Oktatás | Tanulmányok, esszék » Mundrucz Anett - Holisztikus tanítási megközelítés

http://www.doksihu Holisztikus tanítási megközelítés Zöld Kakas-os tapasztalatok alapján Mundrucz Anett angoltanár 2005-2006-os tanév http://www.doksihu Tartalom Bevezető Szövegkörnyezet Szükségek piramisa Jean Piaget Bloom’s Taxanomy A lényeg Holisztikus tanítás • 1a: A három értelmezési tartomány • 1b: Amit figyelembe kell venni o teljes agykapacitás o multi intelligencia o kooperatív tanulás o egész rendszerek ismerete o érzelmi intelligencia • 2: ahogy én látom o Alapszabályok o Munkaanyag o Diák o Mentorolás o Motiváció Utószó Források http://www.doksihu Bevezetés Amikor tanítani kezdtem a Zöld Kakas Mentálhigiénés Szakközépiskolában, tele voltam izgalommal és lelkesedéssel és talán kicsit túl sok önbizalommal. Ez talán amiatt volt, mert olyan sokat kaptam a főiskolán a Super 8 alatt. Szerencsére miközben elkezdtem a tanítást, tanulmányaimat folytattam az ITTDC-ben (International Teacher Training

and Develeopment College – Nemzetközi Tanárképző és Fejlesztő Főiskola). Néhány hét tanítás után rájöttem, hogy még rengeteg mindent kell tanulnom, és hogy minél többet tanulok a főiskolán, azt át is kell ültetnem a gyakorlata és hogy a problémákat magamnak kell megoldanom, nem másokra kell számítanom. A Super 8 alatt igen sokat kellett tanítanunk, ami elég jól ment, éppen ezért volt talán nagy sokk mikor megkaptam az első osztályomat a Kakasban. Az ottani diákok egyszerűen teljesen mások voltak: tele problémákkal és diszfunkciókkal, abszolút alulmotiváltak. Mielőtt tanítani kezdtem volna, már sokéves tapasztalattal bírtam fiatalokkal való munka területén, de ez az új helyzet igazán nagy kihívás volt számomra. Meg kellett tehát külön találnom a kulcsot minden egyes diákhoz és osztályhoz. Ebben az értekezésben szeretném a saját tanítási tapasztalataimat és megfigyeléseimet összegyűjteni, hangsúlyt fektetve a

holisztikus tanítási megközelítés fontosságára. Holisztikus tanítás alatt a következőket értem: o Az a metodika, amely különböző aspektusokat, technikákat és nézeteket tartalmaz o Annak a szemléletnek a hangsúlyozása, hogy a diák egy önálló egyén, akinek nem csupán az értelmét kell csiszolni A fentieket kísérlem meg kibontani a következő oldalakon. Szövegkörnyezet Elsőként hadd szögezzem le, hogy az állításaim a saját tanítási gyakorlatomra érvényesek, melyeket a Zöld Kakasos diákokkal tapasztaltam meg. http://www.doksihu A Zöld Kakas Líceum olyan 15-24 éves diákokkal foglalkozik, akik legalább egy – bár általában inkább több – iskolából már kiestek. Legtöbbjük halmozottan hátrányos helyzetű Néhányan azért, mert egyáltalán nem vagy csak alig élvezik a szülői támogatást akár anyagilag, akár egyébb módon. Néhányan pedig azért mert viselkedési problémáik, netán egy vagy több diszfunkciójuk

(diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia stb.) van Néhányan pedig azért, mert LD gyerekek (azaz ’Learning Difference’ – ’Másképpen Tanuló’ a humanisztikus pszichológia olvasata szerint) vagy mert a drog ill. alkohol rabságából való szabadulásuk után igyekeznek visszatérni a társadalomba. Néhányan közülük pedig egész egyszerűen csak rossz döntéseket hoztak korábban és otthagyták a tanulást, miközben néhány év elszállt a fejük felett, és most szeretnék folyatni tanulmányaikat, ám időközben túlkorossá váltak a közoktatás számára. A lista pedig igen hosszú Mindenkinek van egy saját története, és ha a tanár ezeket nem veszi figyelembe, akkor ezek a fiatalok ismét ki fognak hullani az iskolából. A Zöld Kakasban mindenkinek van legalább egy vagy több hátránya, ami sikertelenné és elcsüggedté tette már őt a hagyományos oktatási rendszeren. Tehát amikor diákot említek, akkor az ilyen sorsú fiatalokra utalok. A

szükségek hierarchiája Hadd kezdjem mindjárt Abraham Maslow megemlítésével, aki egy 20. századbeli amerikai pszichológus volt. Az ő elmélete a szükségek hierarchiája, mely szerint a hierarchia előző szintjének ki kell elégülnie ahhoz, hogy valaki tovább tudjon lépni a következő szintre. Ezt gyakran egy piramissal szokták illusztrálni, melyben minden szint más és más szükséget takart. 1. 2. 3. 4. 5. Élettani igény Biztonság érzet szeretet/hovatartozás megbecsülés önmegvalósítás Az első négy szintet Maslow „elégtelenség/hiányosság” szükségeinek hívott: a személy nem érez semmit, ha ezek e szükségek betöltetnek, ámbár izgatottá válik, ha nem töltetnek be. Az ezek fölötti szükségek a „növekedési szükségek” Amikor ezek kielégülnek, akkor ezek eltűnnek, sőt nem is motiválnak a továbbiakban. http://www.doksihu Nem szeretném az egész nézetet kifejteni, de rájöttem ennek a fontosságára, hogy amikor a

piramis első négy szintje megmarad szükségként, akkor esélyem sincs hogy tanítsak. Néha a jól előkészített órám dugába dőlt már azért, mert néhány diák nem tudott odafigyelni vagy együttműködni. Megpróbáltam rájönni miért Vajon tanulási nehézséggel küzdenek? Unatkoznak? Nem szeretnek engem? És ahogy elkezdtem megismerni őket, többet megtudtam a hátterükről, rájöttem, hogy többüknek az alapvető szükségei nincsenek kielégítve (pl. hogy hol aludjon aznap este, hol öltözzön át, mit tegyen ha az apja részegen jön ismét haza stb.) Nem gondolom, hogy az ilyen jellegű problémák örök kifogássá kell hogy váljanak az életükben, ám nyilvánvalóan olyan komoly dolgok, amelyekkel foglalkozni kell. Vagy külső szakemberek bevonásával (szociális munkás, családsegítő stb) vagy ami meg a tanár hatásköre: olyan támogató légkör megteremtésével a tanórákon, ahol a diák biztonságban érezheti magát, ahol elfogadják őt

és ahol érzi, hogy tartozik valahová. Ha ezek megvalósulnak, akkor a megbecsülési szintet is elérjük, jó úton haladva afelé, hogy az önmegvalósításra is sor kerüljön. Azok, akiknek sikerül megvalósítaniuk önmagukat, odaadóak, tudatosan dolgoznak valamiért és tisztában vannak azzal, miért vannak ezen a világon. Mindannyiunk számára nagy feladat, hogy felfedezzük mik a céljaink az életben, hisz e nélkül olyanok vagyunk, mint a tenger hulláma, melyet ide-oda hajt a szél. Jean Piaget Egy másik személy akit szeretnék megemlíteni, az Jean Piaget, a svájci pszichológus. Nem szeretném kifejteni elméletét, az „észlelési” szintek fejlődését, ugyanakkor egyetértek azzal, amit ő állított: „A gyerekek azokat a dolgokat értik meg igazán, amiket saját maguk fedeznek fel, és ahányszor túl gyorsan akarunk megtanítani nekik valamit, megtagadjuk tőlük az újrafelfedezés élményét.” Ezt két szempontból is igaznak tartom Először

is, mielőtt látnám a megértést egy diák szemében és mielőtt ezt igazolva látom néhány jól megoldott feladattal, addig kétségeim vannak afelől, hogy a diák vajon tényleg megértette-e azt, amit tanultunk. Én is hasonlóképpen működök Azokat a dolgokat tudom igazán megérteni, amiket saját magam fedezek fel, azáltal hogy az adott feladatot egyedül oldom meg. Másodsorban fontosnak tartom az idézet második felét főként a nyelvtanításban: „túl gyorsan akarunk megtanítani nekik valamit”. Ha ezt szem elől tévesztjük, akkor könnyen eltántorítjuk a diákokat a sikeres tanulástól. Ehhez kapcsolódik a Bloom-féle osztályozás is http://www.doksihu A Bloom-féle osztályozás (taxonómia) Érdekes módon sehol nem bukkantam rá a Bloom-féle bővített osztályozásra, így a memóriámra kellett hagyatkoznom. A hagyományos felépítés a következőképpen néz ki: Ismereti (tények, fogalmak, módszerek, szabályok értékelés

