Agrártudomány | Növénytermesztés » Szőlőfajták története

Fehér borszőlők: Bianca Magyar fajta, mely a Seyve Villard és a Bouvier keresztezésével jött létre. Korai érésű, közepesen termő borszőlőfajta. Fürtje laza, hengeres és kicsi (90g átlagtömegű) ezért kedvezőtlen szüretelésű Bogyója gömbölyű, zöldessárga, hamvas, vastag héjú Húsa ropogós, semleges ízű. Budai Ld. Ezerjó Budai zöld Magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, amelyet mostanra elfoglalt a város). A filoxéravész óta a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. A Kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. A két fajta bora is sok hasonlóságot mutat Bőségesen termő borszőlő fajta. Fürtje nagy, tömött Chardonnay (Pinot bianco, Kereklevelű) Franciaországból származó világfajta, hazája Burgundia, ez a bor képezi a híres Champagne-ban készített francia pezsgők egyik alapborát is. Hazánkban korábban

kereklevelű néven is használták Megtalálható a Hajós-Bajai, Soproni, Etyek-Budai, PannonhalmaSokoróaljai, Mecsekaljai, Balatonfelvidéki, Dél-Balatoni és a Szekszárdi borvidéken. Közepesen termő, korai érésű borszőlőfajta. Fürtje kicsi (90g átlagtömegű) vállas vagy kúpos, közepesen tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, zöldessárga, hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű. Cirfandli Főleg Ausztriában, Gumpoldskirchen környékén termesztik. Magyarországon jóformán csak Baranyában található. A Móri ezerjót néha tévesen Zierfandlernek nevezik. Csaba Gyöngye Korai érésű, közepesen termő, csemegeszőlő-fajta, de borkészítésre is alkalmas. Fürtje középnagy (130g átlagtömegű), gömbölyű, vállas, laza. Bogyója középnagy, sárga, alig hamvas, vékony héjú Húsa ropogós, lédús, muskotályos ízű és zamatú. fehér Cserszegi fűszeres Magyar eredetű fajta, mely az Irsai Olivér és a Piros tramini

keresztezésével jött létre. A Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, EtyekBudai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidéken jellemző Korai érésű (szeptember vége), bőtermő fehér borszőlőfajta. Fürtje közepes nagyságú (150g átlagtömegű), vállas, közép tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, pirkadat sárga, hamvas. Húsa puha, leves, jellegzetesen fűszeres ízű, vastag héjú. Ezerfürtű (Fürtike) Magyar eredetű fajta, mely a Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével, jött létre. Korai érésű, bőtermő fajta. Fürtje közepes nagyságú (160g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója gömbölyű, kicsi, sárga, hamvas Húsa puha közömbös ízű, vékony héjú. Ezerjó (Fehér bakator, Budai fehér) Magyar eredetű fajta, mely a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék van otthon. Szeptember második felében érik. Fürtje középnagy, vállas, tömött Fehér Ld. Ezerjó Fehér Ld. Pinot blanc bakator burgundi Furmint Magyar

eredetű fajta, Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található. Október közepén érik. Fürtje középnagy, laza, hengeres Fürtike Ld. Ezerfürtű Fűszeres Ld. Tramini tramini Hárslevelű Vélhetően magyar eredetű fajta. A Tokaj-Hegyalján, Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele. Október első felében érik. Fürtje nagy (akár 40cm-re is megnőhet), hengeres, laza, néhol villás elágazásban végződik. Irsai olivér Magyar eredetű fajta, a pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezése. Csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt hasznosítják. A Pannonhalma-Sokoróaljai, Dél-Balatoni, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidéken van jelen. Korai érésű (szeptember első fele), közepesen termő, csemege- és borszőlőfajta. Fürtje középnagy (150g átlagtömegű), ágas

vagy vállas, laza. Bogyója sárga, kicsi, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú Húsa ropogós, lédús, húsos, muskotályos ízű. Izsáki sárfehér (Arany sárfehér, Csak Magyarország bizonyos területein termesztik. Izsáki) Juhfark Osztrák vagy magyar eredetű fajta. Nevét szőlőjének hosszú, hengeres fürtje adja. Férfias bor készíthető belőle, Somló, Balatonfüred-Csopak és az Etyek-Budai borvidék különlegessége. Szeptember végén érik. Fürtje kicsi vagy középnagy, hengeres, tömött Kereklevelű Ld. Chardonnay Kéknyelű Ősi magyar eredetű fajta, a rusztikus fajták közé tartozik. A Badacsonyi borvidék különlegessége. Női virágú, az idegen beporzás a szél segítségével megy végbe. A porzó fajtaként a budai zöldet szokták mellé telepíteni. Október első felében érik. Középnagy, kissé vállas fürtjei lazák, ebből következően nem túl nagy mennyiséget terem - ugyanakkor szinte minden évben kiváló

