Történelem | Régészet » A selyemúti kereskedők régészete és fenotípusai, antropológia

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:66

Feltöltve:2011. március 20.

Méret:588 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A SELYEMÚTI KERESKEDėK RÉGÉSZETE ÉS FENOTÍPUSAI A SELYEMÚT RÖVID TÖRTÉNETE A távkereskedelem Európából legkorábban a mezolitikum vége felé indult útnak, amit állati vonóerĘvel egészítettek ki a Kr. e IV évezred második felében. A két váza (balra: Balkán, Magyar Nemzeti Múzeum. Jobbra: Északnyugat-Kína, Metropolitan Múzeum), és a két írás (Vinþa és Banpo) hasonlósága két olyan fontos kiindulási pont, amelyek a 6000 évvel ezelĘtti Pannonia és Kína közötti kapcsolatra engednek következtetni. Megjegyzés: mindkét vázát ugyanaz az Anya Isten szimbólum díszíti, amelyhez a magyarok 8000 éven át imádkoztak, továbbá mindkét váza szögletes, épp úgy mint a Pannoniabeliek is voltak évezredeken át; a kínai váza szögletessége a Pannonicohoz képest fordított. Az AnyaIsten feje, amelyet Európában és Catalhöyükben sem ábrázoltak, Kínában Pannonico szakrális szimbólum Kínában. Lásd az “AnyaIsten” kivonat 022

sorát. 1. Banpo fazekas feliratok, C14 radiokarbonos kormeghatározással Kr. e IV évezred elsĘ fele, összesen 22 különbözĘ írásjelbĘl 19. 2. Xia jelzés, Kína, Kr e 2000, összesen 26 írásjelbĘl 8. 3. Vinþa jelek, Kr e 5000 és rúnák Csillagjellel ellátott írásjelek csak a Vinþa jelek között fedezhetĘek fel, a rúnáknál nem. Lásd “Az Ugariti Abjad” 38-39. oldal, ahol olvashat a banpói matriarchális társadalomról) “Az elmúlt 6000 év nagy részében lapis lazulit kizárólag Badakshan tartomány (mai Afganisztán) bányáiból nyertek. Így, amikor Dr Wooley 5500 évvel ezelĘttre datálható Ur várossal kapcsolatos megállapításait tanulmányozzuk, tudjuk, hogy a Zagros-hegy mögötti Lapis hegy csakis a badakshani bányákra utalhat. A lapis-kereskedelem az egyiptomi fáraók elsĘ dinasztiájától kezdve csakis Egyiptom és Badakshan közötti kereskedelemre utalhatott”. Gary W Bowersox, "Gemstones of Afghanistan" [Afganisztán

drágakövei] Európai kĘmegalitokban is találtak lapis lazulit. Az Indus-völgyben és a BMAC (Bactria Margiana Archaeological Complex) [Baktria Margiana Régészeti Komplexum] területén olyan hajtĦk, spirál karkötĘk és bálványok kerültek felszínre, amelyek hasonlítanak az ezekkel egyidĘs Pannoniabeliekre (Kr. e 2000) Európában a selyem Kr. e 1000 körül jelent meg “A Dushan jádekövet már Kr. e 6000-ben bányászták A neolitikum alatt a Kínában haszonszerzés céljából, ill ünnepi alkalmakra kitermelt nefrit jádekĘ lelĘhelyek legfontosabbjai a Jangce-folyó torkolatában található, ma már kimerült ningshaoi lelĘhelyek (Liangzhu kultúra Kr. e 3400–2250), továbbá Liaoning tartomány egy része, illetve BelsĘ Mongólia (Hongshan kultúra 4700–2200). A legkorábbi kínai dinasztiáktól egészen máig bányásztak a khotáni régió (Tarim-medence) jáde lelĘhelyein is. A Selyemút déli szakaszán elhelyezkedĘ Khotáni Királyságból

