Kémia | Középiskola » Kémia emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 23 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:104

Feltöltve:2010. június 02.

Méret:96 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13 Azonosító jel: Kémia KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 13 8:00 Időtartam: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0803 Kémia emelt szint Azonosító jel: Fontos tudnivalók • A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. • A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. • A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet és négyjegyű függvénytáblázatot használhat, más elektronikus vagy írásos segédeszköz használata tilos! • Figyelmesen olvassa el az egyes feladatoknál leírt bevezető szöveget és tartsa be annak utasításait! • A feladatok megoldását tollal készítse! Ha valamilyen megoldást vagy megoldás részletet áthúz, akkor az nem értékelhető! • A számítási feladatokra csak akkor kaphat

maximális pontszámot, ha a megoldásban feltünteti a számítás főbb lépéseit is! • Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon! írásbeli vizsga 0803 2 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint Azonosító jel: 1. Egyszerű választás Írja be az egyetlen megfelelő betűjelet a válaszok jobb oldalán található üres cellába! 1. Melyik sorban van csupa egyforma alakú (a központi atom körül azonos elrendeződésű) molekula képlete? A) CH4, CHCl3, C2H4 B) SO3, HCHO, H3PO4 C) SO2, CO2, C2H2, D) NH3, PH3, SO3 E) H2O, H2S, HOCl, 2. Az alább felsorolt molekulák közül az egyiknél nem lép fel a térizoméria egyetlen formája sem. Melyik az a molekula? A) 1-klórbut-1-én B) 3-metilbut-1-én C) 3-klórbut-1-én D) but-2-én E) 2-klórbut-2-én 3. Melyik az a fém, amelyik az oldat koncentrációjától függetlenül feloldható salétromsavban? A) Réz B) Cink C) Alumínium D) Vas E) Arany 4. A felsorolt sókat vízben oldva melyik esetben

kapjuk a legnagyobb pH-jú oldatot? A) Keserűsó B) Kősó C) Szalmiáksó D) Trisó E) Pétisó 5. Az alábbi megállapítások közül melyik hibás? A) A PVC égetése közben felszabaduló hidrogén-klorid a légkörbe kerülve savas esőt okozhat. B) Az alsó légköri rétegekben képződő ózon egészségtelen az élővilág számára. C) A fosszilis tüzelőanyagok égetésekor a levegőbe kerülő kén-dioxid gátolhatja a növények fotoszintézisét. D) A foszfát-tartalmú vízlágyítószerek eutrofizációt okozhatnak. E) Minél nagyobb oktánszámú a benzin, annál több ólmot tartalmaz. 5 pont írásbeli vizsga 0803 3 / 16 2010. május 13 Azonosító jel: Kémia emelt szint 2. Esettanulmány Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Egy kevésbé ismert fém: a mangán Az átmenetifémek közé tartozó mangánról általában kevés ismeretre teszünk szert a középiskolai tanulmányaink során, pedig gyakorisága a

Földön a kénével egyezik meg. Elemi állapotban nem fordul elő, vegyületeiben viszont nagyon elterjedt. Gyakran fordul elő a vasércekkel együtt, de megtalálható drágakövekben is (az ametiszt finom eloszlású mangánnal színezett kvarc). Vannak „fogyasztható” előfordulásai is: a vastartalmú vizek mangántartalma literenként elérheti a 0,5 grammot is, 100 gramm brokkoli pedig 0,2-0,4 mg mangánt tartalmaz. A mangánból évente több millió tonnát dolgoznak fel, legismertebb ásványát, a piroluzitot (mangán(IV)-oxid) már az egyiptomiak is használták üveggyártáshoz. A fémmangánt 1774-ben Scheele fedezte fel. Először Gahn állította elő piroluzitból, faszén és olaj keverékével hevítve Az így előállított fém tisztasága kicsi volt, nagy tisztaságú (99,9%-os) mangánt csak az 1930-as években sikerült előállítani, mangán(II)-szulfát oldatának elektrolízisével. A kitermelt mangánércek több mint 90%-át az acélipar

hasznosítja, leginkább ferromangán formájában. Minden acél tartalmaz több-kevesebb mangánt Az acélok mangántartalmának két fő oka van Egyrészt a mangán kéntelenítő és dezoxidálószer A vas kéntartalmával mangán(II)-szulfidot képez, ami a salakba kerül, így meggátolja a törékenységet okozó vas(II)-szulfid képződését. Az oxigénnel MnO formában egyesül, így meggátolja a buborékok és apró lyukak kialakulását az acélban. Másrészt a mangán, mint ötvözőelem, növeli az acél keménységét. Ötvözetei közül a kemény, nem mágnesezhető Hadfield-acél a legismertebb (13% Mn, és 1,25% C), amit a nagy mechanikai igénybevételnek és kopásnak kitett helyeken alkalmaznak (pl. exkavátorok, kotrógépek, vasúti kereszteződések váltói) Fontos, de lényegesen kisebb mennyiségű alkalmazásai a nem vastartalmú ötvözetekben is ismertek. A mangánnak tisztító szerepe van az egyes alumínium- és rézötvözetekben A „manganin”

nevű ötvözet (84% Cu, 12% Mn, 4% Ni) pedig széles körben használatos az elektronikában, mivel ellenállásának hőmérsékletfüggése közel nulla. A mangán tömör formában levegő hatására csak a felületén oxidálódik, de finom eloszlásban könnyen elég. Vízből hidrogént fejleszt, híg savakban is könnyen oldódik, mangán(II)-vegyületek keletkezése mellett. A mangán legfontosabb vegyülete a mangán-dioxid, bár nem ez a legstabilabb oxidja, mivel 530 ºC fölött Mn2O3-ra bomlik, emiatt viszont jól használható oxidálószerként. A mangán-dioxidot nagy mennyiségben használják pl. szárazelemek (galvánelemek) gyártására. A másik nagy felhasználója a téglagyártás, mivel segítségével könnyen előállíthatók a vöröses, barnás vagy szürkés színárnyalatú téglák Az üvegiparban viszont mint színtelenítő anyagot használják (ezért az „üvegkészítők szappanjának” is nevezték) A mangán nyomnyi mennyiségben előfordul

számos növényben és baktériumban, az egészséges, felnőtt emberi szervezet is tartalmaz 10–20 mg mangánt. A szöveg Greenwood: Az elemek kémiája, valamint a Kémia, SH atlasz alapján készült írásbeli vizsga 0803 4 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint Azonosító jel: a) Hol helyezkedik el a periódusos rendszerben a mangán? Adja meg a vegyértékelektron-szerkezetét! b) Hány párosítatlan elektront tartalmaz az alapállapotú mangánatom? c) Adja meg a szövegben szereplő piroluzit képletét! d) Írja fel és rendezze a mangán-dioxid hevítésekor 530 °C fölött lezajló folyamatot, valamint a mangán sósavban való oldását leíró reakcióegyenletet! e) Mi a szerepe az acélgyártás során a mangánnak? Válaszát indokolja! Milyen tulajdonságokkal rendelkezik az így gyártott acél? f) Legalább mekkora tömegű, maximális mangántartalmú brokkoli tartalmazza az egészséges felnőtt szervezet minimális mangántartalmát? 11 pont

írásbeli vizsga 0803 5 / 16 2010. május 13 Azonosító jel: Kémia emelt szint 3. Négyféle asszociáció Írja a megfelelő betűjelet a feladat végén található táblázat megfelelő ablakába! A) B) C) D) N2(g) + 3 H2(g) CH4(g) + H2O(g) Mindkettő Egyik sem 2 NH3(g) CO(g) + 3 H2(g) ΔrH = – 92 kJ/mol ΔrH = +206 kJ/mol 1. A hidrogén koncentrációjának növelése a kiindulási anyagok (bal oldal) irányába tolja el az egyensúlyt. 2. A nyomás növelésével a termékek (jobb oldal) képződésének irányába tolódik el az egyensúly. 3. Egyensúlyban az egyenletben szereplő minden anyag koncentrációja mindig azonos 4. Hőmérsékletemelés hatására az egyensúly rövidebb idő alatt beáll 5. Melegítéssel a termékek (jobb oldal) képződésének irányába tolódik el az egyensúly 6. A H2(g) keletkezése irányában endoterm folyamat 7. A hőmérséklet növelésével csökken az egyensúlyi állandó értéke 8. Megfelelő katalizátorral

növelhetjük a termékek egyensúlyi koncentrációját 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 8 pont írásbeli vizsga 0803 6 / 16 2010. május 13 Azonosító jel: Kémia emelt szint 4. Elemző feladat C=O csoportot tartalmazó vegyületek Az X és Y csoportok segítségével azonosítsa az X–CO–Y szerkezetű vegyületeket, majd válaszoljon a feltett kérdésekre! X Y –OH –OH A vegyület neve: 1. Jellemző reakciója, tulajdonsága A vegyület savanyú kalcium-sója vizes oldatban hő hatására bomlik. Írja fel a reakció rendezett egyenletét! 2. A reakció köznapi megnevezése (két válasz): 3. –CH3 –CH3 4. Reakciója szódabikarbónával (egyenlet): 5. 6. Reakciója ammóniás AgNO3-oldattal (egyenlet): 7. 8. Halmazállapota 25 °C-on, standard nyomáson: 9. 10. Reakciója brómos vízzel: 11. –OH –H –CH3 –NH2 –H –OH 13 pont írásbeli vizsga 0803 7 / 16 2010. május 13 Azonosító jel: Kémia emelt szint 5.

Táblázatos feladat Töltse ki a táblázatot! Az ammónia és metanol összehasonlítása Ammónia Metanol 1. 2. 3. 4. (a szénatom körül) 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Szerkezeti képlete (kötő- és nemkötő elektronpárok feltüntetésével): A molekula alakja: A szilárd halmazában kialakuló legerősebb másodrendű kölcsönhatás: Halmazállapota (25 ºC, standard nyomás): Vizes oldatának kémhatása: Hangyasavval való reakciójának - egyenlete, - a termékek neve: 13. Reakciója kihevített rézdróttal (egyenlet): 14. 15. Ipari előállításának egyenlete: 15 pont írásbeli vizsga 0803 8 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint Azonosító jel: 6. Kísérletelemzés és számítás A levegőbe kerülő H2S nemcsak rendkívül kellemetlen szaga, de mérgező tulajdonsága miatt is gondot jelent. Az egészségügyi határértéke éppen ezért nagyon alacsony: 0,01 milligramm/1 dm3 levegő. A levegőben lévő H2S megkötését az

úgynevezett coulombmetriás titrálással végzik. Az eljárás lényege a következő: kálium-jodid-oldatból elektrolízissel jódot választanak le, ami az oldatban feloldódik. Majd ezen áramoltatják át a levegőt, melynek H2S-tartalma reagál a jóddal, miközben az oldatban sárgásfehér kolloid csapadék jelenik meg. Feltételezzük, hogy a levegő H2S-tartalma teljes mennyiségében az oldatban marad. Egy gyár H2S-nel szennyezett levegőjét vizsgálták meg. Kálium-jodid-oldatot 2,00 percig, 2,00 mA-es áramerősséggel elektrolizáltak. Ezután az oldaton 2,00 dm3 levegőt áramoltattak át, aminek hatására a jód színe eltűnt az oldatból. Ezután keményítőoldatot adtak a rendszerhez, majd az előzővel azonos áramerősséggel még 36 másodpercig elektrolizálták az oldat kálium-jodid tartalmát, amíg az oldat kék színű nem lett. a) Írja fel a H2S megkötésének reakcióegyenletét! b) Miért adtak keményítőt a rendszerhez? c) Mennyi töltés

haladt át összesen az elektrolizáló cellán? d) Mennyi a gyár levegőjének H2S tartalma (g/dm3-ben)? Mekkora a szennyezés a megengedetthez képest? 11 pont írásbeli vizsga 0803 9 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint Azonosító jel: 7. Számítási feladat 50,0 cm3 térfogatú, kénsavat és hidrogén-kloridot egyaránt tartalmazó oldatot 4,63 cm3 11,2 tömeg%-os 1,08 g/cm3 sűrűségű kálium-hidroxid-oldat közömbösít. Az így kapott oldathoz feleslegben bárium-klorid-oldatot öntve 932 mg fehér, bárium-szulfát csapadékot kaptunk. a) Írja fel és rendezze a lejátszódó reakciók egyenleteit! b) Határozza meg a kiindulási oldat anyagmennyiség-koncentrációját a benne oldott savakra nézve! 9 pont írásbeli vizsga 0803 10 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint Azonosító jel: 8. Számítási feladat Az iparban az acetilént a metán 1200 ºC-on történő hőbontásával gyártják. A folyamathoz szükséges hőt a metán

tökéletes égetésével biztosítják. a) Írja fel a metán hőbontásának, illetve égetésének termokémiai reakcióegyenletét, majd számítsa ki a reakcióhőket (a metán égésénél vízgőz keletkezik)! A képződéshők: ΔkH [CO2(g)] = –394 kJ/mol ΔkH [H2O (g)] = –242 kJ/mol ΔkH [CH4(g)] = –74,9 kJ/mol ΔkH [C2H2 (g)] = +227 kJ/mol b) Hány m3 25 ºC-os, standard nyomású metánra van szükségünk 25,0 mol acetilén előállításához, ha a metán égetésénél felszabaduló hőnek csupán 60,0%-át tudjuk a hőbontás során hasznosítani? (Tekintsük úgy, hogy a metán hőbontása egyirányban, 100%-os átalakulással megy végbe!) c) Hány m3 térfogatot töltene ki a kapott acetilén az előállítás hőmérsékletén? (A nyomást tekintsük 101 kPa-nak!) 12 pont írásbeli vizsga 0803 11 / 16 2010. május 13 Azonosító jel: Kémia emelt szint 9. Számítási feladat Egy oxigéntartalmú szerves vegyület egyetlen funkciós csoportot

tartalmaz. Ha a vegyületből 1,10 grammot elégetünk, 1,225 dm3 standard nyomású, 25 ºC-os szén-dioxid és 900 mg víz keletkezik. A vegyület vízzel korlátozottan elegyedik Nátrium-hidroxid-oldattal reagáltatva hidrolizál, és a kapott só tömege 93,2%-a a kiindulási vegyület tömegének. a) Milyen tapasztalati képletre következtethetünk az égetési adatokból? b) Mi a vegyület funkciós csoportja? Miből következtetett erre? c) Mi a vegyület molekulaképlete? d) Mi a vegyület neve? Válaszát a feladatban szereplő adatok alapján, számítás segítségével fogalmazza meg! 14 pont írásbeli vizsga 0803 12 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint írásbeli vizsga 0803 Azonosító jel: 13 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint írásbeli vizsga 0803 Azonosító jel: 14 / 16 2010. május 13 Kémia emelt szint írásbeli vizsga 0803 Azonosító jel: 15 / 16 2010. május 13 Azonosító jel: Kémia emelt szint Figyelem! Az

értékelő tanár tölti ki! maximális pontszám 1. Egyszerű választás 2. Esettanulmány 3. Négyféle asszociáció 4. Elemző feladat 5. Táblázatos feladat 6. Kísérletelemzés és számítás 7. Számítási feladat 8. Számítási feladat 9. Számítási feladat Jelölések, mértékegységek helyes használata Az adatok pontosságának megfelelő végeredmények megadása számítási feladatok esetén Az írásbeli vizsgarész pontszáma elért pontszám 5 11 8 13 15 11 9 12 14 1 1 100 javító tanár Dátum: elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve Feladatsor javító tanár Dátum: írásbeli vizsga 0803 jegyző Dátum: 16 / 16 2010. május 13 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0803 KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási útmutató alapján történik. Az elméleti feladatok értékelése • A javítási útmutatótól eltérni nem szabad. • ½ pontok nem adhatók, csak a javítókulcsban megengedett részpontozás szerint értékelhetők a kérdések. A számítási feladatok értékelése • A javítási útmutatóban szereplő részpontozás szerint kell a dolgozatokat értékelni. • Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók! • Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítókulcsban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik.) • A javítókulcstól eltérő – helyes –

levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítókulcsban megadott csomópontok szerint részpontozandó! • Levezetés, indoklás nélkül megadott végeredményért legfeljebb a javítókulcs szerint arra járó 1–2 pont adható meg! • A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyenletet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak felírását)! • Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmondásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pontszám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó. • A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelendő. Például: • a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a

részecskeszám átszámításának kijelölése, • az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfogatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.), • keverési egyenlet alkalmazása stb. • Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)! • Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának számít például: • a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál, • más, hibásan elvégzett egyszerű művelet, • hibásan rendezett reakcióegyenlet, amely nem eredményez szembetűnően irreális eredményt. írásbeli vizsga 0803 2/7 2010. május 13 Kémia emelt szint • Javítási-értékelési útmutató Súlyos elvi hiba elkövetésekor a

javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például: • elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás, • az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.) (A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – értékelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.) írásbeli vizsga 0803 3/7 2010. május 13 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1. Egyszerű választás (5 pont) 1. 2. 3. 4. 5. E B B D E 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2. Esettanulmány (11 pont) a) A mangán a 4. periódus VII B (7) csoportjának

eleme, Vegyértékelektron-szerkezete: 4s23d5. b) 5 darabot. c) MnO2 d) 4 MnO2 = 2 Mn2O3 + O2 Mn + 2 HCl = MnCl2 + H2 vagy ionegyenlet e) Kéntelenít, így meggátolja a törékenységet okozó FeS képződését. Dezoxidál, így meggátolja a buborékok és apró lyukak képződését. Ötvöz, így növeli az acél keménységét. (Minden hasonló értelmű válasz elfogadható!) (Három funkció együtt 1 pont, indoklások 1 pont, a két tulajdonság megadása 1 pont.) f) 100 gramm brokkoli maximum 0,4 mg mangánt tartalmaz, a felnőtt szervezetben minimálisan 10 mg mangán van, így legalább (10/0,4) . 100 = 2500 gramm brokkoli tartalmazza a szükséges mangánt 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 3 pont 1 pont 1 pont 3. Négyféle asszociáció (8 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. B A D C B C A D írásbeli vizsga 0803 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 4/7 2010. május 13 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 4. Elemző

feladat (13 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Szénsav Ca(HCO3)2 = CaCO3 + CO2 + H2O Pl. cseppkövek képződése, változó vízkeménység megszüntetése Ecetsav (etánsav) CH3COOH + NaHCO3 = CH3COONa + CO2 + H2O Acetaldehid (etanal) CH3CHO + 2 Ag+ + 2 OH– = CH3COOH + 2 Ag + H2O A helyes képletek megadása 1 pont. Az egyenlet helyes rendezése 1 pont. 8. Acetamid (etánamid, ecetsav-amid) 9. Szilárd 10. Hangyasav (metánsav) 11. HCOOH + Br2 = CO2 + 2 HBr (A reakció tapasztalata vagy típusa is elfogadható az egyenlet helyett.) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 5. Táblázatos feladat (15 pont) 1. Az ammónia szerkezeti képlete (nemkötő elektronpárral) 2. A metanol szerkezeti képlete (nemkötő elektronpárokkal) 3. Háromszög alapú piramis 4. (Torzult) Tetraéder 5. Hidrogénkötés 6. Hidrogénkötés 7. Gáz 8. Folyadék 9. Lúgos 10. Semleges (3.-10-ig bármely két helyes válasz 1 pont) 11. HCOOH + NH3 = HCOONH4

Ammónium-formiát vagy ammónium-metanoát 12. HCOOH + CH3OH HCOOCH3 + H2O Ha egyenlőségjelet használ 1 pont. Metil-formiát, metil-metanoát vagy hangyasav-metilészter (és víz) 13. CH3OH + CuO = HCHO + Cu + H2O 14. N2 + 3 H2 2 NH3 (egyenlőségjel is elfogadható) 15. CO + 2 H2 CH3OH (egyenlőségjel is elfogadható) írásbeli vizsga 0803 5/7 1 pont 1 pont 4 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 2010. május 13 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 6. Kísérletelemzés és számítás (11 pont) a) H2S + I2 = 2 HI + S b) A keményítő jelzi a jód megjelenését, vagyis a reakció végpontját (a H2S elfogyását). (Minden hasonló értelmű válasz elfogadható.) c) I = 2,00 mA = 0,002 A t = 2,00 perc + 36 s = 156 s Q = I . t = 0,002 A 156 s = 0,312 C d) ne- = Q / F = 0,312 C / 96500 C/mol = 3,233 . 10–6 mol 1 mol I2 leválasztásához 2 mol e– szükséges (vagy egyenlet) n(I2) = 1,617 . 10–6 mol n(H2S) = 1,617 . 10–6 mol

m(H2S) = 1,617 . 10–6 mol 34 g/mol = 5,50 10–5 g = 5,50 10–2 mg 1 dm3 levegőben tehát 2,75 . 10–5 g H2S van, Ez jóval több (2,75-szörös), mint a megengedett mennyiség. (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 7. Számítási feladat (9 pont) a) H2SO4 + 2 KOH = K2SO4 + 2 H2O HCl + KOH = KCl + H2O K2SO4 + BaCl2 = BaSO4 + 2 KCl (vagy ionegyenlet) b) M(BaSO4) = 233 g/mol n(BaSO4) = 932 mg : 233 mg/mmol = 4,00 mmol n(H2SO4) = 4,00 mmol m(KOH) = (4,63 cm3 · 1,08 g/cm3) · 0,112 = 0,560 g n(KOH) = 560 mg : 56,0 g/mol = 10,0 mmol n(HCl) = n(KOH) – 2 · n(H2SO4) = 10 – 2 · 4 = 2,00 mmol c(HCl) = 2,00 mmol : 50,0 cm3 = 0,0400 mmol/cm3 = 0,0400 mol/dm3 c(H2SO4) = 4,00 mmol : 50,0 cm3 = 0,0800 mmol/cm3 = 0,0800 mol/dm3 (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 8. Számítási feladat (12 pont) a)

2 CH4(g) C2H2(g) + 3 H2(g) ΔrH = ΔkH [C2H2(g)] – 2ΔkH [CH4(g)] = +377 kJ/mol CH4(g) + 2 O2(g) = CO2(g) + 2 H2O(g) ΔrH = ΔkH [CO2(g)] + 2ΔkH [H2O (g)] – ΔkH [CH4(g)] = –803 kJ/mol Hess tételének helyes alkalmazásáért: (A halmazállapotok feltüntetése nélkül is jár az egyenletekre a pont.) b) 25,0 mol acetilénhez 50,0 mol CH4 szükséges. Ehhez 25,0 mol · 377 kJ/mol = 9425 kJ hő szükséges. Az égetésből szükséges hő: 9425 kJ : 0,600 = 15 708 kJ Ehhez szükséges metán: n(CH4) = 15 708 kJ : 803 kJ/mol = 19,6 mol Összesen: 50,0 mol + 19,6 mol = 69,6 mol metán. V(CH4) = 69,6 mol . 24,5 mol/dm3 = 1705 dm3 = 1,71 m3 c) V = (nRT): p (vagy a gáztörvény helyes alkalmazása) V = (25,0 mol . 8,314 J/molK 1473 K) : 101 kPa = 3031 dm3 Az acetilén 3,03 m3 térfogatot tölt ki az előállítás hőmérsékletén. (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) írásbeli vizsga 0803 6/7 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1

pont 1 pont 1 pont 1 pont 2010. május 13 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 9. Számítási feladat (14 pont) a) n(CO2) = 1,225 dm3 : 24,5 mol/dm3 = 0,05 mol A vegyület széntartalma: 0,05 mol, ami 0,6 gramm n(H2O) = 0,9 g : 18 g/mol = 0,05 mol A vegyület H-tartalma: 0,1 mol, ami 0,1 gramm A vegyület tartalmaz még 0,4 gramm oxigént, ami 0,025 mol n(C): n(H) : n(O) = 0,05 : 0,1 : 0.025 = 2 : 4 : 1 A tapasztalati képlet tehát: C2H4O (C2H4O)x b) A vegyület funkciós csoportja az észtercsoport, mivel a vegyület hidrolizál és vízoldhatósága korlátozott. c) Mivel a vegyület egyetlen funkciós csoportot tartalmaz, az észterekben viszont 2 db O-atom van, így a molekulaképlet: C4H8O2 d) M(C4H8O2) = 88 g/mol M(só) = 88 . 0,932 = 82 g/mol Az észterek lúgos hidrolízisekor a megfelelő karbonsav sója keletkezik. A só képlete: CnH2n+1COONa 12n + 2n + 1 + 44 + 23 = 82 n=1 A lúgos hidrolíziskor tehát az ecetsav sója keletkezik. Ha a többi

savat számítással kizárja, az is elfogadható. Az észter neve: etil-acetát (etil-etanoát). (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont Adatok pontossága a végeredményekben: • 6. Elemző és számítási feladat: (különböző adatpontosság) • 7. Számítási feladat: 3 értékes jegy pontossággal megadott végeredmény • 8. Számítási feladat: 3 értékes jegy pontossággal megadott végeredmény • 9. Számítási feladat: (képletek a végeredmények) írásbeli vizsga 0803 7/7 2010. május 13