Irodalom | Tanulmányok, esszék » József Attila életpályája, főbb műveinek elemzése, verseinek témái

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 15 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:336

Feltöltve:2010. február 27.

Méret:127 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

10000 Kati693 2020. március 19.
  Nem jó.

Tartalmi kivonat

József Attila, életpályája, főbb műveinek elemzése, verseinek témái 1. József Attila életpályája Életének eseményei Versek Kötetei  1905. ápr 11 Budapest József Áron, Pőcze Borbála  1910-12: nevelőszülőknél Öcsödön  1917: menhely Monoron, szökés  1919 karácsonya: anyja halála, Szépség koldusa (1922) (Juhász Gyula ajánló Makay Ödön gyámsága  1920: gimnázium Makón, első soraival) versek Érzelmi és művészi útkeresés, a Nyugat költőinek hatása  1923: magántanuló, érettségi vizsga  1924-25: egyetemi tanulmányok Szegeden, magyar-francia szak (Horger Antal)  1925: Bécs, egyetem, kapcsolata a bécsi magyar emigrációval  1926: Párizs, Sorbonne egyetem  1927: félbeszakított egyetemi tanulmányok Budapesten  1928: Vágó Márta-szerelem Nem én kiáltok (1925) A Nyugat mellett az avantgárd (főként expresszionizmus, Kassák) hatása, szabad versek, merész asszociációk Nem én kiáltok

Szép nyári este van Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám (1929) Saját egyéni hangjának kialakulása, változatos témák, fiatalos szertelenség Ülni, állni, ölni, halni Istenem Klárisok Medáliák Ringató  1928: Bartha Miklós Társaság  1930: kapcsolata az illegális Döntsd kommunista párttal a tőkét, ne Anyám  Kemény hangú bírálata Babitsról a Toll c. lapban  1930-36: élettársi kapcsolat Szántó Judittal siránkozz (1931) Nyár Figyelem a közéleti témák Favágó iránt, filozófiai mélységű Tömeg politikai líra Szocialisták Külvárosi éj (1932) Külvárosi éj Holt vidék Munkások Medvetánc (1934) Nagy gondolati versek, a látványból vagy a vershelyzetből kibontakozó filozófiai gondolatok, látomások, metaforikus belső tájak, képzettársítások láncolatára épülő versszerkesztés  1935: felerősödő idegbetegség, pszichoanalitikus kezelés, idegszanatórium  eltávolodás a kommunista párttól,

közeledés a polgári radikalizmus eszméihez  1936: Szép Szó  1937: kórházi ápolás (Siestaszanatórium), viszonzatlan szerelem (Gyömrői Edir, Kozmucza Flóra)  majd Balatonszárszón nővérei panziójában  1937. dec 3: halála - Nagyon fáj (1936) Emberi, érzelmi, hangulati válság, egyre mélyülő gondolatiság, klasszicizálódó formák Önmaga és a világ viszonyának tisztázását célzó líra, bűntudat, istenkeresés, a gyermekkor élményei, anyai melegség vágya, a rend és a szabadság igénye Reménytelenül Téli éjszaka Óda Vigasz Eszmélet Mama A bűn A város peremén Levegőt! Thomas Mann üdvözlése A Dunánál Hazám Ars poetica Gyermekké tettél Nagyon fáj Kései sirató Kiáltozás Létösszegzés, számadás, - Karóval jöttél elégikus hang Talán eltűnök hirtelen Íme, hát megleltem hazámat öngyilkos lett szanatóriumban kezelték skizofréniával kapott egy füzetet, hogy leírja gondolatait - - mama,

gyerekkor, szegénység, éhség (ételek)  ezek a témák foglalkoztatták Curriculum vitae - életrajza hárman voltak testvérek, apjuk elhagyta őket, Ferencvárosban éltek nyomorban (bérház, bérkaszárnya  körfolyosós) édesanyja mosással tartotta el gyermekeit többször kilakoltatták őket Attila igyekezett gyerekként pénzt keresni borús szemmel nézett a világra öngyilkos hajlam, depressziós  7-szer kísérelte meg Mama nagyon tragikus vers (gyász) édesanyja méhrákban halt meg Attila épp pénzt keresett elutazott, távollétében anyját már el is temették gyógyíthatatlan gyász, sérülés minden nőben anyját, az anyai szeretetet keresi első versét 9 évesen írja: De szeretnék gazdag lenni vágyait leképezi: étel, új ruha 8 soros lázadó gesztussal kezdi pályáját József Attila fontosabb verseinek gondolati, szerkezeti tartalma Alapból két pillére van: Marxizmus (társadalom mozgástörvényei; nem veszi figyelembe a lelket) és

