Történelem | Középiskola » Az ipari forradalom

Az ipari forradalom I. Az ipari forradalom 1. Mit nevezünk ipari forradalomnak?:  jelentése: az iparban lezajlott gyors ugrásszerű minőségi változás  kibontakozása: XVIII. szd vége – XIX szd első fele a klasszikus ipari forradalom időszaka Angliából indul  Európa nyugati fele 1. Angliában több évszázada szilárd kapitalizmus van (piaci verseny) 2. Manufaktúrák (gépesítés, gépsorok, munkamegosztás) 3. Tömeges szabad munkaerő  bérmunkások 4. Olyan termék, amelyre folyamatosan van tömeges kereslet  ilyen pl: textilipar  Találmányok:  gőzgép (James Watt)  szövőgép (Cartwright)  fonógép (Hargreaves)  Textiliparban elindul a gépesítés  gépesítés kezdődött a tömegfogyasztási cikkek előállításában a textilipar vált a „húzó” iparággá  gyárak jönnek létre  ehhez: vas+szén  bányászat, vaskohászat =>nehézipar  közlekedés  1807: (Fulton) gőzhajó feltalálása 

1825: (Stephenson) gőzmozdony feltalálása  sínek 2. Az ipari forradalom előfeltételei: a) tőke áramlott a mezőgazdaságba b) a mezőgazdasági termelés növekedése: - háromnyomásos gazdálkodást fölváltotta a vetésforgó - takarmánynövényeket termesztettek  megnőtt az állatállomány - a földeket rendszeresen trágyázták c) jól működő hitelszervezet: - megalakult az Angol bank d) kikötők 3. Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata:  gépesítés  vasútépítési láz lett úrrá  gépek előállításának gépesítése  gépgyártásban megjelentek a forgácsológépek  a nehéziparba áramlottak a fölhalmozott hatalmas összegek II. Az ipari forradalom társadalmi és politikai következményei: 1. Társadalmi következményei: a) Negatív hatások: - új réteg megjelenése: ipari munkásság (proletárság)  újfajta kultúra: proletariátus  igénytelen kultúra - munkásnegyedek kialakulása (faluból

elköltöztek) - nagy a nyomor a munkásnegyedekben  szűkösen éltek anyagilag és helyileg is - „lakótelepek” kialakulása - céllövölde, alkoholizmus megjelenése - prostitúció megjelenése/újjáéledése - környezetszennyezés megjelenése (Manchester, Liverpool, Leeds) - angolkór megjelenése ( O – láb, napfény hiánya csontok) - vidéken a mg. is gépesedik nagyon sok emberre nincs szükség felözönlenek a városba (urbanizáció folyamat) - nincsenek munkásvédelmi törvények gyáras azt vesz fel és bocsájt el akit akar - munkaidő nagyon sok (napi 12-14 óra) - gyakran nőket is alkalmaztak olcsóbban - gyermekmunkák (napi 6-8 óra) b) Pozitív hatások: - a vasúttal lerövidült az utazási idő - demográfiai robbanás: a népesség ugrásszerű növekedése 2. Az ipari forradalomra adott válaszok: Mozgalmak: a) ludditák (géprombolók): - gépek miatt munkanélküliek lettek éjszakánként szétverték a gépeket 

leveleket hagytak Ludd tábornok aláírással rendőrségi ügyek b) szakszervezetek: - munkások munka után összeültek és választottak maguk közül vezetőket - sztrájkokat szerveztek (munkabeszüntetés)  profitkiesés a tőkésnek - büntették a sztrájkolókat - szakszervezeti vezetőket kirúgták - segélypénztárak bevezetése (aki vállalta az pénzt fizet folyamatosan, ha valakit kirúgnak  kap a segélypénztárból pénzt) - pénztárakat támogatták a tőkések c) chartisták: - legfontosabb céljaik:  3 órás munkaidő  nőket, gyerekeket ne alkalmazzanak - követelésük: mindenki kapjon választójogot a választójog cenzushoz volt kötve remény: munkaképviselőik bejutnak a parlamentbe - 1848-ig tart a chartista mozgalom - virágkora: 1848-as évek, utána hanyatlik - újságuk: Észak Csillaga - kiterjedt mozgalom! d) szocialisták: - társadalmi igazságot akartak - eszméje: a) pénz: csere eszköze  céllá válik

„szabadság, egyenlőség, testvériség” b) szabadság Angliában egyenlőség  rendszert meg kell másítani 1. utópista szocialisták: (Owen, Fourier, Saint-Simon) - létrehoztak termelőközösségeket (világtól elzártan)  falanszter : mesterséges termelőközösség minden vagyonuk egy házban, termelnek és naponta cserélnek egy más közt  gyakorlatban működésképtelen néhány év alatt csődbe megy 2. kispolgári szocialisták: (Proudhon, Blanqui) - álljanak össze a munkások és csináljanak szövetkezeteket - magántulajdon helyett szövetkezeti tulajdon 3. marxisták: (Karl Marx, Friedrich Engels) - marxizmus: filozófia: elvont rész, nem a tudat határozza meg a létet, hanem a lét a tudatot Isten nincs  ember nem más mint a termelési viszonyainak összessége - Marx fő műve: A tőke 1848: nézetei összefoglalása: Kommunista Kiáltvány „Világ proletárjai egyesüljetek” Nemzetközi Munkásszervezetek

létrejöttek: Internacionálé