minőséget ad. Királyleányka (Danosi) A hungarikumok sorába tartozik ez a régi magyar fajta. Feltehetően a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből jött létre. Hazánkban a Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, PannonhalmaSokoróaljai, Tolnai borvidéken találkozhatunk vele. Középkésői érésű (szeptember vége), bőtermő, magas mustfokú fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), rövid, tömött, kúpos és vállas. Bogyója kicsi, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú Húsa puha, leves, olvadó közömbös ízű. Korai piros Ld. Piros veltelini veltelini (Piros veltelini) Kövérszőlő (Fehérszőlő) Bőven termő, október végén érő fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű. Fürtje középnagy, ágas, laza Bogyója gömbölyű, középnagy. Sok és jó minőségű aszút terem Kövidinka Magyar származású fajta, elsősorban az Alföldön (Kunsági és Csongrádi borvidéken) termesztik. Október

közepén érik. Fürtje középnagy, vagy kicsi, vállas, tömött Kunleány Magyar eredetű fajta, a Vitis amurenis és az Afuz Ali keresztezéséből jött létre. Középérésű. Fürtje közepes, bogyói nagyok Közepes termőképességű Leányka Az erdélyi Moldáviából származik, többnyire Közép- és KeletEurópában termesztik. Egyik fő termőterülete hazánkban az egri borvidék, emlett megtalálható még a Bükkaljai, Ászár-Neszmélyi, Móri és a Mátraaljai borvidéken. Fürtje kicsi, vállas, tömött. Muskotály Ősrégi szőlőfajta, amely különféle változatokban terjedt el - mint például az ottonel és a sárga muskotály - és csemegeszőlőként is nagyon kedvelt. Olaszrizling Olasz vagy francia eredetű fajta, mely csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban szinte minden borvidéken megtalálható (pl: Mátraalja híres bora az abasári olaszrizling), a legszebb olaszrizlingek azonban a Szent György-hegyen és Csopakon teremnek, mely

ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. Igazán itt jönnek elő benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé teszik a fajtát. Késői érésű, bőven termő, kiváló minőségű, meleg fekvést igénylő fajta. Fürtje középnagy (90-140g átlagtömegű), hengeres, tömött, szárnyas (gyakran mellékfürtöt visel). Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű Ottonel muskotály (Muscal ottonel, Muscat Ottonel blanc, Muskat Ottonel bianco) Francia eredetű szőlőfajta, mely hazánkban a Badacsonyi, valamint a Mátraaljai borvidéken van jelen. Korai érésű, közepesen termő, fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), hengeres vagy kissé vállas, tömött. Bogyója középnagy, fehér, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, muskotályos ízű. Pinot blanc (Fehér burgundi, Weisburgunder) Fehérszőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégibb

fajtája volt, de a filoxéravész után szinte teljesen kiszorult a termesztésből. Október végén érő, értékes szőlőfajta, amelyet kissé háttérbe szorított a chardonnay. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű Fürtje középnagy, ágas, laza. Bogyója gömbölyű, középnagy Pinot gris Ld. Szürkebarát (Szürkebarát, Pinot grigio) Piros szlanka Balkáni származású, de nevét a szerémségi Slankamen városról kapta. Bőtermő, fürtje, bogyói nagyok. Mustjának cukortartalma csekély, savtartalma nagyon kicsi Piros tramini Valószínűleg dél-tiroli származású szőlőfajta. Korán érő fajta. Fürtje és bogyója kicsi Bogyóhéja vastag, szívós Közepes termőképességű. Piros veltelini (Korai piros Az osztrákok közkedvelt bora, ez indokolhatja a fajta megmaradását Sopronban. veltelini) Pozsonyi fehér Az Olaszrizlinghez hasonló, a Czéthényi fajták közül való. Kétféle változata létezik: az úgynevezett pöttyös és

zöld bogyójú. Hagyományos művelésű, sok munkát ad termelőjének és viszonylag kis termésátlagú, ezért az utóbbi időben háttérbe szorult. Rajnai rizling Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, s csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. Gyakran találkozhatunk rövidített elnevezésével, a rizlinggel is. Hazánkban a Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb formáját, de megtalálható még a Hajós-Bajai, Etyek-Budai, Balatonfüred-Csopaki és Somlói borvidéken is. Fürtje kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, általában szabálytalan alakú, tömött. Rizlingszilváni (Müller Thurgau) Németországból származó szőlőfajta, melyet több országban Müller Thurgau néven ismernek, mivel azt Müller Thurgau állította elő a Geisenheimben a Rajnai rizling és Zöld szilváni (újabbi vizsgálatok szerint a Chasselas) keresztezésével. Hazánkban a Mátraaljai, Balatonfüred-Csopaki, Móri, Ászár-Neszmélyi és a

