Fizika | Csillagászat, űrkutatás » A Naprendszer objektumai

A Naprendszer objektumai A tudomány mai állása szerint a Világegyetemet 15-10 milliárd éve hozta létre egy hatalmas robbanás, az úgynevezett ősrobbanás vagy Big Bang Az összes létező anyag a másodperc tört része alatt alakult ki végtelenül kis helyen, és hihetetlen sebességgel szóródott szanaszét. Ahogy a Világegyetem tágult, a szétszóródó anyag kezdett lehűlni, az ősrobbanás pillanatában mérhetetlenül magas hőmérséklet uralkodott. A kissé már lehűlt anyagelemi részecskéi protonokká és neutronokká egyesültek, ezekből pedig létrejöttek a hidrogén és a hélium atomjai. Ma is ez a két gáz alkotja a Világegyetem legnagyobb részét. Naprendszerünk a Nap és a körülötte keringő égitestek rendszere. A Nap gravitációs vonzása tartja össze. Egy magányos csillagból, nyolc nagybolygóból, a bizonytalan besorolású Plútóból, több mint 130 ismert holdból, sok millió kisbolygóból, milliárd üstökösből és

megszámlálhatatlan porszemcséből áll. A nagybolygók (Föld és Jupiter típusú bolygók) ugyanabban az irányban és kb. ugyanabban a síkban keringenek a Nap körül, mint amilyen irányban és síkban a Nap forog. A Mars és a Jupiter között található kisbolygók többsége is direkt keringési irányú. A Naprendszer égitestjei ugyanabból a csillagközi felhőből (ősköd) keletkeztek 4,6 milliárd éve. Az óriásbolygók környezetükből kiszórták a maradék bolygócsírákat, így keletkezett a Hills-felhő és a külső Oortfelhő. Ma a Naprendszerben a nagybolygók helyzete stabil A kisbolygóöv és az üstökösfelhő lassan változik. A Nap (a legközelebbi csillag, a Naprendszer központi égiteste. Tömege 1,989x1033 g, sugara 6,9599x1010 cm, átlagos sűrűsége 1,409 g/cm3. ) a középpontban helyezkedik el A bolygók hozzá képest eltörpülnek, ám közöttük is nagyok az egyenlőtlenségek. Jupiter a legnagyobb, egymaga nagyobb tömegű, mint a

többi bolygó (bolygó = csillag körül keringő égitest. A Naprendszerben a bolygók közé tartozik a nyolc nagybolygó -Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz-) együttvéve. A 8 bolygó két csoportba sorolható: a négy belső, Föld típusú bolygó (kőzetekből álló, szilárd felszínű bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld és a Mars.) viszonylag közel kering a Naphoz, méretük pedig jóval kisebb, mint a négy külső, Jupiter típusú bolygóé (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). A két bolygócsoportot a kisbolygók öve választja el egymástól, illetve a Neptunuszon túl is ismeretes egy apró égitestekből álló tartomány. Az óriásbolygók is eltörpülnek a Nap mellett, a Föld és testvérei pedig alig látszanak. Méretarány: Föld : Jupiter : Nap = 1 : 11 : 110 A belső és külső bolygók anyagukban is nagyon különböznek. A Föld típusúak szilikátokból és fémekből, tehát nehéz elemekből állnak. A

Jupiter és társai főleg hidrogénből és héliumból épülnek fel, de pl. nagyon sok víz is található a belsejükben, illetve a holdjaikon Az általános hasonlóságok mellett azért jelentős különbségek is adódnak egy-egy csoporton belül. A Jupiternél és a Szaturnusznál nagy tömegük miatt a mélyben különleges állapotba kerül a hidrogén. A megfigyeléseken alapuló modellek szerint az óriásbolygóknak valószínűleg van egy szilárd, szilikátos magjuk, melynek mérete a Föld típusú bolygók méretével egyezik meg. Az üstökösök messzi távolból, a bolygórendszeren túlról érkeznek hozzánk, és csak a Nap közelében fényesednek fel. A bolygóközi por pedig mindenhol megtalálható Naprendszerünkben, de főként a bolygók pályasíkja közelében