Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel alapjai tételek

A Számviteli törvény célja, hatálya /2000. évi C tv/ Célja: meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Hatálya Kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. Nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (Kkt., Bt) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló

törvény előírásai szerint vezeti. A számvitel fogalma, lényege, területei Fogalma: A vállalkozások működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. A gazdasági események és ezek hatására bekövetkező vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet változásának rögzítésével, feldolgozásával kapcsolatos munkafolyamatok, dokumentumok és módszerek összessége. Részei:  Pénzügyi számvitel  Vezetői számvitel  Ágazati számvitel  Konszern számvitel  Egyszeres könyvvitel Lényege: Meghatározza a h atálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítását, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Területei: könyvvitel, beszámoló rendszer, önköltségszámítás, bizonylati rend A beszámoló fogalma, fajtái,

részei, nyilvánosságra hozatala Fogalma: a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített írásos jelentés. Megbízható és valós kép biztosítása, mindazok számára, akik érintettek lehetnek A beszámoló készítésére kötelezett minden hazánkban működő vállalkozó. Kivétel az, aki nem tartozik a számvitel hatálya alá. Fajtái: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló. Részei: • Mérleg • Eredmény kimutatás • Kiegészítő melléklet Nyilvánosságra hozatala: Fajtái: letétbe helyezés (153. §), közzététel (154 §) Minden kettős könyvvitelt végző vállalkozó (ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, ill. az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetés a könyvvizsgálói záradékot, vagy az

elutasítást tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni, vagy a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni. A letétbe helyezett beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet. A könyvvezetés fogalma, a kettős könyvvitel lényege 1 Fogalma: Az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről (olyan események, amelyek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete) folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja. Alapszabály: könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Kettős könyvvitel: olyan könyvviteli rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás kezelésében, használatában, tulajdonában levő

eszközöket és azok forrásait, a gazdasági eseményeket, és azok eszközökre és forrásokra gyakorolt hatásait valósághűen, folyamatosan és zárt rendszerben (egymással összefüggésben) mutassa ki. A számviteli politika jelentősége, részei A számviteli politika törvényben alapelvek, értékelési előírások alapján a törvény gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége. A számviteli politika az előzőekben leírtak alapján a vállalkozás adottságainak leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását és működtetését biztosítja. Írásba foglalása kötelező. A számviteli politikát és annak keretében elkészítendő szabályzatokat az újonnan alakuló gazdálkodóknak a megalakulástól számított 90 na pon belül kell elkészíteni, törvénymódosítás esetén módosuló törvény szövegrész hatálybalépését követő 90 napon belül kell a változásokat keresztülvezetni. A

számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számviteli politika tartalma nem más, mint a választási lehetőség döntési kényszeréből következő szabályozások összessége. Részei: • az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, • az eszközök és a források értékelési szabályzata, • az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzata, • a pénzkezelési szabályzata A mérleg fogalma, részei, fajtái, kapcsolata a könyvvezetéssel Fogalma: Olyan számviteli okmány, amely az eszközöket és a forrásokat adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben összesítve, előírt szerkezetben tartalmazza. (egyfajta vagyonkimutatás) A mérleget hazai pénzben kell kimutatni, ezer forintra kerekítve. Részei: • leltár • könyvvezetés Fajtái: • kétoldalas formában „A” • lépcsőzetes

formában „B” Kapcsolata a könyvvezetéssel: • A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja. Ez az időpont a mérleg fordulónap • A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben (két megközelítésben )fejezi ki: o Egyrészt: vagyontárgyak rendeltetése, a használatban betöltött szerepe, megjelenési formája alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában. o Másrészt: a vagyon eredete (származása, tulajdonosa) alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában. • A mérlegben az eszközök és források összegének egyeznie kell. (mérlegegyezőség elve) • Teljes körű: Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás rendelkezésére álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie. • A mérleg összevontan, a Szt.-ben elő írt, kötött sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat. • A mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban kerekítve és magyar nyelven tartalmazza az egyes eszköz és forrás

összetevőket. • A mérleghitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. • A vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni, így itt is érvényesül az egyszemélyi felelősség. 2 • A mérlegben szereplő információk megbízhatóságát, hitelességét a független könyvvizsgáló által elvégzett könyvvizsgálat és a könyvvizsgálat során kialakított állásfoglalás alapozza meg. A leltár főbb ismérvei, mérleggel való kapcsolata Leltár: A leltár olyan tételes kimutatás, amely részletesen feltüntetni a vállalkozó vagyonelemeit összetétel és eredet szerint egy időpontra vonatkozóan, mennyiségben és/vagy értékben. Leltározás maga a folyamat, melynek eredményeként összeállítjuk a l eltárt. Bizonylatok alapján történik, kötelező írásba foglalni a leltárkészítési szabályzatot, módja: mennyiségi felvétel, egyeztetés: leltári különbözetek: hiány: leltár szerint < könyv szerint,

többlet: leltár szerint > könyv szerint Fajtái: Tartalma szerint Időpontja szerint • teljes körű • nyitó • részleltározás • záró Célja szerint • évközi valamint a beszámoló mérlegét alátámasztó leltár • vagyont megállapító • elszámoltató Leltár és mérleg azonosságok/különbségek 1. azonosság: • adott időpont • eszközök és a források állományát mutatja be 2. különbségek: • - részletes – összevont • - mérésmódja (mennyiségi, minőségi és értékbeli – értékbeli) • felépítés (kötetlen – kötött) Leltárral szembeni követelmények • teljesség • valódiság • világosság • tételesség (egyedi értékelés elve kapcsolódik) • ellenőrizhetőség Ismertesse a befektetett eszközök lényegét, elszámolásukat és csoportjait. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a r endeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven

túl szolgálja. A számviteli törvény szerint ide tartoznak: • az immateriális javak: Olyan forgalomképes nem anyagiasult vagyonelemek, amelyek tartósan szolgálják a v állalkozási tevékenységet. Csoportjai: alapítás-átszervezés aktivált értékeke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jog, immateriális javak értékhelyesbítése, üzleti vagy cégérték, immateriális javakra adott előleg, szellemi termékek • a tárgyi eszközök: Azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (pl: földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott

előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. • a befektetett pénzügyi eszközök: A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. 3 Ismertesse a forgóeszközök lényegét, elszámolásukat és csoportjait. Azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a vállalkozói tevékenységet várhatóan maximum egy évig szolgálják. A megnevezésben a forgó szó a vállalkozás termelési ciklusában való körforgásra utal: a beszerzett alapanyagokból a gyártás következtében késztermék lesz, amelyet eladva, megjelenik egy követelés a vevővel szemben, majd amikor a vevő kifizeti a tartozását, a

vállalkozás pénzeszközre tesz szert. A forgóeszközök közé tartoznak • a készletek: a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,  amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,  amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),  amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). • a követelések Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben

kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódnak. • a rövid lejáratra tartott értékpapírok: A forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. • a pénzeszközök: Tartósan le nem kötött, különféle pénznemben megjelenő, fizetési eszközként felhasználható eszközök. Ismertesse a mérleg felépítését, főbb sorainak tartalmát, a könyvvezetéssel való kapcsolatukat. Eszközök: A. Befektetett eszközök: I. Immateriális javak: éven túli eszközök találhatók ebben a csoportban, amelyek nem anyagi jellegűek, de forgalomképesek, pl. újítások, szellemi termékek, találmányok, szoftverek II. Tárgyi eszközök: tárgyiasult alakot öltött éven túli eszközök

