Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » Vállalati kockázatmenedzsment alapjai

Vállalati kockázatmenedzsment alapjai Kockázatbiztosítás 1. Kockázatok a közgazdaságtanban: a) Egyéni reagálás a bizonytalanságra Az egyén számára plusz egy egység jövedelem megszerzése egyre kisebb hasznosságnövekedést okoz.(kockázatkerülő) Az egyén számára plusz egy egység jövedelem megszerzése egyre nagyobb hasznosságnövekedést okoz.(kockázatkereső) Az egyén számára plusz egy egység jövedelem megszerzése mindig ugyanakkora.(kockázat semleges) b, Várható érték, várható hasznosság: P: valamely esemény bekövetkezésének valószínűsége π1: valamely esemény bekövetkezéseiből származó nettó hozam. π2: ua. Várható érték: EV = P ∙ π1 + (1-P) ∙ π2 Várható hasznosság: EU = P ∙ U∙ (π1)+(1-P) ∙ (π2) Példa: 50 Ft-ért vásárolhatunk sorsjegyet, amiről tudjuk, hogy 10% valószínűséggel 500 Ft-ot nyer, és 90% valószínűséggel nem nyerünk semmit A. nem vásárolunk sorsjegyet B. vásárolunk sorsjegyet

A.: EV = W0 várható érték = jelenlegi vagyon B.: EV =0,1(W0+500-50)+0,9(W0+0-50) = 1 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai 0,1W0+45+0,9W0-45 = W0 Mivel a 2-eset EV ugyanakkora, ezért a várható hasznosság alapján döntünk. KOCKÁZAT KERÜLŐ: egyenes: EU  várható hasznosság U (W) > EU biztosat választja, mert a bizonytalan esemény hasznossága alacsonyabb KOCKÁZAT KERESŐ: EU > U (W) bizonytalan hasznosság magasabb, kockáztatni fog 2 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai KOCKÁZAT SEMLEGES: 2. Biztosítások: Neumann – Morgenstein hipotézis: az egyén várható értékek és a várható hasznosságok alapján dönt. Az egyén két azonos várható értékű és/vagy várható hasznosságú alternatíva közül mindig a biztosat választja. Fizetni hajlandó érte  biztosítások Példa: ház értéke: W0 P < 1-P - leég: W 1 < W 0 - nem ég le: W 1 = W 0 1-P EV = P ∙ W1 + (1-P) ∙W0 leég nem ég le EU = P ∙ U(W1) + (1-P) ∙

U(W0) 3 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai EU-hoz 2 vagyoni helyzet tartozhat. EV: bizonytalan eseményből származó átlag vagyon W2: tényleges hasznosság által kijelölt vagyon Az egyén mindig a biztosat választja W2 > EV biztos veszteséget fogja választani, hajlandó W2-re csökkenteni jövedelmét W0W2: biztosítási díj 3. Diverzifikáció: • 100 $ -napszemüveg gyártó vállalatba (N) -esernyő gyártó vállalatba (E) Ha esős nyár lesz, akkor: E részvénye = 20$ N részvénye = 5$ Ha napsütéses nyár lesz, akkor: N részvénye = 20$ E részvénye = 5$ 10$ - 10$ E-be fektetek EV = 0,5 ∙ 200 + 0,5 ∙ 50 = 125 bizonytalan esemény N-be fektetek EV= 0,5 ∙ 200 + 0,5 ∙ 50 = 125 Mindkettőbe befektetek napos nyár lesz: 100-at napszemüvegből 25-öt esernyőből esős nyár lesz: 100-at esernyőből 25-öt napszemüvegből 125 biztos 4. Kockázat széttérítés az egyén oldaláról: ház: W0 = 35.000 $ P = 0,01 W1 = 25.000 $ n = 1000 fő EV

