Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Mérlegképes könyvelő, számvitel és elemzés elmélet

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 54 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:706

Feltöltve:2011. február 24.

Méret:630 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A számviteli alapelvek A számviteli törvény a beszámoló elkészítésénél és a könyvvezetésnél kötelezővé teszi a számviteli alapelvek betartását. Az alapelvek érvényesítése a megbízható és valós összkép biztosítását szolgálja A számviteli alapelvek a következők: 1. Vállalkozás folytatásának elve: Az jelenti, hogy a vállalkozás a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatja tevékenységét, annak beszüntetése vagy jelentős csökkenése nem várható, ezért a mérlegben a törvényben előírt módon értékelt vagyontárgyait mutatja ki. Így pl az immateriális javakat, tárgyi eszközöket amortizációval csökkentett értékben, a vásárolt készleteket beszerzési áron stb Ha a vállalkozás folytatásának elve sérül, az értékelés az éves beszámolóban - és ennek következtében a könyvekben kimutatott érték is - megváltozik 2.Teljesség elve: A teljesség elve szerint a bizonylati elv és

fegyelem betartásával minden gazdasági eseményt könyvelni kell, amely az üzleti év első napjától a mérleg fordulónapjáig bekövetkezik, illetőleg amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismerté, azonban a mérleg fordulónapján kimutatott eszközök és források értékét vagy az eredményt megváltoztatják. (Ilyen minden, a mérleggel lezárt évre vonatkozó és a mérlegkészítésig megismert olyan gazdasági esemény, amely a teljesség elvének betartását biztosítja). 3.Valódiság elve: A bizonylatok hitelességét, a valóságnak megfelelő leltárakat, a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak érvényesítését jelenti a könyvvezetésben és a beszámolóban is, azaz az éves beszámoló információinak megbízhatóságát, valósságát biztosítja. 4.Világosság elve: A világosság elvének érvényesítése a

könyvvezetésben - az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével - alapvetően a vállalkozás feladata. Úgy kell kialakítani a számviteli politikát, a számlarendet, az analitikus nyilvántartásokat, a feladások rendszerét, a gazdasági események elszámolását, hogy az áttekinthető, érthető és világos legyen a vezetés és az ellenőrző szervek részére is. A világosság alapelve a számviteli rendszer egészére vonatkozik, de kiemelt a jelentősége a nem kifelé menő információk tekintetében is. 5.Következetesség elve: A következetesség elve a beszámoló tartalma és formája és az azt alátámasztó, a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot jelenti. Ez feltételezi az átgondolt, jól megszervezett könyvviteli rendszer kialakítását, amelyet a vállalkozás számlarendjében kell rögzíteni A számviteli politikában rögzített értékelési eljárások viszonylag állandóak, ezek

változásai indokolandók és nyomon követhetők kell, hogy legyenek. 6.Folytonosság elve: A folytonosság elvét a könyvvezetésben az analitikus és a főkönyvi elszámolások, valamint az értékelés módszerének folytonossága, következetessége, a gazdasági események megszakítás nélküli, idősorrendben történő rögzítése jelenti. A beszámolóban a nyitómérlegben szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. 7.Összemérés elve: Az összemérés elve a kettős könyvvitelt vezetőknél azt jelenti, hogy az adott időszak teljesítésének árbevételeit, bevételeit, költségeit és ráfordításait a pénzügyi teljesítéstől függetlenül kell a könyvekben elszámolni. Az összemérés elvének érvényesülését biztosítja a könyvvezetésben az egységes számlakeret - és ennek alapján a vállalati számlarend - , ahol a költségek, ráfordítások, az árbevételek és bevételek meghatározott

csoportosítása teszi lehetővé a tárgyidőszakot terhelő költségekkel, illetve a tárgyidőszakra vonatkozó bevételekkel történő összehasonlítás megvalósítását. 8.Óvatosság elve: Az óvatosság elve szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyidőszaki eredmény meghatározásánál az óvatosság elvét juttatja érvényre az ÉCS-k, az értékvesztések és a céltartalékok elszámolása, ha ez a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az ÉCS-ket és az értékvesztéseket a tárgyévi eredménytől függetlenül el kell számolni 9.Bruttó elszámolás elve: A bruttó elszámolás elve a könyvvezetésben és a beszámolóban oly módon érvényesül, hogy a követeléseket és a kötelezettségeket, a bevételeket és a ráfordításokat egymással szemben nem számoljuk el, azaz bruttó módon kell azokat kimutatni. 10.Egyedi

értékelés elve: Az egyedi értékelés elve a könyvvezetésben és a beszámoló elkészítése során az eszközök és kötelezettségek egyenkénti elszámolását, a leltárak (analitikák) tételes értékelését, a valódiság elvének érvényesítését jelenti. Az egyedi értékelés elve - a lényegesség elvének, a költség-haszon összevetés elvének - megfelelően a törvény szerinti esetekben sajátos módon érvényesül. A számviteli törvény az egyedenkénti értékeléshez - meghatározott eszközök esetében - nevesíti az átlagos beszerzési áras és a FIFO módszert is, mint alkalmazható értékelési eljárást. A First In First Out (FIFO) módszer a beszerzési áron történő értékelés olyan formája, amelynél az eszközöket az üzleti év utolsó beszerzési árai alapján értékelik, így a felhasználás, értékesítés esetén mindig a legkorábban beszerzett eszközök értékét kell kivezetni a könyvekből. Ezt célszerű

alkalmazni az azonos paraméterekkel rendelkező, általában csoportosan nyilvántartott, de eltérő időpontokban beszerzett eszközöknél (részesedések, értékpapírok, készletek, valuta- és devizakészletek) 11.Időbeli elhatárolás elve: Az időbeli elhatárolás elve a beszámolóban és a könyvvezetésben az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolását, a dokumentációk és számítási anyagok biztosítását, a több évet érintő költségek, ráfordítások, árbevételek, bevételek adott évet időarányosan érintő tételeinek elszámolását jelenti. (Ez az alapelv az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozásokra nem vonatkozik) 12.Tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv: E szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetésben, a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni és elszámolni, figyelemben véve a számviteli törvény más alapelveire vonatkozó

előírásokat is. Ennek alapján az éves beszámolóban és az egyszerűsített éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatását azok közgazdasági tartalmuk, nem pedig a jogi formula alapján kell szerepeltetni. Ezt az alapelvet kell alkalmazni, ha az ügylet: − jogszabályi megalapozottsága nem teljesen egyértelmű, − a szerződésben foglaltak szerint számviteli szempontból megkérdőjelezhető, − a Polgári Törvénykönyvben nem szabályozott, sajátos szerződésekre alapozott lízingügylet, határidős ügylet stb., amelyek számviteli elszámolása is "sajátos" kell legyen 13.Lényegesség elve: A lényegesség elve azokra az információkra vonatkozik - az ésszerűség határain belül -, amelyeknek a beszámolóban történő elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit. A lényegesség elvét tartjuk be például azzal, hogy a hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök következő

évben visszafizetendő összegeit a beszámolóban a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki, vagy amikor az ellenőrzés megállapítása alapján, a törvény által jelentősnek nem minősített, de a vállalkozás szempontjából jelentősebb hibát összegszerűen is meghatározzuk. A lényegesség elvének alkalmazása függ a tétel vagy a tévedés nagyságától, ennek alapján kell az elhagyást vagy a téves bemutatást megítélni. Ez az alapelv segíti a világosság alapelvének érvényesülését is, mert a beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg vagy az eredménykimutatás adatait - ha azok az információk lényegesek - részletezhetjük, vagy olyan adatokat is bemutathatunk, amelyek ott egyáltalán nem szerepelnek. 14.Költség-haszon összevetésének elve: Azt jelenti, hogy a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Az elv alkalmazása

minden olyan esetben szükséges, amikor egy-egy gazdasági esemény, üzleti tranzakció számviteli vagy más költségei meghaladják a bevétel összegeit. Ilyenek pl a kis összegű behajthatatlan hitelezési veszteségek tételei A felsorolt számviteli alapelvek közül: − a lényegesség elve és − a költség-haszon összevetésének elve lehetővé teszi az egyedi értékelés elvének sajátos érvényesítését. Ennek alapján: − az értékvesztések esetében nem mindig az egyedi követelést kell minősíteni, hanem a vevőt, az adóst és a kis összegű követeléseknél a törvényi előírások betartása mellett százalékos arányban is számítható az értékvesztés, illetve a visszaírás összege, − a vásárolt készleteknél - ha az a törvényben előírt feltételeknek megfelel - a könyv szerinti érték arányában is meghatározható az értékvesztés összege, és − a valutában, devizában kimutatott eszközök vagy források kötelező

év végi értékelésétől és az ebből eredő árfolyam-különbözetek könyvviteli elszámolásától el lehet tekinteni, ha ezek hatása nem jelentős. Nem nevesített alapelvek: 1.Hasznosíthatóság A beszámolónak olyan tartalommal és olyan formában kell az érdekeltek rendelkezésére állnia, hogy segítsen az üzleti események értékelésében, a gazdálkodó megítélésében. 2.Semlegesség elve: (tárgyilagosság elve) Az éves beszámoló információinak előítélettől és elfogultságoktól mentesnek kell lennie. 3.Az időszerűség elve: A beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre 4.Helytállóság elve: Az információk tévedéstől és előítéletektől mentesek és nem félrevezetők A számviteli alapelvektől csak a számviteli törvényben nevesített módon lehet eltérni. Vállalati beszámoló elemzése Mérleg elemzése: Feladata a vagyoni, pénzügyi helyzet elemzése, a beszámoló kiegészítő

mellékletében és az üzleti jelentésben jelennek meg ezek az értékelések. Az elemzés történhet bázisidőszakhoz képest illetve terv adatokhoz képest. Módszerek: átfogó elemzés a vagyoni helyzetről és ezt követően az egyes mérlegtételek részletes elemzése. Átfogó elemzés 1. Egyes eszközök és forráscsoportok belső arányainak elemzése: Vetítési alap lehet a mérleg főösszeg vagy az egyes eszköz és forráscsoportok. Az egyes eszközök és forráscsoportok illetve csoportok milyen arányít képviselnek (megoszlási viszonyszám) felhívja a figyelmet a lényeges folyamatokra. Pl: • Tárgyi eszközök aránya nő • Utal a megújítási folyamatokra • Befektetett pénzügyi eszközök aránya nőtt • Nőtt a szabad tőkelekötés, tőkekihelyezés • Készletek aránya nő, ez csak akkor tekinthető jónak, ha ez mögött jelentős termelésnövekedés áll • Követelések növekedése akkor jó, ha forgalom növekedésből származik és

nem a fizetési fegyelem romlásából. 2. Vagyoni helyzet alakulásának elemzése tőkeszerkezeti mutatókkal: • Tőkeerősség mutatója: Tőkeellátottság = saját tőke/összes tőke (30% alá csökken akkor kritikus a helyzet) • Kötelezettségek aránya = összes kötelezettség/összes tőke (70% vagy annál nagyobb kedvezőtlen) Az arány változatlansága vagy növekedése csak megfelelő szintű jövedelmezőség növekedése, csak megfelelő szintű jövedelmezőség esetén tekinthető elfogadhatónak. • Céltartalékok aránya = céltartalék/összes tőke Ha az arány emelkedik, akkor nő a gazdálkodásban rejlő bizonytalanság függő jövőbeni kötelezettség növekedése. • Befektetett eszközök fedezete: tartósan lekötött eszközök és saját fedezet összegét vizsgálja.  A = saját tőke/befektetett eszközök. Akkor kedvező ha 100% körüli vagy feletti  B = (saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettség)/befektetett eszközök. Akkor

alkalmazzák, ha a befektetett eszközök finanszírozása rendszeresen idegentőkéből származik. • Saját tőke növekedésének mértéke  „A” eredeti tőke tárgy évi növekedése = mérleg szerinti eredmény/jegyzett tőke  „B” eredeti tőke felhalmozott tőke tárgyévi növekedése = mérleg szerinti eredmény/saját tőke • Eszközigényesség mutató (tőke multiplikátor) = összes eszköz érték/saját tőke Egységnyi saját tőkével hány egység eszközállományt mozgat a vállalat. 3. Pénzügyi helyzet alakulásának elemzése: • Adósságállomány vizsgálata: hátrasorolt + hosszú lejáratú kötelezettségek  Adósságállomány aránya = adósságállomány/(adósságállomány + saját tőke) Saját tőke aránya = saját tőke/(adósságállomány + saját tőke) Adósságszolgálati fedezeti mutató = adózott eredmény + écs leírás + hosszú lejáratú kötelezettségek kamata/ hátrasorolt kötelezettség+ hosszú

lejáratú kötelezettségek törlesztő részlete + kamat Azt mutatja, hogy a következő üzleti évben esedékes törlesztések fedezetteke az erre fordítható forrásokból. Kritikus, ha ez az arány 60-65%-ot meghaladja és az adósságszolgálati fedezeti mutatótartósan 1,3 alatt maradt.  Adósságállomány fedezete = saját tőke/ adósságállomány  Eladósodás foka: az eszközállomány milyen mértékben van megterhelve kötelezettség vállalással. Eladósodási fok = összes kötelezettség/összes tőke • Likviditási mutató: rövid távú fizetőképességet vizsgál.  Likviditási mutató I = forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek (min 1,3 kell lenni)  Likviditási II, gyorsráta = forgóeszközök, készletek/rövid lejáratú kötelezettségek  Azonnali likviditás, készpénzlikviditás = pénzeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mérleg: az eszközöket pénzzé tehető ségi sorrendben, a forrásokat

lejárati sorrendben szerepelteti. Az egyes eszköz és forráscsoport összehasonlításakor likviditási többlet vagy hiány állapítható meg.   Eszköz I Likvid eszközök  Pénzeszközök  Látra szóló értékpapírok II Éven belül behajtható követelések és pénzzé tehető eszközök  Készletek  Követelések  Aktív időbeli elhatárolások III Egy éven túl pénzzé tehető eszközök  Éven túli követelések  Elfekvő készletek IV. Befektetett eszközök Forrás I Azonnal esedékes kötelezettség  Jövedelemtartozás  TB tartozás, adótartozás  10 napon belül esedékes egyéb tartozás II Egy éven belül esedékes kötelezettségek  Passzív időbeli elhatárolás  Céltartalékok III. Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek IV Saját tőke (vissza nem fizetendő források) Az egyes mérlegtételek részletes elemzése a. Abszolút eltérések módszerének alkalmazása Elemzés lépései: 1. Az

eltérések abszolút összegének megállapítása 2. Az eltérések felbontása főbb alkotóelemekre (főkönyvi és analitikus nyilvántartások adataiból határozhatók meg) 3. Az eltérés okainak vizsgálata, indokolt és indokolatlan eltérések vizsgálata 4. Javasolt intézkedések Alkalmazási terület: o Immateriális javaknál pl: belső összetétel, terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés és visszaírása, értékhelyesbítés alakulásának vizsgálata. o Befektetett pénzügyi eszközök pl: a kamatfeltételek, az osztalék előírások, az értékvesztések okai és hatásainak vizsgálata. o Követelések: főbb adósok felsorolása, fizetési fegyelem, határidőn túli, kétes követelések, hitelezési veszteség bemutatása. o Értékpapír elemzése: átlagos hozamok bemutatása és értékesítés árfolyam különbözetei, értékvesztések bemutatása, visszavásárolt saját részvények bemutatása. o Időbeli elhatárolások

bemutatása: aktív és passzív elhatárolások okainak bemutatása. o Saját tőke: a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke. Saját tőke – lekötött tartalék értékelési tartalék – jegyzett tőke. A külső megítélés szempontjából fontos a saját tőke jegyzett tőke arányának bemutatása. o Céltartalékok értékelése: az egyes jogcímek bemutatása o A kötelezettségek elemzése: összetételének alakulása, esetleges fizetési határidőn túli tartozások bemutatása. b. Relatív eltérések módszere Lépései: 1. Egyes mérlegtételek tartalméhoz igazodó viszonyítási alapok megválasztása 2. Jellemző mutatószámok kiszámítása 3. Eltérések megállapítása, okok vizsgálata 4. Indokolt és indokolatlan eltérések megállapítása 5. Javasolt intézkedések Alkalmazási területei: o Tárgyi eszközök: használhatósági fok: Nettó érték/ bruttó érték Tárgyi eszközök évenkénti megújításának mértéke = tárgyév során

aktivált érték/tárgyi eszközök záró bekerülési értéke Bérelt lízingelt eszközök állományának vizsgálata. o Készletek alakulásának vizsgálata: készlet fajtánként más és más befolyásolja a készletek állományának változását  Anyagok - anyagköltség  Áruk – ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke  Saját termelésű készletek – közvetlen költség I. Tárolási mutató: átlagos anyagtárolási idő = anyagkészlet/egynapi anyagköltség az áruk átlagos tárolási ideje = árukészletek/ egynapi ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás Befejezetlen, félkész, késztermék átlagos tárolási ideje = készletek/ egynapi közvetlen költség II. Készletek forgási sebessége: Fordulatok száma = értékesítés nettó árbevétele/átlagkészlet Hányszor cserélődik a készlet. Kifejezhető napokban: hány naponként cserélődik időszakonként a készlet = átlagkészlet/ egynapi árbevétel = 1/fordulat*időszak napjai

o Áruszállításból szolgáltatásból származó követelés vizsgálata  belföldi és export követelések vizsgálata  fizetési módok szerinti vizsgálat  átlagos vevő futamidő=vevői követelés – áfa/egynapi értékesítési árbevétel o Pénzeszközök alakulása: a készpénzállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg = pénzeszköz/ egynapi értékesítési árbevétel o Kötelezettségek alakulása: szállítói tartozások átlagos futamideje= szállítói tartozás – áfa/egynapi anyagi jellegű ráfordítás Összehasonlítható a szállítói és vevői tartozás illetve a két futamidő is. Jövedelmezőség elemzése Az egyes jövedelem kategóriákat viszonyítjuk valamilyen vetítési alaphoz. Tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról. A jövedelmezőséget tendenciaszerűen elemzi. Jelzi a jövedelmek termelőképességének változását Mutatók: a. átlagos fedezeti hányad

