Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Hegedüs Bernadett - A Kapos Járműgyártó és Javító Rt. költséggazdálkodása és jövedelmezősége 2001-ben

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Kapos Járm"gyártó és Javító Rt. költséggazdálkodása és jövedelmez2sége 2001-ben Küls konzulens: Vida Péter Operatív konzulens: Némethné Dr. Gergics Márta Hegedüs Bernadett Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1.Bevezetés 3oldal 2.A Kapos Járm gyártó és Javító Rt bemutatása 5oldal 2.1A gazdasági társaság legfontosabb adatai5oldal 2.2Cégtörténet7oldal 2.3Az önelszámoló egységek bemutatása8oldal 3.A számviteli politika által meghatározott költségelszámolási keretek. 14oldal 3.1A számviteli politika jelent$sége14oldal 3.2A részvénytársaság költségelszámolásának bemutatása16oldal 3.21A vizsgált vállalkozás számviteli politikája16oldal 3.22A költségek elszámolási módja költségnemenként 17oldal 4.A költségek megosztása és azonosítása az egyes

önelszámoló egységek között. 27oldal 4.1Az önelszámolás elméleti megközelítése 27oldal 4.11Az önelszámolás célja28oldal 4.12A vállalkozáson belüli önelszámoló egységek 28oldal 4.13A bels$ gazdálkodási rendszer kialakításának feladatai 28oldal 4.14Az önelszámoló egységek körének meghatározása 29oldal 4.15A vállalkozáson belüli gazdálkodási egységek szintjei 29oldal 4.2A Kapos Jármgyártó és Javító Rt-nél alkalmazott költségmegosztási gyakorlat bemutatása31oldal 4.21Költség fogalmak, a költségek csoportosítása 31oldal 4.22A cégnél alkalmazott költségfelosztási gyakorlat34oldal 5.Az egyes egységek jövedelmez*ségének vizsgálata . 36oldal 5.1 A 2001-es gazdasági év eseményei 36oldal 5.2Az önelszámoló egységek gazdálkodása 2001-benn 39oldal 5.3A 2001-es üzleti célok elérésének értékelése 42oldal 5.4A jöv$re vonatkozó várakozások43oldal 6.A költségelemzések haszna a motivációban 45oldal 6.1Az

ösztönzés 45oldal 6.11Az ösztönzési politika45oldal 6.12Az ösztönzési csomag és rugalmassága45oldal http://www.doksihu 6.13Az önelszámoló egységekkel kapcsolatos felel$sségi és ösztönzési feladatok.46oldal 6.2A vizsgált vállalkozás ösztönz$ rendszerének bemutatása47oldal 7.Összefoglalás 49oldal http://www.doksihu 1. Bevezetés Napjainkban az egyre er söd piaci viszonyok között a vállalkozások számára létfontosságú, hogy versenyképesek maradjanak és megfeleljenek a különböz környezeti elvárásoknak. A piaci kihívások, a technika folyamatos és robbanásszer$ fejl dése arra ösztönzi a gazdaság profitorientált szerepl it, hogy bels m$ködési mechanizmusukat állandóan változtatva olyan gazdálkodási rendszert dolgozzanak ki, amellyel biztosítani képesek fennmaradásukat és fejl désüket. Minden vállalkozás komplex célrendszer alapján m$ködik, amely célok közül kiemelkedik a nyereséges gazdálkodás

követelménye, úgymint a fejl dés alapvet feltétele. A versenyszférában a multinacionális szervezetekt l a kisvállalkozásokig a tulajdonosok, a menedzsment visszatér dilemmája gazdálkodásuk eredményességének fokozása. Ismeretes, hogy az eredmény fokozásának alapvet en három összetev je van: • A termelés, forgalmazás volumenének növelése naturáliában • Volumen növelés az eladási árak emelésével • Azonos volumen mellett a termelés, forgalmazás költségeinek csökkentése Gyorsan fejl d piac esetén a bevételi tényez mellett egy-egy vállalkozás gazdasági sikereiben egyre nagyobb szerepet játszik a költségekkel való gazdálkodás. A költségek jelentik a kapcsolatot a gazdálkodó szervezetek és környezetük között. A vezet knek a döntésiek meghozatalához els dlegesen a költségekkel kapcsolatos információkra van szükségük, mivel a szervezeten belül végbemen folyamatokat számszer$en csak ennek segítségével

lehet kimutatni. A tényleges költségek ismerete a gazdasági társaságok vezet i számára kiemelked fontosságú, mivel mind a stratégiai, mind az operatív döntések jelent s része költségszámításokon alapul. A piaci verseny kiélez désével még nagyobb szerephez jut költséginformációkból ered a költségelszámolási hibák a módszer, mivel a helytelen vállalat tevékenységét, versenyképességét befolyásolják. A költséggazdálkodás feladata a vállalati tevékenység folyamatában felmerül ráfordítások nyomon követése, hozzárendelése a meghatározott költséghordozókhoz, a költségalakulás elemzése, és err l alkalmi és rendszeres jelentések készítése a különböz vezet i szintek számára. Ezek a jelentések egyrészt alapot jelentenek a vezetésnek a folyamatba történ beavatkozásra, másrészt lehet vé teszi az egyes folyamatok gazdaságosságának, a vállalati eredményességhez való hozzájárulás mértékének

megítélését. Célkit$zés, hogy a költséggazdálkodás lehet vé tegye a vállalkozás taktikájának, napi tevékenységének 3 http://www.doksihu folyamatos tervezését, ugyanakkor megadja az alapot a stratégiai döntések meghozatalához. Dolgozatomban egy több önelszámoló egységb l álló gazdálkodó szervezetnél, a Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaságnál alkalmazott konkrét költséggazdálkodási módszert kívánom vizsgálni, elemezni. A költséggazdálkodáson és költségelszámoláson túl a vele szoros összefüggésben lév gazdasági eredményességre is szeretnék kitérni, hiszen eredményes gazdálkodás nem képzelhet el a számviteli politika, a költségmegosztás és a költségelemzés szigorú szabályozottsága és ellen rzött gyakorlata nélkül. Különösen fontos a helyes szabályozás és az állandó elemzés az olyan cégnél, ahol a gazdasági méret, a tevékenységek szerteágazósága, a

strukturált, divíziókra osztott m$ködést követeli meg. Ilyen az általam vizsgált KJGYJ Rt is, ahol a szakmai gyakorlatom során betekintést nyerhettem az alkalmazott költséggazdálkodási és elemzési gyakorlaton túl, az ösztönz rendszerek kialakításába, a vezet i döntést el segít gazdasági információk rendszerébe és a számviteli rendszer m$ködésébe. 4 http://www.doksihu 2. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt bemutatása 2.1 A gazdasági társaság legfontosabb adatai: Elnevezése: Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság Székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi u.180 Alapítói: Tel.:82/321-944, 82/506-180 Tajnaf i István ( 7400 Kaposvár, Toldi u.18 ) Koczka László ( 7400 Kaposvár, Ibolya u 33. ) Az alapítás id pontja: 1997. július 1 Cégbírósági bejegyzés id pontja: 1997. november 28 száma: Cg.14-10-300132 A tulajdonosi jogok gyakorlói: 94%-ban Tajnaf i István /1880db A sorozatú egyenként 10.000 Ft

névérték$ névre szóló részvény/ 6%-ban Tajnaf i Péter /120 db A sorozatú egyenként 10.000 Ft névérték$ névre szóló részvény/ A társaság jogel dje: Kapos Járm$gyártó és Javító Kft. 7400 Kaposvár, Füredi u. 180 Törvényességi felügyeleti szerve: Somogy megyei Bíróság mint Cégbíróság A társaság jogállása: Zártkör$en m$köd részvénytársaság A vállalkozás alapító okiratában meghatározott tevékenységi körei: 2010 F$részáru gyártás 2020 Falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása 2040 Tároló fatermék gyártása 5 http://www.doksihu 3410 Közúti gépjárm$ gyártása 3420 Gépjárm$-karosszéria-és pótkocsigyártás 3430 Közútijárm$-motor, -alkatrész gyártása 5010 Gépjárm$ kereskedelem 5020 Gépjárm$javítás 5030 Gépjárm$alkatrész kereskedelem 5165 Egyéb gép, szállítóeszköz nagykereskedelem 6024 Közúti teherszállítás 6312 Raktározás és tárolás

6321 Szárazföldi szállítást segít tevékenység 7020 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7110 Gépjárm$kölcsönzés 7121 Egyéb szárazföldi járm$vek kölcsönzése 7484 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás 8041 Járm$vezet -oktatás 8042 Feln tt- és egyéb oktatás A társaság létszáma: a 2001.év átlagos statisztikai létszáma 84 f Gazdasági adatok 2001. december 31-én: A társaság saját t kéje: 140.568,- e Ft jegyzett t kéje: 20.000,- e Ft t ketartalék: 5,380,- e Ft eredménytartalék: 99.094,- e Ft mérleg szerint eredmény: 16.094,- e Ft mérleg f összeg: 231.645,- e Ft 6 http://www.doksihu 2.2 Cégtörténet A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. 1997 július 1-én alakult 11350,- eFt alapt kével zártkör$ alapítással, a Kapos Járm$gyártó és Javító Kft. jogutódjaként A jogel d Kft-t 1989. decemberében a Kapos Volán Rt és a Kapos Közvetít és Fuvarozó Kft alapította

A részvénytársaság jegyzett t kéjét a tulajdonosok 1998. november 2-án 18 millió Ft-ra, majd 2000. március 31-én 20 millió Ft-ra emelték fel A társaság tulajdonosai 2001 december 31-én 94%-ban Tajnaf i István, és 6%-ban Tajnaf i Péter, mérleg f összege 231.645 e Ft, saját t kéje 140568 eFt A részvénytársaság f tevékenységei: a járm$vek, gépek és berendezések javítása, gyártása és kereskedelme, valamint a járm$vizsgálat. A társaság – tevékenységének 1990 január 1-i megkezdése óta – folyamatosan fejl dött. A vállalkozás a Kapos Volán Rt kaposvári javító bázisából alakult, és az els tíz évben legfontosabb feladata a Kapos Volán Rt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Rt. magas színvonalú kiszolgálása volt E mellett törekedtek arra, hogy mindig újabb és újabb lehet ségeket keressenek a társaságban meglév szakmai tudás és jelent s eszköz kapacitás mind teljesebb kör$ kihasználásához. A partnerkör b

vítésének érdekében olyan világmárkák képviseleti jogát szerezte meg a gazdasági társaság, mint a Daewoo, a Nissan, a Scania, az Iveco és a Bosch. A tevékenységi kör szélesítésének, és a márkaképviseletek beindításának hatására az árbevételb l a két nagy somogyi tömegközlekedési cég – Kapos Volán Rt., Kaposvári Tömegközlekedési Rt. – részaránya a kezdeti 100%-ról 1999-re 42%-ra csökkent A partnerkörb vítés mellett, az önállósodási folyamat jelent s mérföldköve volt, hogy 1998ban önálló telephelyet és m$helyeket vásároltak, így a tevékenységek egy részét már saját területen és nem a Kapos Volán Rt-tól bérelt épületekben végezték. Nagy változást hozott a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. életébe, hogy egykori alapítója, és legnagyobb megrendel je - a Kapos Volán Rt. – 1999 december 31-ével felmondta a járm$vei karbantartására, és javítására szóló, tíz éve m$köd megállapodást.

