Pszichológia | Felsőoktatás » Csecsemőkori testkép kialakulás, vázlat

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:71

Feltöltve:2010. szeptember 11.

Méret:116 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Csecsemőkori testkép kialakulása, mozgásfejlődés, érzékelés, gondolkodás, beszéd vázlata Piaget szakszemlélete (Jean Piaget (l896-l980)) - A gyerek „elméleteket” (sémákat) alkot arról, hogyan működik a fizikai és a társas világ. Ha egy új tárggyal vagy eseménnyel találkozik, a gyerek megkísérli azt más létező sémáival Ha a régi séma nem megfelelő, módosítja a sémát. A séma átdolgozásának folyamatát akkomodációnak nevezte. A kognitív fejlődést négy fő szakaszra osztotta. 1. SZENZOMOTOROS SZAKASZ - Az élet első két év. Felfedezi a cselekvése és annak következményei közötti kapcsolatot. - Az egyik legfontosabb felfedezés a tárgyállandóság: annak tudatosulása, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor az érzékszervek számára nem hozzáférhetőek. - A csecsemő tehát rendelkezik a nem látott tárgy mentális reprezentációjával. Egyéves korától keresi a tárgyat mindig ott, ahol

legutóbb eltűnt a szeme elől, függetlenül attól, hogy korábban mi történt. 2. MŰVELETEK ELŐTTI SZAKASZ - A kognitív fejlődés kettőtől hétéves korig terjedő szakasza. Ekkor a gyermek bizonyos szabályokat, vagy műveleteket még nem ért meg. A művelet megfordítható minden műveletnek megvan a maga ellentettje. - kulcsjellegzetessége az, hogy a gyermek képtelen egy időben a helyzet több mozzanatát figyelembe venni. - A szabálymegértés fejlődésének négy szintjét alakította ki. Az első két szint az imént tárgyalt műveletek előtti szakaszba esik. - Az első szint: a „szabályokat” gyakran és önkényesen váltogatja, és nem szolgálnak olyan kollektív célokat, mint az együttműködés vagy a versengés. - A második szint: (ötéves korban) a gyerek kifejleszti a kötelezően követendő szabályok egy értelmezését, mint abszolút erkölcsi parancsokat. A szabályok állandóak, szentek és nem módosíthatók. 3. MŰVELETI SZAKASZOK -

Hét- és tizenkét éves kor között egy sor konzervációs fogalmat szilárdan birtokolnak, és másfajta logikai műveleteket is sikeresen kezdenek végrehajtani. Első hetek o születés előtti első 2 hónap: agyi fejlődés o első hetek: reflexszerű viselkedés (táplálékfelvétel, alvás)  szopás, orientációs reflex, kapaszkodóreflex, védekezőreflex, csuklás, pislogás, ásítás, nyújtózkodás.  Érzékszervek munkába állása: bőrérzékelés, ízlelés, szaglás, hallás, látás.  Az újszülött nem képes teste és a külvilág között különbséget tenni. Tárgy, térészlelés http://www.doksihu nincs.  Érzelmek: testi fájdalom, örömérzés; Vegetatív: éhség, jollakotság, szomjúság, egyensúlyérzések.  Mozgás: impulzív ~, feltétlen reflex~. Kísérletező ~: ujjnyitogatás, -zárás o Látás  A látórendszer nem jól fejlett a születéskor. A tárgyak életlennek látszanak Nagyon közellátók.  Vizuális

képességei gyorsan fejlődnek, 7-8 hónapos korukra szinte ugyanolyan jól látnak, mint a felnőttek.  Különösen vonzza őket az éles kontraszt, például a tárgyak körvonalai.  Az újszülött bizonyos mintákat preferál másokkal szemben. Preferálják a bonyolultabb mintákat a simákkal szemben, és a görbe vonalas mintákat az egyenesekkel szemben.  A csecsemőket nem maguk az arcok vonzzák, hanem az olyan ingerjellemzők, mint a görbe vonalak, erős kontraszt, érdekes élek, mindaz, amivel az arc rendelkezik. Főleg az arc külső kontúrját nézik, de két hónapos korra már az arc belső részére figyelnek, a szemre, az orra és a szájra. o Hallás  Az újszülöttek összerezzennek a hangos zajra, és a fejüket is a hang irányába fordítják. A fejfordító válasz eltűnik kb. 6 hetes korban, és nem is jelenik meg újra 3 vagy 4 hónapos kor előtt, amikor a csecsemő szemével is keresni kezdi a hang forrását. 6 hónapos korára a

csecsemő erőteljesebb választ ad a hangra, ha az érdekes látvánnyal jár együtt.  Az újszülöttek a nagyon hasonló hangok közötti különbséget is észlelik, például a zenei skálán egy hangtávolságra lévőket. Csecsemőkor (1 éves korig) o Az ösztönös alkalmazkodás kiegészül “tanult” viselkedésmódokkal. Újszopás, mint pótélvezet. o Kézmozgások fejlődése:  3. hónap) látás által nem irányított, tárgyhoz nem alkalmazkodnak;  4. hónap) nyúl a tárgy után;  5. hónap) látással irányított, tárgy megragadás, markolóreflex eltűnése;  6. hónap) tárgyat szájához viszi;  7. hónap) manipuláció a tárgyal;  9. hónap) dobál;  11. hónap) kanállal eszik;  12. hónap) kis tárgyat hüvelyk és mutatóujjával fog, karmozgás fejlődése o Test feletti uralom:  2. hónap) fejét felemelve tartja;  4. hónap) hátról hasra fordul;  6. hónap) kapaszkodással ülőhelyzetben marad;  8. hónap)

