Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Makroökonómia függvények

Makroökonómia tételek 2. 1. Mutassa be a nem-tökéletes munkapiacot! A nem-tökéletes munkapiac elmélete átsiklik a tökéletes munkapiac elveinek, feltételeinek kisebb– nagyobb sérülései, csorbulásai, a mechanizmusok súrlódásai felett. Alapvetően egyetlen meghatározó, lényegi feltétel módosulására és az abból származó következményekre koncentrál. Ez a döntő változás a nominális (óra)bér szerződésekben történő rögzítésében, rugalmatlanságában jelenik meg. Ennyiben hasonlít ez az elmélet a keynesi teóriára, s ennyiben alapvető következtetései is azonosak. A nem–tökéletes munkapiac teóriája azonban következetesebben kezeli a nominálbérek szintjére vonatkozó megállapodásokat. Még az aggregát kereslet dinamikus növekedése esetén sem hajlandóak a vállalkozók a nominálbérek növelésére. A nem–tökéletes munkapiacon az árak minden növekménye egyértelműen csökkenti a reálórabért. A nem tökéletes

munkapiacon minden esetben a rövidebbik oldal határozza meg a foglalkoztatás szintjét. 2. Milyen menetű a nem-tökéletes munkapiacon a kínálati függvény? /Rajzolja le!/ p AS AD2 pE ADE AD1 Yr pot Yr Meredeksége addig a pontig, amíg el nem éri a teljes foglalkoztatást, pozitív, onnan kezdve viszont visszahajlik. 3. Mit értünk a "rövidebbik" oldal meghatározó jellegén a munkapiac tekintetében? A nem tökéletes munkapiacon minden esetben a rövidebbik oldal határozza meg a foglalkoztatás szintjét, de az változó, hogy melyik a rövidebbik oldal. Pl.: Ha az aggregát kereslet kisebb a potenciális kibocsátásnál, tehát az árszint viszonylag alacsony, Ennek következtében a munka iránti kereslet nem éri el a teljes foglalkoztatáshoz szükséges szintet, az lesz a rövidebbik oldal, annak megfelelően alakul a foglalkoztatottak száma. 4. Miért nem csökkenhetnek a nem-tökéletes munkapiacon a nominálbérek? A nem–tökéletes

munkapiac teóriája azonban következetesebben – talán merevebben – kezeli a nominálbérek szintjére vonatkozó megállapodásokat. Még az aggregát kereslet dinamikus növekedése - s ennek következtében a potenciális kibocsátást akár jelentősen meghaladó nagysága - esetén sem hajlandóak a vállalkozók a nominálbérek növelésére. A munkapiaci folyamatok útjában álló művi, jogi akadály nem szűnik meg, nem hárul el, bármilyen szintet érjen is el az aggregát kereslet. Rögzítve van 5. Mi készteti konjunktúrában a vállalkozókat a nominálbérek növelésére a nemtökéletes munkapiac működésének logikája szerint? Még az aggregát kereslet dinamikus növekedése - s ennek következtében a potenciális kibocsátást akár jelentősen meghaladó nagysága - esetén sem hajlandóak a vállalkozók a nominálbérek növelésére. 1 Makroökonómia tételek 2.

6. Ismertesse a nem-tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszert! /Mutassa be ábrán is! p AS AS2 p2 pE AD2 ADE ASE AS1 p1 wF/h p wF p1 /h wF/h pE AD1 wF/h p2 D1L Y r1 Y r2 Yr Yrpot E1 2 S L E2 U DFL=SFL V EF Yr=f(L/K0) D2L S1L SL DL E 7. Jellemezze a szintézis munkapiacát! p AS w /h w2 h AS2 p2 w/h p DL wF/h p1 ADE AS1 p1 wF/h AD2 ASE pE AD1 w2 /h p2 wF/h pE Y r1 Y r2 Y r t Yr E1 D1L D2L=DFL EF=E2 Yr=f(L/K0) 2 E Makroökonómia tételek 2. 8. Milyen menetű a szintézis munkapiacán a kínálati függvény? (Ábrázolja!) P AS AD2 pE ADE AD1 Yr pot Yr 9. Mutassa be a szintézis munkapiacát magában foglaló piacrendszert! /Ábrázolja is az összefüggéseket! p AS w /h w2 h AS2 p2 w/h p DL wF/h p1 ADE AS1 p1 wF/h AD2 ASE pE AD1 w2 /h p2 wF/h pE Y r1 Y r2 Y r t Yr E1 D1L D2L=DFL EF=E2 Yr=f(L/K0) E 10. Mit ért a

munkanélküliség egyensúlyi rátáján? Amikor a munkaerő kínálat és a munkaerő kereslet megegyezik. Természetes ráta az ennél alacsonyabb, az a szituáció, amikor csak az nem dolgozik, aki tényleg nem akar 11. Hogyan értelmezhető a potenciális nemzeti jövedelem a munkanélküliség egyensúlyi rátájának feltételezése esetén? Potenciális nemzeti jövedelem esetén a munkakínálat éppen egyenlő a munkakereslettel, azaz a koordinátarendszerben ott van az a pont, ahol a két függvény egymást metszi. Tehát a munka iránti kereslet egyenlő a munka iránti kínálattal, illetve az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal. 3 Makroökonómia tételek 2. 12. Mutassa be és ábrázolja a piacrendszert a munkanélküliség egyensúlyi rátájának fennállása esetén! p AS wE /h p pE ADE w p /h Yr Yrp ot DL(E) DL(E+V ) En(U Ew Yrpot=f(L/ SL(E) SL(E+US) E

13. Mi a monetáris politika logikai alapja? (Mutassa be az ábrát is!) Ha a monetáris hatóság növeli a gazdaságban a pénzmennyiséget (eddig rögzített pénzkínálat nő, tehát bal alsó negyed egyenese eltolódik), és emellett az árumennyiség nem változik (Y), akkor a tranzakciós pénzkereslet és a spekulációs pénzkereslet is marad, emiatt pénzkínálati túlsúly alakul ki, ami a bankokat a kamatok csökkentésére készteti. Ennek hatására a spekulációs pénzkereslet növekedni kezd majd (beruházások nőnek, aggregát kereslet nő, árak nőnek, kamat csökken, költségek csökkenek, profit emelkedik, bővül a termelés). A termelés növekedésével a tranzakciós pénzkereslet is nő, ami emeli a kamatlábat. Eladják az értékpapírokat (vagyonukat pénzben tartják). A spekulációs pénzkereslet növekedése tehát végső soron növeli majd a kamatlábat. Végeredményben ’i’ csökkenése spekulációs pénzkereslet-növekedést hozott. A

nemzeti jövedelem változatlan marad, ezért az LM-görbe lefelé fog hajlani. 4 Makroökonómia tételek 2. LM i L22 L’2 1 1L 2 L’ 0 L2=f(i) L’0 L 2 LM’ i2 i’2 i1 i’ i0 i’0 L2 Yr0 Yr1 L01 Yr Yr2 M=L1+L2 M’=L1+L’2 L11 L21 L1 L1 14. Hogyan hat a pénzmennyiség megváltoztatása az IS-LM rendszerre? A pénzmennyiség emelését tehát a kereskedelmi bankok kamatcsökkentése kíséri. Ennek hatására az LM görbe lefelé hajlik, az LM’ helyzetbe. (A lefelé tolódás helyett azért célszerű előnyben részesíteni a „lefelé hajlik” kifejezést, mert a szakirodalom sok képviselője elismeri a likviditási csapda elvi lehetőségét. A likviditási csapdában pedig az LM függvény – a spekulációs pénzkeresleti függvényhez hasonlóan – gyakorlatilag vízszintes menetű. Az LM függvény menete csak e szakasz után változik meg, hajlik lefelé.) 15.

Vázolja a monetáris beavatkozás hatását a kibocsátásra és a kamatlábra! (A kialakuló helyzetet ábrázolja is!) Pontosabban analizálva a kibontakozó folyamatokat, a következő hatások észlelhetők: • • • • • (M’)-re emelkedett a pénzmennyiség A kereskedelmi bankok ennek hatására csökkentik a kamatlábat Az idő rövidsége miatt a termelés még nem képes reagálni a megváltozott feltételekre, fennmarad tehát a reál nemzeti jövedelem változatlan A kamatláb esésére nő tehát a spekulációs pénzkereslet. A spekulációs pénzkereslet és pénzkínálat változásának hatására a pénzpiac egészében átmeneti egyensúly jön létre, a LM’ görbe (B) pontjában (3.4 sz ábra) A (B) pont az IS függvény alatt helyezkedik el. Az általa kifejezett relatíve alacsony kamatláb esetén az egyensúlyinál több beruházás kívánnak megvalósítani, emiatt az árupiac kereslettúlsúlyossá válik. A meginduló alkalmazkodási mechanizmusok

konjunktúrát 5 Makroökonómia tételek 2. eredményeznek, a kibocsátás növekedése pedig megemeli a tranzakciós pénzkeresletet. Ezek hatására felborul a pénzpiac – átmeneti – egyensúlya. • A két piac kölcsönhatása következtében a gazdaság – mint azt az 1.3 alfejezetben áttekintettük eljuthat a (C ) pontba Az ennek koordinátáiként szereplő ( Y1r ) reál nemzeti jövedelem szintnél és (i1) kamatlábnál mindkét piac egyensúlyba kerül. Az (A) és (C ) között lezajló gazdasági változások folyamán a kamatláb valóban csökkent, a kibocsátás növekedése ellenére. A monetáris beavatkozás hatására került a gazdaság a (B) pont koordinátáival leírható feltételek közé terelte, a növekedés valójában csak innen kezdődött. A tényleges konjunktúra tehát a (B) és (C ) gazdasági szituációk között zajlott le. A (B) pontban érvényes,

alacsony (i2) kamatláb adott „lökést” a növekedés beindulásához, s az erről a szintről emelkedett a konjunktúra kifejlődésével az (i1) nívóra. i LM LM A i0 i1 i2 likviditási csapda Yr0 C Yr1 Yr 16. Mi a fiskális politika logikai alapja? (Rajzolja le az ábrát is!) Ha a vállalkozók optimizmusa spontán módon megnövekszik, akkor ugyanannál a kamatlábnál több beruházás indul, ezért eltolódik a beruházási függvény. Az árupiaci egyensúlyhoz azonban IS is eltolódik és Y nőni fog. A beruházás és a megtakarítás vonala pontosan a 45º-os egyenesen, a szimmetria-egyenesen metszi egymást. Ekkor van egyensúly a gazdaságban De ha, mint feltételeztük: több beruházás indul, akkor a fenti egyenlőség már nem áll fenn. Az egyensúly a kamatláb emelkedésével állna be ismét, így a koordináták meghosszabbításával kapjuk az új IS-görbét, mely jobbra, felfelé tolódott. A vállalkozók azonban sokszor túl pesszimisták,

ezért az állam közbeavatkozik, mégpedig autonóm beruházások indításával (kormányzati kiadások növelésével) javíthatja a beruházások tőke határhatékonyságára vonatkozó várakozásokat. A fiskális politikánál azt tételezzük fel, hogy az a többlet, ami a két beruházási függvény között van, a kormány által indított autonóm beruházásokból adódik. 6 Makroökonómia tételek 2. A fiskális politika logikai alapja tehát az, hogy a kormányzat maga növeli meg a beruházásokat saját finanszírozásból, és ez a többletberuházás az IS-görbe feljebbtolódását eredményezi (beruházás nő – konjunktúra – kamatláb nő). A cél az optimizmus erősítése, a beruházások növelésével a termelés növelése, hogy a potenciális kibocsátást megközelítse a tényleges. Kereslettúlsúly lenne a piacon, ezért nőni fog a termelés, eléri a célját ez

a beavatkozás önmagában is (IS eltolódva máshol metszi LM-et, tehát egy magasabb jövedelmi szintnél alakul ki az egyensúlyi kamatláb). i I0 I’0 i’0 i0 I I1 I’= I’ind f(r1;i) I=f(r0;i) i’1 I I1 I2 i1 i2 i’2 IS’ I2 IS Yr0 I S0 Yr1 Yr2 Yr A S1 S2 S tükröző egyenes (I=S) S 17. Mutassa be a fiskális beavatkozás hatását a kibocsátásra és a kamatlábra! Válaszát ábrával is támassza alá!) Az autonóm beruházások nagyobb aggregát keresletet eredményeznek, megnövekszik a termelés, melyhez pótlólagos tranzakciós pénzmennyiség kell. A reálszféra a magasabb kamat ígéretével pénzt von ki az értéktőzsdéről, így csökken a spekulációs pénzkínálat, és növekszik a kamatláb. Ez viszont negatívan hat a további beruházásokra, hiszen a beruházási függvény egyik változója a kamatláb. Fiskális interveniálás esetén tehát az emelkedő kamatláb (I függvény felfelé tolódása autonóm beruházások

miatt) fékezi a beruházásokat, amik éppen a fiskális politika hatására emelkedtek meg a várakozások javításával. i LM i1 i0 Yr Yr Yr 7 Makroökonómia tételek 2. 18. Miként befolyásolja az IS-LM függvények által bemutatott helyzetet, ha változnak a gazdasági szereplők várakozásai? A gazdasági aktorok kedvezőbb jövőképe, optimistább helyzetértékelése a beruházások határhatékonyságára vonatkozó várakozások magasabb szintjében, a profitkilátások növekedésében jelent meg, amelyek az indukált beruházások nagyobb volumenét eredményezték. A gazdasági szereplők pesszimizmusa azonban gyakran tartósnak bizonyul, ezért az előzőekben elemzett változások elmaradnak. Az erőforrások kihasználtsága továbbra sem éri el az optimális szintet, a GNP-rés nem csökken. Ilyen helyzetekben megoldást az állam keresletösztönző beavatkozása

