Jogi ismeretek | Gazdasági jog » PSZF Gazdasági jog 1 jegyzet, 2000

I. Fejezet: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI I.: AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE 1. Az államhatalmi ágak megosztása El kell különülnie egymástól és kiegyensúlyozott arányban kell működnie a három hatalmi ágnak: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói ágnak. Egyik ág sem veheti át a másik feladatát, egyiknél sem összpontosulhat olyan hatalom, mely diktatórikus hatalomgyakorláshoz vezethetne. A hármas tagozódás a Magyar Köztársaság Alkotmányában: - Országgyűlésről (törvényhozó - a kormányról (végrehajtó hatalom) - bírói szervezetről Az államhatalom helyi szervei az önkormányzatok. 2. Államhatalmi, népképviseleti szervek (törvényhozó hatalom) Az állam meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező tartós közössége, mely a közösség felett főhatalmat gyakorol. Az állam fő feladatai és céljai a külső védelem, továbbá a belső biztonság és rend

megszilárdítása, az emberi együttélés rendezett és jogszerű feltételeinek biztosítása. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Minden kötelező törvény végső forrása a nép akarata A nép ezt jellemzően közvetett módon (képviselők) gyakorolja, de ismert a közvetlen mód is (népszavazás) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés, mely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. 2.1 Az Országgyűlés Főbb jogkörei: - Megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát - Törvényeket alkot o Jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását o Meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ennek keretében dönt a kormány programjáról o Megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, s így meghatározó

szerepe van a külpolitikában o Megválasztja a közjogi méltóságokat (köztársasági elnök, miniszterelnök, Legfelsőbb Bíróság elnöke, stb.) o Közkegyelmet gyakorolhat. Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják 4évi időtartamra. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és működése – az Alkotmányban meghatározott feloszlás vagy feloszlatás rendkívüli esete kivételével – az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. 2.2 A helyi önkormányzatok A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják A helyi önkormányzat jogi személy 1

Az önkormányzatok a Magyar Köztársaság területi tagozódásához igazodóan lehetnek: a Települési önkormányzatok  községi önkormányzat,  városi önkormányzat  fővárosi kerületi önkormányzat. b megyei (fővárosi) önkormányzatok A települési és a megyei önkormányzatok egymással semmilyen alá- vagy fölérendelési viszonyban nincsenek. A helyi önkormányzatok önállósága anyagilag és szervezetileg biztosított, a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. A helyi önkormányzati feladatokat a helyi képviselő-testület gyakorolja. 3. A végrehajtó hatalom (közigazgatás) szervei 3.1 A kormány A végrehajtó hatalom, illetve az államigazgatás legfelsőbb szerve, mely miniszterelnökből és miniszterekből áll. A kormány irányítja a minisztériumok munkáját, a rendőrség és a rendészeti szervek működését és a fegyveres erőket A kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki,

és határozatokat hoz. A Kormány feladat és jogköre: - Biztosítja a törvények végrehajtását - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket - a megyei közigazgatási hivatalok útján biztosítja a hely önkormányzatok törvényességi ellenőrzését - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről - közreműködik a külpolitika meghatározásában, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt. A Kormány működéséért az Országgyűlés felelős, tevékenységéről rendszeresen köteles beszámolni. 3.2 Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal A Kormány a helyi önkormányzatok működésének törvényességét a megyei közigazgatási hivatalok útján biztosítja. A megyei közigazgatási hivatal törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott körben első fokú hatósági

jogkört is gyakorol, de legjellemzőbb feladataként elbírálja az első fokon polgármester (főpolgármester) vagy a jegyző első fokon hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. 3.3 Önkormányzati hivatalok A polgármesteri hivatal tagozódásának, munkaszervezetének kialakításáról a képviselőtestület dönt, figyelembe véve a település lakosságának számát és az ellátandó feladatokat. A hivatalt a polgármester a jegyző útján irányítja. Az önkormányzat köteles gondoskodni megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező jegyző kinevezéséről. A jegyző tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein is, jogsértő működés vagy döntés esetén jelzési kötelezettsége van A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, vezeti a hivatalt, és hatósági ügyekben dönt. 4. Bíróságok A bíróságok legfontosabb feladata az igazságszolgáltatás. A rendes bíróságok

tevékenysége három elkülöníthető ügyfajtára terjed ki: 2 - a polgári jogi jellegű ügyek a büntető jogi ügyek a közigazgatási döntések elleni jogorvoslatok. Az új bírósági szervezet négy lépcsős: - helyi bíróság - megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) - táblabíróság - Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Bíróság (első fokú) hatáskörébe tartoznak a munkaviszonyból, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek. A megyei bíróságok (Fővárosi Bíróság) keretében működnek a cégbíróságok, melyek vezetik a cégek megalakulását és változásait tartalmazó cégnyilvántartást, valamint ellátják a cégjegyzékbe bejegyzett gazdálkodó szervezetek működésének törvényességi felügyeletét. A bírósági végrehajtók a jogerős bírósági határozatokban pénzfizetésre és egyéb magatartásra kötelezett személyeket ill. szervezeteket szükség

esetén állami kényszer alkalmazásával is a teljesítésre szorítják. Közjegyzők: az állampolgárok és a jogi személyek részére közokiratot készítenek, okiratot vagy pénzt vehetnek és megőrzésre 5. Ügyészségek A Kormánytól független szervezet, közvetlenül az Országgyűlésnek felelős. Legfőbb ügyész által irányított. Feladata: - gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről - üldözi az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető cselekményeket - magas szintű jogszabályban meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett - a bírósági eljárásokban a vádat képviseli - a büntetés-végrehajtás törvényessége felett felügyeletet gyakorol - törvénysértés esetén fellép a törvényesség érdekében 6. Alkotmánybíróság Olyan független jogállású speciális bíróság, amely általános érvényű döntést hozhat

arról, hogy a törvények és más jogszabályok rendelkezései nem ütköznek-e az Alkotmányba, továbbá eljárhat a hatáskörébe tartozó alkotmányjogi vitákban is. Alapfeladatai: - a törvények és más alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata (megsemmisítése) - alkotmányos alapjogok védelme a törvényalkotásban Törvénytervezet esetén felkérésre előzetes véleményt nyilváníthat arról, hogy a tervezet nem ellentétes-e az Alkotmánnyal. 7. Az Országgyűlési biztosok Feladata, hogy az alkotmányos jogokkal, ill. a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen Az országgyűlési biztost a köztár- 3 sasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat (pl.: adatvédelmi

biztos) Ha az ügyben jogerős határozat született, az Országgyűlési biztoshoz ennek közlésétől számított 1 éven belül lehet beadvánnyal fordulni. Az Országgyűlési biztos nem hatóság, szankciót nem alkalmazhat, a rendelkezésére álló leghatékonyabb eszköz a nyilvánosság. Az adatvédelmi biztos: - ellenőrzi az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok megtartását - kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket - gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről II.: JOGI ALAPFOGALMAK 1. A jog lényege, jogforrások A jog az állam által alkotott vagy szankcionált, és a társadalom valamennyi tagjára kötelező, kikényszeríthető magatartási szabályok összessége. Az állam és a jog szorosan összefonódó intézmények: - Az állam létezését a jog legitimálja, az állam működésének jogi keretei vannak, az állami szervek jogszabályok segítségével látják el feladatukat - A jogot viszont az állam jellemzően saját szervei

útján alkotja és juttatja érvényre. Jogképzési módok: - szokásjog - bírói jog - állami jogalkotás (törvényhozási jog): A jogképzési, ill. jogfejlesztési módok közül az erre feljogosított állami szervek jogalkotó tevékenysége a legjelentősebb. A jogforrás arra a kérdésre ad választ, hogy mely szerv és milyen formában alkothat jogszabály. A belső jogforrás körébe azok a szervek tartoznak, amelyek a jogszabály megalkotására felhatalmazást kaptak (pl.: Országgyűlés, Kormány, stb) A külső (alaki) jogforrás pedig az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül (pl.: törvény, kormányrendelet, stb) 2. Jogszabályok hierarchiája, érvényesség, hatálya A jogalkotó hatásköröket az Alkotmány és a jogalkotási törvény szabályozza. Az Alkotmány szerint: az Országgyűlés törvényt a Kormány rendeletet a miniszterelnök és a miniszter rendeletet az

Önkormányzat rendeletet alkothat. A jogforrási hierarchia működésének kiegészítő eleme négy ősi jogtétel: - a törvénynek általánosnak kell lennie, azaz nem vonatkozhat meghatározott személyre - az azonos szintű, de később meghozott jogszabály alkalmazhatatlanná teszi a korábbit, vagyis mindig az utolsó parancs az érvényes - a különös és az általános szabály közül az időrendre tekintet nélkül a különös alkalmazandó - a rendelkezéseknek főszabályként nem lehet visszaható hatálya, mert különben a jogszabályoknak egyáltalán nem lenne kötelező ereje. 4 A jogforrások nem azonos rangúak. - A jogforrás hierarchia élén az Alkotmány áll. Az Alkotmány az írott jog legmagasabb szintű jogszabálya. Megalkotásához és megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. - Ezután a hierarchiában a törvények következnek, melyeket szintén az Országgyűlés alkot meg. Alakja:

évszám + római szám + tv - Következő szint a kormányrendelet. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes - Következő a miniszteri rendeletek. A kormány elnöke és tagjai a törvényben meghatározott hatáskörükben rendeleteket adnak ki A rendeletalkotási jogkör feltétele, hogy a törvény vagy kormányrendelet meghatározott tárgykörben a minisztert rendelet alkotására felhatalmazza. - A legalsó szinten az önkormányzati rendelet áll. Ezt a helyi képviselőtestület alkotja a helyi társadalmi viszonyok rendezése céljából. Az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal A nemzetközi szerződések egy része csak az államok közötti kapcsolatokról rendelkezik, olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyet az államok teljesítenek egymásnak. Ezeket a Magyar Közlönyben közzé kell tenni A nemzetközi szerződések másik csoportját azok a szerződések alkotják, amelyekből a szerződő államokban

lévő magánszemélyekre és jogi személyekre nézve közvetlenül jogok keletkezhetnek vagy kötelezettségek hárulhatnak Ezeket a Magyar Közlönyben törvénnyel, vagy kormányrendelettel ki kell hirdetni. A szabványok közül jogszabály kizárólag Nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezően alkalmazandónak. A nemzeti szabvány hatálya a termelő, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet végző szervekre és személyekre terjed ki. A jogszabály érvényességének együttes feltételei: - a kibocsátásra jogosult szerv hozza meg - ne legyen ellentétes magasabb rendű jogszabállyal - az adott jogszabály meghozatalára előírt eljárási szabályokat be kell tartani - a jogszabályt az előírt helyen és módon ki kell hirdetni A jogszabály hivatalos kihirdetése a Magyar Közlönyben történik. A Kormány hivatalos lapjában a Határozatok Tárában és az egyes minisztériumok tárcalapjaiban az általuk irányított, vagy

felügyelt szervek munkája szempontjából fontos határozatok és utasítások ismerhetők meg. Jogot és kötelességet csak hatályos jogszabály állapíthat meg. A jogszabály hatályossága általánosságban azt jelenti, hogy az adott jogszabály alkalmazandó A jogszabály hatálya annak alkalmazhatóságát jelenti. Minden jogszabálynak szükségképpen van területi, időbeli és személyi hatálya, amely megvonja érvényesülési, alkalmazhatósági körét, azt, hogy hol, mikor és kire nézve kötelező. A. Területi hatály A jogszabály mely földrajzi területen kell alkalmazni. B. időbeli hatály A jogszabályt milyen kezdő és befejező időpont között kell alkalmazni. A legkorábbi kezdőpont a kihirdetés napja lehet Visszamenőleges csak akkor lehet, ha a jogalanyok körére kedvezőbb jogokat biztosít, vagy enyhébb kötelezettségeket állapít meg C. Személyi hatály 5 A jogalanyok mely körére vonatkoznak az adott jogszabályban foglalt jogok és

kötelezettségek. 3. Jogszabály szerkezete, értelmezése A jogszabály a jogrendszer legkisebb eleme. A jogszabály három szerkezeti eleme: 1) tényállás (hipotézis) azon körülményeket írja le, amelyeknek bekövetkezése esetére a jogszabály meghatározott magatartást parancsol. 2) rendelkezés (diszpozíció), amely meghatározza a követendő magatartást a tényállás bekövetkezése esetére. Diszpozíció jellege alapján lehet:  kógens (kötelező): feltétel nélkül kötelez, attól függetlenül, hogy a felek rendelkeztek-e az adott kérdésben, sőt a felek eltérő akarata ellenére is érvényesül.  diszpozitív (megengedő, hézagpótló): az eltérés megengedett, ez csak akkor érvényesül, ha a felek egymás között másképpen nem rendelkeznek. 3) jogkövetelmény, mely lehet  szankció: a joghátrányt (büntetést) jelenti, amit a törvény a rendelkezés megsértése miatt kilátásba helyez  joghatás: ha valaki a rendelkezésnek

megfelelő magatartás tanúsít. 4. Jogalkalmazás A jogszabályok érvényre juttatásának legfőbb és államilag szervezett módja a hivatalos jogalkalmazás. Ezt elsődlegesen az igazságszolgáltatás (bíróság) gyakorolja, de jogalkalmazó szervek az államigazgatási (közigazgatási) szervek és esetenként egyéb szervezetek és intézmények is A Legfelsőbb Bíróság általános érvényű magyarázatai (irányelv, elvi döntés) a jogalkalmazói bírói szerveket kötik 5. A jogrendszer tagozódása (jogágak) A jogrendszer egy meghatározott államnak adott időpontban létező jogi normáinak összessége. A jogrendszer a jogszabályoknak rendszerszerűen összefüggő megjelenése Jogágnak nevezzük az azonos nemű életviszonyokat és társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összességét. A jogágak összessége alkotja a jogrendszert Legfontosabb jogágak: - államjog (alkotmányjog) - büntető jog, büntet eljárási jog -

polgári jog, polgári eljárásjog - munkajog - földjog - családjog - államigazgatási (közigazgatási) jog - pénzügyi jog - nemzetközi jog, nemzetközi magánjog III.: A MAGYAR ÉS A KÜLFÖLDI JOGOK KAPCSOLATA, JOGHARMONIZÁCIÓ 1. A nemzetközi magánjog alkalmazási területe Országhatáron túlnyúló kapcsolatok két vagy több állam joga ütközhet egy jogvita rendezésénél (kollízió). 6 A nemzetközi magánjog szabályai adják meg a választ arra, hogy a külföldi elemeket is tartalmazó jogvitában melyik állam jogát kell alkalmazni és milyen joghatósági és eljárási szabályok szerint kell majd eljárni. A nemzetközi magánjog az alkalmazandó jog meghatározását az ún. kapcsoló elv segítségével végzi el. Néhány fontosabb kapcsoló elv: - állampolgárság - lakóhely - jogi személy honossága (székhelye) - a dolog fekvése helyén érvényes jog - a lobogó joga (hajóknál és repülőgépeknél) - a jogcselekmény létrejöttének

helyén érvényes jog - fizetésre kikötött valuta - eljáró bíróság joga (lex fori) - a felek által választott jog (kikötött jog).: a kötelmi jog általánosan elfogadott kapcsolóelve A nemzetközi magánjog az egyes államok közötti jogok összeütközéséből eredő problémákat csak annyiban oldja meg, hogy meghatározza az alkalmazandó nemzeti jogot. Nemzetközi viszonosság: két állam közötti kölcsönösen egyeztetett gyakorlat alapján kerül sor a kollíciós normák alkalmazására. Szabványszerződések (blanketták) és a nemzetközi kereskedelmi szokványok alkalmazása, stb. Ezek tömeges elterjedése, széleskörű ismertsége miatt nem szükséges egyes szerződési elemek részletező leírása, hanem elég lehet egy-két szóval vagy betűvel utalni rájuk 2. Magyar jogrendszer fejlődése a rendszerváltásig Kezdetben a római jog, a kánonjog és a kereszténység hatott meghatározó módon a jogfejlődésünkre. A kiegyezést követően a

magyar polgári jog egészen a II vh-ig a nyugateurópaihoz hasonló módon fejlődött A II vh után a Szovjetunióban is alkalmazott központi tervezési struktúra átvétele visszavetette a ny.-európai integrációs folyamathoz kötődő kapcsolatainkat 1988-ban Magyaro kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött az EK-val, és diplomáciai kapcsolatot létesítettek. 89-90-ben az EK Magyar o-t az ún Phare program keretében a piacra jutás terén a gazdasági segítőakciók, ill. tanácsadás formájában támogatta. 3. Az Európai Közösségek és azok tagállamaival kötött Társulási Megállapodás jelentősége A rendszerváltás a magyar jogrendszer jelentős átalakításával járt, de a jogrendszer változása, dinamikus fejlődése ezzel nem ért véget, az Európai Közösséghez való tervezett csatlakozásunk vált a jogfejlődés meghatározó elemévé. Társulási Megállapodás (1994. évi I tv) célja: - megfelelő keretet adjon a Felek

között olyan politikai párbeszédhez, amely szoros politikai kapcsolatok kifejlesztését teszi lehetővé - fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között - haladást érjen el közöttük azoknak az egyéb gazdasági szabadságoknak megvalósításában, amelyeken a Közösség alapul - új szabályokat, politikákat és gyakorlatot létesítsen, amelyek Magyarországnak a Közösségbe történő integrációja alapján képezik - előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést 7 - segítse Magyarországnak a gazdaság fejlesztésére, valamit a piacgazdaságra való átállás befejezésére irányuló erőfeszítéseit a társulás ténylegessé tételét szolgáló, megfelelő intézményeket hozzon létre. A Társulási Megállapodásban a szerződő fél a magyar állam. 4. A Társulási Megállapodás tartalma A Társulás két elvileg öt évig tartó egymást követő szakaszból áll. Az

áruk szabad mozgása tekintetében a tíz év alatt fokozatosan szabadkereskedelmi övezet létrehozását vállalták. Az import- és exportvámokat valamint minden exportra vonatkozó mennyiségi korlátozást meghatározott menetrend szerint fokozatosan el kellett törölni. Nem lehet a már alkalmazott vámokat, illetőleg terheket növelni, van új vámot, új mennyiségi korlátozást bevezetni. Dolgozók mozgása: jellemzően kétoldalú megállapodások az irányadók Letelepedés terén a felek célja a hazaival egyenlő elbánás biztosítása Nemzetközi fizetések, a tőke mozgása és a versenyfeltételek biztosítása körében a feltételek liberalizálása A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmének javítása Jogharmonizációval a Közösség jogszabályaihoz közelítés. Jogszabályok közelítése a következő területekre terjed ki: - vámjog - társasági jog - bankjog - vállalati számvitel és adózás - szellemi tulajdonjog - a

dolgozóknak a munkahelyen történő védelme - pénzügyi szolgáltatások - versenyszabályok - élet és egészség védelme - élelmiszer-jogszabályok - a fogyasztói érdekvédelem, ideértve a termékfelelősséget - közvetett adózás - műszaki szabályok és szabványok - fuvarozás - környezetvédelem Ehhez a Közösség technikai segítséget nyújt, pl.: - szakértők cseréje - információk szolgáltatása - szemináriumok szervezése - gyakorlatban való képzés - segítséget a közösségi jogszabályok fordításában. Elmondható, hogy a közösségi jog hosszú távon a magyar jogrendszerre is meghatározó erővel fog hatni. 5. Az Európai Közösség joga Az Európai Közösség olyan jogokat és kötelességeket teremt az egyének számára, amelyeknek érvényt lehet szerezni a bíróságok előtt is. 8 A közösségi jog által szabályozott kérdésekben a közösségi jog minden más jogi normával szemben elsőbbséget élvez, beleértve az egyes