(bruttó jövedelmezőségi mutató) = Fedezeti összeg / értékesítés nettó árbevétele Ez a mutató kiszámítható relációnként is. b. Árbevétel arányos jövedelmezőség = eredmény kategória/eredménykategória bevétel tartalma c. Tőke (vagyonarányos) jövedelmezőség = eredménykategória/saját tőke Nü/St=Nü/Án*Án/St Nemzetközi gyakorlatban használják a tőke arányos adózott eredményt ROE=adózott eredmény/saját tőke EBIT=(Adózás előtti eredmény+kamatfizetés)/saját tőke NOPLAT = (Adózott eredmény + kamatfizetés)/saját tőke d. Élőmunka arányos jövedelmezőséi mutatók egy főre jutó fedezeti összeg = fedezeti összeg/létszám Egy főre jutó eredmény = (Nü/Nsz/Nade/Nad)/létszám Bérarányos jövedelmezőségi mutató=(Nü/Nsz/Nade)/bérköltség Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség=(Nü/Nsz/Nade)/Személyi jellegű ráfordítás e. Eszközarányos jövedelmezőség: ezek a mutatók az eszköz jövedelem termelő

tevékenységére adnak jelzéseket Nü/(Immateriális javak+Tárgyi eszközök) Nü/készlet Nü/(immateriális javak+tárgyi eszközök+készletek) Nemzetközi gyakorlatban használt mutató: ROA= Adózás előtti eredmény/össze eszköz Megtérülési mutató: ROI=Adózott eredmény/ össze eszköz = (Adózott eredmény/Értékesítés nettó árbevétele)*(Értékesítés nettó árbevétele/összes eszköz) f. Az erőforrás arányos (komplex) jövedelmezőségi mutató: lekötött eszközérték és a bérráfordítás együttes jövedelmezőségét vizsgálja. = (Nü/Nsz/Nade)/Immateriális javak+tárgyi eszközök+készletek+bérköltség Hatékonyság elemzése Az erőforrások felhasználásának gazdaságosságát vizsgálja, lehetőség szerint a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredmény elérése. A hatékonyság színvonalára a fejlődésre, csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. hozam/felhasznált termelési erőforrások Hozam: 

Értékesítés nettó árbevétele  Bruttó termelési érték (értékesítés nettó árbevétele – ÉLÁBÉ – közvetített szolgáltatások +/- STKÁV +SEEAÉ)  Anyagmentes termelési érték: (Bruttó termelési érték – anyagköltség – igénybevett anyagi jellegű szolgáltatások)  Nettó termelési érték (anyagmentes termelési érték – amortizáció)  Vállalati pénzjövedelem (clash-flow): Bruttó cash- flow = adózott eredmény + écs leírás + értékesítési veszteség Felhasznált termelési erőforrás:  létszám  élőmunka ráfordítás, bérköltség  eszközök átlagos értéke (tárgyi eszközök nettó értéke, készletek átlagos értéke, lekötött eszközök értéke, összes eszközérték)  összes termelési költség  export értékesítés költsége Komplex hatékonyság mutató = nettó termelési érték/0,15*eszköz érték+1,8bérköltség Elfogadható, ha nagyobb egynél. Egyes erőforrások

hatékonysága (parciális hatékonysági mutatók) a. Az élőmunka hatékonysági mutató (termelékenységi mutató) = termelési érték/létszám b. Bérhatékonyság = nettó termelési érték/bérköltség Kifejezi a bérek új értékét létrehozó képességet. nettó vagy anyagmentes termelési érték/személyi jellegű ráfordítás c. Eszközhatékonysági mutatók lekötött eszköz hatékonysága = nettó termelési érték (anyagmentes)/lekötött eszközök értéke Számítható tárgyi eszköz és készlethatékonyság d. Deviza kitermelési mutató= export értékesítés közvetlen költsége/deviza árbevétel Relációkra számítható e. A termelési költségszint = termelési költség/bruttó termelési érték A mutatónak 100% felettinek kell lennie f. Tőkehatékonyság = bruttó termelési érték/saját tőke Kifejezi, hogy a rendelkezésre álló sajáttőkével hány szoros teljesítményt értek el. Tőkearányos vállalati pénzjövedelem = bruttó

clash-flow/saját tőke Ami kifejezi az egységnyi sajáttőkével elért pénzjövedelmet Beruházások könyvviteli elszámolása, analitikus nyilvántartási rendszere, a nyilvántartások adatállományai és azok kapcsolata. A tárgyi eszközök tartalma: - ingatlanok - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések, járművek - tenyészállatok - beruházások, felújítások - beruházásokra adott előleg - tárgyi eszközök értékhelyesbítése A beruházási tevékenység a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, a meglévő tárgyi eszközök bővítésére ill. élettartamának, teljesítőképességének növelésére szolgáló műszaki tevékenység (szállítás, vámkezelés, alapozás, üzembe helyezés) Ezen a mérlegsoron kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök bekerülési értékét, valamint a már használatba vett eszközökön végzett bővítéssel, átalakítással,

felújítással összefüggő munkák bekerülési értékét. Pénzügyi oldalról a beruházás a tárgyi eszközök létesítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése és befektetés útján való finanszírozása. A beruházási tevékenység a vállalkozás működésének és fejlődősének alapvető fontosságú területe. A beruházások analitikus nyilvántartása: A gazdálkodónak olyan beruházási analitikát kell vezetniük, amelyből kitűnnek: - az azonosítási adatok - - beruházás közvetlen költségei, ráfordításai, - az egyedileg hozzárendelhető, de felosztást igénylő költségeknél az alkalmazott vetítési alapok - a beruházások címenkénti bontása az éves statisztikai adatfeldolgozáshoz és az állományba vételhez - a kerekítések összegei Beruházásokon belül megkülönböztetünk: Egyszerű beruházást: egyetlen költségtételt tartalmazó beruházás (pl. számítógép beszerzés) Összetett beruházást: több

tételből álló és különböző címeken keletkezett költségeket vonzanak, bonyolultabb nyilvántartást igényelnek, ennek tartalma: - beruházás megnevezése - kapcsolódó főkönyvi számla száma - kivitelező megnevezése - szerződés szerinti összegek - hitelkerettel kapcsolatos adatok - benyújtott számlák szállítók szerint és azok időpontjai - helyesbítő számlák szállítók szerint - pénzügyi teljesítés, annak forrásai és időpontjai - saját teljesítmények előállítási költségei és minden egyéb közvetlen költségek vetítési alapjai - közös közvetlen költségek vetítési alapjai - beruházási statisztika szerinti bontás: építmény, építés, műszaki gép, egyéb gép stb. - a kerekítés összegei és az aktivált érték Beruházások célja: - a vállalat piaci részesedéseinek, bevételeinek növelése - költségek csökkentése - jogszabályi, hatósági előírások teljesítése - elavult elhasználódott tárgyi

eszközök pótlása, cseréje Beruházások csoportjai: a) Gazdasági alanyai szerint: c) Anyagi, műszaki összetétel szerint: - kormányzati - gép, gépi felszerelés, berendezés - önkormányzati - építési, szerelési - vállalati - egyéb beruházások - háztartási d) Finanszírozási források szerint: b) Ágazati hovatartozás szerinti: - saját forrásból megvalósított - anyagi, termelő jellegű - idegen forrásból megvalósított - nem anyagi jellegű - vegyes pénzügyi forrású e) Megvalósítás módja szerint: - saját vállalkozásban végzett - megbízás, megrendelés útján végzett Beruházásokon belül megkülönbözetünk: - Alapberuházás: olyan tevékenység, amely a beruházási cél megvalósítását közvetlenül szolgálja - Járulékos beruházás: az alapberuházás rendeltetésszerű működését biztosítja. Önmagában többnyire nem használható - Kapcsolódó beruházás: alapberuházás működtetéséhez szükséges, de ugyanakkor

más szervezet fejlesztését szolgálja A beruházás fogalma, lényege, osztályozása, a ráfordítások és hozamok értelmezése, a beruházási gazdaságossági számításoknál. Beruházással kapcsolatos pénzáramok típusai: A) Kezdő pénzáram Ez a beruházás érdekében a beruházás eldöntésétől a beruházás üzembe helyezéséig felmerült kiadásokat foglalja magába. Főbb elemei: - beszerzési ár, előállítási költség - tőkésíthető kiadások, ami a szállítási, szerelési és alapozási költség - nettó forgótőke szükséglet - meglévő erőforrások alternatíva költsége B) Működési pénzáram Becslésekor azt számszerűsíti, hogy a beruházás üzembe helyezése után hogyan változnak a vállalkozás pénzáramai, a beruházás tervezett, hasznos élettartama alatt. Főbb elemei: - árbevétel - folyó működési költség - értékcsökkenési leírás - adózás előtti üzemi eredmény - társasági adó - adózott eredmény

- értékcsökkenési leírás forgótőke változás periódus működési pénzárama C) Végső pénzáram Meghatározása során azt becsülik, hogy a beruházás működésének befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből. Főbb elemei: - felszabaduló forgótőke - tárgyi eszköz értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel Pénzáramok becslésénél követendő elvek, szabályok - A beruházásokat a működés során képződő nettó pénzáramokkal lehet becsülni. Ez az adózott eredmény és az amortizáció összege. - A pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni Minden pénzáramlás, amely a beruházás elfogadtatásával változást eredményez a vállalat árbevételében, költségeiben, adófizetésében be kell számítani az elemzésbe. - A pénzáramokat adózás utáni bázison kell mérni, mert az adó egyrészt tényleges kifizetéseket jelent, másrészt a kezdő befektetés is adózott

eredményből történik. - Az elsüllyedt költségeket nem kell figyelembe venni. Ezek olyan kiadások, amelyek már korábban megtörténtek ill. olyan ráfordítások, amelyekkel kapcsolatban vannak ugyan a beruházással, de megtérülésük nem attól függ - Figyelemben kell venni a beruházáshoz felhasznált, meglévő erőforrások alternatíva költségét Valamilyen haszonról való lemondás, haszon feláldozása - A beruházási döntéseket megalapozó számításokban az inflációt konzisztensen kell kezelni. Azt jelenti, hogyha a diszkontáláshoz nominális kamatlábat használunk, akkor a befektetésből származó pénzáramokat is nominális, azaz folyóáron kell számításba venni. - A működési pénzáramok becslésekor a finanszírozással összefüggő pénzáramokat nem kell figyelembe venni. Pl. hitelek kamata, részvényesek osztaléka A beruházási döntések gazdasági megalapozása statikus és dinamikus gazdasági mutatókkal A tárgyi eszközök

bővítése és pótlása jelentősen befolyásolja a vállalat működő képességét és megvalósítása általában nagy összegű befektetést igényel. A beruházási döntések meghozatala ezért emelkedik ki a menedzsment döntései közül. Beruházásokkal kapcsolatban többféle döntési probléma merül föl: - pénzügyileg életképes-e a beruházási javaslat: azaz dönteni kell a beruházási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról - több azonos célt szolgáló és elfogadható beruházási javaslat közül melyik a legjobb, melyiket célszerű megvalósítani. Vagyis rangsorolni kell a beruházási javaslatokat - milyen az optimális beruházási terv, ha a vállalkozás több jó beruházási javaslattal rendelkezik, mint amennyi megvalósításához rendelkezésre álló vagy megszerezhető a tőke Beruházási döntéseket megalapozó mutatószámok 1. Statikus m utatók, módszerek: ezek nem veszik figyelembe a pénz időértékét. Előnye, hogy a

számítások egyszerűek és könnyen értelmezhetők - Megtérülési idő: (beruházás egyszeri ráfordítása / beruházás évi átlagos hozama) Kifejezi, hogy hány év jövedelme fedezi a beruházási ráfordítások értékét. Számolható adózás előtti vagy adózás utáni eredménnyel. Minél rövidebb a megtérülési idő, annál kedvezőbb a vállalkozásnak a befektetés. - Beruházás átlagos jövedelmezősége: (évi átlagos hozama / egyszeri ráfordítás) Beruházás évi átlagos hozamát viszonyítjuk az egyszeri ráfordításhoz. Minél nagyobb az átlagos jövedelmezőség, annál kedvezőbb a vállalkozásnak. - Beruházási pénzeszközök forgási sebessége (használati idő / átlagos megtérülési idő) Kifejezi, hogy a beruházás üzemeltetési ideje alatt a nyereségből hányszor térül meg a befektetés. Minél nagyobb a forgási sebesség, annál kedvezőbb a vállalkozásnak a befektetés 2. - Dinamikus mutatók: Figyelembe veszi a

pénz időértékét. A később jelentkező jövedelmeket pedig a jelenre vetíti Nettó j elenérték m ódszer: a mutató egy különbség jellegű mutató. A befektetés végén keletkező jövedelmek és ráfordítások diszkontált értéke közötti különbséget jelenti. NPV = - C o + C 1 {1/(1+r)} + C 2 {1/(1+r)}2++ C n {1/(1+r)}n NPV> 0 -> elfogadható a beruházás, érdemes megvalósítani NPV = 0 -> megvalósítható a beruházás NPV <0 -> nem szabad megvalósítani a beruházást - Beruházás jövedelmezősége. Jövedelmezőségi index PI = C n {1/(1+r)}n C0 PI> 0 -> elfogadható, érdemes megvalósítani a beruházást PI = 1 -> 1x térül meg a beruházás hozamaiból a ráfordítás PI <0 -> nem szabad megvalósítani a beruházást - - Belső megtérülési ráta (belső kamatláb) Belső kamatláb az a kamatláb, amellyel a beruházás révén keletkező pénzáramokat diszkontálva azok együttes összege éppen egyenlő a

beruházás ráfordításával, azaz amely mellett a nettó jelenérték 0 IRR > r -> elfogadható a beruházási javaslat Diszkontált megtérülési idő (ráfordítás / átlagos hozam) Megmutatja, hogy a beruházás pénzáramainak jelenérték összege mennyi idő múlva éri el a beruházás pénzkiadását. Vagyis hogy hány év diszkontált év jövedelméből térül meg a kezdeti beruházás összege. Céltartalékok A céltartalék olyan képzett forrás, amelyet a Szt-ben meghatározott jogcímek szerint, a tárgyévet követően jelentkező, várható kötelezettségek fedezetére, ill. egyéb címen kell képezni, ill képezhet a vállalkozás. A céltartalék olyan jövőbeni eseményekkel áll kapcsolatban, amelyek bekövetkezése még nem biztos, sem az összegét, sem az időpontját illetően, d a rendelkezésre álló információk alapján a tárgyidőszaki eredményt mégis indokolt csökkenteni, ezzel fedezetet teremtve az esemény tényleges

bekövetkezésekor keletkező ráfordításokra. A céltartalék képzése és feloldása (felhasználása) szokásos eseménynek minősül, ezért egyéb ráfordítások, ill. egyéb bevételek között szerepel az eredménykimutatásban 1) (421)Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot KELL képezni a szükséges mértékben, azokra a múltbeli, ill. folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó 3 féllel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű, vagy biztos, hogy fennállnak, de összegük, vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. a) Függő kötelezettség: Ez olyan 3. személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérlegfordulónapján fennáll, de a mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseményektől függ.   Pénzértékre vonatkozó függő kötelezettség: Kezesség vállalási,

garanciavállalási, váltókezesi kötelezettség, az opc iós üg yletekkel, a n em va lódi pe nziós üg yletekkel, a l e n em z árt p eres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek: Fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott vagyontárgyak, és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. b) Biztos jövőbeni kötelezettség: Olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérlegfordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként még nem szerepeltethető. Ilyenek a határidős és swap ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek c) Garanciális kötelezettség: Feltétele, h ogy a jó tállási k ötelezettség jo gszabályon alapuljon. E zen a címen a v állalkozás a következő években felmerülő garanciális javítási költségeinek fedezetét teremti meg a tárgyévi eredmény terhére. d)

