Betekintés: Emésztőszervi betegségek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


http://www.doksi.hu

Emésztőszervi betegségek

Savas visszafolyás
A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával
borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és
gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, amelyek nyugalmi helyzetben
megakadályozzák a gyomorsav és étel visszafolyását.
A nyelés első része akaratlagos. Nyelésnél a nyúltvelőben levő nyelőközpont apró izmok
működését indítja meg, amelynek következtében a gégefedő a gégére borul, elzárja a gége
nyílását, a hangszalagok bezáródnak, és a táplálék bejut a nyelőcsőbe. Amikor a falat a
garatívvel, azaz a hátsó garatfallal érintkezik, a nyelés második szakasza lép életbe, amely
már akaratunktól független reflexmozgás, a perisztaltikus mozgás (hullámzó, hernyószerű
mozgás), ez továbbítja a táplálékot a nyelőcsőbe, a gyomorba, a nyálkahártya alatt
elhelyezkedő nyálkát termelő mirigyek segítségével.
A savas visszafolyás a gyomortartalom hányás nélküli visszafolyása a nyelőcsőbe. Normális
esetben a nyelőcső alsó végén lévő gyűrű alakú záróizom meggátolja a gyomortartalom
visszafolyását. Kóros esetben a záróizom abnormálisan működik, nem záródik rendesen, és a
gyomorsav nyelőcsőbe történő visszafolyása nem akadályozza meg.
A gyomrot megvédi a savtól a belső felszínét borító nyákréteg. Nyelőcsövet viszont nem védi
hasonló védőréteg, ami a nyelőcső kimaródásához, nyelőcső gyulladásához, gyomorégéshez
(égető érzés a gyomortájon, ami kisugárzik a mellkas felé, a nyelőcsőben stb.), fájdalomhoz
vezet. A visszafolyásos tünetek általában étkezés után vagy fekvés közben lépnek fel. A
gyomorégést nagyfokú nyálelválasztás, vagy gyomortartalom-visszafolyás kíséri.
A savas visszafolyás következménye nyelőcsőszűkület, nyelőcsőfekély, és a nyelőcső
nyálkahártyáján rákmegelőző állapot jöhet létre.
A nyelőcsőszűkület sok esetben olyan nagyfokú lehet, hogy csak folyékony, illetve pépes
ételek nyelése lehetséges. A nyálkahártyán kialakult nyílt seb a nyelőcsőfekély, a szegycsont
mögött okoz komoly fájdalmat.
Kezelés
A nyelőcső betegségének diagnosztizálása röntgenátvilágítással báriumtartalmú
kontrasztanyag lenyelése után, miközben a beteg ferdén fekszik [(feje alacsonyabban
helyezkedik el mint a lábai), ugyanis a kontrasztanyaggal látható, hogyan folyik vissza a
gyomortartalom a nyelőcsőbe], radiológiai vizsgálatokkal, özofagoszkópiával (a nyelőcső
belső felületének megtekintésére szolgáló világítóberendezéssel ellátott endoszkóp az
özofagoszkóp, azaz nyelőcsőtükrözés), nyomásméréssel (manometria) a záróizom területén,
Bernstein teszttel (a nyelőcsőbe csepegtetéssel savas oldatot juttatnak, a tünetek igen rövid idő
alatt jelentkeznek), pH-méréssel és biopsziával (szövetmintavétel) történik.
A savas visszafolyás mérsékelhető, ha a beteg fejénél lévő ágy végét kb. 15 cm-rel emelik,
minden olyan anyag lehetőség szerinti elhagyásával, amely a savképződést fokozza (kávé,
dohány, alkohol, csokoládé stb.), valamint savkötő gyógyszerrel, amely csökkenti, illetve
semlegesíti a gyomorsavat.
A nyelőcső alsó záróizom működésének fokozása szintén gyógyszerekkel (pl. metoklopramid,
ciszaprid, betanekol) történhet
A nyelőcső sav miatti gyulladása, vagy kimaródása következtében vérzés is felléphet, ez
esetleg műtéti beavatkozást is szükségessé tehet. A nyelőcső gyulladás kezelésére omeprazol
vagy lanzoprazol alkalmazható.

1

http://www.doksi.hu

A fennálló nyelőcsőszűkületet ballonnal, vagy szondasorozattal tágítják, vagy gyógyszeresen
kezelik.
Irritábilis bél szindróma
A teljes tápcsatorna (gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél) reagálása különféle ingerekre (pl.
stressz, étrendváltozás, gyógyszerek stb.), amely rendellenes, gyakori összehúzódásokkal,
görcsös fájdalommal, és sokszor hasmenéssel jár. A tüneteket fokozhatják feszültségek és
egyéb idegi megbetegedések, mint pl. szorongás, depresszió, valamint kávé, tea, zsírdús
ételek fogyasztása is.
Két fő típusa ismert, az egyik a görcsös vastagbél, ami rendszerint étkezés után az alhas feletti
görcsökkel jelentkezik és vagy hasmenés, vagy székrekedés, vagy a kettő váltakozva kíséri.
Tünetei: nagyfokú gázképződés, hányinger, fejfájás, levertség.
A betegség másik fajtája n
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


agy erővel jelentkező, igen sürgető hasmenést okoz, és a széklet
visszatartása sok esetben lehetetlen.
Kezelés
Az irritábilis bél szindróma fennállásakor végzett vizsgálatok (végbéltükrözés,
székletvizsgálat, szigmabéltükrözés, hasi ultrahangvizsgálat, bélrendszer röntgenvizsgálata)
nem mutatnak kóros eltérést.
A kezelés esetenként más. Ha a fellépő tüneteket egyes ételek okozzák, ezeket kerülni kell.
Ha idegi eredetű okok hozzák létre, akkor az ok megszüntetése a kezelési mód.
Általános kezelési mód: könnyű étrend, fokozott gázképződést okozó ételek kerülése (bab,
káposzta), valamint hasmenés elleni gyógyszerek.
Hasnyálmirigy rák (adenokarcinóma) és cisztadenokarcinóma
A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14
cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a
hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt,
az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik.
A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az
amiláz (szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a
nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét
szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok
közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek –
1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.]
A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet
termel.
A hasnyálmirigy rák, rosszindulatú mirigydaganat, amelynek keletkezési oka ismeretlen.
Rendszerint tünetmentes. Tünetek (hátba sugárzó nagyfokú hasi fájdalom, fogyás) akkor
lépnek fel, amikor már áttétek jöttek létre. A daganat általában a hasnyálmirigy fejében jön
létre, összenyomhatja az epevezetéket, és sárgaság alakulhat ki.
Ha a daganat a hasnyálmirigy középső részében keletkezik vagy a nyombéltől távol eső
részben a hasnyálmirigy farkában, a lép elvezető gyüjtőerét zárhatja el, aminek
következménye lépnagyobbodás, valamint a gyomor és nyelőcső melletti visszértágulatok.
A cisztadenokarcinóma ritkán előforduló hasnyálmirigy rák jóval nagyobb túlélési eséllyel,
mint az adenokarcinóma.
Kezelés
A betegség korai diagnosztizálása nem könnyű feladat. A feltételezett betegség vizsgálatára
ultrahang, komputertomográfia (CT – számítógépes rétegvizsgálat) alkalmazható, valamint az
endoszkópos retrográd pankreatográfia (olyan röntgenvizsgálat, amely a hasnyálmirigy
kivezető csövét mutatja).

2

http://www.doksi.hu

Ultrahang vagy komputertomográfiás vizsgálat alatt a hasnyálmirigy biopsziáját
(szövetmintavételét) végzik el.
Negatív vizsgálatok mellett a hasnyálmirigy rákra utaló tünetek alapján sebészeti
beavatkozásra kerülhet sor, amelynél vagy csak hasnyálmirigyet távolítják el, vagy a
hasnyálmirigyet és a nyombelet.
Folyamatosan fennálló erős fájdalom megszüntetése a hasnyálmirigyből kilépő idegek
beinjekciózásával történhet (a fájdalomingerület továbbterjedésének megakadályozására).
Az alkalmazott gyógyszerek: hasnyálmirigy emésztőnedv kivonatot tartalmazó emésztést
elősegítő, tápanyag felszívódását fokozó gyógyszerek, fellépő cukorbetegség esetén inzulin.
Maró anyagok okozta nyelőcső sérülés
A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával
borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és
gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le.
Ha maró anyag kerül a nyelőcsőbe (véletlenül vagy szándékosan), súlyosan károsítja a
nyelőcső nyálkahártyáját, felmaródásokat okozva. A felmaródások pedig előtörő vérzésekhez,
és halálhoz vezethetnek. Az utána fellépő hegesedések – az egyéb károsodások mellett –
nyelőcsőszűkületet okoznak.
A torokba és nyelőcsőbe jutott savak erős öklendezést, nagy fájdalmakat és ismétlődő hányást
okoznak. A lúgok erős nyálfolyást, öklendezést, kínzó égető torok- és gyomorfájdalmat okoz.
Egyes gyógyszerek is megakadhatnak a nyelőcsőben, ami a nyelőcső nyálkahártyájának
izgalmához és nyelési fájdalomhoz vezetnek.
Kezelés
A savat vajjal, olajjal, tojásfe
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hérjével, magnéziumoxiddal lehet megkötni.
A lúg közömbösítése tej, tojás, olaj, híg ecet, citromlé adásával történhet.
A fájdalom csillapítása mindkét esetben jéglabdacsok nyelésével és fájdalomcsillapítókkal
történik.
Gombócérzés (globusz hiszterikusz)
A nyelőcsőben és a torokban fellépő gombócérzés, vagy duzzanatérzés, amelyet a nyelőcső
vagy torok izomzatának kóros működése hoz létre. Felléphet ha szorongás miatt a torok
kiszárad, vagy szapora lélegzésnél, vagy erős érzelmi hatásoknál, vagy gyakori nyelésnél.
Az étkezések (evés, ivás) gyakran megszüntetik ez az állapotot.
Kezelés
A gombócérzés kiváltó okának meghatározása a fellépő tünetek alapján, vérképvizsgálattal,
mellkasröntgennel, nyelési röntgennel (báriumos kontrasztanyag nyelése közbeni
röntgenfelvétel) történhet.
A tünetek enyhülhetnek a beteg megnyugtatásával, hogy nincs komoly szervi eltérés.
Gyógyszeres kezelésre szorongást vagy depressziót oldó szerek alkalmazhatók.
Nyelőcső nyálkahártya szakadása és repedése
A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső.
A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között,
alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi
helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását.
A nyelőcső alsó és a gyomor felső részén, a nyálkahártyán, öklendezés,
hányás, csuklás miatt szakadás, repedés keletkezhet (Mallory–Weiss-szindróma), és ezt
követően vérhányás léphet fel. (A vérzés oka verőér repedés.)
Nyelőcsőtükrözés alkalmával is előfordulhat sérülés, megrepedhet a nyelőcső izomfala, de
keletkezhet nehéz székelés közbeni erőlködés, hányás, vagy nehéz tárgy emelése miatt is.

3

http://www.doksi.hu

A nyelőcső repedés következtében a környező szövetekben gyulladás lép fel, valamint
mellkasi folyadékgyülem, amit a mellüregben, a mellhártya két lemeze között
nagymennyiségben felszaporodott folyadék okoz.
Kezelés
A vérzés oka röntgennel nem mutatható ki. Diagnosztizálása özofagoszkópiával
(nyelőcsőtükrözés = egy világítóberendezéssel ellátott műszer bevezetésével a nyelőcső
felszíne megtekinthető), angiográfiával, azaz érfestéssel (kontrasztanyag verőérbe
fecskendezése után röntgenátvilágítás) történik.
A vérzés általában magától elmúlik, de előfordulhat, hogy műtéti beavatkozás szükséges az ér
elkötésére.
A nyelőcső izomfalának repedése azonnali sebészeti beavatkozást igényel. A repedés
megszüntetésével egyidőben a környező szövetek drain-csövezése is szükséges (a sebváladék
levezetésére).
Nyelőcső tasakok (divertikulum)
A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső.
A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között,
alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi
helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását.
A nyelőcső kiboltosulásának három formája ismeretes, a Zenker-féle, amely a garat és a
nyelőcső határán létrejövő kiboltosulás, a kihúzásos divertikulum, amely a nyelőcső középső
részén jön létre, és amikor a nyelőcső rekeszizom feletti részén alakul ki tasak.
Az elváltozás oka mindhárom esetben más, de okozhatja pl. a nyelőcső simaizom ellazulási
képtelensége (valószínű, hogy beidegzési zavar miatt), vagy pl. kiterjedt nyelőcsőgörcs,
amikor a nyelőcső perisztaltikus mozgása (hullámzó, hernyószerű, továbbító mozgás)
beidegzési zavar miatt abnormálissá válik.
A nagyobb tasakokban felgyűlhet a táplálék, amelynek egy része lehajláskor vagy lefekvéskor
visszafolyhat. Ez pl. alvás közben belégzéssel a tüdőbe jutva félrenyeléses tüdőgyulladást
okozhat.
Kezelés
Az elváltozás megállapítása videó-röntgennel, vagy cineradiográfiával történik. (Bárium
nyelésről készített mozgó felvétel.)
Kezelés általában nem szükséges. Ha a nyelésben akadályt jelent, és tüdőgyulladás veszélye
áll fenn, sebészeti beavatkozással az elváltozás megszüntethető.
Bélhűdés (paralitikus ileusz)
Bélelzáródást okozó hasi katasztrófa, amelyben a bélfal bénulása (hiányzik a bélfal mozgása)
vagy valamelyik bélrészlet igen erősen, görcsösen összehúzódik és a béltartalom
tovahaladását lehetetlenné teszi. A betegségben ritkán fordul el
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ő bélkilyukadás.
Az elzáródott szakasz feletti rész működése tovább folytatódik, és a bélben lévő étel,
emésztőnedvek, folyadék miatt kitágul. A bél nyálkahártyája megduzzad, gyulladttá válik.
A bélhűdés oka lehet hasüregi fertőzés vagy vérömleny, érsérülések, vagy érszűkület, de oka
lehet egyéb fennálló betegség is, mint pl. veseelégtelenség, egyes gyógyszerek, pajzsmirigyelégtelenség, vagy egyéb hasi műtét után bekövetkező állapot.
A hirtelen kialakuló betegség tünetei: igen súlyos általános állapot, erőtlenség, gyengeség,
hideg, nyirkos végtagok, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, beesett arc, puffadt has, hasi
fájdalom, hányinger, hányás, székrekedés, görcsök.
Kezelés
A mechanikus bélelzáródás diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján, valamint
röntgenvizsgálattal, vagy vastagbéltükrözéssel történik.

4

http://www.doksi.hu

A gyomorba és a vékonybélbe vezetett szondán keresztül az elzáródás feletti béltartalmat
leszívják, és infúzióban a hányással elvesztett só (kálium és nátrium) és víz pótlására kerül
sor, és a kritikus állapot megszűnéséig a beteg nem vehet magához szájon át semmiféle
táplálékot.
Egy másik csövet a végbélnyíláson át vezetnek a vastagbélbe, a nyomás csökkentésére.
A bél nyirokereinek tágulata (intesztinális limfangiektázisa)
A rendkívül vékonyfalú érhálózatból álló nyirokérrendszer a szervezet második keringési
rendszere, a sejtek között kezdődik és a vénás rendszerbe nyílik. A nyirokerekben szövetnedv,
a nyirok áramlik. A nyirokerek útjába számtalan kb. borsó nagyságú nyirokcsomó található,
amelyek az idegen anyagokat, baktériumokat feltartóztatják.
A vékonybél bolyhaiból (felületet növelő, kesztyűujjszerűen kidudorodó képződmények)
kiinduló nyirokerek szállítják a szövetnedvet, a felszívódó zsír nagy részét.
A vékonybél nyálkahártyáját ellátó nyirokértágulat fiatal embereket és gyermekeket érintő
betegség, amelyet fejlődési rendellenesség, hasnyálmirigy-gyulladás, vagy szívburok
megmerevedése hozhat létre.
A betegség felléptekor jelentkező tünetek: a visszatartott folyadék nagy mennyisége ödémát
okoznak, mivel a nyirokerek csak részben képesek a szövetközti folyadékot elvezetni.
Kísérheti a betegséget hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom. Fehérjevesztéshez és
ödémához vezet a bélbe és a székletbe a nyirokerekből elszivárgó nyirokfolyadék.
Kezelés
A betegség diagnosztizálása radioaktív izotópos fehérjeféleség intravénás adásával történik,
ami után a székletben megjelenő radioaktív anyag mennyiségét vizsgálják. Nagy mennyiségű
radioaktív anyag megjelenése túl sok fehérjevesztést jelent.
A vékonybél szövetminta vizsgálata alapján a nyirokértágulatok mutathatók ki.
A kezelés a nyirokér tágulat okának megszüntetése, zsírszegény étrend, közvetlenül a
véráramba jutó trigliceridek (energiában gazdag tápanyag, ami a szervezet legtöbb sejtjében
megtalálható) adása.
Sebészeti beavatkozással béleltávolításra kerülhet sor ha a vékonybélnek csak kis szakaszát
támadta meg a betegség.
Széklet-visszatartási képtelenség (inkontinencia)
Inkontinenciát a végbél záróizmainak működési elégtelensége hozza létre, vagyis a széklet
akarattól függetlenül távozik. A záróizmok működési elégtelenségén kívül okozhatja a
széklet-inkontinenciát gyulladás, hasmenés, daganat, fejlődési rendellenesség, de oka lehet
ezen kívül gerincsérülés, végbélelőesés, agyvérzés, idegrendszeri károsodás stb.
Kezelés
A betegség, illetve a betegséget létrehozó ok megállapítása a végbélnyílás körüli rész
érzésvizsgálatával, a végbélnyílás, a végbél, a szigmabél vizsgálatával, valamint a
medencefenék izomzatának vizsgálatával történik.
A betegség kezelése történhet étrendváltoztatással, valamint a bél működését lassító
gyógyszerekkel, és a végbél záróizmainak tornáztatásával.
Ha a kezelés eredménytelen, sebészeti beavatkozásra kerülhet sor, amikor a végbélen
kialakított nyílást a hasfalhoz varrják, és a széklet a hasfali nyíláson keresztül távozik,
eldobható tartályba.
Székrekedés
A székszorulás, vagy bélrenyheség olyan állapot, amelyben a béltartalom természetes
kiürülése különféle okok miatt gátlódik, pl. a bélmozgások, elsősorban a vastagbél lassúbb
mozgása miatt a víz sokkal jobban felszívódik, a béltartalom besűrűsödik, kemény lesz,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ami

5

http://www.doksi.hu

székrekedést okoz. A bélmozgásokat, a bél összehúzódását, a béltartalom bélfalra gyakorolt
feszítő hatása indítja el, amelynek következménye a székletürítés. A bélfal ellazulása miatt a
béltartalom tovahaladása csökken, de visszatartja a béltartalmaz a vastagbél izomzatának
túlságos összehúzódása is, amikor az apró darabokra osztott bélsarat szorosan közrefogja.
A szimpatikus idegi izgalommal járó állapotok (pl. láz) átmeneti székrekedést okoznak.
Az állandósult székrekedés a székletürítést biztosító reflexfolyamatok károsodása miatt jön
létre, és számtalan, székletürítést elősegítő, kiváltó, vagy a székelési ingert elnyomó feltételes
reflex is kialakulhat (pl. ha a székelés fájdalommal vagy vérzéssel jár, mint aranyeres csomók
esetében).
A székrekedést okozhatja a megszokott étrend változása, rostszegény étrend, kevés mozgás,
betegségek, bizonyos gyógyszerek, vagy csökkenhet a béltartalom tömege, vagy csökken a
bélben lévő idegvégződések érzékenysége. E két utolsó esetben nem indul meg a bél
összehúzódása, és székrekedés jön létre.
Pszichés székrekedésnél a beteg székrekedésre gondol, mivel nem mindennap van széklete,
vagy esetleg a széklet állaga eltérő.
Vastagbél-renyheséget a vastagbél gyenge összehúzódásai okozzák, vagy a végbélben
található idegek érzékenységének csökkenése. Okai lehetnek a rendszeresen elhalasztott
székletürítés, kábítószerek, vagy hosszú időn át szedett hashajtók.
Fájdalmas székeléshez vezet a medence és a végbél nyílás körüli izomműködés akaratlagos
működtetésének (összehúzódás, elernyedés) hiánya. Lágy széklet ürítésére is képtelen a beteg.
Oka lehet az izmok összehúzódása székeléskor, a végbél sérvszerű kiboltosulása,
végbélfekély, végbél előesés stb.
Kezelés
Betegség, láz következtében létrejött székszorulás a kiváltó ok kezelésével történik.
Ha nem betegség okozza, akkor a béltartalom fokozásával (rostokban dús étrenddel, azaz
főzelékek, zöldségek, gyümölcsök, korpa és bőséges folyadék), ami a bél összehúzódásait
indítja el, testmozgással, különféle gyógyszerekkel (bélmozgást serkentő hashajtók,
ozmotikus szerek, amelyek a vastagbélbe vizet szívnak és ezzel puhítják a székletet),
székletlágyítókkal kezelhető a székrekedés.
Pszichés székrekedés diagnosztizálása szervi a elváltozások kizárásával történik. A vizsgálat
kontrasztanyaggal feltöltött vastagbél utáni röntgenfelvétellel, vagy a szigmabél vizsgálata
szigmoidoszkóppal (világító testtel ellátott hajlékony optikai eszköz, amellyel a bél belseje
megtekinthető) történhet. Hashajtó gyógyszerek, kúpok használata nem ajánlott, mivel súlyos
vastagbélkárosodást okozhatnak (lusta bél szindróma), és a nem mindennapi széklet nem
jelent székszorulást, hanem teljesen normális jelenség.
Vastagbél-renyheség kellemetlen hasi tüneteket okozhat, mivel a bél mozgását általában
kiváltó ingerekre a vastagbél nem reagál. A végbélben található bélsár keménnyé válik,
beszárad, székletdugó alakul ki, ami nem engedi a béltartalmat kiürülni, székelési
erőfeszítésekre sem. Kezelésére beöntés (tiszta vízzel, sóval vagy olajjal) és hashajtó,
valamint testmozgás ajánlott. A székletdugó kézzel vagy szondával történő eltávolítására is
sor kerülhet.
Fájdalmas székelést okozó sérv sebészeti beavatkozással szüntethető meg.
Aranyér
A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége. A végbélnyílás felett a végbél található.
Itt raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A végbélnyílás körül sima és
harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is működtethető.
Az aranyér végbélnyílás körüli visszerek tágulása, gyulladása. A vénás erek kitágulását
okozhatja tartós székrekedés, ülőfoglalkozás, de a portális vénában (a májba vezető májkapu-

6

http://www.doksi.hu

gyűjtőerében) megnövekedett nyomás miatt is létrejöhet. A végbélnyílásban kékes, puha és
fájdalmatlan aranyeres csomók, értágulatok keletkeznek.
A panaszokat okozó szövődmények a gyulladás, vérzés, az aranyeres csomók
kifekélyesedése, valamint elhalása.
A végbél záróizmán kívüli visszértágulat a külső aranyér, a végbélnyíláson belül maradóak a
belső aranyerek.
Erős fájdalommal jár az aranyér kizáródása. (A végbélben m
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


agasan elhelyezkedő aranyér a
végbélnyíláson kicsúszik, és a végbél záróizma leszorítja az aranyér nyelét.)
Ha az aranyeres csomók begyulladnak, végbéltáji fájdalom jelentkezik minden lépésnél,
leülésnél, köhögéskor. A gyulladás további fokozódásával vérzés léphet fel a székelés után, a
székleten piros vércseppek, vagy vércsík látható. A vérzés többnyire csekély.
Kezelés
Az aranyér diagnosztizálása a végbélnyílás és a végbél megtekintésével történik.
Az aranyereket óvatosan vissza kell nyomni a végbélbe, a végbélnyílás és környékének
langyos vízzel történő alapos tisztántartása, érzéstelenítő kenőcsök és kúpok alkalmazása.
A megfelelő étrenddel, vagy székletlágyítókkal a puha, könnyű széklet biztosítása,
Az aranyeres vérzés megszüntethető szkleroterápiával (injekció, amely olyan anyagot
tartalmaz, ami a vénában hegszövetet hoz létre).
Ha a szkleroterápia eredménytelen, a nagy és belső aranyereket gumigyűrűvel kötik le
(ligatura), ami után az aranyér elhal és lelökődik.
Az aranyerek megszüntethetők lézerrel, elektromos árammal stb.
Ha a kezelések hatástalanok, műtét válhat szükségessé.
Diszpepszia
Emésztésnél a bonyolult felépítésű tápanyagmolekulákat (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) a
szervezet lebontja a sejtek által felszívható anyagokká. Az emésztés folyamata, a
tápcsatornában megy végbe külső és belső elválasztású mirigyek által termelt emésztőnedvek
(nyál, gyomornedv, hasnyál, epe, bélnedv), azaz enzimek segítségével.
Emésztési problémát okozhat az emésztőnedvek hiánya, vagy az emésztőnedvek
összetételében fellépő zavar, ami a normális bélműködést kórosan befolyásolja, székrekedést
vagy hasmenést, puffadást, böfögést okozva.
A diszpepszia gyötrő felhasi vagy mellkasi fájdalommal, teltségérzéssel járó betegség. Kísérő
tünete lehet böfögés, bélkorgás, étvágytalanság, hányinger, gyakori széltávozás.
A diszpepsziát okozhatja levegőnyelés, gyomorsav visszafolyás, gyomorhurut, fekély, rák,
epehólyaggyulladás stb.
A diszpepszia korai tünete lehet egy súlyosabb betegség kialakulásának, ezért ha hosszabb
ideig fennáll vagy szokatlan tünetek jelentkeznek, további vizsgálatra van szükség.
Kezelés
A betegség vizsgálatára – báriumtartalmú kontrasztanyag utáni röntgenfelvételre – akkor
kerül sor, ha a beteg veszít testsúlyából, ha hány, ha nyelésproblémája van, vagy ha a
fájdalom étkezés után elmúlik, vagy étkezés után erősödik. Endoszkópos vizsgálattal
(világítóberendezéssel ellátott száloptikás műszer) a felső tápcsatorna belsejének
megtekintése, a gyomor nyálkahártyájából szövetminta vétele történhet.
Alapbetegség nélküli diszpepszia esetén tüneti kezelésre savkötő gyógyszerek, Helicobacter
pylori fertőzésnél bizmut-szubszalicilát és antibiotikum alkalmazhatók.
A bélfal krónikus gyulladása (Crohn-szindróma)
Ismeretlen okú, hasi görcsökkel, hasmenéssel járó krónikus bélgyulladás. Két típusa a Crohnbetegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kevés tünetben tér el egymástól.

7

http://www.doksi.hu

A Crohn-betegséget jellemzi a csípőbélgyulladás (a vékonybél utolsó szakasza), a
vastagbélgyulladás, sarjdaganatképződés a bélfalon stb. A betegség a bélfal minden
rétegében, a tápcsatorna teljes szakaszán bárhol létrejöhet, még a végbél körüli bőrön is. A
betegség egyes bélszakaszokon jön létre, és közrefoghatják egészséges bélszakaszok is.
Korai tünete a krónikus hasmenés, étvágytalanság, súlyvesztés, görcsös hasi fájdalom.
Szövődményei lehetnek bélelzáródás (a bélben lévő táplálék útjába akadály kerül és a bél nem
tudja továbbítani a béltartalmat), sipolyok, sipolyjáratok kialakulása (pl. a bél különböző
részein, vagy a bél és húgyhólyag között, és a végbélnyílás területén), valamint gennyel telt
tályogok létrejötte.
A Crohn-betegséget, azaz a gyomor- bélrendszeri tüneteket rendszerint más betegségek is
kísérik, mint pl. ízületi gyulladás, felszívódási problémák, szájüreg kisebesedése,
szemgyulladás, végtagokon keletkező gennyes gyulladásos csomók.
A 14 éves kor körüli gyermekeknél a betegség tünetei láz, ízületi gyulladás, lassú növekedés
és vérszegénység, magas fehérvérsejtszám, amit nem mindig kísér gyomor- és bélrendszeri
tünet.
A Crohn-betegség az egyén teljes életén át bizonyos időközönként hol enyhébb, hol súlyosabb
formá
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ban megjelenik, és rövidebb vagy hosszabb ideig tarthat. Ha a beteg bélrészt sebészeti
beavatkozással eltávolították, a bél más részét betegíti meg.
Kezelés
A Crohn-betegség diagnosztizálása bizonyos tünetek alapján (visszatérő hasmenés, görcsös
hasi fájdalom mellett ízületi, vagy szemgyulladás) történhet.
A diagnosztizálásban segít báriumos vastagbélröntgen, vastagbéltükrözés kolonoszkóppal
(világító berendezéssel ellátott hajlékony optikai eszköz, a bélfal belsejének megtekintésére és
szövetminta vételére) és szövetminta vizsgálata.
A Crohn-betegség elleni gyógyszer nincs, de számtalan egyéb gyógyszer csökkentheti a
tüneteket. Hasmenés elleni gyógyszerek: antikolinerg szerek, mint a difenoxilát, kodein,
loperamid stb., a vastagbél gyulladása vagy tályog és sipoly esetén többféle baktériumra ható
szélesspektrumú antibiotikumok, kortikoszteroidok. Ez utóbbi súlyos mellékhatásai miatt
hosszasan nem alkalmazható. A kezelést rendszerint nagy adag kortikoszteroiddal kezdik,
majd csökkentve a mennyiséget, megszüntetik a gyógyszer adását.
Ha a betegség ezekre a gyógyszerekre nem javul, akkor az immunrendszerre ható
gyógyszereket alkalmaznak gondos orvosi megfigyelés mellett, mivel ezeknek a
gyógyszereknek is komoly mellékhatásai vannak.
A Crohn-betegségben létrejött tápanyagfelszívódási zavar kezelésénél bizonyos diétás
tápszerek javíthatják a betegség tüneteit.
Bélelzáródás, vagy nem gyógyuló tályog, sipoly esetén néha sebészeti beavatkozásra kerülhet
sor, amikor a beteg bélszakaszt eltávolítják. A műtétet csak a végszükség esetén végzik el,
mivel a betegség kiújulhat az egyesített bélszakasznál.
Hasi fájdalmak
Hasi fájdalom jöhet létre a tápcsatorna teljes hosszában, különböző kórfolyamatoknál.
A tápcsatorna a szájüregnél kezdődik és a végbélnyílásig terjed. Felső szakasza a szájüreg, a
garat és a nyelőcső.
A gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között,
a hasüreg felső részén, a rekeszizom alatt helyezkedik el. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása,
míg a záró szűkület (pylorus) a gyomorkapu, a gyomor vékonybélbe vezető, alsó nyílása.
A vékonybél a hasüregben helyezkedik el, és a jobb csípőárokban, a vastagbél kezdetébe, a
felszálló vastagbél-ágba szájadzik.
A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen
felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd

8

http://www.doksi.hu

ismét elhajolva a függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az S-hajlású bélben
(szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik.
A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, amely felett a végbél található.
A has fájdalmát okozhatja nyelőcsőrepedés, nyelőcső kilyukadás, átfúródott gyomor,
gyomorrák, vékonybél-elzáródás, vakbélgyulladás, vastagbél daganat, fekélyes
vastagbélgyulladás, májdaganat, epehólyag-gyulladás, vagy epekő, a lép repedése,
hasnyálmirigy-gyulladás, vesekő, húgyhólyagban létrejött kövek, és a húgyhólyag rákos
daganata, herecsavarodás, méhen kívüli terhesség, hashártyagyulladás stb.
A betegségek egy része életveszélyes állapotot hozhat létre, ami azonnali sebészeti
beavatkozást igényel.
Kezelés
A betegség felismerése és meghatározása laboratóriumi vizsgálatokkal (vér- és
vizeletvizsgálat), röntgen vizsgálattal, ultrahang és komputertomográf (CT) vizsgálattal
történik.
Epe betegségre utal a bőr és a szemek sárga elszíneződése, hashártyagyulladás esetén az
óvatosan benyomott has hirtelen felengedésére erősödő fájdalom jelentkezése stb.
A diagnózis felállítása után a kezelés minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik.
Hasüregi sebészeti beavatkozásra bélelzáródás, epehólyag probléma, vakbélgyulladás vagy a
bél átlyukadása esetén stb. kerül sor.
Különféle garatbetegségek következtében fellépő nyelészavar
A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső.
A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között,
alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi
helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását.
A garat az orrüreg hátsó részétől a nyelőcső bemenetéig (a gégefő magasságáig) terjed, hátsó
falán pedig a garatmandula helyezkedik el.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A garat orrüregi részét a lágyszájpad részben
elválasztja a szájüregi résztől, nyelésnél a lágyszájpad felemelkedik és elreteszeli az orrüreget
a szájüregtől (hogy ne menjen "cigányútra" a falat). A garat alul-elől a gégével közlekedik,
alul-hátul a nyelőcsőbe vezet. A garatban a légzés és nyelés útja keresztezi egymást.
A nyelés első része akaratlagos. Amikor a falat a garatívvel, azaz a hátsó garatfallal
érintkezik, a nyelés második szakasza lép életbe, amely már akaratunktól független
reflexmozgás, és ez továbbítja a táplálékot a nyelőcsőbe. Nyelésnél tehát a nyúltvelőben levő
nyelőközpont apró izmok működését indítja meg, minek következtében a gégefedő a gégére
borul, elzárja a gége nyílását, a hangszalagok bezáródnak, és a táplálék bejut a nyelőcsőbe.
A nyelőcső perisztaltikus mozgása (hullámzó, hernyószerű mozgás) továbbítja a gyomorba a
táplálékot a nyálkahártya alatt elhelyezkedő nyálkát termelő mirigyek segítségével.
A nyelőcső betegségei ritkák. Keletkezhetnek mechanikus hatásra, ha valami megsérti a
nyelőcső nyálkahártyája (pl. halszálka). A sérülésbe fertőzést okozó baktériumok jutnak és a
kialakult gyulladás a környező részeket is gyulladásba hozhatja.
Nyelőcsőszűkületet okozhatnak mérgező vegyszerek, daganatok (többnyire dohányosoknál),
nyelőcsőgörcs, vagy az akarattól jórészt független simaizom ellazulási képtelensége.
A nyelőcsőszűkület sok esetben olyan nagyfokú lehet, hogy csak folyékony, illetve pépes
ételek nyelése lehetséges.
A nyelési nehézségnél a falat megakadása-érzet alakul ki. Fájdalom is kísérheti.
De felléphet nyelési nehézség a tápcsatorna felső szakaszának (garat, nyelőcső) különféle
rendellenessége miatt, vagy okozhatja izom-ideg működési zavar, de képzelt betegség is lehet.
Ha garatbetegség okozza a nyelészavart, akkor nehezített a falat továbbjutása a garat belső
részéből a nyelőcsőbe. Általában azoknál jön létre, akiknél az akarattól függő
izomműködésben komoly rendellenességek állnak fenn, pl. nagyfokú izomgyengeség,

9

http://www.doksi.hu

izomgyulladás, izomsorvadás, garatizom bénulás (megakadályozza a nyelést), különféle agyi
megbetegedések, bizonyos (elmebetegség gyógyítására használt) gyógyszerek mellékhatása is
lehet.
A nyelőcső felső végén elhelyezkedő (a garat és a nyelőcső között) felső záróizom működési
zavara esetén vagy nem nyílik záróizom, vagy nyílása rendezetlenül következik be. Ilyenkor
az étel ismétlődően a légcsőbe kerül, majd a tüdőbe, és légzőszervi betegséget hoz létre.
Ha a nyelőcső alsó végén (a nyelőcső és gyomor találkozásánál) lévő nyelőcső gyűrű átmérője
mintegy 1–2 cm-re szűkül, rendszertelenül ismétlődő nyelési nehézség lép fel.
A nyelőcső betegségét okozhatja a Plummer–Vinson-szindróma (B-vitaminhiány
következtében fellépő nagyfokú vashiányos vérszegénység), amelyben a nyálkahártya
felszínéről a nyelőcső belsején keresztül vékony hártyák nőnek, megakadályozva a szilárd
táplálék felvételét.
Diszfágia lusoria betegségben a nyelőcsövet egy ér leszorítja, azaz összenyomja, ami nyelési
rendellenességhez vezet.
A nyelőcső szűkület kialakulásának számtalan oka lehet, pl. fejlődési rendellenesség, a
gyomorsav visszafolyása miatti nyálkahártya sérülés (ennek tünete a régóta meglévő
gyomorégés), a nyelőcső fizikai nyomása, amit pl. megnagyobbodott pajzsmirigy, daganat,
tüdőrák, nyelőcsőrák okozhat.
Kiterjedt nyelőcsőgörcs esetén a nyelőcső perisztaltikus mozgása (hullámzó, hernyószerű,
továbbító mozgás) beidegzési zavar miatt abnormálissá válik, a normális perisztaltikus
mozgások olyan izom-összehúzódásokkal váltakoznak, amelyek nem továbbítják az ételt,
vagyis nem járnak mozgással. (Rózsafűzérhez hasonló nyelőcső.)
Ez az izomgörcs az egész nyelőcsőre kiterjed, mellkasi fájdalmat és nyelési nehézséget okoz
folyékony ételeknél is. A fájdalom hideg és meleg folyadékok fogyasztásakor erősödik..
Éjszakai erős fájdalom is felléphet.
Kezelés
A nyelőcsőszűkületet tágítással kezelik.
A felső nyelőcsői záróizom működési rendellenessége műtéti úton, az izom átvágásával
gyógyítható.
Nyelőcsőgyűrű szűkületnél sok esetben segít az étel alapos megrágása, vagy ha ez nem
enyhíti a tüneteket, műtéti beavatkozással vagy a nyelőcső gyűrű tágításával, vagy a gyűrű
átvág
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ásával oldható meg a probléma.
Plummer–Vinson-szindróma az alapbetegség, a vérszegénység gyógyítása után elmúlik.
Disfágia lusoria ritkán szorul műtéti megoldásra.
Kiterjedt nyelőcsőgörcs diagnosztizálása röntgenátvilágítással történik, báriumtartalmú
kontrasztanyag lenyelésekor. Kezelésére nitroglicerin, hosszú ideig tartó hatású nitrátok,
antikolinerg gyógyszerek, kalcium csatorna blokkolók, fájdalomcsillapítók alkalmazhatók.
Ballontágítás is segíthet (ballon felfújása a nyelőcsőben). Ha a kezelések nem vezetnek
eredményre, műtéti beavatkozással a nyelőcső teljes hosszában átvágják az izomfalat.
Glukagonóma
A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14
cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a
hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt,
az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik.
A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az
amiláz (szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a
nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét
szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok

10

http://www.doksi.hu

közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek –
1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.]
A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet
termel.
A glukagonóma a hasnyálmirigy belső elválasztású részében létrejött daganat, (a
hasnyálmirigy alfa-sejtjeiben, amely a glukagon-nevű hormont, az inzulin antagonistáját
termeli). A vércukorszint megemelkedik, és bőrviszketés, bőrkiütés jelentkezik. A lassan
növő daganatok nagy része rákos eredetű.
Jellegzetes, pikkelyesen hámló, elhalással járó bőrkiütés jelentkezik, amelynek színe vörösesbarnás. A bőrkiütés a lágyéknál kezdődik, majd a farpofákra, a végtagokra vándorol. A nyelv
világos narancsvörös, sima és fényes.
Kezelés
A betegség megállapítása vérvétel útján történik, amellyel a vér glukagonszintje határozható
meg.
A daganat pontos helyét érfestéssel (angiográfiával) és sebészeti feltárással határozzák meg.
A daganat sebészeti beavatkozással eltávolítható. Áttétet képező rosszindulatú daganat
kezelése kemoterápiával történik, valamint a glukagon szintjének csökkentésére szolgáló
gyógyszerekkel. A bőrkiütések kezelésére cink kenőcsöt, vagy vénába adott aminosavakat és
zsírsavakat alkalmaznak.
Vastag- és végbélrák (kolorektális karcinóma)
A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen
felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd
ismét derékszögben elhajolva függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az S-hajlású
bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. A végbél után a tápcsatorna alsó
szakaszának vége a végbélnyílás található.
A bélrák a rákos megbetegedések elég nagy százalékában és főként a 40 év feletti életkorban
fordul elő.
A vastagbélrák kialakulásának rizikófaktorai: családi előfordulás, familiáris polipózis
(rendkívül nagyszámú mirigyes polip kifejlődése a vastagbél és a végbél falán, mintegy
beborítva a bélfalat), kifekélyesedő vastagbélgyulladás (a vastagbél egy részén a nyálkahártya
magas lázzal járó gyulladása), bizonyos étkezési szokások (rostszegény, zsírban és állati
fehérjében gazdag ételek) stb.
A vastagbélrák többnyire a vastagbél egészére kiterjedő fekélyes gyulladásnál, vagy több éve
fennálló fekélyes bélgyulladás esetén alakul ki.
Az igen lassan növő, és hosszú ideig tünetmentes vastagbélrák a nyálkahártyán jelentkezik
gombszerű duzzanatként, vagy polip felszínén kezdődik. A rákos daganat a bél falán, a
nyirokcsomókban, és a májba kerülve áttéteket képez.
A vastagbél felszálló ágának nagyobb átmérője és vékonyabb fala, valamint a benne lévő
folyékony béltartalom miatt a daganat akkora lehet, hogy a hasfalon keresztül tapintással
érzékelhető, és csak ebben a késői időszakban alakulhat ki bélelzáródás (hirtelen fellépő, igen
súlyos, életveszélyes állapot, amelyben a bélta
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rtalom nem képes továbbhaladni, oka lehet a
belet összenyomó vagy a bél üregét eltömő akadály).
A vastagbél függőlegesen lefelé szálló ága vastagabb falú és kisebb átmérőjű, majdnem
szilárd széklettel, ezért az itt létrejövő daganat hamarabb vezet bélelzáródáshoz.
A végbélrák rendszerint fájdalmas székürítés közben létrejövő vérzést okoz. Fájdalommal jár
az ülés is. A daganatot viszont csak akkor kíséri fájdalom, ha a végbél körül képezett áttétet.

11

http://www.doksi.hu

Kezelés
A kolorektális karcinóma diagnosztizálása szűrővizsgálatokkal, széklet mintavétellel (vérzés
kimutatása) történhet.
Amennyiben rák gyanúja áll fenn, további vizsgálatokra van szükség szigmoidoszkóppal
(hajlékony, cső alakú optikai eszköz, világítóberendezéssel ellátva, amely a bél belsejének
megtekintését és szövetmintavételét teszi lehetővé) a vastagbél vizsgálata kolonoszkóppal
(szintén az előbbihez hasonló optikai műszer, rajta keresztül kisebb műtéti beavatkozásokra
kerülhet sor).
A kezelés sebészeti beavatkozást tesz szükségessé a kifejlődött rákos daganatok eltávolítására
a bélszakasz nagy részével és a nyirokcsomókkal együtt.
Ha a végbél és a végbélnyílás is eltávolításra került, akkor a hasfalon készített nyíláshoz a
vastagbelet kivarrják, és a béltartalom eldobható műanyag zsákba ürül.
Amennyiben a végbélcsonk és a végbélnyílás érintetlen marad, a végbélcsonkot a vastagbél
végével összevarrva, a székelés gyakorlatilag normálisan megy végbe.
A műtétek utáni kemoterápiás és sugárkezelés megakadályozhatja a maradék (nem látható)
daganatsejtek növekedését.
Áttéteket képezett daganatok műtét utáni kezelése fluorouracil és levamizol kemoterápiával,
és sugárkezeléssel történik.
Májáttét létrejöttekor a kemoterápiás gyógyszer közvetlenül a máj verőerébe adható.
A vastagbéldaganat eltávolítása után évente több alkalommal ellenőrző vizsgálat szükséges.
Regurgitáció
A gyomortartalom hányinger vagy hányás nélküli visszafolyása a szájba. A gyomorból
rendszerint a savanyú vagy kesernyés ízű gyomorsav folyik vissza.
Regurgitáció keletkezhet nyelőcsőszűkületnél, vagy elzáródásnál (ilyenkor nyákos, íztelen
folyadék áramlik vissza), amelynek oka lehet nyelőcsőrák, a nyelőcső és a gyomor közötti
záróizom beidegzési zavara stb.
A szervi eltérés nélküli regurgitációnál (kérődzésnek hívják) az étkezés után mintegy fél
órával kismennyiségű étel folyik vissza, amit a beteg megrág és újra lenyel. Ez az állapot nem
jár sem hányingerrel, sem fájdalommal. Csecsemőknél a regurgitáció, a bukás, étkezés után
lép fel, felnőtteknél viszont érzelmi okok idézik elő.
Kezelés
A gyomorsav-visszafolyás okainak kiderítése röntgenvizsgálattal, endoszkópos.
(világítóberendezéssel ellátott száloptikás műszer) vizsgálattal lehetséges.
A nyelőcső szűkület kezelése a szűkületet előidéző oknak megfelelően történik.
Akut hasnyálmirigy-gyulladás (akut pankreatitisz)
A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14
cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a
hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt,
az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik.
A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az
amiláz (szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a
nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét
szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok
közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek –
1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.]
A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet
termel.

12

http://www.doksi.hu

Normális esetben a hasnyálmirigy által termelt emésztőnedv a kivezető csövön a nyombélbe
jut. Ha valamilyen oknál fogva a vezeték elzáródik, az emésztőnedv nem tud átfolyni. Ez
általában csak átmeneti állapot, és aránylag gyorsan helyrejön.
Tartósan elzáródott kivezetőcső esetén az emésztőnedv a hasnyálmirigyben felgyülemlik, és
emészteni kezdi a hasnyálmiri