= 0,01 ∙ 25.000 + 0,99 ∙ 35000 $ = 34900 $ kockázat térítés: mindenkinek felajánl 10 $-t annak, aki elvesztette a 10.000 $-os kárt 4 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai 5. Biztosítók működése: Meir Kolm példája: 20.000 $ autó 1200 $ biztosítási díj n = 1.000000 ügyfél P= 0,05 kár valószínűség várhatóan 50.000 autó kárt szenved Bevétele: 1.000000 ∙ 1200 = 1,2 milliárd $ Kiadás: 50.000 ∙ 20000 = 1 milliárd $ 200 millió nyereség egy évre befektetheti A biztosító alapvetően olyan bank, mely önmagára szóló követelést árusít. Az így befolyt összeget részben befektetheti. Biztosítók hatékony működésének feltételei: - Minél nagyobb veszély közösségeket hozzanak létre - A kockázatok függetlenítése - Erkölcsi kockázat kezelése - Az állami felügyelet a biztosítók fölött 6. Kockázat az üzleti életben: A vállalati életben a kockázat nagyságát rengeteg tényező határozza meg. - vállalati lét:

o gazdálkodás: fennmaradás, napi ügymenet, termelés o vállalkozási: új piacra, termékre, technológia kifejlesztésre törekszik Vállalkozási attitűd Rajz (6) 5 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai Kockázat és vállalati élet ciklusa Kockázatok típusai: - források alapján: o egyszerű vállalati kockázat: normál működéssel kapcsolatos (a napi működésünk). o üzleti kockázatok: a szokásostól eltérő ügymenetből adódó kockázatok. (továbbá megkülönböztetjük a pénzintézeti kockázatokat is) - mérhetőség alapján: o számszerűsíthető o nem számszerűsíthető kockázatok - kimenetel alapján: o nyereség kockázat: kedvezető kimenet van. o kárkockázat: nem kedvező a kimenet. o üzleti kockázat: az első kettőnek az aránya. 1.Feladat: Van egy kockázatkerülő egyénünk. Két dolog közül választhat: - kap 325 $-t - vagy 1000 $-t kap 25%-os valószínűséggel, 100 $-t kap 75%-os valószínűséggel. 6 Vállalati

kockázatmenedzsment alapjai 325 $-t kap: EV = 325 $ 1000$; 100$-t kap: EV = 0,25 x 1000 + 0,75 x 100 = 325 $ Mivel kockázatkerülő biztos, hogy az első esetet fogja választani. Rajzoljon: Olyan hasznossági fv.-t , amely kisösszegű játékokkal kapcsolatban kockázatkedvelő, nagy összegű játékokkal kapcsolatban pedig kockázatellenes magatartást mutat. Kockázat mérése Mérőszámai: variancia (szórásnégyzet, szóródás) σ: átlagtól való eltérés. Var = E ∙ [Rm – E ∙ (Rm)]2 szórás = (gyök)Var Példa: Van 100 $-unk és két érménk (dobáljuk) a. Minden fej után 20 $- kapunk, és minden írás után 10 $-t vesztünk b. Minden fej után 30$-t kapunk, 20$-t vesztünk írás esetén a, Kimenetek: 1. 2. 3. 4. fej + fej = +20$ + 20$ = R 1 = 40$ fej+írás = +20$ - 10$ = R 2 = 10$ írás + fej = -10$ + 20$ = R 3 = 10$ írás + írás = -10$ - 10$ = R 4 = -20$ P 1 = 0,25 P 2 = 0,25 P 3 = 0,25 P 4 = 0,25 E(R) = 0,25 ∙ 40 + 0,25 ∙ 10 + 0,25 ∙ 10 +

0,25 ∙ -20 = 10$ Hozam 40 [R – E(R)]2 900 R – E(R) 40-10 = 30 7 P ∙ [R – E(R)]2 0,25 ∙ 900 = 225 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai 10 10 -20 0 0 -30 0 0 900 0 0 225 ∑VAR = 450 σ = 21% b, Kimenetek: 1. 2. 3. 4. fej + fej = 30$ + 30$ = R 1 = 60$ fej + írás = 30$ - 20$ = R 2 = 10$ írás $ faj = -20$ + 30$ = R 3 = 10$ írás + írás = -20$ -20$ = R 4 = -40$ E(R) = 0,25 ∙ 60 + 0,25 ∙ 10 + 0,25 ∙ 10 + 0,25 ∙ -40 = 10$ Hozam 60 10 10 -40 [R – E(R)]2 2500 0 0 2500 R – E(R) 60 – 10 = 50 0 0 -50 P ∙ [R – E(R)]2 625 0 0 625 ∑VAR = 1250$ σ = 35,36 1.Feladat: Két befektetési lehetőség: a, Várható megtérülései: b, 30%-al 15.000$-t 40%-al 9.000$-t 30%-al 18.000$-t 30%-al 20.000$-t 40%-al 5.000$-t 30%-al 12.000$-t a, E(R) = 0,3 ∙ 15.000 + 0,4 ∙ 9000 + 0,3 ∙ 18000 = 13500$ Hozam 15.000 9.000 18.000 R – E(R) 1.500 -4.500 4.500 [R – E(R)]2 2.250000 20.250000 20.250000 P ∙ [R – E(R)]2 675.000 8.100000 6.075000

∑Var = 14.850000$ σ = 3853,57 8 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai b, E(R) = 0,3 ∙ 20.000 + 0,4 ∙ 5000 + 0,3 ∙ 12000 = 11600 Hozam 20.000 5.000 12.000 R – E(R) 8.400 -6.600 400 [R – E(R)]2 70.560000 43.560000 160.000 P ∙ [R – E(R)]2 21.168000 17.424000 48.000 ∑Var = 38.640000$ σ = 6216 9 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai Kockázatkezelés gyakorlata Kockázat meghatározása: 1. Veszélyeztetett értékek meghatározása − − − − − − − személyek ill. a személyzet (ügyfelek, partnerek  jövedelem szerinti csop) ingatlanok (épületek + valamilyen bérleti, elővételi jog) dologi erőforrások, pénz jellegű elemek szellemi termékek adatok, információk (adatvesztés, információ vesztés  milyen folyamat zajlik le) vállalat tevékenységei • főtevékenység • melléktevékenység • kiszolgáló tevékenység hírnév, közönségszolgálat 2. A veszélyeztetett elemek között a különböző

összefüggéseket meghatározni Veszélyforrások erős összefüggése esetén lehetséges károk halmozódhatnak. Csoportosításuk: o hely szerint o szállító személye szerint o hierarchikus szintek szerint Három nagy szabály: 1, Mindig az értékes tényezőre kell nagyobb figyelmet fordítani. 2, Figyelni kell az olyan elemekre, amely több veszélyeztetett elemmel is összefüggésben vannak. (Pénzügyi dolgok) 3, A vállalat értékeinek nagy része 1 összevonható veszélycsoportban van  legfontosabb teendő, hogy ezt az értéket szétosztjuk. 3. Károkat okozó tényezők megállapítása: külső tényezők: nem tudjuk tevékenységünkkel befolyásolni. belső tényezők: valamilyen szinten tudjuk befolyásolni. Károsító tényezők: a) természeti tényezők − extrém − mindennapos esetek b) politikai tényezők − szakszervezeteken és kamarákon keresztül hatni lehet ezekre. − gazdaságpolitikai mutatók (beruházások helyzete, kamatláb) c) piaci

kockázatok 10 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai − − stratégiai szinten Porter-féle versenytényezők operatív, ill. taktikai szinten pedig alapvetően szerződéskötések Kivel szerződünk, ill. ügyfelekkel kapcsolatban kit ültetünk az első sorba d) technikai, termelési tényezők: − kockázatot jelent, hogy milyen korszerű az adott gép e) emberi tényező: − a legnagyobb kockázatot ez jelenti Kockázatkezelés szakmai területei és eszközei: Vagyonvédelem: a biztonságvédelem egy területe a piacgazdaság előtt, mivel a vállalatok állami tulajdonban voltak, állami rendvédelmi szervezetek látták ezt el. Kétféle eszközcsoport: 1. Vagyongazdálkodás jellegű kockázatkezelési eszközök: • • • • • • felesleges vagyontárgyak mellőzése minden veszélyeztetett eszköz esetén kockázat és gazdasági eszköz arány vizsgálata erőforrások megosztása az erőforrások megkettőzése szabályozás, ellenőrzés,

karbantartás biztosítások 2. Vagyonvédelem: − − − − − belső szabályzatok alkalmazottaknak objektum védelem (őrző-védő szolgálatok) forgalom ellenőrzése (ki jön be a vállalkozásba, ki meg ki) szállítmányok védelme (páncélautó) különböző hatósági eszközök (törvényi szabályozás) 3. Személyvédelem: A vállalathoz kapcsolódó emberek védelmén keresztül, valamilyen vállalati érdek védelme.     pozíció védése szakértelem védelme vállalati titok sztárok, 1 emberre épülő elképzelések védelme Védelmi eszközök:        Szabályzatok: arról szólnak, hogy önmagunkat védjük Ellenőrzés: klasszikus ellenőrzés Személyek átvilágítása Kulcsszemélyek szétválasztása Árnyékszemélyek Személyes védelem, őrzés-védés Információ-védelem: • szabályzatok alkalmazása • személyi ellenőrzés 11 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai • objektum védelem •

különböző informatikai eszközök • magánnyomozás  Egészségvédelem, munkabiztonság • foglalkozás-, egészségügyi ellátás • szerződések • munkakörök, munkahelyek megfelelő kialakítása • különböző munkavédelmi mérések • mentőeszközök A kockázatmenedzsment: Folyamata: 1, Veszélyforrások meghatározása és elemzése • • vagyoni, jövedelmi és személyes kockázatok felmérése lehetséges károk nagysága, valószínűsége és gyakorisága 2, Intézkedési lehetőségek keresése • • károk elkerülése, csökkentése tartalékképzés és biztosítás 3, Legjobb módszer kiválasztása 4, Végrehajtás 5, Monitoring: ellenőrzés, visszacsatolás, program továbbfejlesztése A kockázatmenedzsment helye a szervezetben:  Felsővezetői hatáskör  Kockázatkezelő szervezetről akkor beszélünk, ha legalább 1 embert ezért foglalkoztatunk  Kétféle menedzsmentegység: − kisméretű kockázatkezelési egység

12 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai - nagyméretű kockázatkezelési egység Mindegyik alatt ügyintéző állhat! Kockázatkezelés, mint szakértői tevékenység: A tanácsadói tevékenységnek 4 fázisa van: − A kezdéstől a programelőkészítő döntési Az indulótárgyaláson a tanácsadók és vállalatok képviselői vesznek részt: A vállalat képviselői ismertetik a vállalkozás  alapadatait  tevékenységét  programot  előkészületek  módszertan  Döntenek A programelőkészítő döntéstől a programmegvalósítását indító döntésig: • Vázlatkészítés a programról:  − Szakmai vázlat  tanácsadó készíti Vállalati képviselő  a vállalkozás oldaláról nézi − − • Javaslat szakértői kör kialakítására • Szavazás, elfogadás, döntés Stratégiai döntés meghozatala: • Kialakítják és elfogadják a kockázatkezelési stratégiát Stratégiai elfogadásától a

programindításig: • Részletes dokumentáció készítése 13 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai Portfólió kockázatának számítása Feladat 1.részvény x1 r1 σ1 2.részvény x2 r2 σ2 súly hozam szórás Mekkora a portfólió kockázata? σ1 = x1 ∙ σ1 + x2 ∙ σ2  átlagszórás Részvények hozama között van kapcsolat. σ22 = var = (x1 ∙ σ1 + x2 ∙ σ2)2 = x12 ∙ σ12 + x22 ∙ σ22 + 2x1 ∙ x2 ∙ σ1 ∙ σ2 ∙ CORR önmagával való kapcsolat: var1 var2 COV (r1;r2) CORR: korrelációs együttható. CORR > 1 : 2 értékpapír, ami erősíti egymást. CORR = 1 : 2 értékpapír tökéletesen együtt mozog. -1 < CORR < 1 : jól diverzifikált portfólió. CORR = -1 : tökéletesen diverzifikált portfólió. σP = x12 ∙ var1 + x22 ∙ var2 + 2 ∙ x1 ∙ x2 ∙ cov (r1;r2) < σ (felül.v) : jól diverzifikált a portfólió Feladat: Van egy portfólióm, Ennek 65%-os súllyal, és 35%-os súllyal 1. részvény szórása: 31,5 2

részvény szórása: 58,5 a) A két részvény tökéletesen együtt mozog. b) A korrelációs együttható 0,2. c) A két részvény tökéletesen ellentétesen mozog. a, CORR = 1 x1 = 0,65 σ1 = 31,5% x2 = 0,35 σ2 = 58,5 % σP = 41% b, σP = 31,7% 14 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai c, σP = 69% Kockázatok típusai: - egyedi kockázat: diverzifikációval csökkenthető kockázat. Szoktuk úgy hívni, hogy nem resziduális kockázat - piaci kockázat: nem csökkenthető diverzifikációval. Ezt hívjuk szisztematikus kockázatnak. Jól jellemezhető β-val: azt mutatja meg, hogy a mi értékpapírunk, milyen érzékenyen reagál a piaci mozgásokra. β > 1 : ÉP, ami felnagyítja a piaci mozgásokat. 0 < β < 1 : azonos irányban mozog, de az átlagosnál kevésbé reagál. β < 0 : a piaccal ellentétes irányban mozog A részvények kockázatának hozzájárulása a portfólió kockázatához: 1.részvény 1. részvény x12 ∙ σ12 2.részvény

x2 ∙ x1 ∙ σ1 ∙ σ2 ∙ CORR 2.részvény x1 ∙ x2 ∙ σ1 ∙ σ2 ∙ CORR x22 ∙ σ22 VAR = x12 ∙ σ12 + x22 ∙ σ22 + 2 ∙ x1 ∙ x2 ∙ σ1 ∙ σ2 ∙ CORR 15 x1 ∙ (x1 ∙ σ12 + x2 ∙ σ1 ∙ σ2 ∙ CORR) x2 ∙ (x1 ∙ σ1 ∙ σ2 ∙ CORR + x2 ∙ σ22 ) Vállalati kockázatmenedzsment alapjai CORR = 0,2 1. 2. 1. 0,652 ∙ 31,5%2 0,65 ∙ 0,35 ∙ 31,5% ∙ 58,5% ∙ 0,2 2. + 0,65 ∙ 0,35 ∙ 31,5% ∙ 58,5% ∙ 0,2 + 0,352 ∙ 58,5%2 = 0,65 ∙ 774 = 503,1 = 0,35 ∙ 1437,3 = 503,1 1006,2 1. β1: portfólió és az 1. részvény hogyan mozog együtt 2. β2: portfólió és az 1. részvény hogyan mozog együtt szisztematikus kockázat β: a piaci részvény közötti kapcsolat. R: ÉP. M: piaci hozam. piaci teljes kockázat. Feladat: Van 3 részvényünk: A, B, C xA = 0,5 σA = 28% xB = 0,25 σB = 32% xC = 0,25 σC = 16% CORRAB = 0,3 CORRAC = 0,8 CORRBC = 0,6 A B C jól diverzifikált e a portfólió? A, B, C hozzájárulása a portfólió

kockázatához? A B C 2 2 0,5 ∙ 28% + 0,5 ∙ 0,25 ∙ 28% ∙ + 0,5 ∙ 0,25 ∙ 28% ∙ 32% ∙ 0,3 16% ∙ 0,8 2 2 0,5 ∙ 0,25 ∙ 28% ∙ + 0,25 ∙ 32% + 0,25 ∙ 0,25 ∙ 32% ∙ 32% ∙ 0,3 16% ∙ 0,6 0,5 ∙ 0,25 ∙ 28% ∙ + 0,25 ∙ 0,25 ∙ 32% ∙ + 0,252 ∙ 16%2 16% ∙ 0,8 16% ∙ 0,6 16 = 0,02744 = 0,01168 = 0,008 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai 0,04712 = 47% 17 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai Kockázatkezelés módszertana Simons-féle kockázat kalkulátor: 3 nagy dimenziót vizsgál:(pontozzák; mindegyik 15pont) - - - vállalati növekedés o teljesítmény kényszer: a mindenáron történő teljesítés, hibákhoz, túl gyors döntésekhez és hamisításhoz vezet o növekedés kényszer: új termékek, technológiák túl gyors bevezetése nem feltétlenül hozza meg az elvárt hasznot o tapasztalatlanság: nem megfelelő a kiválasztási rendszer, ill. túl gyors a betanulási idő kultúra o vállalati kockázatvállalás

díjazása: hosszú távon káros hatása van o igazgatóság ellenállása a rossz híreknek: o belső verseny információ menedzsment o tranzakció konvekcitása és sebessége: tranzakció konvekcitása vagy sebességének növekvése túlterhelheti az információs rendszert, és hiányos vagy hibás adatokon alapuló döntésekhez vezet o diagnosztikai teljesítmény mérés hiánya o centralizáltság 9-20 pont: biztonságos zóna: kiegyensúlyozott ügymenet, ahol nincsenek tévedések, váratlan események; az ilyen vállalatnak érdemes minimális kalkulációt vállalnia. 21-34: figyelmeztető zóna: a vállalatok többsége ide tartozik, ha nagyon magas a pontszám 2 vállalatnál, akkor sürgősen be kell avatkozni. 35-45: veszély zóna: azonnal felülvizsgálni mindent, minden rendelkezésre álló eszközt. Kockázatelemzési technikák: 1. Statisztikai adatok 5.000000 Ft-os gép 1 évben javítási költségei Javítási ktg.-ek 0 – 100.000 100.000 – 200000

200.000 – 300000 300.000 – 400000 400.000 fölött Összesen Előfordulás 4 8 2 2 0 16 Relatív gyakoriság 0,25 0,5 0,125 0,125 0 1 18 Középérték 50.000 150.000 250.000 350.000 0 Várható jav. ktg 0,25 x 50.000 = 500 75.000 31.550 43.750 0 162.500 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai 2. FTA analízis: (hiba-fa elemzés) Szállítmány nincsen rendben, akkor lenne megfelelő, hogyha megfelelően összecsomagolva tartalmazná az árut és a kísérő dokumentációt. Ugyanilyen elven működik: - Esemény elemzés Különböző hatáselemzések 3. Kérdőívek: - Egyszerű és érthető legyen. Figyelni kell a logikai és lélektani sorrendre Zárt kérdések használata (1-5-ig, igen vagy nem) 3 helyen tudjuk használni: - vagyontárgyak használati módjára információáramlási, logisztikai folyamatokra vonatkozó vállalat és környezet kapcsolatára vonatkozó információ (termékekre vonatkozó megelégedettség, stb.) 4. Vállalati jelentések

tanulmányozása: Általános nyilvántartások: mindig rendelkezésre állnak (pl.: szerződések, raktári készletek nyilvántartásai, jelenléti ívek, menetlevelek, stb.) Speciális nyilvántartások: (pl.: károk betegségek nyilvántartása, különböző balesetek, veszteségek, stb.) 19 Vállalati kockázatmenedzsment alapjai 5. Helyszíni vizsgálatok: Konfliktus-elemzést végez. 6. Kockázati profit elemzés 20