Történelem | Középiskola » A 1848-as forradalom vívmányai

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:202

Feltöltve:2010. március 12.

Méret:21 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A 1848-as forradalom vívmányai Március tizenötödike Pest-Budán A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. A „márciusi ifjak", Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János félresöpörtek minden óvatoskodást, és március 14- én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetéssel adnak nyomatékot. A „forradalmi csarnokból", a Pilvax kávéházból kilépve legföljebb tizenöten voltak. Néhány óra múlva Pest utcáin soha nem látott, húszezres tömeg hömpölygött. A tüzérek égő kanóccal állottak az ágyúk mellett, de senki sem mert tűzparancsot adni. A tömeg a zuhogó esőben akadálytalanul vonult át a hajóhídon föl a Várba. „A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vele, és reszketni méltóztatott", és öt perc alatt elfogadott minden követelést. Föltárultak Táncsics börtönének kapui. Az ujjongó

tömeg magát fogta kocsijába A forradalom törvényesítése A Habsburg-abszolutizmus helyzete egyszerre rendült meg Európában és saját országaiban. A forradalmi mozgalmakról érkező mind vészterhesebb hírek rábírták a bécsi udvart, hogy a magyar országgyűlés határozatait - megtoldva a pesti március vívmányaival - V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A liberális nemesség eddig kishitű tagjait is a jövőbe vetett bizakodás töltötte el Az országgyűlés elsőnek az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését iktatta törvénybe. A megyék pedig, a királyi szentesítést meg sem várva, azonnal kihirdették azt. A messzebbre látók a visszakozásnak, a feudális erők várható manővereinek is elébe akartak vágni. S valóban, március végén az udvar megpróbálta a jobbágyfölszabadítást elodázni, és a magyar kormány jogkörét a legfontosabb területen, a had- és pénzügyekben korlátozni. A mérleg nyelvét ismét a radikálisok

mozgósította pesti nép jelentette. A nagy erejű tüntetésre a bécsi Burg visszavonulót fújt Az utolsó rendi országgyűlés lázas jogalkotó munkával két hét alatt lerakta egy új Magyarország alapjait. A törvényeket a király - ünnepélyes külsőségek között - április 11-én szentesítette Megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság, amelynek alapján az úrbéres földek csorbítatlanul a volt jobbágyok tulajdonába mentek át. A kártérítést az állam vállalta magára Ez volt Közép- és Kelet-Európa történetében a legradikálisabb, a parasztok szempontjából a legelőnyösebb jobbágyfölszabadítás. A választójogot a korabeli Európában egyedülállóan alacsony vagyoni határhoz (cenzushoz) kötötték. A lakosság nagyobb hányada szavazott (a férfiak 1/4-1/3 része), mint Angliában. Megszűnt az előzetes cenzúra A parlamentben, a megyegyűlésben folyó tanácskozásról korlátlanul lehetett tudósítani. A parlamentben zárt

ülésen nem is lehetett érvényes határozatot hozni. Voltak persze nyitva hagyott kérdések. Az országgyűlés nem rendezhette például egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatokat, hiszen a dinasztia trónja csak megingott, de nem omlott össze. Nem fejezte be a parasztság terheinek fölszámolását Történelmi előzmények, külföldi minták híján nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait. (Az általános szabadságjogokban mindenki egyenlően részesült.) Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy reformtörvények formájában forradalmi alaptörvény született. Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül végbement. Lezajlott a törvényes forradalom Az átalakulás törvényességét senki sem vonhatta kétségbe, és ez a konzervatívok jó részét és a hadsereget is az új államhatalom iránti engedelmességre késztette. Áprilisi törvények A 31 cikkelyből álló 48-i törvénykönyv a márciusban kivívott

függetlenség és a polgári átalakulás dokumentuma. Részei többek között: független magyar felelős minisztérium alakítása; országgyűlés évente ülésezik; az országgyűlés követeinek népképviselet alapján történő választása; közös teherviselés; az úrbér és az azt pótló szerződések alapján gyakorlatban volt szolgálatok, dézsma és pénzbeli fizetések megszűntetése; sajtószabadság