Balatonmelléke borvidéken van jelen. Korai érésű, bőtermő fehér borszőlőfajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója középnagy, sárga, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú Húsa puha, leves, semleges ízű. Sárga muskotály (Muscat lunel) Elő-Ázsiából származó fajta, melyet hazánkban csak néhány helyen található meg, például Tokajban, valamint a Dél-Balatonon. Régebben Badacsonyban is ismert volt, azonban ma inkább az Ottonel Muskotály a jellemző. Fürtje hengeres, vagy vállas, tömött. Sauvignon blanc (Sauvignon bianco, Gros Sauvignon, Weisser sauvignon) Francia eredetű világfajta, mely hazánkban elsősorban a Mátraalján és Etyeken szép. Középérésű, közepesen termő fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója kicsi, zöldessárga, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, közömbös ízű Semillon Származási helye

D-NY-Franciaország, hazánkban legfőképpen a DélBalatoni borvidéken telepített szőlőfajta. Szürkebarát Franciaországból származik, ahol pinot griesként ismerik. A pinot család tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir (közülük hazánkban a szürkebarát terjedt el leginkább). A Badacsonyi Borvidék elterjedt és híres fajtája. A legenda szerint a szerzetesek honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. (A misebornál ugyanis követelmény, hogy tisztának kell lennie, nem szabad cukrot adni hozzá.) Megtalálható még a Balatonfelvidéki és a Mátraaljai borvidéken Közép érésű (szeptember vége, október eleje), közepesen termő fehér borszőlőfajta. Késői szürettel, termésmennyiség visszafogásával javítani lehet a szőlőből készülő bor minőségét, mivel a szürkebarát még az olaszrizlingnél is jobban meghálálja azt. Fürtje kicsi

(átlagtömege 60g), vállas vagy hengeres, nagyon tömött. Bogyója kicsi, szürke, gömbölyded, hamvas, középvastag héjjal. Húsa puha, leves, semleges ízű Tramini (Fűszeres tramini, Gewürztraminer) Nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint francia eredetű, mások É-Görögországból származtatják. Különféle változatokban terjedt el, mint például a fűszeres tramini, a piros tramini és a gyümölcsös tramini (mely önálló változatnak tekinthető, ám a gyakorlatban ritkán teszünk különbséget). Hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált ismertté, mellyel a PannonhalmaSokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri borvidéken találkozhatunk. Badacsonyra inkább a Piros Tramini a jellemző. Keveset terem, kicsi, szabálytalan alakú fürtökkel, kevés savval. Szőlőként és borként is nagyon kényes, megfelelő szakértelmet kíván. Szőlőjének színe éretten pirosas Zalagyöngye Magyar nemesítés eredménye,

melyet a Seyve Villard és a Csaba gyöngye keresztezésével hoztak létre. Korai érésű, bőtermő fajta. Fürtje nagy (200g átlagtömegű), ágas, laza Középnagy, hamvas bogyói zöldesfehérek, nyúltak, héja közepesen vastag. Húsa ropogós, íze közömbös Zefir A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével. Zengő A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével. Korai érésű, bőtermő borszőlőfajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű) vállas, tömött. Bogyója középnagy, sárgászöld, gömbölyű, hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, íze közömbös. Zenit A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.