(Arsia) a kínai császári udvar irányában tanúsított tiszteletbĘl minden évben a legértékesebb fehér jádeköveket szolgáltatták be”. (Wikipedia) A bronzkori Andronovo kultúrában és az Ęsi, ezzel egyidejĦ Tarim-medencei temetĘkben fellelt R1a1a (magyar) és C Yhaplocsoportok (kínai) kétséget kizáróan alátámasztják a magyarok és a Kelet közötti kapcsolatot a bronzkorban, Kr. e 2000 környékén (Lásd „Genetika ”: a krasznojarszki régióból 10, az andronovoi kultúrához köthetĘ férfi maradványaiból 9-ben kimutatták az R1a Y-kromoszóma haplocsoportot és az egyik C haplocsoportot (xC3). Az Mtdns 90%-a európai volt 60%-uk világos hajú és kék vagy zöld szemĦ volt. Indoeurópai haplocsoportot, ami valójában nem is létezik, nem találtak!! (Lásd “Genetika ”). Jegyezzük meg, hogy a régészet alátámasztja: az andronovo, abasevo és szintasta kultúra magyar volt. Íme régészeti leleteik, 100% Pannonico: Andronovo: Ermitázs

és Müller-Karpe (A vázát szögletes Ęsi spirál- és hullámkorona díszíti). Szintasta/Abasevo (Az utolsó két mĦtárgy Arany Bálvány), “The Horse, the Wheel and Language” [A ló, a kerék, a nyelv], Princeton University Press, 2007. A szerzĘ, David W Anthony lófogorvos, akinek meggyĘzĘdése, hogy az Andronovo/Szintasta kultúrák az indoeurópaiak Urheimat-ja voltak! David könyve díjat nyert az “Amerikai Régészeti Társaság 75. Éves Találkozóján” 2010 április 18-án a Missouri állambeli St. Louis-ban Hihetetlen! Majd’ elfelejtettem: természetesen az abasevói magyarok körében szokás volt a lótemetkezés! Az Abasevo annyira indoeurópai volt, hogy a régióban élĘk (Volga-Káma) még ma is finnugor nyelvet beszélnek!! (Ne árulják el David-nek! Szegény nagyon meglepĘdne és csak csalódást okoznának neki!). Természetesen a Volga-Káma régióban ma is magyar R1a1a csúcsérték mutatható ki és a régészeti leletek is egybevágnak az

utóbbi 5000 év magyar leleteivel! Minden itt látható mĦtárgy megtalálható “Az Ęsmagyar mĦvészet.” c könyvben, ahol láthatják, hogy azokat a magyar Pannonici évezredeken át használták. Hogy én milyen buta vagyok! Ha az indoeurópai Urheimat köré építettem volna munkámat ahelyett, hogy a magyar ėshazára koncentráltam, ma egy milliárdnyi indonémetista hinne nekem és bálványoznának engem! Annyira buta vagyok! KövetkezĘ életemben tündérmesét fogok írni az elsĘ indoeurópaiakról, akik Kr. e 7000-ben meghódították a Plejádokat! Ha-ha! Duplán vagyok buta! Ha az indoeurópaiak Kr. e 7000-ben a Plejádokra látogattak, ott találták volna a magyarokat: a magyaroknak szent meggyĘzĘdésük, hogy onnan származnak és oda térnek vissza haláluk után (Barabási)! “A Kr. e V században, Hérodotosz említést tett Közép-Ázsiában felbukkanó tranzitkereskedelemrĘl a nyugati Uráltól a keleti Altájig és a Minnuszinszki-medencéig

(Pazyrykia) húzódó útvonal mentén (Hemphill és Mallory 2004). Hérodotosz megállapítása alátámasztja abbéli elképzelésemet, mely szerint a legĘsibb Selyemút Paziriken és Arzsánon keresztül vezetett Linzibe (amely egyben a legbiztonságosabb és legrövidebb is volt, ortodrómán keresztül [nagy körutat téve]). Az állítás igazolja a gazdag arzsáni kurgánokat: egy épen maradt, C14 radiokarbonos kormeghatározással Kr e 620-ra datálható arzsáni kurgánba [Tuva, RU, (Pazyrykia)] borostyánt és 23 kg aranyat temettek a halott mellé (“Der Goldschatz von Aržan” [Aržan aranykincse], Ermitázs). Az állítás alátámasztja a tevék linzi és hakaszföldi jelenlétét: a tevéket a Góbi-sivatagon történĘ átkelésre használták, jelenlétükre az említett területeken egyéb elfogadható magyarázat nem igazán adható. Továbbá az a tény, hogy hintók vontatására használták Ęket, amely igencsak szokatlan, Tagart Linzihez kapcsolja. A tipikus

kora vaskori Pannonico szakrális szimbólum bizonyítja a minuszinszki kereskedĘk magyar származását, amit a régészet és a genetika már bizonyított (lásd az “AnyaIsten” és “Genetika” kivonatokat). Teve, Minuszinszk Tagar tábla, Kyzlasov. Petroglifa+tevék, Minuszinszk, Evtyukhova (A.N Mukhareva, Kemerovo Egyetem) Linzi, CN, hintós temetkezés, rekonstruált. 3 2 1 4 5 1 Agighiol, RO, Kr. e VI sz Metropolitan Múzeum 2 Shangszi, Kína, K e IV sz Metropolitan Múzeum 3 Altáj, Oroszország Kr. e. V sz Ermitázs 4 Kazahsztán, Alma Ata Történeti Múzeum 5 Ismeretlen hely, ismeretlen dátum (hun stílus, Lásd “A hunok”), Peter GyĦjtemény, Ermitázs Állami Múzeum. A madár alakú agancsvégek migrációja a Balkánról Kínába a Selyem út menti kapcsolatok legjobb, és nem egyetlen bizonyítéka a Kr. e I évezred közepén. Lásd “Erdély Dacia” > “dákoromán” Selyemúti Régészet.  A Selyemúton túli elsĘ, selyemrĘl készült

feljegyzés a Han Dinasztiához köthetĘ, akik így fizettek a ferganai (Arsia) “mennyei lovakért” Kr. e. 200 környékén A ferganai régióban és annak környékén mérték a legmagasabb R1a1a csúcsértékeket a világon Ugyanekkor magyar szarmaták, és velük együtt Európában azelĘtt soha nem látott tevék jelentek meg a Tanaïs régióban (Ermitázs). J. P Mallory szerint a kínaiak számot adtak egy fehérbĘrĦ, hosszú hajú néprĘl” más néven a Shan Hai Jing-i Baikról, akik kina északnyugati határán túl éltek (egy Jünnanban élĘ kínai kisebbséget Bainak is neveznek, lásd “Honfoglalás”). IdĘsebb Plinius (XXIV, “Taprobane”) a Seres nép (Kína északnyugati területein. A Seres-bĘl, a latin kifejezés “sericus”, selyembĘl készült) leírásával szolgál, akik követeket küldtek Taprobanéból (Ceylon) Claudius császárhoz. A leírás szerint "termetük meghaladta az átlagos emberi magasságot, hajuk lenszĘke volt, szemük

kék, és beszédük barbárias zajnak hangzott", amibĘl arra következtethetünk, hogy az író az Ęsi Tarim-medencebeli kaukázusi népekre tett utalást. Az általam írottak, illetve minden létezĘ bizonyíték ellenére a legtöbb szakértĘ továbbra is a korakereszténység idejére teszi a selyemúti kereskedelem (vagyis “az Európát Kínával összekötĘ útvonal mentén folyó kereskedelem”) kezdetét, egy másik mongolista, Victor H. Mair, a kínai nyelv professzora pedig interjúkkal tölti idejét, hogy meggyĘzhesse a világot arról, hogy a legĘsibb idĘkben a Selyemút mentén élĘk indoeurópaiak voltak! Han Dinasztia (Kr. e 202–Kr u 220): Kínai erĘdök a Tarim-medencében a Selyemút védelmére , a Kr e II század elsĘ felébĘl A század második felében a Nagy Fal gansuk általi bĘvítése folyt éppen. Miért állomásoztak volna a kínaiak egy sivatagi területen? Azért, Borbála, mert a kínaiaknak biztonságossá, azaz

hsziungnu-mentessé kellett tenniük a Tarim-medence – Gansu útvonalat! A Tang Dinasztia Birodalmát (Kr. u 618–907) ábrázoló fenti térkép egyértelmĦen mutatja, hogy a kínaiak számára milyen fontossággal bírt a Selyemút és a Gansu-folyosó. A kínaiak sok ezer kilométeren át védték a sivatagi területet kizárólag az okból kifolyólag, hogy a Selyemút áthaladt rajta. A Tarim-medence a Han dinasztia korától (Kr e 60) a Tang dinasztia végéig kínai kormányzóság volt A kínaiak idĘrĘl-idĘre elveszítették fennhatóságukat, amikor a hunok, a ruránok , a tujühunok, a göktürkök, a tibetiek és az ujgurok rövid idĘszakokra ténylegesen elfoglalták vagy azt állították, hogy elfoglalták a területet. A Selyemút Kr. u 870-ben, Ibn Khordadbeh beszámolójában, aki „Book of Roads and Kingdoms” c mĦvében dokumentálta a radaniták tevékenységeit. A radaniták zsidó kereskedĘk voltak, a kora középkorban a keresztény és iszlám

világ között lebonyolított kereskedelem urai. Számos, a Római Birodalom fennállása alatt létesített kereskedelmi útvonal nagyrészt nekik köszönhetĘen mĦködött ezen idĘszak alatt is. Talán a radaniták selyemúti térnyerése okozta az Ęsmagyarok hazatérését? (A novgorodi központ hiányzik a fenti térképrĘl.) FENOTÍPUSOK ARSIÁBAN Nézzék meg ezeket a képeket: Valóban genetikai kutatás szükséges ahhoz, hogy megértsük, hogy a magyarok a tarim-medencei emberek, vagy sokkal inkább, az Arsik leszármazottai? Ezek akár az Önök gyermekei is lehetnének. Kalas, Arsia Kalas, Arsia Turfan, Tarim-m., Arsia + a blúzon Plejádok Altáj, Mongólia, BenkĘ M. Magyar Tagar, Pazyrykia Kalas, Arsia, + 4 kör minta Kalas, Arsia Miss Budapest Tarim-medence, Arsia MAGYAR KERESKEDėK KÍNÁBAN Az alábbi képeket egy Google-keresés alkalmával találtam, és csak az elsĘ 15 kiadott oldalt használtam fel; a kulcsszavak, melyekre rákerestem: „kínai

teve” és „kínai ló”. A szobrocskák legtöbbje sírokból származó régészeti lelet a Han (Kr e 206–Kr u 220) és a Tang (Kr u. 618–907) Dinasztia korából Kínában a selyemúti kereskedĘk szobrocskáit abban a reményben helyezték a sírokba, hogy halottaik így majd a túlvilágon is hódolhatnak a luxuscikkek vásárlásának. Úgy tĦnik hogy a Han és Tang Dinasztia idején a Selyemút menti kereskedĘk mintegy 70%-a magyar volt, a többi pedig kínai. A nem kínai kereskedĘket a kis szobrokat ĘrzĘ kínai múzeumok „barbárnak” vagy legjobb esetben „külföldinek” nevezik. Azok a „barbárok” (akik a „nyugati területek kormányzóságában” éltek, a mai Hszincsiang – a magyarok) valójában a kínai császár alattvalói voltak. Az itt látható flaskák Magyarországon Unicumos, Etruriában pedig Chiantis üvegek formájában még ma is népszerĦek. Pazirik Tillia tepe Szarmataföld ÉK Selyemút, SuiD. Északkeleti S, Tang Etruria

Kru XIV-XXI sz UNICUM Hihetetlen! A világ leghíresebb magyar üvege vajmi keveset változott az elmúlt két és fél évezred alatt! Csak a talpát veszítette el (amellyel egy ókori üstre emlékeztetett). A Selyemút menti utazások során egyértelmĦen szükség volt talpas üvegekre; manapság már egyenletes felületĦ bárpultokon szolgálják fel az Unicumot, melynek köszönhetĘen szükségtelenné vált a talp rész. Az eredeti üveg mintázatként egy szívet (hatezer éves magyar szakrális szimbólum) ábrázolt mint védjegyet. KésĘbb a szívbĘl kör alak lett, ami a Zwacknál a mai napig fennmaradt, a kör közepén kereszttel (egy másik magyar bronzkori minta). Szívrátét , Tillia Tepe Szívrátét , Szent Korona Hogyan ismerjük fel a magyarokat: kaukazoid típus (hosszú fej, mélyen ülĘ szemek, hosszú orr, csapott homlok, vörös haj amit Shiu Gu „makákószerĦ megjelenésnek” hívott!); öltözködés (hosszú felöltĘ, nadrág, csizma,

