni vállalkozói nyilvántartásból töröltek. (Korábban a törlés feltétele az volt, hogy akinek vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta.) Az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt. A határozat elleni fellebbezést a felettes szerv bírálja el. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon – egyéni vállalkozó esetében – megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a felfüggesztés tényének és kezdő időpontjának az egyéni vállalkozók

nyilvántartásába való bejegyzése érdekében. (Korábban a körzetközponti jegyzőt kellett értesíteni.) Ha az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság (korábban a körzetközponti jegyző) felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság megszűnését (korábban az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonását), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság adózó megszűnését (az egyéni vállalkozó törlését az egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását újból kérnie kell. A 24/A. § (3) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szövegrész,

24/A. § (4) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szövegrész, a 24/1. § (9) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szövegész lép. 14.5 Az adóbevallás különös szabályai [Art. 33 §-a (3) bekezdésének e) pontja] Soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény az, ha az egyéni vállalkozónak a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel. (Korábban ehhez az kellett, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják.) 14.6 Foglalás [Art. 173 §-ának (1) bekezdése] Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez kötött tevékenység adószám hiányában, bejelentés nélküli végzése a mulasztási bírságon túlmenően –

biztosítékként – foglalással is jár. 14.7 Értelmező rendelkezések [Art. 178 §-ának 9 és 29 pontja] Egyéb szervezet az egyéni cég is. Vállalkozó az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel (korábban, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezett). 14.8 Egyéb módosítások Az Art. 52 §-a (7) bekezdése g) pontjának módosítása szerint az állami adóhatóság az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időtartamáról tájékoztatja az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási szervet, illetve a magánnyugdíjpénztárt. Törölve az Art. 90 §-a (7) bekezdésének b) pontja: az egyéni vállalkozói igazolvány bevonása miatt az adóellenőrzésre történő kiválasztás (hatályon kívül csak 2015. január 1-től) Az Art. 98 §-ának (3) bekezdésében bejelentés nélküli tevékenység, ha a lakásban azt egyéni vállalkozói (és nem vállalkozói igazolványhoz kötött) tevékenységként végzik