Történelem | Középiskola » A babiloni fogság és a hazatérés

ÓKORI TÖRTÉNELEM 12. TÉTEL A babiloni fogság és a hazatérés Jósiás Kr.e 640-609 uralkodásának hirtelen megszakadása, a déli (Júda) királyság alkonyát is jelezte Alig 25 év alatt a nemzeti reménység szertefoszlott az emelkedőben levő babiloni birodalom hatalmának árnyékában. Ézsaiás és a többi próféta intésére gondolva, a hitehagyásának ebben a szégyenteljes állapotában élő nép nem várhatott mást, mint Isten ítéletét. Jeruzsálem Kr e 586-ban bekövetkezett lerombolása Ézsaiás próféta jövendölésére emlékeztet, mely szerint a dávidi dinasztia összeroppan Babilon nyomása alatt. Az Ószövetség utolsó két évszázada Izrael nagyobbik részének a fogság idejét jelentette. Nabukadneccar Kr e 605-652 győzelme után sok izraelitát hurcoltak Babilonba. Jeruzsálem lerombolása után további zsidó csoportok vándoroltak ki Egyiptomba. Kr. e 539 után sokan visszatértek ugyan a babiloni fogságból, hogy helyre állítsák

Jeruzsálemet és a zsidó államot, de Izrael függetlenségét és nemezközi tekintélyét, amellyel egykor Dávid uralma alatt rendelkeztek, már soha többé nem sikerült elérniük. Az önálló nemzeti lét felszámolása fokozatosan ment végbe a babiloni fogság időszaka alatt. Nabukadneccar uralkodása alatt legalább 4 ízben vittek zsidó foglyokat Babilonba (1.) A Biblia szerint Jojákim uralkodásának 3 évében jelöli meg azt az időpontot, amikor Nabukadneccar Júdából, Föníciából, és Szíriából összegyűjtött foglyok között Dánielt és barátait is a fogságba vitt főemberek között találjuk. Ezeket a fiatal izraeli foglyokat a babiloni király udvarában tartották, és az uralkodó körüli szolgálatra képezték ki őket. (2.) A Júda elleni második babiloni támadás Kr e 597-ben volt Jojákim nem fizetett adót, ezért magára haragította Babilont. Nabukadneccar haragjában a környező népeket tüzelte föl Júda ellen. Jojákim meghalt

fia Jojákiné lett a trón Jojákin 3 hónap után föladta a várost, Jeruzsálemet az ostromló babiloniaknak (2. Kir 24:10-17) Kre 597 márciusában Ezúttal nem csak a királyt, hanem Jeruzsálem előkelőinek ezreit, mesterembereket, főhivatalnokokat, katonákat és a királyi család tagjait is foglyul ejtették. Cidkijját bízták meg az ottmaradt jobbára szegény és nincstelen nép kormányzásával Még 11 évig nemzeti kormány működhetett Jeruzsálemben a szörnyű pusztítások ellenére. (3.) 586-ban az ország egy hatásában még borzalmasabb hadjáratnak volt kitéve Jeruzsálemet a templommal együtt lerombolták Júda megszűnt önálló nemzetnek lenni. Nabukadneccar kinevezte Gedalját Vezetésével a maradék nép Micpába vándorolt (2. Kir 25:13, Jer 40:13) Néhány hónap múlva Jismáel megölte Gedalját, mire az elkeseredett nép Egyiptomba menekült. Jeremiás szenvedő népével együtt rótta az Egyiptomba vezető utat. (4.) A negyedik

fogságbavitelről a (Jer 52:30) tesz említést Josephus Flavius szerint további zsidókat vittek Babilonba Kr. e 582-ben, amikor Nabukadneccar leigázta Egyiptomot Az elhurcolt zsidóknak Nabukadneccar alkalmas telephelyet jelölt ki /pl. Kebár folyó környéke (Ez 11), a Babilon közelében lévő Nor-Kabori csatorna, vagy Tél-Ábíb (Ez. 3:15)/ A foglyok helyzete Babilonban Nabukadneccar Babilont a fővárost kiépítette, ahol a zsidó foglyok részt vettek a munkákban. Mesterembereket is fölhasznált ennek érdekében. Kezdetben csak Babilon környékén voltak zsidó települések, de később, ahogy mind nagyobb szabadságot élveztek, egyre jobban szétszóródtak a birodalom különböző vidékeire. Nippur megmaradt 900-ig zsidó településnek A fogságban levők vágyódtak az elveszett haza után. Jeremiás arra bíztatta honfitársait, hogy építsenek házakat, műveljék a földeket, és számoljanak egy 70 éves fogsággal. Ezután a zsidók egy hosszabb

tartózkodásra kezdtek berendezkedni Állattenyésztéssel és földműveléssel kezdtek foglalkozni az Eufrátesz melletti termékeny vidéken. Tevékenyen bekapcsolódtak a kereskedelmi életbe is, ahol nagy jelentőségre tettek szert. Legtöbb zsidónak a nyelvismeret hiánya problémát okozott Az arám lett a mindennapi életben használatos nyelv. A fogságban levő zsidók kedvező bánásmódban részesültek. Vallásos összejöveteleket szabadon tarthattak Dániel és társainak esete is arról tanúskodik, hogy a Júdából származó foglyokkal jól bántak. Az előkelő ifjak némelyikét a királyi udvarban végzendő szolgálatra rendelték, hogy ismerkedjenek meg a babiloni udvar életével. Jojákinnal és fiaival való bánásmód is azt mutatja, hogy egyes zsidók megkülönböztetett bánásmódban részesültek. Eszter I Xerxesz perzsa király udvarában lejátszódott történet is jó példa arra, hogy hogyan bántak a kivételezett zsidókkal. Nehemiás is a

királyi udvarban szolgált Antaxerxesszel való 1 személyes kapcsolata révén sikerült azokon segítenie, akik Jeruzsálem újjáépítésére visszatérhettek hazájukba. A Jeruzsálemtől elszakadtak közül azok, akiknek lelkiismerete felébredt és megérették a fogság okát, minden bizonnyal súlyos lelki válságot éltek át. Ez a fajta szenvedés nehezebben volt elviselhető azoknak a foglyoknak, akiket jobban érdekelt Izrael jövője, mint a külső körülmények okozta kellemetlenség és nélkülözés, aminek fogságuk miatt voltak kitéve. Jeremiás, Ezékiel és Ézsaiás üzenete volt a biztatás és reménység a foglyok számára. Írásaikban Ézsaiás is prófétált a bekövetkező babiloni fogságról (Ézs 39:6), de arról is biztosította a népet, hogy Círus idejében visszatérnek hazájukba. (Ézs 44:28) Izrael helyreállításának reménysége támadott fel azokban, akik hittek a próféták jövendölésében. Hazatérés Kr. e 539-ben

előállt nemzetközi válság, melynek során Perzsia kiterjesztette fennhatóságát Babilonra, elhozta a zsidók számára is annak lehetőségét, hogy Jeruzsálemben megkezdjék az ország helyreállítását. Ekkorra a fogságban levők között sokan már olyan kényelmesen berendezkedtek a „babiloni vizek” mellett, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyták a visszatérés lehetőségét. Jeruzsálem helyreállítása A Júdába visszatért zsidók nehézségekkel és ellenállással találták szembe magukat hazájukban, és ez késleltette a templom helyreállítási munkáit. (Ezsd 1:1, 6:22) Visszatérés Babilonból Círus hatalomra jutása után meghirdette, hogy az elhurcolt népek visszatérhetnek hazájukba, és istenieket saját templomaikban tisztelhetik. Rendeletében kijelentette, hogy az Úr a menny Istene utasította őt arra, hogy templomot építsen Jeruzsálemben. Ennek megfelelően visszaengedte a zsidókat Júda földjére A Babilonban maradókat pedig

arra buzdította, hogy arannyal, ezüsttel, állatokkal, különféle javakkal és önkéntes ajándékokkal segítsék a jeruzsálemi templom építését. Círus rendelete nyomán zsidók ezrei keltek útra. A király utasítására magukkal vihették a jeruzsálemi templomból Nabukadneccar által elzsákmányolt templomi edényeket. Ezsdrás könyvének 2 fejezetében leírtak szerint, kb 50000-en tértek vissza Jeruzsálembe. Zorobábel és Józsué azok, akik leginkább munkálkodtak azon, hogy rendet teremtsenek a meglehetősen zavaros körülmények között. Zorobábel Dávid házának vezető szerepét képviselte, míg Józsué a vallási ügyekben illetékes főpap volt. Letelepedés Jeruzsálemben Oltárt építettek Izrael Istenének, és ismét rendszeresítik a mózesi előírások szerinti áldozatok bemutatását (2. Móz. 29:38) Megünnepelték a sátoros ünnepeket A nép pénzzel és élelemmel látta el a kőműveseket és az ácsokat, akik az engedélyezett

építkezéshez építőanyagot igyekeztek beszerezni a föníciaiaktól. Hozzákezdtek a templom építéséhez Zorobábel és Józsué vezetésével. Amikor samáriai vezetőkhöz eljutott a jeruzsálemi templom újjáépítésének híre, megpróbáltak beavatkozni, mivel Jeruzsálemet tartományuk részének tekinteték. Círus és Kaurbüszész? Uralkodásának idejére megakadályozni a munka folytatását, amily csak Dárius uralkodásának 11. esztendejében Kr e 520-ban indulhatott be újra. Új templom A templom építését Zorobábel és Józsué ismét beindította (Hagg. 1:1-15) Nem sokkal ezután Zakariás is csatlakozott Haggeushoz és a népet az építkezés folytatására buzdította (Zak. 1:1) Dárius rendelete adott arra, hogy a szír tartomány királyi jövedelméből utalják ki a naponta bemutatott áldozatokhoz szükséges állatokat. Dárius politikai támogatáson kívül még a legközebbi birodalmi helytartót is anyagi segítségnyújtásra kötelezte. 5

év alatt készült el a templom, méreteiben ugyan megegyezett, de szépségében és kivitelezésében meg sem közelítette a salamoni templomot. A szövetség ládája is hiányzott a templomból A templom fölszentelésével egy időben a léviták és a papok ismét megkezdték rendszeres szolgálatukat, Mózes előírásainak megfelelően. A következő hónapban sor került a páska megünneplésére Eszter története E történet Xerxes (Kr. e 485-464) uralmára esik, és a Jeruzsálembe vissza nem térő, fogságban élők helyzetéről ad csak tájékoztatást. 2 Ezsdrás, a reformátor (Ezsd. 7:1-10-44) Ezsdrás jeruzsálemi tevékenységéről és a zsidó foglyok egy csoportjának az ő vezetése alatt történt visszatéréséről számol be. Ezsdrás szívügye volt Jeruzsálembe való hazatérés Ennek érdekében Artaxerxeshez folyamodott. A perzsa király támogatta kérést Artaxerxes anyagi támogatásban is részesítette A templomi szolgálatba állókat

adókedvezményben részesítette. Ezsdrás kb 1800 férfi és családtagjaik társaságában elindultak Jeruzsálembe – kb. 1600 km Reformok Jeruzsálemben A vegyes házasságokat felbontották. Új szövetséget kötöttek Istenükkel A hazatérteknek meg kellett jelenniük Jeruzsálemben. Az egész országban kivizsgálták a vétkes ügyeket Egy jóvátételi áldozatként bemutatott kossal ünnepélyesen semmisnek nyilvánították a vegyes házasságokat. Nehémiás Engedélyt kapott, hogy Jeruzsálembe menjen. – Várfalépítés – 52 nap alatt – védelem megszervezése A népek összeírása – Nehémiás személyes jó példája a vallásos életben – Ezsdrás kitűnő vallási vezető – Ezsdrás felolvas a Mózes törvényéből – Sátoros ünnep – bűnvallást tett a nép – a nép tizedet adott – a nép elkötelezte magát a templomi szolgálat támogatására A nehémiási program szombat megtartása – vegyes házasságok Nehémiás vallási

reformjaival és a templomi szolgálat jó rendjére való utasítással fejezi be tevékenységét. 3