Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Környezetgazdaságtan bevezető

Környezetgazdaságtan ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Ahhoz, hogy a környezetgazdaságtan tárgyköre érthetővé váljon, eszközrendszere és céljai elhelyezhetőek legyenek tágabb összefüggésekben is, elengedhetetlen a közgazdaság területének általános összefoglaló jellegű ismerete. Jelen fejezet a közgazdaságtan alapvető ismereteit, definícióit ismerteti. Gazdaság: a javak és szolgáltatások előállításának, elosztásának és fogyasztásának tervezett rendszere, amelyben a működő mechanizmusok a szűkös erőforrásokat, az egymással versenyző termelők, felhasználók és fogyasztók között elosztják. A gazdaság szereplői: • egyének, háztartások • vállalkozások, üzleti és non-profit szerkezetek • az állam és intézményei • nemzetgazdaságok, nemzetközi világméretű és regionális szervezetek (EU, IMF, WTO) Szűkösség: az erőforrások és javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok igényeinkhez képest nem

elegendők, de még lehetőséget adnak a választásra, eldönthetjük mit, hogyan termeljünk, illetve fogyasszunk. szűkösség választás haszonáldozat döntés értékelése Haszonáldozat: • annak a terméknek, jövedelemnek, bármely outputnak (időnek) az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében. • az elszalasztott alternatíva értéke • egy gazdasági jószág második legjobb felhasználási módjának, hasznot hozó képességének mértéke A szükséglet: javak és szolgáltatások elfogyasztására irányuló igény, amely az ember biológiai és társadalmi létéből következik. A szükségletet hiányérzetként érzékeljük, mindaz, ami valamely hiányérzet kielégítésére, vagy megszüntetésére alkalmas, számunkra hasznos. Hasznosság: a dolgok azon tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi azokat. A szükségletek

kielégítéséhez anyagi javakat és szolgáltatásokat kell elfogyasztanunk, illetve igénybe vennünk. Javak: • termelt • szabad javak Javak Gazdasági (termelt) javak szabad javak (a természet által elegendő mértékben rendelkezésre álló javak) anyagi javak nem anyagi javak fogyasztási és beruházási javak szolgáltatások, jogok, jogosultságok A gazdaság első és legfontosabb feladata: különböző javak létrehozása. A javak és szolgáltatások előállításához erőforrások, vagyis termelési tényezők kellenek. Gazdasági erőforrások mindazok a javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy termék előállításhoz vagy szolgáltatás nyújtásához szükségesek. A gazdasági erőforrások a termelési tényezők. Termelési tényezők: • • • • Az emberi erő, munkaerő. Munkaerőn a közgazdaságtan azokat a szellemi és fizikai képességeket érti, amelyeket egy termelési folyamatban felhasználnak. Tőkejavak.

Mindazok a javak, amelyek legalább egyszer már részt vettek egy Reáltőke, pénztőke termelési folyamatban, de nem abból a célból, hogy végső fogyasztást szolgáljanak. További termelési folyamatokban használhatóak fel Természeti erőforrások. Természetes formájú erőforrások Pl: föld, járadékok (mezőgazdaság, bánya), felszíni vizek, domborzati adottságok. Vállalkozó személye. A termelési folyamatokon túl is jelen van A vállalkozó feltárja, egységbe szervezi, működteti, irányítja a termelési tényezőket, folyamatokat a piaci igényeket szem előtt tartva. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekében vállalja a kockázatot. A termelés folyamata: termelés – elosztás – csere – fogyasztás A gazdaság fő szereplői: - fogyasztó - vállalkozó - állam - termelési tényező tulajdonos Piac: eredetileg az adás-vétel helye. Közgazdasági tér, ahol eladók és vevők találkoznak, pénz ellenében termékeket

cserélnek ki. Piac formái: - árupiac: termelőeszközök és fogyasztási cikkek cserélnek gazdátú - munkapiac: munkaerő adás-vétele - tőkepiac: kölcsöntőkék, értékpapírok adás-vétele Piac szereplői: akiknek kínálatuk és keresletük van. Kereslet: • Pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet (mindig fizetőképes) • Valamely áru azon mennyiségei, amelyeket egy meghatározott piacon, adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvenni. • A kereslet mindig vásárlási szándékot, nem tényleges vásárlást jelent. Kereleti görbe: a fizetőképes kereslet és az ár kapcsolatát szemlélteti. Általános alakja a következő: Ár (FT) Mennyiség (db) Csökkenő kereslet tőrvénye: Minden egyéb körülményt változatlannak tekintve minél alacsonyabb egy áru ára, annál többet vásárolnak belőle, és minél magasabb az ár, annál kisebb a keresett mennyiség. Kínálat: • A csere