jelenthet. A beruházások emelkedése ez esetben tehát nem a gazdasági szereplők nagyobb optimizmusa, hanem az állam fiskális interveniálása miatt következett be. A kiváltó ok teljesen más ugyan, de az okozat ugyanaz. 19. Milyen fékező hatás indul be fiskális interveniálás esetén? Az állami beavatkozás autonom beruházások indításában ölt testet. A beruházások emelkedése ez esetben tehát nem a gazdasági szereplők nagyobb optimizmusa, hanem az állam fiskális interveniálása miatt következett be. A kiváltó ok teljesen más ugyan, de az okozat ugyanaz! A kibocsátás növekedése során a kamatláb ugyancsak hasonló mértékben módosul, ez esetben is növekszik. A termelés bővülése, a konjunktúra kibontakozása – akár az optimizmus fokozódása, akár a kormányzat fiskális beavatkozása váltotta is ki – a tárgyalt esetekben együtt járt a kamatláb emelkedésével. A kamatláb növekedésében a nagyobb megtermelt árutömeg

forgalmazásához szükséges pótlólagos pénzmennyiség iránti igény, azaz a tranzakciós pénzkereslet növekedése játszott domináns szerepet. A gazdasági növekedés – változatlan monetáris feltételek közepette – szükségszerűen idézi elő a kamatszint emelkedését. A felfelé araszoló kamatláb viszont negatívan befolyásolja a beruházási kedvet, korlátozza az aggregát kereslet növekedési ütemét. A rugalmas árakat feltételező modellekben emiatt csökken az áremelkedés üteme, mérsékeltebben nőnek a profitok. Mindezek a növekedési potenciál fokozatos kimerülését eredményezik, tehát a konjunktúra fékezi önmagát. 20. Hogyan hat a kamatlábra a konjunktúra kibontakozása? A termelés bővülése, a konjunktúra kibontakozása – akár az optimizmus fokozódása, akár a kormányzat fiskális beavatkozása váltotta is ki – a tárgyalt esetekben együtt járt a kamatláb emelkedésével. A kamatláb növekedésében a nagyobb

megtermelt árutömeg forgalmazásához szükséges pótlólagos pénzmennyiség iránti igény, azaz a tranzakciós pénzkereslet növekedése játszott domináns szerepet. A gazdasági növekedés – változatlan monetáris feltételek közepette – szükségszerűen idézi elő a kamatszint emelkedését. A felfelé araszoló kamatláb viszont negatívan befolyásolja a beruházási kedvet, korlátozza az aggregát kereslet növekedési ütemét. A rugalmas árakat feltételező modellekben emiatt csökken az áremelkedés üteme, mérsékeltebben nőnek a profitok. Mindezek a növekedési potenciál fokozatos kimerülését eredményezik, tehát a konjunktúra fékezi önmagát. 21. Miért csökken a kamatláb a monetáris interveniálással indított konjunktúra kibontakozása során? A gazdasági növekedés – változatlan monetáris feltételek közepette – szükségszerűen idézi elő a kamatszint emelkedését. Tehát nem csökken, hanem nő 22. Mi a kockázata a

monetáris politikának? 23. Miben látja a költségvetési-monetáris mix előnyét? Ilyen nincs valószínűleg! 8 Makroökonómia tételek 2. 24. Hogyan vezethető le az aggregát keresleti függvény az IS -LM rendszerben? (Koordinátarendszerben is ábrázolja!) LM(p2 LM(p0 ) ) i LM(p1 ) C A B IS Yr2 Yr0 Yr Yr1 p P2 P0 p1 AD AD AD AD Yr Röviden: IS-LM meghatározza Yr0-t, a reál nemzeti jövedelem egyensúlyi nagyságát, ahol AS0=AD0. A felső koordináta-negyedben az IS-LM függvények metszéspontja meghatározza a reál nemzeti jövedelem egyensúlyi nagyságát. Mivel ebben a gazdasági helyzetben mindkét piac egyensúlya fennáll, ezért az aggregát kereslet és kínálat is egyenlő nagyságú, tehát (AD0)=(AS0) A kiinduló egyensúlyi helyzetben a pénzkínálatot, mint reálpénz-mennyiséget értelmeztük, a fennálló (p0) árszínvonal esetén. Az aggregát kereslet

(AD0) értéke jelenik meg azután az alsó negyed (p0; AD0) koordinátákkal meghatározott pontjában. Az aggregát kereslet függvényének az IS-LM rendszerben csak egy független változóját értelmezzük, az árszínvonalat. A függvénynek ez a felfogása nagyon erős elvonatkoztatás a tényleges feltételektől Ezt az absztrakciót azonban megköveteli a modell logikája, koherenciája. A négy koordinátanegyed megfelelő dimenzióinak összhangja nélkül a modell nem építhető fel A valós gazdasági összefüggések közepette az aggregát keresletre intenzív hatással bír a nemzeti jövedelem reál-nagysága is. Ennek befolyását az IS-LM modell úgy kimutatni, hogy nem az aggregát keresleti függvény mentén következik be elmozdulás, hanem – értelemszerűen - maga a függvény tolódik el teljes menetében. Nemzeti jövedelem változásakor a AD eltolódik 25. Miként hat az IS-LM rendszerben az aggregát keresleti függvényre a nemzeti jövedelem

változása? A pénzmennyiség növelésével a monetáris hatóság képes megváltoztatni a pénzügyi feltételeket, e beavatkozás következtében az LM függvény „lefelé hajlik” az LM’ pozícióba. A gazdaság a meginduló alkalmazkodási mechanizmusok révén új egyensúlyi helyzetbe kerül, amit a (B) pont koordinátái írnak le. Eközben – feltevésünk szerint - az árszínvonal nem módosul, a reálpénzmennyisége azonos ütemben változik, mint a nominális pénz tömege 9 Makroökonómia tételek 2. A nagyobb reálpénz-kínálat hatására a kamatláb csökken, az ebből táplálkozó konjunktúra hatására ( Y1r ) szintig emelkedik a reál nemzeti jövedelem és vele párhuzamosan (AD1) nagyságra növekszik az aggregát kereslet is. Tehát, ha a nemzeti jövedelem növekszik, mindig el kell tolni az aggregát keresleti függvényt. 26. Hogyan befolyásolja az IS-LM

rendszerben az aggregát keresleti függvény helyzetét a kamatláb változása? A nagyobb reálpénz-kínálat hatására a kamatláb csökken, az ebből táplálkozó konjunktúra hatására emelkedik a reál nemzeti jövedelem és vele párhuzamosan növekszik az aggregát kereslet is. A felső negyedben az aggregát kereslet emelkedése ugyanis változatlan árszínvonal mellett következett be, az alsó negyed viszont éppen az árszínvonal-változás függvényében ábrázolja az aggregát keresletet. M1nom /p0=Mr1 = M0nom /p1 Ha: p0 > p1 Az LM függvény az árszínvonal változásának hatására ugyanabba a LM’(p1) pozícióba került, mint nominális pénzmennyiség növelése esetén. Ennek megfelelően az IS és az LM’ függvények (B) metszéspontjában meghatározódó ( Y1r ) reál nemzeti jövedelem és az ennek megfelelő (AD1) nagyságú aggregát kereslet lehet az árszínvonal módosulásának a következménye is. 27. Megváltoztatja az IS-LM rendszerben

az aggregát keresleti függvény menetét az árszínvonal módosulása? Nem, mert az aggregált keresleti függvény mentén következik be elmozdulás, miután az aggregált keresleti függvénynek az IS-LM rendszerben az árszínvonal csak az egyik változója. A nemzeti jövedelem változás hatására tolódik el a függvény teljes menetében. 28. Hogyan változik az IS-LM rendszerben az aggregát keresleti függvény hajlásszöge, ha az árszínvonal 20 %-kal csökken, az állam pedig 25 %-kal növeli a nominális pénzmennyiséget? A hajlásszög nem változik meg, hanem a görbén történik elmozdulás. 29. Miként módosul az IS-LM rendszerben az aggregát keresleti függvény hajlásszöge, ha az árszínvonal 25 %-kal emelkedik, az állam pedig 25 %-kal növeli a nominális pénzmennyiséget? A hajlásszög nem változik meg, hanem a görbén történik elmozdulás. 30. Hogyan változik az IS-LM rendszerben az aggregát kereslet nagysága, ha az árszínvonal 25 %-kal

csökken, az állam pedig 25 %-kal növeli a nominális pénzmennyiséget? Akkor az aggregált kereslet nőni fog 50%-al, a két hatás összeadódik. 31. Miként módosul az IS-LM rendszerben az aggregát kereslet nagysága, ha az árszínvonal 25 %-kal emelkedik, az állam pedig 25 %-kal növeli a nominális pénzmennyiséget? Az aggregált kereslet nem változik, ugyanakkora marad, a két hatás kiegyenlíti egymást. 32. Mi a monetáris politika lehetősége a tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? /Rajzolja le az ábrát is!/ A kormányzat azt feltételezi, hogy a pénzmennyiséget változatlan árszint mellett növelheti, tehát a nominális pénzmennyiség növelése a reálpénz növekedését is jelenti. Ez formailag abban nyilvánul meg, hogy az LM-görbe lefelé hajlik: monetáris beavatkozás – az LM hajlásszöge csökken. A nemzeti jövedelem növekedésével így az aggregát kereslet is eltolódna, annyira, hogy változatlan árak mellett

pontosan le tudná szívni a metszéspontban a megfelelő termékmennyiséget. 10 Makroökonómia tételek 2. Ha tökéletes munkapiacról van szó, akkor az aggregát kínálat nem tud növekedni, tehát hiába nőtt meg az aggregát kereslet (a növekvő jövedelem több terméket szívna fel), ez csak pénzbeli (nominális) növekedés, ezt egyértelmű áremelkedés fogja követni. Ennek hatására az LM-függvény vissza fog hajolni az eredeti helyzetbe, tehát a kormányzat nem tudta elérni a reálpénz mennyiség növekedését: Az árszint nő – a reálnagyságok nem változnak – nincs eredmény! Az aggregát kínálat az árszínvonaltól függetlenül a munkapiaci egyensúly, a hatékony foglalkoztatás szintje által határozódik meg. Az egyensúlyi reál nemzeti jövedelmet csak a kínálat határozza meg. A pénzkínálat növelése növeli az összkeresletet, de ennek nincs hatása

a reál változókra (foglalkoztatás, reál-output), csak az árszínvonalat emeli meg. 33. Milyen eredményt érhet el a monetáris politika a nem-tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? (Gondolatmenetét ábrán is mutassa be!) Ha a piac nem tökéletes, akkor az aggregát kereslet-növekedés részben a kibocsátás növekedésével, részben az árak emelkedésével fog járni. Ennek hatásaként, amennyiben az árak nőnek, az LM- függvény kicsit visszahajlik, de nem az eredeti helyzetbe. Így adódik az, hogy az eredeti helyzetből a termelés növekedett ugyan, de nem a kívánt szintig, hiszen a keresletinjekció hatását részben kompenzálta az árnövekedés. 11 Makroökonómia tételek 2. 32. Tökéletes piacok rendszere: i LM0 LM1 IS0 Y r0 Yr Y r1 p w p /h AS p1 P0 AD1 AD0 w p /h Yr0=Yrpot Yr1 Yr DL EF=E0 SL Yr=f(L/K0) E 12

Makroökonómia tételek 2. 33. Nem-tökéletes piacok rendszere: LM0 i LM2 LM1 IS0 Y r0 Y r2 Y r1 Yr p P3 AD3 AS pE ADE p2 p0 wF/p AD1 AD0 wF p /h Y r3 Y r0 Y r2 Y r1 Yrpot Yr E3 E0 E2 EF SL DL Yr=f(L/K0) 13 E Makroökonómia tételek 2. 34. Miért pozitív hajlásszögű az AS függvény „alsó” szakasza a szintézis- és a nemtökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? A foglalkoztatás tipikus nagysága eddigi elemzéseink szerint elmarad a teljestől, emiatt a kapacitások kihasználtsági foka sem éri el az optimumot. Nyilván e feltételek között a reálkibocsátás is alacsonyabb a potenciálisnál. Mindezek következtében az aggregát kínálat függvénye az egyensúlyi árszintnél magasabb árak mellett közeledik az ordináta – tengelyhez, azaz visszahajlik. Az aggregált kínálat

az aggregált kereslethez igazodik, mindaddig együtt nő azzal, amíg el nem éri a potenciális nemzeti jövedelem szintjét. 35. Hogyan alakul az árszínvonal a gazdaságpolitikai beavatkozást követően a szintézisés a nem-tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? A kamatláb megvalósult csökkenése után a vagyontulajdonosok értékrendjében felértékelődik a pénz, mint vagyontartási forma jelentősége, besszre számítanak, ezért az árfolyamveszteséget elkerülendő vagyonuk nagyobb hányadát kívánják pénzben tartani. Ennek megfelelően csökken a spekulációs pénzkínálat, emelkedik a spekulációs pénzkereslet, mely változások a pénzpiacon az egyensúly irányába történő elmozdulást eredményeznek. A rövid távú alkalmazkodás végén a spekulációs pénzkereslet növekménye felszívja a többletpénzkínálatot, a pénzpiacon átmeneti, „ideiglenes” egyensúly alakul ki. A megindult folyamat azonban átterjed a