felismerése, felidézése) Megértési (a tartalmat fel tudja szintézis használni ok okozati összefüggéseket, sorrendet stb. Analízis képes értelmezni) Alkalmazási (az elméleti alkalmazás ismeretek, szabályok, elvek, módszerek használata konkrét és sajátos esetben) megértés Analízis (elemzés) a közlést összetevő elemeire bontja Ismeret/tudás Szintézis (az egészet részekből, elemekből összerakja, meghatározást, új modellt, struktúrát hoz létre) Értékelés (mennyiségi és minőségi ítéletet alkotása arról, h. az anyagok, módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak, új alkotás Továbbá 3 szintet csatolnék még a fentiekhez, melyek a következők: létrehozása, eredeti meglátás megfogalmazása). információ adat zaj Mikor egy diák élete első idegennyelv-óráján vesz részt (jelen esetben angol órán) semmi mást nem hall, csupán zajt (feltételezve, hogy az óra csak és kizárólag angolul zajlik). Ebben az esetben

semmit sem ért. Ezért nagyon fontos az első órát jól megtervezni, még akkor is, ha egy tapasztalt tanárról beszélünk. http://www.doksihu Az első óráimra mindig különös tekintettel készülök fel, mert tudom, hogy csak egyszer van esélyem az első benyomásra. Ha ez pozitív, akkor nyitott út áll előttem, ám ha elpuskázom, akkor rengeteg munka eljutni odáig, amit jó esetben az első alkalommal el lehet érni. Tehát az első alkalomra olyan feladatokat és demonstráló eszközöket szerzek be, amelyeket jónak találok (pl. osztályban található eszközök, labda a bemutatkozáshoz, színes lapok stb.) A legfőbb feladat egy legelső órára a „hamburger történet” Ez nagyszerű lehetőség arra, hogy sok nemzetközi szót összegyűjtsön a tanár, melyeket mindenki ismer, ám mégis angol eredetű. Tehát ezt a történetet mondom el, miközben folyamatosan visszakérdezek, ahol két lehetőség közül kell a diákoknak dönteniük. Például: a

történet így kezdődik: “I have a friend. His name is Joel He is 25 years old He is a musician He plays in a rock band. He plays the guitar He lives in Australia Every year he visits me He flies from Sydney to Budapest by Jumbo Jet. He always arrives at Ferihegy 2 A” „Van egy barátom. Joelnek hívják 25 éves Zenész Egy rock bandában játszik Gitározik Ausztráliában él. Minden évben meglátogat engem Sydney-ből Budapestre egy Jumbo Jet-tel repül. Mindig a Ferihegy2A-ra érkezik” Minden második ill. harmadik mondatnál megállok, és visszakérdezek valami ilyesmit: „Hogy hívják a barátomat?” Ha egyből tudják, nagyszerű, na nem akkor segítek nekik. Péternek vagy Joelnek hívják? Hány éves? 24? 26? Nem! 25! És így tovább Úgy tapasztaltam eddig, hogy hihetetlen hatásos ez a kis játék. A diákok eközben megtanulnak odaadóan figyelni. Rájönnek, hogy azokra a szavakra kell fókuszálniuk, amelyeket értenek és nem azokra, amiket nem ismernek.

Ez a feladat trenírozza a memóriájukat is, mivel olyan sokszor ismételgetjük a történet részeit, mire a végére érünk, általában már mindenki fejből tudja. Egy ilyen óra után kihangsúlyozom, hogy ha megfigyelték, csak angolul beszéltünk véges végig, és mégis mindenki tudott bennünket követni, és sokat tanult. Elég erőteljes bizonyíték ez számukra, miután saját bőrükön tapasztalták ezt meg. Néhány nyelvóra után a diákok újra és újra találkoznak ugyanazokkal a szavakkal és lassan elkezdik felismerni őket a szövegekben. Talán még mindig nincsenek tisztában a jelentéssel, ám ezek a szavak már nem zajok számukra a továbbiakban, hanem adattá válik, hisz már felismerik a többi között. A következő szint, mikor felismerik a szó helyét a mondatban, így az információvá válik a számukra. Számomra igen érdekes figyelemmel kísérni ezeket a váltásokat, miközben a diákok fejlődnek. http://www.doksihu Mielőtt

tovább mennénk a piramis szintjein, hadd említsem meg azt a változást, ami ebben a taxonómiában végbement időközben. Eredetileg 1956-ban Benjamin Bloom vezette azt az oktatási pszichológusokból álló csoportot, akik osztályozták az intellektuális vsielkedés szintjeit a tanulással kapcsolatosan. Ekkor alkották meg az eredeti Bloom-féle Taxonomiát (osztályozást). Az 1990-es években egy új pszichológusi csoport Lorin Anderson vezetésével (aki maga is Bloom tanítványa volt) felfrissítette ezt a taxonómiát, hogy a 21. századi igényeknek is megfeleljen. Régi Taxonómia értékelés szintézis Analízis alkalmazás megértés Ismeret/tudás Az új verzió: http://www.doksihu alkotni értékelni Analizálni alkalmazni megérteni emlékezni Alapvetően a hat fő kategória főnévi megfogalmazása igékre módosult, valamint a legalacsonyabb szint új nevet kapott és az ismeret/tudás helyett az emlékezés lett az új elnevezés. A felső két szint

pedig helyet cserélt az új verziónál Talán azért mert magam is 21.századi tanár vagyok, az új verzió számomra jobban követhető, talán azért is, mert az új elnevezések magukért beszélnek. Tehát az információs szint felett, mikor a diák már emlékezik az adott szóra, akkor mondhatjuk, hogy a tudás szintjén van, és mikor ő már teljesen érti, akkor van megértés szintjén. Miután alkalmazni tudja az adott szót, akkor már szabadon tudja azt használni a beszédjében. A következő három szint a legmagasabb, csupán megemlíteném őket, hiszen a diákjaim többsége nem igazán tart ott. Ezek az analizálás, értékelés és alkotás szintjei Tisztán emlékszem mikor először találkoztam a Bloom-féle osztályozással, igazán magával ragadott, így gyakran igyekszem követni, hogy a diákjaim éppen melyik szinten tartanak a tanulási folyamatukban. A mag, a lényeg A következő ábra mutatja be azokat az tanítási aspektusokat, amelyeket

szeretnék kifejteni: http://www.doksihu minőség friss önműködő tananyag Szükségei/vágyai Tanulásra kész diák odaillő szerepek mentorlás TANíTÁS alapszabályok odafigyelés Holisztikus megközelítés 3 értelmezési tartomány Figyelembe venni Elszámoltathatóság Segítés/tanácsadás projekt motiváció támogatás A tanítás középen sötétkékben szerepel, hisz ez áll a fő téma. Ehhez csatlakozva szerepel hat lila ellipszis, melyeket fontosnak tartottam megemlíteni a tanítással kapcsolatosan. Ezek a következők (nem sorrendben): a diák, a tananyag, a mentorálás, motiváció, a holisztikus megközelítés és az alapszabályok. A sárga téglalapokban az ezekhez tartozó al-témák találhatók. A tanítás áll hát a középpontban, ámbár a humanisztikus pszichológia képviselői talán azt mondanák, hogy a diáknak kellene a középpontban szerepelnie, ám én mégis úgy gondolom, hogy ha a tanítást a megfelelő

