Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Államjog, polgárjog szigorlati tételek

http://www.doksihu 1 Államjog és polgárjog szigorlati tételek 1. Jog, jogszabály, jogviszony fogalma, a jogrendszer tagozódása A jog a kötelező szabályaival kialakítja a társadalom rendezett működéséhez szükséges kereteket, a társadalom meghatározott szempontok szerinti működésének eszköze. A jogi normát erre feljogosított állami és önkormányzati szervek szigorúan kötött eljárási rend keretében alkotják. A jogi norma olyan magatartási szabályokat állapít meg, amelyek betartása mindenki számára kötelező, az azokhoz igazodás nem függ az egyén mérlegelésétől. A jogi normában meghatározott magatartási szabályt az egyén akkor is köteles megtartani, és engedelmeskedni neki, ha azzal egyébként nem ért egyet. Ha az egyén a jogi normában meghatározottól eltérő magatartást tanúsít, annak betartására állami kényszerítő eszközök is igénybe vehetők. Ilyen értelemben a jog nem más, mint a népszuverenitást

megtestesítő legfőbb szervezet által meghatározott parancs, amelyhez mindenki igazodni köteles. A jogszabály az a forma, amelyben a jogi norma megjelenik. Ez ad lehetőséget a jogalkotó akaratának, az általa előírt követelmények megismerésére. A jogszabályban az életviszonyok mindig általános jelleggel tükröződnek, ennek ellenére lehetőséget nyújtanak az egyedi jogesetek értékelésére. A jogszabályok három részre tagolódnak: 1.A tényállás határozza meg azt a magatartást, amelyet a jogszabály tanúsítani rendel A tényállás azonban gyakran valamilyen eseményt vagy történést jelöl meg, amelynek bekövetkezése esetén a jogszabályt alkalmazni kell. 2.A joghatás az a következmény, amely a tényállásban meghatározott magatartás tanúsítása vagy az ott megjelölt esemény vagy történés előállása esetén következik be. 3.A szankció az a joghátrány, amelynek alkalmazására akkor kerül sor, ha nem a tényállásban előírt

magatartást tanúsítják vagy az ott megjelölt nemkívánatos esemény vagy történés bekövetkezik. A jogszabályok lehetnek: A kötelező erejű (kógens) jogszabályok minden körülmények között érvényesülnek, azokat a természetes és jogi személyek nem hagyhatják figyelmen kívül. Ha az egymás közötti viszonyukban e kötelező rendelkezésektől eltérnek, az ilyen megállapodást érvénytelennek kell tekinteni Az engedő (diszpozitív) jogszabályok - az előzőekkel ellentétben - csak akkor érvényesülnek, ha a természetes vagy jogi személyek megállapodása azzal nem ellentétes. Az engedő jogszabályoktól tehát a felek egyező akarattal szabadon eltérhetnek. A jogviszony fogalma: A jog a társadalmi viszonyok általánosított kifejezése, amely meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül az egyedi viszonyok kifejezésre juthatnak. A jogviszonyban az általánosnak és az egyedinek az összefüggése jut kifejezésre. A jogviszonyokban mindig

valamilyen társadalmi viszony fejeződik ki jogi formában, ugyanakkor az egyedileg létrejövő társadalmi viszony is csak jogviszony formájában jöhet létre. A jogrendszer belső tagozódása: Közjog- alkotmányjog Ez a jogág az állam formájával, felépítésével, irányításával, a közhatalmi szervek struktúrájának kialakításával, működésével, a jogrendszer szerkezetével és működésével kapcsolatos jogszabályok összessége. központi eleme az Alkotmány, amelynek előírásai az állami szervezetrendszer struktúrája és működése, valamint a többi jogág szabályozási tárgyának és módszerének szempontjából meghatározó. Közigazgatási eljárási jog: az az eljárási rend, amelynek keretében a közigazgatási szervek az ügyfelek ügyeinek intézésében a közhatalmi jogosítványaikat gyakorolhatják. http://www.doksihu 2 A polgári jog a gazdaságban és a személyek egymás közötti kapcsolatában létrejövő vagyoni

viszonyokat, a tulajdon- és szerződéses viszonyokat szabályozza. A munkajog a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyokat szabályozza, meghatározza a munkaviszony létesítésének módját és feltételeit, valamint a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A büntetőjog a társadalomra nagyfokban veszélyes magatartásokat határozza meg és előírja azok elkövetőinek büntetését, kiemelt jelentőségű az emberi élet, az emberi tisztesség és a tulajdon védelme. A nemzetközi jog az államok közötti viszonyokat szabályozza 2. Az alapvető emberi jogok és kötelezettségek Alapvető jogoknak azokat az emberi jogokat tekintjük, amelyek az Alkotmányban állampolgári joggá váltak. Az emberi jogok körébe azok a jogok tartoznak, amelyek az emberek személyes jogainak társadalmilag nélkülözhetetlen minimumát képezik, kifejezik valamennyi ember egyenlőségét, szabadságát, a tulajdonhoz és a biztonsághoz való

jogát, s amely jogok emberi mivoltában, állampolgári minőségétől függetlenül illetnek meg mindenkit. 1.Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Minden embernek joga van az élethez, nemzeti, faji vagy vallási hovatartozása miatt senkit attól megfosztani nem lehet. Az egyén csak akkor képes emberi méltóságának megfelelően élni, ha mint társadalmi lény is be tudja tölteni szerepét. 2.A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog Minden emberi lény szabadnak születik. A szabadság azt jelenti, hogy mindent megtehetünk, amivel más embereknek vagy a közösségnek kárt nem okozunk. 3.A tulajdonhoz való jog A tulajdonjog nem más, mint minden embert megillető jog arra, hogy rendelkezzen saját javakkal, jövedelmével, munkája és foglalkozása gyümölcsével és tetszés szerint élvezze azokat. A tulajdonhoz való jog az ingók és ingatlanok mellett a szellemi tulajdonra is kiterjed 4. A bíróság előtti egyenlőség joga 5.A szabad

mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga 6.A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog 7.A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának joga 8.A szabad véleménynyilvánítás joga 9.A sajtószabadság joga 10.A békés gyülekezés joga 11. Az egyesülési jog 12.A kérelem vagy panasz előterjesztésének joga 13.A menedékjog 14.A férfiak és nők egyenjogúsága 15.A gyermek joga a családra, a védelemre és gondozásra 16.A nemzeti és etnikai kisebbségeket megillető anyanyelv-használati, oktatási, név-használati stb. jog 17.A választás és választhatóság joga 18.A munkához, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bérhez valójog 1 9. A pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való jog 20.A sztrájkjog 21.A szociális biztonsághoz való jog 22.A művelődéshez való jog 23.A tudományos és művészeti élet

szabadsága, a tanszabadság és a tanulás szabadsága 24.Az egyes személyek faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetésének tilalma. http://www.doksihu 3 Állampolgári kötelezettségek -a haza védelme, -közterhekhez való hozzájárulás (jövedelmi és vagyoni viszonya szerint); -kiskorú gyermekek, szülők, gondviselők általi taníttatása; -a Btk-ban szabályozva: feljelentési kötelezettség az államellenes bűncselekmények körében 3. Az Országgyűlés funkciója, szervezete, létrejötte Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyűlés: • megalkotja a Magyar Köztársaság

