Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A nyitott gazdaság egyensúlya

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:42

Feltöltve:2010. szeptember 10.

Méret:77 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A nyitott gazdaság egyensúlya A külkereskedelmi mérleg a jövedelem függvényében A külkereskedelmi mérleg a termékek és szolgáltatások exportját (X) és importját (IM) tartja nyilván. Egyenlege (X-IM) megmutatja, hogy a valutabevétel és -kiadás hogyan viszonyul egymáshoz. Egy ország exportját meghatározhatja a termékei minősége, a reálárfolyam, a külföldi makrojövedelem, stb. Egy kis ország azonban hiába termel többet nem biztos, hogy többet fognak tőle vásárolni. Az exportot ezért autonóm, a jövedelemtől független tényezőként fogjuk fel. Az import iránti kereslet kétféle elemből tevődik össze: az autonóm a jövedelemtől független importból és a jövedelemtől függő importból. Az import egy része nem a hazai jövedelem függvényében változik (hanem reálárfolyam, vámok, stb.) ezt hívjuk az import autonóm részének. Az import másik része függ a jövedelemtől Ha több a jövedelem többet fogyasztanak, s a többlet

jövedelmük egy részét külföldi termékekre költik. Tehát ha nő a jövedelem nő az import és fordítva. Az import határhajlandóság (m) azt mutatja, hogy a jövedelem egységnyi változása milyen nagyságú importváltozást eredményez. m = import változása / jövedelem változása = IM/ Y Az importfüggvény: IM(Y) = IM0+m*Y ahol IM az autonóm import, m az import-határhajlandóság. A külkereskedelmi mérleg és a jövedelem kapcsolata: Felül látható az export- és importfüggvény. Az importfüggvény meredeksége az import-határhajlandóság, ha tehát az import-határhajlandóság nő, az importfüggvény meredekebb, ha csökken, laposabb lesz. Az alul látható külkereskedelmi függvény Ye jövedelemszinten van egyensúlyban. Ennek fenntartása a tudatos gazdaságpolitika feladata, mert nincs olyan automatikusan működő gazdasági mechanizmus, amely biztosítaná azt. Változatlan autonóm részek és import-határhajlandóság esetén, amíg a

jövedelem el nem éri Ye-t, a külkereskedelmi mérleg szufficites lesz, és Ye jövedelemnél kerül egyensúlyba. E felett deficit keletkezik, ami folyamatosan nő. Egyensúlyi jövedelem a nyitott gazdaságban A zárt gazdaság keresletéhez viszonyítva a nyitott gazdaság számára az export keresletnövelő tényező. Az import viszont csökkenti a makrogazdaság keresletét, az import iránti kereslet mértékével csökken a hazai áruk iránti kereslet. Az egyensúlyi jövedelmet meghatározó egyenlet nyitott gazdaságban: Y = C+I+G+X-IM zárt gazdaságban: Y = C+I+G. Látható, ha egy ország külkereskedelmi mérlege szufficitet ér el, akkor nő a jövedelem, s valószínűleg a foglalkoztatottság is. A deficit azonban csökkenti a jövedelmet, s a foglalkoztatottságot A jövedelem belső felhasználását jelöljük F-fel. F = C+I+G. A jövedelem belső felhasználásának autonóm elemeit jelöljük F0-lal. F0 = C0+I+G. Így a fenti egyenlet nyitott gazdaságban: Y =

c*Y+F0+X0-IM0-mY, ebből Y = (c-m)Y+F0+X0- IM0 Zárt gazdaságban: Y = c*Y+ F0 Láthatjuk, hogy a tervezett jövedelemnövekedés zárt gazdaságban nagyobb mértékben növeli a makrokeresletet (c* Y), mint nyitott gazdaságban ((c-m) Y), a nyitott makrogazdaság laposabb makrokeresleti függvénye miatt. Látható, hogy a kezdeti állapotban a két gazdaság jövedelme azonos. Ha megnő a belső autonóm fogyasztás F1-re, akkor a zárt gazdaság jövedelme (YZ) nagyobb lesz, mint a nyitott gazdaság jövedelme. Ennek az oka, hogy a nyitott gazdaságban a hazai jövedelmek körforgásából rendre kivonódik az importra fordított rész. Ez a különbség annál nagyobb, minél laposabb a nyitott gazdaság makrokeresleti függvénye, vagyis minél nagyobb az m. A következőkben együtt fogjuk vizsgálni a külkereskedelmi mérlegnek és a makrogazdasági jövedelemnek az alakulását. Különbséget kell tennünk azonban kis és nagy ország között Ugyanis, ha egy országnak

nő a jövedelme, megnő az importja, ami növeli a másik ország exportját, jövedelmét és így importját is, és így tovább. Ezt nevezzük jövedelmi visszahatásnak Ez azonban csak nagy országokra igaz, ugyanis egy kis ország jövedelmének változása nincs érdemi kihatással a partner ország jövedelmére. Ekkor a kis ország a külföldi jövedelmet adottságként tekintheti (nincs hatással rá) Mivel Magyarország is kis ország, ezért a továbbiakban kis országot fogunk vizsgálni