értelemben vesszük, akkor megvalósul, hogy a diák megtapasztalja a lehető legnagyobb támogatottságot. Mi tehát a tanítás? Véleményem szerint tanításról akkor beszélhetünk, ha egy támogató légkörben egy jól felkészült tanár segítőként funkcionál, aki tisztában van diákjai előnyeivel és hátrányaival, vágyaikkal és szükségeikkel, aki folyamatosan motiválja a rábízottakat, miközben egy egészséges kihívás elé állítja őket. Hogy ez megvalósulhasson, több dolognak kell egyszerre a színre lépnie. Holisztikus tanítás http://www.doksihu 1. A holisztikus tanítás támogatja a személy minél szélesebb rétegű fejlődését Ezzel teljesen egyetértek és ki is fogom fejteni ezt bővebben, kitérve a 3 értelmezési tartományra és mindazokra a dolgokra amiket figyelembe kell venni. 2. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a holisztikus tanítás az én esetemben (tehát mikor drop-out fiatalokról beszélünk) a diákot, mint egyént

veszi figyelembe, akinek nem mindegy milyen tananyagot biztosítunk, ahol a mentorolásnak és a motivációnak valamint az alapszabályoknak is nagy szerepük van. Holisztikus tanítás 1a – a három értelmezési tartomány A tanár úgy tud holisztikus módszert alkalmazni, ha olyan órát tervez, melyben a tanulási élmények érintik mindhárom értelmezési tartományt (kognitív – gondolkodás, affektív - érzelmi és a fizikális – kinesztetikus). • Kognitív tartomány – Lásd a Bloom-féle Taxonómiát fent. • Affektív (érzelmi) tartomány. Csakúgy mint a kognitív tartomány, az érzelmit is hierarchiába lehet rendezni. Ez a terület az érzésekre és az érzelmekre koncentrál. 1. Fogadás Ez a tanuló ingerekre való érzékenységére utal A tudatosság, a fogadás készsége ill. a válogatott figyelem tartoznak ide 2. Válaszolás Ez a tanuló ingerre való aktív figyelmét jelöli Jóváhagyás, tudatos válaszolás, elégedettség érzése.

3. Értékelés Ez a diák hitére ill értékekhez való hozzáállását jelenti Elfogadás, prioritások ill. elkötelezettség 4. Szervezet Ez a tanuló saját értékeit és hitrendszerét foglalja össze, mely magában foglalja az értékrendszerét is. 5. Jellemzés Ez a tanuló viselkedésére utal, mely kihat az értékrendszerére és az életről alkotott filozófiájára. • A kinesztetikus – fizikális összetevők a különleges vagy éppen alig érzékelhető fizikai funkciók, reflex ill. jelentéssel bíró mozdulatok Hagyományszerűen ezek a fajta összetevők az információk fizikai kódolásával vannak összefüggésben, azokkal a mozdulatokkal és/vagy feladatokkal ahol a nagy ill. a finom izmok az információ ill az üzenet kifejezését vagy magyarázatát szolgálják. Holisztikus tanítás 1b – amiket figyelembe kell vennünk http://www.doksihu Hadd említsek meg néhány fontos összetevőt, melyek a holisztikus tanítással kapcsolatban

felmerültek. Az alábbiak az egész személy fejlődését igyekeznek hangsúlyozni Azért tartom ezeket fontosnak, mert a szélesebb skálájú ismeret, megfelelően kiválasztott új metodológiákkal segíthetnek egy tanárnak abban, hogy sikeres legyen a szakmájában. • Az agy egészére irányuló tanulás. A jobb és a bal agyféltekének más funkciója van A bal félteke az analitikus működésekért felelős, az írott és a beszélt nyelvért ill. a logikai folyamatokért. A jobb félteke pedig a képi megjelenítéseket, a szintézist valamint a kreativitásért segíti elő. Az agy egészére irányuló tanulás olyan technikákat alkalmaz, amely integrálja a szintetikus és a képzeletbeli agyi képességeket az analitikus és nyelvi képességekkel. Egyszerűen összeállított kombinációk elősegíthetik, hogy az egész agy érvényesüljön tanuláskor és így a tanulási és előadási folyamatok fejlődjenek. A következő táblázat jól bemutatja a

jobb-, ill a bal féltekével való gondolkodás közötti különbséget. Bal agy Jobb agy Logika Sorrendek Racionalitás Analitika tárgyilagosság a részeket látja véletlenszerű ösztönösség Holisztikus szintetika Szubjektív az egészet látja A legtöbben jól elkülöníthetően vagy a jobb-, vagy a bal féltekéjüket használják inkább, néhányan ugyanakkor inkább az egész agyukat használják és egyenlő mértékben használják mindkét féltekét. Általánosságban véve az iskolák inkább a balféltekére hagyatkozva válogatják meg módszereiket, ezzel hátrányba helyezve azokat, akik a jobb-féltekéjüket használják inkább. A bal-féltekére épülő tantárgyak a logikus gondolkodást, az analízist (elemzést) és a pontosságot helyezik előtérbe, míg a jobbféltekére épülő tantárgyak inkább az érésekre, a kreativitásra és az esztétikára koncentrálnak. Annak érdekében, hogy minél inkább az „egész agyra” irányuló

tanítás valósulhasson meg, az iskoláknak egyenlő hangsúlyt kellene fektetniük a művészetekre, a http://www.doksihu kreativitásra, a képzelőerőre és szintézisre. Ahhoz, hogy elősegítsük az egész agyra irányuló iskolai élményt, a tanároknak olyan technikákat kellene alkalmazniuk, melyek összekapcsolják mindkét féltekét. Ennek érdekében növelni kellene az osztályteremben előforduló jobb-féltekét előnyben részesítő feladatokat azáltal, hogy több példát, hasonlatot, analógiát, szerepjátékot, vizuális eszközt használ a tanár és több mozgást kellene vinni az olvasásba, számolásba és az analitikus feladatokba. Miközben a fentieken gondolkoztam, rádöbbentem, hogy a tanítást érdekessé és izgalmassá kellene tenni, azzal, hogy a fentiek közül több tényezőt kellene beépíteni az órák menetébe, ne csupán azért, hogy a diákok évezzék, hanem mert néhányak számára ez lehet az egyetlen út, hogy tanulni tudjanak.

• Sokrétű intelligencia. Egy másik érdekes felfedezésre tettem szert anyaggyűjtés közben. Howard Gardner és társai munkája során felismerték a sokrétű intelligenciák (azok a jól elkülöníthető módok, melyek szerint megismerjük a valóságot) létezését, melyek közösek minden emberi lényben. Korábban csupán a nyelvi ill a logikai és matematikai intelligenciákról hallottam, most azonban szeretnék további hatot ismertetni. A következő kép segít ezeket elképzelni: nyelvi Logikai és matematiakai http://www.doksihu vizuális Testi és kinesztetikus zenei természetközeli belső Emberek közötti Nyelvi (szóbeli) – az írott és beszélt szavakkal foglalkozik. Történet elmondásán, írásán keresztül történő tanulás, tények memorizálása, költészet Logikai és matematikai – számokkal, szimbólumokkal és elvont példákkal kapcsolatos. Megfigyelésen keresztül való tanulás, konklúziók levonása, feltételezések

megfogalmazása, levezető gondolkodásmód Vizuális/térbeli – a képek és jelképek kategóriája. Vizuális művészeteken, képzelőerőn keresztül folyik a tanulás, a tárgyak elképzelése különböző szemszögekből és szempontokból Testi és kinesztetikus – a testtel és a mozgással hozható összefüggésbe. Fizikai feladatokon és mozdulatokon keresztül történő tanulás Zenei/ritmusos – ritmikus és hangszín mintákkal foglalkozik. A zenén, rímeken és természetes hangokon keresztül való tanulás Emberek közötti – verbális és non-verbális kommunikáció másokkal. Párokban ill csoportokban való tanulás http://www.doksihu Belső – a belső szempontokkal és lelki valóságokkal foglalkozik. Önismereten, elmélkedésen és intuíciókon keresztül való tanulás Természet közeli Intelligencia – Ez ennek a nézetnek a legújabb eleme. Ez azt a képességet takarja, ha valaki különbséget tud tenni a természetes világ és

a környezet között. Minekután mindannyian mások vagyunk, másképp is tanulunk. Egy tanárnak meg kell találnia a leghatékonyabb módját annak, hogy a diákjai a legoptimálisabban tudjanak tanulni. Ezek ismerete segít a tanárnak, hogy a megfelelő feladatokkal készülhessen. Amennyire eddig tapasztaltam, a diákjaim túlnyomó többségen vizuális típusok, tehát egy történet olvasásakor igyekszem képekkel illusztrálni az olvasottakat. Volt idő, mikor megpróbáltam megmozgatni őket, hogy érintsenek meg bizonyos tárgyakat, ám túlnyomó többségben ez nem vált be. Rá kellett hogy jöjjek, a diákjaim nem kinesztetikusak, így más módját kellett megtalálnom annak, hogy megtanítsam a körülöttük lévő tárgyak nevét. Néhányan közülük (főként a fiúk) igen logikus gondolkodásúak, így számukra fontos, hogy lássák az összefüggéseket ill. fellelhető mintákat. Ilyenkor remek az a feladattípus, melyben néhány példán keresztül

fedezhető fel az adott nyelvtani szerkezet. Rájöttem, hogy minden diákhoz van egy-egy kulcs, a tanárnak csak kellő türelemmel kell rendelkeznie, hogy ezeket megtalálja. • Kooperatív tanulás. A kooperatív tanulás során a diákok együtt dolgoznak egy megosztott vagy közös cél érdekében. A célt a csoport tagjai úgy tudják elérni, ha összedolgoznak, ahelyett, hogy magányosan tanulnának. Minden egyes tag felelős a közös cél megvalósulásáért. Csupán attól, mert egy terembe csoportokat helyezünk el, az még nem azt jelenti, hogy kooperatív tanulás folyik. Ahhoz, hogy hatékony kooperatív tanulás valósuljon meg, minden csoporttagnak szüksége van az alábbiakra: o Közreműködésre, miközben másoktól is függ, hogy a közös cél megvalósulhasson o Dicséretre, bátorításra, támogatásra és mások segítségére o Hogy felelősséget vállaljon a saját tanulásáért csakúgy, mint a csoport célkitűzéséért o Vezetői

készségek fejlesztésére, döntéshozatalra, bizalom-építésre és kommunikációs készségekre. o Hogy meg tudja ítélni a csoport hatékonyságát és gondolkozzon a csoportmunka fejlesztésén http://www.doksihu Ezt megvalósítani igen kemény munka eredménye volt az osztályaimban, főként az elején. Először is, a diákok nem akartak együtt dolgozni, vagy éppen azzal a személlyel nem akartak együtt dolgozni, akit párul osztottam be melléjük. Azt gondolom főként azért, mert ők ezt nem tekintették tanulásnak, hiszen a hagyományos modellel szemben én nem álltam elől és nem mondtam nekik a nagy igazságokat. Továbbá egymásban sem bíztak, mindig tőlem várták, hogy megerősítsem azt, amit a társuk – akár még helyesen is – mondott. Ám lassan és szépen elkezdték megtanulni, hogyan lehet együttműködni, és most már ez jól működik a különböző csoportoknál. Ha a prezentáció megfelelően sikerül, ha a tanár megfelelő

párokat alkot, akkor szépen működik ez a technika. Tudom, hogy talán a „relative stranger” (relatív idegen) párválasztás lenne a legoptimálisabb, ám a diákjaim ezt a szintet még nem érték el, ám jó úton haladnak afelé. Azt is megfigyeltem, hogy ha egy diák, aki többet tud a többieknél, és kiemelt „tanári” szerepet kap, az esetek többségében felelősséget érez, és kiváltságnak érzi, ha egy teljesen kezdő párja lehet. Gyakran megesett, hogy bizonyos diákokkal az osztályban nem akartak együtt dolgozni. Ilyenkor nagyon határozottan ragaszkodtam az eredeti felosztáshoz, és nem engedtem, hogy más párt válasszanak maguknak. Ezzel párhuzamosan odaálltam a hátrányosabb helyzetűek mellé, ezzel demonstrálva a többiek számára, hogy ők semmivel sem rosszabbak a csoport többi tagjánál. • Egész rendszerek ismerete A század első felében ökológusok, akik az állati és növényi közösségeket tanulmányozták, felfedezték a

kapcsolatok hálózatát, az élet hálóját. Egy új gondolkodásmódot találtak, melyben a kapcsolatok, az összefüggések, a rendszerben való gondolkodás valósult meg. Átváltani a részekről az egészre nem könnyű, hiszen neveltetésünkből és oktatási rendszerünkből adódóan automatikusan részekben gondolkozunk. Az egész nyugati filozófiai gondolkodásmód a mechanikus és redukálás jellemzi, ahol a részekre kell koncentrálni. A 20 század nagy tudományos meglepetése az volt, mikor felfedezték, hogy az élő rendszereket nem lehet elemzésekkel megérteni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy fel kell adnunk az analízist. Ez sokszor nagyon is hasznos, ám eléggé bekorlátolt Ha rendszerekben gondolkozunk, akkor a részek összetevőit csak az egész szervezeten keresztül fogjuk tudni megérten. Annak érdekében, hogy valamit megérthessünk, nem kell elemeire bontani, hanem egy nagyon kontextusba kell helyezi. http://www.doksihu Ez pontosan

igaz, mikor nyelvoktatásról beszélünk. Szükségünk van a kontextusra ahelyett, hogy egy adott szóra koncentrálnánk, amit amúgy sem értünk. Ezt megértetni a diákokkal, akik hagyományos iskolai háttérből jönnek, igen komoly kihívás, hiszen ott épp ennek az ellenkezőjét tanulták. Ez időt igényel, ám úgy tapasztalom, hogy működik. Érdekesnek tartom, hogy a tanárok egyáltalán miért épp az egységgel kezdik, mikor az, az elemzés, azaz az analízis szintjén ál, és a Bloom-féle taxonómiából pontosan tudjuk, hogy ez már egy magas szintű tudást feltételez. Ennek ellenére sokan elemzéssel kezdik, mikor a diák még csak a zaj vagy az információ szintjén áll. A másik kihívás, amellyel folyamatosan találkozom, hogy a diákok egyszerűen nem értenek meg bizonyos dolgokat, a kis részeket nem tudják a nagy egészbe helyezni, mert az anyanyelvi információik is hiányosak. Sokszor tehát nem is a nyelvi akadály az oka egy-egy feladatnak,

hanem maga a fogalomzavar. Például a családfák tekintetében, legtöbbjüknek fogalma sincs a saját családjáról vagy arról, hogyan működnek a rokonsági fokok. De hozhatnám példaként mikor az országokról tanulunk, sokszor a fővárost hoznám segítségként, ám gyakran ez sem segít, mert ez az általános ismeret hiányzik a tudásukból. Vagy mikor egyszerű kulturális példákkal igyekszek valamit illusztrálni, melyről feltételezem, hogy segítene nekik a megértésben, gyakran kudarcba fullad, mert egy-egy példa nem mond túl sokat a számukra. Ugyanakkor nagyon jóleső érzés, mikor valamit megértenek életükben talán először vagy új ismeretre tesznek szert és ez épp angolul megy át nekik. • Érzelmi Intelligencia (EQ). Nagyon gyakran csupán az IQ-val foglalkozunk, ugyanakkor figyelembe kellene vennünk az érzelmi intelligencia hányadosát is. Az IQ csupán bizonyos területeit képes mérni az intelligenciának, úgy mint a logikai

összefüggéseket, a matematikai-, a térbeli-, és a verbális készségeket. Kutatások igazolták, hogy míg az IQ kiemelkedő akadémiai teljesítményt vetít elő, jó néhányan, akik magas IQ-val rendelkeznek, mégis gyengén teljesítenek a mindennapi életben. A siker hiányzó kulcsa az érzelmi intelligencia. Több okból kifolyólag azok, akik magas érzelmi intelligencia szinttel rendelkeznek (EQ-val) sikeresebbnek tűnnek a mindennapi életben, mint azok, akiknek ez a hányadosuk alacsonyabb, még akkor is ha ők esetleg átlagos IQ-val rendelkeznek. Mi tehát az EQ? Lehet valaki érzelmileg intelligens függetlenül attól, hogy valaki kifelé- vagy befelé forduló típus, szívélyes vagy tartózkodó, érzelgős vagy higgadt. http://www.doksihu o Érzelmi tanultságot takar, mely annak a képessége, ha valaki fel tudja fedezni, hogyan érez önmaga és a környezete. Az érzelmek tiszta és közvetlen közvetítésének és megvitatásának képessége. o

Empátiát takar, az átérzés/együttérzés képessége, ha valaki inspirálni, bátorítani és nyugtatni tud másokat. o Érzelmi gondolkodást takar, annak a képessége, hogy intelligens döntéseket tudjon hozni valaki, egészséges összhangban súlyozva az érzelmi és tárgyilagos tényezőket. Annak a képessége, ha valaki érzelmet tud generálni, majd ezzel az érzelemmel érvelni tud. o Az érzelmek megértését jelenti, mely arra utal mikor tisztában vagyunk az érzelmek erősödésének következményeivel vagy hogy emberek hogyan reagálnak különböző érzelmekre. Arra is vonatkozik, mikor az összetett érzelmeket ill. az ún „érzelem láncokat” képes valaki megérteni, ahol az érzelem az egyik szintről a másikra mozdul el. o Az érzelmeken szabályozása, tehát mikor érezzük az érzést ahelyett, hogy elnyomnánk azt, majd ezt felhasználva jobb döntést hoz az illető. Első olvasatra talán úgy tűnik ezeknek nem sok közük van a tanításhoz,

ugyanakkor úgy gondolom, hogy nem csupán a tantárgyakra kellene szorítkoznunk, vagy feladatok megoldására az iskolában, sokkal inkább hogy felkészítsük a diákokat az életre. Különös tekintettel a mi esetünkben, ahol a diákok többsége sajnos nem azt a családi hátteret kapja meg, mellyel jó esélyekkel indulhatna neki az életnek. Holisztikus tanítás 2 – ahogy én látom Úgy gondolom, hogy a fent röviden bemutatott nézetek és metodikák igen fontosak, ugyanakkor vannak még egyéb fontos tényezők, melyekkel egy tanárnak foglalkoznia kell, ha sikeres szeretne lenni a szakmájában. Mivel ezek különböző területeket fednek le, ezért hívom én ezeket is „holisztikus tanításnak”. Nem állítom, hogy a lista teljes, ám a legfontosabbak véleményem szerint az alábbiak: • Alapszabályok • Tananyag • Diák • Mentorolás http://www.doksihu • Motiváció Alapszabályok Ez azoknak a szabályoknak az összessége, amelyeket a

legelső alkalommal le kell fektetni, és szigorúan ragaszkodni kell azokhoz a csoport minden egyes tagjának (a csoportba a tanár is beletartozik). Nagyon fontos mindenki számára világossá tenni, hogy miről szól ez az egész, és mi történik akkor, ha valaki megszegi ennek bármelyik pontját. Hasznos lehet az alapszabályokat egy nagy papírra felírni és a teremben egy jól látható helyre kifüggeszteni legalább kezdetekben, amíg mindenki megtanulja betartani őket. Ha valaki megszegi bármelyik pontját, vagy korrigál, vagy el kell hagynia a termet. Néhány esetben azonban, például ha valaki elejt egy-egy magyar szót kezdetekben, az még tolerálható, vagy ha valaki egy korty innivalót kér. Az alapszabályok nagy jelentősséggel bírnak, mert ez biztosítja a tanulás megvalósulásának kereteit. Így tehát ha és amikor valaki megszeg egy szabályt, akkor nem a tanár nem is a társak zárják ki őt a tanulásból, hanem az az abszolút szabályzat,

melyet közösen állítottunk össze az elején. Ez biztosítja a biztonságos környezetet is, ahol a szabályok tiszták, melyre a diákoknak szükségük van és amit meg is érdemelnek. Az alapszabályok eltérőek lehetnek csoportoktól függően, ám – véleményem szerint – néhány elemnek feltétlenül szerepelnie kell. Úgy mint: • Angolul beszélünk (erre való emlékeztetésképp általában egy színes feliratot készítek, ahol angol-nyelvű országok zászlói láthatók (USA, UK, AU, CA ) és egy felirat: „Please speak English here!” (Kérlek itt angolul beszélj!) Ezt óráról órára magammal viszem, hiszen egy-egy terem több órának is helyet ad. • Légy pontos! (Erre nincs mentség. Mivel az iskolában nincs csengő, a termemben található egy óra a falon, ami az ’abszolút időt’ jelöli, független attól mit mondott a rádió, tv. Mindenki ehhez igazítja a saját óráját) • Evésre és ivásra a szünet való (Ez egy elég

jelentős probléma a számukra, főként, hogy más órákon erre módjuk nyílik. Ugyanakkor az én angol óráim felépítése nem is teszi lehetővé az evést.) • Tiszteld a másikat! (Ez segít abban, hogy a diákok ne tegyék egymást nevetségessé a többiek előtt, vagy hogy elutasítsák a párjukkal való munkát.) http://www.doksihu • Az óra = 90 perc. (Ezt talán a legnehezebb tartani, hiszen a többi órájuk 45 perces, ám ha az óra jól fel van építve, akkor gyakran észre sem veszik az óra hosszúságát. Erre fokozatosan jól rá lehet őket „nevelni”, én pedig hatékonyabbnak élem meg az óráimat, hiszen a „hasznos” idő hosszabb, hiszen csak egyszer van helyezkedés, bemelegítés és levezetés 2-2 helyett.) Ezek az abszolút szabályok. A fentiek megfogalmazásukban is pozitívak, amit jobban szeretek a csupa „ne tedd”-ek helyett. Az is köztudott, hogy az órát körben ülve kezdjük, és hogy általában pármunkánál

„tangó” pozícióban ülünk, és hogy gyakran dolgozunk párban ill. hármas csoportban. Ezeket ugyanúgy betartjuk, ám mégsem szerves részei az Alapszabályoknak. Én úgy tapasztaltam, ha túl sok pontból áll az Alapszabályzat, akkor a diákok attól kicsit megijednek – hiszen olyan sokat úgy sem tudnak betartani, gondolhatják ők – és ilyenkor az ellenállás is nagyobb . Véleményem szerint a Zöld Kakasban az Alapszabályok betartása rendkívüli jelentősséggel bír, hiszen a diákok zömének amúgy is szabálykövetési gondjaik vannak általánosságban véve is, tehát ezt meg kell tanulniuk, főként hiszen amint azt már korábban is említettem, fontos, hogy az életre is készítsük őket, ne csupán az iskolai túlélésre. Tananyag Ez talán furcsán hangzik, de szerintem a tananyag egy meghatározó kérdés. Három kritériumnak kell megfelelnie: • Legyen releváns (odaillő) • Friss (időszerű) • Minőségi Releváns

(odaillő) Ez a legfontosabb. Ahhoz, hogy megragadhassam a diákok figyelmét, ahhoz ismernem kell őket és tudnom kell, hogy mik érdeklik őket. Igen gyakran - ha az anyag az ő világukhoz illő, akkor - jókedvvel állnak neki a feladatnak. A humor is sokat segíthet Nincs is annál jobb, mikor egy jó történetet olvasunk, amiket vicces képek illusztrálnak. Természetesen a cél nem az, hogy folyton szórakoztassuk őket, ám az ’amigdala’ működését ismerve – ez az a szerv, amely az információt az érzelmektől függően (öröm vagy bánat) a rövid vagy a hosszú távú memóriába küldi – inkább a felszabadult, jó kedélyű légkör igyekszem megteremteni. Ha http://www.doksihu pedig ismerem a hiányosságaikat, lehetőségem van arra, hogy valami teljesen újat tanítsak nekik pont az angolon keresztül, ami olykor különlegessé teszi a nyelvhez való viszonyulásukat. Az egyensúly ugyancsak fontos szereppel bír. Igyekezni kell, hogy mindenki

kedvenc témája előkerüljön, szem előtt tartva, hogy az angol óra azért mégsem kívánságműsor. Működőképesnek és hatékonynak látom a drillezést, ami talán annyira nem érdekes és lenyűgöző, ugyanakkor egy nagyon hatékony tanulási forma, melynek eredménye – a jól begyakorolt feladat – jóérzéssel tölti el a diákokat. Olyan dalok hallgatása, amit a diákok szeretnek, esetleg ők maguk hoznak, szintén igen hatékony. Az egyik osztályomnál a második félévtől úgy alakult, hogy szerdán a szokásos 9 helyett 8 órakor kezdődött az órájuk velem. Ez igen fájdalmasan hatott a diákokra és rám is, hiszen alig lehetett őket munkára bírni olyan korán. Ezért azt az órát el is neveztem „music class-nak” azaz „zene órának”. Hétről-hétre különböző stílusú zenéket hoztam be, hiányos szövegekkel. Mivel igen eltérő volt ebben az osztályban a nyelvi szint, kétféle változatot is készítettem, egy könnyebbet és egy

nehezebbet, így mindenki követhette ugyan azt a feladatot. Később aztán ők maguk kezdték el hozni a kedvenc számaikat, szöveggel együtt, tehát eljutottunk odáig, hogy olykor egy-egy diák készült az órára, ami megint csak egy nagy lépés a számukra. Egy másik nagyon jól működő módszer a ’net English’. Ennek a generációnak teljesen természetes a számítógép jelenléte, és annak használata. Annak ellenére, hogy elég sok diákunknak gondjai vannak a gépek kezelésével, a net English-en keresztül legalább ezt is megtanulhatják. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez egy igazi csapatmunka, ahol a számítástechnikát tanító kollégának ill. a gépírás tanárnőnek és a net-English koordinátorának is nagy szerepe van. Hetente egyszer tehát a megadott időpontban az angol óra a számítástechnika teremben van, ahol a diákok felmennek az Internetre. A net-English két részből áll. Elsőként leellenőrzik az e-mailjeiket, hiszen a

virtuális angol tanárjuk – Anna – hétről hétre levelezik velük angolul. Az ő leveleiben néhány érdeklődő sor található, ill egykét megoldandó feladat Néhány diák nagyon gyorsan végez a feladataival, így én mindig készülök plusz feladatokkal, amit a fennmaradó időben megoldhatnak a Net használatával. Nekem amiatt is készülnöm kell talonban lévő feladatokkal, hisz a technikai problémákat is ki kell küszöbölni, ha például az e-mail nem jön át, vagy a szükséges weboldal éppen nem elérhető stb. Ezeken az órákon a szerepem csupán segítő, akkor lépek közbe, ha a diáknak szüksége van rám, de jónéhányan közülük teljesen önállóan tudnak dolgozni, ami azt gondolom igen nagy fejlődés a számukra. http://www.doksihu Frissesség (időszerűség): Sok anyag sosem veszti el időszerűségét, úgy mint az általános igazságok, azaz a fizikai törvényszerűségek, a színek, a számok, a történelmi tények stb. Ugyanakkor

rengeteg minden változik életünk során, ezért igen fontos frissíteni a tananyagainkat. Néha csupán egy régi kép, amin az emberek viccesen néznek ki – legalábbis a diákok szerint – elvonhatja a figyelmüket a feladatról. Igyekszem arra is figyelni, hogy azok az információk, melyeket én adok a diákjaimnak, legyenek naprakészek (ha például az országok határai megváltoznak, vagy a pénznemük stb.) Ennek azért tulajdonítok nagy jelentőséget, mert valamit rosszul megtanulni sokkal rosszabb, mint nem is tudni egyáltalán. Minőség: Tudom néhányakat egyáltalán nem zavar, de számomra igazán fontos a kiadott anyagok minősége. Szerintem ez részben meghatározza hogy a diák hogyan lát neki a feladatnak. Ha ez egy jó minőségű fénymásolat, sosem jönnek majd azzal a kifogással, hogy nem lehet elolvasni. Sőt, ha igazán jó minőségű és tetszetős az anyag, esetleg még színes is, az bizony felkelti a diákok figyelmét. Én is

hasonlóképpen működtem anno, talán azért is mert igen vizuális típus vagyok. Azt is látom, hogy ha az anyag jó minőségű, a diákok azért jobban vigyáznak rá, főként a lányok. És ami túlmutat az angol tanításon, ezen keresztül rendre taníthatjuk a diákokat, hogy gyűjtsék össze a kiadott lapokat, hiszen a jó minőséggel azt is hirdetjük, hogy ezeket érdemes megőrizni, odafigyelni rájuk. Diák: Ha tanításról beszélünk, ott bizonyára kell lennie egy diáknak is (ha tanárnak nem is feltétlen). Egyik kedvenc vicces mondásom: „Én remek tanár vagyok, csak adjatok nekem jobb diákokat!”. Alapvetően a diáknak kellene a tanítás középpontjában állnia, mégis sok tanár számára éppen a diák az ’akadály’. Ő az, aki rosszul viselkedik órán, aki nem engedi szépen áramolni az óra menetét, aki megakadályozza azt, hogy a tanár taníthasson, aki ráadásul még nem is nagyon tud olvasni Gyakran persze ezek a feltételezések

igazak is, a kérdés csupán az, hogy a pedagógus veszi-e a fáradságot, hogy a viselkedés mögé nézzen. Miért viselkedik így a diák? Hol a probléma? Hol vannak az elakadásai? Az egész holisztikus tanítás és az ehhez kapcsolódó témák ebben az értekezésben őérte van, a diákért. Azért a misztikus teremtményért, aki állandóan meghökkenti a tanárt, akár http://www.doksihu pozitív, akár negatív módon. Úgy gondolom, hogy ez annyira nagy téma, hogy akár többszáz oldalban sem lehetne mindent leírni, így én most csupán három elemet említenék meg a diákkal kapcsolatban: • Tanulásra kész • Szükségei és vágyai • Önirányító Egy diáknak tanulásra kész állapotban kellene lennie. Ez alatt nem azt értem, hogy a diák már a küszöbön topogjon hogy az óra kezdődhessen, hanem hogy álljon készen fizikálisan, mentálisan és érzelmileg. Ha az alapvető szükségei nincsenek betöltve, akkor a tanárnak esélye sincsen.

A tanulásra kész állapot az én helyzetemben és olvasatomban a következőket jelenti: a diák nem ittas, nem másnapos, hanem kipihenten érkezik és nem éhes, nem szomjas. Ha ezek az alapvető szükségek be vannak töltve, akkor valószínűleg esélye van a tanárnak a tanításra, ám ha ezek hiányosak, jobb ha a diák hazamegy, hiszen ezeket a problémákat - kivéve az éhséget és szomjúságot – azonnal nem lehet orvosolni. Elfogadással, türelemmel, támogatással és szeretettel a kevésbé súlyos érzelmi problémákat és a letörtséget ellensúlyozni lehet. Ám ha a diák súlyosabb érzelmi/mentális problémákkal küzd, akkor ahogy azt már korábban említettem - szakemberhez, külső segítséghez kell fordulni Ha ezen a szinten vannak a diáknak problémái, akkor mondhatjuk, hogy ő még külső irányításra szorul. A diák vágyai és szükségei A tanulók gyakran hiszik, hogy teljesen tisztában vannak a szükségeikkel, ámbár a legtöbb esetben

csak a vágyaikat ismerik. Erre a tanárnak oda kell figyelnie Főként mikor jó viszonyt szeretne kiépíteni vagy fenntartani a diákjaival, mert ilyenkor nagyobb a kísértés, hogy ennek érdekében kedvezzen a tanulónak, ám ezek sokszor tévútra vezethetnek. A tanárnak tisztán kell látnia az elérendő célokat, hogy azok megvalósítása felé tudjon haladni, és ehhez tudatosságra van szükség. Mikor elkezdek együtt dolgozni egy osztállyal, kezdetekben gyakran próbálnak meggyőzni arról, hogy fordítsak nekik, vagy beszéljek magyarul angol órán, hiszen nekik erre van „szükségük” ahhoz, hogy értsenek. Honnan jön ez? Korábbi tapasztalataikból Hiszen egész életükben ilyen módon tanították nekik az angolt. Emellett az nem számít, hogy az évek során – ami akár 5-8 (!) évet is takarhat esetükben – nem túl sokminden ragadt rájuk a nyelvből, mégis a módszerhez ragaszkodnak. Ez tehát az ő „vágyuk” és nem a „szükségük”

http://www.doksihu Nekem, tanárként, ismernem kell az ő szükségeiket, és aszerint kell segítenem a fejlődésüket. Igen nagy buktató lehet, ha a tanár belemegy a játékba, és kiszolgálja a diákok „vágyait”. Ezt megvalósítani ugyanakkor nem olyan egyszerű, hiszen a diákok igen nagy nyomást tudnak helyezni a tanárra, főként ha a tanár nem élvez felsőbb támogatottságot. Valamint a diákok vágyait teljesíteni sokkal egyszerűbb, mint az ő szükségeiket, hiszen ez utóbbi gyakran a diákok akarata ellen való, ami könnyen ellenállást szülhet. Saját tapasztalataim alapján állíthatom, hogy mindezek ellenére megéri, mert egy idő után a diákok maguk is belátják, hogy nekik akarok jót, így pedig a bizalmuk a jutalom. Ön-irányító (önműködő) diák A cél az, hogy a diákok önműködőkké váljanak, hogy amiket tesznek, azokat ne mások kedvéért, hanem önmagukért tegyék meg. Ahhoz, hogy ezt a szintet elérhessük, az összes