Korengedményes nyugdíj és végkielégítés miatti fizetési kötelezettség: A vállalkozás által munkáltatóként hozott döntés következménye. Jogszabályi előírások alapján e döntéshez kapcsolódva a következő években felmerülő költségek fedezetét kell az eredmény terhére megteremteni a céltartalék képzéssel. e) Környezetvédelmi kötelezettség: A környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, ill. az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben, ill. az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét, valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét mutatjuk ki ezen soron. 2) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető (422) az ol yan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a

fenntartási, átszervezési költségekre, környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető, vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. 3) Egyéb céltartalék: (429) A kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben: A k ormányrendelet – a sajátosságok f igyelembe v ételével – az ál talános s zabályoktól el térően is szabályozhatja a céltartalék képzését és annak felhasználását, ill. további céltartalék, egyéb céltartalék képzését írhatja elő Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyam veszteséghez kapcsolódó céltartalék (424) Ha a v állalkozó a d evizaszlán meglévő, devizakészlettel nem f edezett kü lföldi p énzértékre s zóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény

kibocsátásából származó - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások ne m r ealizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti évvégén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Amennyiben az előző üzleti év végéig az ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, ill. több a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, ill. csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben A számításoknál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, ill. mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. A mérlegben szereplő érték a céltartalék könyv

szerinti értéke. A kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben kell bemutatni a céltartalékok képzését és felhasználását. A céltartalékok analitikus nyilvántartása: Olyan nyilvántartást kell vezetni, amely:  jogcímenként elkülönített  a főkönyvi számlákon könyvelt összegek beazonosítására alkalmas  tartalmazza a céltartalékképzés számításait, ill. megfelelő dokumentáltságot biztosít a kötelezettségek esetében  világosan mutatja a képzés időpontját és a megszüntetés idejét. 421. Céltartalék a várható kötelezettségre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 429. Egyéb céltartalékok Gazdasági események: Céltartalék képzés:  a várható kötelezettségekre:  a jövőbeni költségekre:  egyéb céltartalék: 8651. / 421 8652. / 422 8653. / 429 Céltartalék felhasználás (megszüntetés):  a várható kötelezettségekre.  a jövőbeni költségekre:  egyéb

céltartalék: 421. / 9651 422. / 9652 429. / 9653 Értékpapírok Értékpapírok fogalma: valamely jogot, követelést tartalmazó olyan okirat vagy elektronikus adat, amelynek jellegzetessége, hogy a jogot, követelést érvényesíteni, azzal rendelkezni, azt megterhelni csak értékpapír által, annak birtokában lehet. csoportosítása  forma szerint o materializált értékpapír (okirat) o dematerizált (összeg vagy jel) o immobilizált (átmenet a kettő között)  funkció szerint o vagyongyűjtés, pl.: részvény, kötvény o pénzhelyettesítés, pl.: váltó  jog szerint o pénzkövetelést megtestesítő értékpapír: kibocsátója feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az ép. jogosultjának pl.: váltó, csekk, kötvény, letéti jegy (hitelviszonyt megtestesítő okirat) o hitelviszonyt megtestesítő ép. Kibocsátó kötelezettséget vállal, hogy a

meghatározott pénzösszeget teljesíti.: kincstári jegy, letéti jegy, pénztári jegy, takaréklevél stb o tartós hitelviszonyt megtestesítő ép.: befektetési céllal beszerzett ép o részesedést megtestesítő értékpapír: ép. Tulajdosának meghatározott szavazati, jogi és vagyoni jogokat biztosít, jövedelem: hozam vagy osztalék, pl.: kockázati tőkerészvény, befektetési jegy o dologra vonatkozó tul. Jog: zálogjogok vagy tulajdonjogot testesít meg, áru átadása nélkül pl: közraktárjegy, árujegy o tranzakcióra jogosító ép.: későbbi időpontban adják-vegyék az árut pl futures szerződés o egyéb ép.: bef Jegy , kárpótlási jegy átruházás szerint o birtokbaadással átruházható: jogok gyakorlására jogosult, akinek birtokában van az ép. o forgatmánnyal átruházható: névre szóló értékpapír o eredménnyel átruházható ép.: pozitív záradék: megengedi az átruházást, negatív esetben nem  hozam szerint o fix hozam o

változó hozam: eredményesség vagy infláció függvényében változhat o átmeneti hozam: fix is és változó is, ötvözve o diszkont értékpapír: az értékpapír névérték alatt lehet megvásárolni, lejáratkor a névértéket fizetik meg a tulajdonosnak, így a realizált hozam a névérték és a kibocsátási érték különbözete. Nem kamatozik  lejárat szerint o rövid: pénzpiaci értékpapírok, likviditási nehézségek áthidalása: kincstárjegy, közraktárjegy o közép: tőkepiaci o hosszú: tőkepiaci o lejárat nélküli, pl.: részvény, amíg az Rt működik a részvény él  fogalomképesség szerint o közforgalmú: bárki hozzájuthat o meghatározott körben forgó értékpapír o tőzsdei értékpapír o tőzsdén kívüli értékpapír, pl.: váltó, csekk  kibocsátók szerint o állam: MNB, Európa Központi Bank, csak adósságot megtestesítő papírt o önkormányzat o pénzintézet: forrásgyűjtés o vállalati: tőke emelésekor

 forgalomba hozatal szerint o nyílvános: kibocsátó tájékoztatót köteles közzétenni o zártkörű: egyedileg, előre meghatározott befektetők számára aj fel   mennyiség szerint: o sorozatpapírok o egyedi kibocsátású  tulajdonosa által realizálható hozam szerint: garantált hozamú: o államilag garantált ép.: ép visszaváltását, törlesztését az állam garantálja o hozamgarantált ép. : garantált, de min hozam o tőkegarantált ép: . A befektető a befektetett összeget visszakapja o nem garantált hozamú: abszolút veszteséget szenvedhet a bef kamatozó értékpapírok: o fix kamatozási ép.: előre rögzített kamatok o változó kamatozású ép. : kamatperiódus elején ismert, későbbiekben nem a kamat mértéke o lebegő kamatozású ép: bármelyik időpontban módosulhat o progressszív kamatozású: évente progresszívan emelkedik o degresszív: évente degresszíven csökken o sávos kamatozású: egyes időszakokra

megállapított kamat csak az adott időszakra von o lépcsőzetes kamatozás: ált növekvő kamatszint van meghatározva o kamatprémiumos ép:kamat mértéke kamatbázis és kamatprémium értékének össz egyenlő változó hoz ép o diszkont ép.: névérték alatt bocs ki o oszt bizt ép: a váll adózott nyer való rész jog: részvény o diszkontálással biztosítható hoz ép: pénzhelyettesítő  kamatkülönbözet  árfolyam-különbözet  értékpapír kockázata szerint o nagy biztonságot jelentő: állampapír o mérsékelt kockázatú: kötvény o közepes kockázatú: bef jegy o nagy kockázatú: részvény mérlegben elfoglalt helye szerint: o saját tőke o HLK o RLK o Bef pügyi eszközök o forgóeszköz  közraktárjegy: áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír - részei: o árujegy: áru tulajdonjogot megtestesítő értékpapír o zálogjegy: hitel felvételi lehetőség - értelmezése: a termelő, raktár hiányában, egy

úgynevezett közraktárban helyezi el az áruit, kezelési, elhelyezési és egyéb költségeket fizet a tárolásért. Kapcsolódó szolgáltatásként egy harmadik félre ruházhatja az árujegyet (tartozás fejében) és ha pénzre van szüksége, akkor él az úgynevezett zálogjeggyel (hitel) Letéti jegy: Bemutatóra vagy névre szóló értékpapír (betétjegy, bankbetétigazolás) amelyben a pénzintézet kötelezi magát, hogy az abban megjelölt pénzösszeget, ill. annak kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának kifizeti a megjelölt időben és módon. Szigorú tartalmi és formai szabályai vannak Pénztárjegy: Rövid lejáratú, a pénzintézetek által kibocsátott kötelezvény, amely fix kamatjövedelmet biztosít a befektetőnek. Az ún állami pénztárjegy az állam időszakos pénzhiányának kiküszöbölését célozza, kötelezvény, kényszerforgalmazással felruházott. Záloglevél: Ingatlanra vonatkozó zálogjogot testesít meg telekkönyvi

bejegyzés útján. Hosszúlejáratú befektetések finanszírozási forrása. A záloglevél kibocsátás, ill, jelzálogkölcsön nyújtás lényege, hogy egy hitelintézet kölcsönt nyújt az adósnak és ezzel párhuzamosan pénzpiacon szerzi meg a kölcsönhöz szükséges összeget, oly módon, hogy azonos lejárati idővel, fix kamatozással záloglevelet hoz forgalomba, így maga is adóssá válik. kárpótlási jegy: az államosítás során kárt szenvedett magyar állampolgárok részére kibocsátott értékpapír , kamatozása: fix, kibocsátástól 3 évig járt a kamat kötvény: kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen szereplő névértéket, kamatokkal együtt, meghatározott időben visszafizeti a birtokosnak kamatszelvény: olyan szelvény amiben rögzítik a kamatfizetés időpontját kötvényfajták o fix kamatozású: klasszikus kötvény: kamatláb futamidőre előre meghatározott o változó kamatozású (lebegő): LIBOR-hoz

kötött, londoni bankközi kamatláb o annuitásos törlesztésű kötvény (pl.: örökjáradék kötvény): azonos összegű tőke törlesztésű kötvény o kamatszelvény nélküli (zéró kupon, vagy elemi kötvény):  nem fizet kamatot  diszkontáron bocsátja ki, névérték alatt, fizetés névértéken o átváltható kötvény: részvényre való átválthatóság értelme: a részvény a sajáttőkéhez tartozik a kötvény pedig idegentőkéhez o opciós kötvény: évente egyszer fizet kamatot, jogot jelent részvényvásárlásra o zálogjoggal fedezett kötvény: ingatlan fedezetű kötvény o államkölcsönkötvény: államadósságot testesít meg részvény: alaptőkéből való részesedést testesít meg, visszaváltani nem lehet, csak eladni kibocsátási árfolyam: névérték alatt nem lehet kibocsátani o elsőbbségi részvény: osztalékfizetési elsőbbség o kamatozó részvény: akkor is fizet kamatot, ha az rt veszteséges o dolgozói részvény:

dolgozók kapják részvények kockázata (portfolió-képzés): legkockázatosabb értékpapír, csökkenthető portfolió-képzéssel (különböző lejáratú és különböző hozamú részvény vásárlásával) Aktív időbeli elhatárolások Az A IE az ö sszemérés el vének al kalmazásából k övetkeznek. Szükséges: a m egbízható és v alós összkép a pontosabb információ érdekében. Fajtái: − Bevételek aktív időbeli elhatárolása − Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása − Halasztott ráfordítások A mérlegben elfoglalt helyük a Szt. 1 számú melléklete szerint mindkét (A és B) változat szerint is a C. sorban van a fenti sorrendben Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet aktív időbeli elhatárolás, mert pénzforgalmi szemléletben történik az elszámolás, pénztárkönyvet vezetnek. Az A IE t ételei t öbbségükben a k önyvviteli z árlat s orán k erülnek m egállapításra és k önyvelésre. A

gazdasági esemény bekövetkezésekor csak néhány tétel számolandó el: − olyan többletkötelezettségek, ahol a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél, − tartozásátvállalás összege, − lízingdíjak összege (operatív lízing esetén). Az állományba vétel a számított értéken történik. Az aktív időbeli elhatárolások tartalma: − sz ü zleti év m érlegének f ordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, − sz olyan járó árbevétel, kamat-és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg f ordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, − ha a kötelezettségek visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (például váltótartozás), a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti

éveket terhelő összeg, − s ( kamatbevétellel sz emben el számolt) n évérték al att k ibocsátott, a n évérték a latt v ásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott – értékpapírok n évértéke és k ibocsátási ér téke ( vételára) k özötti k ülönbözet a dott üz leti é vre, időarányosan járó összege mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki, − lehet a b efektetett p énzügyi eszk özök közé so rolt, n évérték al att b eszerzett – hitelviszonyt megtestesítő, valós értéken történő értékelés alá nem vont – kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési é rtéke k özötti – nyereségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig t erjedő időszakra időarányosan jutó összeg, (az elhatárolást ez en értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá

a könyvekből – egyéb j ogcímen – történő kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és amilyen összegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytaltan), − s forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentő összegű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, − az el lentételezés n élküli t artozásátvállalás s orán – a t artozásátvállalás b eszámolási időszakában – a v églegesen át vállalt é s p énzügyileg nem r endezett k ötelezettség r endkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összege. Mérlegben szereplő érték: Könyv szerinti

érték − értékvesztés + visszaírás Mérlegérték Értékvesztés és visszaírás elszámolása a bevételek követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásánál lehetséges. Egyedi minősítés alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg n em r endezett k övetelésekre értékvesztést kell elszámolni – a m érlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Ha az egyedi minősítés alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés k önyv sz erinti é rtékét, a k ülönbözettel a korábban el számolt ér tékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés

könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Az o lyan g azdasági esem ények kihatásait, am elyek két v agy t öbb ü zleti évet i s ér intenek, az ad ott időszak b evételei és k öltségei között o lyan ar ányban kell el számolni, ahogyan a z az al apul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve). Az eredménykimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként az időbeli elhatárolás elvéből következően. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a járó osztalékot, mint adóalap-csökkentő tételt. Tartalmaznia kell továbbá: − a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, − a halasztott ráfordításoknak a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. A passzív időbeli elhatárolások Fajtái:

− Bevételek passzív időbeli elhatárolása − Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása − Halasztott bevételek A mérlegben elfoglalt helyük a S zt. 1 sz ámú m elléklete sz erint az A v áltozat esetén a G , a B változat esetén az E. sorban van a fenti sorrendben Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet passzív időbeli elhatárolás. A passzív időbeli elhatárolások tételei többségükben a könyvviteli zárlat során kerülnek megállapításra és könyvelésre. A gazdasági esemény bekövetkezésekor csak néhány tétel számolandó el: − fejlesztési célra v isszafizetési k ötelezettség n élkül k apott támogatás, juttatás, át vett pénzeszköz, − térítés nélkül átvett eszközök nyilvántartási (legfeljebb piaci) értéke, többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök piaci értéke, elengedett kötelezettségek ö sszege, amennyiben a kötelezettség terhére beszerzett

eszközhöz kapcsolódik, − a negatív üzleti vagy cégérték összege. Az állományba vétel a számított értéken történik. − − Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni: − a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi, − a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, − a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, i smertté vált, a mérleggel l ezárt ü zleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, − a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok

járulékát, − a k öltségek ( a r áfordítások) el lentételezésére – visszafizetési k ötelezettség n élkül – kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleg felmerülésekor, illetve a támogatás szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni, − a b efektetett p énzügyi eszk özök közé so rolt, n évérték f elett b eszerzett – hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont – kamatozó értékpapír névértéke és b eszerzési ér téke k özötti - veszteségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó – elszámolt ér tékvesztéssel csökkentett – (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben

elszámolt) összeget. Az elhatárolást ez en é rtékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből – egyéb jogcímen – történő kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelyek hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a n évérték alá csökken, − a v aluta- és devizakészlet, a k ülföldi p énzértékre szóló eszközök és kötelezettségek é v végi értékelésekor kimutatott, összevontan nyereséget mutató különbözetet. A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt: − fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét, − elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett

eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), − térítés n élkül (visszaadási k ötelezettség n élkül) át vett e szközök át adónál k imutatott nyilvántartási ( legfeljebb f orgalmi, p iaci) é rtékét, t ovábbá az aj ándékként, a h agyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. A t ámogatásonként, a v églegesen át vett p énzeszközönként, a t érítés n élkül átvett esz közönként kimutatott h alasztott b evételt a f ejlesztés során megvalósított eszköz, az el engedett, v alamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés n élkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, i lletve b ekerülési ér téke ar ányos r észének k öltségkénti, i lletve r áfordításkénti elszámolásakor kell a

rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni. Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti v agy cég érték n agyságára h ató eszközök, i lletve kötelezettségek ér téke m iként al akult. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. Halasztott bevételként k ell k imutatni a v állalkozó v alamely b efektetett eszköze tartós h asználati, üzemeltetési, kezelési jogának át engedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az al apul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén 5 év

vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó 5 évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Mérlegben szereplő érték: a könyv szerinti érték. Az eredménykimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a h atásai ér vényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként. A kiegészítő mellékletben be k ell m utatni a negatív ü zleti v agy cég érték 5 év en t úli megszüntetésének indoklását. Tartalmaznia kell továbbá: − a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, − a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. Nyilvántartása: A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet. Az analitikus nyilvántartás ad atait a látámasztja m indazon b izonylatokkal,

am elyek az el határolások jogosságát, számszerű helyességét bizonyítani képesek. A leltározás egyeztetéssel történik Vállalkozási tevékenység költségei A költségek és árbevétel elszámolásának alapismeretei 1. A vállalakozás tevékenysége A gazdasági tevékenység egységes ágazati osztályozási rendszere alapján a nemzetgazdaságban a vállalkozási tevékenységek besorolása a következő: − mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, − a halászat − a feldolgozóipar − a villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás, − az építőipar, − a kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása, − a szálláshely-szolgáltatás és –vendéglátás, − a szállítás, raktározás, posta és távközlés, − a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, − az ingatlanügyeletek, a bérbeadás és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, − a

közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás, − az oktatás, − az egészségügyi és szociális ellátás, − az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás. Költség és az önköltség fogalma A vállalkozási tevékenység elvégzéséhez élő- és holtmunka-ráfordítások szükségesek. E ráfordítások tartalmát elsősorban a gazdálkodó tevékenységeinek sajátosságai határozzák meg A költségeket a könyvviteli elszámolásokban minden esetben ki kell mutatni költségnemenkénti bontásban. A költségnemek: − anyagjellegű ráfordítások − személyi jellegű ráfordítások és − értékcsökkenési leírás. Ugyanakkor a számviteli törvényben előírt önköltség-számítási kötelezettség és a részletesebb költséginformációk miatt a gazdálkodók a költségeket elszámolhatják: Költséghelyenként ( pl: üzemi és igazgatási költségek stb.) tevékenységenként ( pl: termelés, szolgáltatás költségei stb.)

A költség nemek egynemű költségek, a költséghelyek és a tevékenységek költségei több költség nemből álló összetett költségek. A vállalkozási tevékenység költségei elszámolhatóság szerint: − közvetlen − közvetett költségek. A termékekre, tevékenységre közvetlenül elszámolható előállítási költségek azok a ráfordítások, − amelyekről már azok felmerüléskor megállapítható, hogy milyen termékre, tevékenységre számolhatók el,ilyen pl: a közvetlen anyag,közvetlen bér − amelyek az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak, ilyen pl: a közvetlenül elszámolható időarányos terv szerinti értékcsökkenési leírás stb. − amelyek megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók, ilyenek pl: a közvetlen bérek alapján elszámolt bérjárulékok tételei, a gépköltség elszámolása a gépóra igénybevétele alapján. Ezek együttesen az előállítás közvetlen költségei,

melynek az egy termékre, vagy a tevékenység egy egységére kimutatott összege a közvetlen önköltség. A termékek, tevékenységek értékesítésének elszámolt önköltsége tartalmazza: − az értékesített termékek és szolgáltatások közvetlen önköltségét, − az értékesített anyagok, áruk és a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények, közvetített szolgáltatások beszerzési árát, továbbá a fentiekre vonatkozóan a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit. 2. A költsé nemenkénti elszámolás célja és tartalma A számviteli törvény minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára előírja a tevékenység költségeinek költség nemenkénti kimutatását. A termelési, tevékenységi költségek nemek szerinti elszámolása az 5. költségnemek számlaosztályban történik Az eg yes költségnem számlákra az előzetesen felszámított, de teljes összegében le nem vonható általános

forgalmi adó összegét is költségként kell könyvelni. A költségnem számlákra költségfeladások alapján könyvelünk. A költség nemek a következők: 5. Számlaosztály: költségnemek: Tartalma és fő tételei: 51. Anyagköltség 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 54. Bérköltség 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 59. Költségnem ellenszámla vagy 59. Költségnem átvezetési számla Az 58. Aktivált saját teljesítmények értéke számlacsoport vezetése szükségszerű, ha a gazdálkodó nem vezeteti a költségek elszámolását a 6 és 7 Számlaosztályban is Anyagjellegű ráfordítások Az anyagjellegű ráfordítások közé tartozik: − az anyagköltség (51.szlacsoprt) − az igénybe vett szolgáltatások költségei (52. szlacsoport) − az egyéb szolgáltatások költségei (53. szlacsoport),

− az eladott áruk beszerzési értéke (8154. szla) és − az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke (815. szla) A költségnemek között nem jelenhet meg az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke. E tételeket közvetlenül ( az 5 számlaosztály kihagyásával) a 8 számlaosztály megfelelő számláin kell elszámolni és kimutatni. 1. Anyagköltségként kell elszámolni a naptári évet terhelő anyagfelhasználások bekerülési értéket, beleértve : − a felhasznált vásárolt alap-, segéd-, fenntartási és üzemanyagok tényleges beszerzési áron számított értékét ( ide értve a vendéglátó-ipari nyersanyagok értékét is) − valamennyi energiahordozó értékét (szilárd,folyékony és gáznemű, továbbá a villamos energia), − a vásárolt alkatrészek és a tartalék alkatrészek értékét, − az egy évnél rövidebb elhasználódási idejű vásárolt munka- és védőruhák, egyenruhák

értékét, − vízdíjakat, − nyomtatványok, irodaszerek és egyéb adminisztrációs anyagok értékét, − környezetvédelmi termékdíj a belföldi vagy külföldi beszerzésnél anyagköltséget növelő tételként (ha nem vezeti folyamatosan a készletszámlákat), − a nem reprezentáció céljára beszerzett ásványvíz, szikvíz, üdítőitalok és teafélék beszerzési áras ( áfa összegét is magában foglaló) értékét. Anyagköltségként kell elszámolni a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési (beszerzési) érékét is Anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni a hulladékmegtérülés, vámteher, jövedéki adó visszatérített összegét. 2. Az igénybe vett szolgáltatások költségei között két fő költségcsoportot kell kimutatni: − az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásokat és a − nem anyagjellegű szolgáltatások értékét. Az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értékeként

kell kimutatni a következő szolgáltatások bekerülési értékét: − a belföldi utazási és kiküldetési költségek (távolsági és helyi közlekedési költségek, szállásdíjak), − a külföldi utazási és kiküldetési költségek (közlekedési és szállásköltség), − a más vállalkozóval végeztetett fuvarozási, szállítási és rakodási tevékenységek költsége ( kivéve, ha ez része a beszerzési árnak!), továbbá a külső fél által felszámított raktározási költség, − csomagolási költségek, − a bérmunkadíjak, − a nem tárgyi eszközt érintő kölcsönzési díjak, − a más vállalkozóval végeztetett fenntartási , karbantartási és javítási költségek, − az export üzletkötéssel, a külföldi vásárok és kiállítások rendezésével kapcsolatos költségek, − belföldi vásárok és kiállítások rendezéséért fizetett díjak, − mosodai és vegytisztítási költségek (díjak), − posta-, távíró-,

telefon- és telexköltségek, − hírlap-előfizetési díjak, összegek, − itt kell elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások számlázott értékét is. Az igénybe nem vett anyagjellegű szolgáltatások értékeként kell kimutatni a következő szolgáltatások bekerülési értékét: − a jogi személyek részért fizetett tagsági, szerzői, szakértői és pályázati díjak, egyesületi támogatások, − exporttal kapcsolatos bizományi díj, − tárgyi eszközök bérleti díjai, kölcsönzési díjai, − más vállalkozó által számlázott szociális, kulturális, sport- és gyermekintézményekkel, üdülőkkel kapcsolatos üzemeltetési költségek, − más vállalkozó részére szolgáltatás nyújtásáért fizetett (járó) összegek (távfűtési, takarítási, köztisztasági díj stb.), − más

vállalkozónak fizetett továbbképzéssel, oktatással kapcsolatos összegek, − a vállalkozási tevékenység keretében számlázott jogi, gazdasági és egyéb szakértői díjak (pl: éves beszámoló auditálásért számlázott összegek), − itt kell elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól magyarországi fióktelepének a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől igénybe vett nem anyagjellegű szolgáltatások (beleértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait) számlázott értékét. 3. Egyéb szolgáltatások értéke Az egyéb szolgáltatások költségei között kell kimutatni minden olyan költséget, amely nem minősül nem anyagjellegű szolgáltatásnak és bérjáruléknak. Egyéb szolgáltatások értékeként kell kimutatni a következő szolgáltatások bekerülési értékét: I. Pénzügyi szolgáltatások díjai (a fizetett kamatok kivételével), melynek tételei lehetnek például −

faktoring díjak, − rendelkezésre tartási jutalék − hitelintézeteknek fizetett egyéb jutalékok, − bankszámla-kezelési költségek, − váltóelszámítolási költség − minden olyan bankköltség, mely az eszközök beszerzési árában nem lehet figyelembe venni. II. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak Ide tartozik minden olyan illeték vagy hatósági díj, melyet az eszközök értékében nem lehet figyelembe venni (útlevélilleték, a különböző engedélyezési díjak, perköltségek, hatósági eljárási díjak stb.) III. Biztosítási díjak Valamennyi biztosítási díj idetartozik, kivéve a személyi jellegű egyéb kifizetések között leszámoltak,valamint az eszközök beszerzési értékébe figyelembe vett biztosítási díjak. IV. Saját termelésű készletek átminősítésekor fizetendő adók, járulékok Itt kell kimutatni a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor,

illetve a saját üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben. Személyi jellegű ráfordítások A személyi jellegű ráfordítások közé tartoznak: A bérköltség (54. szlacsoport) A személyi jellegű egyéb kifizetések (55. szlacsoport) és A bérjárulékok (56. szlacsoport) Bérköltségként a bruttó kereseteket kell elszámolni, amelyek a tárgyévet terhelik. Itt számolandó el  A bérnek minősülő természetbeni juttatás,  A természetes személy tulajdonos személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett összeg,  A jóváhagyott prémiumok, jutalmak,  A 13. és további havi fizetések is Személyi jellegű egyéb kifizetések körébe tartozónak minősülő minden olyan természetes személy részére történő kifizetés, amely a jogszabályok szerint nem tartozik a bérköltség elemei közé és a

természetes személy azt nem vállalkozási tevékenység keretében végezte. Bérjárulékként kell kimutatni  A társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott vetítési alapok és mértékeke alapján megállapított, tárgyévet terhelő összeget,  Azok egészségügyi hozzájárulás összegét (ételes és százalékos is),  A munkaadói járulék összegét,  A szakképzési hozzájárulás összegét,  A rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás összegét és  A kommunális adó összegét. Értékcsökkenési leírás Az immateriális javak és tárgyi eszközök után a választott amoritzációs módszer és a megállapított kulcs alapján számolandó el a terv szerinti értékcsökkenési leírás, beleértve a 100000 Ft értékhatár alatti egyedi bekerülési értékű tárgyi eszközök, vagyon értékű jogok és szellemi termékek terv szerinti értékcsökkenését is. Kizárólag a terv szerinti értékcsökkenés

számolható el a költségnemek között, azaz a terven felüli értékcsökkenések itt soha nem jelenhetnek meg, azok összegét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni Aktivált saját teljesítmények értéke A szlacsoport főkönyvi számláin kell elszámolni a következő tételeket: Saját előállítású eszközök aktivált értéke (582. szla)  A saját vállalkozásban végzett beruházás keretében előállított immateriális javak, tárgyi eszközök aktiválható előállítási költsége,  A tárgyi eszközökön végzett felújítási munkák előállítási költségei  A tenyészállattá átminősített állatok bekerülési értékét  A számviteli törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, ill. a rendkívüli ráfordítások között leszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét Saját termelésű készletek állományváltozása (581. szla)

A szla tartalmának meghatározásakor különbséget kell tenni a következő esetek között: Ha a gazdálkodó a saját termelésű készleteinek változásairól és év közben folyamatos értékben nyilvántartást: Nem vezet: úgy a 23-25. szlacsoprotok nyitó egyenlegét ide évnyitáskor átvezeti, évzárlatkor pedig az 581 szlával szemben a leletár alapján megállapított záróegyenleget kell a 23-25. szlacsoport szláira visszavezetnie, ill elég csak az állományváltozást könyvelnie, Vezet: úgy az 581. szlán az állománynövekedéseket és állomány csökkenéseket naprakészen könyveli Költségnem ellenszámla vagy költségnem átvezetési szla A szlacsoport tartalmát, könyvvezetésben szerepét meghatározza, hogy a gazdálkodó vezeti-e a 6. és 7 szalosztály számláit:  Ha a gazdálkodó költségeit elsődlegesen vagy csak költségnemenként számolja el, úgy az 59. szlacsoprt a költségnem átvezetési, ill. mérleg számla szerepét

tölti be  Ha a gazdálkodó költésgeit elsődlegesen költsgéviselőként és költséghelyenként könyveli, úgy az 59. szlacsoport a költségnem ellenszámlaként használandó az 51-57 szlacsoprotokkal szemben Általános költségek A 6. általános költségek számlaosztály a közvetett költségek kimutatására és elszámolására szolgáló szlákat, valamint e költségek átvezetésének számláit tartalmazza. A szalosztály vezetése nem kötelező Közvetett költségnek kell tekinteni a vállalkozás szervezeteinek, egységeinek működésével, üzemeltetésével, irányításával kapcsolatban felmerült költségeket. E költségek csoportjainak tartalmát a vállalkozási tevékenység sajátossági határozzák meg A közvetett költségek csoportjainak kialakításánál a tevékenységhez kapcsolódó közvetett költségeket az iparban termelő főüzemek, segédüzemek, közlekedésben a forgalomirányítás, építőiparban építésvezetőségek,

mezőgazdaságban főágazati költségek stb. ajánlatos kimutatni A 6. általános költségek szlaosztály bontása 61. javító-karbantartó üzemek költségei 62. szolgáltatást végző üzemek (egységek)k költségei 63. gépköltség 64-65. üzemi irányítás általános költségei 66. központi irányítás általános költségei 67. értékesítési és forgalmazási költségek E68. elkülönített egyéb általános költségek 69. költséghelyek költségeinek átvezetése Termelés és tevékenység üzem költségi  Ipari tevékenység:  Területi elhatárolás,  Az önálló vezetést,  A termelési, ipari szolgáltatási tevékenységet,  A kiszolgáló tevékenységet,  A keletkezett költségekkel való önálló gazdálkodást. Főüzemek tevékenysége a termelő tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a termelési, javítási tevékenységet végző főüzemek a gazdálkodó hozamtermelő egységei. Ennek keretében végzett munkájuk

mennyisége és minősége a vállalkozás eredményességét szolgálja A költségnemeken túl, ezért fontos e tevékenységek költségtételeinek, funkcióinak kialakítása is Ennek két módszere:  A költségnemek részletes felbontása,  Költségfunkciók kalakítása. A költségnemek részletes felbontásánál figyelembe kell venni a főüzem tevékenységét, így például egy termelő tevékenységet végző főüzemnél a közvetett anyagköltségen belül kimutathatóak a segédanyagok, fenntartási anyagok, energia, anyagi eszközök, ügyviteli anyagok stb. költségtételei A főüzemi tevékenység költségeinek költségfunkciós bontása, az egyes költségtételeknek egy-egy funkcióhoz való csatolását jelenti. Ennek alapján a következő funkciós bontás javasolható, -gépköltségek, -gépköltségeken kívüli működési költségek, az üzemi irányítási költségei. Ennél a megoldásnál természetesen a költségfunkciókhoz

kapcsolódó és a költségtételeket (költségnemeket) is kifejező költséghely számrendszert kell kialakítani. A főüzem lényegében minden költségét közvetlen költségnek minősítjük. Ez abban az esetben következhet be, ha a főüzem minden költsége egyetlen terméket vagy műveletet terhel. A főüzemi költségek közül csak egyes költségcsoportokat minősít a gazdálkodó egyéb közvetlen költségnek. Ilyen lehet például a gépköltségek költségcsoportja. Ebben az esetben a zárlati időszakban a főüzemek a közvetlen költségeit a költségviselő számlákra, a főüzemek közvetett költségeit a 68. Elkülönített egyéb általános költségszámlákra vagy a 853 Egyéb általános költségek számlára vezetjük át. Ha a gazdálkodó a főüzem összes költségét közvetett költségnek minősíti, akkor zárlatkor ennek teljes öszszegét a 68. Elkülönített egyéb általános költségek vagy a 853 Egyéb általános költségek

számlára vezetjük át. A segédüzem költségeinek elszámolása A javító, szolgáltató, karbantartó tevékenységet (társüzemi szolgáltatást) ellátó üzemek (egységek) költségeinek elszámolásánál a következők szerint lehet eljárni: A tevékenység összes költségét a 61-62. számlacsoportok erre kijelölt számláján gyűjtjük össze, majd ebből zárlatkor, az alapbizonylatok külön kigyűjtése alapján a „közvetlen” költségeket az igénybe vevőkre terheljük, a segédüzem rezsiköltségeit pedig átvezetjük a 68. Elkülönített egyéb általános költségek közé, illetve a 853. Egyéb általános költségek számlára A tevékenység „közvetlen” költségeit, anyag, bér stb. a bizonylatok feldolgozása során, azonnal az igénybe vevő költségcsoportokra, költséghelyekre terheljük, át az igénybe vevőkre, melyet az előző időszak tényszámainak ismeretében folyamatosan módosíthatunk. b.) Egyéb ágazatok -azonnal nem

utalványozhatók a költségviselőkre, de a végzett teljesítménnyel tevékenységgel biztosíthatóan szoros kapcsolatban vannak és utólag megfelelő mutatók, jellemzők alapján közvetlen költségként elszámolhatóak (pl. építőiparban a gépköltségek, kereskedelemben a hálózati költségek stb) -több tevékenységet is kiszolgálnak, de a tevékenységhez bizonyíthatóan nem kapcsolódnak, naturális mutatók, jellemzők alapján nem oszthatók meg a költségviselők között. Ezeket a költségeket teljes összegükben az egyéb általános költségek között kell kimutatni. Az értékesítés, forgalomba hozatal közvetett költségei A közvetett költségek csoportjai: 66. Központi irányítás általános költségei 67. Értékesítési költségek 68. Elkülönített egyéb általános költségek a.) Központi irányítás általános költségei A gazdálkodóknál idetartoznak - az ügyvezetés, - a gazdasági irányítás, - a humán igazgatás, - a

tevékenységek irányításával kapcsolatos műszaki-termelési, kereskedelmi, forgalmi igazgatási stb. b.) Értékesítési költségek - reklám-, propaganda-, csomagolási, piackutatási, vásári, kiállítási, szállítási, expedíciós, a vevőnek eladott termék szállítási, rekodási stb. költségei, az áru- és termékraktározás költségei, ezzel kapcsolatban a raktári és kereskedelmi szervezet személyi és anyagi stb. jellegű költségei is, az árukészlet biztosítási díjai és egyéb költségei, a göngyölegek természetes elhasználódása miatti javítási, selejtezési költségének összegei, az értékesítéssel összefüggő – de nem egy üzletkötéshez kapcsolódó – belföldi és külföldi utazási költség és napidíjak összegei, személyi reprezentáció, ügynöki jutalék, bizományosi díj stb., a kapott társüzemi szolgáltatások összegei. c.) Elkülönített egyéb általános költségek 681. Alapítás-átszervezés

költségei számlán a címnek megfelelően az alapítással, átszervezéssel (pl üzem, üzlet áthelyezés) kapcsolatos költségek számolandók el. E költségek aktíválhatóak az immateriális javak között. 682. Kutatás-kísérleti fejlesztés költségei számlán belül részletezni kell - a saját kutatás-fejlesztés témaszámra elszámolt közvetlen költségeit, - a vállalkozásba adott kutatás-fejlesztés költségeit, - a kutatás-fejlesztés eszközeinek terven felüli értékcsökkenési leírását, - a kutatás-fejlesztés általános és közvetett költségeit. 685. Garanciális javítási költségek címen kell elszámolni a garanciális javítási kötelezettséget felvállaló gazdálkodóknál a garanciális javítási idő alatt saját tevékenységben végzett munkák költségeit, a más vállalkozóval szerződés alapján végezetett számlázott összegeket, továbbá a garanciális kötelezettség fedezetére az árbevételként elszámolt

összeg számlával történő helyesbítésével adott engedmény értékét. TEVÉKENYSÉGEK (termelés) közvetlen költségei A 7. Számlaosztálya közvetlen költségek kimutatásra és elszámolására szolgáló számlákat tartalmazza A Számlaosztály vezetése nem kötelező. Kialakításánál elsősorban a gazdálkodók információs igényit és természetesen a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni Az értékesítés közvetlen költségeibe - az értékesített termékek, anyagok, áruk vagy teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei tartoznak, valamint - a kereskedelem közvetlenül elszámolt költségei tartozhatnak. A termelés, szolgáltatás közvetlen költségei azok a költségek, amelyek - a termelésre, szolgáltatásra közvetlenül elszámolhatóak (utalványozhatóak), - vagy e tevékenységekkel bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak és utólag megfelelő mutatók, jellemzők segítségével arra

feloszthatóak. Az előállítási közvetlen költségek tételei lehetnek: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Saját termelésű félkésztermék-felhasználás 3. Bérmunkadíjak 4. Közvetlen munkabérek 5. Közvetlen munkabérek különféle járulékai 6. Gyártáshoz közvetlenül kapcsolódó - speciális szerszámköltségek (leírások), - helyszíni szerelési, kiszállási és szállítási költségek, - gyártáshoz, előállításhoz kapcsolódó szellemi javak, K+F költségek (leírások), - gépköltségek. 7. Egyéb közvetlen költségek: - egyéb üzemi (műveleti) közvetlen költségek, - egyéb különféle közvetlen költségek. E tevékenységek közvetlen költségei lehetnek - a kiskereskedelmi egységek hálózati költségei, - a nagykereskedelmi tevékenységek hálózati költségei (raktárak, telepek, fiókok stb.), - vendéglátó tevékenység egységeinek hálózati költségei (beleértve a saját munkahelyi konyha egységének költségeit is), -

idegenforgalmi tevékenység hálózati költségei (pl. az utazási irodák, idegenforgalmat lebonyolító egységek stb.) hálózati költségei, - saját számlás export és import tevékenység közvetlen költségei stb. Az Önköltségszámítási Szabályzat A számviteli politika melléklete, amelyben az alkalmazott kalkulációs módszereket rögzítik és meghatározzák az alaptételek tartalmát. Tartalma • • • • • • • • • meg kell határozni az önköltség számítás alapfogalmait (költségnem, költséghely, költségviselő, szűkített önköltség, teljes önköltség, költségtényező, vetítési alap, közvetlenül, illetve közvetetten elszámolható költségek, közvetlen önköltség, stb.) ki kell alakítani a költségelszámolás rendjét meg kell határozni a költségelszámolás és kalkuláció folyamatában résztvevő egységek feladatait, a feladatok elvégzéséért felelősöket ki kell jelölni a kalkuláció tárgyát,

a kalkulációs egységeket meg kell határozni a különböző kalkulációk sémáját, a kalkulációs tételek tartalmát, költségtényezőit, tagolását, valamint az egyes költségtényezők tartalmát ki kell jelölni a kalkulációs időszakot szabályozni kell a közvetlen és közvetett költségek utalványozásának és elszámolásának, valamint ellenőrzésének rendjét meg kell határozni az alkalmazott vetítési alapokat és azok gyűjtésének módját, az alkalmazott munkaszám módszereket és azok rendszerét meg kell határozni a költségelszámolás és az utókalkuláció egyeztetésének a módját, gyakoriságát A költségek fogalma csoportosítása, tervezése Fogalma A költség a termeléshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett értéke. Élő és holt munkaráfordítás pénzben

kifejezett értéke. Költségek csoportosítása: a) termelési volumenhez való viszonyuk szerint: - fix költség: A termelési volumen változásától viszonylag függetlenek. o Mereven állandó: a termelési volumen változásától függetlenek (bérletidíj) o Viszonylag állandó költség A termelési volumen egy meghatározott szakaszában függetlenek attól, hogy a termelés hogyan alakul, de a termelési mennyiség nagymértékű emelkedése a költségek ugrásszerű növekedéséhez vezet. (rezsi) - változó költségek: függenek a termelési volumen változásától. o Arányosan változó költségek (proporcionális) Egyenes arányban követik a termelés mennyiségi változását. (anyagköltség) o Arány felett változó költségek (progresszív) Nagyobb arányban növekednek, mint a termelési mennyiség (túlórapótlék) o Arány alatt változó költségek (degresszív) A termelési volumen emelkedéséhez viszonyítva kisebb mértékben nőnek. (gépek

karbantartási, javítási költségei) b) Közgazdasági tartalmuk, megjelenési formájuk szerint: (költségnemek) Költségnemeknek a költségeknek azokat az egynemű fajtáit nevezzük, amelyek a vállalatnál elsődlegesen ebben a formában jelentkeznek, és további elemekre nem bonthatók. - Anyagköltség - Bérköltség - Közteher (adók és járulékok) - Értékcsökkenési leírás - Egyéb költség c) összetételük szerint: - egyszerű költségek: egyfajta költségeket tartalmaznak (költségnemek) - összetett költségek: több fajta egymástól elkülöníthető költségnemekből tevődnek össze. (üzemeltetési-, karbantartási ktg. d) Termeléssel való kapcsolatuk szerint: - alapköltség: közvetlen összefüggésben vannak a technológiai, termelési folyamattal - járulékos költségek: A kisegítő, kiszolgáló folyamatok, valamint az igazgatási, irányítási folyamatok költségeit tartalmazzák. e) tervezési módjuk, elszámolhatóságuk

szerint: - közvetlen költségek: Azok a költségek, amelyekről tervezésük, felmerülésük időpontjában egyértelműen megállapítható, hogy melyik terméket milyen mértékben terhelik (anyagköltség), továbbá azok a költségek amelyek az előállítással szoros kapcsolatban vannak vagy megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatóak. - közvetett költségek Tervezésük, felmerülésük időpontjában nem állapítható meg, hogy melyik terméket milyen mértékben terhelik, csak a felmerülés helye (költséghely) ismert. (gépköltségek) Költségek tervezése 1) Közvetlen költségek tervezése: Különböző mélységű és pontosságú lehet, aszerint, hogy a műszaki előkészítés valamelyik fázisában, vagy annak befejeztével rendelkezésre álló adatokra támaszkodik. a) Közelítő számítások: A műszaki előkészítés során készülnek. - Összehasonlító becslés: Akkor alkalmazzuk, ha a termék műszaki jellemzői csak

vázlatosan ismertek. Korábban előállított hasonló gyártmányok közötti összefüggésekből vonnak le következtetéseket. Annál eredményesebb, minél több hasonló gyártmány utókalkulációja áll rendelkezésre. - Interpolációs kalkuláció: Az összehasonlító becslés matematikai formája. A munkaigényesség, a bérköltség megtervezésén alapul b) Részletes számítások: A termék teljes műszaki dokumentációjának elkészülte után végzik. Sokkal pontosabb eredményt ad, mint a közelítő számítások. Költségnemenként külön-külön terveznek - Közvetlen anyagköltség tervezése: A tervezés során a közvetlen anyagok mennyiségének kiszámítása anyagnormák alapján történik. A tervezett közvetlen anyagköltség a termék előállításának norma szerinti szükséges anyagmennyiség és az anyagegységárak szorzatából adódik, mely összeget csökkenteni kell a megtérülő hulladék érétkével. A tervezés során a közvetlen

anyagköltség további csoportokra bontható (alapanyagktg., alkatrészek, fűtőanyag) Közvetlen anyagköltség nagyságát befolyásoló tényezők: o a gyártmány felépítése o anyagminőségi előírások o alkalmazott technológia o egységárak nagysága o a gyártásban elért megtakarítások, pazarlások, selejtpótlások anyagfelhasználása o külső kooperációs lehetőség - Közvetlen bérköltség megtervezése A közvetlen bérköltség a termelő munkásoknak a termékre közvetlenül elszámolható bértételeit tartalmazza. Ezen belül meg kell tervezni minden bérszerkezeti elemet, valamint a közterheit is. A munkabérköltség nagyságát meghatározó tényezők: o gyártmány felépítése o gyártási technológia, eljárás o a műveletek normaidő-szükéséglete o a műveletekre alkalmazott bértételek o selejt alakulása (a selejt javítása növeli bérköltséget) o anyagminőségi előírások o sorozatnagyság o a gyártás folyamán

végrehajtott műszaki, szervezési intézkedések bérmegtakarítása ill. bértöbblete - Gyártási különköltségek tervezése o speciális szerszámok, készülékek, sablonok, gyártóeszközök o joghasználati díjak o begyakorlás többlet költségei o helyszíni szereléssel kapcsolatos kiszállási és kiutazási költségek A különleges gyártóeszközök költségeinek tervezésénél célszerű gazdaságossági számítást végezni, ha a felhasználásokat nem a műszaki követelmények teszik nélkülözhetetlenné. A gyártóeszközök alkalmazása akkor tekinthető gazdaságosnak, ha a felhasználásukkal elért megtakarítás nagyobb vagy legalább egyenlő az eszközök előállítási költségével. A gyártóeszközök gazdaságosságát meghatározó tényezők: - a gyártóeszköz előállítási, beszerzési költsége - a gyártóeszköz élettartama - alkalmazásával előállítandó termékek mennyisége - a gyártó eszköz költségcsökkentő ill.

minőséget javító hatása 2) Közvetett költségek tervezése: a) Hagyományos módszer: Külön-külön kerülnek megtervezésre, meghatározásra az egyes költséghelyeken felmerülő általános költségek. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: üzemi általános költséget, gyáregységi általános költséget, vállalati általános költséget (igazgatási, fenntartási, adminisztratív költségek), műszaki, fejlesztési és garanciális költségeket. b) Közvetett költségnormák, rezsinormák tervezésének lépései: - A többszörösen összetett általános költségeket önállóan vizsgálható költségcsoportokra bontják. Olyan költségcsoportokat kell kialakítani, amelyek a költségjellemző változására azonos módon és mértékben reagálnak, és összetételük állandó. - Azoknak a költségjellemzőknek a kiválasztása, amelyeknek a változása legszorosabban összefügg az adott költségcsoport alakulásával. A helyes költségjellemző

kiválasztásánál a következő kritériumokat, követelményeket kell érvényesíteni: o Mennyiségben kifejezhető legyen o Megbízhatóan mérhetőek legyenek o Az adatai lényeges többletmunka nélkül rendelkezésre álljanak o Függvényében a költség megközelítően egyenes arányban változzon - Műszaki-gazdasági számításokkal a költségjellemzők egységeire eső normatív ráfordítások mértékének meghatározása A költséggazdálkodás fontosabb módszerei A költséggazdálkodás olyan tevékenység, amelynek központjában a költség áll, annak tervezése, utalványozása, analitikus nyilvántartása, főkönyvi elszámolása, ellenőrzése, elemzése és információrendszerének kialakítása. Költségek tervezése: Alapvető céljai: Olyan költségtervek összeállítása, amely megfelelő alapot biztosít: - A költségekkel való gazdálkodáshoz - Költség és önköltség alakulásának ellenőrzéséhez, elemzéséhez és ezek

csökkentéséhez - Gazdasági döntések meghozatalához A következő költségterveket célszerű összeállítani: - költségnemek szerinti terv - költséghelyenként költségterv - költség- és önköltségcsökkentés terve - költségviselők költségterve Költségek utalványozása: A termelési tevékenység ellátásához szükséges eszközök felhasználására az arra jogosultak bizonylattal, annak aláírásával engedélyt vagy utasítást adnak. Költségek analitikus nyilvántartása: Ennek vezetését részben a számviteli törvény írja elő, részben a vállalatok döntésére van bízva a nyilvántartás terjedelmét, tartalmát illetően. Főkönyvi elszámolás: A költségszámlákon történő könyvelést jelenti. A költségek ellenőrzésének elsősorban a következőkre kell irányulnia: - elkészültek-e a költségtervek - megfelelnek-e az előírásoknak - az utalványozást megfelelően végzik-e - megfelelő-e az analitikus nyilvántartás -

az önköltség számítás módjára, módszereire - bizonylati elvre, bizonylati fegyelemre - költségalakulás elemzésére Költségek elemzése Az elemzés rendjének kialakításánál a következő szabályokat célszerű betartani: - csak a szükségeset és a lényegeset elemezze a vállalat - előre meg kell határozni, hogy mit elemez a vállalat, mikor és milyen időszakonként végzi az elemzést, és mihez viszonyít, milyen módszert használ - az elemzésből következtetéseket kell levonni A költséggazdálkodás információrendszerének kialakításának célja: Olyan költség, önköltség adatoknak a folyamatos rendszeres és gazdaságos biztosítása a vezetés és a funkcionális szervek részére, amelynek az irányításához és a vállalatvezetéshez nélkülözhetetlenek. Módszerei: a) Felhasználási normák, normatívák alkalmazása Normákat általában termékegységekre, termékcsoportokra, technológiai folyamatokra közvetlenül elszámolható

felhasználásokra alakítanak ki. Normatíva alatt közelítő számításokkal vagy normák átlagolásával valamely jellemző egy egységére kiszámított értékadatokat érjük. (pl vállalati normatívák, iparági normatíva) Ez a k öltségtervezés és -elemzés l egfontosabb m ódszere, a v állalatnak arra ke ll t örekednie, hogy a felhasználások minél szélesebb körére dolgozzanak ki és alkalmazzanak normatívákat. b) Költségváltozási tényezők alkalmazása: Kétféle értelmezése van: - azt fejezi ki, hogy 1%-os termelésváltozást milyen mértékben követi a költség változása - azt fejezi ki, hogy a költségnek mekkora hányada tekinthető változó költségnek és mekkora hányada állandó költségnek. Költségek c soportosítása termelési volumenhez való viszonyuk szerint, é s e zek költségváltozási tényezője: - állandó, fix költségek: nulla - arányosan változó ktg.-k: 1 - arány felett változó ktg.-k: nagyobb, mint 1 -

arány alatt változó ktg.-k: 0 és 1 között A költségváltozási tényezőt célszerű meghatározni költséghelyekre, költségnemekre, költségcsoportokra, valamint a vállalkozás összes költségére vonatkozóan is. A számítás elvégzéséhez részben műszaki adatok szükségesek, részben tevékenységre jellemző olyan termelési illetve költségadatok, amelyek szerkezete összetétele legkevésbé tér el egymástól. Az egyes részterületekre kiszámított költségváltozási tényezőkből súlyozott számtani átlaggal határozható meg a vállalkozás általános költségváltozási tényezője. Ennek segítségével lehet megbontani a fedezeti összeg számításához az összes költséget állandó és változó költségekre. c) Fedezeti költségszámítás: Összefoglaló ne ve a zoknak a ré szköltségszámításon a lapuló köl tség- és e redményszámítási módszereknek amelyek: - 5 soron vezetik le az eredményt - 2 féle költségcsoporttal

számolnak - az állandó költségeket nem osztják fel a termékekre 5 soros séma: Árbevétel -Változó ktg. Fedezeti összeg -Állandó költség eredmény A költségek elszámolásának módozatai 1. A gazdálkodó csak az 5 Költségnemek számlaosztályban számolja el az üzemi, üzleti tevékenység költségeit a) saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeli nyilvántartást nem vezet, év végén az állományváltozásokat az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben számolja el b) a saját termelésű készletekről évközben folyamatos értékbeli nyilvántartást vezet, az állománynövekedéseket és csökkenéseket az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben számolja el. 2. A gazdálkodó elsődlegesen az 5 Számlaosztályban könyveli az üzemi (üzleti) tevékenység költségeit a mérlegszámlákkal szemben és másodlagos költségelszámolást vezet

a 6 és 7 számlaosztályban 3. A gazdálkodó elsődlegesen a 6 és 7 számlaosztályban könyveli a költségeket és másodlagos 5 Számlaosztálybeli költségelszámolást alkalmaz az 59. Költségnem ellenszámlát használva A költségek elszámolása költségnemek szerint A számviteli törvény minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára előírja a tevékenység költségeinek költségnemenkénti kimutatását. A termelési, tevékenységi költségek költségnemek szerinti elszámolása az 5. Költségnemek számlaosztályban történik Az egyes költségnem számlákra az előzetesen felszámított, de teljes összegben le nem vonható általános forgalmi adó összegét is költségként kell könyvelni. A 5. számlaosztály tartalma: 51. Anyagköltség 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 53 Egyéb szolgáltatások költségei 54. Bérköltsége 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési

leírás 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 59. Költségnem ellenszámla vagy Költségnem átvezetési számla Anyagjellegű ráfordítások közé tartozik: - anyagköltség (51) - igénybevett szolgáltatások költségei (52) - egyéb szolgáltatások költségei (53) - ELÁBÉ (814) - eladott (közvetített) szolgáltatások értéke (815) A költségnemek között nem jelenhet meg a 814 és a 815, de részei az anyagjellegű ráfordításoknak. Anyagköltségként kell elszámolni a naptári évet terhelő anyagfelhasználások bekerülési értékét (amely már csökkentésre került az elszámolt értékvesztésekkel és növelésre került a visszaírt értékvesztésekkel - a felhasznált vásárolt alap-, segéd-, fenntartási és üzemanyagok tényleges beszerzési áron számított értékét - valamennyi energiahordozó értékét - vásárolt alkatrészek és tartalék alkatrészek értékét - anyagi eszközök az egy évnél rövidebb elhasználódási

idejű gyártóeszközök beszerzési áron számított értékét - környezetvédelmi termékdíj - nem reprezentáció céljára beszerzett ásványvíz, szikvíz, üdítőitalok és teafélék beszerzési áras (áfát is tartalmazó) értékét - vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét Csökkenti az anyagköltséget: a hulladékmegtérülés, anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összege. Igénybevett szolgáltatások között kell kimutatni - igénybevett anyagjellegű szolgáltatások között kell kimutatni – a teljes összegben le nem vonható áfaval együtt – a következő szolgáltatások bekerülési értékét: o belföldi és külföldi utazási és kiküldetési költségek o más vállalkozóval végeztetett fuvarozási, szállítási, rakodási tevékenységek költsége o csomagolási költségek o bérmunkadíjak o más vállalkozóval végeztetett fenntartási,

karbantartási és javítási költségek o hírlap-előfizetési díjak o posta-, távíró-, telefon- és telexköltségek o nem tárgyi eszközt érintő kölcsönzési díjak - igénybevett nem anyagjellegű szolgáltatások értékeként kell kimutatni – a teljes összegben le nem vonható áfával együtt – a következők bekerülési értékét: o a jogi személyek részére fizetett tagsági, szerzői, szakértői és pályázati díjak o exporttal kapcsolatos bizományi díj o tárgyi eszközök bérleti díjai, kölcsönzési díjak o más vállalkozó által számlázott szociális, kulturális, sport- és gyermekintézetekkel, üdülőkkel kapcsolatos üzemeltetési költségek o hirdetési díjak, reklám- és propagandaköltségek, piackutatás költségei o más vállalkozónak fizetett továbbképzéssel, oktatással kapcsolatos összegek Egyéb szolgáltatások Az egyéb szolgáltatások költségei között kell kimutatni minden olyan költséget, amely nem

minősül nem anyagjellegű szolgáltatásnak és bérjáruléknak. - pénzügyi szolgáltatások díjai (a fizetett kamatok kivételével) - hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak (ide tartozik minden olyan illeték vagy hatósági díj, amelye az eszközök értékében nem lehet figyelembe venni) - biztosítási díjak (valamennyi biztosítási díj, kivéve a személyi jellegű egyéb kifizetések között, valamint a tárgyi eszközök beszerzési értékében figyelembe vettek) - saját termelésű készletek átminősítésekor fizetendő adók, járulékok Személyi jellegű ráfordítások - bérköltség (54) : az érvényes jogszabályok szerinti ilyen jogcímen kifizetett bruttó kereset, amelyek a tárgyévet terhelik o bérnek minősülő természetbeni juttatás o a természetes személy tulajdonos személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett összeg o jóváhagyott prémiumok jutalmak - személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül minden olyan

természetes személy részére történő kifizetés, amely a jogszabályok szerint nem tartozik a bérköltség elemei közé és a természetes személy azt nem vállalkozási tevékenység keretében végezte, ideértve az ezekhez kapcsolódó előzetesen felszámított, de teljes összegben le nem vonható áfát, valamint ezen összegek után a gazdálkodó által fizetendő SZJA összegét is - bérjárulékként kell kimutatni o társadalombiztosítás összegét o egészségügyi hozzájárulás o munkaadói járulék o szakképzési hozzájárulás o rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás o kommunális adó Értékcsökkenési leírás Az immateriális javak és a tárgyi eszközök után a választott amortizációs módszer és a megállapított kulcs alapján számolandó el a terv szerinti értékcsökkenési leírás, beleértve az egy összegben történő leírást (100 000Ft-ig) Csak a terv szerinti écs-t tartalmazza! Aktivált saját teljesítmények

értéke A következő tételek kell itt elszámolni: Saját előállítású eszközök aktivált értéke (582) - a saját vállalkozásban végzett beruházás keretében előállított immateriális javak tárgyi eszközök aktiválandó előállítási költsége - tárgyi eszközökön végzett felújítási munkák előállítási költségei - a számviteli törvény szerint az egyéb ráfordítások, illetve rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítási eszközök és saját teljesítmények önköltségen számított értékét Saját termelésű készletek állományváltozása (581) - itt kell kimutatni a saját termelésű készletek állományváltozását Költségnem ellenszámla vagy költségnem átvezetési számla (59) - ha a gazdálkodó költségeit elsődlegesen csak költségnemenként számolja el, úgy az 59. számlacsoport a Költségnem átvezetési ill mérleg számla szerepét tölti be - ha a gazdálkodó költségeit

elsődlegesen költségviselőkén és költséghelyenként könyveli úgy az 59. számlacsoport a költségnem ellenszámlaként használandó az 51-57 számlacsoporttal szemben A költséggazdálkodás ellenőrzése A költségek csökkentése minden vállalkozónál alapvető érdek és cél, ezért a v ezetés ál landó és k iemelt feladatát jelenti. A vállalkozás költséggazdálkodása olyan komplex tevékenységet jelent, melynek központjában a költség áll, annak tervezése, utalványozása, főkönyvi elszámolása, kalkulációja, elemzése, ellenőrzése, valamint információs rendszerének kialakítását. A költségtervezési feladatok ellenőrzése: A vállalkozás célja olyan költségtervek összeállítása, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a költségekkel v aló g azdálkodás, a kö ltségcsökkentés, az önköl tségcsökkentés irányításához, a kö ltéség- és önköltség alakulásának elemzéséhez, ellenőrzéséhez és a gazdasági

döntések megalapozásához. E célok megvalósulásához szükséges ellenőrizni, hogy - megfelelően készítették- e el a legfontosabb költségek terveit - megfelelően alakították-e ki az önköltségcsökkentés vállalkozáson belüli elszámolási rendjét - megfelelő-e a költségek tervezésének módszere és rendszere - a költségtervek kényszerítenek-e takarékosságra - a költségtervek tartalma és szerkezete megfelelő-e a költséggazdálkodás irányításához Vizsgálni kell hogy alkalmaztak-e korszerű módszereket, megfelelően képzett szakembereket és hogy a költségtervek összeállításába bevonták-e az érdekelteket. A felhasználások utalványozásának ellenőrzése: Az felhasználások u talványozása az t j elenti, h ogy a t ermelési, s zolgáltatási tevékenység el látásához szükséges eszközök felhasználására a a rra j ogosult s zemély bi zonylattal e ngedély ill. ut asítás adhat Az utalványozásokkal kapcsolatban

vizsgálni kell: - az utalványozást végző szervek kialakítását - megfelelő személy jogosult-e az utalványozásra - megfelelő-e az utalványozás bizonylati rendje - betartják-e az utalványozás fegyelmét A költséggazdálkodás információs rendszerének ellenőrzése: Az költségekkel kapcsolatos információs rendszer kialakításának célja olyan költség- és önköltségadatoknak a b iztosítása a v állalkozás v ezetése és a f unkcionális s zervek s zámára, am elyek a h atékony vezetéshez nélkülözhetetlenek. Vizsgálni kell, hogy: - az információs rendszert előre megtervezték-e - az információkat korszerű eszközökkel é s m ódszerekkel, g azdaságosan, pá rhuzamosság né lkül, gyorsan szolgáltatják-e - az információ eljutnak-e mindazokhoz akik ezek alapján döntenek vagy értékelnek - biztosítják-e ezeket az információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások mérlegben s zereplő tételek értékeléséhez is - az

információkkal kapcsolatban érvényesítik-e a bizonylati elvet és bizonylati rendet, megkövetelik-e a bizonylati fegyelmet A költségellenőrzés módszereinek vizsgálata Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy: - folyamatba épített ellenőrzést szerevetek-e: o az utalványozások helyessége o a bizonylatok elszámoltatása o a bizonylatok tartalmi helyessége tekintetében - funkcionális ellenőrzést szerveztek-e: o az utókalkulációnál az önköltség helyessége o a bizonylatok helyessége, az analitikus és főkönyvi könyveléssel való egyeztetése tekintetében - az ellenőrzésre hivatott szervek, személyek minden évben felvették e munkatervükbe: o a költséggazdálkodás komplex ellenőrzését o a korábbi vizsgálatok utóvizsgálatát o az eseti téma- és célvizsgálatokat - esetenkénti vizsgálatokat szervezetek-e az észlelt hiányosságok okainak feltárására A követlen és közvetett költségek, illetve költségnemek

elszámolásának ellenőrzése: A köv etlen é s köz vetett k öltségeket a v állalkozó a z önköl tség-számítási s zabályzatban és a s zámlarendjében szabályozza. Fontos ellenőrizni, hogy ezek megfelelnek-e a számviteli törvény előírásainak A kö vetlen k öltségek elszámolásának ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy közvetlen költségként számolták-e el a termék előállításával bizonyítottan szoros kapcsolatban álló, továbbkülönböző mutatók segítségével a termelésre felosztható - közvetlen anyagköltséget - közvetlen bérköltséget - közvetlen bérek járulékait - gyártási külön-költségeket - egyéb közvetlen költségeket A közvetlen költségek ellenőrzéséhez fel kell használni az önköltség-számítási szabályzat és a számlarend előírásait. A közvetett (általános) költségek ellenőrzése keretében vizsgálni kell hogy közvetlen költségkén számolták-e el: - igazgatási költségeket (az

igazgatás különböző szintjeinek személyi és anyagi jellegű költségei) - egyéb általános költségeket (a vállalkozás működésével kapcsolatban felmerült költségek, amelyek nem tartoznak az értékesítési, illetve igazgatási költségek közé) - kutatás-fejlesztés aktiválásra nem kerülő költségeit - a garanciális javítás költségeit - egyéb általános költségeket A költségnemek elszámolásának ellenőrzésénél a számviteli törvényben és a belső szabályzatok előírásiból kell kiindulni. Vizsgálni kell az alábbi költségnemek megfelelő tartalmú és időbeni teljes elszámolását: - anyagjellegű ráfordítások (anyagköltségek, igénybevett szolgáltatások költségei és egyéb szolgáltatások költségei) - személyjellegű ráfordításokat (bérköltségek, személyi jellegű egyéb kifizetések, és bérjárulékok) - értékcsökkenési leírást és mindezek elszámolását, egyezőségét, szabályszerűségét, a

költségnemek ill. az eredménykimutatás valódisága érdekében. Az éves beszámoló részét képező mérleg tartalma, felépítése, a mérlegtételek csoportosítása, értékelésének általános szabályai. A mé rleg egy ol yan ké toldalú ki mutatás, a melynek ba l ol dalán a z e szközöket, j obb ol dalán a z eszközök forrását egy meghatározott időpontban és értékben tartalmazza. A mérlegnek tartalmaznia kell minden eszközt, saját tőkét, céltartalékot, minden kötelezettséget, időbeli elhatárolásokat, amelyek a gazdálkodó válós vagyoni és pénzügyi helyzetének bemutatásához szükséges. Mérlegkészítés alapelvei: - a m érleget ál talában a l eltár al apján k észítik, a l eltárból át vezetik az es zközök és f orrások értékét - lapszámos alakban készül - mérleg egyezőség elvét biztosítani kell: összes eszköz = összes forrás A mérlegnek 2 változata van: A v áltozat: a m érleg b al ol dalán

eszközök, j obb ol dalán a f orrások s zerepelnek. A ké t ol dal egyezősége biztosított. Jellemzői: - mérlegtételek elhelyezkedése mérlegszerű - eszközök és források elkülönítetten kerülnek elhelyezésre és automatikus egyezésük a mérlegben biztosított - eszközök szerepeltetése fordított likviditási sorrendben történik - források szerepeltetése lejárati sorrendben történik. B változat: ez először tartalmazza az eszközöket majd az 1 éven belül esedékes kötelezettségeket. Jellemzői: - a mérleg lépcsőzetes felépítésű, felépítése során elsősorban finanszírozási követelmények teljesülnek - az egyeztetés sajátosan érvényesül A mérlegséma hármas fokozatú tagolást követ: - Mérleg főcsoport: jele a nyomtatott nagybetű - Mérlegcsoportok: a mérlegfőcsoportokon belüli ki sebb, de m ég t öbb mérlegsort magába foglaló kategória, jele a római számok - Mérlegsorok: a mérlegcsoportokon belüli szűkebb

kategóriák, jele az arab számok Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással ellenőrizni, egyedenként értékelni kell. A m érlegtételek ér tékelése során f igyelembe ke ll ve nni m inden ol yan é rtékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Mérlegérték = bekerülés érték + - értékmódosítások Értékmódosítás l ehet értékcsökkenés, ér tékvesztés, ér tékhelyesbítés, v alós ér tékelés és árfolyam különbözet. Bekerülési érték: minden az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült, ide kapcsolható beszerzési és előállítási költség. Ez lehet: - beszerzési ár (érték) - előállítási költség A bekerülési érték megállapításakor a vételárból kell kiindulni, azt kell módosítani: - szállítási, rakodási költség - alapozási, szerelési, üzembe helyezési

költség - beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költség - felár, bizományi díj, vámköltség - vámárut terhelő vámteher beszerzéshez kapcsolódó adó, illeték hatósági, igazgatási és szolgáltatási díjak előzetesen felszámított de le nem vonható áfa vásárolt vételi opció díja eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitel, kölcsönt beruházásoknál az üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj kapott engedmény Az eszköz előállítási költségének részei azok a költségek, amelyek: - az előállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül felmerültek és szorosan kapcsolódnak - azok a köl tségek, amelyek megfelelő mutató segítségével a termékre szolgáltatásra feloszthatók Pénzeszközök foglma, fajtái, megjelenése a beszámolóban A pénzeszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartási rendszere Pénzeszközök a készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk valamint a bankbetétek értékét foglalják

magukba. A mérlegben a B/ IV. soron találhatók Fajtái: - Pénztár - Csekkek - Bankbetétek Valutakészlet, devizaszlán lévő deviza forint értékének meghatározása: - a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán. - a mnb által közzé tett hivatalos devizaárfolyamon. - ha nem jegyzett, és nem konvertibilis valuta, a valuta szabad piaci árfolyamán. - vagy csak vételi, vagy csak eladási árfolyamon A forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben kell felvenni és a ténylegesen fizetett forint összeg alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A vállalkozás készpénz fizetéseinek teljesítésére és az ehhez szükséges készpénz összegek, valamint a közvetlenül befolyó készpénz bevételeinek kezelésére házi pénztárat létesít. A pénz kezelésére vonatkozó előírásokat a pénzkezelési szabályzatnak kell tartalmaznia. A bank a vállalkozást,

mint számlatulajdonost az elszámolási betétszlán bekövetkezett változásokról szlakivonatban értesíti. A vállalkozás előre meghatározott célokra elkülöníthet pénz, melynek nyilvántartására elkülönített betétszlát nyit. A vállalkozás devizában rendelkezésre álló pénzeszközeit devizabetétszlán különíti el. 381: Pénztár A pénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot, a kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. Ha van eredeti bizonylat akkor nem kötelező kiadási pénztárbizonylat kiállítása Ezek szigorú számadású bizonylatok. A bankszlákra csak szlakivonat alapján szabad könyvelni 384: Elszámolási betétszámla A szla terhére kell könyvelni az elszámolási betétszláról történő kifizetéseket, átutalásokat, a szla javára kell könyvelni a jóvá írt bevételeket. 385: Elkülönített betétszámlák A vállalkozás elkülönítetten mutatja ki a kamatozó betétszlákat, a

fejlesztési célra elkülönített pénzeszközöket, a munkavállalók lakás vásárlására, építésére szánt összegeket, valamint az ennek terhére folyósított kölcsönök törlesztésének összegeit. 389: Átvezetési számla A pénztár és a bankszla, valamint a bankszlák közötti mozgások áthidalására használják. 382: Valutapénztár A valutapénztár valuta készletét növelő tételeket a bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított Ft értéken kell könyvelni: - ha a valuta a hitelintézettől történő vásárlásból ered, akkor a pü-i teljesítés napján érvényes az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által meghirdetett valutaeladási árfolyamon átszámított ft értéken kerül elszámolásra - ha a valuta a külföldi érdekeltségből kivont és valutában teljesített eredményből ill. egyéb címen ( export árú, szolgáltatás teljesítés) keletkezett, akkor a pü-i teljesítés napján érvényes választott

árfolyamon átszámított ft értéken kell könyvelni - a devizaszláról valutapénztárba történő valutafelvételt a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon kell a valutapénztárban növekedésként elszámolni - a valutapénztár valutakészletét csökkentő tételeket a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított ft értéken kell elszámolni. az átlagár megállapításáról a vállalkozó dönt, lehet fifo módszer, vagy a készleten lévő valuta súlyozott átlagárárfolyama. 386: Deviza betétszámla A devizaszlán lévő devizakészletet növelő tételeket a bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított Ft értéken kell könyvelni: - az elszámolási betétszláról átutalt ft ellenében történő deviza vásárlásakor a devizát az adott hitelintézet által folyósított és devizaszlán jóváírt devizahitel összegét a pü-i teljesítés napján érvényes az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által meghirdetett

valutaeladási árfolyamon átszámított ft értéken kell elszámolni - a devizaszlán devizában jóváírt külföldinek minősülő hitelezőtől devizában felvett hitel összegét, a külföldi érdekeltségből kivont eredmény ill. befektetés összegét, a devizaszlán egyéb címen jóváírt befizetéseket a pü-i teljesítés napján érvényes választott árfolyamon átszámított ft értéken kell meghatározni - a pénztárból devizaszlára történő valutabefizetés összege a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon kerül elszámolásra - a devizaszlán lévő devizakészletet csökkentő tételeket a deviza könyv szerinti árfolyamán átszámított Ft értéken kell elszámolni. Pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok: - bevételi, kiadási pénztárbizonylatok napi, időszaki pénztárjelentés csekkek, utalványok bankszla kivonatok, banki értesítések Szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és

felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a sorszám szerint felhasznált mennyiség és a felhasználás időrendi sorrendje is megállapítható. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal elszámolni A hitelkártyák, bankkártyák egyedi analitikus nyilvántartása tartalmazza: - a kártya konkrét megnevezését, a kártya pénznemét, a felhasználható keretösszeget, a felhasználásra jogosult személy(ek) nevét, a kártya kibocsátójának nevét, a kártya érvényességi idejét, a kártyán elhelyezett ill. felhasznált összeget, hivatkozás az elhelyezéshez, felhasználáshoz kapcsolódó bizonylatra. Pénzeszközök értékelése a mérlegben: Könyv szerinti érték ±Árfolyamkülönbözet Mérlegérték Külföldi pénzeszközök év végi értékelése: - Az üzleti év mérleg-fordulónapján meg kell állapítani a valutapénztárban lévő valutakészlet, devizaszlán lévő deviza könyv szerinti értékét - Meg kell

állapítani a választott értékelési eljárásnak megfelelően a fordulónapi árfolyam és a könyv szerinti érték különbözetét - Ha az összevont különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre ill. eredményre gyakorolt hatása jelentős o Amennyiben összevontan veszteség, a pü-i műveletek ráfordításai (876) között kell elszámolni o Amennyiben összevontan nyereség, a pü-i műveletek bevételei (976) között kell elszámolni - Amennyiben az összevont értékelési különbözet nem jelentős, akkor a devizaszlán lévő deviza ill. a valutapénztárban lévő valuta könyv szerinti értéken kerül a mérlegbe. A devizaszla ill. valutapénztár mérlegértékének megállapítása során meg kell nézni a könyv szerinti árfolyam és a fordulónapi választott árfolyam viszonyát: - Amennyiben a fordulónapi választott árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam és az összes devizás eszköz és forrás

állomány értékelése során keletkezett árfolyamkülönbözet összevont egyenlege jelentős, akkor a devizaszlán nyilvántartott devizát ill. a valutapénztárban nyilvántartott valutát fel kell értékelni a fordulónapi választott árfolyamra - Amennyiben a fordulónapi választott árfolyam alacsonyabb, , mint a könyv szerinti árfolyam és az összes devizás eszköz és forrás állomány értékelése során keletkezett árfolyamkülönbözet összevont egyenlege jelentős, akkor a devizaszlán nyilvántartott devizát ill. a valutapénztárban nyilvántartott valutát le kell értékelni a fordulónapi választott árfolyamra - Amennyiben a fordulónapi választott árfolyam akár alacsonyabb, akár magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam,de az összes devizás eszköz és forrás állomány értékelése során keletkezett árfolyamkülönbözet összevont egyenlege nem jelentős, akkor a devizaszlán nyilvántartott devizát ill. a valutapénztárban

nyilvántartott valutát nem kell átértékelni a mérlegérték egyenlő a könyv szerinti értékkel. A pénzeszközök leltárazása minden év dec. 31-ével leltár elkészítését megelőzően egyeztetéssel történik A Szt. előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot A szabályzat elkészítésének célja, hogy a vállalkozás bankszlán ill. pénztárban lévő pénze biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszerű legyen. A pénzkezelési szabályzat tartalmazza: - a házipénztár helyszínét, a működtetésére vonatkozó szabályokat, - a házipénztár biztonsági követelmény rendszerét, - a készpénz banktól történő szállításának biztonságos módját, - a készpénz postán történő feladásának biztonságos módját, - a pénztárban tartott nagyobb összegű készpénz őrzésének módját, - a

készpénz bevételek és kiadások bizonylatait és annak felszereltségi követelményeit, - a készpénzes kiadások összeghatárát, - a napi záró készpénz állomány meghatározását, - a pénztári utalványozók és ellenőrök feladatait, - a pénztár napi zárására vonatkozó feladatokat, - az évközi ellenőrzések időszakainak meghatározását, - a pénztári bizonylatok nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat, - a pénztárbizonylatok útját a kivételezéstől a lefűzésig, - a valutapénztárnak vezetésével kapcsolatos sajátos feladatok előírását, - a pénztár mérleg-fordulónapi leltárához kapcsolódó végrehajtási és értékelési feladatokat, különös tekintettel a valutakészletek számban vételére és értékelésére. Az előzőeken kívül rögzíti a vállalkozás az általa alkalmazott fizetési módokat, ez lehet. - átutalás, - beszedési megbízás, - készpénz helyettesítő fizetési eszköz, -

készpénz fizetés - bankkártya Ki kell alakítani a pénzkezelés személyi feltételeit, vagyis rögzíteni kell a vállalkozásnak a pénztáros, az utalványozó, valamint az ellenőr feladatait, felelősségét. Ki kell zárni az összeférhetetlenséget A készpénzforgalom szabályozása mellett szabályozni kell a bankszla forgalmat is, rögzíteni szükséges a bankszla feletti jogosultságokat. Pénzeszközök analitikája és bizonylatolása 1. Pénztárt érintő gazdasági események bizonylatolása Bevételi pénztárbizonylat • pénztáros adja ki • szigorú számadásű bizonylat • 3 példányos Kiadási pénztárbizonylat • • • szigorú számadású bizonylat 2 példányos pénztár adja ki Pénztári jelentés • • • tartalmazza a pénztárt érintő valamennyi gazdasági eseményt a bevételi és a kiadási bizonylat szerint pénztáros készíti ellenőrzési céllal: pénztárban lévő tényleges pénzkészlet a jelentésben szereplő

összeggel készülhet: naponta, hetente, 10 naponként, havonta 2. Valuta pénztárt érintő gazdasági események bizonylatolása • mivel a mérlegben a valutát forintban kell beállítani, a valutát érintő gazdasági eseményekről is bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, mint a sima pénztárnál, de természetesen forintban. Az átszámításnál az Magyar Nemzeti Bank vagy a saját bank által meghatározott közép árfolyam a mérvadó • emellett a pénztárban analitikus nyilvántartást is kell vezetni • tartalma: o sorszám o dátum o megnevezés o bevétel (valuta, forint) o kiadás (valuta, forint) o készlet (valuta, forint) 3. Elszámolási betétet érintő gazdasági események bizonylatolása • külön nyilvántartás nem szükséges, mert ha a vállalkozásoknak több betétszámlája van a 384-es főkönyvi számlát bontja • bizonylatai o számlakivonat o számlaértesítő o átutalási megbízás o átvezetési megbízás

o készpénzfelvételi megbízás o készpénz befizetési megbízás Devizabetétet érintő gazdasági események bizonylatolása • külön analitikára nincs szükség • bizonylatai megegyeznek az elszámolási betéttel A rövid lejáratú kötelezettségek rendszere, fajtái, bizonylatai, analitikus és főkönyvi nyilvántartási rendszere Rövid le járatú k ötelezettség az e gy ü zleti é vet me g n em h aladó le járatra k apott k ölcsön, h itel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is. Ide tartozik általában a vevőktől kapott előleg, szállítói tartozások, váltótartozások, fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, egyéb rövid lejáratú kötelezettség is. Rövid lejáratú kötelezettség fajtái: - rövid lejáratú kölcsönök - rövid lejáratú hitelek - vevőktől kapott előlegek - kötelezettségek

áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (szállítók) - váltótartozások - rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Állományba vétel Forintban ke letkezett köt elezettségnél az e lismert, s zámlázott ö sszeg, p énzügyileg folyósított összeg, kötelezettség fedezetére adott váltónál a fizetendő összeg, szerződésben rögzített összegben Devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél: - ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon átszámított forintértéken - ha el számolási b etétszámlára ér kezik a p énz, ak kor a t eljesítés n apján ér vényes devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken Kötelezettségek analitikus nyilvántartása Általános követelmény,

hogy egyrészt a nyilvántartásnak egyedi jellegűnek kell lennie, másrészt célszerű elkülöníteni a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni tételeket. Szállítókkal szembeni kötelezettségek analitikus nyilvántartásának adattartalma: - számla sorszáma - szállító azonosítása (név, kód stb) - teljesítés időpontja - teljesítés beazonosítása - számla kiállításának időpontja - áfa alapja adókulcsonkénti részletezésben - áfa kulcsa, összege - esedékesség időpontja - pénzügyi teljesítés időpontja, módja és összege Devizában fennálló kötelezettség esetében tartalmaznia kell a kötelezettség összegét devizában, a nyilvántartásba v ételkor alkalmazott ár folyamot és a m érleg f ordulónapi átértékelés ö sszegét forintban. Kapott hitelek, kölcsönök analitikus nyilvántartásának adattartalma: - hitelt, kölcsönt folyósító azonosítására szolgáló

adatok - folyósítás időpontja, forintösszege (ha devizás akkor devizaösszeg + alkalmazott árfolyam) törlesztések esedékességének időpontja és összege kamatfeltételek pénzügyi rendezések időpontja és összege devizában kapott hitelek, kölcsönök esetében mérleg fordulónapi átértékelés forintösszege A saját tőke fogalma, összetevői Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenysége során, szabadon felhasználhatja, általában nincs időbeli vagy a felhasználás céljára vonatkozó megkötés. A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását. A gazdasági társaságokról szóló törvény csak átmenetileg engedi meg, a saját tőke a jegyzett tőke meghatározott

szintje alá csökkenjen. A saját tőke a vállalkozás vagyonának saját forrása. Mérleg szerinti csoportosítása: - Jegyzett tőke - Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Tőketartalék - Eredménytartalék - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék - Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tőke A jegyzett tőke a tulajdonosok által a vállalkozás létesítésekor és tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközök értéke. A jegyzett tőke a tulajdonosok pénzbeli betétjéből, ill nem pénzbeli betétjéből áll. A jegyzett tőke a választott társasági formától függően törzstőke, ill részvénytőke elnevezést kaphat A mérlegben szereplő érték a jegyzett tőke könyv szerinti értéke. A jegyzett tőke leszállításakor a korábban visszavásárolt és bevont saját részvények, üzletrészek könyv szerinti értékét re ndkívüli rá fordításként ( 887), a

r észvények, üz letrészek né vértékét, pe dig re ndkívüli bevételként (987) kell elszámolni. A kiegészítő mellékletben értékelni k ell a v állalkozás v alós v agyoni, pü -i é s jö vedelmi helyzetét, a z eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni az alapításkor, ill. a jegyzett tőke emeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, nem p énzbeli ho zzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, ill. annak módosítása megengedi Mérlegben szereplő érték a jegyzett, de még be nem fizetett tőke könyv szerinti

értéke. Közvetlen eredményhatása nincs. A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozás valós vagyoni, pü-i é s jö vedelmi helyzetét, a z eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Tőketartalék A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: - Rt-nél a részvények kibocsátáskori értékét, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, - egyéb vállalkozásnál a tulajdonosok által az alapításkor, ill. a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, - a jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben, - a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét, - a tőketartalékból lekötött

tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a pénzmozgással, ill. az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: - a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, - a veszteség miatt a negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, - a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét, - a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, - a pénzmozgással, ill. az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. Állományba vétel: - Rt-nél a részvények kibocsátáskori értékét, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti

különbözetet, - egyéb v állalkozásnál a tulajdonosok által az alapításkor, ill. a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, - a jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben, - a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét, - a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a pénzmozgással, ill. az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. A mérlegben szereplő érték a tőketartalék könyv szerinti értéke. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait. Eredménytartalék Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: - az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét),

ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, - a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, - a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, - a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, - az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a pénzmozgással, ill. az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: - az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását

(veszteségét) is, - a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, - az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, - az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó kötvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, - a gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, - a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét, - a pénzmozgással, ill. az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. Állományba vétel: - az előző üzleti év mérleg szerinti

eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, - a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, - a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, - a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, - az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a pénzmozgással, ill. az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. A mérlegben szereplő érték az eredménytartalék könyv szerinti értéke. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait. Az analitikus

nyilvántartás és főkönyvi nyilvántartás közötti egyeztetést a vállalkozás az év végén az éves beszámoló összeállítását megelőzően végzi. Lekötött tartalék A lekötött tartalék a tőketartalékból, ill. az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magába A tőketartalékból kell lekötni és lekötött tartalékba átvezetni: - a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, - a más jogszabály szerint, vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő – tartalékot, - a tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: - a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a v

isszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékét, - átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget, - az al apítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, - a nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegét, - a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, - a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, - más jogszabály szerint, vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő, vagy saját céljait szolgáló – tartalékot. Amennyiben a jogszabály rendelkezése alapján a Rt. Alaptőkéjét a

lekötött tartalék javára – az alaptőke terhére képzett tartalékként – szállították le, a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az így átvezetett ö sszeget a l ekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni. Az elkülönített lekötött tartalékot csak a jogszabályban meghatározott módon lehet megszüntetni: - veszteségrendezésre – az erről szóló döntés időpontjával – az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, ill. - alaptőke-emelésre – a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával – a jegyzett tőkét növelő tételként. Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetések összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig. Elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik A lekötött tartalék

képzésének bizonylata a közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat, vagy vezetői utasítás, rendelkezés. A képzést már a határozat napján könyvelni kell és az üzleti év végén – az indokoltságtól függően – az állományát korrigálni kell A lekötött tartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza:  milyen jogcím szerint történt a lekötött tartalék növekedése, vagy csökkenése évenkénti bontásban - a tőketartalékból lekötött összegek, - az eredménytartalékból lekötött összegek, - a pótbefizetéssel kapcsolatosan lekötött összegek, ill.  azt, hogy milyen dokumentumok támasztják alá a lekötött tartalék változásait. Az állományba vétel a tőketartalékból, ill. eredménytartalékból lekötött összegeken és a kapott pótbefizetés összegében történik Mérlegben szereplő érték a lekötött tartalék könyv szerinti értéke. A tárgyévre jóváhagyott osztalék, részesedés

megállapításánál csak annyi adózott eredmény fizethető ki, ill. csak annyi eredménytartalék vehető igénybe adózott eredmény kiegészítésére, hogy az osztalékfizetés után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke ne legyen kisebb a jegyzett tőkénél A kiegészítő mellékletben értékelni k ell a v állalkozás v alós v agyoni, pü -i é s jö vedelmi helyzetét, a z eszközök és források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait. Értékelési tartalék Értékelési tartalékként, és azon belül elkülönítetten kell kimutatni: • a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékellési tartalékaként, továbbá • a valós értéken történő

értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség n em teljesíthető. Az állományba vétel a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegében történik. A mérlegben szereplő érték az értékelési tartalék könyv szerinti értéke, az értékhelyesbítéssel azonos érték. Az értékelési tartaléknak az eredménykimutatással kapcsolata nem lehet. A kiegészítő melléletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni

értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ide értve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. Könyvvizsgálóval auditáltatni szükséges. Az ér tékhelyesbítések év enként ö sszegét eg yedi e szközönként v ezetett an alitika k eretében i s n yilván kell tartani. Az analitikus nyilvántartásnak az évközi, folyamatos főkönyvi könyvelés, valamint a kiegészítő melléklet információigényét is b iztosítania k ell A z é v v égi z árlathoz té teles l eltár összeállítása szükséges, am elyhez az ér tékhelyesbítés es etében a f olyamatosan v ezetett a nalitikus n yilvántartás ad segítséget. Tartalmaznia kell:  az azonosító adatokat:

- a befektetett eszközök egyede megnevezése, - egyedi azonosítási adatok   a nyilvántartási adatok: - használatba vétel időpontja - a nyilvántartásból való kivezetés várható időpontja - az értékhelyesbítés megállapítása során alkalmazott árindexek, szorzószámok évenkénti bontásban, - az előző adatokban bekövetkezett változás az értékadatok: - az eszköz bekerülési értéke és annak változásai - az eszköz könyv szerinti N°értéke és annak visszaírása - a még vissza nem írt terven felüli ÉCS, értékvesztés összege - az eszköz piaci értéke és annak változásai - az értékhelyesbítés nyitó egyenlege - az értékhelyesbítés tárgyévi növekedés - az értékhelyesbítés tárgyévi csökkenés - az értékhelyesbítés záró egyenlege. Mérleg szerinti eredmény A m érleg szerint eredmény a z o sztalékra, r észesedésre, a k amatozó r észvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal n övelt, a

jóváhagyott o sztalékkal, r észesedéssel, k amatozó r észvények k amatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott öszszeggel. Az állományba vétel az eredménykimutatásban kimutatott összegben történik. Mérlegben szereplő érték a mérleg szerinti eredmény könyv szerinti értéke. Az eredménykimutatással való kapcsolatára vonatkozóan fontos, hogy a tárgyévi adózott eredmény, ill. a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor, fizethető ki osztalékként, részesedésként, a k amatozó r észvény tulajdonosának ka matként, ha a l ekötött t artalékkal, t ovábbá a z értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni társasági adóalapot

módosító tételeket. Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben ki mutatott a dózott e redmény, i ll. a s zabad e redménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembe vételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Társasági adóalap és az adó megállapítása: (eFt-ban) +/+ + +/- Adózás előtt eredmény (ebből indulunk ki) (eredménykimutatás E.sora) Kapott osztalék (13.sor, vagy a 971E) Elszámolt értékvesztés (VII.-ebből sora) Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés (571E,vagy a VI.sor, esetleg a feladat mondja meg) Adótörvény (Társ.adó) szerinti értékcsökkenés (feladatból) Egyéb adóalapot módosító tételek (feladat alapján kell eldönteni) =

Adóalap Társasági adó = Adóalap * Társasági adó % (törvény szerint 2009-ben 16%)=EFt Könyvelése: T 891 – K 461 .Ft Osztalék alapjának (működő tőkének) a számítása: Osztalékot csak működő tőke után lehet fizetni, a jegyzett, de be nem fizetett tőkét osztalék fizetésnél nem szabad figyelembe venni! I.) EFt-ban + Jegyzett tőke (411E) – ez a kiindulási pont Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (358/323/325E) Visszavásárolt saját részvény (névértéken) (411*visszavásárlás%>a feladat adja meg) = Osztalék alapja, vagyis az osztalék alapját képező jegyzett tőke (a.) Azt, hogy hány %-ot szeretne a társaság fizetni osztalékként, a feladat tartalmazza, így: Tervezett osztalék = osztalék alap * % = EFt ~ Ft Eredménytartalék figyelembe vétele: Ha az Eredménykimutatás szerinti Adózott eredmény nem fedezi az osztalékot, és az Eredménytartalék pozitív, be lehet vonni, de csak akkor, ha a Saját tőke összege nem

csökken a Jegyzett tőke összege alá. Saját tőke = a Jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett Jegyzett tőke, a Tőketartalék, az Eredménytartalék , az Értékelési tartalék és a tárgy évi MSZE-ből tevődik össze II.) Osztalék fizetési korlát számítása: +/Adózott eredmény (F.sor) + Pozitív eredménytartalék (ha a 413 K egyenlegű) = Osztalék fizetéshez rendelkezésre áll (+) - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (358E) Negatív eredménytartalék (ha a 413 T egyenlegű) = + Kifizethető osztalékot csökkenti (-) Maximális tőketartalék bevonása (412E) = Kifizethető osztalék (a+b+c) EFt-ban (b.) (c.) Maximális tőketarték: Értéke nem haladhatja meg a „a kifizethető osztalékot csökkenti” értékét. Ha mégis nagyobb a maximális tőketartalék, azaz a 412E-e, mint a „a kifizethető osztalékot csökkenti” értéke, akkor a maximális tőketartalékhoz ugyanaz az összeg kerül. III.) Az osztalék és a

mérlegy szerinti eredmény (MSZE) könyvelése: > rögtön be kell írni a fkv-i kivonatba!  Igénybe vett eredménytartaléknál: T 413 – K 476  MSZE: - ha a MSZE (-) T 419 – K 493 - ha a MSZE (+) T 493 – K 419  Osztalék: T 493 – K 476 SZÁMVITEL ELEMZÉS MUTATÓSZÁMAI Megnevezés Jel A társaság előre jelezhető árbevétele A társaság előre jelezhető nyeresége Reagálási fok Fedezeti pont Számítási képlet me Σ Ájt (1+nj) MFt Nyt+1 = Σ Ájt (1+nj)qj MFt r= Kv/KJv Fp = TFÖ - AEE A fedezeti pontot Áb= biztosító árbevét Fedezeti összeg Fö = Fedezeti hányad f0 = Árszinvonal változás árbevételre Áv = gyakorolt hatása Az értékesítési volumen változáVv = sának hatása az eredményre (fedezeti hányadra) Ért. elsz önktsg változásá hatása Vö = az eredményre Összetétel változás eredménye (fedezet összegre Vö = gyakorolt) hatása MFt Fp/TFÖ x ÉNÁ MFt ÉNA - ÉKK Fö/nó Fö/gó Fö/af MFt % Σ

qi (p1-p0) Σ(q1-q0) x(p0f0) vagy Σ(q1-q0) x n0(f/nó)0 qi (ö0-ö1) (f10-f0)xΣq1.p0 vagy [(f/nó) 10-(f/nó) 0 ]xΣq1.n0 Árrésszint á/áÁ x 100 Haszonkulcs á/ELÁBÉ x 100 % Az árréstömeg változása Árbevételváltozás árréstömegre gyakorolt hatása Áruforg. összetét hatás az árrésre Árintézkedések árrésre gyakorolt hatása Realizálandó min. ért forgalom A forgalom szüks. növelése ∆á = á1-á0 ∆áÁ = sz0x(Σq1p1) sz0x(Σq0p0) A forgalom csökkenése % ∆ái = Σq1p1sz0 sz0xΣq1p1 sz1xΣq1p1 xΣq1p1sz0 Fmin= Kfix/(Árel - Kvrel) ∆F = ∆P x 100/(Árel - % ∆P - Kvrel) ∆F = ∆P x 100/(Árel + ∆P - Kvrel) ∆áö = % Betűk jelentése Ájt = a társaság eladásainak összege (árbevétel a "j" tevékenységi területen "t" évben nj = a tervezett eladások növekedési rátája a "j" tevékenységi területen "t" és "t+1" év között qj = a nettó (adózás utáni)

nyereségráta az adott tevékenységi területen A vállalkozás 1, 2 . j, n tevékenységi területen dolgozik Kv = Költségváltozás %-ban Kjv = Költségjellemző változáss %-ban TFÖ = tervezett fedezeti összeg (érték. bruttó eredeménye) AEE = adózás előtti eredmény Fp = Fedezeti pont ÉNÁ = Értékesítés nettó árbevétele ÉKK = Értékesítés közvetlen költsége Fö = Fedezeti összeg nó = normaóra gó = gépóra (üzemóra) af = 100 Ft anyagfelhasználás qi = az egyes termékekből értékesített menny. a tárgyévben p0 = előző évi ( v. tervezett) eladási ár (fogy jöv adó nélkül) pi = tényleges eladási ár a tárgyévben (fogy. jöv adó nélkül) p0 = az egyes termékek bázis (vagy terv) eladási ára f0 = az egyes termékek bázis (vagy terv) fedezeti hányada q1 = az egyes termékekből tényl. ért volumen tárgyidőszak q0 = az egyes termékekből tényl. ért volumen bázisidőszak n0 = az egyes termékek bázis (vagy terv)fajl.

nóra szükséglet (f/nó)0 = az egyes termékek bázis (vagy terv) 1nórára jutó fö ö0 = a termékek bázis (vagy tervezett) közvetlen önköltsége ö1 = a termékek tényleges közvetlen önköltsége q1 = az egyes termékekből tényl. ért volumen tárgyidőszak f10= a terv (bázis) szintű tény átlagos fedezeti hányad f0= a terv (bázis) átlagos fedezeti hányad Σq1.p0= tárgyévi értékesítési m,ennyiség terv (bázis) áron (f/nó) 10= a terv (bázis) szintű tény egy nórára jutó fed össz. (f/nó) 0 = a terv (bázis) egy normaórára jutó fedezeti összeg Σq1.n0 = tárgyévi értékesítési m,ennyiség terv (bázis) fajlagos normaóra felhasználással számolva á = Árréstömeg, áÁ= Árbevétel á = Árréstömeg, ELÁBÉ = Eladott áruk beszerzési értéke á0 = árréstömeg a bázisidőszakban á1 = árréstömeg a tárgyidőszakban sz0= bázisidőszaki átlagos árrésszint Σq0p0 = bázisidőszaki árbevétel Σq1p1 = tárgyidőszaki árbevétel

sz0= bázisidőszaki átlagos árrésszint Σq1p1 = tárgyidőszaki árbevétel sz1= tárgyidőszaki átlagos árrésszint sz0= bázisidőszaki átlagos árrésszint Σq1p1 = tárgyidőszaki árbevétel Kfix = az állandó költségek összege Árel = az árrés a forgalom %-ában Kvrel = változó költségek a forgalom %-ában ∆P = az árak átlagos csökkenése Árel = az árrés a forgalom %-ában Kvrel = változó költségek a forgalom %-ában ∆P = az árak átlagos csökkenése Árel = az árrés a forgalom %-ában Kvrel = változó költségek a forgalom %-ában Magyarázat, megjegyzés Σ=i=1n Σ=i=1n Ha az inflációs ráta nem jelentős Ahol a vállalkozás eredménye = 0 Milyen jövedelmezőségi tartalék van 1 normaórára, 1 üzemórára, 100 Ft anyagfelhaszn.-ra jutó fedezeti összeg A módszer csak a proporcionális (közvetlen) önköltséggel számított fedezeti összegekkel ad jó eredményt csak összehasonlítható termékeknél lehetséges egységnyi

árbevétre jutó árréstömeg a beszerzési árat ? % többlet terheli ? forgalomnöveléssel ellensúlyozható meghat. átl árcsökk az árak emelkedése ? forgalomcsökkenést képes ellensúly