Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy tételek, 2007

Pénzügy tételek - 2007 1. A Bretton-Woods-i rendszer jellemzői, IBRD IMF 1944. július 1-22 között tartott nemzetközi pénzügyi konferencián aláírt egyezmény, amely megalapozta a második világháború utáni nemzetközi pénzügyi rendszert. Az egyezmény keretében alapították a Nemzetközi Valutaalapot és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (Világbank). Az egyezmény keretében határozták meg a dollár kulcsvaluta pozícióját. Ennek értelmében 1 uncia (31,1035 gr) arany egyenlő 35 dollárral A dollár a nemzeti jegybankok számára aranyra átváltható maradt. A Nemzetközi Valutaalap jellemzői és az SDR Cél: a nemzetközi fizetési rendszer szabályainak betartása, fejlesztése és pénzügyi közvetítés  a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása  árfolyam-stabilitás elősegítése  az országok közötti multilateritás fizetési rendszer kialakítása  devizakorlátozások

megszüntetésének elősegítése  pénzügyi források biztosítása a tagországok számára A Brutton-Woods-i rendszer részeként jött létre SDR: mesterségesen létrehozott nemzetközi pénz A Világbank (IBRD) jellemzői Bretton-Woods-i rendszer része Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBDR) 1945 Sajátos multilaterális pénzügyi intézmény, amely fejlesztési intézményként célhiteleket nyújt konkrét beruházásokhoz – alapvetően projektfinanszírozás a feladata, másrészt a nemzetközi hitelpiacon hitelt vesz fel, kötvényt bocsát ki, és hitelközvetítő szerepet tölt be. Az utóbbi időben a szerkezetátalakítás finanszírozása vált központivá. Az IMF és a Világbank között szoros együttműködés alakult ki, hiszen a hitelek folyósításának feltételeit a két intézmény összehangolja. Magyarország 1982 óta tagja. 2. Az európai pénzügyi rendszerek jellemzői, Euro, EMU, ECB European Bank for Reconstruction and

Development (EBRD) Cél: tőkét és technikai segítséget nyújtani a közép- és kelet-európai országok magángazdaságainak újjászervezésére. Magyarország alapító tag, s az első projekt jóváhagyására 1991-ben került sor. Az EBRD előnye, hogy első osztályú nemzetközi adós lévén előnyös feltételekkel lehet pénzhez jutni. Európai Beruházási Bank – EIB Célok:  elmaradott területek fejlesztése, felzárkóztatás  új cégek, vállalatok létrehozása  már működő cégek átalakítása, fejlesztése  több ország érdekét szolgáló fejlesztési lehetőségek teremtése Európai Központi Bank – ECB 1998-ban létrejött a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB), amely az Európai Unió 15 tagállamának jegybankjaiból áll. Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) – 1930. Cél: a központi bankok pénzügyi kooperációjának megvalósítása, a központi bankok tartalékainak kezelése. Euró – EMU – ECB Euró: a

közös európai pénz. Először számlapénz formájában jelent meg (1999 01 01) majd az euró-zóna országai 2002. 01 01-től a tradicionális nemzeti valuták helyett készpénzként is használják. EMU: 1999. Az Európai Monetáris Unió megvalósításának szakaszai  Euró, mint számlapénz megjelenése, a résztvevő országok valutája és az euró közötti átváltás rögzítése  Az Euró bankjegyek megjelenése, a nemzeti bankjegyek euróra váltása  A nemzeti bankjegyek végleges kivonása a forgalomból ECB: Európai Központi Bank A Maastrichti szerződés értelmében a közösségi monetáris politika irányítását az ECB veszi át. Ugyanolyan funkciókat kell betölteni, mint amelyek a nemzeti jegybank hatókörébe tartoznak. Alapvető feladat az alapcél kijelölése, a stratégia és a jegybanki eszköztár meghatározása. 3. Az értékpapírok lényege és csoportosítása, formái Értékpapír: olyan okirat, vagy más módon rögzített,

nyilvántartott adat, amely a benne tanúsított jog kizárólagos bizonyító eszköze, azaz vagyon értékkel kapcsolatos jogot testesít meg és forgalomképes befektetési eszköz Csoportosítása:  Értékpapírban foglalt jog szerint  Értékpapírok hozama szerint  Lejárat szerint  Átruházási lehetőség szerint  Forgalomképessége szerint  Forgalmi színtere szerint  Kibocsátója szerint  Gazdaságban betöltött szerepük szerint  Megjelenési formája szerint Főbb értékpapírformák Váltó, Csekk, Kötvény, Kincstárjegy, Letéti jegy, Jelzáloglevél, Befektetési jegy, Tőkejegy, Közraktári jegy, Vagyonjegy, Szövetkezeti üzletrész, Kárpótlási jegy, Részvény 4. A kötvény lényege – alapfogalmak, fajtái, főbb jellemzők Kötvény: olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát a kötvény tulajdonosának a

kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Alapfogalmak:  Adós: a kibocsátó  Hitelező: a megvásárlója, jogosultja  Névérték: a kötvényen feltüntetett összeg  Névleges kamatláb: a kötvényen feltüntetett kamatláb  Futamidő: a kibocsátás napjától a visszafizetésig terjedő idő A kötvények fajtái a hozam és a kockázat szerint  fix kamatozású  változó kamatozású  örökjáradék kötvény: lejárat nélküli  elemi kötvény Speciális kötvények  Visszaírható, Visszaváltható, Meghosszabbítható, Előre sorolt, Hátrasorolt  Átváltható, Opciós, Nyitott, Záloggal fedezett, Fedezetlen, Bóvli 5. A kötvény árfolyama, hozamai, bruttó-nettó áfolyam, kamat-árrugalmasság Két pénzáram jelenértéke határozza meg kötvény értéke   n Kamat NÉ  t t  1 (1  r ) (1  r ) n A kötvény hozamai Fix kamatozású kötvény

hozama: Névleges hozam: évenkénti hozam / névérték Egyszerű hozam: névleges hozam / kötvény árfolyamértéke A lejáratig számított hozam: az átlagos hozam, amelyet a kötvény a kötvényesnek biztosít, ha lejáratig megtartja A kötvény bruttó és nettó árfolyama Nettó ár: az az ár, amelyet a vevő akkor fizet a kötvényért, ha azt a megelőző kamatfizetés napját közvetlenül követő napon vásárolja meg Bruttó ár: az az árfolyam, amelyet a kötvényért akkor kell fizetni, ha a kötvényt a két kamatfizetés között vásárolják meg – a két kamatfizetés között felhalmozott kamatot is meg kell fizetni A kötvény kamat-árrugalmassága (elaszticitás) kamatrugalmasság  (kötvény tárgyidőáraki árfolyama / kötvény névértéke)  1 (tárgyidőáraki piaci kamatláb / kötvény névleges kamatlába)  1 A kötvényárfolyam a kamatváltozással ellentétesen változik. 6. A részvény lényege és fajtái

Részvény: forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személyeknek a részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulását Fajtái:  elsőbbségi  törzsrészvény  dolgozói  kamatozó  amortizálódó  átváltoztatható  összevont A részvény árfolyama A cég által elért illetve elérhető profit; az osztalék alakulásától függ alapvetően. Jövőbeni hozamot biztosító pénz, ezért a várható hozamok jelenértékét kel kiszámítani. Amennyiben ismert a DIV (a tervezett osztalék) és változásának várható üteme (g), akkor egy végtelen ideig tartó, azonos mértékben növekvő pénzáram jelenértékét kell kiszámítani. 7. A vállalkozói tőke, befektetés, finanszírozás A vállalkozás megkezdéséhez és zavartalan működéséhez szükséges tőke. A vállalkozás működéséhez szükséges vagyon különféle eszközök formájában jelenik meg. 1. Befektetett eszközök -

Immateriális javak - Tárgyi eszközök - Befektetett pénzügyi eszközök 2. Forgóeszközök - Készletek - Követelések - Értékpapírok - Pénzeszközök A vállalkozói vagyon rugalmassága meghatározza a vállalkozó fizetőképességét és befolyásolja piaci alkalmazkodó képességét. Befektetés A gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges eszközök megvásárlása. Befektetési döntések: milyen eszközöket vásárol meg Finanszírozás A vállalkozás beindításához és működtetéséhez szükséges pénz rendelkezésre bocsátása. Hosszú távú döntések Finanszírozási döntések: a szükséges eszközöket milyen forrásból és milyen struktúrában szerezze meg a vállalat. - Hosszútávú döntések: beruházásokra, tőkeemelésre vagy hosszú távú hitelfelvétellel kapcsolatos döntések Rövid távú döntések Finanszírozási döntések: a szükséges eszközöket milyen forrásból és milyen struktúrában szerezze meg a vállalat. -

