Történelem | Középiskola » Nemzetiségek Magyarországon a XVIII-XIX.században

Nemzetiségek Magyarországon a XVIII-XIX. században 1.) A Rákóczi-szabadságharc utáni betelepítések a) Népességcsökkenés okai: 1711: Szatmári béke  lezárul a Rákóczi-szabadságharc 1703-1711: Rákóczi-szabadságharc 1683-1699: karlócai béke török kiűzésének háborúi 1678-1683: Thököly hadjárata Magyarország : Dél+Közép Török hódoltsághoz tartozott  1711-re a magyar lakosság megcsappant, Mo. ritkán lakott ország lett (4,5 millió fő) Nagyon kevés a jobbágy is. Elvadult sok helyen a táj, mert régen nem művelték meg. Megoldás: külföldről befogadni más népeket b) A betelepülés módjai: 1. Kormányzati telepítés: Az uralkodó hozatott népeket (ált. németeket) az országba Katolikusok legyenek. 2. Földesúri telepítés: Vallás a földesúron múlik. Fontos: katolikus földesúr katolikus jobbágy Nemzetiség nem számított (közelről: pl.: Erdélybe románokat) 3. Spontán bevándorlás: Amikor nem hívja

őket senki, csak jönnek pl.: 1690-ben török támadás  szerbek féltek török területen maradni  Mo Délvidékén települtek le + országon belül is vándorlás elsősorban Alföldre mennek, kevés munkás földesurak jobbágycsalogatásai ++ belső népszaporulat c) Betelepülő népek A Magyar királyság nemzetiségi összetétele a XVIII. században Svábok: (Dunántúl, Tolna, Baranya, Buda és Pest környékén Vecsés, Pilisvörösvár, Budakeszi, Temesköz) Szlovákok: (Felvidék  Magyarországon tótoknak nevezték őket  Alföld: szarvas) többnyire evangélikusok, általában délebbre húzódnak Románok: (Erdély, Temesköz) Vegyes lakosságú a magyarokkal Görög-keleti vallásúak Szerbek: Déli határvidék  É-felé vándorlás (Temesköz)  D-mentén települések (Szentendre) Horvátok: Ma is Mo. területén élnek, független királyság Könyves Kálmán óta Evangélikus vallásúak A XVIII.szd végére megduplázódik Mo

lakossága 9 millió főre Mo. több mint a fele nemzetiségi Magyarok kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban  Nacionalizmust (nemzetállamot) akarnak Akkoriban ez nem okozott problémát. A nemzetiségi kérdésnek nem volt súlya a XVIII. szd-ban 2.) Nacionalizmus megjelenése II József uralkodása alatt 1780-1790: II. József uralkodása 1785-ben: II. József bevezeti a nyelvrendeletet  hivatalos nyelv: német (ezelőtt: latin)  nagy felháborodást váltott ki a nemesség körében erre válasz: nemesi nacionalizmus Nagy fellendülés a magyar kultúrában. Ennek ellenhatásaként II József egységes birodalmat akart (felvilágosult eszmék szerint az a fontosabb, hogy valaki milyen ember és nem az, ki milyen néptől származik). A nacionalizmus a nemzetiségek körében is tért hódított  magyar ellenes él A nacionalizmusok egymás ellen is hatnak nyelv és kultúra (nyelvújítás, nemzeti kultúra újjáéledése, nemzet múltja iránt is

fellobban az érdeklődés) 3.) Reformkor: 1830-1848 nemzeti önállóságért való küzdelem Kossuth-ék szerint: ha a nemzetiségiek megkapják a magyar polgárjogot akkor ők cserében magyarosodni fognak ~ polgári tul./ szabadság (ez)  állam-nemzet koncepció tévedés 1844: magyar nyelv államnyelv lesz ~ nemzetiségek fellázadnak A nemzetiségi tömegek általában parasztok, szegények, magyar földesurak. Nemességük nincs (kivéve: horvátok). Papjaik vannak és a későbbiekben értelmiségük Általában az ország peremterületein élnek. Az ország középső részén magyarok élnek 4.) A pesti forradalom és a szabadságharc a) 1848. március 15: pesti forradalom 1848. március 15: a pesti forradalom kitörése  a forradalom győzött 1848. március 17: az uralkodó kinevezi Batthyányt miniszterelnöknek Az események egymást felhevítették! Együttműködtek a forradalmárok és a reformerek óriási diadal 1848. április 11: az áprilisi

törvények bevezetése  A kormány képviseli a végrehajtó hatalmat  Az uralkodó/nádora úgy adhat ki rendeletet, ha pesti miniszter írja alá ez: miniszteri ellenjegyzés törvénye  Nincs abszolutizmus  Dézsma = egyházi tized  Kaució = lekötött összeg, cenzúra sértése esetén lefoglalva  modern polgári Mo.-t teremtett meg feudalizmus eltörlése b) Nemzetiségi gyűlések létrehozása:  Nemzetiségi kérdés fontossága  Mo.-on a XVIIIszd végére nemzetiségiek többségben voltak  Reformkor nacionalista jellegű  Nemzetiségi mozgalmak fellángolása  Áprilisi törvények sértik őket  Többségük jobbágy, paraszt és szegény  Nemzetiségiek többsége kimaradt a szavazásból  fellázadtak  április, május folyamán nemzetiségi gyűlések voltak itt fogalmazták meg követeléseiket követeléseik: aki Mo.-on él, az mindenki magyar az, hogy ki hogyan beszél, az a magánügye c) 1848.

szeptember vége: a szabadságharc 1848. szeptember vége: a szabadságharc kitörése  nemzetiségiek a Habsburgokat támogatták remény: jutalom (amiért küzdöttek) szabadságharc leverése nemzetiségiek semmivel nem kapnak többet, mint a magyarok szabadságharc utolsó hónapjában: nemzetiségi törvény Sikerült megegyezni a nemzetiségi vezetőkkel, de ekkor késő volt 2 évig nyugodt állapot abszolutizmus 5.) A kiegyezés és a nemzetiségi törvény 1867: kiegyezés  nemzetiségek alávetett helyzetben voltak (magyar és osztrák az uralkodó nemzetek) 1869: nemzetiségi törvény Sokat enged a nemzetiségieknek Kollektív jogokat kapnak:  Szabadon alapíthatnak egyesületeket  Újságokat jelentethetnek meg saját nyelvükön  Iskolákat alapíthatnak  Ha adott területen 20%-ot meghaladták, akkor saját ügyeiket az anyanyelvükön is intézhették  egy nemzetiségi magyartudás nélkül leélhette az életét Mo.-on De! Ez nem elégíti

ki a nemzetiségieket! Mert: 1. a törvény végrehajtása nem megy zökkenőmentesen 2. vannak önálló országok (Szerbia, Románia)  anyaországukba vonzódnak 6.) Az I világháború 1914-1918: az I. világháború Az antant a maga oldalára akarja állítani a nemzetiségeket  ígéretek (pl. románok Erdélyhez fognak tartozni) a trianoni békében be is tartják 1918-20-ra szétesett az OMM ez okból