Történelem | Középiskola » Évszakok és hónapok az ókori Egyiptomban

ÉVSZAKOK ÉS HÓNAPOK AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN Mint sok minden más, úgy az évszakok változásának is köze volt a Nílushoz az ókori Egyiptomban. Az egykori emberek megfigyelték, hogy a Nílus nagy áradása időről-időre ciklikusan ismétlődik. Ezt az időintervallumot ők - ellentétben a ma használatos Gergely-naptárral - nem négy, hanem csak három részre osztották, amelynek fő ciklusa, és egyben az év első évszaka a Nílus áradásának ideje. Az év első évszaka az Ahet, amely az áradás ideje, és ma a június 15 és október 14 közötti időintervallumot értjük alatta. A második évszak a Peret, amely az aratás ideje és október 15 és február 14 közötti időt jelenti, a harmadik évszak pedig a Semu, amely a forróság ideje és ma február 15 és június 14 közötti időt értjük alatta. Egyiptomban az évi hőmérséklet jelentősen sosem változik, így a ma használatos évszakoknak megfelelő besorolásnak (tavasz, nyár, ősz, tél) nem

sok értelme volt, de ennek ellenére az alkalmazott évszakok nevét ma őszként, télként és nyárként azonosítjuk. Az évszakokat természetesen tovább osztották a ma hónapként azonosítható kisebb egységekre, és érdekes módon a három évszak mindegyikét négy-négy azonos részre osztották, így az ő naptáruk szerint is egy év 12 hónapból állt, akárcsak a Gergely-naptár szerint. A hónapok nevei a következők voltak: Az Ahet hónapjai: Thot (június 15 - július 14) Phaopi (július 15 - augusztus 14) Athür (augusztus 15 - szeptember 14) Khoiak (szeptember 15 - október 14) A Peret hónapjai: Tübi (október 15 - november 14) Mekhir (november 15 - december 14) Phamenoth (december 15 - január 14) Pharmuti (január 15 - február 14) A Semu hónapjai: Pakhónsz (február 15 - március 14) Pauni (március 15 - április 14) Epipi (április 15 - május 14) Meszoré (május 15 - június 14) Az évszakok és hónapok hieroglifái Egy dátum

megadása: Bár a hónapoknak mint látjuk voltak neveik, de ennek ellenére igen ritkán használták őket, sokkal inkább csak a hónapok számát adták meg. Az évszakok megnevezése pedig néha nevükkel, néha csak a jelzőjükkel történt meg. Nézzünk meg ezekre egy-egy példát: Nebwenenef, Amon főpapjának sírjában az alábbi feliratot olvashatjuk: "1. év, az áradás évszakának harmadik hónapjának 1 napja Őfelsége északra hajózott a déli Théba városából és teljesítette, amit atyja, Amon-Ré, Karnak ura, a Nagy Bika, az istenek feje és Mut, a nagy Asru úrnője, és a thébai Honszu, Neferhotep, Opet szép ünnepén." Mint látjuk, Nebwenenef itt az évszakot a jelzőjével adja meg, tehát "az áradás évszakát" említi, ami az Ahet évszak jelzője. A hónapot pedig nem "Athür"-ként említi, hanem - ahogy a legtöbb feliraton láthatjuk - csak számával (harmadik). Az úgynevezett Nahr el-Kelb folyó menti sztélé,

amely II. Ramszesz egyik kevésbé ismert előretörését jelzi Hatti határáig, már az évszak nevének kiírásával keltezi a feliratot. Ezt olvashatjuk rajta: ".4 év, 3 Ahet hónap 2 napja" Sajnos a sztélé igen töredékes, és a dátumon, valamint Ramszesz néhány melléknevének töredékein kívül más nem is olvasható rajta. Inkább csak azért van jelentősége, mert bizonyítja, hogy az egyiptomi csapatok már a kadeshi csata előtt is a hettita birodalom határáig nyomultak előre. Egy dátum megadásának legfontosabb eleme talán mégis az év megjelölése. Nos, itt sem könnyítették meg az ókori egyiptomiak a dolgunkat, ugyanis ők relatív időszámítást használtak, tehát nem kerestek egy nevezetes pontot, ahonnan számolhatták az eltelt éveket, mint ahogy ma elfogadott Krisztus születése, ők mindig az éppen aktuális uralkodó beiktatásának évétől számolták az időt. Mindkét előzőekben említett feliraton láthatjuk, hogy 1.

és 4 évként adják meg a dátumot, ami II. Ramszesz beiktatása utáni 1 és 4 évet jelenti Emiatt persze igen nehéz (volt) kiszámítani az egyiptomi birodalom fennállásának teljes idejét, amit csak a XX. században sikerült olyannyira pontosítani, hogy már folyamatosnak tekinthetjük a dinasztiák közötti időt. Nem csoda hát, ha Manethón művét tekintve, - aki i.e 330 körül elsőnek állította össze a fáraók királylistáját - oly sok hibát találunk az idő megjelölését tekintve. Igen nehéz dolga volt, mert az ő korában több fáraó egyszerűen olyannyira a feledésbe merült, hogy már nem emlékezett rá senki, így nem is lehetett folytonos-, illetve több helyen hibás a listája. (Sok uralkodási időpontot csak megbecsülni tudott.) Egy másik fontos mű Hérodotosz Görög-Perzsa háború című munkája, aminek második fejezete kizárólag Egyiptommal foglalkozik. Hérodotosz ie 450 körül bejárta Egyiptomot és jó turistaként mindent

lejegyzett, amit hallott és látott. Több egyiptomi pappal elbeszélgetett és írásának egy része a tőlük hallottakból született. Sajnos Hérodotosz sokszor elegyíti az igazságot mesébe illő dolgokkal, és sokszor pontatlan is. Nem tudni melyik okozta az eltérést, de művében ő az egyiptomi papokra hivatkozva az addigi dinasztiák uralkodási idejét több mint tízezer évben adja meg, ami mai tudásunk szerint kb. 2700 év lehetett (Hérodotosz idejéig). Persze még most is vannak egymásnak ellentmondó kutatási eredmények néhány fáraó uralkodásának ideje tekintetében, különösen az Óbirodalom idejéből, nem is beszélve a Predinasztikus korról, de még az említett II. Ramszesz uralkodásának időszakára is két dátummal rendelkezünk, pedig ő már a XIX. dinasztiát képviselte Azért az egyre újabb kutatások és régészeti felfedezések egyre jobban pontosítják időbeni ismereteinket az egyiptomi civilizáció történelmét tekintve