Közlekedéstan | Tanulmányok, esszék » Füstös Attila - Közlekedéstervezés

Közlekedéstervezés 1. házi feladat – Úttervezés I Készítette: Füstös Attila Budapest 2000. június Közlekedéstervezés I. házi feladat 1 Füstös Attila Tartalomjegyzék: 1. Feladat leírása 2 2. Kiinduló helyzet bemutatása, tervezés megjegyzések 2 3. Tervezett út paraméterei 3 4. Út tervezése során felmerült problémák 3 5. Környezetvédelmi problémák 3 6. Értékelés 5 Közlekedéstervezés I. házi feladat 2 Füstös Attila 1. Feladat leírása A kiadott domborzati térképen a megjelölt A és B tereppontok között az előírt feltételek mellett utat kell létesíteni. Az A pont 157 méter magasságban helyezkedik el az adott M= 1:10000 méretarányú térkép Nyugati zónájában, valamint az adott B pont, amely 149 méter magasan az Keleti területen van. A két pont között a lehető legrövidebb, leggazdaságosabb, valamint esztétikus útvonal megtervezése a célunk. A feladat végrehajtása során törekednünk kell a

tervezési sebességek és az ahhoz tartozó esések betartásához. 2. Kiinduló helyzet bemutatása, tervezés megjegyzések A két pont közötti szakaszon az út magas-ponton halad át, ez a legjobban az elkészített hosszszelvényen látható. A tervezés során az előírt minimális és maximális értékek betartására kellett törekedni, ezek az értékek “az út adott, valamint kiinduló paraméterei” címszó alatt szerepelnekA feladat megoldása során a fellépő közlekedési akadályokra is ügyelni kellett. A tervezett utat tehát a talajviszonyok is befolyásolják, lényeges, hogy a talaj teherhordó legyen. A földmű teherbíró képességének jellemzésére az útépítésben a CBR%-os értéket használják A talajnak viszonylag egyenletesnek és megfelelő tömörségűnek kell lennie, ezek döntően befolyásolják a pálya teherbíró képességét. A fagykár jelenségével is számolni kellett, ugyanis erősen kötött talajoknál a talajban télen

jéglencse képződik, ezek hatásra a pálya felpúposodik , majd a jéglencsék elolvadva helyükön üreg keletkezik, melybe - elsősorban nehéz járművek forgalmának hatására - az útpálya beszakad. Ez úgy kerülhető el, hogy az olvadás időszakában a veszélyeztetett szakaszról a “túlsúlyos” járműveket ki kell tiltani. Az építés során a vízelvezetésről sem feledkezhetünk meg. A felszíni vizek elvezetését szolgáló létesítmények összefoglalása nyílt árokrendszerrel oldható meg Külterületi utaknál kerül rendszerint alkalmazásra Töltések esetén a burkolat rendszerint 2,5%-os és a padka 5%-os oldalesése a rézsűre vezeti a vizet. Bevágásoknál az oldalárok vagy folyókák vezetik le a burkolatból, illetve a bevágás rézsűjéről lefolyó vizeket. Az oldalárokból a víz a következő töltés szakasz előtt vagy a terepre folyik ki, vagy ha a terep a töltés felé esik, akkor a rézsű lábánál létesített talpárokba

vezetik A talpárok vizét a terep legmélyebb pontján kell a befogadó vízfolyás felé vezetni. 2-3 méternél mélyebb bevágások esetén a várható csúszólaptól legalább 3 méterre övárkot kell létesíteni, melynek vizét 200 méterenként surrantókkal a bevágás oldalárkába kell vezetni, illetve az Közlekedéstervezés I. házi feladat 3 Füstös Attila övárok a bevágás végénél vagy a talpárokban folytatódik, vagy a vizét a terepre vezetik. A nagyobb töltések alatt a vizet csőáteresztőkkel vezetik át a hegyfelőli oldalról a völgyfelőli oldalra. A talaj és a rétegvizek elvezetése szivárgókkal történhet A szivárgó egyúttal az esetleges védőréteg vízelvezetésére is szolgál 3. Tervezett út paraméterei  másodrendű 2 forgalmi sávos külterületi főút (K.IIa)  tervezési sebesség: 80 km/h  esések (semleges vonalnál): min. 0, 5 % max.: 4 %  esések (az útnál): min.: 0,5% max.: 6%  egyenesek hossza:

min.: 500m (100m) max.: 2000m (2200m)  átmeneti ívek hossza: 150 - 200m  lekerekítések sugarának nagysága: (domború, megálláshoz) R d = 3500m (domború, előzéshez) R d = 30000m (homorú) R h = 2300m R 1 /R 2  ˝ (1/3) Ezek voltak az adott paraméterek, melyeket be kellett tartani a tervezés során. 4. Út tervezése során felmerült problémák Gondot jelentett a tervezés során, hogy az A és B pontokat összekötő képzeletbeli egyenes, több akadályon nevezetesen egy folyón és egy településen is áthaladt, melyeket természetesen a tervezett úttal el kellett kerülnöm. Mivel a tervezendő út közelében nincs erdő, valamint tájvédelmi körzet, így ezek kikerülésének problémája nem merült fel Az 1+610-es szelvényben a folyón való átkeléshez híd tervezése szükséges 5. Környezetvédelmi problémák A közlekedés okozta ártalmak sem maradhattak figyelmen kívül, melyek a következők :  zajártalom  levegőszennyezés 

vizuális zavarás Közlekedéstervezés I. házi feladat 4 Füstös Attila A zaj fizikai hatását annak frekvenciájával és intenzitásával vagy hangnyomással adják meg. A zaj élettani hatását a fül érzékenységének megfelelően kalibrált a zajszintet meghatározó műszerrel veszik fel. A közúti forgalom okozta zaj esetében nem decibelt, hanem akusztikai decibelt használnak A zajforrás a jármű , a közlekedés okozta zaj változó. Ezért a zajszint egy mérési ponton a mérési idő alatt az átlagos érték körül ingadozik. Az átlagos zajszint a forgalom nagyságától és a forgalom összetételétől függ A zaj az út tengelyétől hengeresen terjed Az útvonal és az érintett környék ugyanis akkor kompatibilis, ha az úton lebonyolódó forgalomból keletkező és a környékbe bejutó zajszint nem haladja meg a környékben megengedett zajszintet. Ennek betartására a következő eljárásokat kell végrehajtani:  sebesség korlátozás

előírása és betartása, ez még a kis forgalomra is vonatkozik  ne legyenek “túl kis sugarú” ívek, mert itt a gépjármű kereke csikorog  az “erős” emelkedő fokozott zajjal jár  az út “eldugulása”, ami a mélyvezetést jelent kedvezően akadályozza a zaj továbbterjedését  az eltérő burkolat felületek különböző zajkeltő hatásúak, így a terveett burkolat alkalmazásának kérdése is felmerül  a zajt okozó járművek kitiltása  a védő-visszaverő falak építése hatékony zajvédelmi eszköz (a védőfalat olyan közel kell építeni az úthoz, amilyen közel csak lehet, optimális magassága 2,5 m), melynek építése a 3+200-3+600 szelvények között a település közeli volta miatt ajánlható A gépjármű okozta levegőszennyezés is problémát jelent. A közlekedésben a kipufogógázok nagy szerepet játszanak. A gépjárművek számának növekedésével a levegőszennyeződés fokozódik nemcsak azért, mert nő

a forgalom, hanem azért is ,mert lassul a forgalom, ami a légszennyeződés további növekedésével jár. A kipufogógázban jelenlévő káros gázkomponensek / kén-dioxid, nitrogéndioxid, szén-monoxid / közül a szén-dioxidot mint a szennyezettség mértékére jellemző paramétert veszik figyelembe. A gázkomponensek Magyarországon megengedett legnagyobb értékét kormányhatározat szabályozza. Eszerint védett területen a szén-dioxid legfeljebb 0,5 mg/m lehet. Az út tervezése során az építési költségek minimalizálását szem előtt tartottam. Igyekeztem a lehető leggazdaságosabb megoldást kidolgozni. Ennek érdekében a talajok minőségét és teherbíró képességét kellett a legjobban figyelembe venni. Az út hosszára is ügyelni kellett, hiszen a legrövidebb út jelenti a közlekedési és építési költségek minimális kihasználását, emellett a hosszú távú költségek mérlegelése is feladat volt. Közlekedéstervezés I. házi

feladat 5 Füstös Attila 6. Értékelés A kijelölt két pont között a lehető legcélszerűbben próbáltam kihasználni a természeti adottságokat (folyó, domborzati viszonyok, település), a fent leírt előírásoknak igyekeztem megfelelni, figyeltem az érintett környezet eredeti állapotának megőrzésére / a tájvédelmi körzet közelében / a zavaró hatások kiküszöbölésére, a felmerülő költségek csökkentésére. Ezek betartása gondos munkát igényelt Meglátásom szerint a kialakult végleges útpálya összességében véve mindennek megfelel, így én a megépítését javaslom. Füstös Attila