Kereskedelem | Turizmus » Bér és létszámgazdálkodás

BÉR ÉS LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS LÉNYEGE, SZEREPE Az élőmunka költsége a legnagyobb költségcsoport a szállodaiparban és az utazási vállalkozásoknál, ezért alakulása jelentősen befolyásolja az eredményt. Nehéz piaci helyzetben a költségcsökkentés alapvető vezetési eszköze a létszám és költség csökkentése. Az élőmunka gazdálkodásnak két nagy területe van: • Létszámgazdálkodás • Élőmunka költség gazdálkodás A: Létszámgazdálkodás A szállodai létszám legfontosabb jellemzői • • • Magas Összetett Nagy a fluktuáció A magas létszám indokai: - A szálloda 24 órás nyitvatartással üzemel és több munkakörnél is gyakori a három műszakban történő foglalkoztatás (pl. porta, recepció szobaszerviz telefonközpont) - Sokféle személyi jellegű szolgáltatást nyújt, amelyek szakembert igényelnek, akik egymással ritkán felcserélhetők (pl. Recepciós – gyógytornász) - Kiemelt jelentősége van a

vendéggel való kapcsolattartásnak (a szolgáltatások kevéssé gépesíthetőek a vendéggel érintkező munkaköröknél) A létszám összetettsége azt jelenti, hogy a szálloda szolgáltatásainál és általános tevékenységénél sokféle szakmájú, képzettségű, beosztású dolgozót kell a vezetésnek irányítania. További sajátosság az erős munkaerő vándorlás, amelynek okaként megjelennek a sajátos munkakörülmények (három műszak, hétvégi és ünnepnapi munka), a szezonalitás hatása (idény szállodáknál). A fluktuáció kevésbé érvényesül a jól képzett ill a vezető beosztásúaknál, mint a betanított és a segédmunkások esetében. A szállodák nagy számban foglalkoztatnak szakképzetleneket (takarító, mosogató, terem berendező) és jellemző a szakma elnőiesedése is. A szállodai létszám nagyságát befolyásoló tényezők - a szálloda mérete Minél magasabb a szobaszám, annál magasabb létszámra van szükség. Ez az

emelkedés azonban nem egyenesen arányos, ugyanis jó néhány munkakör azonos létszámmal több vendéget is képes kiszolgálni (pl. recepció, konyha mészáros) A szobaszámmal, ágyszámmal (férőhely szám) arányosan nő viszont az emeleti dolgozók létszámigénye. - a szálloda típusa A szálloda típusa meghatározza, hogy milyen kiegészítő szolgáltatásokat nyújt. A sajátos szolgáltatások általában további létszámot is igényelnek pl: Gyógyszálló: orvosok, asszisztensek, masszőr, diabetikus stb. Konferenciaszálló: technikusok, terem berendezők, tolmácsok Üdülőszálló: animátorok, sport edzők Reptéri szálló: 24 órás vendéglátó szolgáltatás alkalmazottai - színvonal A színvonal emelkedés is generál többlet létszámot, ugyanis a magasabb besorolással magasabb színvonalat ígérünk a vendégeknek. Az igényesebb kialakításon kívül (nagyobb, komfortosabb szobák, több szolgáltatás) egyedi termékeket (időigényesebb

étel- és italválaszték) és fokozottabb egyéni törődést is jelent, márpedig ezen létszámigényt is támasztanak. - a gépesítettség ill. technikai fejlettség Munkaerőt válthatnak ki a gépek pl. az adminisztráció (számítógépesítés), a takarítás (takarítógépek), a mosogatás (mosogatógépek), az anyagmozgatás (liftek, csúszdák, raktári berendezések), a kert/parkrendezés (fűnyírók) stb. területről munkaerő helyzet A szálloda működési területén lévő munkaerő hiány, vagy magas átlagjövedelem kényszeríti a vezetést az alacsony létszámra. A létszám összetétele. Szakmák és munkakörök a szállodában Szállás Földszint: Emelet: Egyéb: Vendéglátás: Beszerzés: Gazdasszony, raktáros, szállítójármű vezető Termelés: Konyhafőnök, szakácsok, cukrász, kézilány, mosogató Üzletvezető, teremfőnök, felszolgáló, előadó, zenész, mixer Értékesítés: Egyéb szolgáltatások: FOM, recepciós,