támaszkodás nélkül ül;  10. hónap) kapaszkodva áll, lép;  12. hónap) kapaszkodás nélkül áll, kezd járni o 6. hónapos gyerek cuclisüveget használ Érzékszervi fejlődés o 1-3.hetes) Érzékelő működések megindulása; o 1-4.h) Érzékelő működések gyakorlása; o 5-6.h) Érzékelés és mozgás kombinációja; o 6-10.h) Mozgásfejlődés felgyorsul Tárgy és alakkonstancia kialakulása 7-8 hónap o Észlelés eszköze: http://www.doksihu    szájtér: íz, forma, lágyság, keménység; kéz, látás: halmazállapot, alak, felületi sajátosságok, hőmérséklet. Látás:  2-3.hét) 2 szem koncentrációja;  3-5.hét) rövid ideig fixál;  4-6.hét) 1,5m o mozgó tárgy követése;  2. hónap) 2-4m tárgyat élesen lát;  3. hónap) 4-7m követ, élesen lát;  4. hónap) tárgyak, személyek mozgásának ellenőrzése Első reflexek jelzéseinek felismerése. Észlelésbe ágyazott emlékezet Ráismer az édesanyjára o

Behelyettesítés új feladatmegoldásokban:  Pavlov: elemi konkrét gondolkodás;  Rubinstein: gyakorlati intelligencia;  Piaget: szenzomotoros vagy praktikus intelligencia. 2-3hónaptól gőgicsélés, hangutánzás, vágy a nevek kimondására. o Érzelmek: testi fájdalom, testi örömérzés + kondicionált érzelmek, vidámság, elszomorodás, csalódás, látványérzet, védettség, biztonságérzet. Félelmek idegenektől, szorongás. Cselekvés szándékos irányításának megjelenése Utánzás megjelenése 89hónap Próba szerencse, tanulási mód Én és nem én elkülönülése Ciklus: 13 óra alvás; 1. óra szendergés; ½ óra pozitív éberállapot; ½ óra nyugalom; 7 óra kísérletezések Mozgás - a fej a test ¼ része - csontok: rugalmasak, hajlékonyak - fiúk – több izomszövet, lányok – több zsírszövet - reflexek: o moro, szagló, szopó, fogó - 2 éves kor körül áll fel Kisgyermekkor Járni tanulás 14. hónapos korban Lépcsőzés

“kapaszkodva”, lábváltással járás Műveletek kipróbálása. “Eszközhasználat” kialakulása, hatása a gond fejlődésére, felnőttekkel való kapcsolatra. “Játékszerek” használata és hatása a képzeletfejlődésre Szín és forma megkülönböztetés kialakulása. Az első általánosítások megj Gondolkodás o ÉNTUDAT  Kialakulása: (3 éves kortól szóban használja) 3-5 éves kor: dacreakció  test-séma kialakítása: vázlat saját testéről  másik emberhez képest kialakítani: cirkuláris reakciók --- a másik közvetítésével szerzi meg az önmagáról való tudást  A másikhoz viszonyítva tudom magam: én-én vagyok o KONSTANCIÁK  A dolgokat a szemléleti viszonyoktól függetlenül konstansoknak tekintse  Nagyságkonstancia: fahasábok  Formakonstancia: cumisüveg  Szemléleti konstancia: a tárgy állandóságának tudása  Manipuláció: (kutató manipuláció) a tárgyak felfedezése o A TÁRGYAK

ÁLLANDÓSÁGA  nem keresi az elvitt tárgyat  (4 hó) a letakart tárgy nincs, csak ha felfedem  a tárgy nem önmagában van, hanem a cselekvés részeként http://www.doksihu  (8 hó) ott keresi ahol feltűnt, nem ahol el Beszéd o Szavak több jelentése. o Egyszavas mondatok ragozás nélkül  Többszavas mondatok ragozás nélkül  Ragozással. Kérdezési periódus o Az aktív beszéd többféle magyarázata:  W.Stern: a gyerek ráeszmél a szavak szignifikáns funkciójára, és felfedezi az általános összefüggést, hogy mindennek neve van.  Rubinstein: a gyermek a gyakorlatban rájön, hogy a tárgyak helyettesíthetők szavakkal és megtanul a tárgyakkal a szó közvetítésével bánni. o fejlődés  differenciálatlan sírás  differenciált sírás  gőgicsélés  gagyogás  szituatív beszéd ( a helyzet ismerete szükséges a megértéséhez)  kontextusos beszéd (amikor a nyelvi jel és a jelentés egymással

összekapcsolódik)