szándékával a piacra vitt/vinni szándékozott mennyiség • Valamely áru azon mennyiségei, amelyeket az adott piacon, meghatározott időtartam alatt, különböző árakon a termelők eladni képesek és szándékoznak. A kínálat eladási szándékot, és nem tényleges eladást fejez ki. Kínálati görbe: A piacon rendelkezésre álló kínált mennyiség és az ár kapcsolatát szemlélteti. Általános alakja a következő: Ár (FT) Mennyiség (db) A kínálati görbe (kínált mennyiség-ár) általános alakja jelzi, hogy emelkedő árak mellett egyre kifizetődőbb a termelés. A termelők a növekvő árakra növekvő termeléssel és piacra vitt kínálattal reagálnak, hiszen ha minden egyéb feltétel változatlan, jövedelmük nő. A görbe exponenciális alakja abból adódik, hogy a megtermelt mennyiség növekedésével az árnak egyre nagyobb arányban kell nőnie, hiszen minden egyes megterlmelt jószág egység mögött ott találhatóak a

„kihagyott” lehetőségek (lásd: haszonáldozat), amelyek meg nem valósítása jelentős profittól való elesést eredményez. Ezt az adott termék árának kompenzálnia kell Marshall-kereszt: Egy adott termék piacát kereséeti és kínálati függvényei együttesen jellemzik. A keresleti és a kínálati görbe egy ábrán való megjelenítése eredményezi a jellegzetes kereszt alakot, melynek névadója Alfred Marshall (1842-1924) angol közgazdász. Ár (FT) kereslet kínálat többlet egyensúlyi pont egyensúlyi ár hiány egyensúlyi mennyiség Mennyiség (db) Egyensúlyi ár: az az ár, amely mellett az adott időszakban adott piacon kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel, sem felesleg sem hiány nem tapasztalható. Piactisztító árnak is nevezik. Egyensúlyi mennyiség: az a mennyiség, amely az egyensúlyi ár mellett eladható és megvehető. Az eltérő piacok különböző ismérveik alapján számtalan féleképp

csoportosíthatóak. A legalapvetőbb besorolás kritériuma a szerkezeti jegyek és az egyes cégek áralakító ereje (mekkora hatása van egy cégnek a piacon kialakuló árakra 0 és végtelen között ) alapján a következő: Szabad verseny Monopolisztikus verseny Oligopolium Monopolium 0 A későbbiek folyamán elsősorban a szabad verseny jellegű piacokkal foglalkozunk. Tiszta vagy tökéletes versenymodell (szabad verseny): - a szereplők számára az ár külső adottság - a piacon egyszerre nagy számú eladó és vevő van jelen, akik között verseny uralkodik - a be és kilépés a piac szereplőinek bármikor szabad - a piacon lévő termékek homogének - a szereplők informáltsága tökéletes Adam Smith „láthatatlan kéz” elmélete (1777): külső beavatkozások nélkül, csupán a piaci önszabályozó mechanizmusokon keresztül a szabadversenyes piacon érvényesül a szűkös erőforrások gazdaságilag leghatékonyabb elosztása. Az így kialakuló

egyensúlyt nevezzük Pareto-optimumnak. A pareto optimum egy elméleti állapot, amely időben állandóan változik, és az adott piac kereslet-kínálati helyzetéhez igazodik. Ez az az állapot, amelyet a piac állandóan elérni igyekszik („láthatatlan kéz”), gyakorlatilag e körül ingadozik az a kereslet-kínálat elosztási rendszere. Természetesen maga a Pareto-optimum sem statikus, ez is állandóan változik, értéke csak rövid időtávon belül tekinthető állandónak. Környezetgazdálkodás: A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével. A környezet szabályozott hasznosítása azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat igénybe lehet és kell is venni a társadalom reális igényeinek kielégítésére, de csak olyan módon, hogy

az erőforrások és a következő generációk igényeit is ki tudják elégíteni, és ne veszélyeztessék a fennálló ökoszisztémákat. A környezet tervszerű fejlesztése azt jelenti, hogy a természeti erőforrások eddigi hasznosítása során elkövetett hibákat helyre kell hoznunk, az újratermelhető természeti erőforrásokat bővítenünk kell, hogy a következő generációk számára jobb környezet és bővebb erőforrások álljanak rendelkezésre. A környezet hatékony védelme alatt azt értjük, hogy a különböző termelési folyamatokban működő technológiákat a a termelés hatékonyságával és a környezet védelmével szemben támasztott igények együttes, összehangolt kielégítése útján kell megszervezni. (Kerekes: Környezetgazdaságtan. 2001)