reálszférára. A kamatláb csökkenése ugyanis kihat a vállalkozók kalkulációira, döntéseire is. Alacsonyabb kamatszint mellett a korábbinál nagyobb profittal kecsegtet a beruházások indítása, ezért A megnövekedett beruházási volumen multiplikatíve növeli az aggregát keresletet, ami - legalábbis rugalmas áras modellben - konjunkturális áremelkedést válthat ki. 36. Miért növekszik meg a LM függvény hajlásszöge fiskális beavatkozást követően a szintézis- és a nem-tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? Az állami beavatkozás a pénzpiacon autonóm beruházások indításában ölt testet, így a beruházások mértéke emelkedik. IS függvény felfelé tolódik ennek hatására, és LM görbével való metszéspontja is módosulni fog. A reál nemzeti jövedelem emelkedik, a termelés bővül, a kamatlábak emelkednek Az aggregált kereslet növekedési üteme csökken, a profitok is mérsékelten nőnek. A kamatlábak

növekedésének hatása, hogy az LM görbe felfelé tolódik. 37. Miként indokolható, hogy emelkedik a LM függvény hajlásszöge monetáris beavatkozást követően a szintézis- és a nem-tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? A pénzmennyiség csökkentése, a kamatláb emelése hatására LM görbe felfelé tolódik. A magasabb kamat következtében a vagyontartók csökkentik vagyonuk pénz formájában tartott részét. 38. Elemezze a monetáris politika hatását a keynesi munkapiacot magában foglaló piacrendszerben! (Mutassa be az ábrát is!) Keynes az információk tökéletességébe vetett hit, valamint a fogyasztási cikkek iránti kereslet rugalmas növekedésének axiómája mellett feladta a piacok tökéletességébe vetett illúziót is. Ez elméletében elsősorban a munkapiac tekintetében jelentkezik. A piaci súrlódások jelentősége azonban csak másodlagos, az elégtelen összkereslet szintjének mérsékelt hullámzását

eredményezik. Sokkal súlyosabb az értéktőzsdei spekulációk hatásai, amelyek az aggregát kereslet erőteljes ingadozásait váltják ki. Ez nagyon komoly gazdasági zavarokat válthat ki, melynek megszűntetéséhez ugyancsak elengedhetetlen a kormányzati fellépés. Keynes elméletében – az előzőekből következően - az állam feladata kettős: • Az aggregát kereslet viszonylag hosszabb időszakra jellemző, átlagos nagyságának növelése. • Az aggregát kereslet saját átlagértéke körüli heves ingadozásának korlátozása, megszűntetése. 14 Makroökonómia tételek 2. A monetáris beavatkozás hatása a keynesi munkapiacot magában foglaló piacrendszerben: i LM1 LM2 LM3 IS Yr Anticipált összbevétel p AS pE AD3 p3 AD2 p2 AD1 p1 wF /h p1 wF p2 /h wF /h pE w p /h Y r1 Y r2 Y r3 Yrpot Yr w p /h wF p3 /h DL tükröző egyenes (45o) E1 E2 E3 EF E

15 Makroökonómia tételek 2. 39. Mutassa be a monetáris politika hatását a munkanélküliség egyensúlyi rátájának fennállásával jellemezhető piacrendszerben! (Gondolatmenetét ábrázolja is!) p AS pE wE /h pE ADE w p /h Yr Yrpot DL(E) DL(E+V) En(Un) Ew Yrpot=f(L/K0) SL(E) SL(E+US) E Az egyensúly elvi lehetősége azonban ebben a piacrendszerben is mindössze egyetlen árszínvonal (pE /) esetében realizálódik. Az árak e rendszere akkor alakul ki, ha a potenciális nemzeti jövedelem realizálódásához éppen elegendő aggregát kereslet (ADE) jelenik meg az áruk és szolgáltatások makrogazdasági piacán. Kizárólag ennél az árszintnél jöhet létre egyensúlyi reálórabér (wf/pE/h), amely mellett a munka kereslete ( D L ) egyenlő kínálatával ( S L ), tehát kialakul a munkapiaci egyensúly, létrejön a teljes foglalkoztatás (EF). Egyensúlyi foglalkoztatás

esetén a vállalatok betöltik a munkahelyeket, optimális a kapacitások r kihasználási foka, ennek megfelelően a potenciális nemzeti jövedelem ( Ypot ) kerül előállításra. A munkanélküliség természetes rátája mellett létrejövő kibocsátás a potenciális. F F 16 Makroökonómia tételek 2. 40. Elemezze a monetáris interveniálás következményeit a szintézis munkapiacát magában foglaló piacrendszerben! (Ábrázolja is az összefüggéseket!) A következő hatások észlelhetők: • (M’)-re emelkedett a pénzmennyiség a monetáris hatóság interveniálása nyomán (3.3 sz ábra) • A kereskedelmi bankok ennek hatására csökkentik a kamatlábat , fennmarad tehát a reál nemzeti jövedelem változatlan értéke • A kamatláb esésére bekövetkeznek a vagyontulajdonosok reakciói. Az új, alacsonyabb kamatszintnél már többen számolnak annak emelkedésével,

többen akarnak pénzt tartani vagyonmérlegükben, nő tehát a spekulációs pénzkereslet. Fordítva is igaz: kevesebben kívánják kiadni a vagyonmérlegükben levő pénzt. A spekulációs pénzkereslet és pénzkínálat változásának hatására a pénzpiac egészében átmeneti egyensúly jön létre, a LM’ görbe (B) pontjában (3.4 sz ábra). • Az árupiac kereslettúlsúlyossá válik. A meginduló alkalmazkodási mechanizmusok konjunktúrát eredményeznek, a kibocsátás növekedése pedig megemeli a tranzakciós pénzkeresletet. Ezek hatására felborul a pénzpiac – átmeneti – egyensúlya • A két piac kölcsönhatása következtében a gazdaság- eljuthat a (C ) pontba. Az ennek koordinátáiként szereplő ( Y1r ) reál nemzeti jövedelem szintnél és (i1) kamatlábnál mindkét piac egyensúlyba kerül. Lásd a 33. Tétel ábráját 41. Vázolja a fiskális beavatkozás következményeit a tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben!

(Gondolatait ábrán is vázolja!) Az IS-LM negyed nem tartalmaz mennyiségi korlátot. A függvények eltolódhatnak, a kialakult egyensúlyi helyzetben a termelés produkálhat. A fiskális politika hatása, hogy az IS-függvény eltolódik. Az eredeti LM-függvény és az eltolódott ISfüggvény metszéspontja mutatja, hogy a kibocsátás növekszik Ez a nemzeti jövedelem növekedését is jelenti, emiatt növekszik az aggregát kereslet, melynek függvénye (éppúgy, mint a monetáris politika esetében) eltolódik (AD’). Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság teljesítménye már eddig is optimális volt, tehát nem lehet fokozni. Hiába nőtt meg az aggregát nominális kereslet, a kibocsátás nem nő, vagyis a reakció csak az árak növekedése lesz. Ez alapján az LM-görbe felfelé fog hajlani, mégpedig olyan mértékben, hogy semlegesítse a monetáris politika hatását, tehát nagyobb mértékben, körülbelül az eredeti kibocsátásig. Változatlan árszinten

többet vásárolnak, teljes foglalkoztatás van, a kapacitások kihasználtak – mennyiségi korlát. A kínálat nem nő, marad a változatlan mennyiség, az árszint P1-re növekszik Kereslet növekedése – árszint növekedése – LM-görbe meredekebbé válik, a metszéspont az eredeti Y1 kibocsátásnál lesz. A kormányzat beavatkozása kizárólag árszint-növekedést eredményez 17 Makroökonómia tételek 2. A tökéletes piacok rendszere: a fiskális interveniálás hatása i LM1 LM0 IS1 IS0 Y r0 Yr Y r1 p AS w p /h p1 P0 AD1 AD0 Yr Yr0=Yrpot Yr1 w p /h DL EF=E0 SL Yr=f(L/K0) E 18 Makroökonómia tételek 2. 42. Milyen eredményt érhet el a fiskális politika a nem-tökéletes munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? /Rajzolja le az ábrát is! A piacrendszer egészének

teljesítménye elmarad a potenciálistól. Az árak rugalmasan változnak, a reálbér módosul. A nominálbér rögzített, a változó árszint miatt a munkapiac nem tud beállni az egyensúlyi pozícióba. AD1 – kicsi kereslet, P1 - alacsony árak, W/P1 - reálbér magas, a rövidebbik oldal határozza meg a foglalkoztatás nagyságát. A munkások, akik dolgoznak: jó helyzetben vannak, az egyensúlyinál magasabb reálbért kapnak. A munkanélküliek szeretnének változtatni. Az egyensúlytalanság sokáig fennállhat, míg a kormány be nem avatkozik. Ha nő a kereslet, nő az árszínvonal, a rögzített nominálbérek mellett egyensúlyi reálbért eredményez, teljes foglalkoztatás jön létre. A reálbér csökken, kevesen kínálják munkájukat, de még mindig kielégítő – növekedhet a foglalkoztatás. A kormányzatnak be kell avatkoznia: fiskális beavatkozással kimozdítja a gazdaságot (beruházások). IS0 –ból IS1 – be. A gazdaság teljesítménye Y1-

nagyságra változik Az árszínvonal stabil A keresleti függvény eltolódik Y1-jövedelemhez. Emelkednek a költségek, az árak P2-re emelkednek, az LMgörbe felfelé hajlik, az új metszéspont Y2-kibocsátást határoz meg A kormányzat fiskális politikájának hatására nő a kibocsátás Y0-ról Y2-re, de ez kisebb, mintha változatlan árak mellett maradt volna. A nem-tökéletes munkapiaci rendszernél, vagy a keynesi munkapiaci rendszerben a keresletnövekedés a reálszféra bővülését is eredményezni fogja. Tehát a reálkibocsátás is növekszik, de az árak is nőnek, ezért az LM-görbe csak egy kicsit hajlik feljebb. Az eredmény, hogy a beavatkozás növelte a reálkibocsátást, de a beavatkozás hatását az infláció, az áremelkedés korlátozta, tehát nem valósítható meg. 43. Mi a fiskális politika lehetősége a keynesi munkapiacot magában foglaló piacrendszerben? (Mutassa be az ábrát is!) Nincs megfelelő időben beinduló korrekciós piaci

mechanizmus, nincs gazdasági automatizmus, mely megszüntetné a kényszerű munkanélküliséget, a kapacitások egy részének kihasználatlanságát. A Keynes által bemutatott gazdaság csak óriási késéssel, hatalmas veszteségek, áldozatok után kezdi meg a korrekciót, de akkor sem biztos, hogy eljut a teljes foglalkoztatás, kapacitáskihasználtság melletti egyensúlyi helyzetbe. A kedvező spontán tendenciák nagy valószínűséggel még a potenciális kibocsátási szint előtt megtörnek, megfordulnak. A megoldás egyetlen ésszerű módja az állam gazdasági szerepvállalása. A kormányzatnak a potenciális kibocsátás szintjére kell emelnie a keresletet. Az állami beruházások hatására nő a kereslet, nő az árszínvonal, eléri az egyensúlyi nívót. Az e reálórabér egyensúlyi nagyságát határozza meg, teljes foglalkoztatás alakul ki. Optimális lesz a kapacitáskihasználtság, potenciális nemzeti jövedelem kerül előállításra. A aggregát

kínálat növekszik, alkalmazkodik az aggregát kereslet megnövekedett nagyságához. 44. Mutassa be a fiskális politika hatását a munkanélküliség egyensúlyi rátájának fennállásával jellemezhető piacrendszerben! (Mondanivalóját a koordinátanegyedekben is ábrázolja!) A fiskális politika hatására IS görbe felfelé tolódik (ennek okait lásd előbb), és megváltozik ezzel ISLM görbe metszéspontja, AD görbe felfelé tolódik. Fiskális politikai beavatkozásnál nem változik meg a munkanélküliség rátája, egyensúlyban marad, azaz a munkairánti kereslet egyenlő lesz a munka kínálatával. Ábra: lásd 18. oldalon 19 Makroökonómia tételek 2. 45. Elemezze a fiskális interveniálás következményeit a szintézis munkapiacát magában foglaló piacrendszerben! (Koordináta-rendszerben is ábrázolja az összefüggéseket!) LM1 A beruházás nő, ezért IS görbe fel-

i felé tolódik, ennek hatására megváltozik IS-LM görbe metszéspontjának a helye, Az aggregált keresleti függvény felfelé tolódik. Az aggregált keresleti függvény és az aggregált kínálati függvény metszéspontja is ezáltal megváltozik. A munkapiacon nem okoz változást. LM0 IS1 IS0 Y r0 Y r2 Y r1 Yr p P3 AD3 AS pE ADE p1 p2 p0 AD1 wF pE /h AD0 wF p /h Y r3 Y r0 r Y2 r Y1 Yrpot Yr E3 E0 E2 EF SL DL Yr=f(L/K0) 20 E Makroökonómia tételek 2. 46. Írja fel a reálszféra egyensúlyát kifejező összefüggést az átalakított modellben! Yr = C + I+ X +G C= C’+c*(1-t) Yr I = I’ – d*i (d= hogyan reagál I a i egy százalékpontos emelkedésére.) 47. Hogyan fejezhető ki a beruházások nagysága a kibővített modellben? I = I’ – d * i d: hogyan reagál I az i egy százalékpontos emelkedésére 48. Határozza meg a fogyasztás nagyságát a fő

áramlat logikája szerint! C = C’ + c * Yr 49. Hogyan értelmezhető a monetáris egyensúly az átalakított modellben? M = L = (k * Yr – hi) p k: hogyan reagál L Yr emelkedésére h: hogyan reagál L i egy százalékpontos emelkedésére 50. Milyen kategóriák szorultak háttérbe az átalakított modellben? - Elsikkadt L2 és r. a kincstári optimizmust növeli: a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság ezzel a „művelettel” csökken! - nem foglalkozik a likviditási csapdával sem. 51. Hogyan vezethető le az IS görbe a fő áramlat logikája szerint? (Mutassa be az ábrát is!) 1) 2) 3) 4) 5) i csökken AD felfelé tolódik Yr növekszik megjelöljük a régi és új kamatláb és Yr által meghatározott g-i helyzeteket összekötjük az egyensúlyt kifejező pontokat IS görbe. kiadás AS AD1 2 AD0 kiadási egyenesek 3 450 Y r0 Yr Y r1 i i0 1 i1 } 4 ∆i 5 4 IS 21 Y r0 Y r1 Yr

Makroökonómia tételek 2. 52. Milyen tényezők határozzák meg az IS függvény hajlásszögét? IS hajlásszöge: 1 − c ∗ /1 − t/ + m d +n Ezt két tényezőre bontva: 1 : 1 Az osztó nem más, mint a kiadási multiplikátor. d + n 1 − c ∗ /1 − t/ + m Az IS hajlásszögére ható tényezők: 1. A beruházás kamatérzékenysége (d) 2. A nettó export kamatérzékenysége (n) 3. A multiplikátor intenzitása A multiplikátor akkor erős, ha: • A fogyasztási határhajlandóság értéke magas. • Az adókulcsok alacsonyak. • Az importálási határhajlandóság kicsi. A kis szögben süllyedő IS függvény esetén a viszonylag mérsékelt kamatláb–csökkenés is jelentősen emeli a beruházások és a nettó export nagyságát, tehát az aggregát keresletet, és azon keresztül a reál nemzeti jövedelmet. 53. Mutassa be a LM görbe grafikus levezetését a fő áramlatban! (Válaszát ábrával is támassza alá!). 1. Megjelöljük a régi

és az új (Yr) szinteketL függvény felfele tolódik 2. M változatlan, ezért i nő, tehát fennmarad L=M 3. Jobboldali ábrán megjelöljük a régi és új kamatlábat 4. Bejelöljük a pénzpiaci egyensúlyt kifejező (Yr;i) kombinációkat 5. Összekötjük a pénzpiaci egyensúlyt kifejező pontokat LM görbe i i M 6 L M 4 2 i1 5 L1 3 i0 5 4 L0 1 1 M Y r0 Y r1 Yr 54. Milyen tényezőktől függ a LM görbe hajlásszöge? Az LM görbe hajlásszöge: k h Az LM görbe hajlásszöge kicsi, ha: • A tranzakciós pénzkereslet reagálása reál nemzeti jövedelem változására (k) alacsony. • A tranzakciós pénzkereslet reagálási koeffiense a kamatláb változására (h) magas. 22 Makroökonómia tételek 2. A kis szögben emelkedő LM függvény esetén a monetáris politika által megvalósított viszonylag mérsékelt kamatláb–csökkentés is jelentősen emeli a reál

nemzeti jövedelmet. 55. Miért predetermináltak az árak a kibővített modellben? Pedeterminált = előre meghatározott (???) Az árak predetermináltsága miatt p és Yr indexei eltérnek (mindig az árak változására reagál Yr) A szerződések rövidtávon rögzítik az árakat. 56. Milyen esetben lép fel a kiszorítási hatás az átalakított modellben? A kormányzati autonóm beruházások növelik a tranzakciós pénzkeresletet, GDP rés alakul ki. ??? 57. Miért eltérő mértékben csökken az aggregát kereslet többi eleme G növekedése esetén a kiszorítási hatás kibontakozása során? Abban az esetben amikor G nő, akkor a kormányzati beavatkozás kiszorít más elemeket, attól függően, hogy milyen kamat érzékenyek. Célszerű a kormányzati költekezést visszafogni A kamatérzékenység függvénye a többi elem változása. 58. Mely okok miatt nő eltérő mértékben G növekedése esetén az aggregát kereslet többi eleme, ha a tényleges

kibocsátás elmarad a potenciálistól? Ha a tényleges kibocsátás elmarad a potenciálistól akkor G növekedése esetén a többi elem is nőhet. A mennyiségi alkalmazkodás viszonylag gyorsan megvalósul, viszont az árak és a bérek csak később alkalmazkodnak fokozatosan, mert predetermináltak. 59. Hogyan képes növekedni a reál nemzeti jövedelem még a potenciálissal megegyező tényleges kibocsátás esetén is? A reál nemzeti jövedelem alkalmazkodni képes. Ennek okai: • Munkanélküliség, még természetes ráta esetén is bővíthető a foglalkoztatás • Kap. Kihaszn USA-ban mindössze 82-86 % körül alakul 60. Hogyan függ a monetáris politika hatékonysága a tranzakciós pénzkeresleti függvény menetétől? (Rajzolja le az ábrát is!) i LM0 LM1 LM0 LM1 IS Y r0 L2 Y r1 Y r2 Yr M=L1+L2 L1 L1 M=L1+L2 L1 23 Makroökonómia tételek 2. LM hajlásszöge kicsi:

• A tranzakciós pénzkereslet reagálása reál nemzeti jövedelem változására (k) alacsony. • A tranzakciós pénzkereslet reagálási koeffiense a kamatláb változására (h) magas. Ha L1 kis hányadát teszi ki a pénzmennyiségnek, akkor a monetáris politika erőteljesebb hatást tud gyakorolni. A monetáris politika hatékonysága L2-től függ inkább 61. Miként alakul a monetáris politika hatékonysága különböző kamatrugalmasságú spekulációs pénzkeresleti függvények esetén? (Válaszát ábrával is támassza alá!) i LM0 L2 LM1 LM0 LM1 IS L2 Y r0 L2 Y r1 Y r2 Y r3 Yr M=L1+L2 L1 M=L1+L2 L1 A monetáris politika hatására M nő, a reál nemzeti jövedelem is nőni kezd. A monetáris politika hatása függ L2 kamatrugalmasságától. (Main Stream elfeledkezik L2-ről) L2 reagál a kamatváltozásra, azaz befolyásolja a monetáris politika működését. 62. Mennyiben befolyásolja a monetáris politika hatékonyságát az IS függvény

