Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel jegyzet

Számvitel jegyzet 0, Számla számok: Állami költségvetés 463 Állami költségvetés elszámolt adók, illetékek 867 Anyag költség 511 Anyagok 211 Belföldi követelés 341 Bérköltség 541 Előzetes forgalmi adó 466 Elszámolási betét számla 384 Folyósított előleg 361 Immateriális javak 11 Jövedelmek elszámolása 471 Jegyzett tőke 411. Késztermék 25 Különféle egyéb követelések 368 Munkavállalókkal szembeni követelések 361 Nyitómérleg 491 Zárómérleg 492 Pénztár 381 Saját tőke 41 Szállítók 441 , 454 Személyi jövedelem adó elszámolása 462 TB járulék 561 Eü hozzájárulás 562 Munkaadói járulék 563 Szakképzési hozzájárulás 564 TB kötelezettség 473 Váltó költség 341 Váltó követelések 34 Vevők 311 1, A vállalati vagyon fogalma, csoportosítása. Befektetett eszközök lényege, fajtái A vállalatok anyagi és nem anyagi javakkal rendelkeznek, és ezeket mozgatják és ezeknek az értéke változik. A vállalat

eszközeiről, forrásairól, költségeiről és bevételeiről a könyvvitel ad információt a gazdálkodók számára. A vállalat vagyon az Újratermelődési folyamatban keletkezik. A vállalkozás vagyonát az eszközök és a források alkotják. A vállalat vagyonát két szempont szerint vizsgálhatjuk: 1. Újratermelési folyamatban betöltött szerep szerint (lekötött vagy sem)ESZKÖZ 2. Megjelenési forma szerint (saját vagy idegen)FORRÁS Eszközök: =aktívák. tárgyi alakot öltött javak és pénz, +értékben kifejezett követelések Források: =passzívák. Ilyenkor az eredet szerinti csoportosítást nézzük+ kötelezettségek Mérlegegyezőség elve: Eszköz = Forrás (E = F) Aktíva = Passzíva (A = P) A vállalat eszközei és a forrásai az egyszerűsített mérleg alapján: SZVT (Számviteli törvény) alapján a mérleg (kétoldalú kimutatás) tagolása: Eszközök A.) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III.

Befektetett pénzügyi eszközök B.) Forgó eszközök (1év) I. Készlet II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C.) Aktív időbeli elhatárolások AKTÍVÁK /megjelenési forma/ Források D.) Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék IV. Áthozott évek veszteségei V. Mérleg szerinti eredmény E.) Céltartalék F.) Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú II. Rövid lejáratú G.) Passzív időbeli elhatárolások PASSZÍVÁK /származási forma/ Befektetett eszközök: Befektetett eszközök: Olyan eszközök, amely a vállalkozás tevékenységét tartósan, több cikluson keresztül (>1 év) szolgálják. I. Immateriális javak: nem anyagi javak  Vagyon értékű jogok: önmagukban is forgalomképes jogok, amelyeket beszerzéskor fizetünk meg. Pl: bérleti jog, földhasználati jog, szolgalmi jog  Üzleti vagy cégérték: egy üzleti vállalkozás hírnevét veszem meg, a hírneve, márkája ismert.  Szellemi

termékek értéke: találmány, szabadalom, ipari minta, szoftver, szellemi alkotás  Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a jövőben hasznosítható kutatás  Alapítás átszervezés aktivált értéke: átalakul egy vállalkozás vagy átszervezik II: Tárgyi eszközök: olyan anyagi javak, amelyek a termelést hosszútávon, tartósan szolgálják.  Ingatlanok: a föld és minden olyan anyagi eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban van, De! pl egy faház az nem tartós kapcsolat  Műszaki berendezések, felszerelések, járművek: a termelést közvetlenül szolgálja. (különböző gépék, hírközlési berendezések, számítástechnikai eszközök, járművek)  Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: közvetve szolgálják a termelést, a vállalkozás tevékenységét. (irodák, bútorok, személyjárművek)  Beruházások, beszerzési, szerelési költségek: mindaddig, amíg nem helyezték üzembe, ha már üzembe helyeztük,

akkor gép lesz belőle a könyvvitel szempontjából a műszaki berendezésekhez fog tartozni  Beruházásra adott előlegek: pénz III. Befektetett pénzügyi eszközök: olyan pénzek, amelyek a vállalkozás olyan céllal fektet be, hogy tartós jövedelemre tegyen szert. Ha nem osztalékot, vagy kamatot akarnak érte kapni, akkor befolyásolási lehetőség.  Részesedések: részvény, üzletrész amit azért vásárol a vállalt hogy utánuk osztalékot kapjon  Értékpapírok: állami értékpapírok, államkötvények, államkölcsönhasznok (kamat)  Adott kölcsönök: egyik vállalat a másik vállalatnak adhat kölcsönt, azért, hogy az fizet majd érte kamatot.  Hosszú lejáratú bankbetétek ezáltal kamatjövedelem szerzés 2, A vállalat forgóeszközeinek fogalma, részei A forgóeszközök egy termelési ciklusban vesznek részt vagy egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozást I., Készletek: beszerezve, vagy közvetlenül szolgáló

anyagi eszközök egy tevékenységben vesznek részt. Eredeti formájukban vannak vagy átalakulnak  Anyagok: általában átalakulnak, alapanyag, segédanyag (pl: öltönynél a cérna), üzemanyag.  Áru: azok a termékek, amelyeket változatlan árakon adnak tovább, és szerzik be őket, kereskedelmi forgalomban vannak.  Göngyölegek: amibe a termékeket csomagolják, de olyan csomagolásról van szó, amit többször is felhasználnak, tartós. Ládák, hordók, tartályok, üvegek  Termékek: késztermékek (amely minden termelési folyamaton keresztül ment, amely átvette, a raktár bevételezte), félkész termék (befejezetlen termelés, további feldolgozásra vár). II. Követelések: szállítási, szolgáltatási szerződésből erednek Pénzformában kifejezett fizetési igény, aminél a vállalkozó teljesített, tehát leszállította pl az árut, a másik fél pedig elismeri, elfogadja a teljesítményt, átvette az árut.  Követelések

áruszállításból és szolgáltatásból: (vevők – akitől én követelek) és amit a vevő elismer, csak azt állíthatjuk be a mérlegbe  Váltó követelések: a vevő nem pénzt ad, hanem váltót, és a váltón van az összeg, amit a váltó lejáratakor meg kell kapnunk  Jegyzett, de még be nem fizetett tőke  Az alapítókkal szembeni követelések: ha veszteség van, akkor az alapítóknak még be kell fizetni (veszteség fedezetére átutalandó összeg)  Egyéb követelések - Munkavállalói tartozás: én, mint munkavállaló kölcsönt veszek fel, és velem szemben a vállalkozó követel - Igényelt, de még be nem teljesített állami támogatás - Rövid lejáratú kölcsön - Peresített követelés III. Értékpapírok: vagyoni joggal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amely nélkül a jogot sem gyakorolni, sem átruházni nem lehet.  Követelést megtestesítő papír: váltó, csekk, adósságlevél, kötvény 

Tulajdoni jogot megtestesítő papír: részvény, vagyon jegy  Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírkör: közraktári jegy, hajóraklevél IV. Pénzeszközök: pénztárban lévő készpénz vagy csekk, bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások  Egyrészt: mérlegforduló napja (december 31.) előtt felmerült olyan kiadások, amelyek ráfordításként csak a következő gazdasági évben számolhatók el.  Másrészt: olyan bevételek, amelyek csak a mérlegforduló napja után esedékesek, de az adott év bevételeként számolandók el. 3, Források fogalma. Saját források csoportosítása Források (passzívák): A vagyon származásának a vizsgálata, megjelenése, vagyis, hogy honnan ered a vagyon, származás, eredet szerinti csoportosítás. Miből eredhet az eszközöm? Vagy abból, hogy van saját pénzem, vagy abból, hogy nincs saját pénzem. Ha nincs saját pénzem, tehát nincsen alaptőkém, saját tőkém, akkor hitelt szerzek.

Hitelből fedezem az eszközeimnek a forrását, tehát azt egyszer meg kell adnom, vagyis kötelezettséget jelent. Saját források: A, Saját tőke: a vállalkozás vagyonának az a része, amelyet véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsát. I. Jegyzett tőke: a cégbíróságon bejegyzett saját tőke II. Tőketartalék: az alapítók által véglegesen átadott jegyzett tőkén felüli összeg III. Eredménytartalék: az előző évek különböző tételekkel módosított mérleg szerinti eredmény IV. Előző évek áthozott vesztesége: a következő évek nyereségéből leírható veszteség V. Mérleg szerinti eredmény: adózás, osztalékfizetés utáni tárgyévi nyereség vagy veszteség B) Céltartalék: a vállalkozó saját elhatározásából az adózás előtti eredmény terhére a várható veszteségek és meghatározott kötelezettségek fedezetére képzi, minden évben újra képezhető, de az előző évben képzett céltartalék összegét meg kell

szüntetni. 4, A vállalat idegen forrásai A, Kötelezettségek: pénz formájában teljesítendő elismert fizetésekhez kapcsolódnak, szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből erednek. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek: (>1 év)  Beruházási, fejlesztési hitelek  Egyéb hosszú lejáratú hitelek  Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (nem pénzintézetből származik)  Tartozások kötvénykibocsátásból  Alapítókkal szembeni kötelezettségek  Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek: (< 1 év)  Vevőktől kapott előlegek  Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítói tartozások): veszek árut, de nem fizetek rögtön.  Váltótartozások: váltót állítok ki: kötelezvény  Rövid lejáratú hitelek  Rövid lejáratú kölcsönök  Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - Munkavállalókkal szembeni kötelezettség (pl:

munkabér) - Társadalombiztosítási kötelezettség - Fizetendő adó: Társasági adó, Áfa, Szja, Vám- és vámkezelési díj B) Passzív időbeli elhatárolások  Egyrészt: mérlegforduló napja (december 31.) előtt befolyt olyan pénzbevétel, amely csak a mérlegforduló napja után számolható el árbevételként (pl: előre fizetett bérleti díj)  Másrészt: olyan mérlegforduló napja előtt elszámolt költségek, amelyek csak azt követően lesznek pénzkiadások (pl: energia, villamosszámla, közszámla) 5, Könyvviteli mérleg fogalma, az egyszerű mérleg felépítése. Mérleg: olyan kimutatás, amely a bal oldalon az eszközöket, és jobb oldalon az eszközök forrását egy meghatározott időpontban összevontan és csak értékben tartalmazza. A mérleg a leltárból készül. Fajtái:  Nyitómérleg  Zárómérleg  Éves mérleg Mérleg, , XII. 31 (E Ft) Eszközök A I II II Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközök Források D I II III Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de még be nem fizetett tőke Tőketartalék B I II III IV C Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen IV Eredménytartalék V Lekötött tartalék VI Értékelési tartalék VII Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok F Kötelezettségek I II Hosszú lejáratú III Rövid lejáratú G Passzív időbeli elhatárolások Források összesen 6. A leltár lényege, összefüggése a mérleggel A mérleg a leltárból készül. Leltár: egy részletes kimutatás, amely egy adott időpontban a vállalkozás összes eszközeit mennyiségben, minőségben, értékben részletesen felsorolja. Az eszközök forrását csak értékben tünteti fel. Egy időpontra vonatkozik, nem időszakra Fajtái:  Időpont szerint: o Nyitó leltár (megalakul) o Záró leltár (befejezi a tevékenységét) o Mérleget