Freudizmus (egyén mozgástörvényei) - Mindig külső szemlélő, kívülálló - Próbálja a rendet a világban megragadni - Az örök kamasz – instabil gyermekszemélyiség 2. Néhány József Attila mű elemzése Tiszta szívvel Nem én kiáltok (1925) - tagad mindent - anyja menhelybe (árvaház) adta  nem szeretett itt lenni - egyszer voltak nevelőszülei Öcsödön (állattartás) - nevét védi - szegedi egyetemistaként írta (magyar-francia szak) - botrány (professzor)  kirúgták - has.: Kalibán - értékek viszonylagossága - semmije nincs a világon és senkihez sem tartozik - 2. vsz: alátámasztás - 3-4. vsz: sátáni, dacos szembehelyezkedés a világgal  szíve tiszta marad (védekezés)  3. vsz nyílt lázadás (több, mint tagadás)  4 vsz tisztának érzi magát - csattanószerű befejezés - dac váltotta ki megírását  indulat  szegénység, kisemmizettség, kirekedt a társadalomból  meghatározta látásmódját -

pályakezdőként más stílusarányok és elődei is hatottak rá (pl. Ady E, Juhász Gy, népköltészet), expresszionizmus - keresi az igazi hangját - felsorolás teszi egyszerűvé + mondatpárhuzamok (se, nincsnes)  hiány - hagyományos értékrendet tagadja - Ezt a verset dobta ki Horger Antal A fiatal, aki ki akar válni, fel akarja rúgni a társadalmat A vers a betyárnótákra hasonlít – új népiesség (Bartók) Életrajzi vonatkozások (“Harmadnapja nem eszek”) Az értékek hiánya – fausti helyzet: a lélek eladása (“Húsz esztendőm eladom”) Tiszta szívvel betörök: paradoxon, a társadalmi igazságtalanságra utal Természet, mint jó és társadalom, mint rossz szembenállása (“Áldott földdel elfödnek”) “Halált hozó fű terem” – megbosszulja a halálát Szerkezet: Expresszionizmus Se-se-se-se: anafórák Szép nyári este van - disszonanciát veszem észre a világból (város) expresszionista vers szemlélő Ami szép

nyári estének látszik, valójában mellérendelt dolgok végtelen halmaza A világ nem strukturált A lírai én kívülálló: a világ hangzavar, ő a csend Klárisok (gyöngysor) Nincsen apám, se anyám (1929) ihletője Vágó Márta  fiatalkori szerelme szülei elvitték külföldre tanulni (szüleinek nem tetszett a kapcsolat) diszharmonikus hangulatot fejez ki képzettársítások sorozata a vers, avantgárd hatás akár egy gyöngysor Mi jut eszébe erről a gyöngysorról? Kiindulópont: 1.) gyöngysor  békafejek  bárányganéj Mindegyik gömb alakú Mihez hasonlítható? labda, cseresznye, eper  lelkében rendetlenség van 2.) öv (ember derekát összefogja)  kenderkötél öngyilkosság / akasztás  bűnös gondolat: megöli ezt a nőt vagy nem akar tovább élni nélküle  nyak  derék  boka - - J.A-ra különös hatással volt a szem - lábmozgás vonzza (harang kongása, harang nyelve) 3.) lábmozgás – képi hatás hang –