Bőtermő, korai érésű fehér borszőlőfajta. Fürtje középnagy (átlagtömege 100g), vállas, kissé laza. Bogyója nyúlt, kicsi, sárga, kissé hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, íze közömbös Zeus Ld. Zeusz Zeusz A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével. Bőtermő, későn érő fajta. Zéta A bouvier és furmint keresztezésével létrehozott szőlőfajta. (Oremus) Zöldszilváni Származási helye Erdély. Zöld Ld. zöld veltelini Zöld veltelini (Zöld muskotály, Grüner Veltliner, Valtelin blanc) Feltehetően osztrák fajta. Középérésű, bőtermő borszőlő fajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű), tömött, ágas vagy vállas. Bogyója kicsi, zöldesfehér, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű. Kék borszőlők: muskotály Blauburger Ausztriában a Kékoportó és a

Kékfrankos keresztezésével hozták létre, hazánkban leginkább az egri borvidéken találkozhatunk vele. Az Egri bikavér készítéséhez kiemelten ajánlott nyolc vörösborszőlő egyike. Bőtermő, ám termőképessége kissé elmarad a Kékfrankosétól. A Kékfrankosnál erősebb, rendszerint 18 mustfok feletti cukortartalommal és harmonikus savtartalommal szüretelhető. Cabernet franc Francia eredetű, az egyik legelterjedtebb szőlőfajta a világon. Hazánkban Villány és Szekszárd egyaránt kitűnő termőterületei. Későn érik. Fürtje is, bogyói is kicsinyek Bogyóhéja vastag Termőképessége közepes. Színanyagban gazdag Cabernet sauvignon Francia eredetű világfajta, a vörösborok királya. Hazánkban a Villányi, Szekszárdi, Egri, Dél-Balatoni és a Hajós-Bajai borvidéken terjedt el. Érési ideje szeptember vége. Fürtje kicsi, vállas, közepesen laza Bogyója kicsi, vastag héjú, melyben nagy mennyiségű szinező- és cserzőanyag

található. Kiválóan alkalmas tölgyfahordóban való érlelésre. Kadarka Származási helye Kis-Ázsia, legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd, emellett megtalálható még a Hajós-Bajai, BalatonfüredCsopaki, Kunsági, valamint a Csongrádi borvidéken is. Október első felében érő, bőven termő fajta. Középnagy fürtökben hozza meg gyümölcsét. Kékfrankos (Nagyburgundi, Blaufränkisch, Lemberger, Gamé) Közép-európai vörösborfajta - az egyik legelterjedtebb sötét szőlőfajta Ausztriában - az Egri Bikavér legfontosabb összetevője. Leginkább a Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, valamint a Mátraaljai borvidékre jellemző, de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek. Fürtje középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött. Magas szőlőcukor tartalom jellemzi. Kékmedoc Bordeaux-ból származik, hazánkban az egri borvidéken, valamint elvétve Villányban van jelen. Nehéz termeszteni

Kékoportó Ld. Portugieser Medina (Medea) Magyar fajta, mely a Seyve Villard és a Kékmedoc keresztezésével jött létre. Korai érésű (szeptember első fele), bőven termő fajta. Fürtje középnagy (120g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója kicsi gömbölyű, nem mintázott, hamvas. Húsa puha, leves Íze közömbös, héja vékony. Medea Ld. medina Merlot Francia eredetű fajta. A nagy kékszőlő-fajták egyike Hazánkban a Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi valamint a Dél-Balatoni borvidéken található meg leginkább. Gyümölcsét gazdagon hozza. Fürtje kicsi, vállas, laza Bogyója nagy, vékony héjú. Illata sokszor az érett szilvát idézi Nagyburgundi Ld. Kékfrankos Pinot noir (Kékburgundi) Burgundifajta. Hűvösebb vidékeken is megterem. Korán érő borszőlőfajta. Fürtje tömör, bogyója vékony héjú (Medina) Portugieser (Kékoportó) Portugál, egyes szakemberek szerint viszont osztrák eredetű fajta. Hazánkban az Egri, Villányi,

Szekszárdi és nem utolsó sorban a Hajós-Bajai borvidéken találkozhatunk vele leginkább. Fürtje középnagy, vállas, közepesen tömött. Syrah (Shiraz) Viszonylag bőven termő fajta. Nagy mennyiségben tartalmaz színező- és cserzőanyagokat, ezért alkalmas tölgyfahordóban való érlelésre, de csak a legjobb minőséget ajánlatos új barrique-ba helyezni. Shiraz Ld. Syrah Turán Magyar fajta, mely Egerben többszörös keresztezés eredményeként jött létre. Korai érésű (általában szeptember első napjaiban elkezdődik a szürete), legfeljebb közepes termőképességű. Fürtje közepes méretű A tőkén hagyva bogyója gyorsan töpped, így akár 23-25 mustfokra is beérik. Zweigelt Osztrák eredetű fajta, melyet a század elején a kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták kereszteződésével állították elő. Hazánkban a Soproni, Mátraaljai, Csongrádi, valamint a Szekszárdi borvidéken üdvözölhetjük. Fürtje középnagy, vagy nagy, vállas,

meglehetősen tömött