diákkal foglalkozó tanárnak nagyon tudatosan kell együttműködnie, szigorúan ragaszkodva a szabályokhoz és folyamatos visszajelzést kell adni a diák fejlődéséről. A mentornak ebben kiemelt szerepe van. Mentorlás Már három éve végzek mentorálást – hiszen ez az iskolánkban bevett szokás – és véleményem szerint ha valamit, hát ezt lehetetlen rutinból csinálni. Van néhány alapelv, melyeket alkalmazni lehet/kell, de mivel minden egyes diák más, különböző szükségekkel és különböző hátterekkel, mindannyian személyes törődést igénylenek. Figyelemre van szükségük, és vágynak arra, hogy megtalálják a saját útjukat. Nagyon erőteljes kapcsolatnak gondolom a mentor-mentorált kapcsolatot. Úgy látom, hogy ekkor a diákok fontosnak érzik magukat, hogy van valaki, aki nem csupán a tanulmányi előmenetelükkel, hanem a személyes életükkel is törődik, így gyakran megnyílnak, és amint érzik a bizalmi viszonyt, lehetőséget

adnak a mentornak, hogy tanácsolja őket, ami általában a tanulmányaikra is jó hatással van. Néhány mentoráltammal szinte azonnal kialakul a leghatékonyabb munka-kapcsolat, és vannak, akiknél ez tovább tart. Általában az emberi kapcsolat hamar kialakul, ám a szerepek tisztázása, miszerint mi nem „haverok” vagyunk - és ha ő a szavát adja valamire, akkor én azt elvárom, hogy be is tartsa – kicsit több időt igényel. Nemrégiben kisebb felmérést végeztem a diákok között és akkor döbbentem meg, mennyire fontos is számukra a mentor. Lehet, hogy nem a legmeghittebb a kapcsolatuk a mentorukkal, mégis ők úgy érzik, hogy nekik van egy SAJÁT mentoruk, amit kiváltságnak élnek meg. A legfontosabb mentor-mentorált kapcsolat jellemzői: http://www.doksihu • Letisztázott szerepek • Elszámoltathatóság • Segítés/tanácsolás • Odafigyelés Szerepek A szerepeket már kezdetekkor tisztázni kell, főként mivel a legtöbb diáknak

még sosem volt ilyen jellegű kapcsolata. Vagy elképzelésük sincs arról, hogy mit takar ez, vagy pedig teljesen fals gondolataik vannak ezzel kapcsolatban. Éppen ezért szoktam az első találkozásunkkor bemutatni, hogy miről is szól egy mentor-mentorált kapcsolat, felállítjuk a szabályokat, például, hogy előre megbeszélt fix időpontban találkozunk, és ha bármi közbejön, időben szólunk egymásnak, hogy új időpontot tűzhessünk ki. Azt is hangsúlyozni szoktam, hogy én elsősorban a tanulmányi előmeneteléért vagyok felelős, de igazán érdekel ő is, ám rajta áll, hogy mennyire szeretné megosztani az életét stb. Az elején tisztázom, hogy ez nem egy barátság és hogy a mentoróra róla szól és nem rólam (annak ellenére hogy gyakran személyes tapasztalatokat is meg szoktam osztani vele). Fontosnak találom a működési alappillérek lefektetését, hogy a mentorált biztonságban érezhesse magát, ugyanakkor ismerje a határokat.

Elszámoltathatóság Mivel a mentori kapcsolat lényege, hogy a diák fejlődhessen, számomra az elszámoltathatóságnak kritikus szerepe van. Ha bármelyik fél ígéretet tesz valamire, akkor a másik fél természet-szerűen elvárja, hogy be is tartsa azt. Fontos, hogy ez mindkét félre igaz legyen. A legtöbb diákunknak komoly problémái vannak ezen a területen, így ennek a komolyan-vételét alapelvnek gondolom. Bizalmat szavazok a mentoráltjaimnak, és mikor megszegik az adott szavukat, akkor szembesítem őket ezzel, elmondom, hogy ez nem volt helyes, ugyanakkor igyekszem érzékeltetni velük a szeretetemet és támogatásomat és hogy van korrigálási lehetőség. Segítés/tanácsolás Úgy gondolom a mentor feladata, hogy segítse, támogassa és tanácsolja a diákot. Nem azért, hogy irányítsa, sokkal inkább, hogy a megfelelő kérdéseket tegye fel, hogy a diák önmaga fedezhesse fel a saját útját. Az iskolában a fő téma a diák tanulmányi

előmenetele, ám mivel az esetek többségében egy bizalmi viszony alakul ki a munkán keresztül, ez a kapcsolat http://www.doksihu nagy felelősséggel jár, amit bölcsen kell kezelni. Számomra a mentorsági pozíció az egyik legnagyszerűbb dolog, és mikor látom a fiatalok életében a pozitív előmenetelt, számomra az az igazi jutalom. Odafigyelés Egyik leghatékonyabb eszköze a mentornak az odafigyelés. Annyi minden történik egy diákkal, mégis gyakran az az érzésem, hogy nincs akinek elmondhassák, aki igazán odafigyelne rájuk. Egy-egy mentoróra elején mindenek előtt az elmúlt napjaikról-hetükről kérdezem őket, hogy s mint mennek a dolgaik. Ez általában 10-15 percbe is beletelik, míg elmondják a legfontosabbnak vélt ügyes-bajos dolgaikat, ezek után nagyobb esélyem van, hogy iskolával kapcsolatos eseményekről vagy más fontos dolgokról beszéljünk, amelyek a fejlődésüket szolgálják. Úgy gondolom, hogy mind egy tanárnak, mind egy

mentornak az empátia, a feltétel nélküli szeretet, a támogatás és a törődés alapvető jellemzőkként kell szerepelnie. Ezek olyasmik, amik már a pedagógián túlmutatnak, mégis erőteljes eszközöknek bizonyulnak. Motiváció Számomra ez a legnagyobb kihívás a tanításban. Hogy megváltoztassam a diákok hozzáállását a tanuláshoz, hogy folyamatosan motiváljam őket. A pozitív megerősítés és visszajelzés mindig hatékony motiváló erő. Az egyik legerősebb módja annak, hogy érdeklődővé és motiválttá tegyük őket az az, ahogyan mi magunk is viszonyulunk a tantárgyhoz. Ha én is lelkesedem és érdeklődöm, akkor jó eséllyel számolhatok azzal, hogy követik a példámat, ám ha én magam is unom a saját órámat, miért gondolom, hogy akkor majd a diákok lelkesedni fognak? • A pozitív hozzáállással támogatást éreznek a fiatalok, biztonságérzetet ad ez nekik, ami pedig továbblendíti őket. Sok esetben ez azért figyelhető meg,

mert a sok korábbi rossz élmény meglehetősen motiválatlanná tette őket, és ez teljesen negatív önképet sugárzott a diákok felé, legalábbis iskolai szinten. A diákokat szigorúan önmagukhoz mérem csupán, nem a többiek szintjéhez. Ez általában meglepi őket, és látszólag jóleső érzés tölti el őket, mikor látják, hogy van esélyük kikerülni abból a képzeletbeli dobozból, ahová éveken keresztül lemondóan sorolták őket. • A projekt munka szintén eszköz lehet a motiváció területén. Az idei tanévben 4-5 hetente volt angol projekt. Ekkor négy tanóra volt összevonva, ami elég http://www.doksihu időt biztosított arra, hogy valami alkotás születhessen. Már a tanév előtt, augusztusban megterveztem a témákat, hogy a projektek közötti hetekben mire kelljen felkészíteni a diákokat. Teljesen kezdő csoportot kaptam, és arra gondoltam, hogy a projekttel jól be lehet mutatni a számukra, hogy milyen sokat is tanulnak, hiszen

a meglévő tudásukat egyből aktivizáljuk is projektkészítéskor. A projekt lehetett plakát, ami tele volt képekkel, vagy egy összefűzött néhány lap, vagy a későbbiek során egy Power Point bemutató. A siker jó visszaigazolás volt számukra, és továbblendítette őket a következő projektig. Utószó A tanítás, főként a holisztikus megközelítéssel igen összetett feladat. Annyi sok kapcsolódó téma van és sok szempont amelyeket figyelembe kell venni. Fontos jól tájékozottnak lenni a különböző metodikákkal kapcsolatban, ám ahogy ez másban is igaz: gyakorlat teszi a mestert. Ebben az értekezésben igyekeztem a legfontosabb elemeket kiemelni, legalábbis azokat, melyeket én a legfontosabbnak tartottam. A legvégén hadd osszam meg azt a kellemes tapasztalatomat, amit a Projekt nevű tantárgy során éltem meg. Ez ugyan nem az angolhoz kapcsolódik, ám úgy gondolom annyi sok holisztikus elem volt benne, és olyan sok fejlődést láttam a

diákok életében személyenként és csoportként is, hogy úgy látom ennek közzététele talán építő lehet. Projekt során a cél, hogy a diákoknak megtanítsuk, hogy gyakorlatilag hogyan tudnak létrehozni valamit a semmiből. Heti három egymást követő óránk volt erre, és teljes szabadságom volt arra, hogy mit tanulunk, és azt hogyan építem fel. Idén a „Világ” témakört boncolgattuk. Tehát a nagy kontextusból indultunk és ezt bontottuk le három részre: elsőként Magyarországgal, mint a ’második világ’ képviselőjével, majd folytattuk Ugandával, mely a ’szegény, harmadik világot’ igyekezett megjeleníteni, végezetül pedig Ausztráliával zártuk a sort, mint egy fejlett, vezető ’első világbeli” országgal. Minden egyes alkalommal volt előkészítő időszak, mialatt a meglévő tudásunkat igyekeztünk összegyűjteni az országokkal kapcsolatban. Éppen ezért kezdtük Magyarországgal, hiszen tudtam, hogy

hazájukról fognak a legtöbbet tudni a diákok. Ez elsőként még egy plakát projekt volt, hiszen akkoriban a számítástechnikai tudások nem volt annyira előrehaladott. Uganda és Ausztrália esetében meghívott vendégeink voltak. Elsőként egy olyan fiatalembert sikerült meghívni, aki önkéntesként 10 hónapot töltött Ugandában, így http://www.doksihu testközelből tudta bemutatni a kinti életet, földrajzot, élővilágot. A Planet Klub alapítványtól meghívott előadó beszélt a diákoknak a „Méltányos Kereskedelemről”, majd egy ugandai férfi jött el hozzánk, aki Magyarországon él, ő mutatta be népe nyelvét és zenei-, tánc-, és hitvilágát. Tehát sokkal több volt ez a projekt, minthogy száraz adatokat gyűjtöttünk össze egy országról, tele volt személyes élményekkel is. Ausztrália tekintetében szerencsés helyzetben voltam, mert igazgatónőnk is ellátogatott hozzánk, akinek friss élménybeszámolója igen lekötötte a

diákokat. Nekem is volt szerencsém menetközben kilátogatni a kontinensre, így a saját videofelvételeim láthatóan érdekelték az osztályomat, és a végére még egy ausztrál hölgyet is vendégül láttunk. Mindkét esetben a személyes képek és videók bemutatása segítette a diákokat közelebb hozni az adott országhoz, mielőtt belevetették volna magukat a kutatásba. A csoportokba való rendeződés előtti utolsó órán közösen fogalmaztuk meg a témaköröket és állítottuk fel a munkacsoportokat. A csoport ill párválasztás teljesen szabad választásuk alapján történt. Érdekes volt látni azt a folyamatot, ahogy megtanulták, hogy függnek egymástól, és hogy az a valaki, aki talán a szünetben nagy cimbora, lehet hogy mégsem annyira megbízható munkatárs. A kutatás hetei alatt, legfőként az Internetet használták a diákok segédeszközként, hiszen a második és a harmadik projektek már Power Point bemutatók voltak. Ehhez meg kellett

tanulniuk hogyan működik a program, ami igen nagy fejlődés volt egyesek számára. Megtanulták hogyan találhattak megfelelő anyagot, hogyan kell szelektálni és hogyan lehet jól összerakni a projektet, végül pedig hogyan lehet jól előadni. Mindeközben én legtöbbször csupán segítőként voltam jelen, a diákok pedig teljesen önállóan dolgoztak. Közben több Hógu (külső megfigyelő) is megfordult nálam, akik meg is jegyezték, milyen önműködőek a diákok, és hogy mindannyian tudták a feladatukat. Nagyszerű volt látni, hogyan fejlődnek időről-időre. A bemutatókon az iskola vezetése mindig jelen volt, így megvolt számomra a külső visszajelzés is, amelyek megerősítették azokat a gondolatokat, amiket én ’belülről’ csupán érezhettem. Látványos volt a különbség az első és a második projektbemutató között, a második és harmadik között inkább a gördülékenység jelent meg változásként. Ezek a projektek jobban

összekovácsolták az osztályt is. Mindig párban vagy hármas csoportban folyt a munka, így együtt kellett működniük és csapatként kellett dolgozniuk, megosztva a feladatokat, beosztva az idejüket, hogy határidőre el tudjanak készülni. Mindig előre tudták mikor van a projektbemutató, mely nyitott volt, ahová barátok, szülők, iskolatársak, tanárok egyaránt hivatalosak voltak. Ezekben a http://www.doksihu helyzetekben az előadó-készségüket tudták fejleszteni. Erre az alkalomra átrendeztük és feldíszítettük a termet, igyekeztünk nemzeti zenét beszerezni és minden alkalommal egy kis meglepetéssel is szolgáltunk, úgy mint magyar pogácsával, ugandai teával (tejjel és gyömbérrel) és a híres ausztrál különlegességgel a Vegimite-tal (kenyérre kenhető fűszeresélesztős krém). Miután a bemutatónak vége lett, a vendégek elmentek, egy órás visszajelzést tartottunk, ahol a diákok önmaguk és társaik munkáiról is kifejtették

a véleményüket. Ez mindig igen mélyre sikerült, őszintén nyilatkoztak és sokat tanultak egymás véleményéből. Az elmúlt év során igen sokat adott nekem a Projekt tantárgy tanítása, rengeteget tanultam a holisztikus tanításról és jó volt a diákok pozitív visszajelzéseit is hallgatni, mikor megosztották mennyit tanultak és mennyire élvezték ezt a tantárgyat. Meg vagyok győződve, hogy ezen keresztül nem csupán ezekről az országokról és kultúráikról tudtak meg többet, hanem az együttműködésről, határidők tartásáról és az instrukciók pontos követéséről is. Bízom benne, hogy a jövőben is össze fogom tudni gyűjteni a tanítással kapcsolatos tapasztalataimat, és hogy sosem fogok belefáradni hogy fejlesszem magam, hogy új metódusokat és ötleteket építsek be a gyakorlatomba és hogy mindig is élvezni fogom a fiatalokkal való foglalkozást. Abban a pillanatban, hogy ezekből bármelyik is hiányozni fog, azt hiszem jobb

lesz, ha abbahagyom. Ahogy az egyik kedvenc idézetemben John Roueche is megfogalmazza: “Teachers who cannot keep students involved and excited for several hours in the classroom should not be there.” Magyarul valahogy így hangzik: „Azok a tanárok, akik nem tudják a diákokat órákon keresztül bevonni és lelkesíteni az osztályteremben, azoknak nem kellene ott lenniük.” Források: Főiskolai tananyag valamint: http://en.wikipediaorg/wiki/Abraham Maslow#Hierarchy of Human Needs http://www.top-biographycom/0044-Abraham%20Maslow/index1htm http://www.top-biographycom/9025-Jean%20Piaget/ http://web.oduedu/educ/llschult/blooms taxonomyhtm http://www.coeugaedu/epltt/bloomhtm#creatingreview http://www.uwspedu/education/lwilson/curric/holobjhtm http://www.hentorg/intro3htm http://www.doksihu http://www.hentorg/world/rss/ordinary to meaningfulhtm http://www.funderstandingcom/right left braincfm http://coe.sdsuedu/eet/Articles/multiintell/indexhtm

http://www.toukoukyohicom/society/relationshipbmbhtm