tagállamok belső jogszabályait is. 6. Az Európai Közösség Bírósága Ez Európai Közösség Bíróságának (luxemburgi székhely) legfőbb feladata a közösségi jogbiztonság megteremtése, amelyet a jogi formát nyert integrációs döntések bírói kikényszerítésén túl, esősorban a közösségi jog egységes értelmezésén keresztül valósít meg. Egyúttal fejleszti is a közösségi jogot Legjelentősebb ügyekben az elnök vezette teljes ülés (min. hét fő), magánszemélyek kereseteinél a bírák 3-5 főből álló tanácsban ítélkeznek A bírósághoz beérkezett ügyeket a főügyészek vizsgálják meg, akik véleményüket az aktához csatolják. 89 óta kisebb ügyekben az Európai Közösség Bíróságának Elsőfokú Bíróság jár el, főügyész részvétele nélkül. 9 II. Fejezet: A POLGÁRI JOG RENDSZERTANI ALAPJAI I.: A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZERKEZETE 1. A polgári jog fogalma, alapelvei A polgári jog jogrendszerünk

legterjedelmesebb jogága, mely számos részterületet foglal magába. Jellemzője, hogy az érdekviszonyok folytán együttműködésre késztetett, egyenjogú és egymás mellé rendelt felek – kölcsönös előnyökre is épülő – vagyoni kapcsolatait szabályozza. A vagyoni viszonyokon túlmenően szabályozza a személyek személyhez fűződő jogainak védelmét is, melyek vagyoni és nem vagyoni vonatkozásai egyaránt vannak. Ez utóbbi részterülethez kapcsolódik a szellemi alkotások joga, melynek alapvető keretszabályait a is a Polgári Törvénykönyv tartalmazza A polgári törvénykönyv hat részből, s azon belül címekből, majd fejezetekből áll: - bevezet rendelkezések (ebben a részben az alapelvek) - személyek - tulajdonjog - kötelmi jog (szerződések, szerződésen kívüli károkozás, jogalap nélküli gazdagodás) - öröklési jog - záró rendelkezések A polgári jog főbb alapelvei: - a vagyonhoz és a személyhez fűződő jogok

védelmének elve: a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait és törvényes érdekeit - a tulajdon védelmének elve: A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját - a kölcsönös bizalom alapelve: A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek tejesítése során a felek jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni, érdekeik érvényesítése során nem gyakorolhatnak joggal aló visszaélést és tisztességtelen piaci magatartást - az együttműködési kötelezettség elve: A polgári jogviszonyban a felek kölcsönösen együttműködve, a másik fél érdekét is figyelembe véve kötelesek eljárni. - a joggal való visszaélés tilalmának elve: A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Tehát aki ilyen módon gyakorolja „jogait”, a joga gyakorlásával követ el jogtalanságot. - az „utaló” magatartásért való helytállás elve: A bíróság a

kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. - a törvényben biztosított alanyi jogok védelmének elve: Az általános garanciát jelentő alapelv alapján a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének a kötelezettsége. A polgári jogviszonyok legfontosabb rendelkezéseit a kódexigényű Polgári Törvénykönyv (Ptk.) többször módosított 1959 évi IV törvény tartalmazza 2. A polgári jog alanyai - ember - állam - jogi személy - egyéb szervezet 10 A Az ember mint jogalany Az emberek a legrégebbi jogalanyai a polgári jogviszonyoknak. Az emberek vonatkozásában meg kell különböztetni egymástól a jogképességet és a cselekvőképességet. a Az ember jogképessége Azt jelenti, hogy a polgári jogviszony alanya lehet, vagyis polgári jogokat szerezhet

és kötelezettségeket vállalhat. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, a jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő Az ember jogképessége: • általános, mert kivétel nélkül minden embert megillet • egyenlő, mert a jogképesség terjedelme szempontjából nincs különbség az egyes emberek között • feltétlen, mert az élve született embert a törvény ereje folytán megilleti s érvényesen még lemondani sem lehet róla. Az ember jogképessége a születéstől számít és a haláláig tart. A holtnak-nyilvánítási eljárás akkor indítható, ha valaki eltűnt és eltűnésétől öt év telt el. b Az ember cselekvőképessége A cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akaratelhatározásával saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Aki cselekvőképes, saját maga köthet szerződést A cselekvőképesség

lényegében az érvényes jognyilatkozat tételére vonatkozó képességet jelent. A cselekvőképesség szempontjából az emberek három csoportba oszthatók. • a teljes cselekvőképesek: mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. (18 életévet betöltött személy) • a korlátozottan cselekvőképes lehet: o az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen o az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. A korlátozottan cselekvőképesség következménye, hogy az ilyen személy jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének (szülő, gondnok) beleegyezése vagy utólagos hozzájárulása szükséges A korlátozottan cselekvőképes személy önállóan is megtehet: o bizonyos személyes jellegű nyilatkozatokat o kisebb jelentőségű szerződéseket köthet o rendelkezhet munkával megszerzett keresményével o

köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. a cselekvőképtelenek esetei: o A 14. életévét be nem töltött kiskorú o akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett o aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg teljesen hiányzik B Az állam jogalanyisága Az állam ugyancsak lehet jogviszonyok alanya, jogok és kötelezettségek hordozója. Az állam túlnyomó részben nem közvetlenül, hanem jogi személyiséggel felruházott saját nevükben lejáró szervei útján vesz részt a polgári jogviszonyokban. Az állam jogképessége kiterjed • 11 mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez kötődhetnek. Az államot polgári jogi viszonyokban egyéb rendelkezés hiányában a Kincstári Jogügyi Igazgatóság képviseli. Az állam ilyenkor a polgári jog más alanyaival teljesen egyenrangú, előjogokat nem

élvez, és ugyanúgy perelhető, mint más jogi személy C A jogi személyek jogalanyisága és a jogi személyek főbb típusai A Ptk.-ban szabályozott jogi személyek: - állami vállalat - tröszt - egyéb állami gazdálkodó szerv - költségvetési szerv - szövetkezet - jogi személyiség gazdasági társaság - közhasznú társaság - egyesület és köztestület - egyes jogi személyek vállalata - leányvállalat - alapítvány A jogi személy olyan jogképes szervezet, amelyet jogszabály annak nyilvánít vagy az adott szervezeti típust a jogszabály jogi személyként elismeri és a szervezetet jogképességgel ruházza fel. A szervezet tehát azáltal lesz jogi személy, hogy a jogképességét közvetlenül a törvény, vagy a törvény alapján az állam valamely más aktussal elismeri A jogi személyiség megléte tehát jogalkotói döntéstől is függ. Jogi személy jellemzői: - a jogi személy az alapítótól viszonylag elkülönült szervezet - az alapító

vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezik - szervezete relatíve tartósan működik - állam által elismert céllal rendelkezik - viszonylag stabil ügyviteli szervezete van A jogi személy tehát olyan állandó szervezet, amelynek feladatai ellátásához szüksége van arra, hogy vagyoni jogai és kötelességei legyenek, ehhez önálló, elkülönített vagyonnal rendelkezik, és tevékenységéért önálló vagyoni felelősséggel tartozik. A jogi személyek jogképessége abszolút, ezért, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképességük kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. A jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy D Egyéb szervezetek A polgári jogi jogviszonyokban jogi személyiséggel nem rendelkező egzéb szervezetek (pl.: Bt.) is részt vehetnek Az ilyen szervezetekre

vonatkozó jogi előírásokat általában külön jogszabályok rögzítik 3. Tulajdonjog Az Alkotmány 9§ (1) bekezdése rögzíti hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A tulajdonjog fogalma alatt azokat az alanyi jogokat és kötelezettségeket kell érteni, amelyek a tulajdonhoz kapcsolódnak. A tulajdonviszony abszolút szerkezetű jogviszony 12 A tulajdonjog tárgya jellemzően valamilyen birtokba vehető dolog. A tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre is. A tulajdonjog a dolog felett biztosított legteljesebb jogi hatalmat jelenti. A tulajdonjoghoz kapcsolódó jogosultságok (hagyományos triász): A- birtoklás joga B- használat, hasznok szedésének joga C- rendelkezési jog A tulajdonjog akkor teljes, ha mind a három részjogosultság a tulajdonost

illeti meg, ennek hiányában csonka tulajdonjogról beszélünk. A. A birtoklás joga Birtokláson azt a tényleges helyzetet értjük, hogy valaki egy dolgot – akár sajátjaként, akár nem – tényleges hatalmában, azaz magánál tart. A birtoklás legfontosabb jogi következménye: a birtok alapján a birtokos mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a fennálló birtokállapot önhatalmú megváltoztatásától vagy megzavarásától. A tv. szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is jogosult elhárítani. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében viszont már csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná és a dolog birtokának végleges elvesztését jelenthetné. B. A használat és a hasznok szedésének joga Ezt a jogot csak a törvény korlátozhatja. Egyik ilyen korlát,

hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ezt a rendelkezést a szomszédjog általános szabályának nevezik A másik korlát a szükséghelyzet, mely szerint másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. A tulajdonost tulajdonjogánál fogva megillető általános használati jog mellett a használati jognak egyéb sajátos fajtái is ismertek, melyek közös jellemzője, hogy önálló jogosultságok s nem a tulajdonos használja a „saját” dolgát. (pl: haszonélvezet, telki szolgalom, stb) A haszonélvezeti jog személyhez kötött

használati jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot – rendeltetésének megfelelően – birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. A rendelkezés joga továbbra is a tulajdonost illeti meg, a birtoklás, a hasznosítás és a használat joga elválik egymástól. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beálló változás esetén is fennmarad. A haszonélvezeti jog nem örökölhető és nem ruházható át, csak korlátozott időre, és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezeti jog keletkezhet: - szerződéssel - jogszabály rendelkezése folytán - bíróság vagy hatósági rendelkezésnél fogva 13 C. Rendelkezési jog Rendelkezési jog: A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon. (az

ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet). A tulajdonos rendelkezési jogát kizárni vagy korlátozni jogszabályban, bírósági határozatban vagy szerződésben lehet. A tulajdonjog kötelezettségeket jelent A tulajdonost terheli: - a dologgal kapcsolatos közterhek (adó, illeték) - a dolog természetéből adódó költségek, ha jogszabály vagy megállapodás alapján arra nem más köteles - a tulajdonos tartozik viselni a kárveszélyt, ez azt jelenti, hogy a tulajdonos viseli a tulajdonában bekövetkezett minden olyan kárt, amelynek megtérítésére senki sem kötelezhető. A tulajdonszerzés lehet - eredeti jogszerzés: esetén új tulajdonjog keletkezik: ez a tulajdonjog a korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől független, tehát önálló új tulajdoni jogviszony jön létre. Eredeti a tulajdonszerzés akkor, ha a dolog a tulajdonjog megszerzésekor nem volt senkinek a tulajdonában, vagy volt ugyan, de a megszerzett új tulajdon nem a régi

tulajdonon alapul Eredeti jogszerzés esetei:  hatósági határozat vagy árverés. Aki a dolgot így szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt tulajdonos. A tulajdonszerzőnek nem kell vizsgálnia a korábbi tulajdonjogot. (csak ha jóhiszemű)  elbirtoklás: az eredeti tulajdonos tulajdonjoga a maga egészében megszűnik, ugyanakkor az elbirtoklással új tulajdonjog is keletkezik. Elbirtoklás, aki a dolgot 10 éven át szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklási időt megszakítja a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul b) a tulajdonos a dologgal rendelkezik c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza és bírósághoz sem fordul.  gazdátlan javak elsajátítása: a személyi tulajdon szokásos tárgyain, ha nincs tulajdonosuk birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.  találás: nem gazdátlan dolgot,

hanem más személy tulajdonában lévő dolgot érintő eredeti jogszerzés Ha a találó a dolog tulajdonjogára igényt tart két együttes feltétel teljesülése esetén szerezheti azt meg: 1. mindent megtett, amit a törvény annak érdekében ír elő, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa 2. a tulajdonos a találástól számított egy éven belül nem jelentkezett a dologért  kisajátítás (ingatlanoknál): az ingatlan tulajdonjogának eredeti jogszerzési módja, részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. A kisajátítás jellemzője, hogy rendkívül erősen sérti a tulajdonosi jogosítványokat, hiszen az ingatlan tulajdonosa szándéka ellenére veszti el tulajdonjogát. A kisajátítás feltételei: 1. kisajátítani csak az állam vagy a helyi önkormányzat részére lehet, tehát elvileg csak e szervek kérelmére indítható meg a kisajátítási eljárás 14 2. csak a törvényben meghatározott közérdekű célra lehet kisajátítani 3.

a kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár 4. az eljárásra csak kivételesen kerülhet sor, akkor, ha az ingatlan tulajdonjogát adásvétellel nem lehetett megszerezni. - származékos jogszerzés esetén a megszerzett tulajdonjog a dolgon már korábban fennálló tulajdonjogon alapszik, tehát a már fennálló és létező tulajdonjog száll át a másik tulajdonosra (lényegét tekintve jogutódlásról van szó). A tulajdonjog alanyában bekövetkezett változás tehát általában nem érinti a tulajdon tekintetében fennálló jogokat és kötelezettségeket. A származékos jogszerzés alapvető elve, hogy senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik Tehát főszabályként a tulajdonjogot csak a tulajdonos ruházhatja át másra Az ez alóli kivételek: o kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos o Kereskedelmi

forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta o Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos Az ingó dolgok és ingatlanok esetén egyaránt a legelterjedtebb származékos szerzési mód az öröklés és az átruházás. Öröklésnél a tulajdonszerzés az örökhagyó halála pillanatában következik be. Az örökös a tárgyhoz tartozó jogok és kötelezettségeket is örökli. Az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét az ingatlan-nyilvántartás vezeti. Ez tartalmazza az ingatlanok adatait és a kapcsolódó legfontosabb jogokat és tényeket Meghatározott jogok csak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre. Közös tulajdonról akkor van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. Nem a

dolog van megosztva a tulajdonosok között, hanem a dologra vonatkozó tulajdonjog. Saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezhet (de elővásárlási jog van). Ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át, a tulajdonosoknak elővásárlási joga nincs. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti A tulajdonjog védelmének polgári eszközei: - a tulajdon védelme önhatalommal: A tulajdonos jogosult arra, hogy a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal kizárjon vagy elhárítson minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A megengedett önhatalom feltétele, hogy a jogtalan támadás csak a szükséges mértéknek megfelelően hárítható el - a tulajdoni per: A tulajdonos, ha a dolog birtokából kikerült, követelheti, hogy az új birtokos hagyjon fel a dolog jogtalan birtoklásával és helyezzék vissza

a tulajdonost a dolog birtokába. Ha követelését nem teljesítik, tulajdoni pert indíthat - a tulajdonháborítás megszüntetése iránti per: Az ilyen per akkor indítható, ha a tulajdonjog gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja. A per célja a jogtalan beavatkozás megszüntetése, illetőleg a jövőre nézve a jogsértő magatartástól eltiltás, továbbá az okozott kár megtérítése 15 - az igényper: Ha valakinek ingó vagyontárgyát más ellen irányuló végrehajtás során lefoglalják, a tulajdonos pert indíthat a végrehajtást kérő ellen, és tulajdonjoga alapján kérheti a dolog foglalás alól való feloldását és a dolog kiadását. - az ingatlan-nyilvántartási igény: Aki ingatlan tulajdonjogát megszerezte, követelheti jogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. A tulajdonjogi igények nem évülnek el. 4. A kötelem fogalma A kötelem meghatározott és egymással mellérendelt viszonyban álló jogalanyok között

fennálló polgári jogviszony, amely alapján a kötelezett valamilyen vagyoni érétkű szolgáltatást köteles teljesíteni, a jogosult pedig ezt a teljesítést követelheti. Kötelem keletkező tények lehetnek: A. szerződés B. a szerződésen kívüli jogellenes károkozásból keletkező felelősség C. a jogalap nélküli gazdagodás 5. A jogalap nélküli gazdálkodás Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha: a. számolnia kellet a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható b. rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz II.: A SZERZŐDÉSEK ÉS A KÁRTÉRÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A szerződés fogalma, alanyai A szerződés két vagy több személy akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A következő

feltételekben meg kell állapodni: a. szerződés tárgyában (szolgáltatás mértéke, és mennyisége is) b. lényeges mindaz, amit a törvény az egyes szerződésfajták taglalásánál kötelezettségnek minősít c. lényeges mindaz, amit bármelyik szerződő fél annak minősít Jogügylet: azok az akaratnyilatkozatok, melyek valamilyen meghatározott jogi hatás elérését célozzák. A szerződések mindig legalább kétoldalú jogügyletek. A szerződés alanya a polgári jog bármely alanya lehet. Kötelezett: az aki a szerződé folytán valamilyen szolgáltatással tartozik Jogosult: aki a szolgáltatást követelheti. Felek: a kötelemben szereplő alanyok együttesen. 1.1 Változás a szerződés alanyaiban A szerződé megkötése után változás állhat be a szerződő felek személyében, még pedig mind a jogosult, mind a kötelezett oldalán oly módon, hogy az eredeti jogosult a kötelezett helyébe őj szerződő fél lép. Ez az engedményezés, ill

tartozásátvállalás 16 Engedményezésnél a jogosult követelését szerződéssel másra ruházza át. Az engedményezéshez nem szükséges az adós hozzájárulása Tartozásátvállalásról akkor beszélünk, ha valaki a kötelezett tartozását a jogosult hozzájárulásával átvállalja. 2. Szerződés alakja (az akarat és megnyilvánulása) szerződési ajánlat Szerződés akaratát kifejezni lehet: - szóban - írásban - ráutaló magatartással A jogszabály meghatározott szerződésfajtákra írásbeli formát ír elő, ilyenkor a más alakban kötött szerződés semmis. Írásbeli forma lehet: - egyszerű írásbeli forma - minősített írásbeli forma (két tanú aláírásával, vagy ügyvédi ellenjegyzés) - közokirati forma (bíróság, közjegyző vagy más állami hatóság által kiállított okirat). Ez a leghitelesebb okirat, mely pótolja az egyszerű, vagy minősített írásbeli alakot is. Ajánlati kötöttség: az ajánlattevő az ajánlat

megtétele után egy bizonyos ideig állni köteles ajánlatát. Egyoldalúan nem léphet vissza, és az elfogadó nyilatkozatra nem mondhatja azt, hogy időközben meggondolta magát és az eredeti ajánlatát már nem tartja fenn. Szerződés jelenlévők között az ajánlat elfogadásának pillanatában, távollévők között pedig akkor jön létre, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. 3. A szerződés tartalma és tárgya A felek szabadon dönthetnek a szerződés tartalmát illetően. A feleknek joguk van ahhoz, hogy a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérjenek, feltéve, hogy ezt jogszabály nem tiltja. A szerződésben meg kell határozni a szolgáltatást (a szerződés tárgyát). A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és

időben, a megállapított mennyiség minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötet vagy egyébként a szerződéskötéskor a jogosult által ismert célnak megfelelően lehessen használni. Előszerződés: felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Az előszerződést az adott szerződésre előírt alakban kell megkötni 4. A szerződés érvénytelensége Az érvénytelenség a szerződéssel elérni kívánt jogi hatás elmaradása. Ennek megfelelően az érvénytelen szerződés nem váltja ki azt a jogi hatást, amit a törvény egyébként a szerződéshez fűz. Az érvénytelenségi ok vagy a szerződési akaratban vagy a szerződési nyilatkozatban vagy pedig a célzott joghatásban rejlik. Az érvénytelenségi oknak mindig a szerződés megkötésekor kell fennállnia, hogy a szerződés

érvénytelenségét okozza Az érvénytelenségnek két nagy csoportja van: a semmisség és a megtámadhatóság. A. semmisség több esetkört jelent: - a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata (általában) 17 - a színlelt szerződés a tréfából tett jognyilatkozat a kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés a képviseleti jogkör hiánya a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés jogszabályba ütköző, vagy a jogszabály megkerülésével kötött szerződés A semmis szerződés esetén az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az érvénytelenséget. B. Megtámadhatóság esetei - a tévedés - a megtévesztés - a jogellenes fenyegetés - a feltűnően nagy értékkülönbség a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között. A megtámadható szerződés mindig csak feltételesen érvénytelen. Érvénytelensége attól függ, hogy az érvénytelenségi okra hivatkozva a törvényes határidőn belül az erre

jogosított személy megtámadja-e. A megtámadást egy éven belül, írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul bíróság előtt érvényesíteni. Az érvénytelenség legáltalánosabb következménye az eredeti állapot helyreállítása 5. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Polgári jogunk a szerződések biztosítása érdekében lehetővé teszi, hogy a felek bizonyos mellékkötelezettségekben állapodjanak meg. Ezek a szerződésszegéshez fűződő szankciókat súlyosbító vagy szaporító szerepet töltenek be, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése terén teszik könnyebbé a jogosult helyzetét A bánatpénz nem mellékötelezettség, hanem a szerződéstől való elállási jogosultság ellenértéke. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek a Ptk.-ban megnevezett fajtái A. foglaló: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül

átadott pénzösszeg vagy más dolog. Foglalót csak a szerződés megkötésekor lehet adni Ha a szerződét megkötik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. B. kötbér: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Csak írásban lehet érvényesen kikötni. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha a szerződésszegés következtében kára nem merült fel C. jótállás: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka teljesítés után keletkezett. D. bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek esetében és

határidő belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni E. jogvesztés kikötése a felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerzőség alapján megilletné. F. zálogjog: a jogosultnak az erre a célra lekötött dolgon vagy jogon abszolút hatállyal és más jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett a szolgáltatást nem teljesíti. Kézi zálogjog: ha a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül 18 jelzálogjog: ha csupán a zálogtárgy megjelölése történik. Vagyon terhelő zálogjog alapításához a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges Önálló zálogjog: az alapul szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével is alapítható. A zálogjogosult ebben az esetben kizárólag a zálogjoggal

terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést. G. óvadék: pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak, azért hogy a szeríődés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítse. H. kezesség: személyi biztosíték és járulékos kötelezettség, mely valamilyen főkötelezettséget feltételez A kezességi szerződés a kezes kötelezettségét tartalmazza arra vonatkozóan, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kötelezett helyett maga a kezes fog a jogosultnak teljesíteni. (csak írásban) Egyszerű kezesség a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Készfizető kezesség: nem illeti meg a kezest a sortartás kifogása, a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelésnek először a kötelezettől

való behajtását kísérelje meg. A kezesség csak akkor kézfizető kezesség:  ha a felek így állapodnak meg  a kezességet kár megtérítéséért vállalták  a kezességet bank vállalta. 6. Szerződésszegés A szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény és állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával vagy sérti valamelyik félnek a szerződésben biztosított jogait. A szerződésszegés leggyakrabban előforduló esetei: A. a kötelezett késedelme: A késedelem a szolgáltatás időleges nem teljesítése ha a kötelezett a lejáratkor nem teljesít, de nem tagadja meg véglegesen a teljesítést és az nem is vált lehetetlenné, akkor késedelembe esik. Ennek jogkövetkezménye, hogy a jogosult a késedelemből eredő kárának megtérítését követelheti Ez alól a kötelezett akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Késedelem

jogkövetkezményei: a. jogosult továbbra is követelheti a teljesítést b. a törvényben megállapított esetekben a jogosult elállhat a szerződéstől c. a pénztartozás után késedelmi kamat jár B. a jogosult késedelme: a szerződés teljesítése mindkét fél érdek, ezért nemcsak a kötelezett, hanem a jogosult szerződésellenes magatartása is szerződésszegés A jogosult késedelembe esik, ha a. a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el b. elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon c. a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza C. a hibás teljesítés: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak A kötelezett felel azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a

szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság) Ha a jogosult a hibát a szer- 19 ződéskötéskor ismerte, a kötelezett mentesül a szavatosság felelősség alól. A hibás teljesítés lehet mennyiségi, vagy minőségi hiány Hibás teljesítés esetén érvényesíthető szavatossági jogok: o hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet o ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül javítható ki, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges o Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt a jogosult elállhat a szerződéstől A jogosult főszabályként a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti

szavatossági jogait. D. a teljesítés lehetetlenné válása: Ha egyik fél sem felelős, akkor a szerződés megszűnik Ha kötelezett felelős a lehetetlenné válásért, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. A jogosult felelőssége esetén viszont a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. E. a teljesítés megtagadása: Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között A szerződésszegés közös szabályai közül a legfontosabb az, hogy a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének nincs helye. 7. A szerződés megszűnése 7.1 A szerződés megszűnése valamely tény folytán A szerződés

megszűnésének leggyakoribb esete a szerződés teljesítése. - A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult - A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas - Megszűnik a szerződés akkor is, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. 7.2 A szerződés megszüntetése közös megegyezéssel A közös megegyezéssel való megszüntetés vagy felbontás kétoldalú jognyilatkozatot tételez fel - a szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak egymásnak. - A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. 7.3 A szerződés

megszüntetése egyoldalú jognyilatkozat útján - elállás: aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik - felmondás: aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. a felmondás a szerződést megszünteti Ha a 20 felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés megmarad. Az időmúlásnak, mint jogi ténynek a polgári jogban kétféle hatása van: az igényérvényesítés elmulasztása bizonyos idő elteltével vagy magát az alanyi jogot szünteti meg, vagy az alanyi jog nem szűnik ugyan meg, de állami kényszerrel többé nem érvényesíthető. Az előbbi esetben jogvesztő határidőről, az utóbbi esetben

elévülésről van szó Ha jogszabály másként nem rendelkezik a követelések 5 év alatt évülnek el. - elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált - az elévülés nyugvása meghosszabbítja az elévülési határidőt. - A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása, vagy a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Ezután az elévülés újból megkezdődik 8. Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért, kártérítés általános szabályai A polgári jogi felelősség általános szabálya: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A polgári jogi felelősség feltételei: A - jogellenes magatartás B - kár C - okozati

összefüggés D - vétkesség (kivételesen vétkesség nélküli felelősség pl. veszélyes üzem) A. Jogellenes magatartás A károkozásért való polgári jogi felelősség szempontjából minden károkozás már önmagában jogellenes, kivéve, ha jogszabály a károkozó magatartás jogellenességét kizárja Jogellenességet kizáró körülmények - jogos védelem - szükséghelyzet - károsult beleegyezése - jogszabályi felhatalmazás B. A kár A kárt aktív cselekvéssel és mulasztással egyaránt lehet okozni. (azonos megítélés alá esik) A kár lehet vagyoni és nem vagyoni (eszmei). A vagyoni kár főbb csoportjai: - a felmerült kár és értékcsökkenés, az az érték, amellyel a károsult meglévő vagyona a károkozás következtében csökkent - az indokolt kiadások, melyek a kár összegének csökkentése vagy a következmények enyhítése érdekében merülnek fel - az elmaradt vagyoni előny, az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott

volna akkor, ha a károsító magatartás nem következett volna be. C. Okozati összefüggés A kárfelelősség feltétele az okozatosság is, vagyis az, hogy a kár visszavezethető legyen a jogellenes magatartásra, annak következményeként keletkezzen. A kárnak lehet közvetett oka is. A kárhoz vezető oksorozat vizsgálatánál azokat a láncszemeket kell elsősorban 21 figyelembevenni, amelyek a megelőzés és a kár elháríthatósága szempontjából lényegesek, amelyekre a kártérítés szankciójával hatni lehet). A kár megtérítésének kötelezettsége azt terheli, akinek a kár előidézésében szerepe volt D. A vétkesség A polgári jogi felelősségnek rendszerint feltétele a vétkesség is. Eszerint csak akkor állapítható meg a felelősség, ha a károkozó szubjektíve is elmarasztalhat, mert felróható magatartása nem felelt meg a társadalom által elvárható követelményeknek. A felróhatóság általános megnyilvánulása a vétkesség

Vétkesség két fokozata: - szándékosság: amikor a károkozó tudta, hogy magatartása jogellenes, és akarta is annak következményeit. - gondatlanság: a károkozó nem ismerte fel magatartásának várható következményeit, jóllehet kellő gondosság tanúsítása esetén azokat fel kellett volna ismernie. Bizonyítási teher: azon nyugszik, aki valamilyen jogot érvényesít. A károsultnak kell bizonyítani a kárt és az okozati összefüggést A károkozónak kel magát „kimenteni” Kárenyhítési kötelezettség: a károsultnak a kár elhárítása, ill. csökkentése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat (pl.: gépjármű üzemben tartása, robbanóanyag, fegyver tartása, használata), köteles az ebből eredő kárt megtéríteni

Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A kártérítés egyik fontos elve a teljes kár megtérítésének elve, ettől a bíróság csak kivételes esetekben tér el. II.: SZERZŐDÉSI ALAPTÍPUSOK 1. Szerződések csoportosítása A szerződések mindig konkrét formában jelennek meg. Az egyes konkrét szerződések a bennük foglalt jogok és kötelezettségek alapján általában bizonyos szerződéstípusokba sorolhatók A konkrét szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Szerződések fajtái: A. Ingyenes szerződésfajták: - az ajándékozási szerződés - a kötelezettségvállalás közérdekű célra - haszonkölcsön B. visszterhes szerződések a Ptk-ban: - az adásvétel és a csere - a szállítási és a közüzemi szerződés - a vállalkozás - a mez gazdasági termékértékesítési szerződés - a

bérlet 22 - a haszonbérlet - a letét - a megbízás, a megbízás nélküli ügyvitel - a fuvarozás - a bizomány - a szállítmányozás - a bank és hitelszerződések - a biztosítás - a társaság A tartási és életjáradéki szerződés lehet ingyenes és visszterhes is. Szerződésfajták szabályai: Ptk. 365-597§ tartalmazzák 2. Az adásvétel Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Forgalomképtelen dolog nem lehet adásvétel tárgya. (pl: kizárólag az állam tulajdonába lévő dolog, vagy amire elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn) Ingatlan adásvételnél írásba foglalás szükséges (ügyvédi ellenjegyzéssel) és az adásvétel tényét az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. Adásvétel különös nemei: - megtekintésre v. próbára való vétel: a szerződés

hatálya a vevő nyilatkozatától függ Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amit a vevő felismerhetett. - minta szerinti vétel: az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Az eladó a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni akkor, ha nem a mintának megfelelő dolgot szolgáltat. - részletre való vétel: ennél felek megállapodnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. Az eladó írásban kikötheti az elállás, ill a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg Ezzel először az eladó akkor élhet, ha a vevőt előzőleg értesítette, és a teljesítésre neki megfelelő időt engedett. - elővásárlási jog: a dolgot elsősorban az elővásárlási jogosultnak kell fölajánlani, aki egyoldalú nyilatkozattal

vásárolhatja meg azt. Az elővásárlási jog keletkezhet jogszabály alapján vagy a felek megállapodása alapján. - visszavásárlási jog a dolog korábbi tulajdonosa meghatározott időn belül – max. 5 év – az általa eladott dolgot a vevőtő egyoldalú nyilatkozatával visszavásárolhatja. Az eladott dolog visszavásárlási jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral + a vevő követelheti azt az összeget, amelylyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést - vételi jog (opció) A jogosult egyoldalú nyilatkozatával olyan vagyontárgyra nézve hozhat létre adásvételi szerződést, amely azelőtt nem volt az övé és a tulajdonos esetleg nem is szándékozik azt eladni. A vételi jogra vonatkozó megállapodást a dolog és a

vételár megjelölésével írásba kell foglalni 23 A csere az adásvételtől abban különbözik, hogy a cserénél mindkét fél részéről árú szolgáltatására kerül sor. A csereszerződés tehát dolgok tulajdonának kölcsönös átruházása a két cserélő fél részéről 3. A szállítási szerződés Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A szállítási szerződés tulajdonképpen „halasztott adásvételt” jelent, a leggyakrabban sorozatban gyártott ipari termékekre A felek a dolog minőségét, a mennyiség és a minőség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszak feltételre, más előírásra, minkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra

utalással, mintával, vagy részletes leírással. 4. A vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkésztésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. (+ bérmunka szerződés) A vállalkozási szerződés legfőbb sajátossága, hogy eredménykötelem, tehát vállalkozásról csak akkor lehet beszélni, ha a kötelezett valamely eredmény létrehozását vállalja. A vállalkozó fő kötelezettsége tehát az eredmény létrehozása, a megrendelő fő kötelezettsége pedig a díj megfizetése. A vállalkozó alvállalkozót is igénybe vehet. A felek a szolgáltatás átadásakor közösen végzik el azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához

szükségesek. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, de köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. vállalkozási szerződés főbb fajtái - építési szerződés - szerelési szerződés - tervezési szerződés - kutatási szerződés - utazási szerződés 5. Bérlet A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérlet a használati kötelmek alaptípusa Bérleti szerződéssel a tulajdonjog egyik részjogosultságának időleges átengedésére kerül sor A lakás bérletre és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A bérlő a bért időszakonként előre köteles fizetni. A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani. A haszonbérlő meghatározott mez gazdasági földterület

vagy más hasznot hajtó dolog használatára jogosult, a bérbeadó pedig haszonbért kap. 6. Letét Letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizi. A dolgot nem használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges 24 A letevő díj fizetésére köteles, kivéve, ha a körülményekből, különösen a felek viszonyából arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a megőrzést ingyen vállalta. A díj utólag jár, és magában foglalja a megőrzéssel rendszerint együtt járó költségeket. A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti, a letéteményes pedig a letéti szerződést, ha a letét időtartamát a szerződésben nem állapították meg, 15 napi felmondással bármikor megszüntetheti. 7. A megbízás Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet

ellátni. A megbízás mindig valamely ügy ellátására vonatkozó szerződés, mely képviseleti jogot nem ad. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ellenszolgáltatás lehet ingyen és visszterhes egyaránt. A megbízó díj fizetésére kötele, kivéve, ha az ügy természetéből, ill. a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta A megbízott akkor is követelheti díját, ha eljárása nem vezetett eredményre. 8. A fuvarozás Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Az egyes fuvarozási fajtákra külön jogszabályok vannak. A fuvarozó fokozott felelősséggel tartozik az ún. árukárokért, akkor, ha a küldemény az átvételtől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt

elvész, megsemmisül vagy megsérül A fuvarozó fokozott felelősségét ellensúlyozza a krátérítés mértékének korlátozása Az árukár nem terjed ki kártérítési kötelezettsége az indokolt költségekre és az elmaradt haszonra. A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények 1 éve alatt elévülnek. 9. A bizomány Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, de a saját nevében adásvételi szerződést kötni. Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget. A bizományra a megbízás szabályait kell alkalmazni. Ha a bizományos kedvezőbb feltétellel tud szerződést kötni, a különbözet a megbízót illeti meg. A megbízó nincs kapcsolatban a harmadik féllel. 10. Szállítmányozás A szállítmányozás olyan önállóvá vált sajátos karakterű szerződés, mely egyesíti a bizomány

és a fuvarozás jogcímeit. Gyakorlati előnye, hogy mentesíti a megbízót továbbítás megszervezésével, elintézésével, ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység alól. A szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében a megbízó javára megkötni és a küldemény továbbításával kapcsolatos teendőket elvégezni, a megbízó pedig díjat fizetni. 11. A kölcsönszerződés 25 Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adó pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező pénzintézet, az adós kamat fizetésére köteles A határozatlan időre kötött 15 napi felmondással szüntethető meg. 12. Az ajándékozás Az ajándékozásnál a jogviszony befejezetté válásához az is szükséges, hogy a megajándékozott a neki szánt

juttatást elfogadja. Az ajándékozás tehát ingyenes szerződés 13. A tartási szerződés és életjáradéki szerződés A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. A tartási szerződést írásban kell megkötni. A tartási szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyásra nincs szükség. A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. A szerződés a jogosult haláláig áll fenn Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. 14. A lízing A lízing atipikus szerződés, tartalmában bérlet és az esetek többségében részletvétel is, amely tartós jogviszonyt keletkeztet. A lízing termelőeszközök, tartós fogyasztási cikkek, járművek, gépek, berendezések bérbevétele díj ellenében. A szerződés során a tulajdonjog a

lízingbeadóé marad, a használat ideje alatt a kárveszély a lízingbevevőt terheli A szerződés lejárta után a lízingbevevő lehetőséget kap a használt eszköz tulajdonjogának csökkent, ill. jelképes áron való megvásárlására, a tulajdonjog megszerzésére. 15. A külkereskedelmi szerződések általános szabályai Külkereskedelmi szerződés a Külkereskedelmi törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenység körében belföldi által külföldivel kötött szerződés. Külkereskedelmi tevékenység a külkereskedelmi szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése. Külkereskedelmi szerződés főbb esetei: A. árura vonatkozó adásvételi-, csere-, bérleti szerződés, vételi jog (opció) adása vagy megszerzése B. vállalkozási szerződés, ideértve a bérmunkaszerződést is C. megbízási szerződés D. anyagi értéket képviselő jog átruházására, hasznosítására, bizományba adására, vételére vonatkozó szerződés,

valamint ilyen jogra vonatkozó vételi jog adása vagy megszerzése E. piacszervezési, piacfelosztási szerződés Írásba kell foglalni. A Ptk. szabályait az 1 978 évi 8 tvr-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni Eltérés a Ptk. általános szabályaitól: - a külgazdasági kapcsolatok körében a szerződés a szolgáltatatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség miatt nem támadható meg - a külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződés megszegése esetében a kötbért meghaladó kár nem érvényesíthető - A felek a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhatják vagy kizárhatják, a kártérítést a bíróság is mérsékelheti. - a követelés tejesítésére irányuló felszólítás az elévülést nem szakítja meg 26 - a károkozó azt a kárt köteles megtéríteni, amely magatartásának közvetlen következménye, és amellyel a szerződéskötés időpontjában a szerződésszegés lehetséges

következményeként előre számolhatott. 16. Kereskedelmi képviseleti szerződés A kereskedelmi képviselet voltaképpen sajátos megbízási szerződés. Kereskedelmi képviseleti szerződés alapján a képviselő tartós jogviszony keretében, díjazás ellenében, a megbízó érdekében külkereskedelmi szerződések közvetítésére vállal kötelezettséget. Külföldiek állandó jellegű kereskedelmi képviseletét a Magyar Köztársaság területén: - belföldi gazdálkodó szervezet vagy - külföldi által magyarországi székhellyel létesített közvetlen kereskedelmi képviselet láthatja el. A képviseletet, valamint az irodát a cégjegyzékbe be kell vezetni. 17. Vevőszolgálati szerződés Díjazás ellenében meghatározott termékek tekintetében a jótállási kötelezettségek alá eső, valamint az azon kívüli javítások, karbantartások elvégzése saját költségre. 27 VI. Fejezet: AZ INFORMATIKA ÉS A JOG I.: A SZERZŐI JOG 1. A szellemi

alkotáshoz fűződő jogok A szellemi alkotások joga azokat a jogviszonyokat szabályozza, amelyek az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékek létrehozásához és felhasználásához kapcsolódnak. A szellemi alkotásokat a jogvédelem szempontjából két fő csoportra osztjuk: A. Az irodalmi, tudományos, művészeti, stb alkotások, melyek védelmére vonatkozó jogokat szerzői jognak nevezzük A szerzői jog tárgya a szerzői alkotás, melynek sajátossága, hogy a szerzői mű automatikusan, minden további eljárás vagy feltétel teljesítése nélkül, akár a szerző akaratától függetlenül is jogi oltalomban részesül. B. A másik csoportját ipari tulajdonnak, ill iparjogvédelemnek nevezzük, mely terület sajátossága, hogy az iparjogvédelem által védett alkotás vagy megkülönböztető jegy csak külön eljárás eredményeként nyer védelmet Két fő területe: o szabadalmi jogviszony o védjegyoltalom A szabadalmi jogviszony tárgya olyan

szabadalmaztatható találmány lehet, amely új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag is alkalmazható. A feltalálói tevékenység akkor állapítható meg, ha a megoldás a technika állásához képest nem nyilvánvaló. Nem minősül találmánynak: - a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer - az esztétikai alkotás - a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program - az információk megjelenítése A szabadalmi oltalom megadásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal határoz. A végleges szabadalmi oltalom 20 év A védjegyoltalom tárgya olyan megjelölés, amely alkalmas ara, hogy egyes árukat és szolgáltatásokat más áruktól és szolgáltatásoktól határozottan megkülönböztessen. A védjegyoltalom ideje 10 év, amely idő további 10-10 évre korlátlan ideig meghosszabbítható. 2. A szerzői jog általános szabályai A szerzői jog védelem alá

tartozik a szerzői alkotás. Csak azok a művek lehetnek, amelyek alkotóik egyéniségének bizonyos sajátosságát viselik magukon. A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészi alkotások, az előadóművészi, valamint a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenység, továbbá a szoftver, a számítógép program védelmével a művet létrehozó alkotó ember személyi és vagyoni jogait tartalmazza. A szerzői jog azt illeti, aki a művet alkotta. A szerzői jog az alkotó számára elvileg kizárólagos jogot biztosít arra, hogy a művel szabadon rendelkezzék, mindenki más ezt tűrni tartozik, és a művet csak a szerző, ill. jogutódja engedélyével használhatja fel 3. - A szerző személyhez fűződő jogai a szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék a szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe 28 a szerző személyhez fűződő jogát

sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok. A szerző halála után a személyhez fűződő jogokat a 70 éves védelmi idő belül az gyakorolhatja, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott vagy az, aki a szerzői jogot öröklési jogcímen megszerezte. - 4. A szerző vagyoni jogai A mű bármilyen felhasználásához – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a szerző hozzájárulása szükséges. A szerzőt vagy a jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg Szerzői hozzájárulás két csoportja: - a felhasználási szerződésen kívül adott hozzájárulás (pl.: szóban) - a felhasználási szerződésben adott hozzájárulás 5. A felhasználási szerződés A szerzői jogi felhasználási szerződés alatt olyan szerződéseket kell érteni, amely alapján a szerző vagy jogutódja védett szerzői mű

rendelkezésre bocsátására és/vagy a mű sokszorosítására, megjelenítésére vagy nyilvánossághoz közvetítésre vonatkozó jogi felhatalmazást ad, a felhasználó pedig a művet a nyilvánossághoz közvetíti és ezért rendszerint díjazást fizet. A számítógépi programok felhasználásával kapcsolatban használatos a szoftver szerződés elnevezés is. A felhasználó jogait csak a szerző beleegyezésével ruházhatja át. Szabad felhasználás esetei: szerzői jog korlátja. A felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges. Nem kell a szerző hozzájárulását kérni: - a már nyilvánosságra hozott m b l való jogszerű idézésért, - oktatás, tudományos ismeretterjesztés miatt, - a m egyes példányainak kölcsönzéséért - magánhasználatú előadásért 6. Munkaviszonyban alkotott mű A szerzői díjból munkavállalót csupán kisebb hányad illeti meg, figyelembe véve, hogy a munkáltató eszközeit használja, és

munkabért kap folyamatosan. 7. Szoftverrel kapcsolatos szabályok A szoftver tisztán szellemi alkotás, amely egy számítógépet működtet meghatározott módon, de nem része a gépnek. A szoftvert ezért nem az iparjogvédelmi jog védi, hanem a szerzői jog. A számítógép program, a programleírás és a dokumentáció külön is szerzői jogi törvény védelme alá tartoznak. Interface: a programok részei, melyek kapcsolatot és egymásra hatást biztosítanak a szoftver elemei és a hardver között. A szoftvert nem kell semmiféle hatósághoz bejelenteni, nincsenek vele szemben alaki követelmények, nem engedélyezik, és nem kell egy külön nyilvántartásba bejegyezni. Egy adott program alkalmazhatóságának megítélésénél két szempont a döntő: a. Megfelel-e a program a saját rendszertervének, vagyis maradéktalanul teljesíti-e azokat a követelményeket, amelyek a rendszertervben vannak rögzítve 29 b. maga a rendszerterv megfelel-e a megrendelő

elvárásainak, vagyis a rendszertervben rögzített követelmények fedik-e a megrendelő valós igényeit Rendszertervben rögzítik: - a feldolgozandó adatok jellegét, összefüggéseit, mennyiségét, forrását, stb. - a rendszer által megvalósított fő- és kiegészítő funkciók körét, beleértve a különböző adathordozókon keletkező outputok tartalmát és formáját - a rendszer működési környezetét, ideértve a hardware és a software feltételeket, valamint a felhasználói és egyéb külső kapcsolódási felületeket . 8. A szerzői jog megsértésének következményei Három fő csoportra oszthatók: A. Személyiségvédelmi intézkedések között a szerző követelheti - a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását - a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől - hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről

és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak - a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, ill. jogsértő mivoltától megfosztását B. Vagyoni szankciók A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik A mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj is Ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni. C. Büntetőjogi szankciók Aki A. más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak

vagyoni hátrányt okoz, vagy B. gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, a bitorlás bűntettét követi el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén, előadóművésznek előadói teljesítményén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, rádiónak vagy televíziónak a műsorán fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz, a szerzői és a szomszédos jogok megsértése vétségét követi el (2 évig terjedő szabadságvesztés, pénzbüntetés) I.: AZ ADATVÉDELEM Az adatvédelem jogi problémái: - ki és milyen formában jogosult adatszolgáltatást elrendelni - milyen jogvédelmi eszközök

szolgálják az információrendszerek egyedi adatainak pontosságát - melyek a magánszféra védelmét szolgáló garanciák 30 - ki dönti el, hogy az adatok kik számára és milyen célból hozzáférhetők. 1992. évi LXIII tv a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról A törvényben megfogalmazott információs önrendelkezési jog az érintett összes, adatkezeléssel kapcsolatos személyiségi jogának foglalatát adja. Az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezményének főbb alapelvei: - a társadalmi indokoltság - a személyes részvétel - az érintettek és az adatfajták korlátozása - a célhoz kötöttség - a továbbadás korlátozása - az adathelyesség, az időbeli korlátozás - a nyíltság - a biztonsági óvintézkedések és a felelősség elve Az adatkezelés az adatokra alkalmazható minden elképzelhető műveletet felölel. A személyes adat csak akkor kezelhető, ha a. ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b.

azt törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete elrendeli A különleges adatok (faji, nemi hovatartozás) az érintett kifejezett írásbeli hozzájárulásával lehet kezelni. Az adatkezelésből eredő károkért az adatkezelő objektív felelősséggel tartozik. Adatvédelmi biztos: - ellenőrzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabály megtartását - kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket - gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről 31 VII. Fejezet: A JOGÉRVÉNYESÍTÉS 1. Általános tudnivalók, bírósági úton nem érvényesíthető követelések A polgári jogi jogviszonyból eredő jogviták eldöntésére, ha törvény másként nem rendelkezik általános hatásköre a bíróságoknak van. A bírósági úton nem érvényesíthető követeléseknek két csoportja: 1. Az elévült követelmények és bizonyos járadékszerű követelések Az időszakonként teljesítendő járadékszerű követelések hat hónapnál

régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részletei bírósági úton többé nem követelhetők. 2. A szűkebb értelemben vett természetes kötelmek - játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le - a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket - azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. Bírósági eljárás szabályainak (polgári eljárás) két formája van - polgári peres eljárás szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III tv tartalmazza Fő jellemzője, hogy az eljárás kereset benyújtásával indul, a felek meghallgatása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után az ügy jogerős bírói ítélettel fejeződik be. - nemperes eljárásnál nincs kereset és nem minden esetben kerül sor a felek meghallgatására,

az ügyet pedig nem ítélettel, hanem végzéssel fejezik be (pl.:fizetési meghagyásos eljárás, cégbírósági eljárás, hagyatéki eljárás, felszámolási eljárás) Az eljárási jogszabályokat ezekben az ügyekben külön jogszabály tartalmazza 2. Polgári jogi jogviták eldöntése Polgári jogi ügyek: - tulajdonjoggal - a szerződésekkel - a kártérítésekkel - a személyiség védelmével - a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével - az örökléssel kapcsolatos jogviták. A polgári eljárás szabályai szerint bírósági útra tartoznak továbbá: - a munkaviszonyból - a szövetkezeti tagsági viszonyból eredő - a közigazgatási határozatok ellen benyújtott keresetek. A polgári peres eljárás jelenleg kétfokú, egyszer lehet fellebbezni. Első fok: egy hivatásos bíró és két népi ülnökből álló tanács. Másod fok: három hivatalos bíró. Jogszabálysértésre hivatkozva lehetőség van felülvizsgálati eljárás

kezdeményezésére a Legfelsőbb Bíróságnál. 3. Hatáskör Hatáskör alatt az ügyeknek a különböző szintű bíróságok közötti megosztását értjük, vagyis azt, hogy egy adott jogvita eldöntése a helyi vagy a megyei bíróság feladatkörébe, hatáskörébe tartozik. 32 A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe. Megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: - azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a 10 millió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével - azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak - a szerzői jogi és iparjogvédelmi perek - a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek - a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása

iránti perek - azok a közigazgatási perek, amelyekben bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó első fokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed - a választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti perek - azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal 4. Illetékesség Az illetékesség az ügyek megoszlása az azonos hatáskörű bíróságok között, azt határozza meg, hogy konkrétan melyik bíróság előtt indítható el az adott jogvita. Az illetékességi okok 2 fő csoportja: - az általános illetékességi okok és - a különös illetékességi okok Általános illetékességi okok - az alperes belföldi lakhelye - az alperes tartózkodási helye – belföldi lakóhely hiányában - az alperes utolsó belföldi lakóhelye – ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van - a felperes lakóhelye – ha az alperesnek belföldön

lakóhelye ne is volt, vagy nem állapítható meg - a felperes tartózkodási helye – a felperes lakóhelye hiányában. Különleges illetékességi okok A vagylagos illetékességi okok fennállta esetén a Pp. felperes választására bízza, hogy az általános illetékességű vagy a különös illetékességű bíróság előtt indítja meg a pert A kizárólagos illetékességi ok azt jelenti, hogy a per eldöntésére kizárólag egyetlen meghatározott bíróságnak van illetékessége. 5. A felek és más perbeli személyek Felek: felperes: aki indítja a pert, aki valakivel szemben valamilyen követelést támaszt alperes az, aki ellen a per indul, akitől felperes valamit követel. pertársaság: a perben több felperes, alperes szerepel. beavatkozó: akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. Perbehívott: a

perbehívás elfogadása nem kötelez és az esetleges perbelépés nem jelenti a követelés elismerését 33 Meghatalmazott: A perben a fél helyett az általa vagy törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. Általában ügyvéd, de lehet hozzátartozó vagy pertárs is A meghatalmazott a meghatalmazó nevében és a meghatalmazó helyett tesz jognyilatkozatot 6. Polgári per lefolytatása Polgári per kérelemre, a kereset beadásával indul. A keresetnek határozott kérelmet kell tartalmazni. Per előkészítése (hiánypótlás), idézés Számbavétel A bíróság elnöke: o megnyitja a tárgyalást o megállapítja, hogy a felek, a tanúk, a megidézett szakértők megjelentek-e o megvizsgálja a képviselőként megjelent személyek meghatalmazását. Érdemi tárgyaláson bizonyítási eljárás Bizonyítási kötelezettség azt jelenti, hogy főszabály szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítania, akinek

érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök: - a felek előadása - a tanúvallomások - a székértői vélemények - a szemle: ha lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéshez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetőleg megvizsgálása szüksége. - az okiratok - tárgyi bizonyítékok A olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat tejesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A magánokirat az ellenkező bebizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, ill. elfogadta, ha - a kiállító az okiratot sk. írta és aláírta - két tanú előtt

aláírva - a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van - a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbevonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. A bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Ezután a felek párbeszédükben értékelhetik a bizonyítás anyagát, előadhatják jogi érveiket. Ezt követően a bíróság zárt tárgyaláson meghozza határozatát. A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel határoz. 34 Az ítélet az a bírósági határozat, amely dönt a felperes kereseti kérelméről A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, ill. az ellenkérelmen Az ítélet tartalmától függően lehet:

- helyt adó - elutasító - vegyes jellegű részben helyt adó, részben elutasító. Perköltség általában mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. A bizonyítási eljárással járó költségeket főszabályként a bizonyító fél köteles előlegezni. A pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kötelezi a bíróság. A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére a bíróság rendszerint 15 napos határidőt szab. A jogerős bírósági határozat: - megtámadhatatlan (alaki jogerő: határozat ellen nincs helye fellebbezésnek) - végleges (anyagi jogerő: ítélt dolgot eredményez, mely szerint ugyanazok a felek ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt új pert nem indíthatnak) - végrehajtható: a teljesítési határidő után önkéntes teljesítés hiányában a bírósági határozatban

foglaltak állami kényszer alkalmazásával is kikényszeríthetők. 7. Perorvoslatok Perorvoslatok: Bírósági határozatok megtámadásának eszköze. Két fő csoportja: a. a jogerőre nem emelkedett bírósági határozatok megtámadására szolgáló rendes perorvoslat: a fellebbezés b. a jogerős bírósági határozatok megtámadásának eszköze a rendkívüli perorvoslat: ilyen a perújítás és a felülvizsgálat A fellebbezés: Csaknem minden első fokú határozat ellen benyújtható a közléstől 1 5 napon belül. A másodfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg. A nem támadott rész jogerős A másodfokú bíróság határozata jogerős, ellene nem lehet fellebbezni Perújítás: A jogerős bírósági ítélet ellen. A fél olyan tényre, bizonyítékra, határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el A kérelem előterjesztésének határideje 6 hónap Az ítélet

jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs Felülvizsgálat: Jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozva, 60 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz. Jogi képviselet kötelez 8. Fizetési meghagyásos eljárás - egyszer - gyors és - olcsóbb nemperes eljárás Kétszázezer forintot meg nem haladó pénzkövetelést csak így lehet érvényesíteni, de nagyobb összeg is követelhető. Formanyomtatványt kell kitölteni a bíróság küldi meg a kötelezettnek, ha a kötelezett vitatja (ellentmondás) az eljárás perré alakul és tárgyaláson hoznak ítéletet Az ellentmondással nem támadott fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és a követelés végrehajtás útján is behajtható. 35 9. Választottbíráskodás A választottbíráskodás lényege, hogy a jogvita eldöntése a felek egyező akaratával létrehozott szervezetben, a felek egyetértésével megállapított szabályok szerint történik. Előnyei:

- gyorsabb lejárás - a jogvitát a felek bizalmát élvező személyek döntik el és - a választottbíróság ítéletét külföldön könnyebb végrehajtani, minta a nemzeti bíróságét. A választottbíráskodás körében beszélhetünk: 1994. évi LXXI tv - eseti (alkalmi bírák) és - állandó (állandó, meghatározott szervezet keretében folyamatosan működik –csak országos gazdasági kamara hozhat létre. Nemzetközi ügyekben: Állandó Választottbíróság) választottbíróságokról. Választottbírósági eljárásnak van helye, ha - legalább az egyik fél gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos - a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek - a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. A választottbíróság kikötéséhez írásbeli szerződés szükséges. Választottbírák száma páratlan. 10. A bírósági

végrehajtási eljárás Két fő módja: - a büntetés-végrehajtás - a vagyoni végrehajtás A bírósági végrehajtás a vagyoni végrehajtás fő útja. Nemperes polgári eljárás, melynek során a bíróság általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére irányuló jogi szankciót. Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. A pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani, bírósági végrehajtásnak akkor van hely, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre. Bankszámlával nem rendelkező adós ellen a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban az adós munkabéréből, illetményből, stb. kell behajtania A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt

a végrehajtási költséget kell kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrendet a Vht. határozza meg 11. Csődeljárás csődeljárás célja: - fizetési haladék megszerzése - csődegyezség létrehozása az adós és a hitelezői között 36 Sikeres csődeljárás esetén a cég nem szűnik meg a fizetőképesség helyreállítása történik! Az adós cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtti nemperes eljárás kezdeményezése: a bíróságtól mindig az adós kér maga ellen, de nem kötelez , ha kap fizetési haladékot 2 évig. újabb csődeljárás nem indítható a kérelemhez az adós legfőbb szervének egyetértése is kell a csődeljárás jogerős befejezéséig a cég ellen felszámolás nem indul 1 5 napon belül csődegyezségi tárgyalás, hitelezőket meg kell hívni (ismeretleneket hirdetménnyel 2 országos napilapban) fizetési haladék

(moratórium) megadott, ha egyetért a képviselt - lejárt hitelezői követelések fele - le nem járt hitelezői követelések negyede - és ezek elérik az összes követelés 2/3-át Fizetési haladék ideje 90 nap (+60 hosszabb), a végrehajtás szünetel A fizetési haladék nem terjed ki mindenre (pl. bért, kártérítési járadékot fizetni kell) fizetési haladék a Cégközlönyben megjelenik vagyonfelügyelőt rendel ki a bíróság ha csődegyezséget kötnek az minden hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség) 12. A felszámolási eljárás Célja: A fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, hitelezők kielégítése az adós székhelye szerint illetékes megyei (f v.) bíróság nemperes eljárása Kezdeményezheti: - adós maga ellen, ha fizetésképtelen és nem kér, vagy nem kérhet csődeljárást - hitelez az adós ellen, ha az adóst fizetésképtelennek tartja. - végelszámoló, ha a végelszámolás során fizetésképtelenséget észlel -

cégbíróság, ha a céget megszűntnek nyilvánítja Fizetésképtelenség megállapítása - 60 napon belül nem teljesíti a fizetést - végrehajtás eredménytelen volt - csődegyezség szerint nem teljesített - a felszámolási eljárás kezdő napja a végzés jogerőre emelkedése - felszámoló kijelölése - végzés közzétéve a Cégközlönyben adatok hitelezőknek címzett felhívás közzétételtől számított 30 napon belül, ha ezen túl csak nyilvántartás, kielégítés csak a sorrend végén A gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolási eljárás kezd időpontját megelőző nappal záróleltárt, egyszerűsített beszámolót, mérleget, adóbevallást, a környezetkárosodásról nyilatkozatot készíteni, a felszámolót tájékoztatni ingyenes ügyekről szakszervezetet, munkavállalókat tájékoztatni. A felszámolás kezd időpontja után: - megszűnnek az alapítói szerv jogai - vagyonnal kapcsolatos nyilatkozatokat csak a felszámoló

tehet - valamennyi tartozás esedékessé válik - az elidegenítési és terhelési tilalom megszűnik - az adós vagyonával kapcsolatos követelést csak a felszámolásban lehet érvényesíteni - végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni - felszámoló nyilvántartásba veszi az igényeket - felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat - felszámoló a követeléseket behajtja, az adós vagyonát értékesíti, szerződéseket felmondja 37 - felszámoló a felszámolás befejezésekor, de max. 2 éven belül zárómérleget készít A bíróság végzéssel dönt a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelez k kielégítéséről, felszámolási eljárás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. kielégítési sorrend - felszámolás költségei - zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések (ha a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább 6 hónappal kötötték) - tartásdíj, életjáradék,

kártérítési járadék - kártérítésből, szavatosságból, jótállásból eredő követelések - tb. járuléktartozás, adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, - víz és csatornadíjak - egyéb követelések 13. A végelszámolás Jogutód nélküli megszűnés elhatározása a legfőbb szerv döntése alapján 8 napon belül a cégbíróságnak bejelenteni Cégközlönyben közzététel - adatok - végelszámoló személye - felhívás a hitelezőknek (30 napos bejelentés) Végelszámoló - szerződéseket felmondja vagy eláll - követeléseket behajtja - vagyont értékesíti - igényeket kielégíti - munkáltatói jogokat gyakorolja - esetlegesen felszámolási eljárás kezdeményezése - zárómérleget jóváhagyatja - cégbíróságnak bejelenti – cég törlése 38