tartoznak ide, amelyek közvetlenül vagy közvetve segítik a vállalkozás tevékenységét, pl. gépek, bútorzat, ingatlan III. Befektetett pénzügyi eszközök: éven túli pénzeszközök sorolhatók ide, pl kötvény, részvény, éven túli lekötések B. Forgóeszközök: I. Készletek: éven belüli eszközök készletei, pl anyagok, áruk, félkész-, befejezetlen-, késztermékek II. Követelések: tipikus formája a vevők, ami a vállalat értékesítéséből származó kintlévőség III. Értékpapírok: éven belüli értékpapírok tartoznak ide, pl forgatási célú részvény, kötvény, egyéb rövid lejáratú értékpapírok IV. Pénzeszközök: azok a pénzeszközök tartoznak ide, amelyek a folyamatos működést biztosítják, pl pénztár, elszámolási betétszámla (az a bankszámla, amelyről a kifizetés történik, és amelyre a jóváírások érkeznek) C. Aktív időbeli elhatárolások Források: D. Saját tőke: I. Jegyzett tőke: az a tőke,

amivel a társaság jegyezve lett II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék 4 VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény (MSZE): adózott, tiszta eredmény, az eredmény-kimutatás legalsó sora; először az eredmény-kimutatást készíti el a vállalkozás, és a mérleg szerinti eredményt beírja a saját tőke megfelelő helyére E. Céltartalékok: speciális saját tőke, amelyet a vállalkozásnak törvények alapján félre kell tennie meghatározott célokra; pl. elbocsátás esetén várható végkielégítésre, szervízhálózat létrehozására való kötelezés, amely a vevőt védi F. Kötelezettségek: tartozást jelent I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: éven túli kölcsön, hitel, kötvény kibocsátás III. Rövid lejáratú kötelezettségek: szállító, éven belüli kölcsön, hitel, adótartozások G. Passzív időbeli

elhatárolások A mérleget az 1-4. számlaosztály számlának adataiból, az eredmény kimutatást az 5, 8 és 9 számlaosztály adataiból állítják össze. Ismertesse a mérleg eszköz oldalát, könyvvezetéssel való kapcsolatát. Eszközök: A. Befektetett eszközök: I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök: I. Készletek II. Követelések: III. Értékpapírok: IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Tárgyi eszköz növekedés, készlet növekedés, pénzeszköz növekedés, bármilyen költség növekedés Tartozik oldalra kerül. Ismertesse a mérleg forrás oldalát, könyvvezetéssel való kapcsolatát. Források: D. Saját tőke: I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II.

Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Forrás oldal – bármilyen kötelezettségünk keletkezik (dolgoznak nekünk és nem fizettük ki) - és bevétel növekedés Követel oldalra kerül. 5 Az eredmény kimutatás fogalma, tartalma, fajtái Fogalma: A vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredménynek levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakítását mutatja be. Tartalma: A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: a gazdálkodó által végzett termelő-, szolgáltatási, egyéb tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenységek eredménye függetlenül attól, hogy ezek belföldi, vagy export-értékesítéshez kapcsolódnak. (meghatározó része a mérleg szerinti eredménynek) vagyis a fő profil

eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat. A kategória az árbevételt és az egyéb bevételt állítja szembe a megfelelő ráfordításokkal. B. Pénzügyi műveletek eredménye: a pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétel, kölcsön/hitel nyújtása értékpapír adásvétele, befektetési tevékenység) eredményességét (bevételeinek és ráfordításainak különbségét) mutatja. C. Szokásos vállalkozói eredmény: a vállalat által végzett rendszeres, folyamatos tevékenységek eredménye (nagysága meghatározó az adózás előtti eredmény összegében). (A+B) D. Rendkívüli eredmény: A gazdálkodó vállalkozási eredményét befolyásoló olyan gazdasági események, amelyek függetlenek a rendszeres gazdálkodói tevékenységtől, a gazdálkodó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos gazdálkodói tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Eseti jellegűek, ritkán ismétlődnek E. Adózás előtti eredmény:

(C+D) Ez az adózás alapjául szolgáló eredmény kiindulási alapja F. Adózott eredmény: Az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözete, a tulajdonosnak megmaradó összeg. G. Mérleg szerinti eredmény: Az üzleti év gazdálkodásának a saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja Fajtái: − − Összköltségeljárással készített eredmény kimutatás „A” és „B” változatai Forgalmi költség eljárással készített eredmény kimutatás „A” és „B”változatai Az eredménykategóriák, értelmezésük A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: a gazdálkodó által végzett termelő-, szolgáltatási, egyéb tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenységek eredménye függetlenül attól, hogy ezek belföldi, vagy export-értékesítéshez kapcsolódnak. (meghatározó része a mérleg szerinti eredménynek) vagyis a fő profil eredményességéről, az üzletmenet

sikerességéről tájékoztat. A kategória az árbevételt és az egyéb bevételt állítja szembe a megfelelő ráfordításokkal. B. Pénzügyi műveletek eredménye: a pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétel, kölcsön/hitel nyújtása értékpapír adásvétele, befektetési tevékenység) eredményességét (bevételeinek és ráfordításainak különbségét) mutatja. C. Szokásos vállalkozói eredmény: a vállalat által végzett rendszeres, folyamatos tevékenységek eredménye (nagysága meghatározó az adózás előtti eredmény összegében). (A+B) D. Rendkívüli eredmény: A gazdálkodó vállalkozási eredményét befolyásoló olyan gazdasági események, amelyek függetlenek a rendszeres gazdálkodói tevékenységtől, a gazdálkodó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos gazdálkodói tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Eseti jellegűek, ritkán ismétlődnek E. Adózás előtti eredmény: (C+D) Ez az adózás alapjául

szolgáló eredmény kiindulási alapja F. Adózott eredmény: Az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözete, a tulajdonosnak megmaradó összeg. G. Mérleg szerinti eredmény: Az üzleti év gazdálkodásának a saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja A mérleg szerinti eredmény bekerül a saját tőke közé, a cég először az eredmény kimutatást készíti el, és ezt követően a mérleget Az eredménykimutatás két formájának összehasonlítása A két forma közötti különbséget az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének a meghatározási módja adja. Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás 6 - bruttó szemlélet - összes hozam (nem realizált, el nem adott termék) összevetése az összes ráfordítással - a költségszámlák közül az 5. szlaosztály számlái alapján összeállítható, nem kell a 6-7. szlaosztály vezetése(az 5. kötelező vezetni) - a költségszámlák tovább

bonthatók, részletezhetők a belső igények szerint, - többletinfo igénybevétele nélkül alkalmas a z egyes időszakok költség-, ráfordítás- és hozamalakulás elemzésére - nem alkalmas a résztevékenységek jövedelmezőségének elemzésére. - kategóriái: I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások - nettó szemléletű - realizált hozam, az értékesítés ráfordításaival szemben (függetlenül hogy melyi költség melyik időszakban merült fel) - a költségeket az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen és közvetett bontásban mutatja - az ért. hozamainak és közvetlen ktg-inek szembeállításával lehetőség van a résztevékenységek részletes elemzésére - a közvetett ktg-ket főbb funkciók szerint részletezi (értékesítési ált. ktg és

egyéb ktg) ami többlet információ az elemzéshez. - kategóriái I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások Hozam oldalon: az aktivált saját teljesítmény értéke a különbség, az a termékmennyiség, ami a vállalkozás tulajdonában van, de még nem értékesített. Ráfordítás oldalon: összes költség – értékesítés költségei = a meglévő (nem értékesített) saját termelésű eszközök, készletek előállításának költsége Átjárás a két forma között (forgalmi költségek összegének meghatározása összköltségből) Forg. ktg (értékesítés közvetett és közvetlen költsége) = Felmerült összes ktg (anyag, személy, écs) – aktivált saját teljesítmények értéke A. Összköltség eljárás módszere: Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó

árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt B. Forgalmi költség eljárás módszere: Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt. Gazdasági események és csoportjaik Fogalma: A gazdasági események mindazon ügyletek, történések, elrendelések összessége a gazdaságban, amelyek a vagyoni-pénzügyi és jövedelmi helyzetben külön-külön vagy mindkettőben változást okoznak. Csoportjai: − Ügyletek (adás-vétel,

bérbeadás-bérbevétel stb.) 7 − Történések (káresemény, árfolyamváltozás, elhasználódás stb.) − Elrendelések (selejtezés, értékcsökkenés elszámolása, céltartalék képzése stb.) Számviteli szempontból: − Tisztán pénzforgalmi gazdasági események (például kölcsön felvétele vagy nyújtása, törlesztés, ÁFA befizetés stb.) Az ilyen gazdasági események csupán a vagyoni-pénzügyi helyzetre hatnak − Gazdasági teljesítményt jelentő (azaz hozammal vagy ráfordítással együtt járó) pénzforgalmi gazdasági események (például készpénzért történő eladás, azonnali felhasználással járó vásárlás stb.) Ezek a gazdasági események egyszerre hatnak a vagyoni-pénzügyi és a jövedelmi helyzetre is. − Pénzforgalom nélküli gazdasági események (például vásárlás későbbi kifizetés mellett, értékvesztés elszámolása illetve annak visszaírása). Ilyen gazdasági esemény elsősorban a jövedelmi helyzetre

hat, de értelemszerűen változás hoz a vagyoni helyzetben is. A főkönyvi számla fogalma, fajtái, adatállománya, könyvelési tétel szerkesztése Fogalma: A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedést, másik oldalán a csökkenést számoljuk el. Bal oldala a Tartozik oldal, jobb oldala a Követel oldal A tartozik oldalra könyvelt összegeket tartozik forgalomnak, a követel oldalra könyvelt összegeket követel, fogalomnak nevezzük. Az egyenleg a két forgalom különbsége. Típusai: − Eszközszámlák: 1.-3 számlaosztály − Forrásszámlák: 4. számlaosztály − Költségszámlák: 5. (6,7) számlaosztály − Ráfordítás számlák: 8. számlaosztály − Árbevétel és bevételszámlák: 9. számlaosztály − Technikai számlák Évi mérlegszámlák: − Átvezetési számlák − Helyesbítő számlák pl. árkülönbözet, árrés számlák A főkönyvi számlák sajátosságai Mérlegszámlák: 1-4

számlaosztály 1-3 eszközöket 4 forrás számla 1. számla osztály: befektetett eszközök 2. számla osztály készletek 3. követelések/értékpapírok, pénzügyi eszközök aktív időbeli elhatárolások 4. Források passzívák Költségszámlák: 5-6-7 számlaosztály 5 költségnemek 6 költséghelyek, általános 7 tevékenységek költségei Eredményelszámoló számlák: 8-9 számlaosztály 8 értékesítés elszámolt önköltsége 9 értékesítés árbevétele és bevételek Nyilvántartási számla: 0 számlaosztály 8 Összefüggések: befektetett eszközök+készletek+követelések pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások= források +passzív időbeli elhatárolások A munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek és könyvelésük B./ A tárgyhónap utolsó napján : 1. A munkáltató elszámolja a munkabéreket költségként és azokat a járulékokat, adókat, amelyeket a munkáltatónak kell fizetni a munkajövedelmek után. a./

Bérfeladás: elszámolják a dolgozókat megillető béreket költségként bérköltség T 541 K 471. személyi jellegű egyéb kifizetések (pl.: betegszabadság) T 551. K 471 b./ Munkáltatót terhelő kötelezettségek: - TB járulék Megoszlása: - nyugdíjjárulék (NYJ), befizetése a Nyugdíjalapba történik - egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (EBJ+MPJ), befizetése az Egészségbiztosítási és Munkaerő-piaci Alapba történik Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék megoszlása - természetbeni járulék - pénzbeli járulék - munkaerő-piaci járulék Elszámolása a vállalkozásnál költségként történik TB alap = (bérköltség+TB köteles személyi jellegű egyéb kifizetések) TB járulék = TB alap*. T 561 K 473 - szakképzési hozzájárulás ~ alap, mint a TB járuléknál ~ állami alapba kell befizetni, amellyel a szakképzést támogatják T 564. K 463 A munkáltató elszámolja a munkavállalók által fizetendő

járulékokat, adókat, követeléseket, kötelezettségeket, amelyek levonásra kerülnek a dolgozókat megillető jövedelemből. a. jövedelemtől függő, százalékos levonások, amelyeket a munkáltató befizetési kötelezettségként előír: - .% NYJ - .% EBJ +MPJ ~ alap, mint a TB járuléknál T 471 - K 473. ~ befizetése a megfelelő TB alapokba történik ~ % NYJ megosztható: % magánnyugdíj tagdíjra % TB NYJ-ra ~. % EBJ+MPJ megosztása: % természetbeni járulék .% pénzbeli járulék .%munkaerő-piaci járulék -/ személyi jövedelemadó előleg SZJA ~ sávosan progresszív adó ~ alapja a bruttósított bér:=TB alap *.% munkáltató által fizetendő TB járulékokkal ~ befizetése a költségvetésbe történik T 471 - K 462 A főkönyvi számlák rendezése, zárlati munkák A könyvviteli zárlat - a folyamatos könyvelés egy-egy naptári időszak végén történő teljessé tételét jelenti, melynek keretében az adott időszak gazdasági eseményei

kerülnek lekönyvelésre. 9 − A könyvviteli zárlathoz tartozik továbbá a kiegészítő, a helyesbítő, az egyeztető, az összesítő könyvelési munkák elvégzése, valamint a számlák technikai lezárása. − A főkönyvi kivonat a főkönyvi könyvelésből készül és a könyvelés számszaki ellenőrzését szolgálja. A számviteli törvény a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára legalább az éves beszámoló elkészítéséhez főkönyvi kivonat elkészítését írja elő. − A zárlati feladatok időpontját a vállalkozó a számviteli politikájában határozza meg. Így ennek megfelelően a zárlat lehet évközi - havi és negyedéves, illetve éves. Zárómérleg A bizonylat fogalma, csoportjai, bizonylati elv, bizonylati fegyelem. Fogalma: a gazdasági esemény megtörténtét hitelesen igazoló okmány. Bizonylati fegyelem: Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani Csak megtörtént gazdasági eseményről szabad

bizonylatot kiállítani A bizonylatokat szabályszerűen kell kiállítani (a bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie) A bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani A bizonylatot feldolgozás előtt szabályszerűségi szempontból felül kell vizsgálni A bizonylaton az adatok időtállóságát a megőrzési határidőig biztosítani kell A bizonylatok fajtái: Külső – belső Alap – összesítő Eredeti – másolati Vásárolt (szabvány) – saját készítésű (speciális) + szigorú számadás alá vont bizonylatok (24/1995 (XI. 22)PM rendelet) Az eszközök értékelése év közben és év végén A valódiság elve A valódiság számviteli elvének érvényesítésekor figyelembe kell vennünk, hogy a tárgyévi beszámoló mérlegében szereplő eszközöket nem a mérleg fordulónapján, hanem a mérlegkészítéskor ismert értékek alapján kell szerepeltetni. Az értékelés

során a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a piaci értékeket befolyásoló minden terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést, valamint ezek visszaírt összegét is figyelembe kell venni. A beszámoló és a mérleg a fordulónapra vonatkozik, azonban a mérleg összeállítása, közzététele csak ezt követően történik. A fordulónap és a mérleg készítésének időpontja között ismertté vált események befolyásolhatják az eszközök értékét, ezért a megbízható és valós kép kialakításához az ezen időszak alatti jelentős tényezők hatásait is figyelembe kell venni. Költségszámlák jellemzői Költségszámlák: 5-6-7 számlaosztály 5 költség nemek 6 költséghelyek, általános 7 tevékenységek költségei 5. számlaosztály: Költség nemek A költségek költség nemek szerinti nyilvántartására szolgál. A költségem számláknak csak tartozik egyenlegük lehet. Ebben a számlaosztályba mutatjuk ki az Aktivált

saját teljesítményeket is (STK ÁV és SEEAÉ) Ez utóbbi számlák hozamszámlák. 6. és 7 számlaosztály: használatuk nem kötelező; vezetői információs igények kielégítésére szolgálnak A 6 számlaosztály a közvetett, a 7. számlaosztály a közvetlen költségek nyilvántartására szolgál 10