hosszú haj, szakáll); különleges tárgyak vagy vallási szimbólumok: csúcsos fejfedĘ és kéznél volt egy üveg Unicum! MINDEN MAGYAR KERESKEDė CSÚCSOS FEJFEDėT, CSIZMÁT, NADRÁGOT ÉS RÖVID KAFTÁNT VISELT. LEGTÖBBJÜKNÉL VOLT UNICUM. LEGTÖBBJÜK SZAKÁLLAS VOLT, NÉHÁNYUK BAJUSZOS. A mázas szobrok egyértelmĦen a Tang Dinasztia idejére tehetĘek. A többi szobrocska az azt megelĘzĘ dinasztiák, különösen a Han Dinasztia idejébĘl származhat. Jegyezzük meg, hogy bizonyos esetekben a csúcsos fejfedĘ ugyanolyan formát ölt, mint a Kr. e. 1000-beliek (csercsen férfi, jobbra) Ļ Han Dinasztia Tang Dinasztia A hunok a Chang Han felé vezetĘ úton ellopták szegény gyalogló magyar (jobbra) tevéjét. Bronzkor Pannónia Történeti Múzeum Budapest Szarmataföld, UA J. Davis Kimball Erdély, Honfoglalás, Román könyv (Lásd „MĦvészeti minták”) Balra: egy szarmata kezében turullal vagy jobb kezében egy üveg Unicummal és rakományán

Pannonico/szarmata/Ęsmagyar szakrális szimbólum. Tarim-medence J.DK Szarmata, UA, Magyar Spirálkoronák: lásd „szakrális szimbólumok” . Szarmata, aki rakományát szakrális spirálkoronával védi a gonosz szellemektĘl és a hunoktól. A szarmaták igenis utaztak a Selyemút mentén! A vörös hajú zenészek mindig a kínai slágerparádé élén szerepeltek a Selyemút idején. KÍNAI KERESKEDėK A kínai kereskedĘket könnyĦ felismerni rakományuk díszítésérĘl, egy rémisztĘ antropomorf maszkról. Stein Aurél is talált hasonló maszkot (jobbra) a Tarim-medencében, sĘt még Koreában is. Lehetséges, hogy a kínai kereskedĘk magyar vezetĘket alkalmaztak. Valójában az alábbi pasasok közül legalább kettĘ magyar (az orrukról lehet felismerni Ęket). Mindenesetre mind a kínaiak, mind a magyarok ugyanazt a magyar „uniformist” használták északkeleti selyemúti utazásaikkor („History of Civilizations of Central Asia”, UNESCO). [„A

közép-ázsiai civilizációk története”] A KÍNAI KERESKEDėK NEM VISELNEK CSÚCSOS FEJFEDėT. ORRUK „LAPOS” NEM ISZNAK UNICUMOT. RAKOMÁNYUKAT NEM MAGYAR SZAKRÁLIS SZIMBÓLUMOK VÉDIK, HANEM RÉMISZTė MASZKOK. A KÍNAI KERESKEDėK LOVAI VAGY TEVÉI ELėTT NÉHA ÁLL EGY HOSSZÚORRÚ PASAS: LEHETSÉGES, HOGY ė A KARAVÁN MAGYAR VEZETėJE. A jobboldali kép egy magyar kereskedĘt és kínai rakományt ábrázol, amit az azon látható maszkról ismerhetünk fel. LOVASOK Ez a szobrocska a Szöuli Régészeti Múzeumban található Koreában. Egyéb információval nem rendelkezem róla Annyit tudok hozzátenni, hogy a kereskedĘ magyar (nem hun!) és hogy bronzüstöt cipel magával (lásd „Üstök” a „Pre-indoeurópai rítusok” címszó alatt). A ló nem magyar: a magyar lovakat három évezreden át mindig karcsúnak ábrázolták; a kínaiak ábrázolták így lovaikat. A ló elĘtt álló pasas orra és fenotípusa magyar. Magyar Ha az általam fellelt

szobrok kellĘ módon alátámasztják a valódi helyzetet, szeretném levonni azt a következtetést, hogy az északkeleti Selyemút Kasgartól Csanganig a kínaiak szigorú felügyelete alatt állt és azon csakis kínaiak és magyarok utazhattak. Más szóval: a keleti Selyemút mentén folyó kereskedelem kínai monopólium volt, magyar irányítással. A kínaiak nagyon is megválogatták, ki végezhetett kereskedelmi tevékenységet Kasgartól Csanganig: egy szogdföldi rövid ideig tartó trónbitorlását követĘen a visszaállított Tang Dinasztia a szogdföldieket eltiltotta a Selyemúttól (Viktor Sarianidi). Továbbá a számos Stein Aurél által feltárt tarim-medencebeli erĘdrom nem csupán katonai célt szolgált, hanem sokkal inkább vámszedĘ házakként funkcionáltak, ahol a kínaiak ellenĘrizni tudtak különbözĘ engedélyeket, és adókat szedtek be. A Tarim-medencében valójában nem találtak fegyvereket és a medence védelme érdekében nem is volt

szükség fegyverekre, hiszen csupán azt a néhány hágót kellett volna szemmel tartani és fegyverek behozatalát nem engedélyezték volna. HSZIUNGNUK/HUNOK A SELYEMÚTON? Borbála! István! Hasonlít az alábbi arcok bármelyike a fentebb látható kereskedĘkére? FelnĘtt hun férfi és nĘ arcának rekonstrukciója mĦvi koponyatorzítással. Marcel Nyffenegger, Historisches Museum der Pfalz Speyer, DE. Magyar Tagar (balra) és Mongol hsziungnu (középen, Moszkvai Történeti Múzeum), kevert, vöröshajú tastyk (jobbra, Ermitázs ). Rekonstruált hun férfi fejek magyar sírokból, Budapesti Egyetem, Embertani Tanszék. Halotti maszkok: Szakáll nélküli hsziungnu „lapos csontnyúlványszerĦ” orral (Jining Múzeum, Hszingcsang); szakáll nélküli hun, hasonló orral egy hun temetĘbĘl („Attila und die Hunnen”); talán nĘnemĦ kevert vöröshajú tastyk (Ermitázs). Ezek nem magyar halotti maszkok! A magyar maszkok rituális maszkok voltak

(megakadályozták, hogy a gonosz szellemek a halottak szemein vagy száján keresztül bejussanak azok testébe) lásd „Halotti maszkok” a „Pre-indoeurópai rítusok” összegzésben). Ezek az antropomorf maszkok ünnepi maszkok, csak úgy mint az indoeurópai maszkok (pl. „Agamemnón” maszk) A magyar párthusok a középsĘ maszkhoz hasonlóakat készítettek indoeurópaiasodásuk során. Jordanes a következĘket írta „Gaetica” c. mĦvében: „Ellenségeik borzadva menekültek sötét, félelmetes arcuk láttán, mert nem fejük, hanem, ha így egyáltalán nevezhetem, ocsmány kinövésük volt, rajta szemek helyett inkább tĦhegynyi lyukakkal. A fiúcsecsemĘk arcát karddal vágják meg azért, hogy még az anyatej tápláló erejét nem ismervén megtanulják eltĦrni a sebesüléseket. Így szakáll nélkül öregszenek meg, a fiatal férfiak bájukat veszítik, mert a kard által fiatalon megcsúfított arc hegeivel megrontja a szakáll érett

szépségét.” Ez nem a középsĘ maszk leírása? Borbála, remélem Ön nem tette ugyanezt gyermekével! A GEOPOLITIKAI HELYZET, AMELY A MAGYAROKAT A TARIM-MEDENCE ELHAGYÁSÁRA KÉNYSZERÍTETTE A Kr. e IX század: A világ központja Bagdad Az arab világ határos a Tarim-medencével, a következĘ lépés a medence meghódítása lehetne. A Tang Dinasztiát az ujgurok gyengítik és 774-ben az arab Abbasid Kalifátus gyĘzedelmeskedik ellenük a Talasi (Kazahsztán) csatában. Kína képtelen megvédeni a Tarim-medencebeli magyarokat, akik többé már nem stratégiai szövetségesek: a kínaiak és az arabok uralják a tengeri selyemútvonalakat. A Tang Dinasztiát 910-ben az „Öt Dinasztia és Tíz Királyság” váltja fel A radaniták uralják a nyugati kereskedelmi útvonalakat. A Tanaïsba és Európába vezetĘ északi útvonal már nem jövedelmezĘ: A barbár dúlásnak áldozatul esett Európa veszélyes tereppé vált. Kr u 800-ban Nagy Károly még mindig

sátorban él Talán ekkor érkezett el az idĘ, a magyarok számára, hogy elhagyják a területet. 840-ben a kirgizek elkezdik kiĦzni az ujgurokat, és még mielĘtt az araboknak lehetĘsége nyílna rá, megszállják a Tarim-medencét. (A medence elfoglalását követĘen az ujgurok gyorsan áttértek az iszlámra: nem volt arra szükség, hogy az arabok odavigyék a Jihádot. Akár az ottmaradt magyarok is tanácsolhatták volna ezt, mivel benne volt a DNS-ükben. A magyarok ugyanezt tették Európában – áttértek a kereszténységre, de SzĦz Máriájuk (szĦz: nagyon indoeurópai, nagyon szexfób!) még ma is az Ęsi Nagyboldogasszony termékenységi istennĘ – az Anya Isten). A magyaroknak nincs választási lehetĘsége: vagy harcolnak vagy elveszítik szabadságukat. Egy harmadik megoldást választanak, a hagyományos módszert: útra kelnek. Hová menjenek? A választási lehetĘségek ismét korlátozottak: Eurázsia egyetlen mérsékelt éghajlatú, termékeny

területe, amelyet még nem szállt meg nagy birodalom, a Kárpát-medence, a magyarok Ęsi hazája. A döntés meghozatala könnyĦ: hazatérés! Amikor az Ęsmagyar nĘk Európába érkeznek, selyem alsónemĦt hordanak! (Forrás: a magyar Parlament egy nĘi képviselĘjének beszéde). Akkortájt a bugyi ismeretlen ruhadarab volt Európában. A tarim-medencei Ęsmagyarok addigra már századok óta viselték azt Ha a magyar honfoglalás rekonstrukciójának idĘegyenese, amint az a Wikipédia egyik térképén is látható, helytálló, a magyarok nem kalandoztak, hanem inkább nagy sebességgel vándoroltak. A Tanaïs (az északi selyemútvonal nyugati célállomása) – Budapest út megtételéhez 2 év igen hosszú idĘ egy hadseregnek, viszont gyorsnak számít egy hatalmas népnek, amelyben voltak idĘsek, terhes asszonyok és kisgyermekek, akiknek döntéseket kellett hozniuk az útvonalat illetĘleg és alkalomadtán harcolniuk is kellett. A

Tarimmedence – Tanaïs útvonal (Horezmen és az Aral-tengeren keresztül) nagyobb távot jelentett – az elĘzĘ több, mint kétszeresét, viszont békés környezetben. Lehetséges, hogy valamivel tovább tartott (ElképzelhetĘ, hogy a magyarok még ennél is hosszabb utat választottak: Turpánon keresztül is kijuthattak a Tarim-medencébĘl, átkelhettek a Dzsungáriai Kapun, és rátérhettek Közép-Ázsia legészakibb selyemútvonalára, hogy végül megérkezzenek a „kazár útra” (a Don-Volga hordút), anélkül hogy arab fennhatóság alatt álló területeken kellett volna átkelniük. Valójában az arabok soha nem számoltak be magyar vándorlásról! (lásd a fenti térképet: az út, amelyen elindultak, az elsĘ és legrövidebb út volt Európa és Kína között; amikor a hsziungnuk Gansuban és Dzsungáriában elkezdtek karavánokat megtámadni, az útvonalat felváltotta a medencén és a hágókon áthaladó útvonal, amelyet elképzelhetĘ, hogy a

Dzsungáriai Kapu útvonala váltott fel, amikor az arabok irányításuk alá vonták a Baktrián és Ferganán át vezetĘ déli útvonalakat). Amikor a magyarok elhagyták a medencét, még nem tudták, melyik útvonalat célozzák meg. ElképzelhetĘ, hogy az Ęsmagyarok a IX. század késĘ 80-as éveiben hagyták el a medencét Így lehetséges, hogy együtt éltek az ujgurokkal mintegy négy évtizeden át: ez magyarázatot adna arra, hogy Máthé Lajos szerint az ujgurok miért Ęrizték meg a magyarok Tarim-medencébĘl való távozásának emlékét. Biztosan megindító esemény volt ez számukra: a magyarok jó emberek voltak. és egy felsĘbbrendĦ civilizációtól származtak. Lehetséges, hogy az Ön számára a „felsĘbbrendĦ” egy olyan civilizációra utal, amely meghódította a Holdat. Az én fogalmaim szerint „felsĘbbrendĦ” az a civilizáció, amelyben a népek közötti konfliktusokat nem véres háborúk útján oldják meg, amelyben nem a

„legerĘsebb életben maradása” az uralkodó törvény, amelyben minden nép önmagát az „emberi”, és nem az árja (nemes), héber, fehér jelzĘkkel illeti és ez csakis nĘuralommal érhetĘ el