hanghatás diszharmónia őszi képpel zárul Medáliák 1. 2. 3. - A medallionból jön, ami egy magába zárt, kidolgozott valami rész Természet = boldogság (elefántnak lenni jó :) rész Bűnbeesés utáni kiűzetés (“Minden egész összetört”), megszégyenülés (“lyukas nadrág”) Kiszolgáltatottság (“elvált levélen lebeg a világ”) Mese-motívumok (“kővé varázsolt tarka malac”) Szürrealista képek (“jéglapba fagyva”) rész Helyes válasz: József Attila, a proletárköltő, megírta a kapitalista világ bukását :) Hernyó a saját kis világát látja csak A hernyó lenézett, de pillangó lesz – Vágy és valóság szembenállása (“Vajon leszek-e pillangó?” kérdezi J.A) - József Attilai kívülálló nézőpont 11. rész - Vágy és realitás. A vágy a király, a valóság a kölyök - Mesevilág (23) Holt vidék Külvárosi éj (1932) - - - - tél van, tájkép has.: Petőfi Sándor: A puszta télen ↓ szép verseket írt

↨ J.A féle táj viselkedik, cselekszik mintha magába szívná az ott élők természetét  sugározza holt: nem élő tájfestészet tanyán élő emberek kívülről közelítünk a tanya felé (udvar, üres disznóól) életkép  szomorú sötét, ima, pipafüst ~ legfontosabb elemek gondolkodva ülnek, földesúrról gondolkodnak talán alárendeltségi viszony kilátástalanság, semmijük sincsen sok a szürkeség, nincsenek élénk színek hideg, ködös, nedves  borús, kellemetlen hatás (jeges, csattogó fagy, csontos ló, nyirkos szalma, lóg a káka, kókadó növények) ↓ metonímia fagyot megszemélyesíti csönd  ropog kövér homály, zsíros, csendes  szinesztézia A puszta télen – Holt vidék I. Történelmi háttér 1. reformkor  XX század 2. romantika  avantgárd (expresszionizmus) romantikus líra: - pátosz (ünnepélyes előadásmód) - látomásosság - éles ellentétek - a művészi eszközök nyomán keletkező

képszerűség, erőteljes zenei hatások 3. szemléletmód és előadásmód a.) Petőfi Sándor  művészi és politikai érlelődésének szakasza b.) József Attila 4. tájköltészet II. A két mű összehasonlítása a.) műfaj: tájvers A puszta télen - Alföld  hiány verse - évszakok összehasonlítása ősszel elveszik a nyári munka, télre nem marad semmi - kopár természet, negatív tájfestés eszközével él Petőfi tél  nyár - hiányzik minden, ami színessé tette a pusztát - ember is csak állatetetésben jelenik meg télen (pipázás) - 6. vsz-tól: borzalmasan hideg, cudar telek voltak a pusztán - normális ember nem ment ki ilyenkor, csak a betyár (rabol, menekül) - farkas és a holló a halál jelképei  betyár halálát jelzik (képtelenség túlélni ilyen hidegben) - naplemente képével zárul, amit véres koronával azonosít  politikai nézeteit is tükrözi - statikus, álló kép, csak szél és hó kavargása töri meg -

leíró költemény - nem a téli puszta látványa a fő dolog, hanem a pusztát szemlélő költő érzése - versvilág fő tényezői: 1. természet  dermedt, élettelen 2. én  külső szemlélő 3. társadalom  perifériára szorult tengődő figurák (betyár, béres) jelennek meg - átmeneti állapot a tél Holt vidék - filmszerűen pereg le - 3 egységre osztható 1. szerkezeti egység: 1-3 vsz  nem szerepel benne az ember 2. szerkezeti egység: utalás 6. vsz: keserűen gúnyos  utal a legnagyobb szegénységre - hangulatfestő, hangutánzó szavak - a fagyos idő a kínok hordozójára utal - teljes reménytelenség hangulata - táj és környezet egyszerre külső és ua. metaforikus belső táj - a tárgyi világ hordozza a vers gondolati elemeit - utolsó vsz.: örökös alárendeltségi viszony (paraszt – földesúr) - állandósult állapot Tömeg Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Külvárosi éj Külvárosi éj (1932) - - tájlátás

