Történelem | Középiskola » Az Anjou-kor gazdasága Magyarországon

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:200

Feltöltve:2010. március 06.

Méret:58 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Az Anjou-kor gazdasága Magyarországon 1. Mo helyzete az Árpád-ház kihalása után: - 1000-1301: az Árpád-ház uralkodása - 1301: az „utolsó aranyágacska”- III. András halála  Árpád-ház kihalása az utolsó Árpádok alatt meggyengült a királyi hatalom ország jogilag egységes maradt, de a hatalom a tartományurak kezébe került - 1301-1308: kiskirályok uralkodásának időszaka a leghatalmasabb: Csák Máté  úgy gondolták, hogy az ő joguk az új király megválasztása 2. Károly Róbert trónra jutása: A trónért (az Árpád-házzal rokon) 3 dinasztia vetélkedett: 1.Anjou - Károly Róbert - Anjou (francia család sarja), francia eredetű nápolyi uralkodócsalád - ő az első trónkövetelő; már III. András uralkodása idején megjelent - leányágon Árpád-házi V. István unokája - az itáliai kereskedők és a pápaság támogatását bírta 1307-ben az esztergomi érsek egy alkalmi koronával megkoronázta De! a

tartományurak, továbbá a középkori egyház nem fogadták el tényleges megkoronázásnak  arra hivatkoztak, hogy nem a Szent Koronával történt a koronázás 2.Premysl - Vencel - cseh származású - a főúri csoportok támogatását bírta - 5 éves volt, így nem volt alkalmas az uralkodásra, ennek ellenére megválasztották királynakapja lemondatta (Ottónak szánta a trónt) 3.Wittelsbach Ottó - bajor származású - nem voltak hívei Mo.-on, csak külső támogatói voltakhatalma ingatag - az egyik kiskirály (Kán László) egy ideig foglyul ejti a Szent Koronával együtt, majd Ottó elmenekül Mo.-ról a korona nélkül Károly Róbert marad az egyedüli trónkövetelő 1312-ben: Kassa város lakói meggyilkolták Aba Amádét, Károly Róbert (őt hívták segítségül) legyőzte a kassai polgárokkal szembekerült Amádéfiakat a rozgonyi Csatában  Károly Róbert első jelentős győzelme innentől kezdve sorra legyőzte a kiskirályokat

(kivéve: Csák Mátét) ok: a kiskirályok nem egyesültek 1317: Kán László kiadja a Szent Koronát és ugyanezen évben ezzel is megkoronázzák Károly Róbertet  székhelye Temesvárról Visegrádra költözik 1321: Csák Máté meghalt Károly Róbert lett Mo. teljes körű ura 3. Károly Róbert uralkodása (1308-1342): - visszaszerezte a királyi birtokok jelentős részét a bárókat lecseréli saját híveire, a várbirtokok jövedelmét híveinek adományozta létrejött az őt támogató köznemesekből egy új bárói réteg kezükbe adta a várbirtokok irányítását, így jövedelmük a király kegyétől függött ( honorbirtok- a földterület a tisztséghez jár – a föld a királyé marad – addig a megjutalmazotté a föld, amíg szolgálatot teljesít) - a magyar haderőt a király hadserege, a bárói, a vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasság alkották támadó hadjáratok alkalmával fizetnie kellett a

nemeseknek 4. Magyarország gazdasága Károly Róbert uralkodása alatt: 1.) Regálé - Az uradalmak bevételei a tisztségviselők vagyonát, nem pedig a királyi kincstárat gyarapították, így szükségessé vált az államháztartás reformja a királyi bevételek alapját a regálé (ma: áfa) jövedelmek ( királyi felségjog alapján szerzett jövedelmek) biztosították pl.: kamarahaszna, hídpénz, vámok, királyi monopóliumok (egyedáruság) - Károly Róbert lemond a kamarahasznáról (pénzrontásról) helyette jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett (1ft= kb.1ökör ára)  egész Európában keresett valutává vált 2.) Kapuadó - A jövedelem (pénzrontás) pótlására bevezette a kapuadót (jobbágyportánként kellett fizetni évente) „Akinek a kapuján egy szénásszekér átfér, annak kell fizetnie.” (ma: SzJA; különbség: csak a jobbágyok fizették, a nemesek a XIX. szd-ig adómentesek) 3.) Harmincadvám Növelte a

jövedelmeit a harmincadvám bevezetésével (kereskedelem megvámolása) + sóregálé 4.) Bányaregálé - Ha a földesúr talált egy bányát a földjén, akkor azt a király megkapja. - ösztönzés a bejelentésre: bánya jövedelmének 1/8-a a királyé, 1/3-a a földesúré (1/24-e)  ugyanis: bányaművelés joga a királyé (ettől regálé)  urbura (bányabér)  érdekelté váltak a bányák feltárásában, és ennek köszönhetően válhatott Magyarország Európa legnagyobb aranykitermelőjévé és lett második az ezüstkitermelésben - Károly Róbert fontos jövedelemforrásnak tekintette a városokat  igyekezett számukat szaporítani, kedvezményekkel segíteni fejlődésüket: Kedvezmények: a) Szabad királyi városok: - már a királyi kincstárnak és az egyháznak adóztak, nem a földesúrnak - önkormányzatot, bírót és papot választhattak - a királyoktól további kiváltságokat kaptak: vámmentesség vásártartási jog

árumegállítói jog b) Mezővárosok: - adójukat évente egy összegben a földesúrnak fizették, választhattak bírót és esküdteket - De! a földesúr továbbra is beleszólhatott az igazságszolgáltatásba Szaporodás érdekében: - a bevándorlás, a betelepülés ösztönzése  benépesültek az eddig lakatlan felvidéki erdőségek a Morvaországból érkező szlávokkal  betelepültek Erdélybe a főleg juhtenyésztéssel foglalkozó románok - Az ország gazdasága szépen fejlődött: kialakult a háromnyomásos gazdálkodás, a szőlőművelés és a föld megműveléséhez már nehézekét alkalmaztak. Az ipar céhes kereteken belül virágzott továbbra is. A nagyszabású reformok serkentették az árutermelést és a pénzgazdálkodást. A pezsgő gazdasági élet fellendítette a külkereskedelmet is. Hátrányt jelentett: hogy a fő nyugati külkereskedelmi úton Bécs árumegállító joggal rendelkezett. Ezen próbált segíteni az

1335-ben kötött megállapodás egy új Bécset megkerülő útvonal kialakításáról. A találkozón a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó vett részt. 5. 1335 Visegrádi királytalálkozó a.) Résztvevői: - Károly Róbert (magyar király) - III. Kázmér (lengyel király) - Luxemburgi János (cseh király) b.) Témája: Magyarország  Csehország  Lengyelország  ezen a 3 országon átívelő útvonal kiépítése c.) Cél: Bécs árumegállító jogának kijátszása. Miszerint megszabott áron minden kereskedőnek fel kellett ajánlania portékáját, ami maradt, azt vihette tovább a határon kívülre. Szövetkeznek a Német-római Császárság és az osztrák herceg ellen.  Sikertelen próbálkozás