helyzete? (Gondolatmenetét ábrán is mutassa be!) A pénzmennyiség növekedés hatására a reál nemzeti jövedelem is nőni kezd. Minél rugalmasabb IS, annál hatékonyabb a monetáris politika. (egy százalékos kamatváltozásra minél nagyobb hatással reagáljon). Az indukált beruházások kamatrugalmassága a maghatározó. A monetáris politika csak a kamatláb változására van hatással. 24 Makroökonómia tételek 2. i LM0 LM1 IS1 IS0 Y r0 Y r1 Y r2 L2 Yr M=L1+L2 L1 M=L1+L2 L1 63. Milyen kapcsolat mutatható ki a fiskális politika hatékonysága az indukált beruházások kamatrugalmassága között? (Mutassa be az ábrát is!) i I1=f(r0;i) LM I1=f(r0;i)+Iau B I0=f(r0;i I0=f(r0;i) I I=S AB=Iaut IS1 A i1 IS IS0 IS 1 Yr0YrYr2 Yr (I0 I’0) Yr0 Yr1 25 Makroökonómia tételek 2.

Rugalmas indukált beruházási függvény esetén: - autonóm kormányzati beruházás indul - hatása: I eltolódik, IS felfelé tolódik - I nagyon rugalmasan reagált i változására Rugalmatlan indukált beruházási függvény esetén: - a beruházási függvény alig reagál a kamatláb változásra, alig változik A fiskális politika annál sikeresebb minél kamatrugalmatlanabbak a beruházások. 64. Mutassa ki a kapcsolatot a fiskális politika hatékonysága és a multiplikátor intenzitása között! (Rajzolja le az ábrát is!) A kormányzat autonóm beruházásokat indít, ennek hatására IS eltolódik, és a reál nemzeti jövedelem nő. A fogyasztási határhajlandóság csökken, a megtakarítás nő, ebből már lehet következtetni a multiplikátorhatásra. A kormányzat hatása függ a beavatkozás abszolút nagyságától és a multiplikátor erősségétől. 65. Elemezze a fiskális politika hatékonysága és az LM görbe helyzete közötti összefüggést!

(Válaszát ábrával is támassza alá!) i I=f(r0;i) I i1 i2 i0 I=f(r0;i) I=S AB=Iaut LM0 LM1 IS0 r r Y 0 Y 1 Yr2 IS1 Yr ∆Iaut ∆AD∆Yr∆L1 (L1+L2+∆L1) 〉 Mi S LM0: ∆i nagy, fékező hatás erős (i1 –i0) LM1: ∆i relatíve kicsi, fékező hatás gyenge (i2 – i1) A fiskális hatás függ LM menetétől, minél meredekebb, annál gyengébb a fiskális hatás. 26 Makroökonómia tételek 2. 64. tétel: A fiskális politika hatékonysága és a multiplikátor intenzitása közötti kapcsolat i LM IS1 IS1 I=f(r0;i)+Ia B A i0 IS0 IS I=f(r0; Yr Yr0 Yr1 I r Yr2 Y 3 S0 S1 I=S AB=Iaut S 27 Makroökonómia tételek 2. 66. Hogyan valósul meg a gazdaság alkalmazkodása monetáris beavatkozás esetén? (A kialakuló helyzetet ábrázolja is!) p4 p2 P P p3 p4 p5 p6 p1 AD p0 p0 AD

AD Yr5 Yrpot Y r2 Y r1 AD Yr Y r3 Y r5 Yrpot Yr r Y r6 Y 7 Y r4 Aggregált keresleti függvény akkor tolódik el teljes menetében, ha a nemzeti jövedelem reál nagysága változik. Ad növekedésével nő a profit, az átlag költség szint csökken, a vállalatok érdekeltek a kibocsátás növelésében. 67. Vázolja fel az aggregát kereslet monetáris növekedésének hatását! (Mutassa be az ábrát is!) - beavatkozással megindított Pénzmennyiség nő LM görbe lefelé hajlik IS görbét metszve reál nemzeti jövedelem nő Pénzmennyiség csökken: LM görbe felfelé hajlik, a reál nemzeti jövedelem csökken LM görbe túllendül az eredeti szinten, folyamat megfordul kilengések csökkenek 28 Makroökonómia tételek 2. i LM4(p3) LM0(p0) LM3(p2) LM2(p1) LM1(p1) i0 i2 i4 i3 i1 IS Y r4 Y r0 Y r3 Y r2 Yr Y r1 p p3 p2 p1 p0 AD1 AD0 Y r4 Y r0 Y r3 Y r2 Y r1 Yr 68.

Miként alakul a kibocsátás és az árszínvonal a monetáris interveniálást követő alkalmazkodás után? (Rajzolja le az ábrát is!) - Új szerződésekkel az árszínvonal növekszik A termelés ezzel párhuzamosan csökken Az árak növekedése enyhül A foglalkoztatás egyensúlyi rátája mellett A kibocsátás a potenciálishoz tart Monetáris beavatkozást igényel és az árszínvonal megemelését 69. Mutassa be a gazdaság fiskális beavatkozást követő alkalmazkodását! (Rajzolja le az ábrát is!) - Konjunkturális helyzetben a szerződések módosításával az árszínvonal emelkedik Változatlan pénzmennyiség mellett a a reálpénz csökkenését eredményezi 70. Miért következhet be „túlfutás” a gazdaságpolitikai interveniálást követően? (A kialakuló helyzetet ábrázolja is!) ??? A fiskális interveniálást követően IS görbe eltolódik, ami kihat a pénzpiacra és LM görbe felfelé hajlik el, a spekulánsok a kamatláb emelkedésre

úgy reagálnak, hogy i tovább nem nőhet, és csökkenni fog, azaz vagyonukat inkább értékpapírban tartják. A beinduló reakciók hatására a kamatláb csökken, és LM görbe lefelé hajlik. 29 Makroökonómia tételek 2. 68. tétel: Kibocsátás és árszínvonal alakulássa a monetáris beavatkozás során Yr Yrpot 0 1 2 3 4 5 6 7 8 t p p0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 t 30 Makroökonómia tételek 2. 69. tétel: Az aggregált kereslet fiskális beavatkozás következtében megindult növekedésének hatása LM4(p3) i LM3(p2) LM2(p1) LM0(p0) i4 i3 i2 i1 IS1 IS0 Y r4 Y r0 Y r3 Y r2 Yr Y r1 p p3 p2 p1 AD1 AD0 Yr4Yr0 Yr3 Yr2 Yr1 Yr 70. tétel: Túlfutás és korrekció a fiskális beavatkozás hatására LM4(p LM5(p4) i LM0(p i4 i5 IS1 i1 Y r5 Y r4 Y r0 IS0 Yr Y r1 p p3 p4 AD1 AD Y

r5 Y r4 Y r0 Y r1 Yr 31