Rövid távú döntések: átmenetileg szükséges forgóeszközökkel vagy rövidlejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos döntések Vállalkozói mérleg A finanszírozás alapelve, hogy a vállalkozás a befektetett a befektetett eszközöket tartós forrásokkal, a forgóeszközöket rövidlejáratú forrásokkal fedezze. A forgóeszköz egy része pénzügyi finanszírozási szempontból tartós forrást igényel, miközben a készletek alformában forognak, a készletek egy része folyamatosan rendelkezésre áll, illetve egyes vevők rendezik tartozásukat, ugyanakkor újabb vevő tartozások keletkeznek, ezért a vevőkkel szemben is mindig van bizonyos követelés. 8. Finanszírozási stratégiák, elvek, nettó forgótőke, illeszkedési elv Finanszírozási stratégia: a vállalkozó betartja–e a vagyon és tőkelejárat szerinti egyezőségre vonatkozóan a finanszírozási szabályokat. 1. Szolid finanszírozási stratégia: ‐ az illeszkedési elv teljes

betartása, ‐ a források lejárata és az eszközök megtérülési idejének tudatos egyeztetése, ‐ a tőkefedezeti mutató 1. 2. Konzervatív finanszírozási stratégia: ‐ fokozott óvatosság, mivel az átmeneti eszközlekötés egy részét is tartós forrásokkal fedezik, ‐ a tőkefedezeti mutató 1-nél nagyobb, ‐ a rövid lejáratú kötelezettségek egy részét saját tőkével finanszírozza. 3. Agresszív finanszírozási stratégia: ‐ a tartós eszközlekötés egy részét is rövid lejáratú forrásokkal finanszírozza, ‐ a tőkefedezeti mutató 1-nél kisebb, ‐ a tartós befektetések egy részét rövid lejáratú kötelezettségekkel finanszírozzák. Finanszírozási alapelv és elvek A vállalkozás finanszírozása: pénzellátás, valamilyen cél, igény pénzfedezetének előteremtése, tőke szerzése és elköltése függetlenül a céltól és a formáktól. A finanszírozás alapelve, hogy a vállalkozás a befektetett eszközöket tartós

forrásokkal, a forgó eszközöket rövidlejáratú forrásokkal (kötelezettségekkel) fedezze. Fő elvei: Rentabilitás: ‐ a hozam és ráfordítás pozitív viszonya hosszú távon, Biztonság elve: ‐ a hasznos üzemelési idő és a kölcsön futamidejének összhangja, ‐ a hozamképzés kezdete és a kölcsön türelmi idejének vége közti összhang, ‐ az össztőke jövedelmezősége és a kölcsön utáni adósságszolgálat közti összhang. Normativitás elve: ‐ a befektetők számításainak mércéinek megfelelő mutatók betartása (tőkeáttételi mutató, adósságfedezeti mutató, stb.), Rugalmasság elve: ‐ piaci és konjunkturális ingadozásokhoz való gyors alkalmazkodó képesség (gyors hitelfelvétel, vagy tartózkodás a hitelfelvételtől). Likviditás elve: ‐ esedékességkor mindig azonnali fizető képesség, ‐ a kötelezettségek késedelem nélküli teljesítése értelmezhető vállalati és projekt szemléletben. Nettó fogótőke A

forgóeszközök azon része, amit tartós forrásokkal kell finanszírozni – a forgóeszközök milyen összegét (hány %-át) finanszírozzák saját tőkével és /vagy hosszú lejáratú idegen tőkével. (A teljes forgóeszköz állomány és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége) . Illeszkedési elv 1. a tartós eszközlekötést tartós forrásokkal 2. átmeneti eszközlekötést rövid lejáratú kötelezettségekkel finanszírozza Befektetett eszközök Tartós forgóeszköz lekötés Átmeneti forgóeszköz lekötés Saját tőke és éven túli kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek A vagyon és tőkeszerkezetének lejárat szerinti illeszkedése Vagyonszerkezet Tőkeszerkezet Befektetett eszközök Saját tőke és / vagy hosszúlejáratú idegen Nettó forgótőke finanszírozott forgóeszközök tőke Folyó forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek FINANSZÍROZÁSI MÉRLEG Befektetett eszközök Saját tőke Nettó

forgótőkével finanszírozott Hosszú lejáratú idegen tőke forgóeszközök Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Vagyon összesen Tőke összesen Betartása esetén a nettó forgótőke éppen a tartós forgóeszköz-lekötést finanszírozza. 9. A beruházás lényege és fajtái, pénzáramai Lényege: az a tőkebefektetés, amelyet azért határoznak el, hogy az által a jövedelemtermelést hosszabb távon szolgáló eszközöket és a jövedelemtermelés tárgyait megszerezzék. Fajtái: - Pótlás, bővítés, korszerűsítés (a tőkebefektetés típusai) - Tágabb és szűkebb értelmezése szerint: Reálberuházás, Financiális beruházás. - Megvalósítás színtere szerint: nemzetgazdasági és üzemgazdasági. - Kölcsönhatás alapján: független, más beruházástól függő, egymást kölcsönösen kizáró beruházás. A beruházás pénzáramai: kezdeti, működési és végső pénzáramok Kezdeti beruházás(I 0 ): a kivitelezés időszakának

üzembehelyezési költség, forgótőke növekmény. kiadásai. Beszerzési költség, Működési cash flow(C 1 ,C 2 ,C n ): árbevétel növekmény. Végső cash flow(C n ): eszközértékesítés, visszanyert forgótőke a likvidálásból. 10. Beruházás-gazdaságossági vizsgálatok, nettó jelenérték, belső megtérülési ráta A beruházások fedezetéül a nemzetgazdasági megtakarítások szolgálnak. Mind a megtakarítások, mind a beruházások a kamatláb alakulásának függvényében változnak. A beruházási lehetőségek összessége azonosítható a tőkeszükséglettel. A vállalkozó befektetési döntései során mindenek előtt keres azokat a beruházási lehetőségeket, amelyek a legkisebb kockázattal a legnagyobb tőkehozadékot eredményezik. Amennyiben rendelkezik ilyen beruházási tervvel, akkor azok tőkeszükségletét veti össze finanszírozási lehetőségeivel, a rendelkezésre álló, továbbá a pénzpiac közvetítésével szerezhető

tőkével és azok tőkeköltségével. Nettó jelenérték Ct C 0 =azonnal esedékes beruházási ráfordítás NPV=-C 0 +Σ-----C t =a t-edik időpontban esedékes pénzáram (1+r)t A hozamok diszkontált összegéből levonjuk az egyszeri ráfordítások diszkontált összegét. A beruházás nettó jelenértéke: a beruházás tőkeszükségletének jelenértéke és a beruházás bruttó cash flow-jának jelenértéke. NPV=-beruházás tőkeszükséglete+a beruházás cash flow-jának jelenértéke. - Ha a NPV=0, akkor megfelel az alapkövetelményeknek. - Ha az NPV pozitív, akkor a beruházási tervet érdemes megvalósítani. - Ha a NPV negatív, nem szabad megvalósítani a beruházást. Belső megtérülési ráta (IRR) Azt a kamatlábat keressük, amely mellett a tulajdonosoknak járó pénzáramok együttes jelenértéke megegyezik az értékpapír vételárával. Diszkontráta, amellyel ha diszkontáljuk a beruházás pozitív pénzáramait, eredményül a beruházás

egyszeri ráfordításának (tőkeszükségletének) jelenértékét kapjuk. - Ha a NPV=0, akkor a belső megtérülési ráta megegyezik a tőke alternatív költségével IRR=r. - Ha a NPV>0, akkor az IRR>r, a beruházást érdemes megvalósítani. - Ha a NPV negatív, akkor az IRR<r, a beruházást nem érdemes megvalósítani. 11. Gazdaságpolitika, pénzügyi politika, monetáris politika Lényege: a gazdaság mozgásába történő tudatos és célszerű beavatkozás a gazdaság működésének és fejlesztésének érdekében, amely magába foglalja: - célrendszer és koncepció - a megvalósításhoz szükséges eszközöket és módszereket A gazdaságpolitika megvalósítása célok és cselekvések egységében: - stratégia: hosszú távon elérendő célok és eszközök megválasztása - taktika: rövid távú szabályozás A gazdaságpolitika lehet: - expanzív: fejlesztő kiterjesztő – bővülő gazdasági folyamatokon keresztül - restriktív:

visszafogó, szűkítő Pénzügyi politika Lényege: a gazdaságpolitika egyik eleme, azon felsőszintű döntések, intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának konkrét céljait és eszközeit. A pénzügyi rendszer működését biztosító alrendszerek és jogszabályok összessége. Alrendszerei: - költségvetési vagy fiskális politika - monetáris politika - devizapolitika. Monetáris politika Lényege: a monetáris politika a pénz és hitelkínálatot és keresletet szabályozza, amelynek célja a pénzügyi egyensúly megteremtése és likviditás biztosítása. Intézményei: monetáris hatóságok (jegybank); monetáris intézmények (bankok); nem monetáris intézmények. Célkitűzések: - végső: a gazdaság növekedés mértékének, ütemének alakítása, gazdasági egyensúly alakítása, az infláció mértékének változtatása. - operatív: amelyek esetében a monetáris hatóság közvetlen

ellenőrzési lehetőséggel rendelkezik (kamatszint). 12. Közpénzügyek, központi költségvetés, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alrendszer Az államháztartás működésével, az államháztartás kiadás- és bevétel-politikai céljainak meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek. Központi költségvetés Feladatai:  kiadások előirányzása a központi költségvetési szervek és más alrendszerek feladatai ellátásához  központi beruházási feladatokhoz  általános tartalékképzéshez Bevételei:  gazdálkodó szervek befizetései (TAO, járadék, vám, játékadó, stb.)  fogyasztáshoz kapcsolt adók     lakosság befizetései egyéb központosított bevételek központi költségvetési szervektől származó bevételek adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek Helyi önkormányzatok Helyi önkormányzatok a magyar államháztartás rendszerében. A föderatív

fellépésű magyar államháztartás helyi szintje-a képviseleti demokrácia elvei Feladatai: - Kötelező és önként vállalt feladatok, - Településfejlesztés, rendezés, lakásgazdálkodás, vízrendezés, közutak, - Közterületek, tűzvédelem, köztisztaság, helyi energiaszolgáltatás, - Foglalkoztatás alapfokú nevelési oktatási feladatok, közművelődés, - Művészeti tevékenység, közösségi sport, kisebbségi jogok gyakorlásának elősegítése. Bevételei: Saját bevételek, átengedett központi adók, más gazdálkodó szervektől átvett bevételek, központi költségvetésből származó normatív hozzájárulások és támogatások (céltámogatás, címzett támogatás, kiegészítő támogatás) A gazdálkodás során az önkormányzat:  dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről  dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről  alapítványt hozhat létre, és közérdekű

kötelezettségvállalást tehet  hitelt vehet fel, és kötvényt bocsáthat ki Társadalombiztosítási alrendszer A társadalom közös kockázatvállalásán alapuló, a biztosítási és szolidaritási elvek sajátos ötvözetét nyújtó kötelező biztosítási rendszere. Feladata: az alábbi egyéni kockázatok és élethelyzetek kezelése - betegség, baleset, rokkantság vagy munkanélküliség következtében fellépő átmeneti, vagy tartós keresőképtelenség és jövedelem-kiesés - az időskorban bekövetkező keresőképtelenség Ekvivalencia elv: - igénybevételének feltétele: járulékbefizetés - a járulék kizárólag társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos kiadások finanszírozására használható fel - a TB-ből származó nyugdíjak nagyságát részben az egyén által korábban befizetett járulék határozza meg Egyéni teljesítőképesség elve: - a járulék jövedelemfüggő - a nyújtott szolgáltatás mértéke és

színvonala a befizetéstől független