kasszás, portás, londíner, hostess, kocsirendező, transzfer gépkocsivezető, journális (naplóvezető) Housekeeper, gondnoknő, szobaasszony, szobalány, emeleti takarító Business center dolgozói, telefon-központos, uszodai alkalmazottak, mosodai dolgozók, programszervezők Gyógyászat: Főorvos, orvosok, asszisztens, gyógy-tornász, masszőr Edző, sportszer kölcsönző, oktató Sport tevékenység: Szórakoztatás: Bár táncos, animátor Általános és funkcionális tevékenységek Egyéb Kiskereskedelmi előadó, fodrász,kozmetikus, manikűrös stb. Igazgatás: Szálloda igazgató, főkönyvelő, titkárnő, idegennyelvű levelező, könyvelő, pénzügyes, bérszámfejtő, jogász, contoller Marketing manager, PR előadó, guest relation manager, reklám menedzser Személyügyi vezető, előadók Értékesítés (Sales): Személyügy: Műszak: Rendészet: Főmérnök, villanyszerelő, víz- gáz-, fűtés-, liftszerelő, festő, asztalos, kárpitos,

kertészet dolgozói Személyzeti portás, rendész, biztonsági őr Szakmák és munkakörök az utazási vállalkozásoknál A létszám a forgalom arányában lépcsőzetesen emelkedik. A létszám függ attól, hogy utazásszervező vagy utazásközvetítő cégről van-e szó. Az utazásszervezés nagyobb létszámot igényel. A létszám természetesen függ a forgalomtól és az árbevételtől is A létszámösszetétel két részből áll: 1. Szakmai létszám 2. Funkcionális létszám Szakmai létszámösszetétel függ az üzletágtól, azaz, hogy a cég utazásszervezéssel, vagy közvetítéssel foglalkozik. Utazásszervezés: • Referens: utak összeállítása, elő és utókalkuláció • Utaskísérő • Idegenvezető • Értékesítő: út eladásával foglalkozik Kisebb cégeknél az utaskísérő azonos a referenssel Utazásközvetítés: • Értékesítő, eladó, pultos • Repülőjegy értékesítő: sajátos munkakör, külön képzettség szükséges

IATA A referens magasabb szakmai képzettséggel rendelkezik Funkcionális létszám: azok, akik a vállalkozás működéséhez szükséges általános tevékenységekkel foglalkoznak. • Marketing szakember • Humán menedzser • Igazgatás létszáma • Jogász • Adatfeldolgozás: könyvelés, adó, tervezés Ezek a kisvállalkozásoknál is léteznek, de a legtöbb területre saját létszámmal nem rendelkeznek. Vagy a vezetés végzi, vagy megbízási szerződéssel mással végezteti Minél nagyobb a szervezet, úgy lép be külön létszám. A nagy szervezeteknél külön szervezeti egységek alakulnak ki. Létszám csoportosítása - Képzettség szerint Szakképzett Betanított Segédmunkás - A hierarchiában betöltött szerep szerint Vezető: már a közepes szállodákban is jellemző, de minél nagyobb a szálloda, annál több vezetési szintet találhatunk Felső vezető: igazgató és helyettesei Közép vezető: tevékenységek irányítói (pl.: Front

Office Manager, F and B Manager) ill az általános területek vezetői (HRM, Műszak, Sales) Alsó szint: csoport vezetők, brigádvezetők, műszakvezetők, részlegvezetők Beosztott: Életkor, gyakorlati idő alapján A létszám biztosításának módszerei Munkaviszony keretében: meghatározatlan idejű teljes és részmunkaidős foglalkoztatás meghatározott idejű foglalkoztatás, alkalmas a szezonalitás megoldására Kisegítő alkalmazás (rendezvények, munkacsúcsok) A szállodai létszámigény és forgalom kapcsolata A kapacitás kihasználtság függvényében a szakmai szolgáltatásokhoz szükséges létszám lépcsőzetesen emelkedik. Az általános tevékenységekhez szükséges létszám viszonylag állandó: 30 fő Létszámpolitika A létszám nagyságát az is befolyásolja, hogy a szállodának milyen a létszámpolitikája. Ezek a következők lehetnek: - Az állandó létszám a minimális létszám A minimális létszám nem más, mint a szálloda

készenléti létszáma, amire akkor is szükség van, ha nincs vendég a házban. A vezetés feladata meghatározni azokat az alapvető munkaköröket (kulcspozíciókat) és a hozzá tartozó legszükségesebb létszámot, amelyeket minden körülmények között betöltenek. Ennél a megoldásnál tehát a szálloda nagyon alacsony kapacitás kihasználtságra készül fel. Nagy előnye a hozzárendelt minimális bérköltség, de hátrányként jelentkezik, hogy a forgalom felfutása esetén igen nehezen biztosítható a kellő számú, képzettségű, helyismeretű, mobil munkaerő. Általában a színvonal látja kárát és csak az alacsony kategóriájú kis szállodák alkalmazzák ezt az elvet. - Az állandó létszám a maximális létszám Ebben az esetben a vezetés a maximális kapacitáskihasználtság esetén szükséges létszámot alkalmazza állandó dolgozóként. Természetesen minden munkakörben, minden műszakban teljes létszám áll rendelkezésre,

méghozzá olyanok, akik ismerik a ház filozófiáját, szokásait, törzsvendégeit és az általuk elvárt színvonalat. Viszont nagyon megterhelik a szálloda költségvetését és gyakran ésszerűtlen a tartásuk. Csak a legmagasabb színvonalú házakra jellemző ez a fajta létszámpolitika, amelyek azt vallják, hogy „mindent a vendégért”, főleg, ha az olyan magas árat fizet, amelyben megtérülnek a dolgozói költségek is. - Az állandó létszám az átlagos foglaltsághoz szükséges létszám A legtöbb szálloda így gazdálkodik, hogy ismeri a szokásos kihasználtságot, ill. a szezonalitást és ehhez alkalmazza a dolgozókat. Amennyiben a forgalom növekszik, kisegítőket hívnak be vagy részmunkaidősökkel elégítik ki a hiányzó létszámot. Munkaerő szükséglet, a létszám meghatározása A fentiek bizonyítják, hogy egy szálloda létszámszükségletének meghatározása nem történhet általános érvényű normák alapján, hanem csakis a

rá jellemző egyedi adottságok figyelembevételével. A vezetés számára javasolt módszer értelmében a szálloda minden tevékenységi üzemegységében végig kell gondolni: - az ellátandó munkaköröket - az egyes munkakörökben ledolgozandó műszakok számát - az egyes műszakok létszámigényét - a dolgozók számára kötelezően előírt pihenőidő ill. kötelező szabadság mennyiségét - a nyújtott szolgáltatások számát - a szervezési sajátosságokat és ezek alapján kell megtervezni a szükséges létszámot. A szervezeti felépítés jelentősége: A szervezeti felépítés azt mutatja meg az adott szállodában, hogy milyen mértékű a munkamegosztás és a hatáskör megosztás. Ez alapján minden dolgozó világos képet kap arról, hogy melyik szervezeti egységhez tartozik és ki vagy kik azok, akiktől utasítást kaphat ill. kik az ő beosztottai Láthatja a függelmi, szakmai és információs kapcsolatok rendszerét is. A szállodák

általában a funkcionális szervezeti alapforma a szabályai szerint építik fel a struktúrájukat, amelyben külön egységben jelennek meg a profittermelő üzemegységek ill. az általános tevékenységek. A többvonalasság abból adódik, hogy a funkcionális vezetők a saját témakörüket illetően utasítást adhatnak bármely szervezeti egység tagjának. A kis szállodák szervezeti felépítésében kevesebb vezetői szintet és kevesebb különálló egységet találunk. A szakmai és egyéb információ áramlása is közvetlenül biztosított Létszámnormák alkalmazása: Leginkább a szállodaláncokra ill. csoportokra jellemző, hogy gazdasági standardokban pontosan előírják, hogy bizonyos munkakörökben mennyi az előirányzott létszám (pl.: takarító személyzet, szakácsok, felszolgálók) Ezeket a létszám normákat gyakran férőhely- vagy forgalom arányosan határozzák meg. A szállodai létszámgazdálkodás mutatószámai A szállodaiparban

a létszámgazdálkodás legáltalánosabb mutatószáma az egy szobára vetített létszám. A szoba alatt a szálloda lakóegységeit kell érteni, a számítás szempontjából nem számít a szoba típusa, minősége, vagy nagysága. Az apartman és az egyágyas szoba is egy egység A létszám az adott időszak számított átlaglétszáma. A mutató nagyságrendje: 4-5 csillagos, városi szállodában: 0,6 – 0,7 Alacsony besorolású, létszámtakarékos szállodánál: 0,3 – 0,4 Luxus szállodánál: 1 felett Létszám összetétel: Az adott létszámcsoport létszáma az összes létszám %-ban Tevékenységenként (lásd. A 12 pont) Vezetők aránya Kor szerinti összetétel Szakképzett és szakképzetlen dolgozók aránya Női dolgozók aránya Mobilitási mutatók, fluktuáció Termelékenység A termelékenység az élőmunka hatékonysága. Mutatószámok A hatékonyság ill. igényességi mutatók számításakor általában valamely hozamokat szoktunk

ráfordításokkal összevetni. A hozam lehet: nettó árbevétel vagy árrés vagy eredmény. A ráfordítás lehet: létszám (naturális egységben: fő) vagy élőmunka költség (Ft). A hatékonyság lényege, hogy egységnyi ráfordítással, minél nagyobb hozamot érjünk el, ill. egységnyi hozamot minél kisebb ráfordítással szerezzünk meg. Ez – tehát a hatékonyság növelése – az élőmunka gazdálkodás elsődleges célja! A leggyakrabban alkalmazott (mért és elemzett) mutatók a következők: Nettó forgalom (Ft/fő) - Termelékenyság = Létszám Nettó forgalom (Ft) - Bérhatékonyság = Bér és bér jellegű költség Bér és bér jellegű költség (Ft) - Bérigényesség = Nettó forgalom Ezek elemzése különböző szinteken történhet: minden dolgozóra összesen ill. egyes tevékenységek dolgozóira külön - külön További mutatók: - 1 főre jutó árrés Árrés Létszám - 1 főre jutó eredmény Eredmény Létszám - egységnyi

élőmunka költségre jutó árbevételnél A termelékenység növelésének módszerei Befektetést nem igényel: Munkafolyamatok átvilágítása Átszervezés, ésszerűsítés Standardok bevezetése, korszerűsítése Munka normák Ösztönzés Létszám kiközvetítés (outsourcing) Megbízási vagy vállalkozói szerződések Létszám csökkentés Természetes fogyás, fluktuáció létszámának a nem pótlása Elbocsátások Csökkentett munkaidő Beruházást igényel: Gépesítés B. Élőmunka költség, bérgazdálkodás Árbevétel Élőmunka költség Az élőmunka költség: Az élőmunka ráfordításának pénzben kifejezett értéke. Kifejezi, hogy a szállodának mennyibe kerül a létszám foglalkoztatása. Az élőmunka költség tartalma és szerkezete. a.) Bérköltség Rendszeres állományi bér Állományon kívüli bér, megbízási díjak Fizetett szabadság megváltás Túlóra díjazása Pótlékok Prémium Jutalom Tiszteletdíj b.) Pénzbeli

juttatások Betegszabadság díjazása Táppénz kiegészítés Nyugdíjpénztár munkáltatói hozzájárulás Munkába járás támogatása Lakás hozzájárulás Üdülési hozzájárulás Szociális segélyek Oktatási hozzájárulás Saját személygépkocsi használat költségtérítése Étkezési térítés Mosási költség térítés Végkielégítés Egyéb pénzbeli juttatások c.) Természetbeni juttatások Személyzeti étkezés Védőital d.) Bérjárulékok (közterhek) Társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítás) Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói járulék Rehabilitációs hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Természetbeni juttatások kifizetői SZJA-ja A gazdálkodási szempontból történő csoportosítás tartalmilag nem teljesen azonos a számvitel szerinti személyi jellegű kifizetésekkel. Bérrendszerek Időbér: lehet napi, heti vagy havibér Teljesítménybér: a dolgozó jövedelme valamilyen elért

teljesítmény nagyságától függ. A szállodaiparban és a vendéglátásban ez általában az elért árbevétel. Ezt a bérezési formát forgalmi jutalékos bérezésnek nevezik. Tiszta jutalékos bérezés: A dolgozó munkaköre kizárólag a jutalékból áll. Alapbérrel kombinált jutalékos rendszer: A dolgozónak van alapbére – vagy csökkentett alapbére – és ezen felül kap forgalmi jutalékot. A jutalék dolgozók közötti felosztásának rendszere: Megfelelő számítógépes háttérrel külön gyűjthető a személyenkénti forgalom, így az egyéni teljesítmény jól mérhető. Jellemzőbb viszont a brigád rendszer, ahol csak a közös teljesítmény mérhető és külön feladatként jelentkezik a brigádon belüli teljesítménybér felosztás. A szállodai gyakorlatban ez differenciáltan történik, melynek alapja egy kidolgozott pontrendszer és a ledolgozott munkanapok vagy órák száma, amely két mutató a minőségi és mennyiségi szempontok

figyelembevételét teszi lehetővé. A dolgozói ösztönzés rendszere A teljesítménybérnek, mint bérformának is van ösztönző jellege. Pénzbeni ösztönzés: Prémium: előre írásban kitűzött feladat (cél) teljesítése esetén, meghatározott összeg. Lehet abszolút összeg vagy % Jogilag kikényszeríthető Jutalom: A dolgozó tevékenységének utólagos anyagi elismerése. Általában differenciált. 13. és 14 havi bér Pénzbeni juttatások Természetbeni juttatások Erkölcsi ösztönzés eszközrendszere A jelenlegi gyakorlatban a szállodaiparban nem sok helyen alkalmazzák a teljesítménybérezést. A pénzbeni és természetbeni juttatások rendszere a nagyobb szállodavállalatoknál szélesebb körű. Az élőmunka költséggazdálkodás célja és mutatószámai A költséggazdálkodás célja a lehető legkisebb élőmunka költséggel minél nagyobb árbevétel és nyereség elérése. Mutatószámok: Adott időszak bérköltsége - Átlagbér =

Adott időszak összes létszáma Adott időszak összes dolgozói jövedelme - Átlag jövedelem = Adott időszak létszáma Az előbbi mutatók számíthatók: • Szálloda összesen • Tevékenységenként • Szakmánként • Beosztásokra stb. Adott időszak bére - Bérhányad: Nettó árbevétel - Egy kiadott szobára jutó élőmunka költség = Élőmunka költség Kiadott szobák száma - Egy kiadható szobára jutó élőmunka költség = Élőmunka költség Kiadható szobák száma - Egy kiadott szobára jutó élőmunka költség = Élőmunka költség Kiadott szobák száma - Egy vendégre jutó élőmunka költség = Élőmunka költség Vendégek száma - Viszonyszámok: bázis, lánc index, tervteljesítési index - Élőmunka költség aránya: az összes költségen belül hány %-os élőmunka költség - Élőmunka költségszint: Az élőmunka költség az árbevétel %-ban. Számítható szálloda összesen, egyes tevékenységekre