sajátosságai tájleíró vers  cselekszik, viselkedik a táj kellemetlen hatást vált ki  sötétség, borús idő megszemélyesítésekből épül fel ellentétek (csönd  zaj) nincs megelégedve a közösség (külvárosi munkások) életével a táj maga nem szép, de a vers esztétikus csöndet apró neszekből a sötétséget csillanásokból építi fel kocsmában részeg emberből felbuknak a fájdalmak 1932-ben keletkezett: J.A kapcsolatba került a baloldali munkásmozgalommal ( felkészült ember volt)  túl értelmiséginek tartották a párt tagjai  kirekesztették a párt munkáiból távolból közelít konyha  utca (gyárak, kocsma) „szegények éje”  akár a vers címe is lehetne „Légy szerelem” + légy erőm éjszaka elemei: konyhánk, utca megszemélyesíti az éjszakát szövőnő álmai a verset átitatja a nedvesség, ahogy a telet is ~ eláraszt a víz táj elemei: csónak, ladik vízióvers - A város megjelenése a

tájversekben - A vers íve: tájleírás, aztán mítosz lesz az éj - Visszatérő motívuma: a víz - Éj (Novalis) – álmok megvalósulása, remény - Kirekesztettség - Realitás-irrealitás határa elmosódik – minden életre kel (mászik a súrolókefe) - Egymásra vetíti a két síkot - Az éj mint egy munkás – “olajos rongyokban az éj” – felhők – megszemélyesítés - A gépek azonosulnak a munkással (“szövőnők omló álmait szövik”) - A munkás tárggyá válik (“családi kripták”) Szerkezete: Távolról kezdi, egyre közelebb jön, végül az ember (az őr) Adynál munkásromantika, J. A-nál a realitás Téli éjszaka Medvetánc (1934) - szép vers  táj nem szép has. Kosztolányi D: Hajnali részegség az éjszakát látjuk is és érezzük is Mit érzek? hideg, csend varázslat  életre kelt a táj viselkedik a J.A féle táj megszemélyesítések hasonlatainak alapját az emberi viselkedés 2. vsz hegy viselkedik - paraszt

megjelenik (cammog, vállán a kapa  metonímia) ↓ mindketten elfáradtak (fizikai fájdalom) csendélmény  apró zajokkal, neszekkel (összekoccannak a molekulák) sötétséget fényeffektusokkal érzékeljük (surran át a fény, mint kis egérke ~ gyorsaság, tünékenység) ember megjelenése, magányos (a sarkon reszket egy zörgő kabát  metonímia) - - - A költészet áru, illetve prostituált (“légy fegyelmezett” + a vers vége) A költő mérnök, egy konstrukciót hoz létre, a való világ varázsainak mérnöke. Az anyag potencialitás, benne van az egész világegyetem. Primitív materializmus: az van, amit látok. Szép az, aminek van üzenete: “Szép embertelenség” – paradoxon. Földműves kozmikussá nagyítása – a földműves kozmikus magánya Filozófiai sík – “mintha a létből ballagna”: munka a lét, haza egy megszűnő lét Jön a tél, bezárja a gazdag nyarat (Petőfi: A puszta, télen) – ránkzúdult a realitás, és

itt is marad (“ezüst sötét”). Az utolsó remény is szertefoszlik, légüres tér marad (“hideg űrön”), a világ kihűlt. - Az emberi világ távolsága – a vonat (J.A-nál az elvágyódás szimbóluma) Szerkesztése: A konkrétból absztraktot csinál Emberi jelzők a tárgyakra (“bütykös, vén hegyek”) – melléknévi metafora Nézőpontok váltogatása (“cammog a kapa”) Paradoxonok (“ölnyi végtelen”) Óda Medvetánc (1934) - - műfajjelölő cím műfaja: óda (magasztos, ünnepélyes hangvételű lírai költemény) nem köznapi eseményről szól szerelmi vers Szántó Judittal ekkor együtt élt 6 évig testének leírása az életről van szó legteljesebb összeolvadás néptelen tájképből indul (Lillafüred környéki hegyi táj) nem vagy ott és mégis itt vagy velem  beleérezlek a tájba 1. rész - hangulata: csendes, nyugodt, idilli illat, meleg felülről lefelé halad (hegypatak) konkrét tájkép és a benne látott szerelmese

- „nézem,látom” ige  finom áttűnő nőalakot lát Fölvillanásokat észlelünk  asszociációk sora, ezért látjuk áttetszőnek a nőt 2. rész - mozgalmasabb, hangulatfestő szavak, cselekvésben gazdagabb („sikoltom, érzem”) szenvedélyesebb, zaklatottabb felkiáltó mondatok  változatos mondat modalitás 2 vsz.-ból áll, nyugtalanságot, feszültséget sugall 3. rész összekapcsoló szó: „szeret”, „édes mostoha” (paradoxon édes/mostoha szülő)  „anya”„gyermek”  szerelem ambivalenciája - hasonlatok összetartozást sugallnak  nem választhatók szét (fény-terem) - párhuzamos mondatszerkesztés - nyelvi elemek: hanghatást keltő szavak, csendes hangulatot teremtenek - visszavonhatatlan összetartozás érzése  fizikai törvények (gravitáció, savak) Szenvedély, szerelem örökkévalósága - 4. rész - méhednek gyümölcse legyen  Üdvözlégy Mária (intertextualitás) 2 induló kérdés – papucs

(férfi vagyok én?!) rácsodálkozik az emberi test működésére  élet 5. rész - felütés párhuzama alvadt vér – halál, sérülés, életnélküliség saját halála sejthető előző 4. rész: élet ez az 5. rész: halálra készülés (4  5) (7* akart József Attila öngyilkos lenni.) „a lét dadog”  akadozik „törvény a tiszta beszéd”  „szorgos szerveim újjászülnek”  nőt teremtik meg szerelem éltető ereje 6. rész - visszakapcsol az 1. részhez hazamegy nő várja otthon köznapi élet házas ember  kiszolgálják, gondoskodnak róla  biztonság hangulata, összetartozás ez az idill már ott van vágyai között (1. rész – hasonlat: „vacsora melege”) éhség motívuma előfordul József Attila költészetében  hazatalálás, gondoskodás - 1. 2. 3. 4. 5. 6. A Nőről szóló szerelmes vers, a mellékdal viszont Szántó Juditnak szól (Lillafüreden írta). Judit megtalálta J.A kabátzsebében a

verset, és azt hitte, másik nőnek írta Öngyilkosságot kísérelt meg rész - Természeti képből a lélekbe – tipikus J. A verskezdés - Távolság a lány és közte rész - Azért szereti, amit benne kelt - Két külön pályán megyünk (“szeretlek, te édes mostoha”) - Lehetséges-e két ember összekapcsolódása? - Lelki kapaszkodás a másikba rész - Miatta az, ami (“mint mélyüket a hallgatag vermek” – a mélységtől verem a verem) - Belépni más életébe nagy felelősség rész - Anyagból vagyunk - Testben és a lélekben is benne van a csoda - Az ember végtelen lelki és anyagi értelemben (anyagi: végtelen apró részekre bontható a test), időben is (“öntudatlan örökkévalóság”) - Az anyagot mitikus magaslatba emeli rész - Az embernek van egyes és általános megvalósulása - Ebben a versszakban jelenik meg az egyes (eddig általánosban beszélt) rész - A vágy: Hétköznapi boldogság, a világ a helyén van Szerkezete: Óda:

magasztos témára íródott vers Univerzumokból ugrik miniatűrbe – makro és mikrokozmosz váltogatása 4. vsz-ban Groteszktől a magasztosig – játék: meddig lehet elmenni a groteszkben? Levegőt! - fuldoklik 1935-ben keletkezett fasizálódás  zsidótörvények szorítottság atmoszférája (korábban: Babits Mihály)  együttérzés tájképpel indul, viselkedik a táj szorongó ember természete (álmatlan forogtak, ütött gyermek, fürkészve – ellenségeidet fürkészed) őszi szél botlott  Óvatos magatartás, félelem jellemzi az embert (Babits Mihály: Húsvét előtt  felütés: „Ki tiltja meg?!”) - vershelyzet, érett költőként írta hazafelé tartó ember tájat kémleli, tart mindentől idegen embertől megriadok,  kifosztanak (fizikai félelem) (nem bízhatok más emberekben) - telefon, kartoték (akta) emberek ellenőrzés alatt álltak  kellemetlen, intim szféra  fáj neki, hogy megfosztják szabadságától lelki félelem

(álmok) - - zsarnoki rendszer következménye  visszacsatol a mű elejére 2 felkiáltás (Óh) rend és szabadság József Attila visszatérő fogalmai (rend-biztonságérzet) gondolatritmus („Óh, én nem így képzeltem el a rendet”)  érzelmi töltés elégikus hangvételű befejezés halála: „szaporodik fogamban az idegen anyag” – tömés  öreg amíg él igénye van a szabadságra vezér (Der Fürer)  saját vezére van magában értelem és érzelem  élet harmóniája a rend - 1-3. vsz: szorongás A szorongás átalakítja a környezetet (“guggoltak a bokrok”) Félelem által létrehozott defenzivitás (“előbukkant egy férfi”) Gyermekkorban alakul ki az ember (Freud), József Attila is a gyermekkorát keresi Aztán spirituális közösséghez tartozás a haza (egyre erősödik J.A-ban) Szabadság-rend – Hegel és Marx: “A szabadság a felismert szükségszerűség.” A belső rend vezérel, ha szabad vagyok, megvalósítom. Ha

mindenki szabad, a társadalom is rendet alkot. Íve: a konkréttól (városperemi lét) a különösön át (politikai töltet) az absztraktig (általános érvényű megfogalmazás) Bevezető: Meditatív. Nem igazi megszólítás, hanem kicsattan Politikai töltet: A nyílt választási rendszer, és a Tiszazug-ügy (“vidul, ha toroz”), amely során asszonyok tömegesen megmérgezték arzénnal a férjüket, akikhez hozzáadták őket, majd szívük választottjához mentek. A kormány a botrány miatt a nyomozást leállíttatta Mama Kései sirató Nagyon fáj (1936) - túlzások sorozata hiányzik édesanyja  meghalt  haragszik édesanyjára, mert elhagyta  szemrehányások - feszült hangulat - édesanyjáról szól az 1.vsz-ban, édesanyja pótolhatatlan - szegénység motívuma 2. vsz-ban - 5. vsz: szomorú, végtelen elkeseredettség, fájdalom - 6. vsz: egyszer minden gyermek csalódik - üteme, lüktetése nem szakad meg - paradoxonnal kezd (36°C-os láz) -

evés motívuma emlő=anya~gyermek viszonyában a legelső táplálkozási eszköz - hergeli magát „összefeküdtél a halállal”, „cigány vagy”  goromba: „Szólj rám!”  Kijózanodás bölcseleti igényű befejezés - élete utolsó szakaszában írta A Dunánál Nagyon fáj (1936) - József Attila szobor e vers hatására készült A folyóvízbe révedő ember Duna örökkön volt és lesz Múlandóság ~ pillanat  időbeli összekapcsolódás térbeli - vershelyzet: ül a Duna-parton és szemléli a Dunát  gyakori J.A költészetében - Dunát hasonlítja: anyához („És, mint termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek”)  idilli kép ↓ ő anyja (mosónő ~ hasonlít) „S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét.” - víz  élet, anyaság, édesanyja - víz hullámzása ~ izmok munkája  Lüktetés, mozgás dinamizmusa különös hatással bír - „fecseg a felszín, hallgat a mély”

↓ ↓ csobogás mély sötétség folyó mélyére akar eljutni versében  2. egység  ősei jutnak eszébe (végtelen folyó) magában hordja őseit - ellentétek, ambivalencia - ősei behatárolják életét, hozom magával őseim gondolatait öltek (életet megszakítok) öleltek (új élet kezdete) - 3. egységben mindezt saját sorsában vezeti le - benne van apja és anyja is  Duna mentén élő népek, rokonok rendezni kéne viszonyukat - Ady Endre: Duna vallomása Üzenete: Valami rendet kéne rakni Trianon és a Tanácsköztársaság után. Az időbe be kell szerkesztenünk magunkat. Szembesülnünk kell a múlttal! A történelemnek “vége”, elmúlt, fel kell oldani. Előre kell nézni és nem sebeket mutogatni. (és ez nem csak József Attila korára vonatkozik) A verset a Szép szó c. magazin Duna témájú számának írta I. rész - Az egész történelem és a világ bennem van, én pedig benne vagyok a történelemben és a világban - Egyes és

általános viszonya (“Fecseg a felszín és hallgat a mély”). A különböző jelenségek, a “fecsegő felszín” mögött valahol nagyon mélyen ott a lényeg - Az első világháború lényege a hatalmi átrendeződés, súlypontváltás – USA előtérbe, Európa háttérbe szorul, megindul a nők emancipációja - Esőcseppek: jelenségek, a jelenségek állnak össze esővé. Ugyanígy áll össze a fecsegő felszín folyammá, a jelenségek történelemmé. II. rész - A generációk egymásba játszanak, öröklődnek. Ahogy mi nézünk, mi gondolkodunk, az érzékelésünk nem velünk kezdődött. Mindenki máshogy látta a történelmet, mert más korokban éltek, és mindenkinek megvolt a maga személyes történelme. - A halottak bennünk tükröződnek (“Látják, az anyagba leszálltak”) – Ez kötelességet jelent, mert mi folytatjuk. - Kategorikus imperativus: ezt meg kell csinálni – nagy felelősség. Tovább kell adni, amit őseink csináltak. -

Az ősök és a múlt bennünk van (“Enyém a múlt, övék a jelen”) - Verbőczi-Dózsa: Az egyik jó, a másik rossz, de mindkettő bennem van III. rész - Személyes emlékezés (“Anyám kun volt”) - Számvetés és vállalás (“félig székely, félig román, vagy tán egészen”) - Kérdés: nem mindegy, hogy milyen származású? (ti. abban az időben baromira nem volt mindegy) - Én-mítosz (“apám szájából szép volt az igaz” – nem igaz a sor, mert nem ismerte az apját) - A történelem nem csak magyar történelem (“török, tatár, tót, román”). Magyar, román, horvát, szlovák, stb történelem is, mert a történelem közös. Trianon szétfűrészelte a történelmet. - Mindenkinek megvan a maga bűne, és nem csak a másikét kéne belátni, hanem a sajátot is. - Kölcsönhatás: a jelen befolyásolja a múltat és fordítva. Szerkezet: Szokásos versfelütés Jelenségtől a meditatív felé Ars Poetica (hiányos!!) Írt még: Horatius,

Boileau, Arany, Petőfi, Ady - A vers egy utánzat - Vannak dolgok, amiket csinálni jó, de nem illik róluk beszélni - 2. vsz Sör-metafora: a gyereknek mese, a felnőttnek sör - 3. vsz ? - 4. vsz A belső világ kivetítése, “öncélú szürrealizmus”. Babitsra utalás: “mímeljen mámort mindegyik” - 5. vsz Kocsma – mámor, fecsegés. Társadalmi szerepelvárás (“szolga ostobát”), ezt rúgja fel - 6. vsz Politikai és magánélet (“sziszegve se”) - 7. vsz A feláldozás paradigmája. “Nincs alku” – az önfeláldozás az európai kultúrában elvárt dolog. De nem lehetünk boldogok az önfeláldozás révén - 8-9. vsz Szeretne egy olyan munkásosztályt, amivel szinkronban van A romantikus költői szerep romjai. (Petőfi volt a népszerű népvezér, J A életében sosem volt népszerű) - 10. vsz ? - Utsó vsz. “még nem nagy az ember” – túl akar lépni ezen - Ráció – érzelem (“szellem – szerelem”) Hazám Nagyon fáj (1936) 1937-ben

a Szép Szó különszámában jelent meg egy eszmefuttatás, amelynek az volt a címe: „Mi a magyar most.” A bevezető József Attilának a Hazám című hét szonettből álló költeménye volt. A költeményt vontatott hosszú bevezető tájleíró sorok kezdik, amikor az éjszakában hazafelé menve látta, hogy az utcán alszanak az emberek, rádöbbent a közösség alapvető kérdésére, a nemzeti nyomorra. Azt jelenti ez, hogy az ország lakóinak nagy része anyagilag is, kulturálisan is olyan mélyponton van, hogy abból csak valami csoda segítheti ki. A 2. szonettben felsorolja a betegségeket, de a lelki depressziót is, amelyek nemzetünk pusztulásához vezetnek. Mindennek az oka a gazdagok és a szegények világa közti felmérhetetlen távolság. A 3. részben a pusztaszeri esetet írja le, amit Kovács Imre régi író a Néma forradalom című könyvében írt meg. Az volt a szokásos jog, hogyha a gazdasági cseléd 32 évig lakik a cselédlakásban, 32

év után magáénak mondhatta azt. Pusztaszeren Palavicsinyi őrgróf mielőtt letelt volna a 32 év, szétverette a cselédlakásokat. Van szó a nyílt szavazásról is, amikor a jegyzőnek a csendőr jelenléte kellett szavazni az emberekre. A 4. részben a kivándorlásról beszél és ez is igen szomorú kép Az 5. szonett a munkások alacsony béréről szól A 6. szonettben az agrár túlnépesedés olvasható, miszerint a falu nem tudja eltartani lakóit, azok a városba szivárognak be, hogy az emberpiacokon szerezzenek alkalmi munkákat. A 7. szonett a befejezés, amelyben a szorongató szociális nyomor mellett még a fenyegető német veszélyről is szó van és a költemény felszólítással végződik, amily a költőknek szól, hogy próbáljanak boldogabb életről is írni. A szonett olyan versforma, amelyben a 1. és 2 versszak 4-4 soros az utolsó 2 versszak 3-3 soros A reneszánsz költészet versformája volt. Az Ars poetica című versében a teljes ember

képét rajzolja meg, amelyben az anyagi igénye mellett a dolgozó emberek szellemi, lelki, erkölcsi megbecsülését is követeli. Nyíltan kiáll a társadalmi igazság mellett A város peremén Nagyon fáj (1936) - Mi mind egy kor gyermekei vagyunk, többé-kevésbé Marxizmus: a lét határozza meg a tudatot A jövő a város peremén születik meg Mitikus munkás – az új raj (az Elégiában a reális munkás lesz majd) Az anyag is mitikus (“Az anyag gyermekei vagyunk”) Az emberi történelem egy folyamat Technika és munkás viszonya: A munkás számára a technika a jószág, magasabb rendű nála, tulajdonosa és irányítója Ódai, kollektív ima (“Fel a szívvel!” – “emeljétek fel a szíveteket!” a Bibliában) – J. A mindig egy nagy kollektíva kifejezője akart lenni, de sosem jött be neki Rend: Most nincs, de kellene egy harmonikus világ (“Megvalósul gyönyörű kép, a rend”) József Attila utolsó versei (Karóval jöttél), (Íme, hát

megleltem hazámat) - létösszegző szándék, halálra készülődés önmegszólító versek  belső monológ csalódottság bűntudat, önvád, áldozat szerepe felbukkan (Talán eltűnök hirtelen) - önvád lehetőségek  álmok szemmaró füst (nem lehet élni)  ő követte el komplex költői kép 2. vsz túl hamar akart túl sokat 4. vsz: oktató: anya, Horger Antal „kiröhögtem oktatómat” - eltűnését hasonlattal szemlélteti, vadnyom tűnik, el  nyomtalanul eltűnik polgári létről letérés szabálytörés (Karóval jöttél) - önmegszólító vers irónia és önirónia héttorony = személyisége először a társadalmat hibáztatja, aztán valakibe kapaszkodik, végül saját magát hibáztatja – önagresszió (ez a pszichiátria hatása: nem a világ a rossz, hanem te) (Íme, hát megleltem hazámat) - létösszegzés önmegszólító haza: kötődés, ahol otthon érzi magát. A haza nem Magyarország, hanem a Föld József

Attila verseinek témái:  Anyaversek: Anyám, Mama  Tájversek: Holt vidék, Téli éjszaka, Külvárosi éj  Nagy gondolati versek: Hazám (Ady E.: mégis magyarság), Levegőt! kéredzkedik a hazához  Pályakezdő versei: - lázadó magatartás  modern (avantgárd hatások) Tiszta szívvel, Nem én kiáltok, Szép nyári este van, Medáliák, Klárisok  Szerelmes versek: Óda, Klárisok, Gyermekké tettél (pszichiáternőjébe szeretett (egyik: Illyés Gyula felesége)  Utolsó versek: (Karóval jöttél), (Íme, hát) Hét Torony – börtön önmaga zárja be önmagát, (Talán eltűnök hirtelen)