Egészségügy | Dietetika, táplálkozástudomány » Ásványi anyagok

1 Bór Csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. Kutatások szerint a bór ezen felül megakadályozhatja az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulását mint az arthritis (izületi gyulladás) speciális fajtái. Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik. Mihez szükséges? - Egyes hormonális szabályozások - Sejtosztódás - Kalcium- és magnéziumhasznosítás Mennyi szükséges belőle? Nem rendelkezünk még pontos kutatási adatokkal az emberi szervezet napi bórszükségletére vonatkozóan. Miben található meg? A bór leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő. Jelentős hazai források még a különböző, több-kevesebb bórt tartalmazó ásványvizek. A tejben is kimutatható valamennyi bór többlet hatása Hiányállapotok Nem ismert. Túladagolás

Nem ismert. A hiány és 2 Cink A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen Mihez szükséges? - Inzulin termelése Szénhidrát-, fehérje-, zsír-, nukleinsav anyagcsere Növekedés Nemi fejlődés Szaporodás Mennyi szükséges belőle? A cink felszívódása egyenes arányossággal függ az étrendben található mennyiségétől, illetve az étrend egyéb gátló anyagaitól, melyek hasonlóak, mint a vasnál leírtak (fitátok, rostok, oxalátok). Az állati eredetű cink jobban hasznosul, mint a növényi élelmiszereinkből bevitt. Miben található meg? A cinket

legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek és a tojás tartalmazza. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 3 7-12 hónap 5 1-3 év 5 4-6 év 6 7-10 év 7 11-14 év 9 15-18 év 9 10 19-30 év 9 10 31-60 év 9 10 60 év felett 9 10 Várandósság 13 Szoptatás 13 Nehéz fizikai munka 10 Stressz 12 Dohányzás 12 Alkohol fogyasztás 15 Menopauza 9 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások jelentkeznek. Túladagolás Nincsenek ismeretek róla. 3 Fluor A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben található is. A fogszuvasodás - amely sajnos népbetegség - egyik oka éppen az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott

vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell. Mihez szükséges? - Csontok képzése - Fogzománc állagának kialakítása Mennyi szükséges belőle? A fluorszükséglet nagyobb részét vízből és bármilyen meglepő, fluoridos fogkrémekből fedezzük. Miben található meg? A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia) is. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet nő Félévesnél fiatalabb 0,3 7-12 hónap 0,5 1-3 év 0,8 4-6 év 1 7-10 év 1,5 11-14 év 1,5 15-18 év 1,5 19-30 év 1,5 31-60 év 1,5 60 év felett 1,5 Várandósság 1,5 Szoptatás 1,5 Nehéz fizikai munka Stressz 1,5 Dohányzás 1,6 Alkohol fogyasztás 1,6 Menopauza 1,5 (milligramm) férfi 1,5 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás. A védőhatáshoz legalább napi 1,5 mg fluor bevitele

szükséges, és leghatékonyabb a fogak kibújását megelőzően, illetve még várandós állapotban. Túladagolás A fluor túladagolásánál a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható. 4 Foszfor A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza. Mihez szükséges? - Csontok, fogak felépülése Idegrendszer működése Fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcsere

Fehérjeszintézis Enzimek működése Mennyi szükséges belőle? A kalcium felszívódása közepes, átlagosan 50-70% között mozog, azonban kevés foszfor bevitelekor ez az arány elérheti a 90%-ot is. Szintén nagyon sok tényező befolyásolja felszívódását károsan, leginkább a vas, a magnézium és az alumínium gyakorol rá rossz hatást. A kalciumhoz viszonyítva körülbelül ugyanannyit kellene bevinni belőle, de csecsemőkorban és kisgyermekkorban a kalciumnak sokkal többnek kell lennie (ha egy ilyen korú gyermeket csak tehéntejjel táplálunk, súlyos izomgörcsökkel járó állapot lép fel nála). Miben található meg? A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben. Hiányállapotával nem is igazán kell számolni, mert az élelmiszeripar - elsősorban savanyító adalékanyagként - egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet nő Félévesnél

fiatalabb 190 7-12 hónap 280 1-3 év 620 4-6 év 620 7-10 év 620 11-14 év 775 15-18 év 775 19-30 év 620 31-60 év 620 60 év felett 775 Várandósság 930 Szoptatás 930 Nehéz fizikai munka Stressz 800 Dohányzás 620 Alkohol fogyasztás 620 Menopauza 620 (milligramm) férfi 775 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki, legfeljebb tartós savmegkötő terápia kapcsán. Hiánya esetén nő a kalcium-kiválasztás, esetleg csontritkulás lép fel. Túladagolás A foszfor mérgező elem, túladagolásakor a standard mérgezési tünetek jelentkeznek. 5 Jód A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi

felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található. Mihez szükséges? - Pajzsmirigyhormonok termelése Az anyagcsere szabályozása Idegrendszer működése Vérkeringés szabályozása Mennyi szükséges belőle? A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejeskáposzta, retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is, mindkettő gátolja Miben található meg? A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet nő Félévesnél fiatalabb 0,04 7-12 hónap 0,05 1-3 év 0,07 4-6 év 0,09 7-10 év 0,12 11-14 év 0,15 15-18 év 0,15 19-30 év 0,15 31-60 év 0,15 60 év felett 0,15 Várandósság 0,18

Szoptatás 0,2 Nehéz fizikai munka Stressz 0,15 Dohányzás 0,18 Alkohol fogyasztás 0,18 Menopauza 0,15 (milligramm) férfi 0,115 0,15 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Jód hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az össz-zsiradék szint nő, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása. Túladagolás A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt. 6 Kalcium A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag, hiszen a csontok tömegéből 0,751,2 kg tiszta kalcium. A kalcium mintegy 99%-a található a csontokban és fogakban, ahol a foszfáttal együtt kalcium foszfát só formájában található, a fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van. A

kalcium-foszfát kristályok adják a csontok és a fogak keménységét, amíg a szabadon maradó mintegy tíz grammnyi kalciumnak döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer, a váralvadás ás néhány enzim működésében. Mihez szükséges? - Csontok, fogak felépülése Idegrendszer működése Izmok összehúzódása Enzimek működése Véralvadás Mennyi szükséges belőle? A kalcium felszívódása nem túl jó, átlagosan 20-40% között mozog, és sok tényező befolyásolja. Az elsők között van a szervezet D-vitamin ellátottsága, a táplálékban lévő fehérjemennyiség, a táplálék áthaladása a gyomor-bálrendszeren, és az elfogyasztott élelmiszerek különböző (például oxál-) savtartalma. Miben található meg? Az összetétel és a felszívódás szempontjából is tekintve a legjobb kalciumforrásaink a tej és a tejtermékek. Növényi eredetű élelmiszereinkből a kalcium rosszul szívódik fel, kivéve az olajos magvakat, melyek

jelentős kalciumforrások. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 360 7-12 hónap 540 1-3 év 800 4-6 év 800 7-10 év 800 11-14 év 1000 15-18 év 1000 19-30 év 800 31-60 év 1500 60 év felett 1500 Várandósság 1200 Szoptatás 1200 Nehéz fizikai munka 1000 Stressz 1000 Dohányzás 1000 Alkohol fogyasztás 1000 Menopauza 15000 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Kalcium hiányában gyermekeknél a fejlődés, és kifejezetten a csontok növekedésének zavara, mentális zavarok, az idegrendszer és az izmok fejlődésének problémái léphetnek fel. Felnőtteknél az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphez fel. Hosszan tartó kalciumban és D-vitaminban szegény táplálkozás, valamint a nem megfelelő mennyiségű mozgás az arra érzékenyeknél könnyen csontritkuláshoz vezet. Túladagolás Napi 2-3000 mg kalcium bevitele elősegíti a székrekedést, csökkenti a

vas és a cink felszívódását és vesekőképződéshez vezethet. 7 Klór A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő legnagyobb arányban. A gyomorsavban a sósav alkotórészeként az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A sejteken kívüli terekben a nátrium- és a káliumionokhoz kötődik. Mihez szükséges? - Sav-bázis egyensúly - Gyomorsav-termelés és hatás - Só- és vízháztartás Mennyi szükséges belőle? A klór szükségletet szoros összefüggésben kell szemlélni a nátriumbevitellel, hiszen a legjelentősebb forrása éppen a konyhasó. Ennek tömegén belül nagyobb arányt képvisel a klór, mint a nátrium, tehát ezzel be is jut a szervezetünkbe megfelelő mennyiségben a klór. Miben található meg? A klór természetes eredetű élelmiszereink közül legjelentősebb mértékben a konyhasóban fordul elő, és ezzel a mennyiséggel hiánytalanul fedezzük is a szükségletünket

belőle. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 300 7-12 hónap 600 1-3 év 800 4-6 év 1100 7-10 év 1400 11-14 év 3000 15-18 év 3000 19-30 év 3000 31-60 év 3000 60 év felett 3000 Várandósság 3000 Szoptatás 3000 Nehéz fizikai munka 3500 Stressz 3000 Dohányzás 3000 Alkohol fogyasztás 3000 Menopauza 3000 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Túladagolás A klór túladagolása természetes úton csak a konyhasó extrém mértékű bevitelével valósítható meg, ekkor sem a klór túladagolása lesz az elsődleges ártalom. Gázhalmazállapotban belélegezve azonnal súlyos mérgezést és károsodásokat okoz 8 Króm A króm a szövetekben fordul elő, ugyan kis koncentrációval, de ez az öregedés hatására még csökken is. A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a

koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében. Mihez szükséges? - Szénhidrát-anyagcsere Mennyi szükséges belőle? A króm felszívódása nagyon rossz: a nem szerves króm alig, 0,5-0,7 %-ban, a szerves kötésben lévő króm ennél csak egy kicsivel jobban szívódik fel. Miben található meg? A króm legjobb forrása a teljes kiőrlésű gabona, illetve a korpa, a hüvelyesek, a hús, a máj és a sajt. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 0,02 7-12 hónap 0,04 1-3 év 0,06 4-6 év 0,08 7-10 év 0,12 11-14 év 0,12 15-18 év 0,12 19-30 év 0,12 31-60 év 0,12 60 év felett 0,12 Várandósság 0,12 Szoptatás 0,12 Nehéz fizikai munka 0,15 Stressz 0,15 Dohányzás 0,15 Alkohol fogyasztás 0,2 Menopauza 0,12 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Feltételezések szerint hiányában megnő az esélye az I. típusú, inzulinfüggő cukorbetegségnek és a

koszorúér-betegségeknek Túladagolás Nincs megfigyelés. 9 Kálium A kálium körülbelül 150 grammnyi mennyiségben található meg a szervezetben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme. Mihez szükséges? - Sav-bázis egyensúly Idegrendszeri ingerületek átvitele Izomműködés Sejtek energiaellátása Mennyi szükséges belőle? A kálium szükségletét - mivel a nátriumhoz hasonlóan szintén minden élelmiszer tartalmazza - csak becsülni tudjuk. Miután átlagos napi bevitele 2-6 gramm, hiányállapota nem is fordul elő. Miben található meg? A kálium minden élelmiszerünkben megtalálható kisebb-nagyobb mennyiségben. Az állati eredetű termékek inkább nátriumot, a növényiek inkább káliumot tartalmaznak. A modern táplálkozástudományi ajánlások szerint érdemes a jobb nátrium-kálium aránnyal rendelkező

növényeket előnyben részesíteni. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 500 7-12 hónap 800 1-3 év 1000 4-6 év 1400 7-10 év 1600 11-14 év 3100 15-18 év 3500 19-30 év 3500 31-60 év 3500 60 év felett 3500 Várandósság 3500 Szoptatás 3500 Nehéz fizikai munka 4000 Stressz 3750 Dohányzás 3500 Alkohol fogyasztás 3500 Menopauza 3500 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés szerepelhet az okok között. A szív működése zavarttá válik, izomgyengeség jelentkezik, a vesék működése károsodhat. Túladagolás A kálium túladagolása csak káliumkészítmények fokozott adagban való alkalmazása mellett képzelhető el. Ez napi 15-20 gramm kálium bevitelét jelenti, ekkor általános mérgezési tünetek lépnek fel. 10 Magnézium Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium

található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre. Mihez szükséges? - Idegek és izmok működése Fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere Szív- és érrendszer működése Csontok felépítése Mennyi szükséges belőle? A magnézium szükséges bevitelét - az anyagcserében játszott jelentős szerepe miatt - szokás megadni a felvett energiamennyiség függvényében is. E szerint minden elfogyasztott 1000 kJoule energia után 25-30 mg magnéziumot kellene elfogyasztani. Miben található meg? A magnézium legnagyobb mennyiségben a zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a különböző gabonafélékben (főleg azok héjában), a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben

található meg. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet nő Félévesnél fiatalabb 50 7-12 hónap 70 1-3 év 150 4-6 év 200 7-10 év 250 11-14 év 350 15-18 év 350 19-30 év 300 31-60 év 300 60 év felett 300 Várandósság 450 Szoptatás 450 Nehéz fizikai munka Stressz 500 Dohányzás 400 Alkohol fogyasztás 500 Menopauza 300 (milligramm) férfi 350 350 350 450 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Magnézium csökkent bevitele mellett fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, esetleg a vérkeringés is romolhat. Személyiségváltozás, izomgörcsök, anorexia, hányinger egyaránt szerepelhet a tünetek között. Túladagolás A magnézium-bevitel kismértékű növekedése általában semmilyen problémát nem okoz, azonban túlzottan magas magnéziumbevitel mellett fokozódik a foszforürítés is. 11 Mangán A mangán a felnőtt szervezetben mintegy 10-20 mg-nyi mennyiségben található meg.

Kis mennyisége ellenére számos enzim felépítésében és működésben vesz részt. Mihez szükséges? - Szénhidrát- és zsíranyagcsere - Fehérje-, DNS- és RNS-szintézis - Az úgynevezett mukopoliszacharidok (például gyomorban) képzése Mennyi szükséges belőle? A mangán felszívódása általánosságban nagyon rossz, körülbelül 3-4 % csak, és ezt az arányt is sok minden rontja, például vas és kalcium fölösleg. Miben található meg? A legtöbb mangánt a gabonafélék, a dió és a mogyoró tartalmazza. A gabonafélékben annál több van, minél többet tartalmaz a héjából, tehát minél barnább. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 1 7-12 hónap 1 1-3 év 1,2 4-6 év 1,7 7-10 év 2,5 11-14 év 4 15-18 év 4 19-30 év 4 31-60 év 4 60 év felett 4 Várandósság 4 Szoptatás 4 Nehéz fizikai munka - 4,5 Stressz 4,5 Dohányzás 5 Alkohol fogyasztás 5 Menopauza 4 - A hiány és többlet

hatása Hiányállapotok Nem ismertek. Túladagolás Nem ismertek. 12 Molibdén Az emberi szervezetben olyan kis mennyiségű molibdén található, hogy pontos adattal ennek mennyiségéről még nem is rendelkezünk. Mihez szükséges? - Purinanyagcsere - Aldehideket, szulfátokat oxidáló enzimek Miben található meg? Jó molibdénforrás a tej, a hús, a hüvelyesek és a gabonafélék. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 0,03 7-12 hónap 0,04 1-3 év 0,05 4-6 év 0,08 7-10 év 0,15 11-14 év 0,25 15-18 év 0,25 19-30 év 0,25 31-60 év 0,25 60 év felett 0,25 Várandósság 0,25 Szoptatás 0,25 Nehéz fizikai munka 0,25 Stressz 0,25 Dohányzás 0,25 Alkohol fogyasztás 0,25 Menopauza 0,25 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Nem ismert. Túladagolás Rézhiányt okozhat. 13 Nátrium Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található meg, bár fordított arányban, mint a

kalcium és a foszfor esetén, hiszen nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium szorosan összefüggve a káliummal - az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is. Mihez szükséges? - Sav-bázis egyensúly Idegrendszeri ingerületek átvitele Izomműködés Szénhidrát- és fehérje anyagcsere Folyadékháztartás szabályozása Mennyi szükséges belőle? A nátriumszükségletet illetően nincs egységes álláspont. Vannak, akik szerint nem is szükséges kívülről tudatosan bevinnünk, mert élelmiszereink elegendő mennyiséget tartalmaznak, mások napi fél grammot javasolnak, ismét mások napi két grammot. Való igaz, hogy ezt a szükségletet inkább többszörösen felülmúljuk: napi öt-tizenöt (!) gramm nátriumot fogyasztunk, főleg konyhasó formájában. Ennek egy része a sózással

kerül az ételeinkhez, nagyobb részét viszont az élelmiszeripar "adja", hiszen nagymennyiségű sót használnak fel az élelmiszergyártásnál. Tehát a nátrium bevitelére nem kell odafigyelni Miben található meg? A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Egyesekben már természetesen is, másokhoz az élelmiszeripar adagol további mennyiséget. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet nő Félévesnél fiatalabb 200 7-12 hónap 400 1-3 év 500 4-6 év 700 7-10 év 900 11-14 év 2000 15-18 év 2000 19-30 év 2000 31-60 év 2000 60 év felett 2000 Várandósság 2000 Szoptatás 2000 Nehéz fizikai munka Stressz 2000 Dohányzás 2000 Alkohol fogyasztás 2000 Menopauza 2000 (milligramm) férfi 2500 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Túladagolás A nátrium túladagolása (a fokozott sófogyasztás) az arra érzékenyeknél (sokan vannak) a vérnyomás

emelkedését, magas vérnyomás betegséget idézhet elő. 14 Réz A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik Mihez szükséges? - Oxidációs-redukciós folyamatok - Vérképzés - Központi idegrendszer működése Mennyi szükséges belőle? A réz felszívódása közepesnek mondható, 35 és 70 % közötti az élelmiszerekből. Miben található meg? A réz legjobb forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél

fiatalabb 1 7-12 hónap 1 1-3 év 0,6 4-6 év 0,7 7-10 év 0,8 11-14 év 1 15-18 év 1,2 19-30 év 1,4 31-60 év 1,4 60 év felett 1,4 Várandósság 1,8 Szoptatás 1,8 Nehéz fizikai munka 1,4 Stressz 1,5 Dohányzás 1,5 Alkohol fogyasztás 1,5 Menopauza 1,4 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Réz hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, emelkedő koleszterinszint tapasztalható. Túladagolás A réz szokásos mérgezési tünetei jelentkezhetnek: hányinger, hányás, hasmenés, szédülés. 15 Szelén A szelén szerepét az utóbbi években kezdték el tisztázni. Annyit tudunk, hogy az emberi szervezetben nagyon kevés, mintegy hat mg szelén van összesen, ennek nagy része is a májban, a fogzománcban és a körömben található. Mihez szükséges? - Sejtmembránok épségének megtartása Mennyi szükséges belőle? A szükségletek pontos meghatározására egyelőre elég kevés emberi megfigyelés áll

rendelkezésünkre. Az élelmiszerek szeléntartalma nagymértékben függ a talaj szeléntartalmától. Miben található meg? A legjobb szelénforrások a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj és a teljes kiőrlésű gabona. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 0,01 7-12 hónap 0,012 1-3 év 0,015 4-6 év 0,02 7-10 év 0,03 11-14 év 0,045 15-18 év 0,05 19-30 év 0,06 0,075 31-60 év 0,06 0,075 60 év felett 0,06 0,075 Várandósság 0,065 Szoptatás 0,075 Nehéz fizikai munka 0,08 Stressz 0,08 Dohányzás 0,075 0,08 Alkohol fogyasztás 0,075 Menopauza 0,06 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Nem ismert. Túladagolás Nem ismert 16 Vanádium A vanádiumot sokáig mérgező elemként tartották számon, és bár megítélése azóta sokat változott, pontos szerepét mindmáig nem tisztázták az emberi szervezetben. A vanádium biológiai szerepéről először 1904-ben írtak, akkor

növényeken végzett kísérletekben gombaölő hatását figyelték meg. Későbbi kutatásokban kimutatták, hogy egyes tengeri élőlények, elsősorban a zsákállatok (Ascidiacea fajok) igen jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a vanádiumot. A bennük található vanadocita (vanádiumtartalmú) sejtek közel egy százalék vanádiumot is tartalmazhatnak, ami emberben már toxikus, mérgező konentrációnak felel meg. Nem kell azonban ilyen messze kitekinteni, hogy vanádiumfelhasználó szervezetre bukkanjunk: ugyancsak fontos vanádium-felhalmozó a légyölő galóca, amelyben a vanádium koncentrációja elérheti a 0,04 százalékot. Emberi szervezetben a vanádium egyes kutatások szerint csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatást képes kifejteni, így csökken a szükséges inzulinmennyiség. Növeli a az úgynevezett glutation szintet, amely a szervezet egyes méregtelenítő mechanizmusában nélkülözhetetlen.

Mihez szükséges? - Inzulinszerű hatása miatt a szénhidrátok anyagcseréjéhez - Méregtelenítő folyamatokhoz Mennyi szükséges belőle? Nincs meghatározva az emberi szervezet vanádiumszükséglete, de feltételezik, hogy a pontos érték valahol 10 és 30 mikrogramm között van naponta. Miben található meg? A vanádium elég sok élelmiszerben, nyersanyagban megtalálható: borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben is sikerült viszonylag jelentős mennyiségben kimutatni. hatása Hiányállapotok Nincs még szakirodalmi adat a vanádium hiányállapotára vonatkozóan. Túladagolás Túladagolása jelenleg nem ismert A hiány és többlet 17 Vas Az átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító molekulájához, a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik A vas legfontosabb feladat az oxigén és a széndioxid szállítása, ezt

különböző kémiai reakciókon keresztül valósítja meg Mihez szükséges? - Oxigén- és széndioxid szállítás Elektrontranszportok Hemoglobin szintézis Mioglobin szintézis Enzimek működése Szállító- és raktárfehérjék képződése Mennyi szükséges belőle? A vas hasznosulását a szervezetben érdekes módon a már jelenlévő vas szabályozza: ha a vasszint elegendő, kevesebb szívódik fel, ha kevés, akkor több. A vas felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin jelenléte Sokszor a növények is sok vasat tartalmaznak - legalább is azok alapján, amit egy-egy tápanyagtáblázatban lehet róluk találni. Sajnos a növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké, ezért megtévesztő egyes növények (például spenót) viszonylag magas vastartalma. A vas felszívódását elég sok tényező rontja: a már említett C-vitamin hiányán kívül a csersavak (teák) fitátok

(gabonafélék) oxalátok (sóska, spenót) oldhatatlan komplexet képeznek a vassal és nem engedik felszívódni. Miben található meg? A vas legjobban állati eredetű élelmiszerekből szívódik fel, ez alapján a legjobb vasforrások a húsok, a máj és az egyéb belsőségek. Napi szükséglet/adagolás ÉLETKOR szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 6 7-12 hónap 8 1-3 év 8 4-6 év 10 7-10 év 10 11-14 év 15 12 15-18 év 15 12 19-30 év 15 12 31-60 év 15 12 60 év felett 12 Várandósság 15 Szoptatás 15 Nehéz fizikai munka 15 Stressz 15 Dohányzás 20 18 Alkohol fogyasztás 20 Menopauza 12 - A hiány és többlet hatása Hiányállapotok Vas hiányában csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendő oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégző képessége csökken. Látható tünetként a vashiányos ember sápadt, fáradékony és szellemi képességei is csökkennek Nem látható tünetként a meddőség lehet a

vashiány következménye. Túladagolás A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata