Gazdasági Ismeretek | Számvitel » A tárgyi eszközökről

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:255

Feltöltve:2011. február 13.

Méret:113 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A tárgyi eszközök fogalma, fajtái, jellemzői, szerepe a gazdaságban: Fogalma: Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembehelyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök rendeltetése többnyire állandó, megtartják eredeti alakjukat, feladatuk a termelési, az üzemi, az igazgatási és egyéb, szociális, jóléti stb. tevékenységhez kapcsolódik Használatuk szerint lehetnek használatban lévő és használaton kívüli tárgyi eszközök. A használaton kívül helyezett tárgyi eszközöket, mivel eredeti rendeltetésük megváltozott át kell sorolni a készletek közé a rendeltetés végleges megváltoztatásával egy időben. Valamint megkülönböztetünk üzembe helyezett és üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket. Üzembe

helyezett: azok az eszközök, amelyeket rendeltetésszerűen használatba vettek. Üzembe nem helyezett. a beszerzett, de még használatba nem vett eszközök, valamint a beruházási, felújítási munkálatok, amelyeket még nem aktiváltak. Mérleg szerinti besorolás: 1. Ingatlanok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, gépek, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Ingatlanok: 12 A rendeltetésszerűen használatba vett földterület, és minden olyan anyagi eszköz, melyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ide sorolandó: földterület, telek, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Műszaki berendezések, gépek, járművek: 13 A rendeltetésszerűen használatba vett, üzem behelyezett, a vállalat tevékenységét

közvetlenül szolgáló berendezések, valamint az ilyen bérbevett eszközön végzett, aktivált beruházás, felújítás. Erőgépek, erőművi berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök. Egyéb berendezések, gépek, járművek 14 Olyan rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett berendezések, gépek járművek, amelyek a vállalati tevékenységet közvetett szolgálják, valamint az ilyen bérbevett eszközökön végzett, aktivált beruházások, felújítások. Tenyészállatok 15 Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható termékeket (szaporulatot vagy más terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése vagy egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségük megtérülését, függetlenül attól, hogy azok mennyi ideig szolgálják a vállalati tevékenységet. A tenyészállatokat akkor is itt kell kimutatni, ha a hasznos élettartam rövidebb 1évnél. Nem mutathatók ki a tenyészállatok

között azok az állatok, amelyek tartás nélkül tovább értékesít a vállalkozó. (a készletek között kell kimutatni) A tárgyi eszközök nyilvántartási rendszere, az állományváltozások bizonylatolása, főkönyvi elszámolása Az aktivált tárgyi eszközök egyedi vagy csoportos analitikus nyilvántartása a következőket tartalmazza: - azonosítási adatok: tárgyi eszköz megnevezése, tartozékai, leltári szám, főkönyvi számla száma é megnevezése, szállító vagy gyártó megnevezését, állománybavétel címét (apport, átsorolás, saját előállítás stb.) gyártási év, beszerzés és üzembe helyezés időpontjait, pótlólagos beruházások és felújítások kivitelezőit és időpontjai - nyilvántartási adatok: a használható költséghelyet és annak változásai, az értékcsökkenés elszámolásának módszerét, értékét, változásait, időpontjait, teljes elszámolásának várható utolsó időpontját, valamint a személyi

használatra kiadott tárgyi eszközök esetén a munkavállaló nevét és beosztását. - állomány- és értékadatok: bekerülési érték és annak változásai, a leírás alapjául szolgáló nettó érték, tervezett maradványérték, terv szerinti értékcsökkenés adott időszakra elszámolt és halmozott összegét, terven felüli értékcsökkenés összegét, visszaírt terven felüli értékcsökkenések összegeit és annak változásait, a nettó értéket Állományváltozások: Növekedés: - beruházások - apport címen átvett eszközök - térítés nélkül átvettek - ajándékként vagy hagyatékkén kapottak - átsorolás, átminősítés - követelés fejében átvett tárgyi eszközök - pénzügyi lízing keretében vásárolt tárgyi eszközök - üzembe helyezett tárgyi eszközökön végzett beruházás - leltári többlet Csökkenések: - selejtezés - értékesítés - apportként való átadás - térítés nélküli átadás - kötelezettség

kiegyenlítésére átadott - leltárhiány - átsorolás készletté a rendeltetés megváltozása miatt - tévesen besorolt tárgyi eszközök átsorolása Az állományváltozásokat minden esetben a gazdasági eseményt tartalmazó bizonylatok alapján kell nyilvántartásba bevezetni. Ilyen bizonylatok: üzembe helyezési jegyzési jegyzőkönyv, átsorolási jegyzőkönyv, társasági szerződés, leltártöbblet, -hiány jegyzőkönyv, térítésnélküli átadás jegyzőkönyve, selejtezési jegyzőkönyv, szállítólevél, vagyonszerzési okirat. A tárgyi eszközök leltározása: Történhet tételes felvétellel és egyeztetéssel is. Általában a mérleg fordulónapjára vonatkozóan készítik, de jellemzően nem a fordulónapon készül. A mérlegérték megállapítása Bekerülési érték -terv sz. écs -terven felüli écs. +terv felüli écs. visszaírása nettó érték + értékh. mérlegérték A tárgyi eszközök értékcsökkenésének meghatározása,

az amortizáció számításának módszerei Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Elszámolása szerint megkülönböztetünk: - terv szerinti értékcsökkenés: az eszköz várható használata, élettartama alatt megtervezett módon. - Terven felüli értékcsökkenést: sajátos események (pl. megrongálódás, megsemmisülés) hatására eseti jelleggel A vállalkozónak el kell döntenie a rendeltetésszerű használatbavételkor, hogy a bekerülési értéket milyen hasznos élettartam alatt, milyen maradványérték figyelembe vételével, milyen módszerrel, évenként milyen összeggel számolja le az eredmény terhére. Hasznos élettartam Az az időszak amely alatt az amortizálandó eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. - az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a

várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, valamint az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy - az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény, vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani, az amortizálható eszköz felhasználásával. Maradványérték: A rendeltetésszerű használatba vétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendeltetésre álló információk alapján a hasznos élettartam figyelembevételével – az eszközök meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Meghatározásának módszerei: Történhet bruttó érték és nettó réték alapján is. Bruttó érték alapján: - időarányos leírás: o

lineáris, o degresszív (szorzószámok, évek száma, összege) o abszolút összegű leírás, o progresszív - teljesítményarányos Nettó érték alapján: - Időarányos: o Degresszív (állandó kulccsal, kombinált módszer) - Termeléssel arányos leírás - Egyösszegű leírás Bruttó érték alapján: Lineáris módszer: Az elhasználódás éveire évenként azonos összegű értékcsökkenést kell elszámolni. Az évenkénti összeg meghatározása a leírási kulcs segítségével történik. 100 / a hasznos élettartammal. Ez a leírási kulcs % L A maradványértékkel csökkentett bruttó értéket szorozzuk a leírási kulccsal, és ez lesz az évenkénti leírás összege (B-M) x L Degresszív leírás: Az elhasználódás éveire évenként eltérő összeg kerül elszámolásra. Csökkenő mértékű Szorzószámok módszere: Az évenkénti összeg meghatározása a vállalkozó döntésétől függ. A szorzószámokat a vállalkozó határozza meg, de a

szorzószámok összegének a hasznos élettartam éveivel kell megegyeznie A maradványértékkel csökkentett bruttó értéket elosztjuk a hasznos élettartammal, így megkapjuk az egységnyi leírás összegét, majd ezt szorozzuk az a különböző előre meghatározott szorzószámokkal. Évek száma összege módszer: Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összege minden évben azonos összeggel csökken. A maradványértékkel csökkentett bruttóértéket elosztjuk az évek sorszámának összegével, így megkapjuk az egységnyi leírási összeget, majd ezt szorozzuk a sorszámok megfordított sorrendjének számértékével, és így megkapjuk az adott évben elszámolandó értékcsökkenés összegét. Abszolút összegű leírás: A maradvány értékkel csökkentett bruttó értéket előre meghatározott változó összegben határozzuk meg. Progresszív módszer: A degresszív ellentéte. Teljesítményarányos értékcsökkenés: Az elhasználódás éveire

évenként a teljesítmény alapján kerül meghatározásra a leírás összege. A hasznos élettartam az életteljesítmény és az évenkénti kihasználás függvényében kerül megállapításra. A teljesítményt természetes mértékegységben kell kifejezni (db, óra, kg, km) A maradványértékkel csökkentett bruttó értéket elosztjuk a tervezett teljesítménnyel. Az évenként elszámolandó összeget pedig úgy kapjuk meg hogy ezt az összeget megszorozzuk az adott évi tényleges teljesítménnyel. Nettó érték alapján: Degresszív módszer: Állandó kulccsal: Az elhasználódás éveire évenként csökkenő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra. A leírási kulcs állandó, minden évben ezzel kell meghatározni az értékcsökkenés összegét a nettó értéket alapul véve. Ennél a módszernél maradványérték keletkezik. Kombinált módszer: Nem keletkezik maradványérték. Pl az utolsó két évben áttérünk lineáris módszerre

Termeléssel arányos leírás: Ásványvagyon kitermelése területén lehet alkalmazni. A tárgyi eszközök adott év január 1-jei nettó értéke és a kitermelhető ásványvagyon mennyiségének hányadosa Egyösszegű leírás: A számviteli törvény előírásai szerint 100.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatba vételükkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben elszámolható. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: - földterület, telek (kivétel a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek) továbbá az erőd bekerülési értéke után sem - üzembe nem helyezett beruházásoknál - a képzőművészeti alkotásoknál - régészet leletnél - valamint az olyan kép- és hangaarchívumnál, ill. egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem

veszít ill. amelynek értéke – egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Terven felüli értékcsökkenés: Az immateriális javak, tárgyi eszközökre akkor kell terven felüli écs.-t elszámolni, ha: - az immateriális javak közé tartozó eszköz, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értékét. - szellemi termék, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a vállalati tevékenység változása miatt feleslegesség vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés ill. hiány következtében rendeltetésének megfelelően már nem használható ill használhatatlanná vált - a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető - befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik ill. eredménytelen lesz Mértéke: A terven

felüli értékcsökkenést olyan mértékben kell elszámolni, hogy az eszköz, beruházás a használhatóságának megfelelő és a mérleg készítésekor érvényes, ismert piaci értékén szerepeljen. Ha rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan, megsemmisül vagy hiányzik, akkor ki kell vezetni. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: A számviteli törvény szerint amennyiben az eszköz könyv szerintiértéke alacsonyabb, mint a piaci értéke, (és az alacsonyabb értéken való értékelés, vagyis a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn), akkor a már korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés értékét visszaírással csökkenteni kell. De legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre lehet visszaértékelni