Ez azt jelentette, hogy elveszített a cég egy kb. 500 millió forint forgalmú megbízót, ki kellett költözni a Volántól bérelt ingatlanokból. A tömegközlekedési vállalat megvásárolta a társaságtól az autóbusz javításhoz szükséges legfontosabb eszközöket, anyagokat, és átvett közel 100 alkalmazottat, akik addig e tevékenységeket végezték. 7 http://www.doksihu A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság úgy indult a 2000-es évnek, hogy elveszítette a legjelent sebb vev jét, tevékenységét kisebb telephelyre kellett összeszorítania, és az alkalmazotti létszáma a korábbi 215 f harmadára esett vissza. A cégvezetés feladata az volt, hogy a társaság teljes átszervezésével, a kapacitás optimális növelésével, új piaci lehet ségeket keresve, a drasztikus visszaesés után újra növekedési pályára állítsa a céget. A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt a 2000 évben bevételei jelent s csökkenése mellett

is fenn tudta tartani m$ködési egyensúlyát, és túlélte fennállásának eddigi legnagyobb krízisét. A minden szempontból mélypontnak mondható 2000-es év után a 2001-es üzleti évben újra sikerült pozitív üzleti évet zárni. Az eredmények bizonyítják, hogy a vállalkozás a biztos bels piacot jelent „Volános” megrendelések nélkül, tisztán piaci környezetben is eredményesen tud m$ködni. 2.3 Az önelszámoló egységek bemutatása: A társaság gazdasági növekedését szervezeti felépítésének kialakításában is követték. A megalakuláskor csak egy szervezeti egységb l álló cég mára több, szervezetileg és gazdálkodásában is elkülönül önelszámoló egységb l áll. A cég szerteágazó tevékenységével és jelent sen megnövekedett forgalmával olyan szintre ért el az elmúlt évek során, hogy szükségessé vált a szervezeti és strukturális megújítás. Ennek els lépéseként 1997-ben korlátolt felel sség$

társaságból részvénytársasággá alakult át. 1998ban a tevékenységeknek megfelel en, irányításban és gazdálkodásban jól elkülöníthet önelszámoló gazdálkodási egységeket hoztak létre. Az önelszámoló egységek kialakítása átláthatóbbá teszi a cég m$ködését a vezet k, és az üzleti partnerek számára egyaránt. Lehet séget biztosít a vezetésnek, hogy elkülönülten nyilvántarthassa és figyelhesse az egységek költségeinek és eredményességének alakulását, és így id ben beavatkozhasson, ha ez szükséges. Lehet vé teszi a beruházások, a bérfejlesztések differenciálását, és megfelel ösztönzési, érdekeltségi rendszerek kialakítását. Mindemellett nagyobb önállóságot és szélesebb döntési jogkört kapnak az egységek vezet i. Az önelszámoló egységek m$ködtetése szemléletváltozást hozott a cég életébe: az egységvezet k felel sen gondolkodó, gazdálkodó fels vezet kké váltak és a gazdasági

eredményekben is érezhet a struktúraváltás hatása. 8 http://www.doksihu A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság a következ önelszámoló egységeket foglalja magába: Scania, Iveco, Bosch márkaszerviz Haszonjárm$ javító Autóbusz felújító üzem Járm$ kereskedelem Személygépkocsi szerviz Anyag- és alkatrészkereskedelem Központi irányítás Scania, Iveco, Bosch márkaszerviz: A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság Scania márkaszervize 1997. júliusától – mint a Scania Hungária Kft szerz déses partnere – végzi tevékenységét. Az el írásoknak megfelel technológiával, folyamatosan fejlesztett szakmai háttérrel, korszer$ eszközökkel vállalják a Scania típusu gépjárm$vek garanciális és garancián túli teljeskör$ javítását és szervizét. Jelent s árukészlettel, rövid szállítási határid vel állnak az ügyfelek rendelkezésére. A társaság 2000. évt l végzi az Iveco típusú

gépjárm$vek teljeskör$ javítását, karbantartását, m$szaki vizsgáztatását. Modern környezetben, korszer$ eszközökkel vállalják az ügyfelek megrendeléseit. Az Iveco típusú gépjárm$vek szervizelésénél kedvez költségszint$ csomagdíjakat kínálnak partnereiknek. Szerviztevékenység: - haszongépjárm$vek javítása, szervize - m$szeres mérések ( fék-, futóm$-, környezetvédelmi motordiagnosztika) - m$szaki vizsgára felkészítés és m$szaki vizsgáztatás - diesel üzemanyagrendszer javítása - sebességkorlátozó beépítése és beállítása - tachográf illesztés 9 mérés, http://www.doksihu - karosszéria, alváz, felépítmény javítása - karambolos javítás, biztosítási ügyintézéssel - m$anyag elemek javítása - szélvéd k cseréje - pótkocsik javítása, felújítása - ABS ellen rzése javítása - riasztó, audió, videó rendszer beépítése - alkatrészbeszerzés Az ügyfelek részére

kedvez áron kínálják a BP ken anyagok teljes választékát. A szolgáltatási tevékenységet az ISO 9002:1996 min ségbiztosítási rendszerben végzik. Haszonjárm javító: A társaság több mint 10 éve végzi különböz típusú haszongépjárm$vek teljeskör$ javítását, karbantartását, m$szaki vizsgáztatását. Modern környezetben, korszer$ eszközökkel vállalják a megrendeléseket. Vállalják keleti és nyugati gyártmányú haszonjárm$vek egyedi javítását, szervizelését, m$szaki vizsgáztatását, m$szaki vizsgára való felkészítését. A teljesség igénye nélkül néhány az önelszámoló egységre jellemz szolgáltatás: - m$szeres mérések - sebességkorlátozó beépítése, beállítása - tachográf beszerelés - karosszéria, alváz, felépítmény javítás - gumiszerelés, javítás - karambolos javítás, biztosítási ügyintézéssel - szerviztevékenység Autóbusz felújítás: Autóbusz felújítással 1991 óta

foglalkozik a cég. Autóbusz újjáépítést 1992-ben az országban els ként a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. végzett, majd ezt vették át a különböz volán társaságok. Autóbusz építésre a Kaposvári 10 http://www.doksihu Tömegközlekedési Részvénytársaságtól kapott megrendelést a társaság. Két alacsonypadlós, lépcs nélküli autóbusz átadásra került 1999 májusában. Nagy volumen$ karambolos javítások elvégzését is vállalják autóbuszok esetében teljes kör$ biztosítási ügyintézéssel. A javítások során alkalmazott technológiák közé tartozik a m$anyag elemek ragasztása, javítása valamint korróziómentes fémek felhasználása. A cég Somogy megyében egyedülállóan, nagyméret$ haszongépjárm$vek fényezésére alkalmas fényez fülkével rendelkezik A társaság kárpitos m$helyében nem csak a saját tevékenységhez szükséges munkákat végzik, hanem kis és nagyszériás munkák elvégzését is

vállalják. Nagy tapasztalattal végzik különböz típusú zárt kocsiszekrény$ kis tehergépkocsik (Iveco, VW, Citroen Jumper, Fiat Ducato) személyszállító járm$vé történ átalakítását. Profilukba tartozik különböz járm$felépítmények gyártása. Többféle platós és zárt felépítmény szerepel a kínálatukban. Ma már a teljesen alumínium kivitel$ felépítmények a jellemz k, de igény szerint a segédalváz készülhet fényezett acélból is, ami némi súlytöbbletet és költségmegtakarítást eredményez. Kereskedelmi önelszámoló egység bemutatása: A kereskedelmi önelszámoló egység 1995 óta végzi tevékenységét. Kezdetben a forgalom csaknem 100%- át az IKARUS alkatrészek alkották. Mellette szerepeltek a kínálatban a keleti gyártmányú haszonjárm$ – els sorban IFA – alkatrészek illetve felszerelési cikkek. A hazai járm$park átalakításával folyamatosan megnövekedett az igény a nyugati gyártmányok

pótalkatrészei iránt, így az utóbbi években a f hangsúlyt e járm$vek alkatrész kereskedelmére illetve raktározására fektették. A raktárkészletük folyamatos b vítésével arra törekszenek, hogy a megrendelések minél nagyobb hányadát azonnal ki tudják elégíteni. Természetesen a futó típusok rendkívül széles skálája miatt ez nehezen valósítható. A raktárrendszer minél pontosabb és gyorsabb m$ködése érdekében, a magyar piacon meghatározó import rökkel kötött a társaság nagykereskedelmi szerz dést, ezáltal 11 http://www.doksihu jelent sen megnövekedett az a készlet, melyb l rövid id alatt teljesíteni tudják a megrendeléseket. A beszállítók, illetve a forgalmazott termékek kiválasztásánál els dleges szempont volt azok min sége, mindig szem el tt tartva a társaság szlogenjét: „Hogy járm$ve biztosan termeljen!”. Ehhez a gyors és pontos kiszolgálás mellett elengedhetetlen a termékek kiváló min sége. Ennek

megfelel en olyan márkákat választottak, melyek vezet autógyárak beszállítói: • A társaság Scania és Iveco márkaszervizt m$ködtet, így e márkák gyári alkatrészeinek forgalmazását ez az egység végzi. • Kedvez áron kínálják a Mercedes alkatrészeket is • A KJGYJ Rt. a Dél-Dunántúl legnagyobb és legfelszereltebb Bosch márkaszervizével rendelkezik, és a 2000. évt l ellátja Somogy megyében a Robert Bosch Kft. nagykereskedelmi képviseletét • Az eredeti kínálatból természetesen jelenleg is rendelkezésre áll a teljeskör$ Ikarus és Ifa alkatrészellátás. A társaság az általa forgalmazott pótalkatrészek tekintetében szigorúan betartja a gépjárm$vek pótalkatrészeire és tartozékaira vonatkozó mindenkor hatályban lév jogszabályi rendelkezéseket Személygépkocsi szerviz: A Kaposvár Füredi út 180 sz. alatt található Kapos Járm$gyártó és Javító Rt jogel dei révén már 1991 óta javítja a NISSAN

típusú gépjárm$veket, mint hivatalos márkaszerviz. A márka ideiglenes kivonulása alatt is vállalták a garanciális javításokat. 1995. január 01-t l a Dél-Koreai DAEWOO autógyár hazai márkakereskedése és márkaszervize lettek. Ezt a tevékenységet azóta is végzik Jelenleg a márkaszervizben egyszerre hat gépjárm$ javítását tudják elvégezni. A javításokat a legkorszer$bb m$szerekkel és célszerszámokkal, a DAEWOO vezérképviselet által folyamatosan továbbképzett, nagy gyakorlattal rendelkez szakemberek végzik. A márkaszerviz az alábbi szolgáltatásokat kínálja: -DAEWOO gépjárm$vek garanciális és garancián túli javítása, karbantartása 12 http://www.doksihu -NISSAN gépjárm$vek garancián túli javítása, karbantartása -számítógépes futóm$ beállítás -zöldkártya kiállítás -fék- és lengéscsillapító mérés, ellen rzés -karambolos gépjárm$vek javítása -teljeskör$ biztosítási ügyintézés, bérautó