Alkotmányát • törvényeket alkot; meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét • megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását • dönt a Kormány programjáról; megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket • dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről • az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról • a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról • megválasztja a Köztársaság elnökét, a

miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz, érdekében végzik. Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg. Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: az Országgyűlés működésének befejezésével, a

képviselő halálával, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, a választójog elvesztésével. Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz. A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik. http://www.doksihu 4 Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. A köztársasági elnök a

választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét. Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. 4. A Kormány /A végrehajtó hatalom/ funkciója,

szervezete, létrejötte A Kormány a végrehajtó tevékenység legmagasabb szintű irányítását valósítja meg:, rendeletalkotás • anyagi eszközökkel való rendelkezés • humánpolitikai döntések • fegyveres erőkkel való rendelkezés Kormány irányítja a közigazgatási szervezetrendszert. A Kormány jogai és kötelezettségei: • védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait; • biztosítja a törvények végrehajtását • irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket • a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését • szociális és az egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről, irányítja a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek működését • nemzetközi szerződéseket köt; ellátja mindazon

feladatokat, melyeket törvény a hatáskörébe utal A jelenleg hatályos szabályozás alapján miniszterelnöki kormányzás érvényesül Magyarországon. A kormány tevékenységének koordinálója a Miniszterelnöki Hivatal A Kormány létrejötte és megszűnése A parlament választja a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára, többséget (50 % + 1 fő) igénylő szavazással. Az országgyűlés egyszerre dönt a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról. A minisztereket a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg (már 1848-ban is így történt). Arról, hogy a miniszterelnöknek egyben parlamenti képviselőnek kell lennie, az Alkotmány kifejezetten nem rendelkezik, miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár. http://www.doksihu 5 5. A köztársasági

elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos

szavazással választja. Megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazatát kell, elnyeri. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára a szavazatok többségét elnyerte. A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni. .Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy

ha a megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, korlátozással, törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, és kereső tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök: képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a http://www.doksihu 6 szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes

hozzájárulása szükséges, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját. Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet, kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben, dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. Az elnöki megbízatás megszűnik: a megbízatás idejének lejártával, az elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnök

személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. 6. Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához

az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult valamely jogszabály alkotmányosságának a felülvizsgálatára, ezért a büntetőeljárás során a bíróságnak valamely konkrét büntetőügy elbírálása során nincs lehetősége annak megítélésére, hogy a cselekmény elkövetése, illetőleg elbírálása során a hatályban levő büntető anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabály ellentétben áll-e a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt rendelkezéssel http://www.doksihu 7 7. Az igazságszolgáltatás rendszere A törvényhozó szerv,

az Országgyűlés egykamarás, a képviselők mandátuma négy évre szól. Az államfő a köztársasági elnök, akit öt évre választ meg a parlament. Főbb jogai közé tartozik a magyar állam képviselete, kinevezési, kegyelmezési jogköre és a törvényalkotáshoz kapcsolódó korlátozott vétójoga. A végrehajtó hatalom csúcsán elhelyezkedő Kormány miniszterelnök központú, mivel ő javasolja kinevezésre a minisztereket és bizalmatlansági indítvány is csak ellene nyújtható be. A végrehajtó hatalom helyi szervei a helyi önkormányzatok, melyek a helyi közügyek szabályozását, igazgatását végzik, ennek keretében a jogszabályok egyes kötelező feladatokat is megállapítanak számukra. A közigazgatási szervek határozatai bíróság előtt megtámadhatók. A harmadik hatalmi ág az igazságszolgáltatás, melynek rendszere tagolt, a különböző funkciók ellátását különféle szervezetek és személyek végzik. Bíróságok. Az

igazságszolgáltatás bírósági szervezete jelenleg háromszintű, a helyi bíróságokból, a megyei bíróságokból és a Legfelsőbb Bíróságból áll. Ezek között a bíróságok között oszlik meg a kétszintű ítélkezés, az első fokú ítélet ellen a másodfokú bírósághoz lehet fellebbezni. Emellett rendkívüli perorvoslatként a perújítás és a felülvizsgálat lehetősége áll fenn. A helyi bíróságok általános hatáskörű elsőfokú bíróságok. A megyei (fővárosi) bíróságok általános másodfokú bíróságok, de egyes ügyekben első fokon járnak el, pl. súlyosabb bűncselekmények, nagy értékű perek esetén. A Legfelsőbb Bíróság egyrészt fellebbezési fórumként jár el, másrészt elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket. Emellett a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a konkrét ügyekben felmerülő vitás elvi kérdésekben a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. 1999-től a megyei

bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság közti új szervezeti szintként ítélőtáblák létesülnek, melyek kizárólag jogorvoslati fórumként fognak működni. A rendes bírósági szervezet keretein belül a megyei (fővárosi) bíróságok, mint cégbíróságok látják el a cégnyilvántartással és a cégek törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat. Különbíróságként működnek a munkaügyi bíróságok, de ezek is kapcsolódnak a rendes bírósági szervezethez. Az ügyészség elsősorban az ún. vádfunkciót ellátó szervezet Fő feladatai: a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, egyes ügyekben nyomozás, a vád képviselete és felügyelet a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyész szerepe a polgári eljárásban lényegesen http://www.doksihu 8 kisebb, meghatározott esetekben eljárást indíthat, ill. felléphet a perben A legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg. Az ügyvédség. Magyarországon

megközelítőleg 8000 ügyvéd tevékenykedik, a törvényi feltételek teljesítése esetén bárki választhatja az ügyvédi pályát. Az ügyvédi tevékenység ügyvédi kamarai tagság keretein belül végezhető, a kamara felügyeli a jogszabályoknak megfelelő működést. Az ügyvédi tevékenység egységes, az ügyvédek bármelyik bíróság előtt eljárhatnak. Az ügyvédi tevékenység egyéni ügyvédként vagy ügyvédi irodaként folytatható Az Alkotmánybíróság. Az igazságszolgáltatás rendszerében önálló és független szervezetként működik az Alkotmánybíróság, amely Európában és Magyarországon is a legszélesebb hatáskörrel felruházott alkotmányvédő szerv. Legfontosabb feladatai: az előzetes normakontroll, az utólagos normakontroll, a nemzetközi szerződés és a belső jog összhangjának vizsgálata, az alkotmányjogi panasz elbírálása, az alkotmányértelmezés. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező,

nincs helye ellene fellebbezésnek. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja meg. 8. Jogképessége és cselekvőképessége Jogalanyok köre: 1. Természetes személyek 2. Jogi személyek (állam, gazdasági társaság stb) 3. Jogi személyiség nélküliek (BT KKT) Természetes személyek jogképessége: minden ember jogképes, jogai és kötelességei vannak. A jogképesség életkorra, nemre, fajra, nemzetiségre, vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis, A jogképesség az embert (ha élve születik) a fogamzás pillanatától illeti meg, és a halálig tart. Az ember cselekvőképessége: Mindenki cselekvőképes, akinek a cselekvőképességét a törvény nem zárja ki, vagy nem korlátozza. Aki cselekvőképes az szerződést köthet vagy jognyilatkozatot tehet. A cselekvőképesség főszabályként 18 életévtől érvényes, kivéve a családjogi törvényben

szabályozott esetkörben, aki 16 éves korban házasságot kötött a. A cselekvőképesség a belátási képességen nyugszik. Korlátozottan cselekvőképes: Az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképes (mert nincs még 18 éves) kivéve, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött. Az a nagykorú, akit a bíróság gondnokság alá helyezett (belátási képesség hiánya, kóros elmeállapot, szellemi fogyatkozás, kóros szenvedély miatt). Az ilyen személy jognyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselője beleegyezése szükséges vagy utólagos hozzájárulása. Ha cselekvőképessé válik, akkor maga dönt függő jognyilatkozatai érvényességéről. Cselekvőképtelen: - aki a 14. életévét nem töltötte be- az a nagykorú, akit a bíróság gondnokság alá helyezett. aki olyan állapotban van, hogy hiányzik az ügyei intézéséhez szükséges belátási képesség, és nincs gondnokság alatt.

Szerzőképesség: Emberhez tapadó jog. A gyermek örököse lehet a hagyatéknak, de a benne foglalt korlátozottan forgalomképes vagy engedélyhez kötött (I: lőfegyver) dolognak nem. Külföldi állampolgár csak névre szóló részvényt szerezhet, termőföldtulajdon esetén is törvényi korlátok. Vétőképesség: A cselekvőképességgel rokon fogalom, annak szűkebb értelme. Nincs korlátokhoz kötve, de a bírói gyakorlatban a 12. életévtől számítják A vétőképesség pszichológiai kategória, s mint ilyen az ember, felelősé tételének feltétele. A vétőképesség feltételezi az ép személyiséget. http://www.doksihu 9 9. Jogi személyek alapítása, fajtái, a gazdasági társaságok Jogi személyek létrejöttének feltételeit a jogszabály a jogi személyek fajtáihoz képest állapítja meg. A jogi személy jogképes A létesítésről szóló okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét, és

képviselőjét. A jogi személy nevében fellépni a jogi személy képviselője jogosult. A jogiszemély fajtái: állami vállalat, a tröszt, egyéb gazdálkodó szerv, költségvetési szerv, a szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság., alapítvány, egyesülés. A gazdasági társaság A gazdasági társaságoknak ötféle formája lehetséges. Ezek közül két társasági forma jogi személyiség nélküli a közkereseti (KKT.) és a betéti társaság (BT) A többi három társasági forma jogi személyiségű a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság (KFT.) és a részvénytársaság (RT.) Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt)

szerezhetnek. Gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést (alapító okiratot) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A részvénytársaság alapszabályát a társaság, alakuló közgyűlése fogadja el. A társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító

jogtanácsosa ellenjegyzi. Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket - feltüntetésével; c) a gazdasági társaság tevékenységi körét; http://www.doksihu 10 d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a cégjegyzés módját; f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

A gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése A gazdasági társaság a társasági szerződés megkötésétől (alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságnak (cégbíróságnak). Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. 10. A tulajdonjog fogalma, tartalma, korlátozása, megszerzése A tulajdonjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog. Dolognak minősül jogi értelemben minden testi tárgy, de nem szükséges, hogy ennek a testi tárgynak szilárd halmazállapota legyen (dolognak minősül pl. a folyadék is) Különleges szerepet töltenek be a

pénz, az értékpapírok, továbbá a dolog módjára hasznosítható természeti erők, melyekre általában szintén a tulajdonjog szabályai alkalmazandók. A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). A tulajdonjog tartalma alatt általában azokat a jogokat és kötelezettséget értjük, amelyek a feleket a tulajdonjog, mint jogviszony alapján illetik, illetőleg terhelik. a/ Birtoklás joga. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem b/ Használat és hasznok szedésének joga. A tulajdonos jogosult a dolgot használni, valamint a dologból folyó hasznokat szedni. A tulajdonos ezt a jogát úgy köteles gyakorolni, hogy azzal másokat, különösen szomszédait szükségtelenül ne zavarja illetve jogaik gyakorlását ne veszélyeztesse

("szomszédjogok"). c/ Rendelkezési jog. A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. Ennek a jognak is vannak bizonyos esetekben korlátai, például, ha az ingatlanra jelzálogjog van bejegyezve, s ezért a jogosult beleegyezése nélkül nem idegeníthető el. d/ Terhek viselése. A tulajdonos viseli a dologgal járó terheket (adókat, közterheket, fenntartási, felújítási kiadásokat stb.) Ez a kötelezettség egyes jogviszonyok esetén mást is terhelhet (pl. a haszonélvező köteles viselni a közterheket stb) e/ Kárveszély viselése. A tulajdonos viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonjog megszerzése Tulajdonszerzésen mindazokat az eseteket értjük, amikor valamely dologra nézve

tulajdoni jogviszony jön létre. Az átruházás a hétköznapok legközönségesebb és leggyakoribb tulajdonszerzési módja, mellyel az átadó a dolog tulajdonjogát átruházza az átvevőre. Az ügylet (adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, csere stb.), amelyen az átruházás alapul önmagában nem eredményez tulajdont. Ez csak jogcím a tulajdonszerzéshez, amelyet a dolog átadása kell, hogy kövessen Hatósági határozattal és árveréssel, ha a szerző jóhiszemű. Elbirtoklás útján szerzi meg a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja és http://www.doksihu 11 egyébként nem bűncselekménnyel vagy erőszakos, alattomos úton jutott a dolog birtokába Ha pedig olyan dolgot találunk, amelynek nincs tulajdonosa, (gazdátlan javak), a birtokbavétellel tulajdont szerzünk. Nem gazdátlan az a dolog, amelynek van tulajdonosa, azonban a dolog birtokából - feltehetően akaratán kívül - kiesett.

Ilyen dolog találása esetén a találó akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogát, ha minden megtett, amit a jogszabály előír annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa és a tulajdonos a találástól számított l éven belül nem jelentkezett a dologért. A tulajdonjog csak akkor korlátozható alkotmányosan, ha másik jog védelme más módon nem érhető el 11. A közös tulajdon, használati jogok A birtok és birtokvédelem A közös tulajdon (avagy tulajdonközösség) olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársaknak együttvéve ugyanannyi tulajdonosi jogosultsága, valamint tulajdonosi terhe van, mintha a tulajdonos csupán egyetlen személy volna. A jogosultságok és terhek a tulajdonostársak között az őket megillető eszmei hányadrészek szerint oszlanak meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és

használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai, ha osztható a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg. A hasznok szedésétől meg kell különböztetni a hasznosítás módját Ha a tulajdonostársak közösségben maradnak, és a dolgot valami módon hasznosítani kívánják, el kell dönteniük, hogy ez a hasznosítás miképpen történjék A tulajdonostársak a hasznosítás módja kérdésében is szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos kiadások, a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. A tulajdonjog védelmében végül

bármelyik tulajdonostárs önállóan felléphet. Használati jogok: A tulajdonost tulajdonjogánál fogva megillető általános használati jog mellett a használati jognak egyéb sajátos fajtái is ismertek, melyek közös jellemzője, hogy nem a tulajdonjogból erednek, hanem önálló jogosultságok. A használati jogok fontosabb fajtái: a földhasználat, a haszonélvezet, a telki szolgalom A földhasználat joga, főszabály szerint kizárólagosan és viszonylag a legteljesebb mértékben a föld tulajdonosát illeti meg, akinek a számára ezt a tulajdonjog tartalmát alkotó egyik részjogosítvány, a használat joga biztosítja. Földhasználati jog alatt azonban a szó legtágabb értelmében minden olyan alanyi jogot értünk, amely egy jogosultnak valamely föld bizonyosfajta és bizonyos mértékű használatára lehetőséget biztosít. A haszonélvezet: jog személyhez kötött használati jog, amelyek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot -

rendeltetésének megfelelően - birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. A rendelkezés joga továbbra is a tulajdonost illeti meg. A haszonélvezet abszolút szerkezetű jog: a haszonélvezővel szemben mindenki mást negatív kötelezettség terhel, ezért tartózkodnia kell attól, hogy a haszonélvezőt jogainak gyakorlásában akadályozza. A haszonélvezet tárgya rendszerint valamilyen ingó vagy ingatlan dolog, követelésen és más hasznot hajtó jogon csak kivételesen hozható létre. http://www.doksihu 12 Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtoklása más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék A telki szolgalom csak ingatlanok tekintetében létesíthető és legalább két ingatlant feltételez. A telki szolgalom mindig ingyenes, alapítása viszont ellenértékhez köthető. A

birtok: tényleges hatalom a dolog felett. Birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül, akinek a földjén használati jog áll fenn, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került. A birtokosi minőség független attól, hogy a saját, vagy más nevében gyakorolja-e. Birtokvédelem 1.) önhatalommal, A birtok elleni támadás esetén gyakorolható, annak elhárítására 2.) birtokvédelem igazgatási úton, megelőzi a bírói utat, a jegyző gyakorolja, kérelemre 3.) birtokper, bíróság előtt indul, mely a birtoklás jogcíme alapján hozza meg döntését 4.) birtoklás jogalap nélkül Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles azt a birtoklásra jogosultnak kiadni. 12. A kötelmi jog alapelvei, a szerződés megkötése, létrejötte, az előszerződés, és az általános szerződési feltételek. Kötelmi jog: A kötelem meghatározott személyek között fennálló relatív szerkezetű polgári jogi

viszony, melynek kötelezettje vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni, míg jogosultja a teljesítést követelheti. Kötelem keletkeztető jogi tények: a szerződés, a jogellenes károkozás, jogalap nélküli gazdagodás, állami aktusok. A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A felek szerződési akaratának át kell fognia nemcsak a szerződéskötés tényét, hanem a szerződés valamennyi lényeges vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített tartami elemét is. A szerződési szabadság elve alapján a felek a szerződéssel kapcsolatos akaratukat szabadon alakíthatják ki. Általában szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e szerződést kötni, hogy kivel akarnak szerződéses viszonyba lépni, illetve milyen típusú és milyen tartalmú szerződést akarnak létrehozni. A szerződés tartalmának megállapítása körében a felek egyező akarattal eltérhetnek a szerződésekre vonatkozó jogszabályi

előírásoktól, kivéve azokat az eseteket, amikor az eltérést maga a jogszabály kifejezetten tiltja. Kógens szabály az, amelyiktől a felek még egyező akarattal sem térhetnek el. Az ilyen jogszabályokba ütköző vagy az ilyen jogszabály megkerülésére irányuló szerződés általában érvénytelen. De a felek szerződéses akaratának szabad kialakítását korlátozza minden olyan érvénytelenségi ok is, amely a szerződés célzott joghatásának hibája miatt nyilvánít érvénytelennek szerződést (pl. ha a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközne). Az előszerződés olyan szerződés, amelyben a felek abban állapodnak meg, hogy a jövőben szerződést kötnek egymással. Az előszerződés alapján egyetlen kötelezettsége keletkezik a feleknek: az, hogy a szerződést megkössék. Az előszerződést ugyanolyan alakban kell megkötni, mint amilyen alakiságokat a megkötendő szerződésre előír a jog (pl. ha ingatlan adásvételére

kötnek előszerződést, azt kötelező írásba foglalni, enélkül ugyanis az előszerződés sem lesz érvényes). Az előszerződés tartalmával kapcsolatban a Ptk nem ad részletes eligazítást, nem határozza meg, hogy a szerződéskötési szándék kifejezése mellett a megkötendő szerződés tartalmi elemei közül miket kell rögzíteni már az előszerződésben is. Az előszerződés nem ad alapot a megkötendő szerződés tárgyát képező szolgáltatás követelésére, mindössze az a kötelezettség származik belőle, hogy a felek a szerződést megkössék. Ha ennek a kötelezettségének valamelyik fél nem tenne eleget, a másik fél a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását és tartalmának megállapítását. A bíróság a szerződést az előszerződés tartalmának megfelelően hozza létre. http://www.doksihu 13 A szerződés létrejötte: Ajánlat-elfogadás konkrét módon, a jelenlévők között egy aktussal; nyilvános

ajánlattétel (pl.: árú a kirakatban, értékpapír vétel-eladás); ajánlati kötöttség (postai úton ez két nap és ezalatt az ajánlat visszavonható); Államközi szerződéseknél szerződéskötési kötelezettség; felek egybehangzó magatartásával (írásban, szóban, ráutaló magatartással, de a hallgatás nem beleegyezés); 13. A szerződés érvénytelensége: semmiség megtámadás Érvénytelen az a szerződés, amely valamilyen fogyatékosságánál fogva a felek által célzott jogi hatás előidézésére nem alkalmas. Ezért a jogi hatás beállását a Ptk kizárja az érvénytelenség előírásaival, illetve azok alkalmazásával. Érvénytelenségi formák Semmiség esetei: ha jogszabályba ütközik, ha a jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményeket fűz, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, ha a szolgáltatás ellenszolgáltatás viszonyában az egyenértékűség elve úgy szenved

sérelmet, hogy egyik fél a másik helyzetét használta ki a feltűnően aránytalan előny kikötése végett, ha lehetetlen szolgáltatásra irányul. Megtámadhatóság esetei: tévedés, megtévesztés, fenyegetés, szolgáltatás ellenszolgáltatás elvének sérelme, feltéve, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka nem vezette. Érvénytelenség jellemzői formánként Semmiség esetei: rendszerint bárki hivatkozhat rá időkorlát nélkül, megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi feltételeinek megfelel, ez utóbbi az érvényes akkor, ha ez a felek feltehető szándékával is találkozik. Megtámadhatóság esetei: az érvénytelenség csak akkor áll be, ha az arra jogosult él a megtámadás jogával, ilyen a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőlegesen lesz érvénytelen. Megtámadásra jogosult: a sérelmet szenvedett fél, és akinek a megtámadáshoz törvényes

érdeke fűződik. A megtámadást egy éven belül kell írásban a másik féllel közölni, a Ptk meghatározza, hogy mikortól kell számítani az egy évet, amely elévülési idő jellegű Ha az előbbi közlés eredménytelen marad, a megtámadási jogot haladéktalanul bíróság előtt kell érvényesíteni. A megtámadási jog megszűnik, ha a megtámadásra jogosul[ a megtámadási idő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként lemond. Az érvénytelenség főbb jogkövetkezményei: Mindkét formánál a legáltalánosabb jogkövetkezmény a szerződéskötés előtti állapot (eredeti állapot) visszaállítása. Ha ez nem lehetséges, a bíróság határozathozatalig terjedő időre a szerződést érvényessé nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést hatályossá lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. A PTK-ban a rendelkezések vannak arra, hogy mikor kell, illetve lehet az állam javára

megítélni azt a szolgáltatást, amely az érvénytelenséget előidéző félnek egyébként visszajárna. http://www.doksihu 14 14. A szerződésszegés és a szerződések megszűnésének esetei Minden olyan körülmény, magatartás, állapot. amely a szerződésbe ütközik, vagy sérti a szerződésben érdekelt valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait, szerződésszegést eredményez. Esetei: a késedelem, a hibás teljesítés, lehetetlenülés, teljesítés megtagadása A késedelem: 1. a jogosult késedelme: a jogosult akkor esik késedelembe, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el a kötelezettől. A teljesítésről a számlát nem állítja ki. A jogosult köteles a kötelezettnek, a késedelemből származó kárári megtéríteni 2. a kötelezett késedelme: a kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésbe megállapított tejesítés idő, eredménytelenül eltelt. A kötelezettet fel kell szólítani és a

késedelemből eredő kári meg kell téríteni, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a késedelem elhárítására mindent megtett vagy, hogy a késedelem rajta kívülálló okból következett be. A jogosult vagy tovább követeli a teljesítést, vagy eláll a szerződéstől. Hibás teljesítés: ha a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak egymásnak a szerződés alapján, és a kötelezett olyan dolgot szolgáltat, amely a teljesítéskor nem felel meg a törvényben vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítés esetén a jogosult választhat, hogy a hibás dolgot a kötelezettel kijavítatta, vagy megfelelő árleszállítást kér, ha azonban a jogosultnak a hibás teljesítés miatt szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, úgy a szerződéstől el is állhat. A kötelezettet megilleti a dolog kicserélésének joga a kijavítás vagy árleszállítás helyett akkor, ha a csere a jogosult érdekeit nem sérti A

teljesítés lehetetlenné válása: Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért sem a jogosult, sem a kötelezett nem felelős, a szerződés megszűnik Ha a teljesítés lehetetlenné válik az erről tudomást szerző fél haladéktalanul köteles a másik felet értesíteni. ha ezt elmulasztja a mulasztásból eredő karért a mulasztó felelős. Ha a kötelezett felelős a lehetetlenné válásért, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a jogosult felelős a lehetetlenné válásért, a kötelezett szabadul tartozása alól, és kárának megtérítését követelheti A teljesítés megtagadása: Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között választhat A szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések általában diszpozitiv jellegűek: a felek a felelősségüket belátásuk szerint korlátozhatják vagy kizárhatják. A

szerződés megszűnése: Általános eset: ha a felek a szerződést teljesítik http://www.doksihu 15 Megszüntetés: a felek közös megegyezésen alapult: a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal egymásnak nem tartoznak. Felbontás: szintén a felek közős megegyezésén alapul: a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak Felmondás: egyoldalú nyilatkozaton alapul, általában a határozatlan időre kötött szerződésnél fordul elő, a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. Elállás: olyan, szintén egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést annak megkötési időpontjára visszaható hatállyal szünteti meg Mind a felmondás, mind az elállás joga jogszabálynál fogva vagy a szerződésen alapulóan illeti meg a felet. Sajátos megszűnés, amikor ugyanazon személy lesz a jogosult és a kötelezett A kötelezett halálával a

szerződés nem szűnik meg Ez alól kivétel, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányul a szerződés A jogosult halála, csak akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ö szükségleteinek a fedezésére lett volna alkalmas 15. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Noha a feleknek többnyire érdeke a szerződés teljesítése, mert csak ennek révén juthatnak hozzá a saját szerződési érdekük kielégítéséhez, és noha a teljesítés kikényszerítéséhez állami kényszereszközök is rendelkezésre állnak, gyakori az a törekvés, hogy már a szerződésben, illetve jogszabály alapján megnöveljék a jogosult esélyét szerződési érdeke kielégülésére. Alapjában véve kétféle veszéllyel számolhat a jogosult: az egyik, hogy a kötelezett nem lesz hajlandó teljesíteni, a másik, hogy nem lesz képes teljesíteni. Az első esetben a jogosult

szerződési pozícióját kell megerősíteni, a másodikban előre gondoskodni kell a teljesítés fedezetének biztosításáról. 1. A szerződés megerősítésének formái: A foglaló. Ha a megkötött szerződés nem megy azonnal foganatba, magánszemélyek között előfordul foglaló adása. Különösen adásvételi és bérleti szerződés kötésekor szoktak foglalót adni. A foglaló a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül és a szerződés biztosítékául átadott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződéskötéskor átadott vagyontárgy csak akkor minősül foglalónak, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. A foglalót a szerződés meghiúsulása esetén a meghiúsulásért felelős fél, ha adta, elveszíti, ha kapta, kétszeresét kell visszafizetnie. Ha a szerződés teljesül, a foglaló visszajár vagy beszámít az ellenértékbe. A kötbér. A kötbér a szerződés nem teljesítése vagy nem

szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg. A kötbért érvényesen csak írásban lehet kikötni és csak akkor jár, ha a kötelezettnek a szerződésszegés felróható. Ha a fél bizonyítja, hogy kára a kötbért meghaladja, akkor a kötbért összegét meghaladó kár megtérítésére is igényt tarthat. A jogvesztés kikötése. Jogvesztés kikötése esetén a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Leggyakoribb esete az, hogy a részletre való vásárlás esetén a vevő - ha késedelmeskedik a vételárrészletek megfizetésével - elveszti a részletfizetési kedvezményt, és tartozása nyomban teljes összegében esedékessé válik. Jogvesztést csak írásban lehet érvényesen kikötni A tartozás-elismerés. Aki tartozása fennállását elismeri, ezzel bizonyítékot szolgáltat tartozásának fennállására nézve. A tartozás-elismerés azzal a

hatállyal jár, hogy a jogosultnak csupán a tartozás-elismerés tényét kell bizonyítania ahhoz, hogy a követelést javára megítéljék. 2. A szerződés megerősítése megkönnyíti a jog érvényesítését Ez azonban hiábavaló, ha a jogosult jogerős bírói határozat ellenére sem jut hozzá a követeléséhez, mert a kötelezettnek http://www.doksihu 16 nincsenek meg a teljesítéshez szükséges vagyoni eszközei. Igaz, hogy az általános polgári jogi szabályok értelmében a kötelezett egész vagyona fedezetül szolgál a jogosult javára. Ez azonban önmagában nem mindig kielégítő. A jogosultnak két veszéllyel kell szembenéznie: a/ a kötelezett szándékosan elvonja a fedezetet, b/ a kötelezett anyagi eszközök hiányában egyébként nem tud teljesíteni, noha esetleg hajlandó volna rá. A fedezet elvonásának leggyakoribb módja az, hogy a kötelezett a kielégítésül szolgáló vagyont elajándékozza, haszonkölcsönbe adja stb., hogy

ezáltal az ellene vezetett végrehajtás sikertelen maradjon és a hitelezők ne juthassanak hozzá követeléseikhez. A teljesítés fedezetének biztosítása úgy megy végbe, hogy lekötik az ehhez szükséges vagyont (dologi biztosíték: zálogjog, óvadék), vagy úgy, hogy egy harmadik személy vagyona szolgál fedezetül (személyi biztosíték: kezesség, bankgarancia). A zálogjog. A zálogjog a jogosultnak az erre a célra lekötött jogon vagy dolgon más jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett a szolgáltatást nem teljesíti. Óvadék. Az óvadék pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból folyó követelés biztosítása végett. A kezesség. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. 16. A kártérítés általános szabályai, veszélyes üzemi

felelősség A felelősséget általános értelemben valamely felróhatóan elkövetett, társadalomra veszélyes magatartás váltja ki. A polgári jogi felelősségre jellemző, hogy károkozás esetére a polgári jogra jellemző szankciót alkalmaz: olyan vagyoni szankciót, amely a károsultat illeti meg és amely szabály szerint az elszenvedett kárral egyenlő mértékű (kártérítés). Aki másnak jogellenes magatartásával kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felelősség szempontjából minden károkozás, ha a törvény ellenkezően nem rendelkezik, jogellenes. A törvény az alábbi esetekben zárja ki a jogellenességet: 1. A jogos védelem, vagy a jogtalan támadás és az erre utaló fenyegetés elhárítása, bárki ellen is irányult, nem jogellenes. 2. A szükséghelyzet szintén kizárja a jogellenességet Ha valaki szükséghelyzetben van és abból csak

károkozás árán szabadulhat, a károkozás nem jogellenes. 3. A károsult beleegyezése is kizárja a károkozás jogellenességét 4. Bizonyos esetekben valamely jog gyakorlása is vezethet károsodásra ezek a magatartások, ha a jog rendeltetésének keretei között megmaradnak, nem minősülnek jogellenes magatartásnak A vagyoni kár fő csoportjai a következők: a felmerült kár az indokolt kiadás, költekezés az elmaradt jövedelem A károsultat a károkozás folytán nem csupán olyan károk érheti, amelyeknek az értékét pénzben könnyen meg lehet határozni. A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az ilyen jellegű károkért való felelősséget szabályozza, az általános személyiségvédelem eszköze. Az Alkotmánybíróság határozata folytán ez a jogintézmény a polgári jogi személyiségvédelem általános eszközévé válik, mellyel személyiségi jogainak (becsület, lelkiismereti szabadság, szabadságjogok stb.) megsértése esetén bármely

személy élhet A nem vagyoni kártérítés feltételei fennállásának, a kártérítés összegének megállapításában a bíróságok lesz szerepe. Az okozati összefüggésnek a jogellenes magatartás és a kár között kell fennállnia. A felelősség szempontjából ennek az előfeltételnek a jelentőségét az adja meg, hogy a kártérítésnek csak akkor lehet büntető-megelőző hatása, ha olyan személyt terhel, akinek a kár felidézésében szerepe volt. A polgári jogi felelősség szempontjából azonban okként mindig valamilyen jogellenes emberi magatartást kell keresni. Hogy meddig lehet elmenni az okok kutatásában, az nagymértékben függ attól, hogy mennyire lehetett a távolabbi okozatként bekövetkezett károsodást előre látni. http://www.doksihu 17 A vétkesség megítélésénél nem a személyes képességekből, lehetőségekből kell kiindulni, hanem abból, hogy mit lehet a forgalomban részt vevő személytől adott helyzetekben

általában elvárni. A vétkességnek két fokozata van: a szándékosság és a gondatlanság; ezeknek a fokozatoknak azonban a polgári jogi felelősség szempontjából nincs nagy jelentőségük. Ha a vétkesség bármely foka megállapítható, általában a teljes kártérítési kötelezettség áll be. A vétkesség feltétele a károkozó vétőképessége Ha a károkozó adott értelmi fejlettsége mellett tisztában lehetett magatartása károsító következményeivel, a vétőképesség megállapítható. Veszélyes üzemi felelősség: Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az ebből keletkezett kár megtérítésére - vétkességére tekintet nélkül - köteles. A fokozottan veszélyes tevékenységekhez tartoznak a gépi erővel hajtott járművek, ipari üzemek, építkezések, bányák, gáz- és vízművek, robbanóanyagok, mérgező anyagok, sugárzó anyagok, vadállatok tartása, egyes kezdetleges körülmények között végzett munkák Ez

alól a felelősség alól kétféle kimentési okot ismer a törvény: a/ az egyik az, ha a kárt a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül álló, elháríthatatlan ok okozta (pl. földrengés, árvíz, más külső erő), b/ a másik, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 17. Az adás-vételiszerződés, ajándékozási szerződés Az adásvételi szerződés rendkívül elterjedt, a legáltalánosabban előforduló szerződéstípus Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden olyan dolog, amely nem forgalomképtelen Forgalomképtelen az a dolog, amely kizárólag az állam tulajdonában lehet, vagy amire törvénynél bírói ítéletnél fogva elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adásvételi szerződést általában

bármilyen alakban meg lehet kötni. A ptk a forgalom biztonsága érdekében azonban kimondja, hogy ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés, írásba foglalása szükséges. Ügyvédi ellenjegyzés kötelező Az eladó fő kötelezettsége a dolog tulajdonjogának átruházása és a dolog birtokának átengedése. A vevő kötelezettsége a dolog átvétele és a vételár megfizetése Az adásvételi szerződésnek vannak sajátos elemei különös nemei: • megtekintésre vagy próbára vétel • minta szerinti vétel • részletre való vétel • elővásárlási jog. lényege, hogy ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, az elsősorban az elővásárlási jogosultnak kell felajánlani, aki egyoldalú nyilatkozatával vásárolhatja meg azt. Ha az elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt nem nyilatkozik, akkor a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb

feltételek mellett bárkinek eladhatja. Visszavásárlási jog lényege, hogy a dolog korábbi tulajdonosa meghatározott időn belül 5 év az általa eladott dolgot a vevőtől egyoldalú nyilatkozatával visszavásárolhatja. Vételi jog Opció lényege, hogy a jogosult egyoldalú nyilatkozatával olyan vagyontárgyra nézve hozhat létre olyan adásvételi szerződést, amely azelőtt nem volt az övé és a tulajdonos esetleg nem is szándékozik azt eladni. Ajándékozás: Az ajándékozásnál a jogviszony befejezetté válásához az is szükséges, hogy a megajándékozott a neki szánt juttatást elfogadja. Az ajándékozás olyan jogviszony ahol a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás. Az ajándékozás tehát szerződés, mégpedig tipikusan ingyenes szerződés, az ingyenes szerződések alaptípusa. Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan

ajándékozásának érvényességéhez a szerződés, írásba foglalása szükséges http://www.doksihu 18 Az ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója, az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követett el. Ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye: amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg. Ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. A szokásos mértékű ajándék esetén 18. Vállalkozási szerződés a megbízás A vállalkozási jogviszony az adásvétel mellett az áruviszonyok másik legtipikusabb fajtájának

jogi kifejezése. A vállalkozási szerződés lényege valamilyen munkával elérhető eredmény produkálása. Hogy ennek elérésébe mennyi munkát és kiadást fektettek be, az a megrendelő számára közömbös; "a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el". Vállalkozás tehát akkor keletkezik, ha a kötelezett valamilyen eredmény létrehozását vállalja. Ha nem ígér eredményt, hanem csupán önállóan végzett gondos tevékenységet valamilyen célra, akkor megbízási jogviszony jön létre. Ha pedig meghatározott fajtájú munka végzését vállalja el a másik fél eszközeivel és irányításával, akkor munkajogviszony keletkezik. Végül, ha a szerződés csupán dolog tulajdonjogának átruházására irányul, de közömbös, hogy a dolgot az átruházó állította elő vagy sem, akkor adásvételi jogviszony keletkezik. Megjegyzendő azonban, hogy nem minden munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés

vállalkozás: a fuvarozás és a kiadói szerződés pl. önállósult, noha a tárgyuk munkával elérhető eredmény produkálása. Emellett a vállalkozáson belül is számos speciális szerződésfajta van (pl: beruházási szerződések, tervezési szerződések, építési szerződések, utazási szerződések stb.), végül vannak köztük olyanok is, melyek ez idő szerint nincsenek szabályozva. Mivel a vállalkozó fő kötelezettsége az eredmény létrehozása, annak elmaradása esetén a kikötött díj megfizetését általában nem követelheti. A vállalkozó jogosult alvállalkozót igénybe venni, akiknek magatartásáért úgy felel, mint saját magáért. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, azonban a vállalkozó felé kártalanítási kötelezettsége van. Elállhat a szerződéstől a megrendelő akkor is, ha nyilvánvalóvá válik már a teljesítési határidő lejárta előtt, hogy a teljesítés hibás lesz, vagy késedelmes, amely miatt a

teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni. Ebben az esetben a vállalkozó a szerződésszegés szabályainak megfelelően kötbérrel vagy kártérítéssel tartozik. http://www.doksihu 19 19. A közigazgatási eljárás alapjai (alapelvek, hatáskör, illetékesség A közigazgatási szervek közvetlen hatást gyakorolnak az emberek és a szervezetek életére azáltal, hogy meghatározott magatartást írhatnak elő a részükre, jogokat vagy kötelezettségeket létesíthetnek, szüntethetnek vagy változtathatnak meg. A közigazgatási szervek a tevékenységükkel elősegítik a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, a társadalmi együttélés szabálya-inak megtartását és az állampolgári fegyelem megszilárdítását. A közigazgatási szervek és az állampolgárok kapcsolatában alá- és fölérendeltségi viszony érvényesül, a közigazgatási szervnek nemcsak joga, de lehetősége is van akaratának

érvényesítésére, ennek a kényszerítő erőnek a jogszabályok betartására, közösségi érdekek érvényesülésére kell irányulnia. A közigazgatási szervek az eljárásukban kötelesek következetesen érvényre juttatni a törvényességet. Ez alapvetően kettős feladatot jelent a számukra: egyrészt maguk is kötelesek maradéktalanul megtartani a jogszabályok rendelkezőseit, másrészt a hatáskörük keretei között mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az említett rendelkezőseket mások is megtartsák. Ezt segíti elő egyrészt az, hogy a közigazgatási eljárás nemcsak az ügyfél kérelmére, de hivatalból (a közigazgatási szerv kezdeményezésére) is megindítható. A közigazgatási eljárásban a közigazgatási szerv mellett minden esetbe részt vesz az ügyfél és esetenként részt vesznek az egyéb közreműködők (tanú, szakértő, tolmács, szemletárgy birtokosa). A közigazgatási eljárásban ügyfél az a magánszemély,

jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Ügyfél nemcsak magyar állampolgár, hanem külföldi is lehet. a törvény előtti egyenlőség elve érvényesül, mindenki használhatja anyanyelvét, a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit hátrány nem érhet. Közigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. Hatáskör: A közigazgatási szervek hatáskörét mindig jogszabály állapítja meg. A közigazgatási szervek csak olyan ügyekben dönthetnek, amelyeket jogszabály a hatáskörükbe utal. Minden közigazgatási szerv csak a részére jogszabályban megállapított ügyben és a részére megállapított fokon járhat el. A fokozatok megtartása kötelező Ennek megszegése esetén hatáskör elvonásról beszélünk. Ha

jogszabály másként nem rendelkezik, az http://www.doksihu 20 ügyben első fokon a legalsóbb fokú szerv jár el. Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés a közigazgatási szervre kötelező. Illetékesség: Az eljárásra illetékes az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van; ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ingatlan van; engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. 20. A közigazgatási szerv elsőfokú eljárása A közigazgatási ügyek elbírálásának hatósági menete a közigazgatási eljárás, amely több szakaszból áll. Az első szakasz a kérelem

benyújtásától - hivatalból indult eljárás esetén a hatóság kezdeményezésétől - a hatóság határozatának (elsőfokú határozat) meghozataláig tart. Ezt a szakaszt nevezzük alapeljárásnak. Ha az ügyfél sérelmesnek tartja a határozatot, vagy egyéb okból nem ér egyet azzal, jogorvoslati kérelemmel fordulhat a felettes szervhez. A második szakasz a jogorvoslati kérelem elbírálásáig és a másodfokú határozat meghozataláig tart. Ezt a szakaszt nevezzük jogorvoslati eljárásnak A harmadik szakaszban kerül sor a jogerős határozat végrehajtására. Ezt nevezzük végrehajtási eljárásnak Alapeljárás az állampolgár kérelmére és a hatóság kezdeményezésére egyaránt indulhat. Az utóbbi esetben hivatalból indított eljárásról beszélünk. Az eljárás megindítására általában az jogosult, akinek ehhez érdeke fűződik. Az ügyfélnek rendszerint azért áll érdekében az eljárás kezdeményezése, mert valamilyen jogot, előnyt

vagy kedvezményt akar megszerezni, illetve szabadulni akar valamilyen terhes kötelezettségtől. Hivatalból akkor lehet az eljárást megindítani, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi, valamint, ha azt közérdekből, az ügyfél jogának, jogos érdekének megvédése céljából, vagy a jogszabályok megtartása végett indokolt. Hivatalból indulhat eljárás pl a vállalkozói jogosultság megszüntetése érdekében, ha a hatóság az ellenőrzései során olyan okot állapít meg, amely kötelezővé teszi a vállalkozói igazolvány visszavonását. Közigazgatási ügyben a kérelem, bejelentés, illetve nyilatkozat szóban vagy írásban egyaránt előterjeszthető. A szóbeli kérelemről, ha az ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében szükséges, jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ügyfél érdeke, hogy az ügye a legrövidebb időn belül elbírálást nyerjen. Ehhez az szükséges, hogy a kérelem elbírálható legyen Ennek érdekében az ügyfélnek a

kérelemben le kell írni azt az ügyet vagy problémát, amelynek az elintézését igényli. A kérelemben fel kell tüntetni mind-azokat az adatokat, amelyek az elbírálásához szükségesek és csatolni kell azokat az okmányokat, amelyek a kérelemben írt tények, adatok és körülmények valódiságát bizonyítják (pl. a vállalkozói igazolvány kiváltása során a büntetlen előéletet igazoló hatóságierkölcsi bizonyítványt) Ha a kérelemben foglaltak elbírálásához egyéb adatok vagy iratok is szükségesek, a hatóság hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Ha az ügyfél ennek nem tesz eleget, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. http://www.doksihu 21 Az ügyfelektől nem várható el, hogy ügyeikben ugyanazokkal a szakismeretekkel rendelkezzenek, mint az eljáró közigazgatási szerv munkatársai, a hatósági ügyek intézői. Ezért igen gyakran előfordul, hogy az ügyfél a beadványát

nem megfelelően jelöli meg. Ez azonban nem képezheti gátját az eljárásnak, mert a közigazgatási szerv a kérelmet soha nem az ügyfél megjelölése, ha-nem annak tartalma alapján köteles elbírálni. Nem az a lényeg, tehát, hogy az ügyfél minek nevezi a kérelmét (pl. bejelentésnek, panasznak, fellebbezésnek stb.), hanem, hogy az mire irányul A közigazgatási szerv tehát nem tagadhatja meg a kérelem elintézését pusztán amiatt, hogy az elnevezése nem egyezik meg a tartalmával (pl. az ügyfél panasznak nevezi a beadványát, de az tartalmilag jogorvoslatra irányul, ezért fellebbezésnek minősül). Az ügyfél a kérelmet a határozat jog-erőre emelkedéséig bármikor visszavonhatja Az ügyfél a kérelmet az eljárásra illetékes szerven kívül a lakóhelyén vagy munkahelyén működő polgármesteri hivatalnál is előterjesztheti. Az eljárás során szóban és írásban egyaránt mindenki anyanyelvét használhatja. Ha a hatóság eljáró

ügyintézője az ügyfél, a tanú vagy a szakértő által használt idegen nyelvet nem beszéli, meghallgatásukhoz tolmácsot kell alkalmazni. Az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat, jogszabály azonban előírhatja az ügyfél személyes megjelenését. A közigazgatási szerv (a hatóság, jellemzően a polgármesteri hivatal jegyzője) az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül köteles meghozni. 21. Jogorvoslati eljárások a közigazgatásban Alkotmányos jog, hogy mindenki jogorvoslattal élhet, ha valamely hatósági döntése jogát vagy jogos érdekét sérti. A közigazgatási határozatok jogorvoslati rendszere a közvetkező: a határozat módosítására vagy visszavonására irányuló eljárás, a fellebbezési eljárás, a felügyeleti intézkedés, a határozat bírósági felülvizsgálata és az ügyészi intézkedés. A közigazgatási szerv a határozatát saját maga

orvosolhatja. Ha megállapítja, hogy a határozata jogszabályt sért, úgy azt jogorvoslat keretében - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja vagy visszavonhatja. Erre a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élhet az ügyfél, vagy az, akinek a jogát a rendelkezés sérti (pl. a szakértő a díját, a tanú az utazási költségét illetően) A fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Aki fellebbezését késve nyújtja be, elveszti azt a jogát, hogy az ügyét ismételten elbírálják és új határozatot hozzanak. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van Ez azt jelenti, hogy a fellebbezéssel megtámadott döntést az ügy újabb érdemi elbírálásáig nem lehet végrehajtani. A határozat azonban azonnali végrehajtást is elrendelhet (pl életveszély elhárítása vagy közbiztonsági okból, illetve, ha

tartásról vagy gondozásról rendelkezik). Nincs helye fellebbezésnek, ha elsőfokon a Kormány vagy annak tagja járt el (minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek egységvezetőinek, főosztályvezetőinek a határozatai tehát fellebbezhetők), továbbá, ha a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet várni. A fellebbezést az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely azt a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül az ügy összes irataival a másodfokú szervhez továbbítja. A polgármesteri hivatalok jegyzője eljárása esetén a másodfokú szerv a megyei közigazgatási hivatal. A fellebbezés alakilag kötetlen, szóban, írásban vagy az erre rendszeresített nyomtatványon is előterjeszthető. A fellebbezésben új tények, adatok, új bizonyítékok is megjelölhetők. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél az általa indított eljárásban a fellebbezés

során az eredeti kérelmét megváltoztassa. A fellebbezésről a másodfokú közigazgatási szerv határoz. A másodfokú szerv a fellebbezést, az ügyben szereplők cselekvéseit, az elsőfokú döntést és az ügyben keletkezett valamennyi iratot http://www.doksihu 22 megvizsgálva hoz új döntést. A vizsgálat az elsőfokú határozat célszerűségére és méltányosságára egyaránt kiterjed. A vizsgálat eredményeként a másodfokú hatóság a határozatot: helyben hagyhatja, megsemmisítheti és ezzel egyidejűleg az elsőfokú hatóságot eljárásra utasíthatja, megváltoztathatja. A jogorvoslatok fajtája a felügyeleti intézkedés, amelynek alkalmazására csak hivatalból, az intézkedésre hatáskörrel rendelkező felettes szerv elhatározása alapján kerülhet sor. Számos elsőfokú határozat alapjául különböző szakhatósági döntések szolgálnak. Ha ezeket az elsőfokú hatóság figyelmen kívül hagyja vagy mellőzi azok beszerzését, a

szakhatóság a sérelmezett döntést hozó közigazgatási szerv felettesénél kezdeményezheti az orvoslást. A határozat nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha a határozatot a bíróság felülvizsgálta, a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene, a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt, azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. Az ügyfél érdekei védelmének egyik leghatékonyabb eszköze a közigazgatási bíráskodás. Ezért igen széles körben lehetőség van a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára. A közigazgatási határozat bírósági felül vizsgálatára csak jogszabálysértés esetén kerülhet sor. A per keresetlevéllel indul, amelyet a felperessé vált ügyfél nyújt be a közigazgatási szervhez vagy bírósághoz a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül. A kereset benyújtásával a

közigazgatási ügy közigazgatási perré alakul át 22. Végrehajtás a közigazgatási eljárásban és a bírósági végrehajtás Tágabb értelemben végrehajtás alatt a közigazgatási szerv határozatában foglaltaknak megvalósítását értjük. Ennek során él az ügyfél a határozatban biztosított jogaival, illetve teljesíti az abban foglalt kötelezettségeit. Az ügyfelek általában önként, hatósági kényszerítő eszközök nélkül eleget tesznek a közigazgatási szerv határozatának. Végrehajtani csak jogerős határozatot lehet. Az elsőfokú határozat is jogerőssé, s így végrehajthatóvá válik, ha ellene az előírt határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést, vagy a fellebbezésről lemondtak. A másodfokú határozat minden esetben jogerős, és végrehajtható Kereseti kérelemre vagy hivatalból a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. A végrehajtást az elsőfokú hatóság rendeli el hivatalból vagy kérelemre. Hivatalból

általában csak akkor kerül foganatosításra, ha az alapeljárás is hivatalból indult. A végrehajtást elrendelő intézkedés vagy határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezni lehet A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító közigazgatási szerv határoz. Így a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség

előlegezésére kötelezheti; b) a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti; c) a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege százezer forintig terjedhet; d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja. Ha a kötelezett meghatározott ingóság kiadására köteles, az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú közigazgatási szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevő jogosultnak átadja, illetőleg az http://www.doksihu 23 ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt intézkedik. Ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, a közigazgatási szerv a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganatosítja. Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a jogosult kérheti az

ingóság pénzegyenértékének megállapítását. A pénzegyenértéket a végrehajtást foganatosító szerv határozattal állapítja meg, amely ellen fellebbezni lehet. A további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik. A végrehajtás általános feltételei A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt. A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők: a) a bíróság által kiállított végrehajtási lap, b) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el, c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról,

vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűnügyi költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a nyomozó hatóság és az ügyészség által kiszabott rendbírságról szóló értesítése, e) a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat