Gazdasági Ismeretek | Számvitel » A költséggazdálkodás kérdései

A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI Szállodai költségek Költségek fogalma Költség fogalma: hasznos vagyon csökkenés, amely a tevékenység érdekében merül fel. Költségek és ráfordítások elhatárolása: A ráfordítás szélesebb körű fogalom, mint a költség, magában foglalja az olyan eszközfelhasználásokat is, amelyek nem jelennek meg költségként. Egyéb ráfordítások: olyan vagyoncsökkenések, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a bevétel elérése szempontjából nem tekinthetők hasznosnak a fizetett késedelmi kamatok, kötbérek és bírságok, helyi adók. Kiadás: alapvetően pénzügyi fogalom, eltérhet a költségektől. Mindig a vállalkozás által ténylegesen kifizetett összeg, mint pl.: munkabér, adók, illeték Költségek csoportosítása: • • • • • • • Költség jellege szerint Költségnem szerint Költséghely szerint Költségviselő szerint Jövedelmezőségi szempont szerint Bevételhez való

kapcsolata alapján Jövedelem elvonás szempontjából 1. Költség jellege szerint: Egyszerű, (elemi) és összetett költséget különböztetünk meg • • Egyszerű költség: ami további költségekre nem bontható, pl. munkabér, ÉCS Összetett költség: több egyszerű költségből tevődik össze, ilyenek az egyes költség csoportok, aminek a gazdasági tartalmuk azonos, pl. élőmunka költsége, a szálloda energia költsége. A szállodai gazdálkodásban általában költségcsoportokkal dolgoznak. 2. Költségnemek szerint A költségek megjelenési formáját, az üzletmenet során felhasznált élő és holt munka költségét foglalja magába. A költségnemek a felmerült éves összköltséget ölelik fel. Anyagi jellegű ráfordítások: • • • • az anyagköltség igénybevett szolgáltatások egyéb szolgáltatások eladott áruk beszerzési értéke • eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások:

• • • bérköltség személyi jellegű egyéb kifizetések TB járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék Értékcsökkenési leírás: az immateriális javak és a tárgyi eszközök után elszámolt amortizációs összeg. Az értékcsökkenési leírást a vállalkozás eredményének alakulásától függetlenül kell elszámolni. 3. Jövedelmezőségi szempont szerint megkülönböztetünk: közvetlen és közvetett, vagy általános költségeket. Közvetlen költségek: már a felmerüléskor ezen költségek esetében pontosan meghatározhatók, hogy mely tevékenységek érdekében merültek fel, milyen szolgáltatást terhelnek. A közvetlen költség mindig a szálloda profitorientált tevékenységeihez kapcsolódik. Pl.: portások, szobaasszonyok élőmunka költsége – szállás tevékenység szobák takarítási költsége – szállás tevékenység vendéglátó elábé – vendéglátás szakácsok, felszolgálók munkabére – vendéglátás

gyógyászat gyógyszer költsége – gyógyászati tevékenység Általános, vagy fel nem osztott költségek: e költségek nélkül nem létezik szállodai tevékenység végzése, de nem kapcsolhatók pontosan egy adott tevékenységhez, vagy éppen nem bonthatók meg, mivel a teljes szálloda működését biztosítják. Az általános költségek tartalmazzák a profitközpontok, üzemegységek összes nem közvetlen költségeit. Így az általános költségek a közvetett költségek. Ezek: igazgatás, személyügyi vezetés (humán erőforrás) értékesítés, (marketing) műszaki tevékenység, energia A szállodaiparban a jövedelmezőség elemzésénél, az eredménykimutatásban az általános költségeket nem osztjuk fel a szolgáltatásokra. Bizonyos esetekben szükség van a bevételt kitermelő tevékenységek teljes önköltségére, pl. árképzésnél. Ilyen esetekben szükséges a közvetett költségek vetítéssel történő felosztása. Teljes önköltség

= közvetlen költség + vetített általános költség. 4. Bevételhez való kapcsolata alapján Ez mutatja meg, hogy hogyan reagál a bevétel változására az adott költség. Így megkülönböztetünk állandó, változó, és vegyes (részben állandó, részben változó) költségeket. Állandó vagy fix költségek a bevétel alakulására nem vagy csak hosszabb idő eltelte után reagálnak. A bevétel változásától független például az amortizáció, vagy a bérleti díj Természetesen áremelkedés alkalmával ezek is változhatnak. Viszonylag állandó költség: ami a bevétel változásra azonnal nem, vagy csak bizonyos mértékben reagál, ilyen például a bevételhez kötött prémium. Változó költség: a bevétel változás hatására változik a költség is. Ha a költség nem a bevétellel arányosan változik, megkülönböztetünk progresszív és degresszív költséget. • Progresszív költség: ¨bevételnél gyorsabban változik •

Degresszív költség: bevételnél lassabban változik. • Lineáris (proporcionális) költségek: azonos irányban arányosan változnak a bevétellel Pl. fizetett jutalék, Vegyes költségek: egy részük állandó, másik részük változó. Pl: energia költség Ha a szállodában egy szoba nincs kiadva, akkor is felmerül egy bizonyos nagyságrendű, áram, víz, gáz felhasználás. Ahogyan nő a kiadott szobák száma, lineárisan emelkedik az energia felhasználás. Hasonlóan reagál a karbantartás – javítás költségcsoport is Diszkrecionális költségek: A diszkrecionális költségek olyan költségek, melyek a vezetők döntése alapján rövid távon elkerülhetők, hosszú távon azonban hiányuk jelentős problémát okozhat a működésben. Nézzünk erre egy konkrét példát: a szállodai eredmény nem az elvárt mértékben alakul, mert kevesebb az országba a beutazó turista, az eredmény megtartása, esetleges növelése érdekében átmenetileg a PR

költségeket csökkentik. Az akciónak az eredményre esetleg azonnali pozitív hatása van, míg a működésre csak később gyakorol hatást, de negatív értelemben. A diszkrecionális költségek az üzemeltetés szempontjából közvetett költségek, így minden esetben a felső vezetés, a management dönt. 5. Költségviselők szerinti csoportosítás Ez alapvetően elszámolási és elszámoltatási módot jelent. Kifejezi, hogy egy adott tevékenységhez, hogyan kapcsolódik egy adott költség. Tehát, mi az a tevékenység, amire a költség közvetlen elszámolható. Költségviselő csak árbevételt kitermelő tevékenység lehet, hiszen az árbevétel fedezi a költségeket. A költségek ilyen csoportosítása igazodik a bevételt kitermelő tevékenységekhez. 6. Költséghelyek szerinti csoportosítás Általában a költségek felmerülési helye területileg elhatárolt, külön-külön vezetés alatt álló szervezeti egységek, üzemegységek, vagy

tevékenységek. A költséghelyenkénti költségelszámolás célja az önálló üzemegységek költséggazdálkodásának figyelemmel kísérése. A költséghelyek kijelölése a szállodán belül mindig döntés kérdése. Azokat a költségcsoportokat jelenti, ahol elemzés, gazdálkodás céljára gyűjtjük a költségeket. Kijelölt költséghelyek egy szállodában: • Szállás közvetlen bérköltsége és annak járulékai • Szállás egyéb közvetlen költsége • Vendéglátás elábé • Vendéglátás közvetlen bérköltsége és annak járulékai • Vendéglátás egyéb közvetlen költsége • Vendégtelefon telefontársaság által számlázott összege • • • Gyógyászat alvállalkozói Gyógyászat bérköltsége és annak járulékai Gyógyászat egyéb közvetlen költsége • • • Egyéb szolgáltatás elábé és alvállalkozás Egyéb szolgáltatás bérköltsége és annak járulékai Egyéb szolgáltatás egyéb közvetlen

költsége • • • • • • • Igazgatási és egyéb általános költségek Értékesítési (marketing) költségek Karbantartás, javítás (műszaki) költségek Energia költségek Értékcsökkenési leírás Vagyonbiztosítás Szálloda bérleti díja Költség standardok A standard költségek azok, amelyek a tervezett bevétel esetében, mint aktuális költségek jelentkeznek. Ezek a standard költségek szolgálnak a termelékenység értékelésére Így pl: a vendéglátásban van az ételeknek, italoknak felszolgálási értéke, amit a munkabér, elkészítési idő alapján ki tudunk átlagosan számolni és ha ez a valóságban jelentősen több, illetve nagy eltérés mutatkozik, akkor szükséges a tevékenységet alaposan átvizsgálni és a szükséges korrekciókat végrehajtani. Költségelemzési módszerek Önköltségszámítás: alkalmazása a szállodai szobaár képzés területén, az áralkalmazás elméleti megalapozására történő

számítás. Alkalmazási területei: Yield Management, megtérülési számítások, tervezés. Egy kiadható szobára jutó közvetlen költség Teljes önköltség Egy kiadott szobára jutó közvetlen költség Teljes önköltség Szintmutatók: szakmai összehasonlítás a tervezés és a tény időszakban az árbevétel százalékában. Mint például a vendéglátó árbevétel 25 % ELÁBÉ. Megoszlási viszonyszámok: A teljes költségeken belül az egyes költségek milyen súllyal szerepelnek. Így pl: a bérköltség a teljes költségek 33%-át teszi ki Fedezet számítás: A szobaár képzéshez használják elsősorban, a számítás alapját minden esetben a tervezett átlagár képezi. Meg kell állapítani, hogy Mennyi szobát kell kiadni ahhoz, hogy a fix költségekre fedezet legyen Mennyi szobát kell kiadni ahhoz, hogy fedezet legyen az összes költségekre Szakmai mutató számok: e mutató számok segítik a management tervezési feladat teljesítését.

Egy vendégre jutó anyag értéke Egy kiadott szobára jutó tisztítószer értéke Egy kiadott szobára eső karbantartási, javítási költség Egy kiadott szobára eső energia költség Egy kiadott szobára eső marketing költség Egy kiadott szobára eső élőmunka költség és így tovább Viszonyszámok, bázis, lánc indexek Költséggazdálkodás A költségekre az árrés nyújt fedezetet. Így tehát az árrésnek két része van: • Költség fedezeti hányad • Nyereség fedezeti hányad. A költségekkel történő takarékosság, tehát az eredményességet növeli. Természetesen a takarékosságnak az ésszerű határokon belül kell maradnia, a költségek a színvonal rovására a végtelenségig nem csökkenthetőek. A költség gazdálkodás során több tényezőt kell vizsgálni: Költség fajták vizsgálata: fontos az egyes költségek alakulásának vizsgálata, elemzése, nagysága, mint például: az energia tarifák változása. Vizsgálni kell,

hogy esetlegesen milyen módszerekkel csökkenthető az energiák fogyasztása és ezzel a színvonal csökkenése nélkül, milyen mértékű megtakarítás érhető el, illetve ez az összeg nyújt – e fedezetet a növekvő energia árakkal szemben. Ennek módszere lehet az, hogy energiatakarékos készülékeket vásárolunk, vagy energia szabályozó beépítése mellett döntünk, ezen esetekben azonban a beruházás összegét is figyelembe kell venni. A vállalkozás vezetés hozhat olyan egyszerű intézkedéseket is a takarékosság fokozására, amelyek nem igényelnek további beruházást, mint pl. „az utolsónak távozó ne felejtse el a villanyt lekapcsolni”. Költség összetétel vizsgálata: ennek statisztikai eszköze a megoszlási viszonyszám számítása. Vizsgálni szükséges, hogy az egyes költségek milyen arányban vannak jelen az összes költségen belül. Ennek az összehasonlító elemzésnek két irányban szükséges vizsgálódnia, egyrészről

az előző évi terv és tényszámok összehasonlítása célszerű a vizsgált időszakkal. Amennyiben jelentős eltérés mutatkozik, tételes vizsgálat szükséges. Másrészről pedig érdemes a nemzetközi és hazai elemzéseket tanulmányozni és az összehasonlításokat elvégezni. Költséghely vizsgálata: a nagy szállodáknál, különösen ott, ahol több értékesítőhely (költséghely) van a közvetlenül a szolgáltatás érdekében felmerülő költségek vizsgálata elengedhetetlen. Ebből világosan látható, hogy a nyújtott szolgáltatás és a költségek arányban állnak – e egymással. A költséghely számítást a költségfajta és költségviselő közé kell beállítani. E számítással könnyen megállapítható, hogy egy értékesítő egység költség felhasználása indokolt, vagy sem a bevétel elérése érdekében, illetve milyen intézkedések szükségesek a költség megtakarításhoz az eredményesebb működés eléréséhez. A

költséghely vizsgálatát nem csak a szállodai értékesítő helyeknél célszerű elvégezni, hanem azon területek esetében is, ahol ugyan bevétel nem realizálódik, de amely tevékenység nélkül nem szálloda a szálloda, pl.: műszaki karbantartás A költséghely számítás vizsgálata, akkor valósítható meg, ha a költséghely egyben felelősségi terület is, tehát a vezető felel a terület költségeiért és rendelkezik ehhez megfelelő hatáskörrel is. Költségek és bevétel viszonyának vizsgálata: ez a költség szintmutatóval határozható meg. A költségszint megmutatja, hogy a költségek összege hány százaléka a bevételnek. költség Költségszint = x 100 bevétele Miután a bevétel – költség = eredmény százalékos arányában a következőképpen függnek össze: pl. 100% - 70% = 30% nagyon fontos, hogy a bevételből milyen arányt képviselnek a költségek. Ennek a számításnak is alapját képezheti a hazai és nemzetközi

összehasonlító adatok, valamint az előző időszak tapasztalati számai. A költségszint elemzésekor fontos tehát tudni, hogy az egyes költségek milyen arányban állnak egymással és hogyan reagálnak a bevétel változására. Így például: az állandó költségeknél a bevétel növekedésével a költségszint csökken a proporcionális költségek nem változnak a bevétel növekedése ellenére sem progresszív költségek együtt nőnek a bevétellel a degresszív költségeknél csökkenés várható a bevétel növekedése esetén A pontos elemzéshez szükséges azonban kiszámolni a költségek összetételét mutató megoszlási viszonyszámokat. A döntések meghozatalakor, úgymint ár kialakítás, marketing politika, vagy szállodai bővítés szükséges meghatározni a vegyes költség állandó és változó elemét. Három módszert ismerünk erre: a.) Szélsőérték számítás b.) Szórás grafikon c.) Regresszió elemzés Utazási

vállalkozások Az utazási vállalkozások költségszerkezete, szakmai költségcsoportok A számviteli költségnemek csak korlátozottan használhatóak a szakmai elnevezésekre. Szakmai költségcsoportok: 1. Élőmunka költségek: • Bérköltség • Egyéb személyi kifizetések • Pénzbeli juttatások • Természetbeli juttatások • Közterhek 2. Helységek költségei: • Irodahelyiség működtetés költségei • Bérleti díj • Helyiség biztosítás díja • Karbantartás, javítás • Takarítás • Energia: víz, villany, gáz, csatorna 3. Kommunikációs költségek • Posta • Telefon • Fax • E-mail 4. Működési költségek: • Irodai anyagok, eszközök • Nyomtatványok • Szakkönyvek • Bútorjavítás • Szoftverkarbantartás • Számítógép javítás 5. Reklámköltségek: • Reklámanyagok • Prospektusok • Hirdetések • Szponzorálás • PR terv 6. Fizetett jutalékok • Utazásszervezésnél 7. Üzletszervezési

költségek: • Bel és külföldi napidíjak • Közlekedési számlák • Szálloda számlák • Vendéglátás számlák • Üzleti ajándékok • Reprezentációs költségek • Idegenforgalmi vásárok 8. Igazgatási és egyéb költségek • Könyvelés • Jogi tiszteletdíj • Szakértői díj • Általános célú személygépkocsi tisztítás, javítás, üzemanyag • Napilap, folyóirat előfizetés • Szakmai konferenciák költségei • Kamarai tagdíjak 9. Értékcsökkenési leírás 10. Nem szakmai ráfordítások • Hatósági díjak • Illetékek • Kártérítés • Kamat • Késedelmi pótlék • Bírság • Önkormányzati adó • Bankköltség • Célelőirányzatra befizetés • Központi alapokra befizetések (munkaadói járulék) Költséghatékonyság mérése, mutatók tartalma Költségszint: adott költséget, költségcsoportot az árbevétel százalékában adjuk meg költség Költségszint = x 100 bevétele

Költségszerkezet, költségösszetétel: a költség súlyát mutatja az összes költségen belül költség Költségszint = x 100 Összes költség Az élőmunka költség 50-60% az összes költségnek Időbeli elemzés: a költségek változását mutatja meg évről-évre • Bázisindex: adott évet az előző évvel hasonlítjuk össze Adott év költsége Költségszint = • • x 100 Előző év költsége Láncindex: ha több évet hasonlítunk össze Trendszámítás: ha törvényszerűség van az időbeli adatok között Tervteljesítés százaléka terv = x 100 tény Összehasonlító elemzés: saját költségmutatókat más utazási irodák mutatóihoz, vagy az átlaghoz hasonlítjuk Fedezetszámítás • Mennyi bevétel kell ahhoz, hogy fedezet legyen az állandó költségekre • Mennyi bevétel kell ahhoz, hogy fedezet legyen az összes költségre • Mennyi bevétel kell ahhoz, hogy a tervezett nyereséget is elérjük Az ésszerű

költségtakarékosság lehetőségei