biztosítással -autóvillamossági munkák -eredeti gyári DAEWOO és NISSAN alkatrészek és kiegészít k értékesítése -gumiszerelés, centrírozás, autógumi értékesítés -gépjárm$vek küls és bels takarítása, alváz- és motormosás Járm kereskedelem A gazdasági társaság 1993 óta foglalkozik járm$ kereskedelemmel. Kezdetben a Nissan gépjárm$vek értékesítésében volt érdekelt. A Nissan márka vezérképviseletének 1995-ös kivonulása után a cég a Daewoo járm$vek hivatalos márkakeresked je lett. Az autószalon a 67-es f közlekedési út városba bevezet szakasza mellett, a Kaposvárt elkerül gyorsforgalmi út t szomszédságában helyezkedik el. Közvetlenül a bemutató terem mellett egy jelent s forgalmú Mol üzemanyagtölt állomás m$ködik. A szalon környezetében több márkakereskedés is található, azaz ez a terület a megyeszékhely egyik autókeresked i gócpontja. Központi irányítás A központi irányítás végzi a cég

adminisztratív irányítását. Ez az egység pénzügyi és számviteli szolgáltató szerepet lát el. A költséggazdálkodás elemzéséhez az adatokat begy$jti, feldolgozza és a gazdasági igazgató részére biztosítja. A cég nagy méretéhez viszonyítva ez az egység igen szerény méret$, mindösszesen 4 f b l áll (gazdasági igazgató, számviteli vezet , könyvel , pénzügyes) A központi irányítás feladatához tartozik a számviteli politika, és a cég m$ködéséhez szükséges kötelez szabályzatok kidolgozása is. 13 http://www.doksihu 3.A számviteli politika által meghatározott költségelszámolási keretek 3.1 A számviteli politika jelent/sége: A 2001. január 1-jével hatályba lép újrakodifikált számviteli törvény kötelez en el írja, hogy a vállalkozásoknak a törvényben rögzített alapelvek, értékelési el írások alapján ki kell alakítaniuk és írásba kell foglalniuk az adottságaiknak, körülményeiknek leginkább

megfelel számviteli politikát. A számviteli politikában rögzíteni kell azokat a lényeges szabályokat, el írásokat, módszereket, amelyek gazdálkodásuk során a törvényben foglaltak megtartását biztosítják. A számviteli politika célja: Rögzíteni azokat a Számviteli törvény végrehajtására vonatkozó el írásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer m$ködését. Ki kell terjednie: az általános elvek, eljárások, módszerek területén: -eszközök, források besorolására -értékelési módokra, eljárásokra -értékvesztés meghatározására, elszámolására -jelent s hiba meghatározására -céltartalék képzés rendjére -fajlagosan kis érték$ eszközök körére stb. a könyvvezetéssel kapcsolatos kérdések területén: -a könyvvezetés rendjére (6, 7. számlaosztály használata) -készletekr l vezetett nyilvántartásokra

-szintetikus és analitikus nyilvántartások kapcsolatára - mérlegkészítés id pontjára -mérlegfordulónap megválasztására - könyvvezetésért való felel sség meghatározására beszámolóval kapcsolatos kérdések esetében: -választott beszámolási rendszerre -mérleg és eredménykimutatás sémájára 14 http://www.doksihu -a kiegészít melléklet és üzleti jelentés tartalmára és felépítésére -a beszámoló ellen rzésének módjára A számviteli politika keretein belül kell elkészíteni a következ szabályzatokat is: - eszközök és források értékelési szabályzata - leltározási szabályzat - önköltség számítás rendjére vonatkozó szabályzat - pénzkezelési szabályzat - vállalati számlarend 15 http://www.doksihu 3.2 A részvénytársaság költségelszámolásának bemutatása 3.21 A vállalkozás számviteli politikája A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. a számviteli törvény el írásainak gyakorlati

végrehajtásához a cégnél alkalmazandó módszereket és eljárásokat az üzletpolitikai célokkal összhangban, de messzemen en igazodva a törvényi szabályozáshoz a számviteli politika keretein belül fogalmazza meg. A bels szabályozás célja, hogy a törvényi el írások keretein belül meghatározza a társaságnál alkalmazandó a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetr l valós, h$ összkép bemutatását biztosító megoldásokat. A társaság a számviteli törvényben foglalt el írások alapján éves beszámoló [1.sz melléklet] készítésére, valamint a beszámolási formához igazodóan kett s könyvvezetésre kötelezett. A f könyvi könyvelést számítógépes program segítségével végzik. A számlatükör [2sz melléklet] évenként kerül aktualizálásra, és a könyvelési programból kerül kinyomtatásra a számviteli politika mellékleteként. A könyvvezetés keretében a vállalkozás a tevékenysége során el forduló, a cég vagyoni,

pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekr l folyamatosan vezeti nyilvántartásait, amelyeket az üzleti év végén lezár A cég m$ködésér l, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l a naptári év könyveinek lezárását követ en a kett s könyvvitelt alátámasztó éves beszámolót készít. A mérleg formájának megválasztása: Az éves beszámoló részeként „A” típusú mérlegsémát készít és azt nem tagolja tovább, azt a számviteli törvény melléklete szerinti szerkezetben készíti el. Az eredménykimutatás összeállítása: A Szt. el írása szerint az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellen rzés megállapításai alapján az el z üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelent s összeg$ hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére,

módosítására ható f bb tényez ket, a mérleg szerinti eredmény összetev it, kialakulását mutatja be. 16 http://www.doksihu A Szt. által biztosított választás alapján a társaság „A” típusú összköltség eljárással készíti az eredménykimutatását. A törvény lehet séget biztosít arra, hogy a vállalkozás a törvényben rögzített szerkezeten túl, tovább tagolja az eredménykimutatást. A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság nem kíván élni ezzel a lehet séggel és nem tagolja tovább a Szt. melléklete szerinti eredménykimutatást Az adott naptári évr l a mérleget december 31-ei fordulónappal készítik el. A beszámoló készítés id szakában elvégzend feladatok, a beszámoló megbízható és valós tartalmának kialakításához szükséges információk megszerzésének id igénye figyelembevételével a vállalkozás a tárgyévet követ év március hó 31. napjában határozza meg az éves beszámoló

készítésének id pontját. A társaságon belül a gazdasági igazgató feladatát képezi az éves beszámoló szakszer$, törvényi el írásoknak megfelel elkészítése, bizonylatokkal való alátámasztása. A beszámolót, valamint annak részét képez eredménykimutatást, vállalkozás képviseletére jogosult személyként a vezérigazgató írja alá. 3.22 A költségek elszámolása költségnemenként A vizsgált gazdasági társaság úgy döntött, hogy költségeit az 5-ös számlaosztályba könyveli költségnemenként, a 6., 7 számlaosztályokat nem vezetik A cégvezetés úgy ítélte meg, hogy a közvetlen költségek költségvisel nkénti illetve a közvetett költségek költséghelyenkénti gy$jtése nem szükségszer$, hiszen szolgáltató vállalkozásról van szó, ahol a termék el állítás nem jellemz , vagy csak néhány termékféleséget állítanak el . A költségek elkülönítése a gépi könyvelésben alkalmazott üzemkódok

segítségével történik, és a költséginformációk az 5. számlaosztályban kigy$jtéssel állnak rendelkezésre. Ennek megfelel en „A” típusú összköltség eljárással készített formátumú eredménykimutatást készítenek. A vállalkozás készleteit nem vezeti folyamatosan, de havonta elvégzi a készletszámlák és a költségszámlák korrekcióját. A költségek a számviteli törvény alapelveinek megfelel en a felmerülés id pontjában naponta kerülnek rögzítésre. 17 http://www.doksihu A közvetlen költségek aláírással igazolt és ezáltal elismert teljesítések alapján terhelik az önelszámoló egységeket. A közvetett költségek különböz kidolgozott mutatószámok alapján kerülnek felosztásra, elszámolásra az önelszámoló egységek között. (pl létszám, m2) Az információk nemzetgazdasági szint$ gy$jtése, feldolgozása és az adatok nemzetközi összehasonlítása megköveteli a költségnemek szerinti csoportosítás és

az egyes költségnemek tartalmának központi szabályozását. A jelenleg hatályos számviteli törvény szerint a költségeket az alábbi költségnemek szerinti csoportosításban kell kimutatni a könyvviteli nyilvántartásokban és a beszámolóban{6.}: 51. Anyagköltség 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 54. Bérköltség 55.Személyi jelleg$ egyéb kifizetések 56.Bérjálulékok 57.Értékcsökkenési leírás 58.Aktívált saját teljesítmények értéke 59.Költségnem átvezetési számla A költségnem számlák tartalmának ismertetése [4.,6] Az anyagköltség (51) elszámolásának rendje: A számviteli törvény 78. § (2) bekezdése szerint: Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) kell elszámolni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett

hulladékok, haszonanyagok értékével az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. A számviteli törvény el írja, hogy az év végén, december 31-én beszerzési értéken nyilvántartott anyagkészlet mérlegkészítéskori értékét kell figyelembe venni. Ha a mérlegkészítéskori piaci érték alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték, akkor a különbözetet értékvesztés címén anyagköltségként el kell számolni. 18 http://www.doksihu Értékvesztést kell elszámolni akkor is, ha: • a vásárolt anyag a szabványnak (m$szaki) el írásnak nem felel meg • szavatossága lejárt (pl. pótalkatrész) • megrongálódott, megromlott • felhasználhatósága, értékesíthet sége kétségessé vált • feleslegessé vált Anyagköltségként kell elszámolni ugyancsak használatbavételkor az egy éven belül elhasználódó eszközök

értékét, mint például a szerszámok, m$szerek, berendezési és felszerelési tárgyak, munkaruhák, véd ruhák, egyenruhák stb. Anyagköltségként kell elszámolni mindazokat a tényez ket, amelyek az anyag, az áru beszerzési árát képezik Az anyagköltség elszámolásának rendje a vállalkozásnál: Az anyagokat a raktár vételezi be, beszerzési áron. A könyvelés a raktár bevételezése és kódolása ( a könyvelés is üzemkódok segítségével történik) alapján költséghelyenként a raktárra terheli. Minden anyag bevételezésre kerül A raktár a kiadások rögzítésekor átlagárat alkalmaz. A raktárból történ kivételezéshez az érintett egység vezet je utalványozza az alapbizonylatot. Csak aláírással elismert költséget lehet az egységekre terhelni. Hónap végén a raktár által készített anyagfelhasználás alapján kerül felosztásra az anyagköltség az egységek között. Igénybe vett szolgáltatások (52) értékének

elszámolása: Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjelleg$ és nem anyagjelleg$ szolgáltatások bekerülési értékét a –le nem vonható általános forgalmi adót is magába foglaló – számlázott, fizetett, szerz désben meghatározott összegben kell elszámolni. A törvény 3.§ ( 7 ) bekezdésének 1 pontja megfogalmazásában: Igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a raktározás, a csomagolás, a szállítás – rakodás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és 19 http://www.doksihu propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai

szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás. Igénybe vett szolgáltatás lehet még: • filmlaboratóriumoknak fizetett költségek • fénymásolás, sokszorosítás költségei • munkásszállítás számlázott költségei • belföldi vásárok és kiállítások rendezéséért fizetett díjak • másoknak fizetett raktározási és rakodási költségek • a posta-, távíró-, telefon- és telexköltségek • kölcsönzési díjak • másoknak fizetett jutalék • az áruminták költségei • mások által felszámított csomagolási díjak • saját termelés$ készletek bérmunkadíja • az idegen vállalkozóval végeztetett garanciális munkák díja • jogi személyek részére fizetett szakért i és pályázati díjak • napilapok, a folyóiratok stb. el fizet díja, a szakkönyvek vásárlásának költségei •

köztisztasági, takarítási és t$zrendészeti díjak • parkolási díj • az egészségügyi szolgáltatások költségei Egyéb szolgáltatás ( 53 ): A számviteli törvény 78. § (4) bekezdése értelmében: Az egyéb szolgáltatás értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelemben nem vehet ) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját el állítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történ kiszállításakor, illetve (saját ) üzemben történ felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerz désben meghatározott, a bevallott összegben kell kimutatni. A törvény 3. § (7) bekezdésének 2 pontja szerint: 20 http://www.doksihu Egyéb

szolgáltatások körébe tartozik: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás. A pénzügyi szolgáltatás költségei: A vállalkozás által választott és pénzforgalmát bonyolító bank által megküldött bankkivonatok, terhelési, jóváírási értesítések, illetve a bankkal kötött különféle szerz dések alapján kell elszámolni. A pénzügyi szolgáltatások költségei a következ k lehetnek. • bankszámlák kezeléséért felszámított jutalék és kezelési költség • kötvénykibocsátás lebonyolításával megbízott pénzintézet részére fizetett jutalék • az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések pénzintézetnek történ eladásakor a pénzintézet által felszámított faktoringdíj • a váltókövetelések bank által történ leszámítolásakor a bank részére fizetett váltóleszámítolási díj • a pénzintézett l felvett

hitel fedezetéül más pénzintézet által vállalt garancia után felszámított garanciavállalási díj, ha ez nem eszközbeszerzéssel vagy készletbeszerzéssel kapcsolatos • a banknyomtatványokért fizetett költségek, valamint az egyéb bankköltségek Hatósági igazgatási és egyéb hatósági szolgáltatások költségei: Hatósági díjak az egyes hatóságok (önkormányzat, Vám- és Pénzügy rség, APEH kivételével) részére jogszabály alapján befizetett illetékek, díjak, amelyeket nem adóbevallás keretében kell teljesíteni. Hatósági igazgatási költségek a következ k lehetnek: • közterület-használati díj, a közterület-foglalási díj a jogszabályban meghatározott közterület használatának engedélyezéséért az engedélyez hatóság határozata alapján • a vasúti hatósági eljárásokért jogszabály alapján az eljáró közlekedési hatóságnak fizetett díjak • a túlsúlyos járm$vek közlekedésének

engedélyezési díja • a hajózási hatósági eljárásokért fizetett díjak a jogszabályban meghatározott összegben • a belföldi kiköt i illeték • a perköltség 21 http://www.doksihu • a csatornailleték • útlevélilleték az útlevél kiadására, érvényességi idejének meghosszabbítására, területi érvényességének kiterjesztésére irányuló eljárás után • postai és távközlési hatósági eljárások díja • a gáz- és olajipari m$szaki-biztonsági felügyeleti eljárások díja • az Országos Találmányi Hivatal el tti iparjogvédelmi eljárások igazgatási, szolgáltatási díja • a szakért i és tanácsadói m$ködési engedély díja • a nemesfém tárgyak fémjelzéséért fizetett díj • egyéb hatósági díjak, illetékek, engedélyezési díjak Bérköltség (54): A számviteli törvény értelmében: Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a

munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillet , az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közrem$ködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Személyi jelleg$ egyéb kifizetések (55): A számviteli törvény 79. § (3) bekezdése értelmében: A személyi jelleg$ egyéb kifizetések körébe tartoznak

a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetend (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. A törvény 3. § (7) bekezdés 3 pontja szerint: 22 http://www.doksihu Személyi jelleg$ egyéb kifizetések: azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi el írás vagy saját elhatározás alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerz i jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás, az étkezési térítés, a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót

terhel táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíjhoz, napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, találmányi díj, a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerz i, írói és más szerz i jogvédelmet élvez munkák díjai, a reprezentáció költségei és minden egyéb, a statisztikai el írások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségeknek min sített összegek. Bérjárulékok (56): A számviteli törvény 79. § (3) bekezdése értelmében: Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetend összeg, amelyet a személyi

jelleg$ ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül annak elnevezését l. A bérköltség és járulékai, valamint a személyi jelleg$ egyéb kifizetések elszámolása a cégnél: A Bérmunka Kft. által készített költség felosztás alapján kerülnek könyvelésre A Bérmunka Kft. a társaság által kidolgozott és megadott létszám és kód adatok szerint állítja össze a költség felosztást. Alapbizonylatként az önelszámoló egységek dolgozói által aláírt jelenléti ívet használják. A cég a Bérmunka Kft. részére megadott létszám és kódadatokat rendszeresen karbantartja Értékcsökkenési leírás (57): A számviteli törvény 80. §-a értelmében: Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: 23 http://www.doksihu • az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított

értékcsökkenése összegét • a (2) bekezdés szerint a használatbavételkor elszámolt összegét • az 50 ezer forint egyedi beszerzési, el állítási érték alatti vagyoni érték$ jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntését l függ en – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható A terv szerinti értékcsökkenési leírás (571): A törvény 52. §-a részletezi az eszközök értékcsökkenésének elszámolásával kapcsolatos részletes tennivalókat. Azok a következ k: • Az immateriális javaknak, a tárgyi eszköznek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve el állítási) értéket – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket el reláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). • Az

évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez vagy nettó értékhez viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszközök várható használata, ebb l adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozás tevékenységére jellemz körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történ rögzítést követ en a rendeltetésszer$ használatbavételt l, az üzembe helyezést l kell alkalmazni. Az üzembehelyezést hitelt érdeml módon dokumentálni kell • Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek között – (2) bekezdés szerinti – felosztásánál figyelembe kell venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhel egyéb, az eszköz beszerzésével összefügg , de bekerülési értéknek nem min sül

ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az karbantartási költségeket az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos egyedi eszközöknek – az adott vállalkozási 24 http://www.doksihu tevékenységre jellemz körülmények alapján számított – várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének érvényesülése azt indokolja • Az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb id alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktívált értékét 5 év vagy ennél rövidebb id alatt lehet leírni. Az üzleti vagy cégérték megállapított amortizációs id szakát – a kés bbiek során – nem befolyásolja az, hogy a nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb id alatt írja le, azt a kiegészít

mellékletben indokolni kell • Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányam$velésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erd bekerülési értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházások után • Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képz m$vészeti alkotásoknál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gy$jteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéb l a használat során nem veszít, illetve amelyek értéke – különleges helyzetéb l, egyedi mivoltából adódóan – évr l évre n • Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszer$en használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelel en használnak A terv szerinti értékcsökkenési leírás alapja egyaránt lehet az adott

immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó vagy nettó értéke a vállalkozás elhatározása szerint. Lényeges azonban, hogy a vállalkozásnak (üzembe helyezés) el tt tervet kell készítenie a leírás módjára. Az értékcsökkenési leírás módjában és mértékében a számviteli törvény nagy döntési szabadságot biztosít a vállalkozónak, amelyek ezzel jelent sen befolyásolhatják az éves eredmény alakulását. Két alapvet megkötés azonban van, mégpedig az, hogy az elhasználódási id meghatározásán túlmen en a tárgyi eszköz használatbavételekor meg kell határozni az évenként elszámolásra kerül amortizációt, és csak lényeges okokból lehet kés bb módosítani. 25 http://www.doksihu Az értékcsökkenési leírás elszámolása: Az amortizáció a társasági adótörvény által elfogadott mértékben, havonta egyszer – hó végén – kerül elszámolásra az egységek használatában lév tárgyi eszközöket alapul

véve. 26 http://www.doksihu 4. A költségek megosztása és azonosítása az egyes önelszámoló egységek között 4.1 Az önelszámolás elméleti megközelítése Az önelszámolás értelmezése: Lényege: a vállalkozáson belüli olyan gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a vállalkozás szervezeti egységeit egymástól jól elkülöníthet egységekre tagolja, s ezen egységek tevékenységét folyamatosan értékeli és ösztönzi. A bels érdekeltségi rendszer hatékony m$ködése biztosítja, hogy a teljesítmény és az azzal kapcsolatos ráfordítás annál az önelszámoló egységnél legyen elszámolva, ahol keletkezik. Az önálló gazdálkodási, elszámolási és érdekeltségi rendszert szokás –nem túl helyesen – vállalkozáson belüli önelszámolásnak is nevezni. Utóbbi alatt ugyanis lényegesen sz$kebb tevékenységet értünk. A gazdálkodáshoz ugyanis nem elégséges csak elszámolni, kimutatni az egyes szervezeti egységek

tevékenységének jellemz adatait, hanem szükség van a döntési hatáskörök helyes megállapítására, a tervezési rendszer megfelel kiépítésére, az utalványozási jogkörök célszer$ szabályozására és még sok más feladat összehangolására. Az önelszámolás tehát csak egy része - de szükséges és alapvet eleme – a vállalkozás bels gazdálkodási és érdekeltségi rendszerének. A gazdasági fejl dés és a nyereségorientált gazdálkodás er södése nagymértékben el térbe helyezte a vállalkozáson belüli mechanizmusok korszer$sítését. Ennek egyik alapproblémája a bels (termel és nem termel ) szervezeti egységek gazdálkodási és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztése, ugyanis ennek színvonala jelent sen befolyásolja a bels tartalékok feltárását, a gazdálkodás hatékonyságának alakulását. Az általában eltér struktúrájú vállalkozásoknál a bels egységek irányítási, elszámoltatási és

ösztönzési mechanizmusához napjainkban is keresik a legkorszer$bb formákat: ehhez központilag készített – esetleg kötelez jelleg$ – sablonokat adni nem célszer$, hiszen összhangban kell lenniük a vállalkozás adottságaival, sajátosságaival, a célszer$en centralizált, illetve decentralizált döntési hatáskörökkel is. Elengedhetetlen ugyanakkor az egyes kollektívák ösztönzése érdekében a velük szemben támasztott követelmények, elvárások megfogalmazása, az elért teljesítmények kimutatása és ennek arányában díjazása. Ennek a feladatnak egyrészt a vállalkozáson belüli önelszámolás eszközrendszere 27 http://www.doksihu felel meg, a ráépített anyagi érdekeltségi rendszerrel és kiegészítve a döntési szintek célszer$ meghatározásával, a tervezési és elemzési módszertan kidolgozásával. 4.11 Az önelszámolás célja lehet{1}: • a szervezettség fokozása • a gazdálkodás hatékonyságának növelése a

bels tartalékok feltárásával és mozgósításával • az er forrásokkal való ésszer$ takarékosság • a vállalkozáson belüli szervezeti egységekkel szembeni elvárások, illetve teljesítmények rögzítése • a felel sség fokozása az önelszámoló egységek vezet inél és dolgozóinál egyaránt • a differenciált, teljesítményekt l függ anyagi ösztönzés megalapozása • a gazdasági döntések alátámasztása 4.12 A vállalkozáson belüli gazdálkodási feladatot ellátó egységek lehetnek: • területileg elkülönült egységek • önálló telepek, részlegek • üzemek • m$helyek • igazgatási, funkcionális irányítási feladatokat ellátó egységek 4.13 A bels gazdálkodási rendszer kialakításának feladatai: A bels gazdálkodási rendszer kialakítása a vállalkozás vezetésének hatáskörébe tartozó feladat, amelyet a tevékenység jellegét l, a szervezeti felépítését l, területi tagoltságától

függ en lehet megoldani. A rendszer kialakításában és m$ködtetésében a gazdálkodó egység szinte valamennyi dolgozója érintett, ezért a vállalkozás-vezetés döntése szükséges abban a vonatkozásban, hogy mely bels egységek milyen mértékben és formában legyenek a rendszer részei, a feladataikhoz milyen irányítási, döntési és érdekeltségi elemek kapcsolódjanak. A vezetés elkötelezettsége azt jelenti, hogy a differenciált teljesítményekhez ennek megfelel mérték$ juttatások, illetve szankciók járuljanak, eltér színvonalú munkavégzés esetén kerülni kell az „egyenl sdi” elosztás káros következményeit, mert ez esetben a „megméretés” és az ösztönzés elveszíti hatékonyságát és komolyságát. 28 http://www.doksihu 4.14 Az önelszámoló egységek körének meghatározása, azok kijelölése: Önelszámoló egységnek tekinthet minden olyan bels szervezeti egység: - amelyet felel s vezet irányít - amelynek

tevékenysége jól körülhatárolható, elkülöníthet - amelynél a saját teljesítmények mérhet k, a felmerül ráfordítások elhatárolhatók - amely a feladatellátásához szükséges er forrásokkal viszonylag önállóan gazdálkodik A kijelölés során figyelembe kell venni: - a szervezeti egység nagyságrendjét és fontosságát a vállalkozás egészének m$ködése, illetve annak eredményessége szempontjából - a teljesítmények és ráfordítások elhatárolhatóságát, azok tartalma, tervezése, mérése, elemzése, ellen rzése és ösztönzési rendszerrel való összehangolhatósága szempontjából - el térbe kell helyezni a magasabb szint$ szervezeti egységeken belül a termelési területek önálló gazdálkodásának kialakítását - a kialakítandó rendszer m$ködtetésének gazdaságosságát; ez alatt az értend , hogy a rendszer kialakítása és bevezetése következtében elért többlet-eredmény lényegesen haladja meg az önálló

gazdálkodási rendszer m$ködési költségeit - a fokozatosság és következetesség elvét; a szervezeti egységek azon körére kell kiterjeszteni, amelyeknél az el feltételek már biztosítottak, a többi egység csak a feltételek megteremtésével egyidej$leg 4.15 A vállalkozáson belüli gazdálkodó egységek lehetséges szintjei: A vállalkozáson belüli gazdálkodó egységeken belül léteznek nagyobb önállósággal rendelkez és kevésbé önálló egységek egyaránt, el bbieket magasabb szint$ egységenként, utóbbiakat alacsonyabb szint$ szervezeti egységenként célszer$ kezelni a bels gazdálkodási rendszer kialakítása szempontjából. Magasabb szint$ egységek alatt azok a vállalkozáson belüli egységek értend k, amelyeknél: - a tevékenységek pontosan körülhatárolhatók, a teljesítményük mérhet ek, a ráfordítások elkülöníthet ek - a tevékenységek eredményessége, a feladatok ellátásának színvonala és a rendelkezésre álló

er forrásokkal való gazdálkodás hatékonysága értékelhet - az egységek termelési eredménye dönt en saját tevékenységük alakulásának függvényében változik 29 http://www.doksihu - az egységekkel szemben megfogalmazott elvárásokat azok vezet i viszonylag önállóan alakítják át konkrét feladattá, s arra mindvégig önálló befolyásuk van Alacsonyabb szint$ egységeknek kell tekinteni azokat a korlátozott döntési joggal és hatáskörrel rendelkez egységeket amelyeknél az egységre bízott feladatok alapvet jelent ség$ek, a tevékenység irányítása során gyakoriak a fels bb szint$ beavatkozások. A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság szerteágazó tevékenységével és jelent sen megnövekedett forgalmával olyan szintre ért el, hogy szükségessé vált a szervezeti és strukturális átalakítás. Így 1998-ban a társaság vezetése a tevékenységeknek megfelel en irányításban és gazdálkodásban jól

elkülöníthet önelszámoló gazdálkodási egységeket hozott létre. Az önelszámoló egységek kialakításával átláthatóbbá vált a társaság m$ködése mind a vezet k, mind a küls partnerek számára. Lehet vé vált a cégvezetésnek, hogy elkülönülten nyilvántarthassa és figyelemmel kísérhesse az egységek költségeinek és eredményességének alakulását. Az önelszámoló egységek kialakításával megalapozták a beruházások és bérfejlesztések differenciálását, és megfelel ösztönzési és érdekeltségi rendszer kialakítását. A cég önelszámoló egységeinek részletes bemutatása a dolgozatom bevezet részében már megtörtént. 30 http://www.doksihu 4.2 A Kapos Járm gyártó és Javító Részvénytársaságnál alkalmazott költségmegosztási gyakorlat bemutatása 4.21Költség fogalmak, a költségek csoportosítása Költségtani fogalmak{5.}: Költségen a tevékenység, a termelés érdekében felhasznált

eszközök pénzben kifejezett összegét értjük. A ráfordítás egy meghatározott id szak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzértékben is kifejezett összege. A ráfordítás tehát tágabb fogalom, mint a költség, mert olyan felhasználásokat is tartalmaz, amelyek nem számolhatók el költségként. Azaz ráfordítás lehet: -egyidej$leg költség (pl. anyag és bérfelhasználás) -átmenetileg nem költség (aktív id beli elhatárolásként elszámolt összeg) -nem költség, mert az eredmény terhére kell elszámolni Általában a költség a teljesítményekhez, a ráfordítás a hozamhoz kapcsolódó fogalom A költségek csoportosítása: A költségeket a tervezés, az elszámolás és az elemzés szempontjainak megfelel en csoportosíthatjuk: • megjelenési forma • összetétel • tervezés, utalványozás, elszámolás módja • termelési folyamattal való kapcsolat • termelés volumenének változására való reagálás •

kalkulálhatóság szerint. Megjelenési formájuk alapján beszélünk költségfajtákról, illetve a költségek költségnemek szerinti csoportosításról . -A költségfajták az él - és holtmunka ráfordítások értékbeli megjelenési formái. -A költségnem azt fejezi ki, hogy a költség keletkezését milyen ráfordítás idézte el . 31 http://www.doksihu Az információk nemzetgazdasági szint$ gy$jtése, feldolgozása és az adatok nemzetközi összehasonlítása megköveteli a költégnemek szerinti csoportosítás és az egyes költségnemek tartalmának központi szabályozását. Összetettségük szerint megkülönböztethetünk elemi (egyszer$), és összetett (komplex) költségeket. Az elemi költségek lényegében az 5. számlaosztályban elszámolt költségnemek, amelyek további részekre, összetev kre nem bonthatók. Az összetett költségek több elemi költségb l tev dnek össze. Tervezés, utalványozás és elszámolási mód szerint

beszélhetünk: - közvetlen költségekr l - közvetett általános költségekr l Azokat a költségeket, amelyeknél már a tervezéskor megállapítható, hogy melyik termelési folyamatra és termékre milyen mértékben számolhatók el, melyik termék el állítását terhelik, közvetlen költségeknek nevezzük E költségek a termelési folyamatokkal, a termékek, szolgáltatások el állításával okozati kapcsolatban vannak. Azt a tevékenységet, terméket, szolgáltatást, amelynek érdekében a költség felmerül és amelyre azt elszámoljuk költségvisel nek nevezzük. A költségek másik jelent s része vagy egy termékcsoport termelési folyamataival, vagy a vállalkozás egészének m$ködésével és irányításával kapcsolatban keletkezik. E költségeket közvetett költségeknek nevezzük. Azt a szervezetileg, területileg, funkcionálisan elhatárolható egységet ahol a költség felmerült költséghelynek nevezzük. A közvetett költségek egy

részét megfelel mutatók, jellemz k segítségével a költségvisel kre feloszthatjuk, így ezek részét képezik a közvetlen költségeknek. A termelési folyamattal való kapcsolat szerint megkülönböztetünk: - alapköltséget és - járulékos költségeket 32 http://www.doksihu Az alapköltségek a közvetlen költségek, vagyis azok a költségek, amelyek az adott tevékenység, termék, szolgáltatás technológiai folyamataihoz szorosan kapcsolódnak. Így alapköltségnek tekinthet k a közvetlen anyagköltség, a közvetlen bérköltség, a közvetlen bérek közterhei, az egyéb közvetlen költségek A járulékos költségek a vállalkozás egy részének vagy a vállalkozás egészének irányításával kapcsolatban keletkeznek. Ezek a költségek nem a termelési folyamatok, hanem a vállalkozás irányításának ráfordításai, más szóval közvetett költségek. A termelés volumene változásával való kapcsolat szerint a költségeket két

nagy csoportba soroljuk. - állandó költségek - változó költségek, ezen belül: • arányosan változó (proporcionális) • arány alatt változó (degresszív) • arány felett változó (progresszív) költségek. A költségek kalkulálhatósága szerinti csoportosításánál lényegében az árképzés szempontjából különböztetjük meg a költségeket aszerint, hogy azok - árképzésnél figyelembe vehet ek-e - árképzésnél figyelembe nem vehet k A kalkulálható költségeken belül megkülönböztetünk: - együttes költségeket - külön költségeket Együttes költségekr l beszélhetünk akkor amikor a költség termékcsoportba összevont kett vagy több termék mindegyikét terheli. Külön költségnek nevezzük a termékcsoporthoz tartozó termékek valamelyikének a többit l elválasztható termelési költségét. 33 http://www.doksihu 4.22 A cégnél alkalmazott költségfelosztási gyakorlat bemutatása A költségek a

számviteli törvény alapelveinek megfelel en a felmerülés id pontjában naponta kerülnek rögzítésre. A költségek azonosítása a könyvelési programban használt üzemkódok segítségével történik. A közvetlen költségek aláírással igazolt és ezáltal elismert teljesítések alapján terhelik az önelszámoló egységeket. A közvetett költségek körültekint en kidolgozott mutatószámok alapján kerülnek felosztásra a részlegek között. A cégnél közvetlen költségként kezelhet az anyagköltség, a bérköltség és közterhei, illetve az értékcsökkenési leírás. Ezen költségek elszámolásának módját, illetve hozzárendelését az egyes önelszámoló egységekhez a dolgozat 3.2 fejezetében tárgyalom A közvetett költségek megosztása: Ha a számla több önelszámoló egységet érint, akkor gondosan megválasztott vetítési alap segítségével kerülnek felosztásra a költségek. Az egyes költségek felosztási sémáit a

következ táblázat tartalmazza: Üzemegység megnevezése Üzemkód Megosztás az önelszámoló egységek között Daewoo szalon Scania márkaszerviz Kereskedelem Szgk. Szerviz Autóbuszfelújító Haszonjárm javító Irányítás, adminisztráció Összesen 10 14 18 16 13 11 15 - f tési költség 2 m % 148 4% 659 16% 211 5% 520 13% 1771 43% 674 16% 164 4% 4147 100% áramdíj % 1% 12% 1% 4% 8% 71% 1% 100% vízdij f 4 14 11 13 25 7 5 83 % 5% 17% 13% 16% 30% 8% 6% 100% A f$tési költséget a f$thet légköbméter alapján osztják fel az egyes önelszámoló egységek között. 34 http://www.doksihu Mivel az egyes egységeknél nincsen külön villanyóra, ezért ezt a közvetettnek számító költséget az egységeknél található fogyasztók teljesítménye alapján osztják fel. Az irányítás (adminisztráció) költségeinek elszámolása: Az irányítás költségei költségnemenként naponta kerülnek könyvelésre. Hónap végén ezen egység költségei

felosztásra kerülnek létszámarányosan a többi egység terhére. 35 http://www.doksihu 5. Az egyes egységek jövedelmez/ségének vizsgálata: A gazdálkodás hatékonysága, jövedelmez sége szempontjából meghatározó, hogy a vállalkozás menedzsmentje feladatait, módszereit miként tudja összehangolni a vállalkozáson belüli szervezeti egységek vezet ivel, dolgozóival és tud-e a bels hierarchia különböz szintjein azonos irányba ható érdekeltséget teremteni. 5.1 A 2001-es gazdasági év eseményei: A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság a számára minden szempontból mélypontot jelent 2000. év után a 2001-es üzleti évre a stabilizációt t$zte ki célul Stabilizációt a gazdálkodás minden területén, a munkavállalói létszámban, a partnerkör megtartásában, és a likviditás fenntartásában. Minden egységvezet nek feladatul t$zték ki, hogy a munkaer kapacitásukat csakúgy, mint azt a nagy érték$ m$szaki bázist,

amivel rendelkeznek hatékonyan hasznosítsák, minimalizálva az eladhatatlan veszteségid ket. Minden önelszámoló egységre készült egy gazdasági terv[3.sz melléklet], amely tartalmazza az elvárt bevételeket és a költségeket A terv teljesítéséhez köt dik az ösztönzés, az eredményességgel van összefüggésben az egységvezet fizetése, illetve a premizálása és a fejlesztések is. Ott fejlesztenek, ahol a kapacitást kihasználják, nem csak eszközben, hanem bérben is. A tervet id arányosan lebontották, és alakulását havonta figyelemmel kísérik. A hatékonyság javítása mellett nagy hangsúlyt fektettek a bevételeik növelésére, újabb és újabb piaci partnerek felkutatására hiszen: • a 2000. év mélypontja után újra növekedési pályára kellett állítani a céget • pótolni kellett a elveszített partnert (Kapos Volán) • a növekedés, fejl dés fontos eleme az árbevétel növelése, ami megteremti az alapot a

fejlesztésekre A munkadíjbevételhez kötött ösztönz rendszer kidolgozásával a bevételek növelésében érdekeltté tették az alkalmazottakat is (a cégnél kidolgozott ösztönz rendszerrel a következ fejezetben foglalkozom részletesen). Er feszítéseik eredményeként sikerült közel 60 millió Ft-tal növelni az árbevételt. 36 http://www.doksihu Az árbevétel alakulása az elmúlt öt évben: Árbevétel 1997 1998 1999 2000 772306 eFt 939928 eFt 1120385 eFt 2001 720174 eFt 780519 eFt Az árbevétel alakulása az elmúlt öt évben 1200000 1120385 1000000 800000 939928 772306 720174 780519 Ezer forint 600000 400000 200000 0 1997 1998 1999 2000 2001 Évek Ez a 8,4 %-os növekedés a piaci környezet ismeretében jó eredménynek számít, hozzátéve, hogy az önelszámoló egységek nem azonosan fejl dtek. A korábbi évek felhalmozott eredményeit beruházásokra kellett fordítani, ideértve a saját telephely vásárlását – amelyre

felvett 36 milliós hitel hatványozottabb terhet jelentett a korábbinál jóval kisebbre zsugorodott cégnek -, az új Scania javító és vizsgacsarnok építését, és a nagy érték$ eszköz beruházásokat (Bosch adagoló próbapad, gázelemz diagnosztikai m$szer, fékpad, holtjáték vizsgáló mozgatópad stb.) 37 http://www.doksihu A beruházások alakulása az elmúlt öt évben: Beruházások 1997 1998 1999 2000 2001 18991 eFt 82135 eFt 39528 eFt 26947 eFt 10897 eFt A befektetések alakulása az elmúlt öt évben 90000 82135 80000 70000 60000 Ezer forint 50000 39528 40000 30000 20000 26947 18991 10897 10000 0 1997 1998 1999 2000 2001 Évek Az adatokból látható, hogy a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. az utóbbi öt évben csaknem 180 millió Ft-ot fordított beruházásokra ami megalapozza a cég hosszútávú m$ködését, és folyamatosan javítja a szolgáltatásaik m$szaki színvonalát. Az elmúlt évek befektetései azonban

felemésztették a társaság pénzügyi tartalékait, és a beruházások egy részét hitelb l valósították meg. Így például az 1998-as telephely vásárlás hitelét még a mai napig is törlesztik. Ezért a 2001-es üzleti évben nem tudták egyenl arányban fejleszteni az önelszámoló egységeiket, hiszen sz$kös anyagi tartalékaikat koncentrálni kellett. Jelent s összeget fordítottak az Autóbusz felújító, a Scania Iveco Bosch márkaszerviz, és a Kereskedelmi önelszámoló egységekre. 38 http://www.doksihu 5.2 Az önelszámoló egységek gazdálkodása 2001-ben: Az autóbusz felújító üzem a cég legnagyobb létszámú önelszámoló egysége. Létfontosságú, hogy megfelel en ellátott legyen megrendeléssel, nemcsak azért mert nagyok az állandó költségei, hanem azért is, mert nagyságából adódóan ez a részleg kell hogy fedezze a cég általános költségeinek nagy részét Az önelszámoló egység élére új vezet t neveztek ki. Az els

dleges szempont az volt, hogy a korábban évi 25 autóbusz felújítására kialakított szervezeti felépítést a megváltozott piaci helyzethez alakítsák. Racionalizálták a létszámot, megszüntettek két csoportvezet i státuszt, valamint módosították a lakatosok és komplettírozók arányát. Igyekeztek egy olyan rugalmas csoportot felállítani, ami több féle feladat ellátására alkalmas (autóbusz felújítás, karambolos javítás, felépítmény gyártása, autóbusz átalakítás). A Kapos Volán Rt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Rt felújítási megrendeléseinek visszaesése miatt új piaci lehet ségeket kellett keresni. Sikerült olyan Volán vállalatoktól megrendelést szerezni, akik még nem dolgoztattak a társasággal, és remélik tartós kapcsolatokat tudnak kiépíteni mind a felújítás, mind pedig a karambolos javítás terén. Az Iveco haszonjárm$vek növekv számú értékesítése új lehet ségeket teremtett, sok munkát biztosított

a haszonjárm$ felépítménygyártás, és a furgonok 20 személyes busszá alakítása is. Kiemelt min ségügyi célként kezelték az ide tartozó fényezési tevékenység min ségének és m$szaki színvonalának javítását. Sikerrel pályáztak és az Oktatási Minisztériumtól 5 millió Ft vissza nem térítend támogatást kaptak, amin 6.250000 Ft-ért új személygépkocsi fényez fülkét vásároltak. E korszer$ eszköz hadrendbe állításától jelent s min ségi javulás várható a személygépkocsi fényezés területén, ami újabb megrendeléseket is hozhat. A 2001. év eredményesnek ítélhet az egység szempontjából, mivel sikerült jelent sen (közel 30 %-kal), túlteljesíteni a kit$zött bevételi tervet. 82195 e Ft mellett 4.358 e Ft üzemi eredményt elérni, ami az általános költségek létszám arányos felosztása után jelent s, 9.543 e Ft veszteségbe fordult át, de ki kell hangsúlyozni, hogy ez az önelszámoló egység viseli magasan a

legnagyobb terhet a közös költségekb l. A Scania Iveco Bosch márkaszerviz önelszámoló egység a társaság legújabb, a kor követelményeinek megfelel javítócsarnokában kapott helyet. Kiemelked en sokat áldoztak az egység m$szerezettségére – célszerszámok, hordozható számítógépes 39 http://www.doksihu kódkiolvasók, nagy teljesítmény$ dízel adagoló próbapad stb. – és az itt dolgozók szakmai képzésére. Az egység által képviselt világmárkák egyrészt biztos partnerkört jelentenek, de másrészt magas szint$ m$szaki és szakmai felkészültséget követelnek meg. A magas követelményekhez igyekeztek kiemelt bérezést biztosítani az itt dolgozóknak, ami szintén komoly anyagi befektetés. A javítási szolgáltatást nyújtó egységek közül ez a részleg érte el a legmagasabb árbevételt 2001-ben 110.265 e Ft-ot, és a legnagyobb eredményt 8344 e Ft-ot Ez az eredmény azonban elég „törékeny”, mivel a bevétel több mint

70%-át három kiemelt partner hozta. A stabil eredményes m$ködés folytatásához elengedhetetlen az ügyfélkör további b vítése A Kapos Volán Rt. javítási megrendeléseinek 2000-es elvesztése után, sajnos tovább csökkentek a javítási tevékenységb l származó bevételek. A 2001-es évben 245743 eFt-ot realizáltak e tevékenységb l, ami közel 12%-os visszaesést jelent. Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a javítási tevékenység részaránya a teljes árbevételhez viszonyítva: a 2000-es 37%-kal szemben 2001-ben már csak az árbevétel alig több mint 31%-át tette ki. Ellenpontként jelent sen növekedett a kereskedelmi forgalom, mind volumenében, mind részarányában. A társaság Anyag és alkatrész kereskedelmi önelszámoló egységét is érzékenyen érintette, hogy a Kapos Volán Rt., amelynek teljes anyag és alkatrész ellátását korábban k biztosították 2000-t l jelent sen csökkentette megrendeléseit. Ennek ellenére 2001-ben

sikerült még az 1999-es forgalmat is mintegy 4%-kal túlszárnyalva 175.316 e Ft árbevételt elérni. Az ügyfélkör teljesen átrendez dött Az egy nagy megrendel vel szemben, sok kisebb forgalmat bonyolító partnert szolgálnak ki. Az összes egység közül az anyag és alkatrész kereskedelem hozta a legtöbb profitot. A vállalati általános költségek levonása után ez 11.456 eFt-ot jelent A tervezettnél jobb évet zárt a Járm# kereskedelmi önelszámoló egység is. Ez azonban furcsa kett sséget takar. A magas forgalom (307614), és a terven felüli eredmény (5959 eFt) f oka az Iveco haszonjárm$vek értékesítésének várakozáson felüli alakulása, amit a Besso Rt-vel még 2000-ben kötött „B” dealer megállapodás tett lehet vé. Az érem másik oldala viszont a Daewoo gépkocsik értékesítésének mélyrepülése. A visszaesés több okra 40 http://www.doksihu vezethet vissza. Egyrészt a Daewoo autógyár cs dje, az értékesítés körüli

huzavona megrendítették a vásárlók márkába vetett bizalmát. Másrészr l az anyacég nehézségeivel párhuzamosan a hazai import r anyagi lehet ségei is sz$kültek, és megsz$nt a kihelyezett vámszabad raktár, csökkentek a készletek, a haszonjárm$ paletta pedig az Aviára korlátozódott. Mindemellett a társaság sem tudott megfelel anyagi er forrást erre a területre csoportosítani. Ezek az okok együttesen vezettek oda, hogy minden id k legalacsonyabb értékesítési darabszámát produkálták 2001-ben Daewoo-ból. A f ként Daewoo gépkocsik javításával foglalkozó Személygépkocsi szerviz is megérezte a fenti visszaesést. A 2001-ben elért 81069 e Ft-os árbevétele 24%-kal maradt el a tervezett l, 2.395 eFt-os eredménye pedig alig fele az elvártnak Az elmúlt id szakban több tíz millió forintot költöttek a szerviz m$szerezettségére, pályázati és saját forrásból egyaránt. A következ év fontos feladata lesz, hogy megoldást találjanak

ezek hatékony kihasználására. Sikertelenül pályáztak 2001-ben a Fiat és a Ford márkaképviseletek elnyerésére, ami megoldást hozhatott volna, de nem adták fel és újabb márkák megszerzését t$zték ki célul. Az Általános haszonjárm# szerviz szintén mélyen a tervek alatt teljesített. 24000 e Ft-os bevétele 23%-kal marad el a tervezett l, és 3.638 e Ft veszteséget eredményezett Tervezik a tevékenység más önelszámoló egységhez kapcsolását. Az önelszámoló egységek részesedése az árbevételb l[4.sz melléklet]: Árbevétel Önelszámoló egységek e Ft-ban %-ban Autóbusz felújító 82195 11% Scania Iveco Bosch sz. 110265 14% Anyag és alkatrész ker. 175376 22% Járm kereskedelem 307614 39% Személygépkocs szerviz 81069 10% Általános hasz.j javító 24000 3% Összesen 780519 100% 41 http://www.doksihu 5.3A 2001-es üzleti célok elérésének értékelése: A 2001-es év tervezésénél is a stabilizáció volt

az alapelv. Nem számoltak jelent s növekedéssel a 2000-es évhez képest. Ezért is kiemelked en pozitív, hogy az árbevétel 8,4 %-kal, az adózás el tti eredmény pedig 85%-kal javult. Tétel megnevezés 2000.év 2001év 2001év tény e Ft terv e Ft tény e Ft Értékesítés nettó árbevétele 720174 748000 780519 Egyéb bevétel 28321 2000 5740 Üzemi üzleti tev. Hozama 748495 750000 786259 Anyagköltség 212198 204000 193201 Igénybe vett szolgáltatás 25547 38000 34933 ELÁBÉ 365700 370000 414678 Anyagjelleg ráfordítások 603445 612000 642812 Bérköltség 70173 72000 69035 Személyi jelleg egyéb 19345 14000 10004 Bérjárulékok 25384 28000 27658 Személyi jelleg ráfordítások 114902 114000 106697 Értékcsökkenés 8116 8000 6780 Egyéb ráfordítás 5123 6000 6622 Üzemi tevékenység eredménye 16909 10000 23348 Pénzügyi m v. bevételei 2973 500 562 Pénzügyi m v. ráfordításai 7918 2500 1823 -4945 -2000 -1261 Pénzügyi mv. eredménye Szokásos váll.

Eredmény 11964 8000 22087 A 2001. üzleti évben a vállalkozás anyagköltsége a javítási bevételek visszaesésével párhuzamosan csökkent. A pénzügyi nehézségek arra kényszerítették a cégvezetést, hogy visszafogja a reklám kiadásokat, ez okozta a szolgáltatási költségek tervt l történ elmaradását. A járm$ és alkatrész kereskedelmi tevékenység növekedésével együtt n tt az eladott áruk beszerzési értéke is. A már 2000-ben megkezdett alkalmazotti szerkezet átalakítás folytatódott a 2001. évben is A társaság létszáma mintegy 15%-kal csökkent az el z évhez képest, ami az év els felében 75 f nél érte el minimumát, és év végére 82 f re gyarapodott. Mindez azt eredményezte, hogy közel 2%-kal csökkent a nominális bérkiadás 2001-ben. Pénzügyi m$veleteik eredménye a vártnál kedvez bb eredményt hozott, azaz a tervezettnél kevesebb veszteséget könyvelhettek el e téren. A cég likviditását egész évben

sikerült 42 http://www.doksihu meg rizni. A beszállítókkal el tudták fogadtatni a hosszabb fizetési id ket, és megértéssel voltak az esetleges késedelmek miatt is. Az év végén 30 napnál régebben lejárt elismert szállítói tartozása nem volt a gazdasági társaságnak. Ennek köszönhet en csak egyszer kényszerültek likviditási gondjaik miatt arra, hogy hitelt vegyenek fel, s t több alkalomra egy-egy hétre le is tudták kötni pénzeszközeiket. Összességében a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. a várakozásokkal szemben jobb eredménnyel zárta a 2001-es üzleti évet. Mivel a költségek, ráfordítások – az ésszer$, takarékos költséggazdálkodás mellett – kisebb mértékben, 4,3%-kal növekedtek az árbevétel növekedéséhez képest , ezért az üzemi tevékenység eredménye 6.439 e Ft-tal haladta meg az el z évit és 23348 e Ft-ra alakult. Az adózás el tti eredmény +22.087 e Ft volt, az üzemi tevékenység eredményét a

pénzügyi m$veletek 1.261 e Ft-os vesztesége csökkentette A veszteséget az okozta, hogy a pénzintézeteknek fizetett kamatok – hitelfelvétel miatt – meghaladták a kapott kamatokat. A részvénytársaság adózott eredménye 2001. évben 18344 e Ft nyereség (10063 e Ft-tal több az el z évinél), a mérleg szerinti eredménye pedig – a 2.250 e Ft osztalék figyelembevételével - +16.094 e Ft Szerkezetváltozása, partnerkörének b vülése és javuló gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a cég túlélte a Kapos Volán Rt-vel történt szakítást, és tiszta piaci környezetben, er s vetélytársak között is talpon tud maradni. 5.4 A jöv/re vonatkozó várakozások A 2002-es évben a társaság folytatni kívánja partnerkörének és bevételeinek b vítését. Ez elengedhetetlen a folyamatos fejl dés, és m$szaki fejlesztés megvalósításához. A 2002-es évre el retekintve sok olyan int jel látszik, ami visszavetheti a forgalmat. A személygépkocsi

értékesítés területén megnyugtató, hogy a Daewoo márka egy olyan jelent s járm$ipari konszern kezébe került, mint a GM, hiszen új lendület és új modellek várhatóak. A váltás id szakában azonban jelent s készletgondok várhatók, amelyek megnehezítik az értékesítést. Az Iveco haszonjárm$vek eladását a területen megjelent er s, márkán belüli konkurencia nehezíti, ami komoly árrés veszteséget is okozhat. Ezen nehézségek kiküszöbölése érdekében kiemelt figyelmet kap ez a terület a cégvezetést l. 43 http://www.doksihu Sok a negatív el rejelzés a Scania márkaszervíz jöv jét illet en is. A Kapos Volán Rt kinyilatkoztatta, hogy Scania alvázas buszainak szervizelését a jöv ben saját maga kívánja elvégezni, és megkezdik a felkészülést a javítási tevékenység átvételére is. E mellett a cég egyik legnagyobb partnere a Kapos Kamion Rt. tulajdonos váltás el tt áll Bizonytalan, hogy az új tulajdonos megtartja-e a

kaposvári telephelyet, és továbbra is Scaniákkal folytatja-e a fuvarozást. Ez a két cég meghatározó részét adta az egység bevételének, elvesztésük esetén a kies árbevételt csak nagyon sok kisebb céggel lehet pótolni, mert ilyen nagy közlekedési és fuvarvállalat nincs a cég környezetében. Az alkatrész kereskedelmi forgalmat az vetheti vissza, hogy a Rába fékdobok nagykereskedelmére egy, a területen m$köd konkurens vállalkozás is jogot kapott. A fékdobok forgalmazása révén több más termék kereskedelme is lehet vé vált. Nagy értéke miatt a kies forgalmat nehéz lesz más termékkel pótolni. Pozitív változást az autóbusz felújítás területén remélhet a cég. Az el zetes felmérések alapján az egész éves kapacitás lekötése biztosítottnak látszik. A veszély ezen a téren abban rejlik, hogy a megrendelések megszerzése érdekében nagyon alacsony árszinttel számoltak. Szeretnék er síteni a szolgáltatási

alaptevékenységüket a járm$javítást és szervizt, ami az elmúlt években folyamatosan csökkent. Nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a kereskedelmi forgalom növelésére is, ami azonban jelent s készletbefektetéssel és egyre növekv járulékos költségekkel jár együtt. A NABI autóbuszgyár kaposvári megjelenésével ebben a szolgáltatási szférában eddig szinte versenytárs nélkül tevékenyked cégnek a javítási szolgáltatás és kereskedelem területén éppúgy, mint a munkaer piacon er söd versenyre kell számítania. 44 http://www.doksihu 6. A költségelemzések haszna a motivációban: 6.1 Az ösztönzés Az ösztönzés a személyiségre történ küls ráhatás, amellyel valamilyen cselekvésre késztetünk, buzdítunk, serkentünk. Az ösztönzés hatása függ az ember személyiségét l, szükségleteit l, vágyaitól, törekvéseit l, érdekl dését l. Ezért ugyanaz az ösztönzés másképpen hat a különböz dolgozók, dolgozó

csoportok tevékenységére. Ahhoz, hogy az ösztönzés a várt hatást váltsa ki az egyén bels tulajdonságaira kell építeni. A gazdálkodó szervezetek sikerének kulcsa a megfelel munkaer képzettség$ és beállítottságú felkutatása, alkalmazása és végül, de nem utolsó sorban megtartása. Az alkalmazottaktól elvárják, hogy elkötelezett, felel sségteljes tagjai legyenek az alkalmazó szervezetnek, minden tudásukkal és képességükkel segítsék el ket a szervezet céljainak megvalósulását. Senkit sem lehet azonban akarata ellenére megtartani egy munkahelyen, csak az elégedett és megfelel en motivált dolgozók teljesítményére lehet hosszú távon számítani. A motiváció több féle lehet, lehet az megfelel anyagi és erkölcsi elismerés, a jó munkahelyi légkör, vagy a kellemes munkahelyi körülmény. A motivált alkalmazott az egyik legjobb befektetés. 6.11 Az ösztönzési politika A vállalkozás stratégiájának fontos része, a

stratégiai célok megvalósulásának egyik el feltételét képezi. Az ösztönzési politika megalkotása azonban még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is sikerül az alkalmazottak tudását és képességeit mobilizálni. Csak reális ösztönzési stratégiát lehet a gyakorlatba átültetni és még akkor is több tényez t l függ megvalósulása. Els sorban a szervezeti kultúra színvonalától és a szervezetben dolgozók értékrendjét l. 6.12 Az ösztönzési csomag és rugalmassága Az ösztönzési csomag az ösztönzési politika gyakorlati megvalósításának eszköze. Minden gazdálkodó szervezet komplex, dinamikus rendszert alkot, amely állandó kapcsolatban áll környezetével, a környezeti kihívásoknak igyekszik mindig eleget tenni. Az ösztönzési csomag feladata a motiváció szintjének fenntartása vagy emelése. 45 http://www.doksihu A csomagnak alkalmazkodnia kell a küls és bels tényez k változásához. A vállalkozási hierarchia

különböz szintjein a dolgozók igényei és elvárásai mások és mások, következésképpen különböz eszköznek van motiváló hatása számukra. Fontos, hogy az ösztönzése csomag differenciálható legyen, hogy, mindenki találjon benne valamit ami az számára is fontos és ösztönz hatása van. 6.13 Az önelszámoló egységekkel kapcsolatos felel/sségi és ösztönzési feladatok A divizionális szervezetek sajátosságaihoz kapcsolódó ösztönzési rendszer általános követelményei{2.}: • azokat a magatartási mintákat kell meger síteni, amelyekre a rendszer eredményes m$ködéséhez szükség van pl. önállóság, vállalkozó szellem, piac-és nyereségérzékenység • egyszer$nek és áttekinthet nek kell lennie, hogy az alkalmazottak lehet leg pontosan ki tudják számítani, mekkora teljesítményért mekkora jutalom jár • az ösztönzésnek olyan tényez kre kell vonatkoznia, amelyekre az ösztönzöttek megfelel befolyást

tudnak gyakorolni. • a teljesítmények és az értük járó jutalmak id ben ne szakadjanak el egymástól, az ösztönzési ciklus ne legyen túl hosszú. Az ösztönzési rendszer akkor tölti be a szerepét, akkor felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak, ha jól választják ki és határozzák meg azokat a mutatószámokat, amelyekhez az egyes szervezeti egységek, és az egyes dolgozók felel sségét, érdekeltségét kötik és amelyek teljesítésével ezt mérni tudják. E cél érvényesülésének alapvet feltétele a pontosan, egyértelm$en megfogalmazott és mindenki számára érthet , értelmezhet mér számok kiválasztása. Azon mutatószámok alkalmasak e célra, amelyek: • az önelszámolási rendszerbe beépíthet k, jól körülhatárolhatók • tervezhet k, elemezhet k, ellen rízhet k, • szoros kapcsolatban állnak a bels szervezeti egység teljesítményével, költséggazdálkodásával • a nem termel egységek

tevékenységi jellegéhez legjobban igazodnak. 46 http://www.doksihu 6.2 A vizsgált vállalkozás ösztönz/ rendszerének bemutatása A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaságnál többszint$ motivációs rendszer m$ködik. A cégnél m$ködtetett min ségbiztosítási rendszerben külön kiemelt min ségpolitikai célként kezelik a motivációs elemeket. A cég szolgáltató képességének hosszú távú növelése érdekében a cégvezetés egyik f feladatának tekinti: • a munkavállalóinak jó közérzetét biztosító feltételek megteremtését • rendszeres min ségügyi és szakmai képzéssel, motiválással a dolgozók gondolkodásának fejlesztését, a vállalati kultúra javítását • a munkavállalók regenerálódásához szükséges feltételek javítását • a teljesítményhez kötött pénzügyi ösztönzés megteremtését. A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság nagy hangsúlyt fektet a képzésre.

A különböz területeken dolgozó szakembereik rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt, hogy alkalmazkodni tudjanak a legmodernebb technológiához. Felértékel dni látszanak a járm$ves szakmában dolgozó, képzett, gyakorlattal rendelkez szakemberek. Ennek oka egyfel l, hogy a Járm$gyártó Rt-nek konkurensnek számító Kapos Volán Rt M$szaki Üzeme el szeretettel pótolja, vagy egészíti ki szakember gárdáját a gazdasági társaság munkavállalói közül. Másik f ok a Kaposváron megjelen NABI autóbuszgyár beindításához szükséges munkaer igény, ami egy magas jövedelem ígérettel párosul. A gondot még tetézi, hogy az alacsony jelentkezés miatt már tavaly sem indított a helyi szakképz iskola autószerel képzést. A térségben ezen a területen munkaer hiány alakulhat ki. A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt vezetése úgy véli, hogy fontos és szükséges, hogy megtartsák szakembereiket, ezért a jól képzett, speciális, márka

specifikus képzéseken részt vett, nagy gyakorlattal rendelkez dolgozókat kiemelt bérezéssel kívánják a cégnél tartani. A vizsgált vállalkozásnál a kialakított ösztönz rendszer f célja, hogy a rendelkezésre álló munkaer kapacitást mind hatékonyabban lehessen hasznosítani, azaz minimalizálni lehessen az eladhatatlan veszteségid t. 47 http://www.doksihu Ennek el segítésére a munkadíjbevételhez kötött ösztönz rendszert dolgozták ki – különkülön az egyes önelszámoló egységekre szabva -, amelynek segítségével érdekeltté tették az alkalmazottakat a bevételek növelésében. A rendszer kialakításánál a rezsi óradíjakat vették figyelembe( Scania szerviz:3000 Ft/ó; Autóbusz felújító:2000Ft/ó; Daewoo szerviz: 2400 Ft/ó ). Meghatározták az egyes egységeknél az elméletileg eladható havi órák számát, vagyis a produktív munkát végz létszám munkaóráját, ami 168 óra * produktív létszám. Ez az elméletileg

ledolgozható munkaóra azonban nem adható el teljes egészében, hiszen több tényez is csökkenti. Ilyen például a szabadság, táppénz vagy állásid . Több éves gyakorlat alapján a munkaid 80% az eladható része a munkaóráknak, ezt számítják 100 %-nak, ez az un. optimális munkaid keret. A szolgáltatási díjak kialakításánál azt vették figyelembe, hogy ha az önelszámoló egységek az optimálisan eladható órák 70 – 80%-át ténylegesen értékesítik, akkor ki tudják termelni költségeiket (munkabér, járulékok, rezsianyagok, általános költség), és ez már valamennyi profitot is tartalmaz. Az elvárt profit önelszámoló egységenként más és más, a tevékenység jövedelemtermel képességét l függ en változik .Ha az egységek elérik az optimális érték 70 – 80%-át , akkor a dolgozók alapbérük 10%-át kapják meg bérpótlékként. Ha az optimális érték 81-99%-át sikerül elérniük a bérpótlék az alapbér 20%-a. A

meghatározott optimális érték (100%-os teljesítmény) elérése esetén, és felett 30%-os bérpótlék jár. Az egységvezet k premizálása is az általuk vezetett egység eredményességével van összefüggésben. Összegezve a vállalkozás ösztönz rendszerér l elmondható, hogy több szinten keresztül próbálja elérni, hogy az alkalmazottakat a mind eredményesebb m$ködésre ösztönözze: • nagy figyelmet fordít a szakmai továbbképzésre • a képzett dolgozókat kiemelten bérezi • havonta rendszeresen figyeli a munkadíj bevételek alakulását, ennek függvényévben a dolgozó akár 30%-os többletjövedelemhez juthat • havi rendszerességgel elemzi a bevétel- és eredménytételek alakulását, amihez kötötten alakul az egységvezet k jövedelme, döntési lehet ségei és premizálása. Az eredményesen m$köd egységek id r l – id re eszközberuházásként, vagy szakmai képzésben kapják vissza az általuk megtermelt

eredményt. A ösztönzési rendszer sikeres m$ködését mi sem bizonyíthatná jobban, mint az hogy a vállalkozásnak sikerült közel 60 millió Ft-tal növelnie az árbevételét a 2000. évhez képest 48 http://www.doksihu 7. Összefoglalás Egy gazdasági társaság m$ködésének legf bb célja a gazdasági és pénzügyi eredmény létrehozása. Ezért hozzák létre a tulajdonosok, ezért kapják a fizetésüket a vezet k, és ez teszi lehet vé a rövid vagy hosszú távú m$ködést egyaránt. A vállalkozásba fektetett, vagy felhalmozott gazdasági javak nyereséges m$ködtetése mindinkább megkívánja a megfelel költséggazdálkodás alkalmazását. Dolgozatomban a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. gyakorlati példáin keresztül igyekeztem bemutatni, miként segítheti egy jól szabályozott számviteli rendszer – számviteli politika, költségfelosztási el írások, elemzések, illetve motivációs rendszerek – a vállalkozás gazdálkodásának

optimalizálását, a vezet i döntések megalapozását és alátámasztását, vagyis a f cél, a profittermelés megvalósítását. Az általam vizsgált cég megítélésem szerint jól reagált a rajta kívülálló okból adódó 2000.évi krízisre, és minden gazdasági mutatója azt támasztja alá, hogy a maguk elé t$zött célt, a vállalkozás újbóli növekedési pályára állítását sikerült megvalósítaniuk a 2001.évben 49 http://www.doksihu Mellékletek 1.számú melléklet:A Kapos Járm gyártó és Javító Rt éves beszámolója 2.számú melléklet:Számlatükör 3.számú melléklet:A vizsgált vállalkozás gazdasági terve 4.számú melléklet:Az árbevétel megoszlása az önelszámoló egységek között Irodalomjegyzék 1. Dr Bíró Tibor – Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre:Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt 2001. 2. B5gel György:Nyereségközpont ,üzletág, divízió, Kossuth 1999 3. James Champy:A vezetés

újjáalakítása, SHL Hungary 2000 4. Számviteli törvény: 2000 évi C törvény a számvitelr5l 5. Dr Sztanó Imre – Dr Sutus Imre – Szirmai Andrea – Korom Erik:A vezet5i számvitel alapismeretei, PSZF 2000. 6. Dr Ver5 Ivánné:A költségelszámolás lehet5ségei, Unió 2002 7. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt éves jelentése 2000-re 8. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt éves jelentése 2001-re 9. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt 2002 évi üzleti terve http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET KÖNYVTÁRA 8900 ZALAEGERSZEG, GASPARICH U. 18/A PF: 67 TEL.: (92) 509-940 (OLVASÓSZOLGÁLAT), 509-938 (VEZET ) FAX: 509-930 Web: http://www.pszfzbgfhu/konyvtar E-mail: konyvtar@pszfz.bgfhu FIGYELMEZTETÉS Az archívumból az 1-3. számú mellékletek hiányoznak, a hallgató által leadott digitális példányban

nem szerepeltek, csak a nyomtatott példányban találhatóak meg! http://www.doksihu Az árbevétel megoszlása az önelszámoló egységek között Autóbusz felújító Scania Iveco Bosch sz. Anyag és alkatrész ker. Járm" kereskedelem Személygépkocs szerviz Általános hasz.j javító