alátámasztó leltár (általában év végén készül) o Ellenőrző leltár (bármikor, pl: gyanús dolog esetén)  Tartalom szerint: Fő leltár, Segéd leltár, Mellék leltár Leltár mérési fajtái:  Tételes mérés: megszámolnak, megnéznek mindent  Mennyiségi felvételt nem igénylő számlavétel, módszer: nyilvántartásból, igazolásból állítják össze a leltárt (pl: bankszámla kivonatból) Bizonylatok kellenek a leltározásnál:  Leltárfelvételi jegy  Leltárfelvételi ív  Leltárfelvételi összesítő 7. Hasonlóságok és különbségek leltár és mérleg között Leltár és mérleg egyezőségei:  Érték szerint: eszköz- és forráscsoportosításban létezik, és értékük megegyezik  Fordulónap szerint: egy meghatározott időpontra készülnek  Bizonylat szerint: azonos bizonylatokból készülnek a kimutatások  Aláírások szerint: mindkettőt felelős személyek írják alá Leltár és mérleg

különbözőségei: Leltár Mérleg  Tartalom szerint: részletes összevont  Mértékegység szerint: mennyiség érték  Alakja szerint: minőség érték oldalszámos lapszámos 8. A bizonylat fogalma, tartalma Fajtái Könyvelési bizonylatok: Bizonylat: a gazdasági eseményről készített hiteles okmány Bizonylati elv / alapszabály: Könyvelni csak bizonylat alapján lehet! Bizonylati fegyelem: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani. Bizonylattal szemben támasztott követelmények:  Tartalmi: a gazdasági esemény röviden, tömören, egyértelműen, mennyiségben és értékben pontosan rögzíteni kell.  Formai: o a bizonylat megnevezése o sorszáma legyen (tömbből kell kiállítani, és ha hiányzik egy sorszám, akkor jelezni kell, hogy miért hiányzik) o dátumok o kiállító szervezet neve o kiállító neve, aláírása Bizonylati szabályzat: milyen bizonylat hogyan nézzen ki, egy vállalkozás milyen bizonylatokat

használ Bizonylatok felépítése:  Felül van: Azonosító rész (név, sorszám)  Középen: Adathordozó rész (gazdasági esemény)  Alul van: Érvényesítő rész (aláírások) Bizonylatok csoportjai:  A könyvviteli feldolgozásban betöltött szerep szerint: o Alapbizonylatok köre  Elsődleges bizonylat – eredeti feljegyzés a gazdasági eseményről  Másodlagos bizonylat – másolat az eredeti alapján o Összesítő bizonylatok: az alapbizonylatok összegezéséből készül  Kezelési módjuk szerint: o Szigorú számozás alá vont bizonylatok (pl: pénztárbevételi bizonylatok, banki bizonylatok) A rontott példányi is meg kell tartani, nyilvántartást kell vezetni róla.) o Szigorú számozás alá nem vont bizonylatok: a rontott példányt nem kell megtartani, nyilvántartást nem kell vezetni róla o  Keletkezésük szerint: o Belső bizonylatok: a vállalkozás dolgoz ki, és a bizonylati rendbe ezt bevezeti o Külső bizonylatok:

vállalaton kívüli mozgásokat bizonylatol, (pl: számlák egymás között, szállítólevél, számlakivonatok, bankszámlák) adott vállalkozásról kívülről érkező gazdasági eseményeket bizonylatol 9. Könyvelési listák javítása Javítás a könyvvitelben:  Áthúzás és föléírás Ha egy számot vagy szöveget (szót, mondatot) tévesztünk. Az áthúzást egyetlen vonallal kell elvégezni oly módon, hogy az eredeti hibás feljegyzés ezután is azonosítható legyen. Az ilyen javítások szükségszerű kelléke a javítást végző személy szignója.  Stornózás kétféleképpen is elvégezhető: o Pozitív stornózással, amikor szabályos fordított tételt könyvelünk, például pénzfelvétel esetén: o negatív stornózással, ekkor az eredeti hibás tételt még egyszer elkönyveljük ugyanúgy, de mínusz összegekkel, például az előbbi pénzfelvét: A negatív stornózás – bár a könyvvitel nem nagyon szereti a mínusz számokat

– tartalmilag helyesebb, mint a pozitív, mivel a forgalmat nem halmozza feleslegesen, tényleges gazdasági esemény nélkül. Elrettentő példaként felsorolunk néhány – sajnos még ma is gyakran előforduló – szabálytalan hibajavítást:  radírozás  teljes lesatírozás  lefestés  a javítást végző szignójának elhagyása 10. Eszközök és források mozgásának hatása a mérlegre Gazdasági műveletek altípusai Gazdasági műveletek fogalma, hatása a mérlegre: Gazdasági művelet: mindazon eseményeket jelenti, amelyek mérhetőek, értékben kifejezhetőek, okmányokkal igazolhatóak, a vállalat eszközeit és forrásait megváltoztatják. A gazdasági műveletek 4 alapvető típusa: Eszközök Mérleg, 2005 Források I. Eszköznövekedés Csak az eszközök összetétele Eszközcsökkenés változik () II. Forrásnövekedés Csak a források összetétele Forráscsökkenés változik () III. Eszköznövekedés Növekszik az eszközök

Növekszik a források Forráscsökkenés állománya (+) állománya (+) IV. Eszközcsökkenés Csökken az eszközök Csökken a források Forráscsökkenés állománya (-) állománya (-) I. - II: a mérleg főösszegét nem változtatja meg III.: a mérleg főösszege nő IV.: a mérleg főösszege csökken Mindnél fennáll a mérlegegyezőség elve. I. A bank értesít, hogy egyik vevőnk átutalt az elszámolási betét számlánkra 700 eFt-t Átutalás: Eszköz növekedés (+) Elszámolási betét számla  800 Eszköz csökkenés (-) Vevők  450 II. A bank értesít, hogy szállítókkal fennálló kötelezettségünket (tartozásunkat) újabb hitelből egyenlítették ki (900eFt) Kiegyenlítés hitelből: Forrásnövekedés (+) Rövid lejáratú hitel  1500 Forráscsökkenés (-) Szállítók   III. Anyagot vásároltunk 500eFt értékben (ha nincs megmondva, akkor a szállítóknak tartozunk) Anyagvásárlás Eszköznövekedés (+) Anyagok  1700

Forrásnövekedés (+) Szállítók  500 IV. A bank értesít, hogy teljesítette a hiteltörlesztéssel kapcsolatos 600 eFt-os átutalási megbízásunkat. Hitel átutalás Eszközcsökkenés (-) Elszámolási betét számla  200 Forráscsökkenés (-) Rövid lejáratú hitel  900 11. Könyvelés menete eszköz és forrás számlákon Könyvviteli számlák: Kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedést, a másikon a csökkenést számoljuk. Emiatt a kétirányú változások összeadhatók, és összegükben egymással szembeállíthatók. A könyvviteli számla bal oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát követel oldalnak nevezzük. A mérleg és a könyvviteli számlák kapcsolata: A két oldal különbözősége a számla egyenlege. Ha a két oldalt egymásból kivonjuk, akkor lesz a számla egyenlege. Tartozik vagy követel egyenleg lehetséges Tartozik oldal összegét tartozik forgalomnak hívjuk. Követel oldal összegét követel

forgalomnak hívjuk. Könyvelési szabályok: A számlák könyvelési szabálya alapján megállapítható, hogy az eszközszámláknak csak tartozik egyenlege lehet, mert a nyitóegyenleg és növekedés összegének mindig nagyobbnak kell lennie, mint a csökkenésnek. A forrásszámláknak csak követel egyenlege lehet, mert a nyitóegyenlegnek és a növekedés összegének itt is meg kell haladnia a csökkenést, kivéve ha forráshiány van. A könyvelés menete: 1. Számlák nyitása: 2. Folyamatos könyvelés 3. Számlák zárása Nyitás:  Mindig nyitómérleg alapján nyitunk nyitómérleg számla alkalmazásával  A nyitómérleg alapján a mérlegből az eszközöket átvezetjük az eszközszámlák T oldalára, a források összegét, pedig a forrásszámla K oldalára. Folyamatos könyvelés: Könyvelési tétel: annak megállapítását jelenti, hogy a gazdasági művelet által előidézett változást melyik számla tartozik oldalára illetve követel

oldalára könyveljük. Ezt számlakijelölésnek, tételszerkesztésnek vagy kontírozásnak nevezzük. Kellékei:  a könyvelés kelte, dátuma  számlakijelölés: milyen számla, melyik oldalára könyvelünk  a gazdasági művelet megnevezése (pl: anyagvásárlás)  könyvelendő összeg Meg kell állapítani:  a gazdasági művelet hatására mi változott ( Eszköz vagy Forrás)  hogyan változott (növekedett vagy csökkent)  milyen számlát érint  melyik oldalát érinti az adott számlának (tartozik, követel) Számlák zárása: A vállalkozások záráskor főkönyvi kivonatot készítenek, lényege: egyeztetik az összes számla tartozik forgalmát, az összes számlák követel forgalmával. Könyvelési tétel záráskor: E: F: Tartozik zárómérlegszámla Követel eszközszámla Tartozik forrásszámla Követel zárómérleg Nyitás: T Eszközök T Nyitómérleg számla Zárás: T Zárómérleg számla K Források   K K

Nyitómérleg számla Források   K K Eszközök Zárómérleg számla 12. Könyvelés a költség és eredményszámlákon Költség- és eredményszámlák Költségszámlák: Az eszközfelhasználások, termelési költségek elszámolására költségszámlát alkalmazunk. A költségszámla a késztermék számlát helyettesíti, amíg a termelés be nem fejeződik. Ha a termék elkészült a felhasznált költségeket a késztermékszámlán könyveljük el Év végén, ha a termék nem készült el (még termelésben van), a befejezetlen termelés számlára könyveljük át a költségszámla tételeit. A költségszámlák eszköz jellegű számlák. T Költségszámlák K T növekedés K csökkenés + - Eredményszámlák: évközben használatosak. Az évközi nyereséget vagy veszteséget számolják el rajta. Az eredményszámlák forrás jellegű számlák T Eredményszámlák K Évközi eredmény Évközi eredmény csökkenése növekedése (-) (+) Az

évközi növekedések és csökkenések elszámolására külön számlákat használunk, tehát az eredményszámlák csoportba sorolhatók. Eredmény csökkenése elszámolására szolgáló Eredmény növekedése elszámolására számlák szolgáló számlák - + - + Az eredményszámlák egyenlegét év végén az adózott eredmény elszámolására (forrásszámla) vezetjük át. 13. Könyvviteli számlák adatainak összesítése Főkönyvi kivonat: Erre szolgál a főkönyvi kivonat. Főkönyvi számlák összesítése: A könyvviteli számlák adatainak összesítésére szolgál a főkönyvi kivonat. A főkönyvi kivonat 2 rovatpárt tartalmaz. Forgalom rovatpár Egyenleg rovatpár - a forgalom rovatpár T főösszegének meg - a forgalom rovatpár alapján állapíthatjuk kell egyeznie a Követel rovat főösszegével meg a számlák egyenlegét - ez a forgalomegyezőség szabálya - az egyenleg rovatpár mérlegszerűen tünteti fel, hogy a vállalakozásnak milyen

eszközei vannak és azok milyen forrásból származnak. Követelmény: T forgalom= K forgalom, T egyenleg= K egyenleg, Főkönyvi kivonat forgalom= Napló forgalom Megjegyzés: - főkönyvi kivonat a számlák zárása előtt készül, tehát a zárómérleg számlát még nem tartalmazza. A forgalom a nyitóegyenleget is magába foglalja. A számlánkénti egyenleg a tartozik és követel forgalom különbsége. 14. Idősoros és számlasoros könyvelés , a napló: Számlasoros elszámolás: -ról akkor beszélünk , amikor a gazd.-i eseményeket eszköz és forrás számlákon számoljuk el. Gyakorlatban létezik egyoldalas számla. Ez lehet, két hasábos(két összeg rovatos), három hasábos(3 összegrovatos), öt hasábos(5 összeg rovatos) Idősoros elszámolás: A gazdasági eseményeket időrendi sorrendben könyvelik. Eszköze a napló. A gyakorlatban létezik 1 oldalas számla és ez lehet: 2 hasábos (2 összeg rovatos) 3 hasábos 5 hasábos Kétoldalas számla: T

oldal Sorszám Dátum H Anyagok számla Szöveg Összeg Sorszám Dátum Egyoldalas - 2 hasábos számla Sorszám Dátum H(ivatkozás) Egyoldalas - 3 hasábos számla Sorszám Dátum H Egyoldalas - 5 hasábos számla Sorszám Dátum H Szöveg 1 Tartozik Szöveg 1 Tartozik Szöveg 1 2 Tartozik Követel H K oldal Szöveg Összeg 2 Követel 2 Követel 3 Egyenleg 3 4 5 Forgalom Egyenleg Tartozik Követel A gazdasági eseményeket idősorrendbe is kell könyvelni  idősoros elszámolás, melynek eszköze a (vegyes) napló. Napló 20 . hó oldal Tartozik Követel Sorszám Nap Tartozik Követel Szöveg számla számla Összeg Áthozatal Átvitel //Összegezni alul és köv. oldalra átvinni Napló(alap könyv). Naplók használatánál: - egy alapkönyves módszer: minden gazd.-i eseményt egy naplóba könyvelnek, ez a vegyes napló. - Több alapkönyve módszer: egy-egy jelentős gazd.-i eseményt speciális naplóba könyvelnek a többit a vegyes naplóba. Speciális

napló: bank napló, pénztár napló. 15. Analitikus és szintetikus elszámolás Analitikus és szintetikus elszámolás: Szintetikus: összevont elszámolás. Értékben könyveltünk, nem néztünk mögé, hogy mennyi árú stb. Analitikus: részletes könyvelés. A gazdasági eseményekről történő részletes feljegyzés Analitikus= segédkönyves, kisegíti a számlákban való tájékozódást. Mennyiségi, értékbeni nyilvántartás, vevőkről, szállítókról, raktárról egyedi nyilván tartás. Analitikus feladás alapján könyvel a Szintetikus. Analitikus összesített adatainak megkell egyeznie a szintetikuséval. Az egyeztetést, havonta vagy negyed évenként végzik Feladás: Analitikus megküldi az adatokat a szintetikusnak. Csoportosítja, majd összesíti és így küldi el Gyűjtőben készíti elő. A könyvvitel részterületei KÖNYVVITEL SZÁMLASOROS elszámolás SZINTETIKA ANALITIKA IDŐSOROS elszámolás SZINTETIKA ANALITIKA Az analitika és

szintetika kapcsolata Anyagokkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások - analitikus: minden anyagról és ezek változásról fajtánként mennyiségben és értékben vezetik a nyilvántartást - szintetikus: anyagokról analitika feladás alapján csak értékben vezetnek nyilvántartást Szintetikus elszámolás: T Anyagok K 1. Nyitó készlet 1. Készletek csökkentése 2. Készletek növekedése - felhasználás (beszerzés) (+) - visszaküldés 2. Zárókészlet (-) 16. Adó lényege csoportjai ÁFA könyvelése Az ÁFA elszámolás: - Adó: az állami bevételek formája. Az állam egyoldalú akaratával keletkezik, közvetlen ellenszolgáltatással nem jár és nem teljesítés esetén kikényszeríthető - Adóalany: akit adókötelezettség terhel - Adó viselő: akit ténylegesen terhel az adó o egyenes adó: adóviselő = adóalany (SZJA) o közvetett adó: amikor az adóalanya az értékesítést végző, az adó viselője a fogyasztó ÁFA jellemzője és

működése:  fogyasztási típusú adó (értékesítési láncolatban a fogyasztót terheli)  forgalmi adó (a termékértékesítéshez kapcsolódik)  általános a termelés folyamatában a késztermék eladásáig minden szakaszban jelen van, ahol adásvételre kerül sor Az ÁFÁ-t a könyvelésben, minden szakaszban, amikor a termék vagy szolgáltatás gazdát cserél, el kell számolni. A könyvvitelben ez elkülönítve jelenik meg. Beszerzéskor mint előzetesen felszámított ÁFA, értékesítéskor mint fizetendő ÁFA, a költségvetéssel kapcsolatban mint rendezendő ÁFA, amit a befizetett és visszaigényelt ÁFÁ-t veszik figyelembe. ÁFA elszámolások ↓ 1. Szállítói beszerzés után fizetett 2. Értékesítéskor a vevők által fizetendő Előzetesen felszámított ÁFA Fizetendő ÁFA 3. Az ÁFA pénzügyi elszámolás: befizetés illetve visszaigénylés Könyvelése: 1. Beszerzésnél: a.) Tényleges beszerzési áron: T Anyagok ~ K

Szállítók b.) ÁFA: T előzetesen felsz áfa ~ K 2. Értékesítésnél: a.) Értékesítési áron: T vevők ~ K Belföldi értékesítési árbevétel b.) T vevők ~ K Fizetett Áfa ÁFA pénzügyi elszámolása a költségvetéssel szemben: 466 előzetesen felszámolt ÁFA és a 467 fizetendő ÁFA egyenlegét minden hónap végén:  össze kell hasonlítani és a különbséget az állammal szemben rendezni kell az elszámolási betétszámlán jelzett átutalással  át kell vezetni az egyenleget év végén a 468 ÁFA pénzügyi elszámolási számlára és ez fogja mutatni, hogy milyen elszámolási kötelezettsége van a vállalkozásnak az álammal szemben Példák: 1) A korábban megrendelt anyag megérkezett, számlázott érték 2 500 000 ft + 25% áfa Anyagbeszerzés Előzetesen felszámolt ÁFA (forrás) Kötelezettség csökkenése miatt a T oldalra könyvelünk Szállítóknál tartozás növekedése miatt K oldalra könyvelünk 2) Leszállított anyag a

szállítási szerződésben előírt minőségtől eltér, ezért 10%-át visszaküldtük. 3) Eladtunk 3 000 000 Ft ÁFA 25 % 4) Visszaküldték az áru felét minőségi kifogás miatt 17. Anyagkönyvelés Anyagokkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások Elszámolás:  Analitikus: minden anyagról és ezek változásáról fajtánként, mennyiségben és értékben elszámolás készül  Szintetikus: analitikus feladás alapján csak értékben számolják el az anyagokat Anyag beszerzéssel kapcsolatos elszámolás: - a könyvelési bizonylat a szállító számlája - a szállító számlája a beszerzési árat tartalmazza: számlázott ár mennyiség * egységár szállítási és rakodási költségek ÁFÁT - minőség: visszaküldeni vagy engedmény: helyesbítő számla, de ugyanazt tartalmazza mint a szállító számla A könyvelés menete: 1. Az anyagok beszerzésével kapcsolatos elszámolás Anyagvásárlás: - tényleges beszerzési áron T anyagok ~

K szállítók - ÁFA T előzetesen felszámított ÁFA ~ K szállítók 2. Anyagfelhasználás (költség nő, anyagkészlet csökken) T anyagköltség ~ K anyagok 18. Jövedelem elszámolás könyvvitele Jövedelem elszámolás: Analitikus munkabér elszámolás: A dolgozók bérének egyenkénti számfejtését készítik el. Munkabér = törzsbér (teljesítmény vagy időbér) + prémium (jutalék) + bérpótlék (pl: különleges körülmények között végzett munka; képesítésért /pl: nyelvvizsga/; beosztásért) + kiegészítő fizetések (nem elvégzett munkáért, pl: fizetett szabadság) + egyéb bérek (nem függ össze a munkakörrel) Munkabért terhelő levonások: jogcímenként mutatják ki. a) a bérösszegtől független levonások pl: fizetési előleg (6 hónapon belül vissza kell fizetni); természetbeni munkabér; kártérítési kötelezettség; bírói letiltások b) bérösszegtől függő levonások pl: nyugdíjjárulék (8,5%), egészségbiztosítási

járulék (3%), munkavállalói járulék (1%), SZJA (sávosan progresszív) Hó végi feladás készítése a munkabérek és közterheinek járulékainak az elszámolásához összesített bérfelosztó ívre. 29%-ot a vállalat fizet a dolgozói után (TB) Van a munkaadói járulék (3%). EHO: egészségügyi hozzájárulás (kb 2850 Ft) Szintetikus elszámolás: Erre szolgál a jövedelem elszámolási számla. Munkabér elszámolása kiadást (bért kifizetem) és költséget (bérfelosztást elkönyvelem) jelent. Ezek nem egybeeső dolgok A költségeket minden hónap utolsó napján számoljuk el, a kiadás a következő hó elején van. Nem fizikaiak: hónap első 4-5 napjában, fizikaiak: kb. hó 5-10-ig Jövedelem elszámolási számla: Munkabérek könyvviteli elszámolása: Munkabérszámolás menete: Bérfizetés KIADÁS Bérfelosztás KÖLTSÉG A hónap végétől a végelszámolásig Követel egyenlege van, a végelszámolástól a hónap végéig nincs egyenlege.

A munkabérek könyvviteli elszámolása: (jövedelemelszámolás könyvvitele) 7 pontban kell elszámolni: 1.) Munkabérek költségként való elszámolása (tárgyhó 31-én) T Bérköltség ~ K Jövedelemelszámolás 2.) Munkabérek járulékai (tárgyhó 31-én) 29% TB: T TB járulék (ktg) ~ K TB kötelezettség 3.) Munkaadói járulékfizetési kötelezettség (3%) T Állami költségvetéssel számolt adók ~ K Költségvetési befizetési kötelezettség (8-as számlaosztály) 4.) Levonások elszámolása: T Jövedelemelszámolási számla ~ K - Bírói letiltás ↓ - SZJA elszámolás - TB kötelezettség dolgozók bérkötelezettségi - Költségvetési befizetés csökken (munkavállalói járulék) ↓ nő a vállalkozás befizetési kötelezettsége 5.) Nem fizikai foglalkozások munkabérének elszámolása (köv hó 1e és 4e között) a) Pénzfelvétel: T Pénztár ~ K Elszámolási betét b) Bérfizetés: T Jövedelemelszámolás ~ K Pénztár c) TB szolgáltatás

(családi pótlék): T TB kötelezettség (tartozás csökkenés) ~ K Pénztár 6.) Fizikai foglalkozásúak munkabérének elszámolása és kifizetése (köv hó 5-10) a) Pénzfelvétel: T Pénztár ~ K Elszámolási betét b) Bérfizetés: T Jövedelemelszámolás ~ K Pénztár c) TB szolgáltatás (családi pótlék): T TB kötelezettség (tartozás csökkenés) ~ K Pénztár 7.) Százalékos terhek átutalása: T - TB kötelezettség ~ K Elszámolási betét - SZJA elszámolási számla - Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése (forrás)ű Munkabérelszámolás: Bérköltség Levonandó - előleg - bíró letiltás - SZJA - nyugdíj járulék (8,5 %) - egészségügyi biztosítás (3%) - munkavállalói hozzájárulás (1%) - családi pótlék 1. Bérköltség elszámolása (tárgyhó 31-én) Fizikai Alkalmazott 700.000 300.000 10.000 5.000 20.000 250.000 100.000 59.500 25.500 21.000 9.000 7.000 3.000 130 000 90 000 2. Munkabérek járulékai (29%)

(tárgyhó 31-én) 1.000000 * 0,29 = 290.000 3. Munkaadói járulékfizetési kötelezettség (3%) (tárgyhó 31-én) 1.000000 * 0,03 = 30.000 4. Levonások elszámolása 5. Nem fizikai foglalkozásúak munkabérének elszámolása (köv hó 1-4) Bruttó bér: 300.000 Levonások: Előleg 5.000 SZJA 100.000 Nyugdíjjárulék 25.500 Eü-i járulék 9.000 Összesen 1.000000 15.000 20.000 350.000 85.000 30.000 10.000 220 000 Munkavállalói jár. 3.000 142.500 300.000 – 142500 = 157500 + 90.000 247.500 Kifizetendő bér (nettó) Családi pótlék Jövedelem 6. Fizikai foglalkozásúak bérének kifizetése Bruttó bér: 700.000 Levonások: Előleg 10.000 Bírói letiltás 20.000 SZJA 250.000 Nyugdíj járulék 59.500 Eü járulék 21.000 Munkavállalói 7.000 367.500 700.000 – 367500 = 332500 Kifizetendő bér (nettó) + 130.000 Családi pótlék 462.500 Jövedelem 7. Százalékos terhek elszámolása (köv hó 15-20) 19. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások:

 Analitikus: tárgyi eszköz ellátását figyelemmel kísérik. Minden gépnek, eszköznek van kartonja. Ezeken a lapokon van a beszerzés ára, éve, üzembe helyezés ideje, elhasználódás ideje.  Szintetikus: főkönyvi számlákon való nyilvántartás. Tárgyi eszköz: Bruttó érték  mindig nyilvántartják. Összetevői: beszerzési ár (vételár) + vámköltség + szállítási költség + alapozási költség Költség: ÁFA, hatósági díjak, illeték  beszerzési árnak nem része. Ez az érték növelhető a felújítás költségével, bővítés költségével, élettartam növelésével. Értékcsökkenése a tárgyi eszköznek: elhasználódás. Számlán tartjuk nyilván, csoportosítva Követel oldalon könyveljük el. Ez eszközszámla Az értékcsökkenés i számlán könyveljük el Értékcsökkenési leírás: termelési költségként való elszámolást jelent az eszközkopásra. Tárgyi eszközök állományváltozásai Növekedés -

beruházás - beszerzés - saját előállítás - apport (gép bevitel) - többlet - térítés nélküli átvitel Csökkenés - selejtezés - térítés nélküli átadás - értékesítés - hiány - gazdasági társaságba bevitel - káresemény 20. Termelési folyamatok elszámolása Termelési folyamatok elszámolása: Van: analitikus: belső, külső szintetikus Analitikus:  Belső (pl: munkautalvány) és külső (pl: számlakivonatok) bizonylatok  A termelési folyamatoknál a költségeket kell csoportosítani Szintetikus: főkönyvi elszámolás ( I). Itt a költségeket számoljuk el Költséghelyek és költségnemek szerint lehet. Lényege: egy időszak folyamán keletkezett munka és eszközráfordításokat a ráfordítások neme, fajtája szerint költségnem számlákon kell összegyűjteni. Költségnem számlák: pl: anyagköltség, bérköltség, TB járulék, terv szerinti értékcsökkenés. Termelési folyamat könyvelése: 1. Költségek elszámolása

költségnemenként: 2. Elszámolt termékek készletre vétele Készletre vétel: a. Elkészült termékek raktárra vétele T 25. Késztermék ~ K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása (ktg) b. Záró befejezetlen termelés készletvétele T 231. Befejezetlen termelés ~ K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása 21. Értékesítési folyamat könyvelése Értékesítés könyvvitele: értékesítési folyamat könyvvitele 1. Értékesítés eladási áron T 311. Vevők ~ K 91 Belföldi értékesítés árbevétele (eredményszámla) 2. ÁFA T 311. Vevők ~ K 467 Fizetendő ÁFA (forrás) 3. Értékesítés tényleges közvetlen önköltségen T 81. Belföldi értékesítés közvetlen költségei ~ K 25 Késztermék (eredményszámla)  készletcsökkenés, tényleges önköltségen 4. Visszaküldés (visszáru) könyvelés:  Eladási áron: T 91. Belföldi értékesítés árbevétele ~ K 311 Vevők  ÁFA (visszaküldésre jutó): T

467. Fizetendő ÁFA ~ K 311 Vevők  Visszavételezés tényleges önköltségen: T 25. Késztermék ~ K 81 Belföldi értékesítés közvetlen költségei 5. Adott engedmény: Készletek értékét nem érinti, csak az árbevételt és az ÁFÁ-t. T 91. Belföldi értékesítés árbevétele ~ K 311 Vevők Engedmény ÁFÁ-ja: T 467. Fizetendő ÁFA ~ K 311 Vevőkű 6. Eredmény megállapítása Értékesítés eredményszámláinak egyenlegét az időszak végén átvezetjük az adózott eredmény elszámolása számlára (forrás jellegű) Átvezetések könyvelése: T 91. Belföldi értékesítés ~ K Adózott eredmény elszámolása (követel egyenleg) (eredmény növekedésnél) T Adózott eredmény elszámolása ~ K 81. Belföldi értékesítés közvetlen költségei (eredménycsökkenésnél) (eredmény számla, T egyenlege van, akkor eredménycsökkenést mutat) 22. Zárlati munkálatok Eredmény megállapítás módszerei Zárlati munkálatok fogalma: - vagyoni helyzet -

és a vállakozási eredmény megállapítása, valamint - könyvelés helyességének ellenőrzése során elvégzendő munkák összessége. A zárás: Az elszámolási időszak(hónap, negyedév, év) könyvviteli befejezése. Rendező tételek: Azoma tételek, amelyeket csak az analitikus nyilvántartás feladásai alapján öszesítve, természetüknél fogva csak időszakonként könyvelünk.(bérelosztás) Zárlati munkálatok fajtái: Havi zárás a) analitikus feladások könyvelése Pl.:- vásárolt készletek - jövedelemelszámolás - termelési költségek elszámolása b) analitikus elszámolások kivonatainak egyeztetése a főkönyvvel. c) Főkönyvi kivonat elkészítése Negyedéves zárás a) az időszakonként könyvelt tételek(pl. értékcsökkenési leírás) közvetett ktg-ek felosztása - fel nem osztott költségek - késztermékek készlet változásai b)főkönyvi kivonat készítése(nyersmérleg) Év végi zárás a) záróleltár b) zárómérleg Év

végi zárás: a) Záróleltár: A tényleges felvétellel megállapítják a készletek értékét, ennek alapján a többletet és a hiányt, erre helyesbítik a főkönyvi számlákon nyilvántartott „könyv szerinti” értéket. b) Zárómérleg: A záróleltár alapján tartalmazza a vállakozás tényleges eszközeit és az eszközök forrásait. c) Zárótételek könyvelése: 1. eszközszámlák zárása T zárómérleg számla K eszközszámlák 2. forrásszámlák zárása T forrásszámlák K zárómérlegszámla d) A főkönyvi és analitikus számlák, a napló formai lezárása (levonása). Eredménykimutatás fog: A vállakozó mérleg szerinti – a vállakozónál maradó, adózott – eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. Eredmény megállapítás módszerei: Választható módszerei- a) az összköltség eljárás módszere b) a

forgalmi költség eljárás módszere A két módszer csak üzemi (üzleti tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól, a további eredménykategóriák meghatározása már azonos. Kategóriái: I. kategória Összköltség eljárás I. Értékesítés nettó árbevétele II. Egyéb bevételek III. Aktivált saját teljesítmények értéke ÜZEMI ÜZLETI TEV. HOZAMAI IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb költségek VIII. Egyéb ráfordítások II. kategória I. Forgalmi költség eljárás Értékesítés nettó árbevétele II. Egyéb bevételek ÜZEMI ÜZLETI TEV. HOZAMAI III. Értékesítés közvetlen költségei IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A. VI Pénzügyi műveletek bevételei - VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai B.PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS

VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY(A+-B) VIII. Rendkívüli bevételek - IX. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY(C+-D) - Adófizetési kötelezettség (társasági adó) F. ADÓZOTT EREDMÉNY + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - Fizetett osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 23. Számlakeret lényege , biztosítása , fő részei: Számla keret, számla tükör: Legalapvetőbb könyvviteli előírásokat és élesen elkülöníti a mérleg és eredményszámlákat. Ami elkülönül, azokat számlaosztályoknak nevezzük. Számla osztály (ami elkülönül) -> 1 számjegyű Számla csoport -> 2 számjegyű Számla -> 3 számjegyű Alszámla -> 4 számjegyű Részletező számla -> 5 számjegyű Decimális beosztásúak, de 1-9ig -> nem lehet több Első 3 számjegyig kötelező a számviteli törvény szerint. Számlakeret felépítése: Számla osztály 3 3 3 3 Számla Számla

alszámla Részletező Példa csoport számla -követelések, -pénzügyi eszk., - aktív időbeli elhatárolások 6 egyéb követelések 6 1 munkavállalókkal szembeni követelés 6 1 1 előlegek 3 6 1 1 1 folyósított előlegek Számla keret: Az egységes számlakeret a négyszámlasoros elméletre épül és a bruttó elszámolás elvén alapul. Élesen elkülöníthető a mérleg és eredményszámlákat + kiegészítik a költségszámlák Mérleg E F Számlákból készül a. b. Eredménykimutatás költség ráfordítás számlái árbevételek bevételek számlái A törvény a mérleg és eredményszámla rendszert csak számlaosztály mélységben szabályozza. 24. A számvitel fogalma A beszámoló lényege , fajtái : A számvitel: Olyan elszámolási nyilvántartási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a vállakozás és a nem nyereségorientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámoló: A gazdálkodó

szerveknek működésükről, vagyoni, pénzügyi helyzetükről a naptári év lezárását követően kell elkészíteni a mérleggel együtt. 1. Egyszerűsített éves beszámoló A vállalkozó tevékenységéből származó két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: - mérlegfő összeg 150m Ft - éves nettó árbevétel a 300m Ft-ot - a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt Rt. Nem készíthet Összetétel: 2. éves beszámoló A három mutatóérték közül kettő meghaladja a határértéket. Összetétel: - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő jelentés - üzleti jelentés (mérleg és eredménykimutatók tételes, 3. összevont (konszolidált) éves beszámoló A vállalkozó tevékenységéből eredően más vállalkozónál vagy többségi részesedéssel rendelkezik, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol egy vagy

több vállalkozó felett összevont (konszolidált) éves beszámolót is kell készíteni Összetétel: - összevont mérleg - összevont eredménykimutatás - mérleg -eredménykimutatók - kiegészítő melléklet részletes) - összevont kiegészítő melléklet